Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-11 / 238. szám
♦ A magyarok negyede szorong A lelki problémák kezelését gyermekkorban kell kezdeni Minden negyedik magyar ember mentális problémákkal küzd: a gyerekek körében ugyanolyan gyakori a lelki zavar, mint a felnőttek között - mondta el érdeklődésünkre Veér András. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgató főorvosát annak kapcsán kérdeztük, hogy október 10-e a Lelki Egészség Világnapja. A világnap alkalmából szerdán tanácskozást tartott Budapesten a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Országos Egészségfejlesztési Központ. Veér Andrástól megtudtuk: a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok leggyakoribb lelki problémája a szorongás. A gond többnyire már gyermekkorban elkezdődik: a szűrővizsgálatok szerint a 12-16 éves korosztály 26 százaléka szorong, és ennek következtében különféle pszichoszomatikus tünetektől - például fejfájástól, gyomorfájástól - szenved. Kimutatták azt is, hogy az alkohol- és kábítószer-fogyasztók jelentős része szorongó kisgyermek volt. A szakember úgy látja: fiatalkorban nem alakulnak ki azok a védekező mechanizmusok, amelyekkel elkerülhető lenne, hogy a későbbiekben súlyos betegségeket, jellemzően gyomorfekélyt, cukorbetegséget, magas vérnyomást okozzanak a lelki zavarok. A jelenleg az egyik vezető halálokként számon tartott agyvérzés bekövetkeztében is jelentős szerepet játszik a lelki zavar. Gyakori, hogy a mentális probléma következtében depresszió alakul ki, ez pedig mindig magában rejti az öngyilkosságra való hajlamot. Veér András hangsúlyozta: az öngyilkosságok az elmúlt tíz évben negyedével csökkentek. Az elmúlt évtized elején évente átlagosan 4300-an vetettek véget életüknek, jelenleg mintegy 3200-an. Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben - kisméretekben - ismét emelkedett az öngyilkosságok száma. A főigazgató arra is felhívta a figyelmet: évente 150 ezren halnak meg Magyarországon, közülük minden harmadik idő előtt, és közvetlenül az alkoholfogyasztásra visszavezethető okok miatt. Veér szerint hosszú távú, következetesen megvalósított program esetén van esély arra, hogy a következő évtizedben jelentősen kevesebb embernél forduljanak elő a mentális problémák. Bencsik Réka A lelki egészség világnapján, szerdán konferenciát rendeztek a BM Duna-palotában fotó: domaniczky Tivadar NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK 5 A Gripenek 2005-ben álltak hadrendbe Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szerdai ülésén a képviselők többsége általános vitára alkalmasnak találta a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A tervezetet az ellenzéki képviselők elfogadhatatlannak tartják, mert nem szerepelt benne sem a választandó típus neve, sem pedig az, hogy mennyi pénzt áldozna a beszerzésre a kormány. MUNKATÁRSUNKTÓL Tizenegy igen szavazattal, nyolc nem ellenében, egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta szerdán az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Mint emlékezetes, a kormány hosszabb előtárgyalások után úgy döntött, hogy a magyar légierő korszerűsítéséhez a svéd-brit kooperációban készülő 14 darab JAS 39 Gripen típus bérletéről kezd részletes tárgyalásokat a svéd kormánynyal. A határozattervezet szövege azonban nem tartalmazta sem a típusmegjelölést, sem pedig azt, hogy a bérletre mennyi pénzt szán a kormány. A kormány eljárása antidemokratikus, nem felel meg a kétharmados többséggel meghozott honvédelmi törvény előírásainak - jelentette ki Juhász Ferenc, a bizottság szocialista alelnöke. A tervezet teljhatalmat ad a kormánynak, hogy folytasson tárgyalásokat a gépvásárlásról, ugyanakkor sem az ellenzéki, sem pedig a kormánypárti képviselők nem ellenőrizhetnék, hogy milyen feltételek mellett, mennyiért venné bérbe a légierő a gépeket. A szocialista képviselő azt is elmondta, hogy pártja új határozati tervezetet nyújt be, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy a bérlet nyilvános, ellenőrizhető módon jöjjön létre. Hozzátette: a világon egyetlen kormány sem engedné meg magának azt a luxust, hogy néhány hónappal a választások előtt döntsön egy 200 milliárd forintos beruházásról. Mátrai Márta, a testület fideszes alelnöke a szocialista képviselő felvetéseire válaszul hangsúlyozta: szűk látáskörű az, aki kormányciklusokban gondolkodik, hiszen a légierő fejlesztése hosszú távra szól. Az ülésen Tálla István vezérőrnagy, a légierő vezérkari főnöke beszámolt arról, hogy az első négy Gripen vadászrepülőgép a szerződéskötéstől számított 24 hónapon belül érkezik Magyarországra, és a tervek szerint 2005 végére mind a 14 repülőgépet hadrendbe állítják. Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője hozzátette, hogy a 2001-2002-es költségvetésre nem ró terhet a beszerzés. Légvédelmi rakéták Paks mellett Biztonságpolitikai szakértők hisztériakeltésnek nevezték az intézkedést A HM közleményben tudatta az MTI- vel, hogy megerősítették a déli országrész légvédelmét. A dokumentum szerint az érintett légvédelmi rakétaalegység kivezénylése a szeptember 11-i terrortámadások óta hozott magyar biztonsági intézkedések sorába illik. Kositzky Attila nyugállományú altábornagy, a légierő volt vezérkari főnöke emlékeztetett arra, hogy hasonló intézkedéseket a délszláv válság idején is hoztak. Az MTI kérdésére Szentesi György haditechnikai szakértő elképzelhetőnek tartotta, hogy az intézkedésben szerepet játszik a paksi atomerőmű védelmének fokozása is. Ugyanezt erősítette meg lapunk érdeklődésére Török Gusztáv, Kalocsa polgármestere is, aki lapunk kérdésére elmondta: a kivezényelt egység - egy előző éjszakai, a HM-ből érkezett telefonhívás nyomán - az alföldi város egyik laktanyájában rendezkedett be, s a „megfelelő helyen a légvédelmi eszközöket is felállították”. Hogy pontosan milyen célból jöttek, azt nem kötötték az orromra, nem is tartozik rám. De úgy gondolom, a környéken a mindössze 9 kilométeres távolságban lévő paksi atomerőművön kívül nincs más védendő objektum - fogalmazott a polgármester. Szerinte a helyi lakosságnak az afgán menekülttábor befogadásával kapcsolatos aggodalmait is Paks közelsége indokolja: attól tartanak, hogy a menekültek soraiban esetleg megbújó „alvó ügynökök” megpróbálkozhatnak az erőmű elleni merénylettel. A lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakértők ugyanakkor értelmetlennek, fölösleges hisztériakeltésnek nevezték a légvédelmi egység kirendelését. Mint megjegyezték, az erőművet semmilyen fenyegetés nem érte, ugyanakkor térségünkben jóval szerényebb védelmű, könnyebben megközelíthető atomerőművek is vannak, így az általános terroristaveszély nem indokol különleges intézkedéseket Pakson. Az erőmű biztonsági előírásai közé tartozik, hogy a létesítmény 3 kilométeres körzetében, 2,3 kilométeres magasság alatt tilos a repülés - ebből viszont az is következik, hogy polgári gépek eddig a távolságig minden további nélkül megközelíthetik az épületet. A tilalmi övezet átrepülése egy repülőgépnek legfeljebb 15 másodpercig tart, ami erősen kétségessé teszi, hogy adott esetben a légvédelem időben közbe tud-e avatkozni. Független források szerint egyébként az erőmű épülete legfeljebb viszonylag kis tömegű (6 tonna alatti) repülőgépet bírna el, egy utasszállító gép viszont 150-180 tonnát nyom. Lapunk kérdéseire az erőmű illetékesei elhárították a választ, arra hivatkozva, hogy a légvédelmi intézkedések nem tartoznak a kompetenciájukba. Elmondták viszont, hogy Demeter Ervin, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ma Paksra látogat, és délben sajtótájékoztatót is tart az erőműben. H. M. A kalocsaiak továbbra is tiltakoznak a menekülttábor ellen Néhány napon belül megérkeznek az első menekültek a kalocsai ideiglenes befogadóállomásra - közölte a bevándorlási hivatal vezetője. A városban változatlanul sokan tiltakoznak a menekülttábor létesítése ellen, s a volt belügyminiszter is úgy véli: előkészítetlen döntés született. MUNKATÁRSAINKTÓL Miközben a kalocsai Foktői úti üres laktanyában már két napja tart az épületek belső felújítása és hamarosan megérkeznek az első menekültek is, az önkormányzat felhívására aláírásokat gyűjtenek a tervezett ideiglenes befogadóállomás kialakítása ellen. Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója lapunk kérdésére megerősítette: nemcsak afgánokat kívánnak az új menekülttáborban elhelyezni. Miután a szükséges átalakítási munkálatok még nem fejeződtek be, a főigazgató a befogadóállomás megnyitásának pontos időpontjáról nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy az első menekültek érkezésére néhány napon belül számítani lehet. Török Gusztáv Andor, a 18 ezres város szabad demokrata polgármestere lapunk érdeklődésére szerdán elmondta: kedd este ötszáz aláírásgyűjtő ívet sokszorosítottak. A polgármester tájékoztatott arról is, hogy szerdán faxüzenetet kapott Pintér Sándor belügyminisztertől, aki ebben közölte: gondosan mérlegelte azt a döntését, hogy Kalocsán alakítsák ki az új menekülttábort. A miniszter szerint az üres laktanyában kialakítandó ideiglenes szállás működési feltételei biztosítottak, lakói pedig nem fogják a város nyugalmát zavarni. A polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta: a döntés előkészítésébe őket nem vonták be, így korábban nem volt lehetőségük a véleményüket elmondani. Változatlanul tiltakoznak az ideiglenes szálláshely Kalocsára telepítése ellen, pénteken este tiltakozó fórumra várják a város valamennyi felnőtt lakosát. Természetes, hogy Magyarországnak részt kell vennie az afgán menekültek ellátásában, de akik ma nálunk élnek, ők nem a fegyveres támadás miatt hagyták el hazájukat, ezért jelenleg semmi nem indokol előkészítetlen intézkedéseket, például azt, hogy Kalocsa városközpontjába befogadóállomást telepítsenek - nyilatkozta lapunknak Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A volt belügyminiszter kiemelte: a BM nem felettese az önkormányzatoknak, ezért csak a helyhatóságokkal egyeztetve dönthettek volna a tábor létesítéséről. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint megalapozatlanok a kalocsaiak félelmei. - Sajnálatosnak tartom, hogy ebből ilyen ügyet csináltak a kalocsaiak és a polgármesterük - mondta Kőszeg Ferenc az MTI-nek. Az emberi jogi szervezet elnöke szerint a kalocsaiak tiltakozása összefügg azzal is, ahogyan a hatóságok a menekültkérdést kezelték, túlhangsúlyozva például azt, hogy illegális migránsokról van szó. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) sem kapott részletes tájékoztatást a kalocsai befogadóállomás létesítéséről, de a hozzájuk eljutott információk alapján meggyőződésük, hogy az ott elhelyezendő menedékkérők és menekültek semmiféle közbiztonsági vagy közegészségügyi veszélyt nem jelentenek a városra. Erről Szobolits Andrea, a főbiztosság magyarországi képviseletének munkatársa beszélt. Az MSZP kedvezőnek értékeli a kormányzati tájékoztatást a terrorizmussal szemben történt amerikai válaszlépésekről. Azzal is egyetért, hogy Magyarország nem célpontja a terrorizmusnak, de a hazánkban lévő amerikai, brit érdekeltségek célterületei lehetnek a terroristáknak - hangoztatta Pozsgai Balázs képviselő az MSZP-frakció szerdai tájékoztatóján. Pozsgai arra is felhívta a figyelmet, hogy a terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseket nem szabad túlreagálni, mert azok csak indokolatlan félelmet keltenek a lakosságban. Pozsgai szerint azt is tudomásul kell venni, hogy a migráció tekintetében Magyarország befogadó országgá vált, ha a lakosság ezzel lélekben nem is mindenütt azonosul. Bejelentette: az MSZP az SZDSZ-szel együtt kezdeményezi a parlament önkormányzati bizottsága rendkívüli ülésének összehívását. Arra szeretnének választ kapni, hogy milyen előkészítés és ötlet alapján telepítenének ideiglenes menekültszállást Kalocsára. (K. J.T.) Röviden A Népszabadság Rt. közgyűlése A Népszabadság Rt. szerdán rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elfogadták Konrad Zinke lemondását az rt. felügyelőbizottsági tagságáról, egyben az fb tagjává választották Achim Twardyt, a Gruner+Jahr igazgatósági tagját. A közgyűlés felmentette igazgatósági tagsága alól Korda Sándort, és a testület tagjává választotta dr. Máttyus Ádámot. A közgyűlés jóváhagyta, hogy a Népszabadság Rt. részesedést szerez a Napi Gazdaság című lapban, valamint kiadóként a Gruner+Jahrral együttműködve a jövő év közepétől magyar nyelven is megjelenteti a National Geographic magazint, és erre a Gruner+Jahr, illetve a Népszabadság Rt. közös vállalatot hoz létre. Szocialista közbiztonsági program Elkészült az MSZP Társadalombűnözés - közbiztonság - rendőrség című programja - jelentette be szerdán Gál Zoltán. Szerinte a jelenlegi kormány gyakorlatát a szigorú büntetések alkalmazása jellemzi, míg a szocialisták kemény fellépést hirdetnek nemcsak a bűnözés, hanem annak társadalmi okai ellen is. A parlamenti képviselő azt is közölte: az MSZP a bűnüldözést mentesíti majd a politikai beavatkozástól. Ma ugyanis „vannak gyanúsan gyors és gyanúsan lassú nyomozások”, és nem ritka, hogy a rendőrség információkat szivárogtat ki politikusoknak. (Munkatársunktól) Levél a konzervgyár eladásáról Csabai Lászlóné szocialista országgyűlési képviselő, Nyíregyháza polgármestere írásban kért tájékoztatást a konzervgyár eladásáról Stumpf Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztertől, valamint a Magyar Fejlesztési Bank vezetésétől. A szabolcsi szocialisták azt kifogásolják, hogy a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő EKO Kft. értesüléseik szerint pályáztatás nélkül kerülhet a pápai székhelyű Agroprodukt Rt. tulajdonába. Véleményük szerint a céget pályáztatás útján kellene értékesíteni. (Debreceni tudósítónktól) Döntés Szabadi útvonaláról A Fővárosi Bíróság várhatóan ma dönt arról, hogy megadja-e az egyszeri útvonalengedélyt a házi őrizetben lévő Szabadi Bélának, hogy pénteken elmehessen a Képviselői Irodaházba a Keller-féle munkabizottság meghallgatására. A csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori FVM-államtitkárt azzal kapcsolatban szeretné meghallgatni az MSZP és az SZDSZ által létrehozott országgyűlési rész-vizsgálóbizottság, hogy milyen felelősség terheli Orbán Viktor kormányfőt az agrártárcánál történt törvénysértésekben, illetve a Szabadi-ügyben. (T. B.) Gál Zoltán 1nV 4 Feljelentéskiegészítés az M3-as ügyében TUDÓSÍTÓNKTÓL A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség harminc nappal meghosszabbította a Keller László szocialista országgyűlési képviselő feljelentésének kivizsgálására adott határidőt. Mint arról beszámoltunk, Keller szerint az M3-as autópálya Szentistván és Polgár közötti szakaszának egyes részein „komoly műszaki problémák” jellemzik a beruházást. A politikus szerint ezek hátterében gazdasági bűncselekmények állnak. A Legfőbb Ügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészséget bízta meg az eljárással. A megyei főügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el, a rendőrséget a szerződés, az építési napló és a szaktanácsadói vélemény beszerzésére utasította. Az erre adott eredeti határidő lejárt, ezt hosszabbította most meg az ügyészség. Farkas László, az M3-as autópálya kivitelezésén dolgozó Vegyépszer Rt. vezérigazgatója korábban határozottan tagadta Keller vádjait. Azt mondta: európai szintű minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak az építkezés során, ha minőségi hibára lelnek, azt azonnal korrigálják.