Népszabadság, 2001. július (59. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-20 / 168. szám
Tíz százalék alul is, felül is Létminimum tavaly: 25 581 forint A közérzet jobban függ a jövedelemtől, mint a vagyontól A létminimumérték egy főre jutó havi összege tavaly átlagosan 25 581 forint volt - közölte tegnap a KSH. A hivatal egy másik vizsgálatából az is kiderül: a családok egytizede érzi úgy, hogy csak nagy nehézségek árán tud megélni, és körülbelül ugyanennyi família él nagyon könnyen. Érdekes, hogy az „anyagi közérzet” jobban függ a jövedelemtől, mint a vagyontól. A létminimum tavaly háztartástípusonként a 20-33 ezer forintos sávban szóródott - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum, 2000 című kiadványában, amely szerint az átlagos érték 25 581 forintra jött ki. Egy kétgyermekes házaspár létminimuma 95 300 forint. A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Ez a küszöbérték nem az alultápláltság, nem az egészségtelen, túlzsúfolt lakás, nem a társadalmi elvárásoktól teljesen elmaradó ruházkodási, kulturális körülmények, hanem a társadalmilag még elfogadható szükségletkielégítési szint kifejezője - hívja fel a figyelmet a KSH. Nincs távol egymástól a létminimummal kapcsolatos objektív és szubjektív mérce: a KSH tízezer háztartás véleményét kérte ki arról, hogy különböző szintű megélhetéshez mennyi pénzre lenne szüksége. A válaszadó 2052 háztartás úgy látja: a nagyon szűkös megélhetéshez fejenként 23,7 ezer forint kell havonta. A háztartások hiteleiről és megtakarításairól készített másik KSH-vizsgálatból az is kiderül: a családok egytizede érzi úgy, hogy igen nehezen boldogul, és egytized azoknak az aránya is, akik - saját megítélésük szerint - könnyen megélnek. Bukodi Erzsébet tízezer fős reprezentatív minta segítségével készített elemzése szerint 2000-ben a legtöbben (a családok 47 százaléka) kisebb nehézségek árán tudtak úrrá lenni a mindennapok anyagi gondjain. Hasonló következtetésre jutott Árvai Zsófia, a Magyar Nemzeti Bank és Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa is: a háztartások megtakarítási szokásait feltérképező vizsgálódásuk eredményei szerint a magyar háztartások jelentős részét rendkívül magas jövedelmi feszültség (ez a tényleges és a szükségesnek vélt jövedelem közötti különbség) jellemzi. A családok egyharmada esetében a feszültség mértéke a száz százalékot is meghaladja, tehát az ezekben a háztartásokban élők úgy érzik: tényleges jövedelmük több mint kétszeresére lenne szükségük a „megfelelő színvonalú” élethez. A jómódúak, a „majdnem elégedettek” arányát ez az elemzés is egytized körülire taksálja: a válaszadók csaknem kilenc százaléka érzi úgy, hogy a jövedelmi feszültség kisebb húszszázalékosnál, azaz legfeljebb ennyivel több pénzből már igazán jól élne. A statisztikusok szerint a háztartás létminimumérték alá kerülése meghatározóan a háztartástagok foglalkoztatottságának mértékétől, minőségétől, egyidejűleg az eltartott gyermekek számától és a gyermekneveléshez való társadalmi hozzájárulás színvonalától függ. Bukodi Erzsébet elemzése szerint mindenkinél - tehát a jobb körülmények között élő családok esetében is — e tényezők hatnak a legerősebben a saját anyagi helyzetről kialakított képre, ehhez azonban hozzáteszi: a „közérzet”, a saját gazdasági helyzet megítélése erősebben függ az aktuális anyagi pozíciótól , amit a jövedelem mér, mint a hosszú távú életkörülményektől, amit viszont a vagyoni helyzettel lehet a legjobban kifejezni. Az anyagi helyzet megítélése nem statikus dolog, összefügg a korábban érzékelt életszínvonal-változásokkal is. Azon családok hetven százaléka, amelyek magukat a „nagy nehézségekkel küzdő” kategóriába sorolták, úgy vélik, hogy a vizsgálatot megelőző egy évben romlott az anyagi helyzetük, sőt egyötödük jelentős visszaesést érzékelt. A „könnyen megélő” egytizedhez tartozók esetében csak hat százalék számolt be életszínvonal-romlásról, 15 százalékuk pedig egyenesen emelkedésként élte meg a múlt század utolsó két évét. Markánsak az életkori trendek is: a fiatal családoktól az idősebbek felé haladva fokozatosan emelkedik azon háztartások aránya, amelyek pozíciójuk megrendüléséről számoltak be. Ferencz Gábor Brüsszel folytatni akarja a dohánypert ________BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL________ Az Európai Unió a New York-i bíróság elutasító ítélete ellenére tovább vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet a vezető dohánygyárak elleni keresetének érvényesítésére. Az EU több milliárd dolláros kártérítési pert indított a Philip Morris és az RJ Reynolds ellen. Azzal vádolta a cégeket, hogy éveken át segítették a cigarettacsempész-maffiákat termékeik áfa- és vámmentes európai bejutásának érdekében. A feltételezett segítség módja a csempészésnél is súlyosabb vád: pénzmosás. A kereset szerint ugyanis a cégek segítettek a csempészetből származó bevétel banki mozgatásában a szervezett bűnözőknek. A New York-i bíróság a kereset bűnügyi részével illetékesség híján nem foglalkozott. A polgári részben viszont elutasította az unió igényét. Logikusnak mondható indoklása szerint az EU nem szed sem áfát, sem vámot, így költségvetését sem érheti ezek csökkenése miatt veszteség. Ez legfeljebb az egyes tagállamokkal fordulhat elő. Közülük Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Belgium, Finnország, Hollandia és Luxemburg jelezte, hogy a pert folytatni kívánja. Az EU az ítéletet a maga szempontjából „félig sikeresnek” tartja: a bíróság a per lefolytatásával és az ítélet meghozatalával elismerte az unió jogi személyiségét. Ugyanakkor Brüsszel kifogásolja, hogy az amerikai jog túl rövid határidőt szab az újabb kereset benyújtására. Füzes Oszkár Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK Tiltakozások Argentínában A kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek tegnap a huszonnégy órás sztrájkra készülő állami alkalmazottak a recesszió sújtotta Argentína fővárosában, Buenos Airesben fotó: reuters - alejandro Kamnietzky Áremelkedést várnak a búzatermelők A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tegnapi elnökségi ülésén azt javasolták a búzatermelőknek, hogy várjanak az áru értékesítésével néhány hónapot. Uhercsák András, a MOSZ gabonaválasztmányának képviseletében elmondta, hogy a tőzsdei előrejelzések szerint a világpiacon az esztendő utolsó hónapjaira tonnánként 2500-3000 ezer forinttal drágulhat a búza. Cz. P. V Orosz büntetővámok Az orosz féltől nem érkezett hivatalos jelzés arról, hogy büntetővámokat vetnek ki bizonyos magyar élelmiszer-ipari és agrártermékekre, ezért a külügyi tárca hivatalos úton kér tájékoztatást az ügy hátteréről - nyilatkozta csütörtökön az MTI- nek Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. Az orosz kormány szerdai, egy hónap múlva hatályba lépő rendelete szerint gyakorlatilag megduplázzák a Magyarországról származó fagyasztott zöldségek, a repce- és a mustárolaj, a gyümölcs- és zöldséglevek, valamint egyes levesfélék vámtételeit. Moszkva azzal indokolta ezt a lépést, hogy „a Magyar Köztársaság olyan intézkedéseket tett, amelyek sértik Oroszország és az orosz vállalatok gazdasági érdekeit”. Horváth Gábor elmondta: egy ilyen fejlemény azért éri váratlanul a magyar felet, mert orosz részről éppen a közelmúltban tettek írásban javaslatot az egyes orosz termékekkel szembeni magyar piacvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalásokra. A magyar fél erre kedvező választ adott. A külügyi szóvivő emlékeztetett rá: a piacvédelmi intézkedések bevezetését az indokolta, hogy egyes orosz cikkek ára indokolatlanul alacsonyabb a világpiaci árnál. " Röviden M3-as: túl a földmunkák zömén Tizenegy hónappal azt követően, hogy a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szervezésében a Betonút Rt. és a Vegyépszer Rt. 2000 augusztusában megkezdte az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának építését, a kivitelezők a földmunka több mint háromnegyedével elkészültek. Farkas László, a Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: bár a tavaszi csapadékos időjárás hátráltatta a kivitelezést, a munka jövő év novemberi befejezését egyelőre nem veszélyezteti semmi. (MTI) Az Autóker vesz Mahart-ingatlant Jóval több mint egymilliárd forintért az Autóker Holding Rt. veheti meg a Mahart Magyar Hajózási Részvénytársaság Budapest XIII. kerületi, Fokaöböl menti ingatlanjait. A Mahart százszázalékos tulajdonosa, az ÁPV Rt. csütörtöki igazgatósági ülése hagyta jóvá a tranzakciót. A Mahart vezetése többszöri eredménytelen pályáztatás után mintegy harminc potenciális vásárlót keresett meg. Az árról Herényi Éva, a privatizációs szervezet kommunikációs igazgatója annyit mondott csupán, hogy jelentősen meghaladja a társaság üzleti terveiben szereplő 1,150 milliárd forintos bevételt. (MTI) Országos lesz az Üzletíz A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának adja el a Kamarapressz Kht.-t és az Üzletíz című lapot, amely szeptembertől hetente országos terjesztésben jelenik meg. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a kamara 60 ezer példányban jelenteti majd meg a lapot, amelyet a kamarai tagsághoz, illetve a környező országok vállalkozóihoz, tagozataihoz juttatnak el, továbbá árusítják majd újságosstandokon is. Évente 500-600 millió forintba kerül majd az Üzleti7 kiadása. A költségek egyharmadát hirdetésből fedezik, kétharmadát pedig a Gazdasági Minisztériummal kötött együttműködés keretében támogatja 2001-2002-ben a gazdasági tárca. (MTI Lengyelországot választotta a Toyota Lengyelországban fogja gyártani a japán Toyota-autógyár annak a kisautónak a motorját, amelynek fejlesztéséről és közös gyártásáról a múlt héten állapodott meg a francia PSA Peugeot-Citroennel. A Nihon Kiedzai Simbun japán gazdasági napilap csütörtöki értesülése szerint a Toyota az alacsony termelési költségek miatt választotta a kelet-európai országot. A japán lap szerint a Toyota és a PSA Peugeot-Citroën Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban kereste a közös autótípus végső összeszerelését végző üzem helyszínét. (MTI) 4 . Nem a közbeszerzés a fő „szivárgóhely” Nem a közbeszerzés a közpénzek „elszivárogtatásának” legfőbb terepe, probléma inkább azzal van, hogy a közbeszerzés révén elköltött adóforintok gyarapodása messze nem tart lépést a nemzetgazdaság és az állami pénzek növekedésével. Összefügg-e a közbeszerzés és a korrupció? A közbeszerzési döntőbizottság elé kerülő vitás ügyek számának növekedése, néhány nagy érdeklődést kiváltó per és az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának felállítása (ráadásul az, hogy a testület korábbi elnöke most házi őrizetben várja az ellene indított per tárgyalását) könnyen mondatja azt a laikussal: e téren is gátat kellene emelni a közpénzek elszivárgása elé. - Az biztos, hogy 1999 mélypont volt a magyarországi közbeszerzések történetében - reagál a feltételezésre Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. - Az eljárások száma 1998 és 2000 között folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan az értékük nőtt, azaz egyetlen döntéssel mind több pénz sorsát lehetett meghatározni. Ilyen körülmények között igen kedvezőtlen, hogy 1999-ben minden korábbinál kisebb, 66 százalékos volt az úgynevezett nyílt eljárások aránya, azaz az összes közbeszerzés 34 százalékánál az ellenőrző nyilvánosság kikerülésével született döntés. Minden korábbinál nagyobb, az összes eljárás 30,4 százalékát érte el az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya. A következő évben, 2000-ben sikerült megállítani a kedvezőtlen irányú folyamatot, ismét nőtt a nyílt eljárások aránya, ám a szakértő szerint ettől önmagában még nem vált tisztábbá a közélet, nem beszélhetünk a korrupciós veszély visszaszorulásáról. Arról semmilyen adat nincsen, hogy miként alakult a közbeszerzésen kívül elköltött pénzek aránya. A makroadatokból (infláció, GDP növekedése) azonban úgy látszik, hogy a gazdaság, ezen belül az állami pénzek terjedelmének növekedésével messze nem tartott lépést a közbeszerzési szféra gyarapodása — véli Tunyogi László, aki szerint ezt a feltételezést igazolhatja az autópálya-építkezések története is, hiszen csak e program keretében az állam ugyanannyi pénzt költ el egyéni megállapodások révén, mint amennyit tavaly összesen költött közbeszerzések keretében. E szempontból kedvezőtlennek látszanak a Széchenyi-terv pályázatai is, amelyek - nyíltan vállalva a hazai vállalkozók kedvezményezését - ugyancsak a verseny viszszaszorulását, a gazdasági hatékonyság A GDP, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS A KÖZBESZERZÉSI PÉNZEK ÖSSZEVETÉSE (milliárd forint) gon túlmutató szempontok érvényesülését hozzák. Tunyogi László végezetül a Transparency International évente közzétett korrupciós kimutatását idézi: három év alatt, 1998 és 2000 között Magyarország négy pozícióval rosszabb besorolásba esett vissza. F. E. G.