Népszabadság, 2001. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

6 NÉPSZABADSÁG FÓKUSZ 2001. SZEPTEMBER 11., KEDD Gripen-bérletről tárgyal a kormány Elvetett F-1 6-os ajánlatok - Meglepetés a nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén Az előzetes várakozásokkal, a Honvé­delmi Minisztérium és több résztvevő javaslatával ellentétben a svéd-angol fejlesztésű Gripen vadászgépek bérle­tére érkezett ajánlatot minősítette a legkedvezőbbnek hétfői ülésén a nem­zetbiztonsági kabinet. A döntést, amely 14 gép kölcsönvételéről szól, el­sősorban gazdasági szempontokkal in­dokolták. A típuscsere összköltsége 130-140 milliárd forint, a gépek 12 év­re érkeznek az országba. Tovább maradnak a MiG-29-esek, a svéd légierőtől pedig 14 használt, de csak néhány éves Gripent bérel Magyarország - zárta le a magyar légierő fejlesztésének közel évtizedes vitáját egy, az előzmé­nyek ismeretében váratlan döntéssel a nemzetbiztonsági kabinet. Az előzetesen leírt svéd ajánlatban mindössze néhány éves, a skandináv ország légierejének kö­telékében szolgáló gép szerepel, szemben az amerikaiak húszéves gépeivel. Név nélkül nyilatkozó illetékesek he­tek óta biztosra vették, hogy az amerikai F-16-osok váltják majd ki a hadrendben lévő orosz MiG-29-eseket, csak azt tar­tották kérdésesnek, hogy az Egyesült Ál­lamokból, Törökországból vagy Bel­giumból szerzi-e be Magyarország a gé­peket. A Honvédelmi Minisztérium (HM) előzetes anyagában is az a javaslat szerepelt, hogy ha a kabinet további tár­gyalások nélkül le kívánja zárni a repülő­gépek ügyét, akkor az amerikai ajánlatot fogadja el. További harmincnapos halasz­tás esetén pedig lehetőséget adtak volna a belgáknak, hogy kidolgozzák a négy kö­zül legalacsonyabb árat megjelölő javas­latukban az egymilliárd feletti katonai vá­sárlásoknál jogszabályok szerint kötelező gazdasági ellentételezési csomagot. Információnk szerint a nemzetbizton­sági kabinet ülésének az elején is több­ségben voltak azok, akik az F-16-osok mellett érveltek. Értesülésünk szerint a védelmi tárca, a Miniszterelnöki Hivatal képviselője és a polgári titkosszolgálato­kat felügyelő minisztert képviselő állam­titkár is a tengerentúli típust részesítette előnyben, igaz utóbbi, Simicskó István nem az amerikai, hanem a legolcsóbb belga ajánlatot tartotta a legkedvezőbb­nek. Fordulat akkor történt, amikor az ajánlatok gazdasági ellentételezése került napirendre. Ebben a svédek messze a leg­előnyösebb, Matolcsy György gazdasági miniszter szerint „hihetetlen jó feltételű” lehetőségeket kínáltak. A miniszterelnök által megtámogatott gazdasági érvek ha­tására végül a Gripen mellett döntött a nemzetbiztonsági kabinet. Az ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy is elismerte, hogy a döntést el­sősorban gazdasági szempontok befolyá­solták: a svédek ellentételezési ajánlata verhetetlen volt, a beszerzés összegének 105 százalékára vállaltak magyarországi beruházásokat, magyar áruk vásárlását, valamint magyar alvállalkozók megbízá­sát. Az amerikaiak ennek a felét tudták volna teljesíteni - mondta. Matolcsy hoz­zátette, a legolcsóbb ajánlatot a belgák tették, ám ehhez nem csatoltak értékelhe­tő ellentételezési javaslatot. Arra a kérdé­sünkre, hogy nem lehetett volna további határidőt adni a belgáknak az úgyneve­zett offset (ellentételezés) kidolgozására, a miniszter annyit jegyzett meg, hogy ed­dig is pontosan ismertek voltak a magyar feltételek. A 24 gép bérletére az amerikaiak 250 milliárdos, a svédek 220 milliárdos, a bel­gák 170 milliárdos ajánlatot tettek. A nemzetbiztonsági kabinet azonban szin­tén váratlanul úgy döntött, hogy nem két­tucatnyi, hanem mindössze 14 használt nyugati repülőt kölcsönöz. A beszerzés értékét így 130-140 milliárd forintra be­csülték a tájékoztatón. A svédek ebből 100 milliárd forintra vállaltak ellentétele­zést. Ráadásul ebbe nem számítják bele azt a 450 millió dollárt, amelyet még az 1996-ra várt repülőgéptender reményében egy évvel korábban kötött elő­ ellentétele­­zési megállapodás alapján már befektet­tek, illetve levásároltak. Ilyen lehetőséget nem lehet kihagyni, amikor a világgazda­ság lehűlőben van - vélekedett Matolcsy. Katonailag a Gripen kiválasztását Ká­rász János, a védelmi tárca helyettes ál­lamtitkára azzal indokolta, hogy a fel­ajánlott F-16-osoknál jóval fiatalabb gé­pekről van szó, amelyeknek korszerűbb a radarja, több légi célt támadhatnak egy időben, rövidebb idő alatt készíthetők elő a következő bevetésre, kisebb az üzem­anyag-fogyasztásuk, kisebb kiszolgáló személyzetet igényelnek és rövidebb ki­futópályára van szükségük. Ugyanezek az érvek szerepeltek abban a dokumen­tumban is, amelyet a HM még áprilisban készített a svéd és az amerikai típus ösz­­szehasonlításakor. Akkor azonban, a fen­ti jellemzők ellenére, az F-16-ost értékel­ték jobbnak. Informálisan a nemzetbiztonsági kabi­net egyik tagja arra is felhívta a figyel­met, hogy a Gripenek elfogadása belpoli­­tikailag is jó döntés. A svédek győzelmét megalapozó 1995-ös megállapodást ugyanis a Saab AB elnök-vezérigazgató­ja még Horn Gyula kormányfővel kötöt­te, az F-16-osok bérletéről szóló előzetes híreket fenntartásokkal fogadó MSZP pe­dig várhatóan nem fogja támadni a Gripenek kölcsönvételét, szemben a Lockheed-levél miatt is gyanús amerikai ajánlattal. Ugyanakkor a Gripenen hasz­nált fegyverek jelentős része amerikai, így az Egyesült Államok is legalább negyvenmilliárdos megrendelést kap. Döntés született arról is, hogy a meglé­vő 27 MiG-29-esből 14 üzemidejét meg­hosszabbítják, és ezeket, a korábbi elkép­zelésekkel ellentétben, nem vonják ki a hadrendből, hanem párhuzamosan üze­meltetik majd a nyugati típussal. Értesü­lésünk szerint a többi gép olyan rossz ál­lapotban van, hogy azokat a kiszerelt al­katrészek miatt valósággal újjá kellene építeni. Várhatóan a NATO-nál Magyarország módosítani fogja a felajánlását, és a MiG- ek helyett a Gripeneket ajánlja fel a szö­vetséggel való együttműködésre. Ezt bi­zonyítja az is, hogy a felajánlott 8 gép bármikori kiállításához a kisebb-nagyobb meghibásodások miatti rátartással 14 re­pülőt kell üzemeltetni. A Gripeneken ki­sebb átalakításokat kell végezni a NATO- együttműködés biztosításához. A honvédelmi, a gazdasági és az igaz­ságügy-miniszter tíz napon belül részle­tekben menő tárgyalásokat kezd a své­dekkel. Szabó János honvédelmi minisz­ter reményei szerint még ebben az évben aláírják a végleges szerződést, amely megteremti az új magyar légierő magját, és a későbbiekben tovább lehet fejleszte­ni. A gépekre 2-2,5 éves szállítási határ­időt vállaltak a svédek, amelyet Szabó szeretne lerövidíteni. A magyar tárgyaló fél szándéka az, hogy a következő két év­ben fizetéskönnyítést érjen el a svédek­nél, mert a kétéves költségvetéshez a kor­mány nem akar pótköltségvetést benyúj­tani. A nemzetbiztonsági kabinet után a kormány, majd az Országgyűlés is dönt a vadászgépcseréről. Haszán Zoltán MSZP: Elhárult az ósdi gépek beszerzésének veszélye MUNKATÁRSAINKTÓL Az MSZP szerint a nemzetbiztonsági ka­binet hétfői döntése csak annyiból üdvöz­lendő, hogy egyelőre elhárult a húszéves, korszerűtlen amerikai gépek beszerzésé­nek veszélye - mondta a Népszabadság­nak Juhász Ferenc, a szoci­alista párt alelnöke. A hon­védelmi szakértő szerint azonban továbbra is elfo­gadhatatlan az a gyakorlat, ahogy a kormány el kíván­ja dönteni a légierő fejlesz­tésének igen nagy hordere­jű és rendkívül költséges ügyét. - Változatlanul azt gondoljuk, hogy géptípust nem egy szűk körű minisz­teri kabinetnek kell válasz­tania, hanem az Ország­­gyűlésnek, megalapozott, az ellenzék számára is hoz­záférhető katonai szakértői vélemények alapján - jelentette ki Juhász. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a megrendelés egyik legfontosabb szelete, a gépek felfegyverzése így is amerikai cé­geké lesz, hiszen a Gripennek nincsen sa­ját fegyverzete.­­ Az sem zárható ki, hogy a részletes tárgyalások során, majd kide­rül, igen komoly nehézségekkel számol­hat a Magyar Honvédség a fegyverután­pótlás területén, ha az amerikai harci tech­nikához nem amerikai vadászgépet szerez be - mondta Juhász, aki szerint a nemzet­­biztonsági kabinet döntése figyelmeztetés lehet az USA ajánlattevőinek, hogy túl idős gépekkel jelentkeztek a magyar kor­mány beszerzési felhívására. Juhász fel­hívta a figyelmet a csehországi repülő­géptender körüli problémákra is: a pályá­zaton a JAS 39 Gripen típus maradt egye­dül versenyben, a svéd gyártó százszáza­lékos ipari ellentételezést ajánlott fel, a többiek pedig visszaléptek. A visszalépés után néhány nappal Prágába érkezett egy magas rangú amerikai védelmi politikus, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a költsé­ges gépbeszerzés helyett inkább mélyre­ható haderőreformot kellene végrehajtani a hadseregben. A cseh döntés most ősszel várható, és lehet, hogy addig érkeznek újabb amerikai ajánlatok is - mondta a ka­tonapolitikus. - A légierő típusválasz­tása tehát nem tekinthető véglegesnek, egyelőre csak annyit tudni, hogy a svéd kormány készíthet egy újabb részletes ajánla­tot, a magyar kormány pe­dig egyelőre nem fizet ki egy megalapozatlan dön­tés miatt 300 milliárd fo­rintot - tette hozzá Juhász. Meglepte a nemzetbiz­tonsági kabinet döntése az SZDSZ katonai szakértő országgyűlési képviselő­jét, de Mécs Imre szerint a Gripen melletti döntés jobb, mintha a 30 éves fejlesztésű F-16- osokat választották volna. Az országgyű­lési képviselő nehezményezte, hogy a be­ruházás ellentételezése négy, fideszes ve­zetésű városban valósulna meg. A fideszes Simicskó István szerint a legkisebb költségű és a biztonság szem­pontjából a leghatékonyabb megoldást választotta a nemzetbiztonsági kabinet. Az FKGP támogatja a döntést - mondta Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető, aki szerint a kabinet tagjai és szakértői háttere által hozott állásfoglalás kétség­bevonhatatlan, azt egyik frakció sem tudja felülbírálni. Az MDF parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Horváth Balázs szerint két meghatározó szempont is teljesült a döntéssel: a célszerűség, az­az a viszonylagosan jobb anyagi kondí­ciók, valamint a NATO-kompatibilitás. Csurka István, a MIÉP elnöke, frak­cióvezetője szimpatikusnak nevezte, hogy Magyarország egy Európában gyár­tott vadászrepülőgép mellett döntött. Juhász Ferenc Svéd belépő a NATO-ba ____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK____________ A gyártó ország után Magyarországon ál­lítják majd hadrendbe másodikként a Gripent. A légvédelmi feladatokra, földi és vízi célok ellen, valamint felderítőrepü­lésekre kifejlesztett típussal eddig megle­hetősen sikertelenül házaltak a svédek. A svéd légierő által megrendelt 204 darabon kívül mindössze Dél-Afrika adott meg­rendelést 28 gépre. Ezeket 2007-től szál­lítják. Több országhoz hasonlóan az új Gripenekre vonatkozó svéd ajánlat az el­ső, febuári körben Magyarországon is alulmaradt a használt F-16-osokkal szemben. Az áttörés érdekében jelentős kedvezményekre is kész svédek ezt köve­tően már a skandinávok légierejében re­pült gépeket ajánlották fel. Az egész folyamat során hangoztattuk: bízunk abban, hogy Magyarország olyan döntést hoz, amely lehetővé teszi NATO- tagként vállalt kötelezettségei teljesítését - áll az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének közle­ményében. A magyar légi­erő fejlesztése körüli vitát az élénkítette meg, amikor tavaly nyáron az akkori amerikai nagykövet, Peter Tufo élesen bírálta a MiG- 29-esek korszerűsítésének tervét, és vadászgépekre vonatkozó amerikai ajánla­tot ígért a magyaroknak. A nagykövetség mostani köz­leményében reményének ad hangot, „hogy a mai, Gripenek bérlésére vonat­kozó ajánlás megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek megvalósítják Magyarország hosszú távú védelmi igényeit, és össz­hangban van a magyar költségvetés prio­ritásaival”. A svéd védelmi miniszter igen kedve­zőnek nevezte a magyar kormány nem­zetbiztonsági kabinetjének hétfői dönté­sét. Björn von Sydow svéd védelmi mi­niszter a Kossuth rádió Krónika című adásában elmondta: a svéd kormány bí­zik abban, hogy a budapesti kormány ha­tározata hatással lesz a Magyarország közvetlen közelében lévő államok - Ausztria, Csehország, Lengyelország - vadászrepülőgép-beszerzéseket érintő döntéseire is. Von Sydow szerint a ma­gyar döntés azért különösen nagy jelentő­ségű, mert Magyarország az első NATO- tagállam, amely Gripeneket vásárol. A Gripenek és a hozzá kapcsolódó biztonsá­gi rendszer minden szempontból NATO- kompatibilis, és Nagy-Britannia, amely partnere és résztulajdonosa a JAS-projekt­­nek, erről biztosította a magyar felet. Magyarország mellett Csehország és Lengyelország is gépcserére készül. Jaroslav Tvrdík cseh védelmi miniszter úgy véli, hogy a magyar döntés befolyá­solni fogja a cseh kormány döntését. A miniszter szerint kezdetektől fogva léte­zik egy olyan igyekezet, hogy a visegrádi csoporton belül, hogy koordinálva legyen az új fegyverzet beszerzése. Ez az együtt­működés sajnos hosszú ideig nem igen volt sikeres, de jelenleg kilátás van a helyzet javu­lására - tette hozzá. A cseh kormány január­ban versenytárgyalást írt ki a vadászgépekre. Az eredetileg öt pályázó kö­zül négy május közepén visszavonta ajánlatát, s vé­gül csak a Gripent gyártó brit-svéd Saab-BAE Sys­tems maradt versenyben. A cseh kormány végleges döntése őszre várható. A Gripen magyarorszá­gi kiválasztása nem lesz hatással arra, hogy Len­gyelország milyen típusú többfeladatú gé­pet vásárol az ugyancsak folyamatban lé­vő versenytárgyaláson - közölte a lengyel nemzetvédelmi minisztérium szóvivője. Jerzy Smolinski őrnagy a PAP-nak nyilat­kozva azt mondta, hogy nincsenek „érint­kezési pontok” a két ügylet között. Len­gyelország az amerikai F-16-os és a fran­cia Mirage 2000-5-ös mellett szintén ka­pott ajánlatot Gripen gépekre. Peter Tufo A légierő modernizálása MTI SAJTÓADATBANK 1993. június 23. - Moszkvában aláírják azt a szerződést, amely szerint a volt Szovjetunió magyar adósságainak fe­jében Oroszország 800 millió dollár értékben haditechnikai eszközöket, köztük MiG-29-es elfogó vadászre­pülőgépeket ad Magyarországnak. Az orosz fél szóban vállalja az alkat­rész-utánpótlást. A 28 gép 1993 vé­géig megérkezik. 1995. szeptember 13. - Horn Gyula miniszterelnök Budapesten elvi együttműködési programot ír alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a Gripen repülőgépet gyártó Saab AB elnök-vezérigazga­tójával. A magyar kormány vállalja, hogy a haderőreform követelményei­től, s az ország gazdasági lehetősé­geitől függően 1996-ig dönt a svéd vadászrepülőgépek megvásárlásáról. 1995. október 30. - Budapesten tár­gyalnak az amerikai légierő és az F-16-os vadászgépet előállító gyár szakértői. 1996. március 28. - A kormány megál­lapítja, hogy a svéd JAS 39 Gripen tí­pusú repülőgép megfelel a Magyar Honvédség követelményeinek, és al­kalmas lehet a magyar légierő igé­nyeinek kielégítésére. 1996. április 16. - A francia Dassault Aviation cég Budapesten Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket kínál megvételre. 1996. május 30. - A kormány döntése szerint a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdéséig, elhalaszt­ják a légvédelem korszerűsítését, kül­földi harci repülőgépek vásárlását. 1996. szeptember 19. - Az F-16-os va­dászgépeket gyártó Lockheed-Mar­­tin amerikai cég küldöttsége Buda­pesten tárgyal. 1997. április 7. - Keleti György honvé­delmi miniszter Budapesten bejelen­ti: az év vége előtt nem várható a honvédségi vadászgéptender kiírása. 1997. november 12. - A svéd Saab­­csoport Budapesten bejelenti, hogy eddig 105 millió amerikai dollárt ru­házott be, illetve növelte a magyar ki­vitelt abban a reményben, hogy a ma­gyar hadsereg Gripen vadászgépeket vásárol majd. 1998. augusztus 22. - Orbán Viktor miniszterelnök a kecskeméti repülő­napon bejelenti: a gazdaság teljesítő­­képessége nem teszi lehetővé új nyu­gati vadászgépek vásárlását. 1999. április 21. - Stuttgartban együtt­működési jegyzőkönyvet ír alá Chikán Attila gazdasági miniszter és Klaus Mangold, a DaimlerChrysler AG igazgatósági tagja. Az óriásválla­lat elsősorban a magyar hadsereg korszerűsítésében kíván részt venni a MiG-29-es repülőgépek felújításá­val. 2000. július 3. - A Honvédelmi Minisz­térium (HM) és a német Daimler­Chrysler Aerospace (DASA) cég szándéknyilatkozatot ír alá a magyar haderő kötelékében lévő 27 MiG-29- es vadászrepülőgép közül 14 darab korszerűsítéséről, amit a DASA az orosz MiG-gyárral végezne. 2000. augusztus - Szabó János honvé­delmi miniszter ajánlatot kér az F—16-os és F/A— 18-as használt ame­rikai vadászbombázó gépekre az amerikai kormánytól. 2000. december 1. - A svéd Saab és a brit BAe Systems 24 Gripen eladásá­ra tesz ajánlatot, pénzügyi és ipari együttműködési javaslattal kiegé­szítve. 2001. február 8. - Használt F-16-os va­dászrepülőgépek beszerzéséről dönt a nemzetbiztonsági kabinet. A MiG- 29-esek helyét a felújított F-16-osok 2004 közepétől, végétől veszik át. 2001. február 13. - A HM-hez 24 da­rab Gripen típusú vadászrepülőgép kölcsönadásáról szóló svéd ajánlat érkezik. 2001. június 22. - Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége sajtóközle­ményben tudatja, hogy a magyar kor­mány 2001. április 25-én levélben kért tájékoztatást és árajánlatot 24 db F-1­6-os repülőgép ötéves bérletére és szervizelésére. Az ajánlat első része július 9-én érkezik meg a HM-be. 2001. július 30. - A török kormány 24 F-16 típusú vadászrepülőgép bérlé­sére tesz ajánlatot. 2001. augusztus 21. - Belgium F-16- os vadászrepülőgépeket ajánl a HM- nak - ez a negyedik ajánlat, amely a honvédelmi tárcához érkezik. 2001. szeptember 4. - A HM befejezi a használt vadászrepülőgépek bérleti ajánlatainak elemzését. 2001. szeptember 10. - A nemzetbiz­tonsági kabinet a svéd kormány va­dászrepülőgépekre vonatkozó ajánla­tát találja a legkedvezőbbnek.

Next