Népszabadság, 2001. július (59. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-19 / 167. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Nem fizeti ki büntetéseit az MTV Reklámszabályokat sértenek a médiumok A jogerős bírósági döntések ellenére sem fizeti ki a Magyar Televízió azokat a büntetéseket, amelyeket a médiatörvény megsértése miatt szabott ki a médiahatóság. A műsorszolgáltatók közül tavaly kiemelkedően a legtöbb törvénysértést a Magyar Televíziónál észlelte az ORTT. Az elmúlt időszakban szinte gyakorlattá vált, hogy a médiahatóság döntéseit bíróságon támadják meg a műsorszolgáltatók. Inkasszót kérhet az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Magyar Televízió számlájára, mert a médiatörvény megszegése miatt kiszabott húszmilliós büntetést nem utalja át a köztévé. A médiahatóság határozatait bíróságon támadta meg az MTV, így a még 1998-as ügyek csak a közelmúltban emelkedtek jogerőre. Ezek közé tartozik a Három kívánság című műsorra, bújtatott reklámok miatt kiszabott 12,5 milliós büntetés. Az MTV-nek komoly anyagi terheket jelenthet, ha a többi, még lezáratlan ügyben is a médiahatóságnak ad igazat a bíróság. Az ORTT Műsorfigyelő Szolgálatának adatai szerint tavaly a köztévé követte el a legtöbb jogsértést. Az M 1-nél, illetve az M 2-nél összesen 650 jogsértést regisztrált a rendszeres ellenőrzés 2000-ben. Ez a műsorszolgáltatók által elkövetett összes jogsértés harmada. Decemberben a két csatornát többször 15 millió forintra büntette az ORTT, és kilenc alkalommal döntött a képernyő elsötétítéséről. Leginkább a műsorok támogatására vonatkozó szabályok megsértése és az előírt húsz percnél rövidebb főműsoridős Híradó miatt „bírságolt” a hatóság. Az ORTT jelentése önkritikusan elismeri, hogy tavaly a büntetések nem tudták befolyásolni az MTV gyakorlatát. A milliós kötbérek és büntetések, valamint a képernyő-elsötétítések végrehajtását azonban jelentősen lassítja, hogy a tévék és rádiók az esetek döntő többségében bíróságon támadják meg az ORTT határozatait. (A legsúlyosabb büntetést az RTL Klub kapta még 1997 őszén, amikor indulás előtt három hétig ideiglenes műsort sugárzott. A 160 millió forintot kifizette a kereskedelmi csatorna.) Az idén már mintegy száz pert indítottak a médiatörvény megsértése miatt elmarasztalt műsorszolgáltatók, azaz az első fél évben már annyi per indult, mint tavaly öszszesen. A tévék legtöbbször a klasszikus reklámokra vonatkozó szabályokat sértik meg (kereskedelmi adók óránként 12, közszolgálatiak hat perc reklámot adhatnak), a rádióknál pedig nem tartják be azt az előírást, hogy egy műsorszámon belül sugárzott hirdetések között húsz percnek kell eltelnie. Ezért például a Danubiust 44 millió forintos büntetéssel sújtották. Tavaly a Fővárosi Bíróság 21 ügyben döntött első fokon, ezek több mint felében a felperesnek és nem az ORTT-nek adott igazat. Még azokban az esetekben is, ahol a bíróság megállapította a jogsértést, előfordult, hogy a kiszabott szankciót enyhítette. A jogerősen lezárt fél tucat, még 1998-as ügyből ugyanakkor az ORTT került ki győztesen. Ezek az MTV-hez kötődő, még ki nem fizetett bírságok. Az ORTT Jogtanácsosi Irodájától kapott tájékoztatás szerint évről évre duplázódik a perek száma. A testület tavaly minden eddiginél több, 1116 határozatot hozott, amelynek jelentős része valamilyen szankció volt. A műsorfigyelő szolgálat vizsgálatainak kibővülése is a határozatok és egyben a perek számának növekedésével jár majd várhatóan - vélekedett Vörös Orsolya jogtanácsos. Az egyik kereskedelmi tévé jogtanácsosa úgy látja, hogy az ORTT nem következetes a szankcionálásban, az MTV-vel szemben sokkal elnézőbbek a médiahatóságnál (kifejezetten tiltott például a hírműsorok támogatása, a Híradónál ugyanakkor rendszeresen szerepel a bemondók ruháinak készítője.) Sok problémát okoz a szponzorációs előírások alkalmazásának rendszeres módosítása is, amelyek szinte ellehetetlenítik ezt a fajta támogatási formát. Haszán Zoltán A MŰSORSZOLGÁLTATÓK JOGSÉRTÉSEI 2000-BEN M1_______________418 Magyar ATV__________241 M2_______________232 Danubius Rádió_______195 Kossuth rádió_________136 Duna TV____________125 Sláger Rádió__________39 RTL Klub_____________38_ TV 2________________32 Petői rádió___________31 Juventus Rádió________25 Helyi/regionális_______596 Forrás: ORTT Mádl új ombudsman jelöltje Berki Ádám ügyvédet kérték fel adatvédelmi biztosnak A köztársasági elnök Berki Ádám 55 éves ügyvédet jelölte adatvédelmi biztosnak. Mádl Ferenc döntéséről szerdán levélben tájékoztatta Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét. A parlament legnagyobb ellenzéki frakciójának vezetője, Nagy Sándor sajnálatosnak mondta, hogy az államfő nem fogadta el az MSZP Majtényi Lászlóra tett javaslatát. Mádl Ferenc államfő szerdán levélben tájékoztatta Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét, hogy Berki Ádám ügyvédet jelöli adatvédelmi ombudsmannak. Döntéséről értesítette a parlamenti pártok frakcióvezetőit is, azt kérve, hogy a képviselőcsoportok a szavazásnál támogassák a jelöltet. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője lapunknak azt mondta: tájékozódnak a jelöltről, személyes véleményt nem mondhat róla, mert nem ismeri. A szocialista politikus sajnálatosnak tartja, hogy a köztársasági elnök nem vette tudomásul Majtényi Lászlóra vonatkozó javaslatát, amelyet a három ombudsman megválasztása után juttatott el az államfőhöz. Mint ismeretes, a korábbi ombudsmanok, Gönczöl Katalin, Majtényi László és Kaltenbach Jenő hatéves megbízatása június 30-ával lejárt. A köztársasági elnök - alkotmányossági jogával élve tett jelölést a júniusi választások előtt az Országgyűlésnek az új biztosok személyére, mert a parlamenti pártok nem jutottak konszenzusra az új ombudsmanokról. A június 19-i szavazáson a képviselők Lenkovics Barnabást általános ombudsmannak, Takács Albertet a helyettesének, Kaltenbach Jenőt pedig kisebbségi ombudsmannak választották. Maczonkai Mihályt ugyanakkor — a szocialisták támogatásának hiányában - nem választotta meg a T. Ház adatvédelmi biztosnak. Mádl Ferencnek harminc napon belül kellett új javaslatot tennie az adatvédelmi biztos személyére. Arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy a parlamentnek mikor kell szavaznia a jelölt személyéről. A köztársasági elnök egyébként közleményében úgy nyilatkozott Berki Ádámról, hogy szerinte a tudományos pályáról indult kiváló országgyűlési biztosok mellett üdvös lesz, ha ez a testület a gyakorlati jogi munka és tapasztalat nagy gazdagságával rendelkező biztossal egészül ki. A jelölt felkészültsége és tapasztalata alapján kész ezt a kihívást és a felelős közszolgálatot vállalni. Schillinger Erzsébettől, a köztársasági elnök szóvivőjétől úgy tudjuk, Mádl Ferenc arra számít, hogy jelöltjét - aki soha egyetlen pártnak sem volt tagja - szakmai életútja alapján valamennyi parlamenti párt elfogadja. Kun J. Erzsébet Berki Ádám Görögországban született, édesanyja görög származású. 1971-ben a BME-n, 1984-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. A műszaki egyetemi végzettségéhez kapcsolódó sokéves tapasztalata van egyebek között az adathordozók műszaki-technológiai rendszereinek állapotát és fejlődését illetően. Tizenegy évig volt a Fővárosi Bíróság iparjogvédelmi tanácsának tagja. Hivatalos bírósági és más eljárások százaiban volt szerepe az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, jelentős ügyvédi szakvizsgáztatási és oktatói gyakorlata, nyelvismerete és nemzetközi tapasztalata van. Ötvenmillió az augusztus 20-i közvetítésre Az ORTT 50 millió forinttal támogatja a Magyar Televízió és a Duna TV augusztusi 20-i közös élő közvetítését — döntött a médiahatóság. Az ORTT tagjainak és az MTV új elnökének megbeszélésén szóba került az is, hogy a Magyar Televízió újravizsgálja azokat a vállalásokat, amelyeket egymilliárd forint értékben mintegy száz műsor készítésére kötött. A tárgyalásra azért volt szükség, mert a produkciók támogatására szintén egymilliárdos támogatást osztott szét az ORTT, ám a gyártások leálltak azt követően, hogy a tévé új irányítója az MTV nehéz anyagi helyzetére hivatkozva visszalépett elődje, Szabó László Zsolt által tett ígéretektől. A műsorok elkészítése érdekében az ORTT újabb pályázatot ír ki, ez a támogatás azonban már visszatérítendő lesz. Csak azok a műsorkészítők jelentkezhetnek, akik újra megszerzik az MTV kezességét vagy anyagi, gyártási segítségre vagy az alkotások programba illesztésére. A megbeszélésen Mendreczky mellett részt vett Bakó Lajos, a Magyar Televízió kuratóriumának elnöke is, aki közölte, hogy a támogatásokról a testület is tárgyal majd. H. Z. Titkos pénzalapból sikkasztó fehérvári rendőrtisztek A székesfehérvári maffiaügyben szerdán tanúként hallgatta ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Vancsik Zoltán (MSZP) parlamenti képviselőt és 33 éves fiát. Vancsik fiát arról kérdezték, hogy milyen kapcsolatban állt a kedden őrizetbe vett két rendőrrel, kapott-e pénzt valamilyen címen tőlük, s hogy milyen körülmények között kísérelte meg az egyik gyanúsított hamis tanúzásra bírni. A dunaújvárosi bűnügyi osztályvezetőt és a fehérvári nyomozót hivatali visszaéléssel és sikkasztással gyanúsítják. Budapesten, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal szerdán tanúként hallgatta ki Vancsik Zoltán (MSZP) parlamenti képviselőt és 33 éves fiát - erősítette meg a Népszabadság értesülését a szocialista képviselő. Az ügyészek egyebek között arról kérdezték ifjabb Vancsikot, hogy milyen kapcsolatban állt azzal a két magas rangú rendőrrel (a dunaújvárosi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével és egy székesfehérvári nyomozóval), akiket hivatali visszaélés, sikkasztás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt kedden vettek őrizetbe a székesfehérvári maffiaügyben eljáró ügyészségi nyomozók. Rákérdeztek arra is, hogy kapott-e pénzt a gyanúsítottaktól. Az egyik gyanúsított, Orgován Zoltán, aki korábban Székesfehérváron a kábítószerosztályt vezette, állítólag sikkasztott az információvásárlásra fordítható pénzből. A sikkasztást a rendőr fiktív kifizetésekkel igyekezett leplezni. Korábban az ifjabb Vancsik ellen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt folyt eljárás, ekkor került kapcsolatba Orgovánnal. Hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint Orgován volt az, aki megkérte a képviselő fiát, vallja azt, hogy bizonyos rendőrségnek nyújtott segítségéért pénzt kapott tőle, illetve mondja azt, hogy különböző helyeken találkozott vele. Ifjabb Vancsik azonban - mint édesapja elmondta - megtagadta a bűnös együttműködést, és az esetről tájékoztatta a megyei főkapitányság bűnügyi igazgatóját, aki minderről feljegyzést készített, de más érdemi intézkedés az ügyben nem történt. Az MSZP-s képviselő lapunknak azt mondta: fia ügye nem része az úgynevezett maffiaügynek. Ahhoz csak anynyiban kapcsolódik, hogy a gyanúsítottak más ügyek kapcsán érintettek a maffiaügyben is. Más források szerint azonban az ügy nagyon is része a maffiaügynek, és éppen azt mutatja, miképpen használták fel, illetve akarták felhasználni egyes fehérvári rendőrök a velük kapcsolatban álló személyeket „a számukra kedves” bűnözők ügyeinek ellehetetlenítésére. Azt, hogy az ifjabb Vancsik milyen kapcsolatban állt a fehérvári rendőrökkel, az ügyészség illetékesei az állam- és szolgálati titokról szóló törvényre hivatkozva nem kívánták részletezni. Lapunk úgy tudja, az ügyészség ma dönt arról, kezdeményezi-e a kedden őrizetbe vett rendőrök letartóztatását. Fekete Gy. Attila Többet költenének a kultúrára a szocialisták A szocialisták kezdeményezik, hogy ősszel a törvényhozók bővítsék a diákoknak adható kulturális kedvezményeket és támogatásokat. Egyebek között ingyen juttatnák tankönyvekhez a kisdiákokat. A KSH legfrissebb adatai szerint az állam egyre kevesebbet költ művelődésre, például az utóbbi tíz évben csak az általános iskolai tankönyvek ára megnegyvenszereződött. MUNKATÁRSAINKTÓL A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán nyilvánosságra hozott összesítése szerint az elmúlt évtizedben a költségvetésből egyre kevesebbet fordítottak kulturális kiadásokra. A felmérés szerint a költségvetés kulturális kiadásainak a nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a tömegkommunikáció nélkül az 1990-es évek elején egy százalék, az évtized közepén 0,9 százalék, az utóbbi három évben pedig 0,7 százalék körül alakult. A kiadások legnagyobb része könyvtárak, művelődési otthonok, múzeumok fenntartását szolgálta. Az egyre apadó bevételeiket az intézmények a belépőjegyek árának emeléséből pótolták. Tíz év alatt tízszeresére emelkedtek látogatók költségei. A könyvek, újságok, folyóiratok árai több mint tízszeresükre nőttek, a tankönyvek áremelkedése ennek többszöröse. A KSH szerint mindezek hozzájárultak ahhoz, az évtized végére a lakosság kulturális, szórakoztató tevékenységre fordítható idejének négyötödét kötötte le a televíziózás, videózás, tizedét az olvasás, és a maradék tized részét a rendezvénylátogatások és egyéb tevékenységek. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke szerint a KSH által közzé tett adatok azt bizonyítják, hogy a kormány állításainak ellenére a nemzeti összjövedelemből egyre kevesebbet költenek kultúrára. Ez az érték csak az utóbbi három évben 0,2 százalékkal csökkent. A politikus szerint kultúrpolitika híján a kormány úgy szórja néhány látványos rendezvényre, egy-egy önkényesen kiválasztott produkcióra a pénzt, hogy közben a kispénzű közönség, a kulturális intézmények egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Mivel ennek a kultúrpolitikának a vesztesei elsősorban a diákok és a szüleik, az MSZP ősszel kezdeményezi, hogy a parlament kulturális bizottsága tekintse át a diákoknak adható kulturális kedvezmények és támogatások lehetőségét. Emellett a párt egy új törvénycsomagban javasolja, az általános iskolaitankönyvek térítésmentessé tételét - mondta Lendvai Ildikó. Válaszút előtt az MDF: Fidesz vagy Békejobb? Péntekig várhatóan már nem tárgyal egymással a Fidesz és az MDF a 2002- es választási együttműködésről. A legutóbbi egyeztetés nem hozott áttörést: a Fidesz 23-24, az MDF 38-40 közös jelölt indításához ragaszkodik. Több MDF-es politikus úgy fogalmazott lapunknak, nem kizárt, hogy a Fórum választmánya végül nemet mond a Fidesz ajánlatára. A múlt pénteken és ezen a héten kedden is eredménytelenül végződött a Fidesz és az MDF közötti tárgyalás a 2002- es választási együttműködésről, mert a felek nem tudtak megegyezni a közös jelöltek számáról. Korábban az MDF 44 közös jelölt állítását szorgalmazta, majd hajlandó volt engedni, s azt javasolta, 38-40 politikustindítsanak, legyen minden megyében közös koalíciós jelölt. Az MDF a megállapodás alapfeltételének nevezte azt is, hogy jelenlegi képviselői, akik 1998-ban a Fidesz támogatását élvezték, 2002-ben újra közös jelöltként indulhassanak. Ez azért fontos az MDF- nek, mert Csapody Miklós és Herényi Károly körzetét a Fidesz átengedte az MKDSZ-nek. Rogán Antal, a Fidesz elnökségének tagja úgy vélekedett: csak ezen nem múlhat a tárgyalások sikere. A második tárgyalási fordulóban a legnagyobb kormánypárt is elmozdult korábbi álláspontjáról, jelezte, hogy a 22 közös jelöltre vonatkozó javaslatát egykét hellyel hajlandó emelni. A Fórum számára ez az ajánlat is elfogadhatatlan. Az MDF országos választmánya pénteken értékeli a két párt közötti tárgyalásokat. Több MDF-es politikus azt mondta lapunknak, nem kizárt, hogy a testület nemet mond a Fidesz ajánlatára, és az MDF szövetségre lépve a KDNP-vel, az MDNP-vel és a Vállalkozók Pártjával önállóan indul a jövő évi választásokon. Mások azt hangsúlyozták, hogy semmi sem sürgeti a választmányt, nem kell feltétlenül döntenie pénteken. Sajtóhírek szerint a Fidesz jelezte: nem indít jövőre jelöltet Dávid Ibolya pártelnökkel, Balsai István frakcióvezetővel, Gémesi György és Horváth Balázs képviselővel szemben. Horváth nem cáfolta lapunknak ezt az értesülését. Azt mondta: pénteken személy szerinti nyílt szavazást kér a választmányi ülésen a Fidesz-MDF megállapodásról, mert „mindenki arcát látni szeretné a voksoláskor”. Hozzátette: ha Dávid Ibolya elfogadja, hogy a Fidesz nem indít vele szemben jelöltet, de mégis elutasítja a legnagyobb kormánypárt ajánlatát, akkor levonja a szükséges konzekvenciákat. Számomra ez morális kérdés — jelentette ki Horváth. Kéri J. Tibor Újabb őrizetbe vétel Concordia-ügyben Folytatás az 1. oldalról A VIX Kft. közreműködött abban a búzaügyletben is, amellyel összefüggésben a rendőrség a múlt héten gyanúsítottként hallgatta ki F. Beatrixot, a Ploy Kft. ügyvezetőjét. Az igazgatónőt azzal gyanúsítják, hogy közreműködött egy, a GMS ’96 Kft.-nek 55 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben. A GMS ugyanis Korompai Nicolette, a Concordia Rt. időközben előzetes letartóztatásba helyezett vezérigazgatójának az utasítására a Ploy Kft. közvetítésével adott el tizenegyezer tonna búzát az Agrograin Rt.-nek. A Ploy a vásárlás napján, 55 millió forintos felárral tovább adta az árut az Agrograinnek. A Concordia-ügyben eljáró rendőrök Simon kivételével, az utóbbi hetekben a Concordia Rt., illetve a társaság kereskedőcégének, a GMS ’96 Kft.-nek, s e két cég vitatott pénzügyi-gazdasági ügyleteiben közreműködő más társaságok mindegyikének a képviselőit gyanúsítottként hallgatták ki. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e Simont tanúként vagy gyanúsítottként kihallgatni, az ORFK névtelenséget kérő munkatársa csak annyit mondott: Ezen a héten nem tervezzük. F. Gy. A. A hónap végéig befejeződik a KEHI-vizsgálat Ebben a hónapban befejeződik annak az öt agrárcégnek az ellenőrzése, amelyet a kormányfő utasítására február óta vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - jelentette ki lapunknak Sepsey Tamás, a KEHI vezetője. A miniszterelnök május 7-én rendelte el az Agrármarketing Centrum és az Agrárpiac-fejlesztési Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vizsgálatát, ezeket ősszel fejezik be. Az agrárcégek eddigi vizsgálatánál büntetőfeljelentéseket tett a KEHI. Arra a kérdésre, hogy a vizsgálatok elvezethetnek-e Torgyán József volt miniszter büntetőjogi felelősségének megállapításához, Sepsey azt mondta: a vizsgálatok befejezéséig erről nem nyilatkozhat. Sepsey cáfolta, hogy politikai nyomásra folytatnának vizsgálatokat az FVM-nél. Példaként említette, hogy saját munkatervük alapján 22 vizsgálatot folytattak a tárcánál, és csak 14-et rendelt el a miniszterelnök. A KEHI kezdettől fogva olyan minisztériumnak tekintette az FVM-et, amely jelentős költségvetési pénzeket használ fel, ezért az elmúlt három évben összesen 36 vizsgálatban volt érintett a tárca. K. J.T.