Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

♦ A magyarok negyede szorong A lelki problémák kezelését gyermekkorban kell kezdeni Minden negyedik magyar ember mentá­lis problémákkal küzd: a gyerekek köré­ben ugyanolyan gyakori a lelki zavar, mint a felnőttek között - mondta el ér­deklődésünkre Veér András. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet fő­igazgató főorvosát annak kapcsán kér­deztük, hogy október 10-e a Lelki Egész­ség Világnapja. A világnap alkalmából szerdán tanácskozást tartott Budapesten a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Or­szágos Egészségfejlesztési Központ. Veér Andrástól megtudtuk: a hazai ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a magya­rok leggyakoribb lelki problémája a szo­rongás. A gond többnyire már gyermek­korban elkezdődik: a szűrővizsgálatok szerint a 12-16 éves korosztály 26 szá­zaléka szorong, és ennek következtében különféle pszichoszomatikus tünetektől - például fejfájástól, gyomorfájástól - szenved. Kimutatták azt is, hogy az al­kohol- és kábítószer-fogyasztók jelentős része szorongó kisgyermek volt. A szak­ember úgy látja: fiatalkorban nem ala­kulnak ki azok a védekező mechanizmu­sok, amelyekkel elkerülhető lenne, hogy a későbbiekben súlyos betegségeket, jel­lemzően gyomorfekélyt, cukorbetegsé­get, magas vérnyomást okozzanak a lel­ki zavarok. A jelenleg az egyik vezető halálokként számon tartott agyvérzés bekövetkeztében is jelentős szerepet ját­szik a lelki zavar. Gyakori, hogy a mentális probléma következtében depresszió alakul ki, ez pedig mindig magában rejti az öngyil­kosságra való hajlamot. Veér András hangsúlyozta: az öngyilkosságok az el­múlt tíz évben negyedével csökkentek. Az elmúlt évtized elején évente átlago­san 4300-an vetettek véget életüknek, jelenleg mintegy 3200-an. Figyelmezte­tő jel lehet ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben - kisméretekben - ismét emelkedett az öngyilkosságok száma. A főigazgató arra is felhívta a figyelmet: évente 150 ezren halnak meg Magyaror­szágon, közülük minden harmadik idő előtt, és közvetlenül az alkoholfogyasz­tásra visszavezethető okok miatt. Veér szerint hosszú távú, következe­tesen megvalósított program esetén van esély arra, hogy a következő évtizedben jelentősen kevesebb embernél fordulja­nak elő a mentális problémák. Bencsik Réka A lelki egészség világnapján, szerdán konferenciát rendeztek a BM Duna-palotában fotó: domaniczky Tivadar NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK 5 A Gripenek 2005-ben álltak hadrendbe Az Országgyűlés honvédelmi bizott­ságának szerdai ülésén a képviselők többsége általános vitára alkalmas­nak találta a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló országgyűlési ha­tározati javaslatot. A tervezetet az el­lenzéki képviselők elfogadhatatlan­nak tartják, mert nem szerepelt benne sem a választandó típus neve, sem pe­dig az, hogy mennyi pénzt áldozna a beszerzésre a kormány. MUNKATÁRSUNKTÓL Tizenegy igen szavazattal, nyolc nem el­lenében, egy tartózkodás mellett általá­nos vitára alkalmasnak találta szerdán az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a harcászati repülőerők fejlesztéséről szó­ló országgyűlési határozati javaslatot. Mint emlékezetes, a kormány hosszabb előtárgyalások után úgy döntött, hogy a magyar légierő korszerűsítéséhez a svéd-brit kooperációban készülő 14 da­rab JAS 39 Gripen típus bérletéről kezd részletes tárgyalásokat a svéd kormány­nyal. A határozattervezet szövege azon­ban nem tartalmazta sem a típusmegje­lölést, sem pedig azt, hogy a bérletre mennyi pénzt szán a kormány.­­ A kormány eljárása antidemokrati­kus, nem felel meg a kétharmados több­séggel meghozott honvédelmi törvény előírásainak - jelentette ki Juhász Ferenc, a bizottság szocialista alelnöke.­­ A terve­zet teljhatalmat ad a kormánynak, hogy folytasson tárgyalásokat a gépvásárlásról, ugyanakkor sem az ellenzéki, sem pedig a kormánypárti képviselők nem ellenőriz­hetnék, hogy milyen feltételek mellett, mennyiért venné bérbe a légierő a gépe­ket. A szocialista képviselő azt is elmond­ta, hogy pártja új határozati tervezetet nyújt be, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy a bérlet nyilvános, ellenőriz­hető módon jöjjön létre. Hozzátette: a vi­lágon egyetlen kormány sem engedné meg magának azt a luxust, hogy néhány hónappal a választások előtt döntsön egy 200 milliárd forintos beruházásról. Mátrai Márta, a testület fideszes al­elnöke a szocialista képviselő felveté­seire válaszul hangsúlyozta: szűk látá­­skörű az, aki kormányciklusokban gon­dolkodik, hiszen a légierő fejlesztése hosszú távra szól. Az ülésen Tálla István vezérőrnagy, a légierő vezérkari főnöke beszámolt ar­ról, hogy az első négy Gripen vadászre­pülőgép a szerződéskötéstől számított 24 hónapon belül érkezik Magyaror­szágra, és a tervek szerint 2005 végére mind a 14 repülőgépet hadrendbe állít­ják. Szendrei László, a Honvédelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője hozzátette, hogy a 2001-2002-es költségvetésre nem ró terhet a beszerzés. Légvédelmi rakéták Paks mellett Biztonságpolitikai szakértők hisztériakeltésnek nevezték az intézkedést A HM közleményben tudatta az MTI- vel, hogy megerősítették a déli ország­rész légvédelmét. A dokumentum sze­rint az érintett légvédelmi rakétaal­egység kivezénylése a szeptember 11-i terrortámadások óta hozott magyar biztonsági intézkedések sorába illik. Kositzky Attila nyugállományú altá­bornagy, a légierő volt vezérkari főnö­ke emlékeztetett arra, hogy hasonló in­tézkedéseket a délszláv válság idején is hoztak. Az MTI kérdésére Szentesi György haditechnikai szakértő elkép­zelhetőnek tartotta, hogy az intézkedés­ben szerepet játszik a paksi atomerőmű védelmének fokozása is. Ugyanezt erő­sítette meg lapunk érdeklődésére Török Gusztáv, Kalocsa polgármestere is, aki lapunk kérdésére elmondta: a kivezé­nyelt egység - egy előző éjszakai, a HM-ből érkezett telefonhívás nyomán - az alföldi város egyik laktanyájában rendezkedett be, s a „megfelelő helyen a légvédelmi eszközöket is felállítot­ták”.­­ Hogy pontosan milyen célból jöttek, azt nem kötötték az orromra, nem is tartozik rám. De úgy gondolom, a környéken a mindössze 9 kilométeres távolságban lévő paksi atomerőművön kívül nincs más védendő objektum - fogalmazott a polgármester. Szerinte a helyi lakosságnak az afgán menekülttá­bor befogadásával kapcsolatos aggo­dalmait is Paks közelsége indokolja: at­tól tartanak, hogy a menekültek sorai­ban esetleg megbújó „alvó ügynökök” megpróbálkozhatnak az erőmű elleni merénylettel. A lapunk által megkérdezett bizton­ságpolitikai szakértők ugyanakkor értel­metlennek, fölösleges hisztériakeltésnek nevezték a légvédelmi egység kirendelé­sét. Mint megjegyezték, az erőművet semmilyen fenyegetés nem érte, ugyan­akkor térségünkben jóval szerényebb védelmű, könnyebben megközelíthető atomerőművek is vannak, így az általá­nos terroristaveszély nem indokol kü­lönleges intézkedéseket Pakson. Az erőmű biztonsági előírásai közé tartozik, hogy a létesítmény 3 kilométe­res körzetében, 2,3 kilométeres magas­ság alatt tilos a repülés - ebből viszont az is következik, hogy polgári gépek ed­dig a távolságig minden további nélkül megközelíthetik az épületet. A tilalmi övezet átrepülése egy repülőgépnek leg­feljebb 15 másodpercig tart, ami erősen kétségessé teszi, hogy adott esetben a légvédelem időben közbe tud-e avatkoz­ni. Független források szerint egyébként az erőmű épülete legfeljebb viszonylag kis tömegű (6 tonna alatti) repülőgépet bírna el, egy utasszállító gép viszont 150-180 tonnát nyom. Lapunk kérdéseire az erőmű illetéke­sei elhárították a választ, arra hivatkoz­va, hogy a légvédelmi intézkedések nem tartoznak a kompetenciájukba. Elmond­ták viszont, hogy Demeter Ervin, a tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ma Paksra látogat, és délben sajtótájékoztatót is tart az erőműben. H. M. A kalocsaiak továbbra is tiltakoznak a menekülttábor ellen Néhány napon belül megérkeznek az első menekültek a kalocsai ideiglenes befogadóállomásra - közölte a beván­dorlási hivatal vezetője. A városban változatlanul sokan tiltakoznak a me­nekülttábor létesítése ellen, s a volt belügyminiszter is úgy véli: előkészí­tetlen döntés született. MUNKATÁRSAINKTÓL Miközben a kalocsai Foktői úti üres lak­tanyában már két napja tart az épületek belső felújítása és hamarosan megérkez­nek az első menekültek is, az önkor­mányzat felhívására aláírásokat gyűjte­nek a tervezett ideiglenes befogadóállo­más kialakítása ellen. Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója lapunk kérdésére megerősítette: nemcsak afgánokat kí­vánnak az új menekülttáborban elhe­lyezni. Miután a szükséges átalakítási munkálatok még nem fejeződtek be, a főigazgató a befogadóállomás megnyi­tásának pontos időpontjáról nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy az első menekültek érkezésére néhány napon belül számítani lehet. Török Gusztáv Andor, a 18 ezres vá­ros szabad demokrata polgármestere la­punk érdeklődésére szerdán elmondta: kedd este ötszáz aláírásgyűjtő ívet sok­szorosítottak. A polgármester tájékozta­tott arról is, hogy szerdán faxüzenetet kapott Pintér Sándor belügyminiszter­től, aki ebben közölte: gondosan mérle­gelte azt a döntését, hogy Kalocsán ala­kítsák ki az új menekülttábort. A mi­niszter szerint az üres laktanyában ki­alakítandó ideiglenes szállás működési feltételei biztosítottak, lakói pedig nem fogják a város nyugalmát zavarni. A polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta: a döntés előkészítésébe őket nem vonták be, így korábban nem volt lehetőségük a véleményüket el­mondani. Változatlanul tiltakoznak az ideiglenes szálláshely Kalocsára telepí­tése ellen, pénteken este tiltakozó fó­rumra várják a város valamennyi felnőtt lakosát.­­ Természetes, hogy Magyarországnak részt kell vennie az afgán menekültek el­látásában, de akik ma nálunk élnek, ők nem a fegyveres támadás miatt hagyták el hazájukat, ezért jelenleg semmi nem in­dokol előkészítetlen intézkedéseket, pél­dául azt, hogy Kalocsa városközpontjába befogadóállomást telepítsenek - nyilat­kozta lapunknak Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A volt belügyminiszter kiemelte: a BM nem felettese az önkor­mányzatoknak, ezért csak a helyhatósá­gokkal egyeztetve dönthettek volna a tá­bor létesítéséről. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint megalapozatlanok a kalocsaiak félelmei. - Sajnálatosnak tartom, hogy ebből ilyen ügyet csináltak a kalocsaiak és a polgármesterük - mondta Kőszeg Fe­renc az MTI-nek. Az emberi jogi szerve­zet elnöke szerint a kalocsaiak tiltakozása összefügg azzal is, ahogyan a hatóságok a menekültkérdést kezelték, túlhangsú­lyozva például azt, hogy illegális migrán­­sokról van szó. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) sem kapott részletes tájékozta­tást a kalocsai befogadóállomás létesíté­séről, de a hozzájuk eljutott információk alapján meggyőződésük, hogy az ott el­helyezendő menedékkérők és menekül­tek semmiféle közbiztonsági vagy köz­egészségügyi veszélyt nem jelentenek a városra. Erről Szobolits Andrea, a főbiz­tosság magyarországi képviseletének munkatársa beszélt. Az MSZP kedvezőnek értékeli a kormányzati tájékoztatást a terrorizmussal szemben történt amerikai válaszlépésekről. Azzal is egyetért, hogy Magyar­­ország nem célpontja a terrorizmusnak, de a hazánkban lévő amerikai, brit ér­dekeltségek célterületei lehetnek a terroristáknak - hangoztatta Pozsgai Ba­lázs képviselő az MSZP-frakció szerdai tájékoztatóján. Pozsgai arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseket nem szabad túlreagálni, mert azok csak indokolatlan félelmet keltenek a lakosságban. Pozsgai szerint azt is tudomásul kell venni, hogy a migráció tekintetében Ma­gyarország befogadó országgá vált, ha a lakosság ezzel lélekben nem is min­denütt azonosul. Bejelentette: az MSZP az SZDSZ-szel együtt kezdeményezi a parlament önkormányzati bizottsága rendkívüli ülésének összehívását. Ar­ra szeretnének választ kapni, hogy milyen előkészítés és ötlet alapján telepí­tenének ideiglenes menekültszállást Kalocsára. (K. J.T.) Röviden A Népszabadság Rt. közgyűlése A Népszabadság Rt. szerdán rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elfogadták Konrad Zinke lemondását az rt. fel­ügyelőbizottsági tagságáról, egyben az fb tagjává választották Achim Twardyt, a Gruner+Jahr igazgatósági tagját. A köz­gyűlés felmentette igazgatósági tagsága alól Korda Sándort, és a testület tagjává választotta dr. Máttyus Ádámot. A köz­gyűlés jóváhagyta, hogy a Népszabad­ság Rt. részesedést szerez a Napi Gazda­ság című lapban, valamint kiadóként a Gruner+Jahrral együttműködve a jövő év közepétől magyar nyelven is megje­lenteti a National Geographic magazint, és erre a Gruner+Jahr, illetve a Népsza­badság Rt. közös vállalatot hoz létre. Szocialista közbiztonsági program Elkészült az MSZP Társadalom­­­bűnö­zés - közbiztonság - rendőrség című programja - jelentette be szerdán Gál Zoltán. Szerinte a jelenlegi kormány gya­korlatát a szigorú büntetések alkalmazása jellemzi, míg a szocialisták kemény fellé­pést hirdetnek nemcsak a bűnözés, ha­nem annak társadalmi okai ellen is. A parlamenti képviselő azt is közölte: az MSZP a bűnüldözést mentesíti majd a politikai beavatkozástól. Ma ugyanis „vannak gyanúsan gyors és gyanúsan las­sú nyomozások”, és nem ritka, hogy a rendőrség információkat szivárogtat ki politikusoknak. (Munkatársunktól) Levél a konzervgyár eladásáról Csabai Lászlóné szocialista országgyű­lési képviselő, Nyíregyháza polgármes­tere írásban kért tájékoztatást a konzerv­gyár eladásáról Stumpf Istvántól, a Mi­niszterelnöki Hivatalt irányító minisz­tertől, valamint a Magyar Fejlesztési Bank vezetésétől. A szabolcsi szocialis­ták azt kifogásolják, hogy a Magyar Fej­lesztési Bank tulajdonában lévő EKO Kft. értesüléseik szerint pályáztatás nél­kül kerülhet a pápai székhelyű Agropro­­dukt Rt. tulajdonába. Véleményük sze­rint a céget pályáztatás útján kellene ér­tékesíteni. (Debreceni tudósítónktól) Döntés Szabadi útvonaláról A Fővárosi Bíróság várhatóan ma dönt arról, hogy megadja-e az egyszeri útvo­nalengedélyt a házi őrizetben lévő Szaba­di Bélának, hogy pénteken elmehessen a Képviselői Irodaházba a Keller-féle mun­kabizottság meghallgatására. A csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori FVM-államtitkárt azzal kapcsolatban szeretné meghallgatni az MSZP és az SZDSZ által létrehozott országgyűlési rész-vizsgálóbizottság, hogy milyen fele­lősség terheli Orbán Viktor kormányfőt az agrártárcánál történt törvénysértések­ben, illetve a Szabadi-ügyben. (T. B.) Gál Zoltán ­1nV 4 Feljelentéskiegészítés az M3-as ügyében TUDÓSÍTÓNKTÓL A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fő­ügyészség harminc nappal meghosszab­bította a Keller László szocialista ország­­gyűlési képviselő feljelentésének kivizs­gálására adott határidőt. Mint arról beszá­moltunk, Keller szerint az M3-as autópá­lya Szentistván és Polgár közötti szaka­szának egyes részein „komoly műszaki problémák” jellemzik a beruházást. A po­litikus szerint ezek hátterében gazdasági bűncselekmények állnak. A Legfőbb Ügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Főügyészséget bízta meg az eljárás­sal. A megyei főügyészség feljelentés­kiegészítést rendelt el, a rendőrséget a szerződés, az építési napló és a szakta­nácsadói vélemény beszerzésére utasítot­ta. Az erre adott eredeti határidő lejárt, ezt hosszabbította most meg az ügyészség. Farkas László, az M3-as autópálya ki­vitelezésén dolgozó Vegyépszer Rt. ve­zérigazgatója korábban határozottan ta­gadta Keller vádjait. Azt mondta: európai szintű minőségbiztosítási rendszert alkal­maznak az építkezés során, ha minőségi hibára lelnek, azt azonnal korrigálják.

Next