Népszabadság, 2001. július (59. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

Tíz százalék alul is, felül is Létminimum tavaly: 25 581 forint­­ A közérzet jobban függ a jövedelemtől, mint a vagyontól A létminimumérték egy főre jutó havi összege tavaly átlagosan 25 581 forint volt - közölte tegnap a KSH. A hivatal egy másik vizsgálatából az is kiderül: a családok egytizede érzi úgy, hogy csak nagy nehézségek árán tud megélni, és körülbelül ugyanennyi família él nagyon könnyen. Érdekes, hogy az „anyagi közérzet” jobban függ a jövedelemtől, mint a vagyontól. A létminimum tavaly háztartástípuson­ként a 20-33 ezer forintos sávban szóró­dott - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum, 2000 című kiadvá­nyában, amely szerint az átlagos érték 25 581 forintra jött ki. Egy kétgyermekes házaspár létminimuma 95 300 forint. A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielé­gítését.­­ Ez a küszöbérték nem az alul­tápláltság, nem az egészségtelen, túlzsú­folt lakás, nem a társadalmi elvárásoktól teljesen elmaradó ruházkodási, kulturális körülmények, hanem a társadalmilag még elfogadható szükségletkielégítési szint kifejezője - hívja fel a figyelmet a KSH. Nincs távol egymástól a létminimum­mal kapcsolatos objektív és szubjektív mérce: a KSH tízezer háztartás vélemé­nyét kérte ki arról, hogy különböző szin­tű megélhetéshez mennyi pénzre lenne szüksége. A válaszadó 2052 háztartás úgy látja: a nagyon szűkös megélhetés­hez fejenként 23,7 ezer forint kell ha­vonta. A háztartások hiteleiről és megtakarí­tásairól készített másik KSH-vizsgálatból az is kiderül: a családok egytizede érzi úgy, hogy igen nehezen boldogul, és egy­­tized azoknak az aránya is, akik - saját megítélésük szerint - könnyen megélnek. Bukodi Erzsébet tízezer fős reprezentatív minta segítségével készített elemzése szerint 2000-ben a legtöbben (a családok 47 százaléka) kisebb nehézségek árán tudtak úrrá lenni a mindennapok anyagi gondjain. Hasonló következtetésre jutott Árvai Zsófia, a Magyar Nemzeti Bank és Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi In­tézetének munkatársa is: a háztartások megtakarítási szokásait feltérképező vizsgálódásuk eredményei szerint a ma­gyar háztartások jelentős részét rendkí­vül magas jövedelmi feszültség (ez a tényleges és a szükségesnek vélt jövede­lem közötti különbség) jellemzi. A csalá­dok egyharmada esetében a feszültség mértéke a száz százalékot is meghaladja, tehát az ezekben a háztartásokban élők úgy érzik: tényleges jövedelmük több mint kétszeresére lenne szükségük a „megfelelő színvonalú” élethez. A jómó­dúak, a „majdnem elégedettek” arányát ez az elemzés is egytized körülire taksál­ja: a válaszadók csaknem kilenc százalé­ka érzi úgy, hogy a jövedelmi feszültség kisebb húszszázalékosnál, azaz legfel­jebb ennyivel több pénzből már igazán jól élne. A statisztikusok szerint a háztartás létminimumérték alá kerülése meghatá­rozóan a háztartástagok foglalkoztatott­ságának mértékétől, minőségétől, egy­idejűleg az eltartott gyermekek számá­tól és a gyermekneveléshez való társa­dalmi hozzájárulás színvonalától függ. Bukodi Erzsébet elemzése szerint min­denkinél - tehát a jobb körülmények között élő családok esetében is — e té­nyezők hatnak a legerősebben a saját anyagi helyzetről kialakított képre, eh­hez azonban hozzáteszi: a „közérzet”, a saját gazdasági helyzet megítélése erő­sebben függ az aktuális anyagi pozíció­tól , amit a jövedelem mér­­, mint a hosszú távú életkörülményektől, amit viszont a vagyoni helyzettel lehet a leg­jobban kifejezni. Az anyagi helyzet megítélése nem sta­tikus dolog, összefügg a korábban érzé­kelt életszínvonal-változásokkal is. Azon családok hetven százaléka, amelyek ma­gukat a „nagy nehézségekkel küzdő” ka­tegóriába sorolták, úgy vélik, hogy a vizsgálatot megelőző egy évben romlott az anyagi helyzetük, sőt egyötödük jelen­tős visszaesést érzékelt. A „könnyen megélő” egytizedhez tartozók esetében csak hat százalék számolt be életszínvo­nal-romlásról, 15 százalékuk pedig egye­nesen emelkedésként élte meg a múlt század utolsó két évét. Markánsak az életkori trendek is: a fiatal családoktól az idősebbek felé haladva fokozatosan emelkedik azon háztartások aránya, ame­lyek pozíciójuk megrendüléséről számol­tak be. Ferencz Gábor Brüsszel folytatni akarja a dohánypert ________BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL________ Az Európai Unió a New York-i bíróság elutasító ítélete ellenére tovább vizsgál­ja, milyen jogi lépéseket tehet a vezető dohánygyárak elleni keresetének érvé­nyesítésére. Az EU több milliárd dollá­ros kártérítési pert indított a Philip Mor­ris és az RJ Reynolds ellen. Azzal vádol­ta a cégeket, hogy éveken át segítették a cigarettacsempész-maffiákat termékeik áfa- és vámmentes európai bejutásának érdekében. A feltételezett segítség mód­ja a csempészésnél is súlyosabb vád: pénzmosás. A kereset szerint ugyanis a cégek segítettek a csempészetből szár­mazó bevétel banki mozgatásában a szervezett bűnözőknek. A New York-i bíróság a kereset bűn­ügyi részével illetékesség híján nem fog­lalkozott. A polgári részben viszont el­utasította az unió igényét. Logikusnak mondható indoklása szerint az EU nem szed sem áfát, sem vámot, így költségve­tését sem érheti ezek csökkenése miatt veszteség. Ez legfeljebb az egyes tagál­lamokkal fordulhat elő. Közülük Német­ország, Franciaország, Olaszország, Spa­nyolország, Portugália, Görögország, Belgium, Finnország, Hollandia és Lu­xemburg jelezte, hogy a pert folytatni kí­vánja. Az EU az ítéletet a maga szem­pontjából „félig sikeresnek” tartja: a bíró­ság a per lefolytatásával és az ítélet meg­hozatalával elismerte az unió jogi szemé­lyiségét. Ugyanakkor Brüsszel kifogásol­ja, hogy az amerikai jog túl rövid határ­időt szab az újabb kereset benyújtására. Füzes Oszkár Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK Tiltakozások Argentínában A kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek tegnap a huszonnégy órás sztrájkra készülő állami alkalmazottak a recesszió sújtotta Argentína fővárosában, Buenos Airesben fotó: reuters - alejandro Kamnietzky Áremelkedést várnak a búzatermelők A Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének (MOSZ) tegnapi elnökségi ülésén azt javasolták a búzatermelőknek, hogy várjanak az áru értékesítésével néhány hónapot. Uhercsák András, a MOSZ gabonaválasztmányá­nak képviseletében elmondta, hogy a tőzsdei előrejelzések szerint a világpiacon az esztendő utolsó hónapjaira tonnánként 2500-3000 ezer forinttal drágulhat a búza. Cz. P. V O­rosz büntetővámok Az orosz féltől nem érkezett hivatalos jel­zés arról, hogy büntetővámokat vetnek ki bizonyos magyar élelmiszer-ipari és ag­rártermékekre, ezért a külügyi tárca hiva­talos úton kér tájékoztatást az ügy hátte­réről - nyilatkozta csütörtökön az MTI- nek Horváth Gábor, a Külügyminiszté­rium szóvivője. Az orosz kormány szerdai, egy hónap múlva hatályba lépő rendelete szerint gyakorlatilag megduplázzák a Magyaror­szágról származó fagyasztott zöldségek, a repce- és a mustárolaj, a gyümölcs- és zöldséglevek, valamint egyes levesfélék vámtételeit. Moszkva azzal indokolta ezt a lépést, hogy „a Magyar Köztársaság olyan intézkedéseket tett, amelyek sértik Oroszország és az orosz vállalatok gaz­dasági érdekeit”. Horváth Gábor elmondta: egy ilyen fejlemény azért éri váratlanul a magyar felet, mert orosz részről éppen a közel­múltban tettek írásban javaslatot az egyes orosz termékekkel szembeni magyar piacvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalásokra. A magyar fél erre kedvező választ adott. A külügyi szóvivő emlékeztetett rá: a piacvédelmi intézkedések bevezetését az indokolta, hogy egyes orosz cikkek ára indokolatlanul alacsonyabb a világpiaci árnál. " Röviden M3-as: túl a földmunkák zömén Tizenegy hónappal azt követően, hogy a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szervezésében a Betonút Rt. és a Ve­­gyépszer Rt. 2000 augusztusában meg­kezdte az M3-as autópálya Füzes­­abony-Polgár közötti szakaszának épí­tését, a kivitelezők a földmunka több mint háromnegyedével elkészültek. Farkas László, a Vegyépszer Rt. vezér­igazgató-helyettese egy tegnapi sajtótá­jékoztatón elmondta: bár a tavaszi csa­padékos időjárás hátráltatta a kivitele­zést, a munka jövő év novemberi befe­jezését egyelőre nem veszélyezteti sem­mi. (MTI) Az Autóker vesz Mahart-ingatlant Jóval több mint egymilliárd forintért az Autóker Holding Rt. veheti meg a Mahart Magyar Hajózási Részvénytár­saság Budapest XIII. kerületi, Foka­­öböl menti ingatlanjait. A Mahart száz­­százalékos tulajdonosa, az ÁPV Rt. csü­törtöki igazgatósági ülése hagyta jóvá a tranzakciót. A Mahart vezetése többszö­ri eredménytelen pályáztatás után mint­egy harminc potenciális vásárlót kere­sett meg. Az árról Herényi Éva, a priva­tizációs szervezet kommunikációs igaz­gatója annyit mondott csupán, hogy je­lentősen meghaladja a társaság üzleti terveiben szereplő 1,150 milliárd forin­tos bevételt. (MTI) Országos lesz az Üzletíz A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamarának adja el a Kamarapressz Kht.-t és az Üzletíz című lapot, amely szeptembertől hetente országos terjesz­tésben jelenik meg. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a kamara 60 ezer példányban jelenteti majd meg a lapot, amelyet a kamarai tagsághoz, illetve a környező országok vállalko­zóihoz, tagozataihoz juttatnak el, to­vábbá árusítják majd újságosstandokon is. Évente 500-600 millió forintba kerül majd az Üzleti7 kiadása. A költségek egyharmadát hirdetésből fedezik, két­harmadát pedig a Gazdasági Miniszté­riummal kötött együttműködés kereté­ben támogatja 2001-2002-ben a gazda­sági tárca. (MTI Lengyelországot választotta a Toyota Lengyelországban fogja gyártani a ja­pán Toyota-autógyár annak a kisautónak a motorját, amelynek fejlesztéséről és közös gyártásáról a múlt héten állapo­dott meg a francia PSA Peugeot-Cit­­roennel. A Nihon Kiedzai Simbun japán gazdasági napilap csütörtöki értesülése szerint a Toyota az alacsony termelési költségek miatt választotta a kelet-euró­pai országot. A japán lap szerint a Toyo­ta és a PSA Peugeot-Citroën Magyaror­szágon, Lengyelországban és Csehor­szágban kereste a közös autótípus végső összeszerelését végző üzem helyszínét. (MTI) 4 . Nem a közbeszerzés a fő „szivárgóhely” Nem a közbeszerzés a közpénzek „el­­szivárogtatásának” legfőbb terepe, probléma inkább azzal van, hogy a közbeszerzés révén elköltött adófo­rintok gyarapodása messze nem tart lépést a nemzetgazdaság és az állami pénzek növekedésével. Összefügg-e a közbeszerzés és a kor­rupció? A közbeszerzési döntőbizottság elé kerülő vitás ügyek számának növe­kedése, néhány nagy érdeklődést kiváltó per és az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának felállítása (ráadá­sul az, hogy a testület korábbi elnöke most házi őrizetben várja az ellene indí­tott per tárgyalását) könnyen mondatja azt a laikussal: e téren is gátat kellene emelni a közpénzek elszivárgása elé. - Az biztos, hogy 1999 mélypont volt a magyarországi közbeszerzések törté­netében - reagál a feltételezésre Tunyo­­gi László, a Magyar Közbeszerzési Hír­börze Kft. ügyvezető igazgatója. - Az eljárások száma 1998 és 2000 között fo­lyamatosan csökkent, ezzel párhuzamo­san az értékük nőtt, azaz egyetlen dön­téssel mind több pénz sorsát lehetett meghatározni. Ilyen körülmények kö­zött igen kedvezőtlen, hogy 1999-ben minden korábbinál kisebb, 66 százalé­kos volt az úgynevezett nyílt eljárások aránya, azaz az összes közbeszerzés 34 százalékánál az ellenőrző nyilvánosság kikerülésével született döntés. Minden korábbinál nagyobb, az összes eljárás 30,4 százalékát érte el az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárá­sok aránya. A következő évben, 2000-ben sike­rült megállítani a kedvezőtlen irányú folyamatot, ismét nőtt a nyílt eljárások aránya, ám a szakértő szerint ettől ön­magában még nem vált tisztábbá a köz­élet, nem beszélhetünk a korrupciós ve­szély visszaszorulásáról.­­ Arról sem­milyen adat nincsen, hogy miként ala­kult a közbeszerzésen kívül elköltött pénzek aránya. A makroadatokból (inf­láció, GDP növekedése) azonban úgy látszik, hogy a gazdaság, ezen belül az állami pénzek terjedelmének növekedé­sével messze nem tartott lépést a közbe­szerzési szféra gyarapodása — véli Tu­­nyogi László, aki szerint ezt a feltétele­zést igazolhatja az autópálya-építkezé­sek története is, hiszen csak e program keretében az állam ugyanannyi pénzt költ el egyéni megállapodások révén, mint amennyit tavaly összesen költött közbeszerzések keretében. E szempont­ból kedvezőtlennek látszanak a Széche­­nyi-terv pályázatai is, amelyek - nyíltan vállalva a hazai vállalkozók kedvezmé­nyezését - ugyancsak a verseny visz­­szaszorulását, a gazdasági hatékonyság A GDP, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS A KÖZBESZERZÉSI PÉNZEK ÖSSZEVETÉSE (milliárd forint) gon túlmutató szempontok érvényesülé­sét hozzák. Tunyogi László végezetül a Trans­­parency International évente közzétett korrupciós kimutatását idézi: három év alatt, 1998 és 2000 között Magyaror­szág négy pozícióval rosszabb besoro­lásba esett vissza. F. E. G.

Next