Népszabadság, 2001. augusztus (59. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-06 / 182. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2001. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ Olyan ez, mint egy nagy méhkas. Az ember nézi, nézi, egyre többen döngi­­csélnek körülötte - jellemezte a ma­gyar légierő fejlesztése körüli érdek­lődést szokásos szerdai reggeli rádió­­interjújában a miniszterelnök. A kormányfő a hónap végére ígérte a több mint fél évtizedes vadászrepülő­­gép-vita lezárását. Az előzmények is­meretében meglepő lenne egy határo­zott döntés, amelyet ráadásul az MSZP felülvizsgálattal fenyeget, ha kormányra kerül. Kilenc évvel azután, hogy a Pentagon elutasította a magyar védelmi tárca ak­kori irányítójának, Für Lajosnak igen­csak merész kérelmét F-16-osok vásár­lására, a magyar kormány minden való­színűség szerint az amerikai típus rend­szerbeállításáról dönt majd. Egy hete még az is nagy bizonyossággal megjó­solható volt, hogy a Gripennel házaló svédekkel szemben a kezdetektől favo­rizált amerikai ajánlatra bólint rá a nemzetbiztonságban érintett miniszte­rek szűkebb testülete. A kétszemélyes, mégis már a startnál lefutottnak tűnő versenyt ismét nyílttá tette a sokadik végső határidő után váratlanul megér­kezett török ajánlat. Kiderült, az ameri­kaiak kínálta lehetőségeknél létezik sokkal jobb is. Tender, ami nincs A törökök jelentkezése felerősítette azokat a véleményeket, hogy pályázatot kellett volna kiírni a vadászgépekre, hi­szen a verseny a vásárlónak kedvez. A tenderkiírásra a Horn-kormány idején volt a legnagyobb esély. Kovács László külügyminiszterként 1994-ben jelezte, hogy Magyarországnak 20-30 vadászgépre lenne szüksége az ezred­fordulóra kiöregedő, elavult MiG-21- esek kiváltására. Az 1995-re ígért pá­lyázat iránt a világ legnagyobb hadiipa­ri cégei érdeklődtek és nyitottak kire.-A magyar légierőnek is vannak használaton kívüli gépei. Az 1980- as években még három repülőez­redből (Pápa, Taszár, Kecskemét) álló légierő az elmúlt évtizedben a pénzhiány miatt folyamatosan kar­csúsodot. Takarékossági okokból előbb a 11 darab MiG-23-ast és a 12 Szu-22-es harcigépet vonták ki a hadrendből. Folyamatosan bú­csúzott el a honvédség a hatvanas évek közepén rendszerbe állított MiG-21-esektől. Az utolsó 22 da­rabot tavaly, a pápai repülőezred felszámolásakor állították le. Az összesen több mint száz használa­ton kívüli harcigép eladási kísérle­tei eddig kudarcba fulladtak. Bár egyes gépek iránt volt érdeklődés, ajánlottak is hét darabért egy milli­árd forintot, a körülményes értéke­sítési feltételek miatt azonban a ve­vőjelölt tovább állt. A vadászrepü­lőgépek megsemmisítése darabon­ként tízmillió forint. Ezért néhány gépet múzeumoknak ajánlottak fel. Nemzetközi egyezmények ugyan­akkor tiltják, hogy vadászrepülőket gyűjtőknek adjanak el. A légierőnek jelenleg egyetlen harcirepülő-típusa maradt: az orosz államadósság terhére kapott MiG-29-esek. A 28 gépből egy lé­gi balesetben megsemmisült, a megmaradók fele pedig üzemkép­telen. A NATO-átlagnál kevesebb időt a levegőben töltő pilóták a MiG-29-eseken kívül takarékos­ságból az NDK légierejétől örökölt 19 Albatroson szállnak fel, azokon „karbantartó repüléseket” folytat­nak­ költségeket Budapesten. Több együtt­működési megállapodás született, ezek közé tartozott a Horn Gyula által szig­nált szerződés a svéd Wallenberg Hol­ding vezetőjével, melyben vállalta a kormány, hogy a később kiírandó meg­hívásos beszerzési pályázaton a céghez tartozó Saab Military Aircraft is részt vehet. A svédeknek égetően fontos lett volna, hogy a British Aerospace-szal kifejlesztett, előszeretettel „az első had­rendbe állított negyedik generációs gépként” emlegetett JAS-39 Gripenre a saját légierejükön kívül is találjanak ve­vőt. A tenderen valószínűleg a repülők árára gazdasági ellentételezést vállaló és több beruházást megkezdő svédek nyertek volna, ám az egymilliárd dol­lárra becsült beszerzést a Horn-kor­mány - a Pénzügyminisztérium javasla­tára - elhalasztotta a NATO-csatlako­­zás utánra. A szövetségi tagság elnyerése sem hozott áttörést a vadászgépbeszerzés ügyében. Orbán Viktor ugyanis tovább jegelte a katonák által egyre inkább sür­getett, a pénzügyesek által azonban lát­ni sem kívánt repülővásárlást. A kor­mányfő bejelentette, hogy új gépeket nem vásárol Magyarország a Mig-29- esek rendszerben tartásának végéig, az­az 2010-ig. Ezzel eldőlt, hogy a MiG-21-esek kivonása után, amelynek időpontját takarékossági okokból még egy évvel előre is hozták, mindössze egyetlen vadászrepülő-ezrede marad a légierőnek. A nagyobb, több százmilliárdos üzlet elmaradása után még mindig maradt üzleti lehetőség a magyar légierőben. A Kecskeméten állomásozó, orosz állam­­adósságból beszerzett MiG-29-esek ugyanis elértek repülési idejük határá­hoz. Ráadásul - mint a Jugoszlávia elle­ni bombázások bizonyították­­, moder­nizálni kell őket, hogy képesek legye­nek együttműködni a NATO-flottillá­­val. (A csapások idején az ellenség­ba­rát felismerő rendszerrel fel nem szerelt magyar gépek a földön maradtak. Mint később kiderült, a megkülönböztethető­­séget segítő eszköz önmagában kevés lett volna, mert ezt a típust alkalmazzák a szerb légierőnél is, az amerikai piló­ták pedig nem bajlódtak volna az össze­hasonlítással.) A vásárlás helyébe lépő felújítás is húszmilliárdos üzlettel ke­csegtetett. A kisgazdák szívügyének te­kintett modernizációnál a közbeszerzé­si pályázat ismét elmaradt. Szabó János honvédelmi miniszter szinte titokban, a kormányfő szabadsága alatt kötött szándéknyilatkozatot egy német-orosz konzorciummal a MiG-29-esek feljaví­tásáról. Az utólag a tárcavezető „parti­zánakciójának” minősített dokumen­tum több következménnyel járt: a vé­delmi tárca elvesztette döntéshozó sze­repét a légierő fejlesztésében és az ame­rikai nagykövet olyan nyilatkozatot tett, amely elindította a „vadászgép-szap­panopera” újabb fejezetét. Tufo lavinája Utólag úgy látszik, hogy az amerikai nagykövet tavaly júliusi beszéde hozott változást az addigi kormányzat állás­pontban. Bár informálisan több, főként amerikai NATO-tisztségviselő jelezte, hogy a MiG-29-esek helyett Magyaror­szágnak nyugati típust kellene rend­szerbe állítania, első körben ezt azzal utasíthatta vissza Szabó János és Hor­váth Gábor külügyi szóvivő is, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a szövetség elfogadta az orosz gépekre vonatkozó felajánlást, amelyek modernizáció után alkalmas lesznek a NATO-val való együttműködésre. Megérkezik azonban az F-16-osokról szóló tengerentúli ajánlat - bár annak első változata távol­ról sem olyan kedvező, mint amire ma­gyar részről számítottak. A típus legré­gebbi, sivatagban konzervált változatát kínálják az amerikaiak, a gépek életko­ra a húsz évet közelíti. Tufo ígéreteinek teljesítése kisebb gondokat okoz az Egyesült Államok külügyminisztériu­mában. Ennek ellenére a nemzetbiztonsági kabinet több ülésen foglalkozik a légi­erővel. Miközben a grémium Orbán Viktor részvételével többször módosít­tatja a védelmi miniszterrel a MiG-ek felújítására vonatkozó elképzeléseket, felhatalmazza Szabót, hogy kérjen ajánlatokat 14, illetve 24 gép beszerzé­sére. A közbeszerzési pályázat ezúttal is elmarad, amit kormányzati oldalról azzal magyaráznak, hogy csak új gépek vásárlásánál lenne indokolt. Az álta­lunk igényelt használt gépeket csak kormányok ajánlhatják fel, márpedig kabineteket nem szokás tendereztetni - mondta Simicskó István, a Fidesz nem­zetbiztonsági szakértője. Több ajánlat érkezik. A kanadaiak a nálunk már kivont MiG-21-esekkel egy szinten álló CF-5-ösöket kínálják fel. A svédek ott hibáznak, hogy új Gripent kívánnak eladni. Bár a védelmi minisz­ter még decemberben is az orosz gépek felújításáról beszél, február elején a nemzetbiztonsági kabinet elveti a MiG-ek felújítását. Az orosz harci gép repülési tulajdonságai kiválóak, ezzel a típussal lett a napokban harmadszor is a magyar Vári Gyula a legjobb pilóta a vi­lág legnagyobb légi bemutatóján, ám üzemeltetési költségei magasak, elekt­ronikája elmarad vetélytársaitól és az akadozó alkatrész-utánpótlás miatt ne­hézségbe ütközik még azon nyolc gép üzemképességének a fenntartása is, amelyeket felajánlottunk a NATO-nak. Ugyanakkor a modernizációjuk költsé­ge mindössze tizede egy használt gép rendszerbeállításának. Búcsú a MiG-ektől A kabinet tagjai a váltás mellett dön­tenek: az orosz típus modernizációja helyett használt nyugati gépek jöhet­nek. Ez nem oldja meg azt a problémát, hogy a MiG-ek élettartam hosszabbítá­sa elodázhatatlan, a pilótáknak addig is repülni kellene, amíg valamikor 2004-2005-ig megérkezik az új típus. A halaszthatatlan munkálatok megkez­déséről egyelőre semmi hír. A nyugati típusok bérletére beérke­zett lehetőségek közül az amerikai F-16-osokat minősíti a legjobbnak a nemzetbiztonsági kabinet. Nem kis problémát okoz, hogy a honvédelmi mi­niszter sajtótájékoztatón ezt végső dön­tésként jelenti be, miközben a verseny­helyzet, vagy legalábbis annak látszata érdekében a kabinet egy hónapos határ­időt ad az ajánlatok módosítására. Mindössze a svédek élnek a lehetőség­gel, akik ismét a Gripennel próbálkoz­nak, ezúttal már használtakkal. Az amerikai ajánlattal egy időben az ellenzék felidézi az 1999-es Lockheed­­ügyet, amelyben több mint harminc, zö­mében fideszes képviselő lobbizott az F-16-osokat gyártó cég egyik vezetőjé­nek budapesti nagyköveti posztjáért. A vezető kormánypárt azzal utasítja vissza az összefüggést kereső véleményeket, hogy a gépek bérlésénél az Egyesült Ál­lamok kormányával egyeznek meg, nem a céggel. Ugyanakkor a Lockheed a gé­pek felújítási munkálataiban és az ellen­­tételezésben szerepet vállalhat a gépek kölcsönadásában. Az F-16-os infrast­ruktúrájának kiépítése pedig előkészít­heti a Lockheed új, negyedik generációs gépének érkezését az évtized végén. Szinte döntetlen A két vetélytárs ajánlatát összehason­lító elemzés a végeredménye előre borí­tékolható, és be is jön a papírforma: a vé­delmi minisztérium szakértői anyaga az F-16-os beszerzését javasolja. Ami meg­lepő, hogy a dokumentumban nem egy­értelmű az amerikaiak fölénye, szinte ugyanannyi érvet sorakoztatnak fel a Gripen mellett is, lehetőséget adva ezzel a kabinetnek bármilyen döntésre. Az ár is szinte hajszálpontosan egyező, 215 milliárd forint. Szakmailag tehát mind­két verzió alátámasztott, ám a politikai háttér az amerikaiaknál erősebb. Óvatos­ságra intette a döntéshozókat az első fél évben, hogy a svédek töltötték be az EU soros elnöki tisztét. Egyesek szerint ezért halasztódik a húsvét utánra ígért verdikt a gépekről. Egy hónapig látszólag semmi nem történik, amíg a lapunkban megje­lent, a hazai titkolódzás helyett tengeren­túli hivatalos információkon alapuló cik­kek hatására az Egyesült Államok nagy­­követsége nyilatkozatot ad ki „a félreér­tések tisztázására”. Ez a közlemény még nagyobb kavarodást okoz. Megerősíti a Népszabadságban megjelent, magyar részről cáfolt információt, hogy a tenge­rentúliak további gépeket ajánlanak fel alkatrész-utánpótlásnak. Csakhogy hi­vatkozik a magyar kormány április 25-i ajánlatkérő levelére, azaz olyan időpont­ra, amikor a védelmi tárca már elkészí­tette a két típus összehasonlító elemzését is. A közleményből kiderül, hogy az amerikai kormánydelegáció júliusban tá­jékoztatja a magyar kormány tisztvise­lőit az ajánlatról. Ez megtörténik, az amerikaiak után melegváltásban a svédek is hivatalossá és sokadszorra véglegessé is teszik az ajánlatukat. Az amerikai oldalon van a nagyobb változás. A részletekről hiva­talos tájékoztatást magyar részről nem adnak. Annyi kiderül, hogy a korábban jelzett magyar igényekhez igazították a csomagot, felajánlották a legkorszerűbb fegyvereket és a svédeknél gyengébb felderítőképesség javítását is. A típus­váltás ára a magyarokon múlik, ponto­sabban azon, hogy mit rendelünk meg a gépekhez. A tengerentúliak például a magyar igényekhez feleslegesnek ítélik a világ legjobb rakétájának megvásárlá­sát. A svédek nem módosítanak, ők az ár gazdasági ellentételezésre helyezik a hangsúlyt, amelyben erősebbek az ame­rikaiknál. Látszólag minden készen állt a döntésre, amikor Ankara lépett. Jönnek a törökök A török védelmi miniszter áprilisi bu­dapesti látogatásán jelezte, hogy a hazá­jában összeszerelt F-16-os készleteik­ből felkínálnának a magyar légierőnek kéttucatnyi gépet. Az írásbeli ajánlattal azonban vártak a két másik csomag véglegesítéséig. A beérkezett lehetőség alaposan átrendezte a versenyt: a törö­kök a páholyban lévő amerikaiaknál jó­val olcsóbb árat jelöltek meg a gépek bérletére, sőt az F-16-os korszerűbb, tíz évvel fiatalabb változatát ajánlották fel. Szabó János augusztus 15-ig kérte a tö­rököket a mindössze néhány oldalas do­kumentum kibontására, ám első olva­satra ő is rendkívül kedvezőnek minősí­tette az ajánlatot. A verseny végkimenetele tehát a török válaszon múlik, bár ez jelentősen késlel­tetheti a döntéshozatalt. (Időközben a belgák is jelezték, hogy ők is fenntartják korábbi ajánlatukat szintén az amerikai típusra. Ez a tavalyi felajánlásuk azon­ban a versenyhelyzet fontosságát han­goztató magyar kormányzati illetékesek részéről visszhang nélkül maradt.) Orbán Viktor mindezek ellenére vég­leges döntést ígért augusztus végére, el­utasítva ezzel az MSZP kérését, hogy a nagy értékű, több cikluson átnyúló beszerzésről ne a ciklus utolsó hó­napjaiban mondják ki a végső szót. Medgyessy Péter, a szocialisták kor­mányfőjelöltje választási győzelmük esetére kilátásba helyezte a döntés fe­lülvizsgálatát. A légierő fejlesztésének ügye tehát, fél évtized után, korántsem tűnik még lefutottnak. Fiedler Ágnes-Haszán Zoltán További részletek a www.nepszabadsag.hu Légierőlködés A sokadik „végső határidő” után veszik számba a döntéshozók a friss török harcigép-ajánlatot Hadrendbe állított negyedik generációs Gripen fotó: velledits Éva A legelterjedtebb F-16-osra több ország is tett ajánlatot fotó: Reuters 9 Kedves Olvasóink, népsz&bm®á©dn­­MNM? Ha igen, kérjük, olvassák el tájékoztatónkat, hogy a nyaralás idején is zökkenőmentesen juthassanak hozzá lapunkhoz. Minden további lapterjesztési információval készséggel állunk olvasóink rendelkezésére a következő telefon­számokon: 387-8944 vagy 06 (80) 664­0­99 (kérjük, hogy a bejelentkezést követően előbb 9-est, majd mást nyomjon vagy tárcsázzon­) NÉPSZABADSÁG A HORVÁT TENGERPARTON A Horvátországba készülő olvasóinkat szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Népszabadság Z MH szeptember 2-ig az itt felsorolt tengerparti települések postáján kapható: Cres, Crikvenica, Krk, Mali Losinj, Novi Vinodolski, Opatija, Rab, Baska, Punat, Pula, Porec, Rovinj, Umag, Vrsar, VSŰU Medulín. Novigrad. SEGÍTSÜK A HÍRLAPKÉZBESÍTŐK MUNKÁJÁT! Nemcsak az újságolvasók, hanem a hírlapkézbesítők is jellemzően a nyári hónapokban veszik ki \ ■ ■ szabadságukat. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy az átmeneti helyettesítés idején segítsék az ért­% \ e­hetően kisebb helyismerettel rendelkező kollégák munkáját. Ha előfizetőnk neve feltűnően és jól ol­­%ÉBml­vasható a postaládán, illetve ahol ez szükséges, a kapun való bejutás is biztosított, az jelentősen meg­könnyíti az alkalmi kézbesítő munkáját. CÍMVÁLTOZÁS BEJELENTÉSE, ILLETVE A NYARALÁSI IDŐSZAK ALATT TÖRTÉNŐ ÁTIRÁNYÍTÁS FELTÉTELEI JJgggLI Csak belföldön valósítható meg, legalább 5 napra. Bejelentése minimum 6 munkanappal az átirányi­ / -2 táj megkezdése előtt szükséges. Egy hónapban csak egy változtatás lehetséges aT­ 1ttt Átirányítási igényét írásban kérjük eljuttatni a kiadóhoz (levélcím: Népszabadság Rt./Terjesztés: "IV­BBa Budapest 1960, fax: 4364426, e-mail: terjesztes@nepszabadsag.hu) TELEFONÁLJON, HA A HÍRLAPÁRUSNÁL MÁR NEM KAPOTT NÉPSZABADSÁGOT! JEM A nyári szabadságok idején előfizetőink közül is sokan a napi vásárlást választják. Előfordul,­­ hogy egyes hírlapárusoknál hirtelen megnő a kereslet, ezért olvasóink csak több utánajárás­sal jutnak hozzá lapunkhoz. Ennek kiküszöbölése érdekében arra kérjük olvasóinkat, hogy ha a megszokott árushelyen nem kapnak Népszabadságot, szíveskedjenek informálni minket az in­gyenesen hívható terjesztési zöldszámunkon, hogy intézkedhessünk: 06 (80) 66-00-99. (Kérjük, hogy a bejelentkezést követően előbb 9-est, majd 4-est nyomjon vagy tárcsázzon!) »

Next