Népszabadság, 2001. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2­0­0­1. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Agrárstratégia vagy választási fogás ? A­z ellenzék szerint az elmúlt három és fél évben semmi sem történt Változatlanul eltérően ítéli meg a koalí­ció és az ellenzék a mezőgazdaság hely­zetét és az agrárágazat legsúlyosabb gondjainak lehetséges orvoslását - de­rült ki a csütörtöki parlamenti vitana­pon. Az ellenzéki pártok szerint a kor­mány az elmúlt három és fél évben semmit nem tett a mezőgazdaságért. MUNKATÁRSUNKTÓL A szocialisták kezdeményezésére az Or­szággyűlés csütörtökön politikai vitana­pot tartott a mezőgazdaság helyzetéről, a földtulajdon és a földhasználat kérdései­ről. A vita tükrözte a koalíció és az ellen­zék évek óta tartó szembenállását a me­zőgazdaság helyzetének megítélésében. A koalíciós pártok rendre üdvözölték a családi gazdaságok erősítése érdekében tervezett törvényhozási lépéseket, a kor­mány ugyanis a közeljövőben nyújtja be a parlamentnek a földbirtokrendezést elő­segítő és a Nemzeti Földalap fölállítását célzó előterjesztéseket. Az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor úgy vélte: a jelenlegi kormány három és fél éven át semmit nem tett a magyar földért, csak a válasz­tásokhoz közeledve tartja fontosnak elő­venni ezt a kérdést. A szocialisták és a szabad demokraták előre jelezték, hogy nem fogják támogatni a Nemzeti Föld­alap létrehozására irányuló kormányja­vaslatot, mert szerintük „egy Fidesz kö­zeli földalap a korrupció és az ésszerűtlen osztogatás melegágya” lenne. Földvásárlás: A kormány megerősí­tette, hogy továbbra sem kívánja engedé­lyezni jogi személyek földtulajdonszer­zését. A brüsszeli EU-megállapodásnak megfelelően külföldiek pedig csak ha­zánk uniós csatlakozását követő hét év múlva szerezhetnek földtulajdont, de azt is csak akkor, ha az adott termőföldre a Nemzeti Földalap vagy a helyben lakó magyar gazdák nem tartanak igényt. Az MSZP-s Szanyi Tibor támadta a brüsszeli megállapodást, szerinte a kor­mány „a magyar föld Trianonjáról” álla­podott meg, amikor kritikátlanul, nem­zetietlenül és ellentételezés nélkül elfo­gadta az EU feltételét. A szocialisták ugyanakkor felvetették, hogy szigorú megkötésekkel a jogi személyeknek, így a szövetkezeteknek is biztosítani kellene a földtulajdonszerzést. A MIÉP kategorikusan elzárkózott attól, hogy külföldiek bármikor földet szerezhesse­nek Magyarországon. A párt szerint „a földkérdés sorskérdés”, az államnak vissza kell szereznie rendelkezési jogát a termőföld felett, az EU pedig nem Az SZDSZ szerint a Fidesz és az MDF frakcióvezetői nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy levélben lec­kéztessék az ellenzék pártjait, ami­ért azok nem vettek részt az Ország­­gyűlés új alelnökjelöltjének megvá­lasztásában -jelentette ki Pető Iván Pécsett tartott csütörtöki tájékozta­tóján Szájer Józsefnek és Balsai Ist­vánnak az MSZP-t és SZDSZ-t hi­báztató levelére reagálva. Az SZDSZ ügyvivője és parlamenti frakciójának helyettes vezetője sze­rint aligha van helye a parlamenti szokásjogra történő hivatkozásnak akkor, amikor a kormányzó pártok az írott jogot sem tartják be, kényszerítheti rá akaratát föld­ügyben a magyar kormányra. Nemzeti Földalap: A kormány szerint széles körű agrárpolitikai célok megvaló­sítását eredményezi majd a Nemzeti Föld­alap létrehozása. Ez lehetővé teszi a ter­mőföldek rendeltetésszerű hasznosítását, a birtokszerkezet fejlesztését, működőké­pes családi gazdaságok kialakítását. A földalap részére mind a kormány képvise­lője, mind a koalíciós frakciók szükséges­nek nevezték az elővásárlási jog biztosítá­sát. A parlamenti vitában nyilvánvalóvá vált, hogy a három koalíciós párt sem ért egyet a tekintetben, hogy milyen formá­ban felügyeljék a földalapot. Míg a Fidesz elképzelésétől eltérően az FKGP az agrár­tárca önálló státusú szerveként hozná létre a földalapot, az MDF parlamenti „fel­ügyeletet” tartana legcélszerűbbnek. Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerint azonban nincs szükség olyan „Fidesz kö­zeli földalapra, amely a korrupció meleg­ágya lenne”. E két ellenzéki párt úgy véli, korlátozott földpiac kialakítása helyett a földalap létrehozása csak „ésszerűtlen osztogatást” eredményezne. Zsebszerződések: A kormány a spe­kulációs célú földszerzések és a zsebszer­ződések felszámolása érdekében tovább kívánja szigorítani a termőföld tulajdon­jogának megszerzésére vonatkozó korlá­tozásokat. A szocialista párt úgy véleke­dett, hogy a nyári kálócfai kihelyezett kormányülésen a kormány a zsebszerző­dések kapcsán meghirdetett „hadüzene­te” az osztrák gazdák ellen azt eredmé­nyezte, hogy a magyar parasztemberek önmagukat jelentik fel. A kétségbeesett tulajdonosok az államilag vezérelt föld­spekuláció áldozatává teszik földjüket. K­örnyezetvédő ügyészségi eljárások MUNKATÁRSUNKTÓL Az ügyészség a környezetvédelmi tevé­kenységével kapcsolatban az elmúlt más­fél évben 65 polgári pert indított a víz-, a levegő- és a talajszennyezés, a zajárta­lom, valamint a természetvédelmi jog­szabályok megsértése miatt. Évente 60- 80 feljelentés érkezik, amelynek nyomán több büntetőeljárás indult. A bíróságok leggyakrabban felfüggesztett szabadság­­vesztést, illetve pénzbüntetést szabnak ki az elkövetőkkel szemben - hangzott el a Legfőbb Ügyészség sajtótájékoztatóján. A környezetvédelmi problémák meg­oldására az ügyészségi reform keretében külön szervezeti egység jött létre - mondta Polt Péter legfőbb ügyész, aki szerint kevés büntetőeljárás indult a kör­nyezet- és természetkárosítás, illetve veszélyes hulladék jogellenes elhelyezé­se kapcsán. Az ügyészség által indított perek 80- 85 százaléka eredményesen zárul. A megítélt kártérítések az Országos Kör­nyezetvédelmi Alaphoz kerülnek - hang­zott el a tájékoztatón, ahol példaként em­lítették azt a jogerős ítéletet, amely 35 millió forint kártérítés megfizetésére kö­telezte azt a személyt, aki több mint 2500 védett növényt gyűjtött össze. Az ügyész­ség környezetvédelmi ügyekkel foglalko­zó illetékese elmondta, hogy Zalaeger­szegen 110 millió forintos kárt okozó ter­mészetpusztítás, felégetés, beszántás miatt indítottak eljárást egy cég ellen. Veszélyben a zárszámadás parlamenti elfogadása Folytatás az­­ oldalról A Fidesz elnöksége mindezek ellenére magabiztos és meglehetősen éles nyilat­kozatban utasította vissza Kovács László MSZP-elnök keddi kijelenését, hogy a kisgazda frakcióból történt legutóbbi ki­zárásokkal „kimúlt a koalíciós többség a parlamentben”. Emlékezetes, Kovács fel­szólította a kormányt, hogy a választásokig hát­ralévő időben ne kössön jelentősebb nemzetközi megállapodásokat, ne vál­laljon a következő kor­mány terhére jelentősebb összegű kötelezettséget és ne hajtson végre személy­­cseréket az államappará­tusban. - Cserében az MSZP kész segíteni a vál­ságos helyzetek kezelésé­ben, a vidékfejlesztés, az egészségügy területén, il­letve a terrorizmus elleni harcban - jelentette ki. A vezető kormánypárt elnöksége sze­rint „feltételezhetően Kovács László hiá­nyozhatott a számtanórákról, vagy már el­felejtette az összeadás szabályait, amikor arról beszél, hogy az Országgyűlésben el­fogyott a törvényalkotáshoz szükséges többség”. A Fidesz-elnökség szerint, ha a szocialista elnök úgy véli, hogy a kor­mány parlamenti többsége elfogyott, ak­kor ennek bizonyítására nyújtson be konstruktív bizalmatlansági indítványt, vagy pártja kezdeményezze a parlament feloszlatását. „Ha pedig maga sem gon­dolja komolyan a szavait, akkor hagyjon fel az emberek fölösleges zaklatásával” - áll a közleményben. A Fidesz-elnökség szerint megdöbbentő, hogy a szocialisták árat kívánnak szabni az emberek boldogulását elő­segítő kormányzati javas­latok támogatásának. A tavalyi zárszámadás a következmények nélküli törvénysértések visszatük­­rözése, a teljesítetlen kor­mányzati ígéretek leleple­zése, az elmulasztott lehe­tőségek bizonyítéka, a költségvetési politika fel­lazításának eszköze és a protekcionista törekvések kiszélesítése - hangoztatta Keller László szocialista frakcióvezető-helyettes csütörtöki tájékoztatóján. Szerinte a tár­sadalombiztosítás és a központi költség­­vetés végrehajtásáról, valamint a pénz­ügyi törvények módosításáról szóló ja­vaslatok jelentősen átszabják az idei költ­ségvetést, és megváltoztatják a tavaly megváltoztathatatlannak hirdetett adótör­vényeket. Ezzel pedig a Fidesz választási programját alapozzák meg. Kovács László A Terra Danubia Ingatlanforgalmazó, Beruházó és Vagyonkezelő Rt. az alábbi ingatlanokat kínálja eladásra: Ingatlan helye Hrsz. Ingatlan funkciója Terület (m2) Felépítmény (m2) Nettó irányár (Ft) Megjegyzés____________________Telefon 1. Veszprém, Házgyári u. 5. (északi körgyűrű) 1968/15 irodaház kb. 5000. 1436 67 000 000 3 szintes, összközműves 2. Veszprém, Házgyári u. 5. (északi körgyűrű) 1968/11 iparterület 5050 20 200 000 mérlegház hídmérleggel 3. Veszprém, Házgyári u. 5. (északi körgyűrű) 1968/10 iparterület 7662 30 650 000_________________________________ 4. Veszprém, Házgyári u. 5. (északi körgyűrű) 1968/8 iparterület 7663 v 30 650 000 5. Veszprém, Házgyári u. 5.­ (északi körgyűrű) 1968/13 raktár____________________1 ha 4190________3006 147 000 000 iparvágánnyal rendelkezik 1 ~ 6. Veszprém, Házgyári u. 5. (északi körgyűrű) 1968114 műhely, raktár 7611 978 55 000 000 JS­L 7. Kaposvár, Petőfi tér 1. 69­13 iroda (4 szoba)­­ 105 13 000 000 klimatizált o­­. 8. Kislud, Rákóczi u. 27. (Ajkától 10 km) 656 lakóház, gazdasági épület 5108 100 5 000 000 állattartásra alkalmas § 9. Kaposvár, Mező u. és Dombóvári u. sarok 3606 beépítetlen terület 1394 - 2 800 000 61-es főút mellett 10. Kaposvártól 4 km 027813, büfé, 1 ha 4275 60­9 800 000 A taszári SFOR-bázis közelében ________(61 -es és 66-os főút csomópont)_______________0326/2 parkoló____________________________________________________________________________________________________ 11. Kaposvár, Jutai út 5755/19 raktárépület, telephely 5138 1693 68 000 000 iparvágány - ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ E­co 12. Kaposvár, Jutai út 5755/20 raktárépület, telephely 4312 1693 65 000000 iparvágány­­; -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— CT) 13. Kaposvár, Jutái út 5755/13 iparterület 5251 16 000 000 £ £­ 14. Kaposvár, Jutái út Nov-55 kertészet 3900 40 18 000 000 faiskola____________________ p 15. Somogyházságy (Szigetvártól 10 km) gyep, szántó 84 ha 3000 16 000 000 ingatlanra cserélhető__________ 16. Somogyhárságy (Szigetvártól 10 km) 097/10 major, istálló, 11 ha 6322 4481 20000 000 ingatlanra cserélhető -1S 182/3 fűrészüzem, telephely 2 g 17. Sörnyepuszta (Somogysárd határában) 0237/1 halastó, gyep, szántó 48 ha 90 - 22 000 000 ingatlanra cserélhető ^ g ^ ------------­------------------,-----------------------------------------------------------------------------------------------------------—— --------------------—==il Az FKGP szerződést köt a képviselőjelöltekkel A Torgyán József által vezetett FKGP minden bizonnyal önállóan indul a jövő évi választásokon, a kisgazdapárt, illetve a KDNP vezetésének álláspontja nem kö­zeledett ugyanis a lehetséges együttmű­ködésről - értesült lapunk. Az FKGP vezetése információink szerint a párt színeiben induló képvise­lőjelöltekkel olyan dátum nélküli „szer­ződést” kíván aláíratni, amelynek alap­ján a parlamentbe jutott kisgazda hon­atyáknak vissza kell adniuk mandátu­mukat, ha a Belgrád rakparton azt szük­ségesnek tartják. Az előző ciklusban is volt már hasonló kezdeményezés, akkor azonban e „biankó szerződések” megkö­tését alkotmányossági aggályok miatt elvetették. A parlamentbe jutott képvi­selők ugyanis szabad mandátummal ren­delkeznek. Az FKGP-ben egyébként a belharcok és a politikai botrányok ellenére is jól ha­lad a képviselőjelölt-állítás. Torgyán Jó­zsef várhatóan januárban nevezi meg azo­kat a jelölteket, akik FKGP-színekben a 176 egyéni választókerületben indulnak. A kisgazda elnökség nem szab gátat a „megtévedtek” visszatérésének: a tagság esetében a helyi szervezetek, illetve a me­gyei elnökségek, míg országosan ismert kizárt politikusok esetében a legfelsőbb szinten döntenek e tekintetben. A kisgaz­da elnök tavasszal, betegsége idején ke­reste a békülés lehetőségét a reformerek­kel, akkori kísérlete azonban nem járt si­kerrel. S bár Gyimóthy Géza főtitkár nem­régiben úgy nyilatkozott, hogy a pártnak nagy károkat okozó képviselők, miniszte­rek semmiképp sem térhetnek vissza, úgy tudjuk: Torgyán József engedékenyebb a kérdést illetően, s meghatározott feltéte­lek mellett azokat is visszafogadná, akik korábban ellene fordultak. Cs. I. Újabb támogatást kér az MTV Titkolózás miatt lemondott egy civil tévés kurátor Újabb állami támogatásra, több mint tízmilliárd forintra tart igényt a közté­vé. Az Országgyűléssel való tárgyalá­sokra csütörtöki ülésén hatalmazta fel­ az elnökséget a kuratórium. Mind­eközben az üzleti adatok titkosítása miatt lemondott a köztévét felügyelő kuratórium egyik civil delegáltja. MUNKATÁRSUNKTÓL Tárgyalások kezdődnek a súlyos anyagi helyzetben lévő Magyar Televízió költ­ségvetési konszolidációjáról. Az MTV Rt.-t alapító Országgyűléssel folytatott egyeztetések megkezdésére a televízió kuratóriuma csütörtöki ülésén hatalmazta fel az elnökséget. A televízió tőkepótlást és adósságának rendezését várja az Or­szággyűléstől. Ehhez több mint tízmil­liárd forintos támogatásra lenne szükség. A kuratórium elnöke, Bakó Lajos az anyagi segítség lehetséges formáiról még korainak tartott bármiféle nyilatkozatot. A köztévé az elmúlt években teljesen felélte vagyonát, a tavalyi évet ötmilliárd forintot meghaladó negatív tőkével zárta. Az idei féléves mérleg 600 millió forintos pozitívumot mutat, ez azonban annak kö­szönhető, hogy az Országgyűlés az idei költségvetési törvényben elengedte az MTV kilencmilliárdos köztartozását, és a tévé eladta utolsó értékes ingatlanjait is. Lemondott a Magyar Televízió kurató­riumának egyik civil delegáltja, mert nem ért egyet azzal, hogy a közszolgálati tévé vezetése titkosította a gazdálkodásra és annak eredményeire vonatkozó legfonto­sabb információkat. A testületbe a Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ) által delegált Kleinné Csiky Ildi­kó szerint egy demokratikus jogállamban nem lehetnek titkosak a jórészt az adófi­zetők pénzéből működtetett televízió adatai sem a közvélemény, sem a kurató­riumokba tagokat delegáló, a tulajdonosi jogokat gyakorló civil szervezetek előtt. Márpedig a civil delegáltakkal aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, mielőtt megkapták a csütörtökön a kuratórium elé került féléves mérleget. A kuratórium elnöke elismerte, hogy a gazdasági adatok nyilvánosságáról rég­óta vita folyik. Véleménye szerint a köz­tévé versenyhelyzetben működő rész­vénytársaság, amely nehéz helyzetbe ke­rülne, ha minden adatot és fontos straté­giai döntést nyilvánosságra hozna. Arra a kérdésre, hogy az MTV közpénzekből működik, Bakó annyit közölt, ezek fel­­használásáról az ÁSZ felé számolnak el. A médiakuratóriumokba a pártok dele­gáltjai mellett 21, évente kisorsolt civil szervezet küldhet egy-egy tagot. A teljes kuratórium hagyja jóvá az üzleti tervet és a mérleget. A tavalyi civil kurátorok kö­zül három az adatvédelmi biztoshoz for­dult az üzleti adatok titkossága miatt. Az ombudsman nyilvánosnak minősítette ezeket az információkat. A KÖSZ ma dönt arról, hogy kivonul-e a kuratóriumból. A testület létszáma eleve alacsonyabb, a civilek megválasztásánál ugyanis az érdekvédelmi szervezeteknek fenntartott egy hely betöltetlen maradt. Haszán Zoltán Módosítaná a médiatörvényt az ORTT panaszbizottsága, mert túlságosan rövid idő áll a tévénézők és rádióhallgatók rendelkezésére, hogy a kifogásolt műsorok­kal szemben megfogalmazzák aggályaikat. A panaszt a jogszabály szerint a su­gárzást követő 48 órán belül kell beadni. A médiahatóság testülete „Mindannyi­unkon múlik, milyen a műsor!” mottójú kampányt tervez a közvélemény által ke­véssé ismert lehetőség népszerűsítésére - jelentette be csütörtökön Nagy Janka Teodóra, a panaszbizottság soros elnöke. A bizottsághoz az elmúlt öt évben mint­egy 1500 panasz érkezett. Összehasonlításul: a japán köztévéhez negyedévente 60 ezer beadvány érkezik. Az elmúlt negyedévben a leggyakrabban, 14 esetben a Magyar Rádió műsorai miatt fordultak a bizottsághoz. A tévék közül az MTV A Hét című műsorával foglalkozott legtöbbet a bizottság. A hat panaszból négy a homoszexuálisok magyarországi helyzetéről készült összeállítást kifogásolta. I ---------1 I I I rjri. 230 m2-es Ü ZLETHELYISÉG + HOZZÁ TARTOZÓ, 70 m2-es PINCEI RAKTÁR B ÉRBE ADÓ

Next