Népszabadság, 2001. július (59. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK N­em fizeti ki büntetéseit az MTV Reklámszabályokat sértenek a médiumok A jogerős bírósági döntések ellenére sem fizeti ki a Magyar Televízió azo­kat a büntetéseket, amelyeket a mé­diatörvény megsértése miatt szabott ki a médiahatóság. A műsorszolgál­tatók közül tavaly kiemelkedően a legtöbb törvénysértést a Magyar Te­levíziónál észlelte az ORTT. Az el­múlt időszakban szinte gyakorlattá vált, hogy a médiahatóság döntéseit bíróságon támadják meg a műsor­­szolgáltatók. Inkasszót kérhet az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Magyar Televízió számlájára, mert a médiatör­vény megszegése miatt kiszabott húsz­milliós büntetést nem utalja át a közté­vé. A médiahatóság határozatait bírósá­gon támadta meg az MTV, így a még 1998-as ügyek csak a közelmúltban emelkedtek jogerőre. Ezek közé tarto­zik a Három kívánság című műsorra, bújtatott reklámok miatt kiszabott 12,5 milliós büntetés. Az MTV-nek komoly anyagi terheket jelenthet, ha a többi, még lezáratlan ügyben is a médiaható­ságnak ad igazat a bíró­ság. Az ORTT Műsorfi­gyelő Szolgálatának ada­tai szerint tavaly a közté­vé követte el a legtöbb jogsértést. Az M 1-nél, il­letve az M 2-nél összesen 650 jogsértést regisztrált a rendszeres ellenőrzés 2000-ben. Ez a műsor­­szolgáltatók által elköve­tett összes jogsértés har­mada. Decemberben a két csatornát többször 15 mil­lió forintra büntette az ORTT, és kilenc alkalommal döntött a képernyő elsötétítéséről. Leginkább a műsorok támogatására vonatkozó sza­bályok megsértése és az előírt húsz percnél rövidebb főműsoridős Híradó miatt „bírságolt” a hatóság. Az ORTT jelentése önkritikusan elismeri, hogy tavaly a büntetések nem tudták befo­lyásolni az MTV gyakorlatát. A milliós kötbérek és büntetések, valamint a képernyő-elsötétítések vég­rehajtását azonban jelentősen lassítja, hogy a tévék és rádiók az esetek döntő többségében bíróságon támadják meg az ORTT határozatait. (A legsúlyosabb büntetést az RTL Klub kapta még 1997 őszén, amikor indulás előtt három hétig ideiglenes műsort sugárzott. A 160 millió forintot kifizette a keres­kedelmi csatorna.) Az idén már mint­egy száz pert indítottak a médiatörvény megsértése miatt elmarasztalt műsor­­szolgáltatók, azaz az első fél évben már annyi per indult, mint tavaly ösz­­szesen. A tévék legtöbbször a klasszikus rek­lámokra vonatkozó szabályokat sértik meg (kereskedelmi adók óránként 12, közszolgálatiak hat perc reklámot ad­hatnak), a rádióknál pedig nem tartják be azt az előírást, hogy egy műsorszá­mon belül sugárzott hirdetések között húsz percnek kell eltelnie. Ezért pél­dául a Danubiust 44 millió forintos büntetéssel sújtották. Tavaly a Fővárosi Bíróság 21 ügyben döntött első fokon, ezek több mint felé­ben a felperesnek és nem az ORTT-nek adott igazat. Még azokban az esetekben is, ahol a bíróság megállapította a jog­sértést, előfordult, hogy a kiszabott szankciót enyhítette. A jogerősen lezárt fél tucat, még 1998-as ügyből ugyanakkor az ORTT ke­rült ki győztesen. Ezek az MTV-hez kötődő, még ki nem fizetett bír­ságok. Az ORTT Jogtanácso­si Irodájától kapott tájé­koztatás szerint évről év­re duplázódik a perek száma. A testület tavaly minden eddiginél több, 1116 határozatot hozott, amelynek jelentős része valamilyen szankció volt. A műsorfigyelő szolgálat vizsgálatainak kibővülése is a határoza­tok és egyben a perek számának növe­kedésével jár majd várhatóan - véleke­dett Vörös Orsolya jogtanácsos. Az egyik kereskedelmi tévé jogtaná­csosa úgy látja, hogy az ORTT nem kö­vetkezetes a szankcionálásban, az MTV-vel szemben sokkal elnézőbbek a médiahatóságnál (kifejezetten tiltott például a hírműsorok támogatása, a Híradónál ugyanakkor rendszeresen szerepel a bemondók ruháinak készítő­je.) Sok problémát okoz a szponzorá­­ciós előírások alkalmazásának rendsze­res módosítása is, amelyek szinte el­lehetetlenítik ezt a fajta támogatási formát. Haszán Zoltán A MŰSORSZOLGÁLTATÓK JOGSÉRTÉSEI 2000-BEN M1_______________418 Magyar ATV__________241 M2_______________232 Danubius Rádió_______195 Kossuth rádió_________136 Duna TV____________125 Sláger Rádió__________39 RTL Klub_____________38_ TV 2________________32 Petői rádió___________31 Juventus Rádió________25 Helyi/regionális_______596 Forrás: ORTT Mádl új ombudsman jelöltje Berki Ádám ügyvédet kérték fel adatvédelmi biztosnak A köztársasági elnök Berki Ádám 55 éves ügyvédet jelölte adatvédelmi biz­tosnak. Mádl Ferenc döntéséről szer­dán levélben tájékoztatta Áder Já­nost, az Országgyűlés elnökét. A par­lament legnagyobb ellenzéki frakció­jának vezetője, Nagy Sándor sajnála­tosnak mondta, hogy az államfő nem fogadta el az MSZP Majtényi László­ra tett javaslatát. Mádl Ferenc államfő szerdán levél­ben tájékoztatta Áder Jánost, az Ország­­gyűlés elnökét, hogy Berki Ádám ügyvé­det jelöli adatvédelmi ombudsmannak. Döntéséről értesítette a parlamenti pár­tok frakcióvezetőit is, azt kérve, hogy a képviselőcsoportok a szavazásnál támo­gassák a jelöltet. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezető­je lapunknak azt mondta: tájékozódnak a jelöltről, személyes véleményt nem mondhat róla, mert nem ismeri. A szocia­lista politikus sajnálatosnak tartja, hogy a köztársasági elnök nem vette tudomá­sul Majtényi Lászlóra vonatkozó javas­latát, amelyet a három ombudsman meg­választása után juttatott el az államfőhöz. Mint ismeretes, a korábbi ombuds­­manok, Gönczöl Katalin, Majtényi László és Kaltenbach Jenő hatéves meg­bízatása június 30-ával lejárt. A köztár­sasági elnök - alkotmányossági jogával élve­­ tett jelölést a júniusi választások előtt az Országgyűlésnek az új biztosok személyére, mert a parlamenti pártok nem jutottak konszenzusra az új ombudsmanokról. A június 19-i szava­záson a képviselők Lenkovics Barnabást általános ombudsmannak, Takács Alber­tet a helyettesének, Kaltenbach Jenőt pedig kisebbségi ombudsmannak vá­lasztották. Maczonkai Mihályt ugyanak­kor — a szocialisták támogatásának hiá­nyában - nem választotta meg a T. Ház adatvédelmi biztosnak. Mádl Ferencnek harminc napon belül kellett új javaslatot tennie az adatvédelmi biztos személyé­re. Arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy a parlamentnek mikor kell szavaz­nia a jelölt személyéről. A köztársasági elnök egyébként köz­leményében úgy nyilatkozott Berki Ádámról, hogy szerinte a tudományos pályáról indult kiváló országgyűlési biz­tosok mellett üdvös lesz, ha ez a testület a gyakorlati jogi munka és tapasztalat nagy gazdagságával rendelkező biztos­sal egészül ki. A jelölt felkészültsége és tapasztalata alapján kész ezt a kihívást és a felelős közszolgálatot vállalni. Schillinger Erzsébettől, a köztársasági elnök szóvivőjétől úgy tudjuk, Mádl Fe­renc arra számít, hogy jelöltjét - aki so­ha egyetlen pártnak sem volt tagja - szakmai életútja alapján valamennyi parlamenti párt elfogadja. Kun J. Erzsébet Berki Ádám Görögországban született, édesanyja görög származású. 1971-ben a BME-n, 1984-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. A műszaki egyetemi végzettségéhez kapcsolódó sokéves tapasztalata van egye­bek között az adathordozók műszaki-technológiai rendszereinek állapotát és fejlődését illetően. Tizenegy évig volt a Fővárosi Bíróság iparjogvédelmi taná­csának tagja. Hivatalos bírósági és más eljárások százaiban volt szerepe az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, jelentős ügyvédi szakvizsgázta­tási és oktatói gyakorlata, nyelvismerete és nemzetközi tapasztalata van. Ötvenmillió az augusztus 20-i közvetítésre Az ORTT 50 millió forinttal támogatja a Magyar Televízió és a Duna TV augusz­tusi 20-i közös élő közvetítését — döntött a médiahatóság. Az ORTT tagjainak és az MTV új elnökének megbeszélésén szóba került az is, hogy a Magyar Televízió újravizsgálja azokat a vállalásokat, amelyeket egymilliárd forint értékben mint­egy száz műsor készítésére kötött. A tárgyalásra azért volt szükség, mert a pro­dukciók támogatására szintén egymilliárdos támogatást osztott szét az ORTT, ám a gyártások leálltak azt követően, hogy a tévé új irányítója az MTV nehéz anyagi helyzetére hivatkozva visszalépett elődje, Szabó László Zsolt által tett ígéretektől. A műsorok elkészítése érdekében az ORTT újabb pályázatot ír ki, ez a támogatás azonban már visszatérítendő lesz. Csak azok a műsorkészítők jelentkezhetnek, akik újra megszerzik az MTV kezességét vagy anyagi, gyártási segítségre vagy az alkotások programba illesztésére. A megbeszélésen Mendreczky mellett részt vett Bakó Lajos, a Magyar Televízió kuratóriumának elnöke is, aki közölte, hogy a tá­mogatásokról a testület is tárgyal majd. H. Z. Titkos pénzalapból sikkasztó fehérvári rendőrtisztek A székesfehérvári maffiaügyben szer­dán tanúként hallgatta ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Vancsik Zoltán (MSZP) parlamenti képviselőt és 33 éves fiát. Vancsik fiát arról kér­dezték, hogy milyen kapcsolatban állt a kedden őrizetbe vett két rendőrrel, kapott-e pénzt valamilyen címen tő­lük, s hogy milyen körülmények kö­zött kísérelte meg az egyik gyanúsított hamis tanúzásra bírni. A dunaújváro­si bűnügyi osztályvezetőt és a fehérvá­ri nyomozót hivatali visszaéléssel és sikkasztással gyanúsítják. Budapesten, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal szerdán tanúként hallgatta ki Vancsik Zoltán (MSZP) parlamenti képviselőt és 33 éves fiát - erősítette meg a Népszabadság értesü­lését a szocialista képviselő. Az ügyé­szek egyebek között arról kérdezték if­jabb Vancsikot, hogy milyen kapcsolat­ban állt azzal a két magas rangú rendőr­rel (a dunaújvárosi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével és egy szé­kesfehérvári nyomozóval), akiket hiva­tali visszaélés, sikkasztás és más bűn­­cselekmények alapos gyanúja miatt kedden vettek őrizetbe a székesfehér­vári maffiaügyben eljáró ügyészségi nyomozók. Rákérdeztek arra is, hogy kapott-e pénzt a gyanúsítottaktól. Az egyik gyanúsított, Orgován Zoltán, aki korábban Székesfehérváron a kábító­szerosztályt vezette, állítólag sikkasz­tott az információvásárlásra fordítható pénzből. A sikkasztást a rendőr fiktív kifizetésekkel igyekezett leplezni. Korábban az ifjabb Vancsik ellen ká­bítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt folyt eljárás, ekkor került kapcso­latba Orgovánnal. Hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint Orgován volt az, aki megkérte a képvi­selő fiát, vallja azt, hogy bizonyos rendőrségnek nyújtott segítségéért pénzt kapott tőle, illetve mondja azt, hogy különböző helyeken találkozott vele. Ifjabb Vancsik azonban - mint édesapja elmondta - megtagadta a bű­nös együttműködést, és az esetről tájé­koztatta a megyei főkapitányság bűn­ügyi igazgatóját, aki minderről feljegy­zést készített, de más érdemi intézkedés az ügyben nem történt. Az MSZP-s képviselő lapunknak azt mondta: fia ügye nem része az úgyne­vezett maffiaügynek. Ahhoz csak any­­nyiban kapcsolódik, hogy a gyanúsítot­tak más ügyek kapcsán érintettek a maffiaügyben is. Más források szerint azonban az ügy nagyon is része a maf­fiaügynek, és éppen azt mutatja, mi­képpen használták fel, illetve akarták felhasználni egyes fehérvári rendőrök a velük kapcsolatban álló személyeket „a számukra kedves” bűnözők ügyeinek ellehetetlenítésére. Azt, hogy az ifjabb Vancsik milyen kapcsolatban állt a fe­hérvári rendőrökkel, az ügyészség ille­tékesei az állam- és szolgálati titokról szóló törvényre hivatkozva nem kíván­ták részletezni. Lapunk úgy tudja, az ügyészség ma dönt arról, kezdeményezi-e a kedden őrizetbe vett rendőrök letartóztatását. Fekete Gy. Attila Többet költenének a kultúrára a szocialisták A szocialisták kezdeményezik, hogy ősszel a törvényhozók bővítsék a diá­koknak adható kulturális kedvezmé­nyeket és támogatásokat. Egyebek kö­zött ingyen juttatnák tankönyvekhez a kisdiákokat. A KSH legfrissebb adatai szerint az állam egyre kevesebbet költ művelődésre, például az utóbbi tíz év­ben csak az általános iskolai tanköny­vek ára megnegyvenszereződött. MUNKATÁRSAINKTÓL A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán nyilvánosságra hozott összesíté­se szerint az elmúlt évtizedben a költ­ségvetésből egyre kevesebbet fordítot­tak kulturális kiadásokra. A felmérés szerint a költségvetés kulturális kiadá­sainak a nemzeti össztermékhez viszo­nyított aránya a tömegkommunikáció nélkül az 1990-es évek elején egy száza­lék, az évtized közepén 0,9 százalék, az utóbbi három évben pedig 0,7 százalék körül alakult. A kiadások legnagyobb ré­sze könyvtárak, művelő­dési otthonok, múzeumok fenntartását szolgálta. Az egyre apadó bevételeiket az intézmények a belépő­jegyek árának emeléséből pótolták. Tíz év alatt tíz­szeresére emelkedtek lá­togatók költségei. A könyvek, újságok, folyó­iratok árai több mint tíz­szeresükre nőttek, a tankönyvek áremel­kedése ennek többszöröse. A KSH sze­rint mindezek hozzájárultak ahhoz, az évtized végére a lakosság kulturális, szórakoztató tevékenységre fordítható idejének négyötödét kötötte le a televí­ziózás, videózás, tizedét az olvasás, és a maradék tized részét a rendezvényláto­gatások és egyéb tevékenységek. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke szerint a KSH által közzé tett adatok azt bizonyítják, hogy a kormány állításai­nak ellenére a nemzeti összjövedelem­ből egyre kevesebbet költenek kultúrára. Ez az érték csak az utóbbi három évben 0,2 százalékkal csökkent. A politikus szerint kultúrpolitika híján a kormány úgy szórja néhány látványos rendez­vényre, egy-egy önkényesen kiválasz­tott produkcióra a pénzt, hogy közben a kispénzű közönség, a kulturális intéz­mények egyre rosszabb helyzetbe kerül­nek. Mivel ennek a kultúr­politikának a vesztesei el­sősorban a diákok és a szüleik, az MSZP ősszel kezdeményezi, hogy a parlament kulturális bi­zottsága tekintse át a diá­koknak adható kulturális kedvezmények és tá­mogatások lehetőségét. Emellett a párt egy új tör­vénycsomagban javasolja, az általános iskolai­­tan­könyvek térítésmentessé tételét - mondta Lendvai Ildikó. V­álaszút előtt az MDF: Fidesz vagy Békejobb? Péntekig várhatóan már nem tárgyal egymással a Fidesz és az MDF a 2002- es választási együttműködésről. A leg­utóbbi egyeztetés nem hozott áttörést: a Fidesz 23-24, az MDF 38-40 közös jelölt indításához ragaszkodik. Több MDF-es politikus úgy fogalmazott la­punknak, nem kizárt, hogy a Fórum választmánya végül nemet mond a Fi­desz ajánlatára. A múlt pénteken és ezen a héten ked­den is eredménytelenül végződött a Fi­desz és az MDF közötti tárgyalás a 2002- es választási együttműködésről, mert a felek nem tudtak megegyezni a közös je­löltek számáról. Korábban az MDF 44 közös jelölt állítását szorgalmazta, majd hajlandó volt engedni, s azt javasolta, 38-40 politikust­­indítsanak, legyen min­den megyében közös koalíciós jelölt. Az MDF a megállapodás alapfeltételének nevezte azt is, hogy jelenlegi képviselői, akik 1998-ban a Fidesz támogatását él­vezték, 2002-ben újra közös jelöltként indulhassanak. Ez azért fontos az MDF- nek, mert Csapody Miklós és Herényi Károly körzetét a Fidesz átengedte az MKDSZ-nek. Rogán Antal, a Fidesz el­nökségének tagja úgy vélekedett: csak ezen nem múlhat a tárgyalások sikere. A második tárgyalási fordulóban a legnagyobb kormánypárt is elmozdult korábbi álláspontjáról, jelezte, hogy a 22 közös jelöltre vonatkozó javaslatát egy­két hellyel hajlandó emelni. A Fórum számára ez az ajánlat is elfogadhatatlan. Az MDF országos választmánya pén­teken értékeli a két párt közötti tárgyalá­sokat. Több MDF-es politikus azt mond­ta lapunknak, nem kizárt, hogy a testület nemet mond a Fidesz ajánlatára, és az MDF szövetségre lépve a KDNP-vel, az MDNP-vel és a Vállalkozók Pártjával önállóan indul a jövő évi választásokon. Mások azt hangsúlyozták, hogy semmi sem sürgeti a választmányt, nem kell feltétlenül döntenie pénteken. Sajtóhírek szerint a Fidesz jelezte: nem indít jövőre jelöltet Dávid Ibolya pártelnökkel, Balsai István frakcióveze­tővel, Gémesi György és Horváth Balázs képviselővel szemben. Horváth nem cá­folta lapunknak ezt az értesülését. Azt mondta: pénteken személy szerinti nyílt szavazást kér a választmányi ülésen a Fidesz-MDF megállapodásról, mert „mindenki arcát látni szeretné a vokso­láskor”. Hozzátette: ha Dávid Ibolya el­fogadja, hogy a Fidesz nem indít vele szemben jelöltet, de mégis elutasítja a legnagyobb kormánypárt ajánlatát, ak­kor levonja a szükséges konzekvenciá­kat. Számomra ez morális kérdés — je­lentette ki Horváth. Kéri J. Tibor Újabb őrizetbe vétel Concordia-ügyben Folytatás az 1. oldalról A VIX Kft. közreműködött abban a búzaügyletben is, amellyel összefüggés­ben a rendőrség a múlt héten gyanúsí­tottként hallgatta ki F. Beatrixot, a Ploy Kft. ügyvezetőjét. Az igazgatónőt azzal gyanúsítják, hogy közreműködött egy, a GMS ’96 Kft.-nek 55 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben. A GMS ugyanis Korompai Nicolette, a Concordia Rt. időközben előzetes letar­tóztatásba helyezett vezérigazgatójának az utasítására a Ploy Kft. közvetítésével adott el tizenegyezer tonna búzát az Agrograin Rt.-nek. A Ploy a vásárlás napján, 55 millió forintos felárral tovább adta az árut az Agrograinnek. A Concordia-ügyben eljáró rendőrök Simon kivételével, az utóbbi hetekben a Concordia Rt., illetve a társaság kereske­dőcégének, a GMS ’96 Kft.-nek, s e két cég vitatott pénzügyi-gazdasági ügyletei­ben közreműködő más társaságok mind­egyikének a képviselőit gyanúsítottként hallgatták ki. Arra a kérdésre, hogy ter­vezik-e Simont tanúként vagy gyanúsí­tottként kihallgatni, az ORFK névtelen­séget kérő munkatársa csak annyit mon­dott:­­ Ezen a héten nem tervezzük. F. Gy. A. A hónap végéig befejeződik a KEHI-vizsgálat Ebben a hónapban befejeződik annak az öt agrárcégnek az ellenőrzése, amelyet a kormányfő utasítására február óta vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - je­lentette ki lapunknak Sepsey Tamás, a KEHI vezetője. A miniszterelnök május 7-én rendelte el az Agrármarketing Cent­rum és az Agrárpiac-fejlesztési Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. vizsgálatát, eze­ket ősszel fejezik be. Az agrárcégek eddi­gi vizsgálatánál büntetőfeljelentéseket tett a KEHI. Arra a kérdésre, hogy a vizs­gálatok elvezethetnek-e Torgyán József volt miniszter büntetőjogi felelősségének megállapításához, Sepsey azt mondta: a vizsgálatok befejezéséig erről nem nyi­latkozhat. Sepsey cáfolta, hogy politikai nyomásra folytatnának vizsgálatokat az FVM-nél. Példaként említette, hogy saját munkatervük alapján 22 vizsgálatot foly­tattak a tárcánál, és csak 14-et rendelt el a miniszterelnök. A KEHI kezdettől fogva olyan minisztériumnak tekintette az FVM-et, amely jelentős költségvetési pénzeket használ fel, ezért az elmúlt há­rom évben összesen 36 vizsgálatban volt érintett a tárca. K. J.T.

Next