Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 12., PÉNTEK 7 Globalizálódó felsőoktatás A magyar felsőoktatási intézmények­nek hamarosan választaniuk kell: vagy csatlakoznak a most alakuló multina­cionális egyetemekhez, főiskolákhoz, vagy maguk alakítanak ilyeneket - ál­lítja Lukács Péter, az Oktatáskutató Intézet főigazgatója. A felsőoktatás kiszélesítését a rendszer­­változás óta minden politikai párt a zászla­jára tűzte, ám az ehhez szükséges tőke nem állt rendelkezésre - véli Lukács Péter. Minthogy azonban a társadalomban nagy az igény a felsőfokú tanulmányokra, kiala­kult egy félpiaci rendszer. A hallgatók lét­száma az elmúlt tíz évben megháromszo­rozódott, ám ennek fele tandíjat fizet, s egyre szaporodnak a magánfőiskolák is. Az oktatáskutató szerint ebben a helyzet­ben el lehet azon gondolkozni, hogy kell-e ennyi diplomás ember. Ez azonban már nem pusztán állami döntés többé - mond­ja, az állam ugyanis egyre kevésbé tudja befolyásolni a felsőoktatás növekedését. A diploma szerepe természetesen megválto­zik, a felsőfokú végzettség már nem kivált­ság, hanem az jelent hátrányt, ha valaki nem szerez diplomát. Hazánkban egy padban ülnek azok a hallgatók, akik maguk fizetnek az oktatá­sért, és azok, akikért az állam. Hozzátet­te, a kérdés nem az, hogy legyen-e tandíj vagy ne, hiszen a hallgatók fele már fizet az oktatásért. A helyzet belátható időn belül nem is fog megváltozni, az állam­nak ugyanis aligha lesz arra pénze, hogy kétszer annyi hallgató oktatását finanszí­rozza, mint most. Ennek ellenére sokan még ma is ingyenes felsőoktatásról be­szélnek, amelyben kivételt képeznek azok a diákok, akik tandíjat fizetnek - mutatott rá a szakember. Mindeközben Nyugat-Európában már újfajta globalizációs folyamat játszódik le az oktatásban, s megindult a felsőoktatás árusítása - hívta fel a figyelmet Lukács Péter. Kifejtette: profitorientált, piaci ala­pon működő, úgynevezett multinacionális egyetemek jönnek létre, melyek 10-15 or­szágban tartanak fenn iskolákat, s valame­lyik jól hangzó felsőoktatási intézmény nevét használják márkanévként. Az okta­táskutató úgy látja, a multinacionális fel­sőoktatási intézményekkel szemben a ma­gyar egyetemek hamarosan esélytelenek lehetnek, hacsak nem csatlakoznak a mul­tinacionális egyetemi hálózatokhoz, vagy maguk nem alakítanak ilyeneket. Varga Dóra Jobboldali fölény a fiatalok körében - tűnik ki három közvélemény-kutató intézet felméréséből Az egyetemista korú ifjúsághoz a kon­zervatív-jobboldali értékek állnak kö­zelebb. A közvélemény-kutatási ada­tok szerint a fiatal „évjáratokban”, a politika iránt érdeklődők körében lé­nyegesen magasabb a Fidesz támoga­tottsága, mint a szocialistáké. Bár sok diák számára rokonszenves a MIÉP, a felmérések nem mutatják Csurka Ist­ván pártjának előretörését. A politika iránt érdeklődő fiatalok kö­rében fontosak a konzervatív értékek, s je­lentős részük a jobbközép, jobboldali pár­tokkal rokonszenvez. Ez állapítható meg a Magyar Gallup Intézet, a Szonda Ipsos, valamint az Ifjúság 2000 kutatásai alap­ján. A felmérések szerint a Fidesz, illetve a Fidesz-MDF választási szövetség a leg­népszerűbb, az MSZP támogatottsága az ifjúság körében messze elmarad a párt ál­talános, országos támogatottságától. Az Ifjúság 2000 kutatás - melyet a Mi­niszterelnöki Hivatal és több minisztérium is támogatott - 8000 fiatal véleménye alapján a múlt évben arra a megállapításra jutott, hogy a politika iránti érdeklődés ala­csony intenzitású a fiatalok körében. A 15-29 év közötti korosztályban végzett felmérés szerint a 18 év fölöttiek esetében nemzedéki sajátosság a jobbközép és a jobboldal iránti elkötelezettség: a Fidesz támogatottsága 49, az MSZP-é 29, az SZDSZ-é 9, a MIÉP-é 4, az FKGP-é 3, az MDF-é pedig 2 százalékos volt múlt ősz­szel. A Gallup idei szeptemberi felmérése szerint a 25 év alatti, de választókorú né­pesség körében elsöprő a Fidesz-MDF-lis­­ta fölénye: 44 százalékos, míg az MSZP támogatottsága csak 15 százalék. Ráadásul a kormánypártok az év elejéhez képest je­lentősen növelték népszerűségüket, míg ez a szocialistáknak nem sikerült. A Gallup­­vizsgálat a 25-29 éves korosztály esetében is a Fidesz-MDF-lista meggyőző fölényét mutatja. A Szonda Ipsos háromhavi (2001. július-augusztus-szeptember) vizsgálatá­nak összesített mutatói is azt támasztják alá, hogy a vezető kormánypárt a legnép­szerűbb a 18-33 éves korosztályban. Jólle­het a Szonda a Fidesz mérsékeltebb fölé­nyét jelzi 29 százalékkal, az MSZP e köz­vélemény-kutatás szerint is csak 15 száza­lékos támogatottsággal bír, az SZDSZ 4, a MIÉP 3, az MDF 2, az FKGP pedig 1 szá­zalékkal számolhat. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 44 százaléka nem tudta, melyik pártra szavazna. Kéri László politológus korábbi kutatá­sai és jelenlegi tapasztalatai alapján nem azt tartja meglepőnek, hogy a fiatalok kö­rében ilyen nagy a Fidesz iránt megnyilvá­nuló rokonszenv. Ez szerinte hagyomány, a Fidesznek mindig is a fiatalabb korcso­portban volt a legerősebb a bázisa.­­ Az új jelenség az, hogy a MIÉP megerősödött az egyetemisták körében. A hallgatók közül sokan éreznek egyfajta bizonytalanságot: hiába lesz diplomájuk, nem biztos, hogy kiegyensúlyozott életkörülményeket te­remthetnek, így sokukban erős igény fo­galmazódik meg a rendpárti, tekintélyelvű politika iránt, mely vaskézzel hajtja végre a szociális korrekciót, az állami igazság­osztást. A MIÉP pedig megtestesíti a har­cos radikalizmust - véli Kéri László. A parlamenti pártok közül elsősorban a MIÉP, de a koalíció ifjúsági szervezetei is tapasztalták, hogy a választások óta erősödtek a fenti korosztályokban. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke la­punknak azt mondta, hogy ifjúsági tago­zatuk mindössze 600 fős, de folyamato­san alakulnak új csoportok. Nyitrai Zsolt szerint egyértelműen nőtt a Fidesz part­nerszervezetének, az ötödik születésnap­ját ünneplő Fidelitasnak a támogatottsá­ga, jelenleg több mint háromezer tagjuk van. Ezt az alelnök a kormányzati szerep miatt törvényszerűnek tartja, a fiatalokat ugyanis vonzza, hogy a „nagypolitika” közelébe kerülhetnek. Lévai Zoltán, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnöke azt tar­totta fontosnak megjegyezni, hogy az MDF ifjúsági szervezete nemcsak a váro­sokban, de a kisebb falvakban is jelen van. Az MSZP-vel együttműködő Fiatal Baloldalnak országosan 9-10 ezer tagja van. Az ifjúsági szervezet elnöke, Tóbiás József szerint a választások óta örülnek, hogy szinten tartják magukat. Az SZDSZ tagozatává vált az Új Generáció, amely Gusztos Péter, a párt ügyvivője szerint mozgalom jellegén túllépve tényleges if­júsági szervezetként működik. A pártok nem a főiskolákon, egyete­meken, hanem az ifjúsági szervezeteiken keresztül próbálják megszólítani a fiata­lokat, s programjukban az oktatási, a la­káshelyzet, valamint a pályakezdés terén fogalmazzák meg ígéreteiket. Általában jellemző, hogy a választásokon az ifjúsá­gi szervezetek tagjai közül többeket egyéni választókerületekben is elindíta­nak, s az országos, illetve a területi listá­kon is biztosítanak helyet számukra. Csuhaj Ildikó Főként a romákkal szemben erős az ellenszenv Ahhoz, hogy az iskolákban nyitott légkör uralkodjon, a feltétele­ket először is a tanárképzésben kell megteremteni - hangsúlyoz­ta lapunknak Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlé­si biztosa. Kaltenbach - mint arról beszámoltunk - a parlament emberi jogi bizottságának szerdai ülésén utalt annak a vizsgálat­nak az eredményére, amelyet az ombudsmani hivatal az idén ké­szített a tanárképző főiskolákon tanuló végzős diákok körében. A felmérés szerint az időközben tanári diplomát kapott fiatalok 25-30 százalékának felfogására illik a rasszista jelző, és 5-8 szá­zalékának gondolkodása nevezhető előítéletektől mentesnek. A kutatók még nem készültek el az adatok elemzésével, a részleteket néhány hét múlva hozzák nyilvánosságra. Mindad­dig Kaltenbach Jenő nem kíván nyilatkozni arról, hogy a felmé­rés során milyen ismérvek alapján soroltak valakit a rasszista ka­tegóriába. Annyit azonban elmondott, hogy a vizsgálat két rész­ből állt: a kérdések egyik csoportja általánosságban foglalkozott a kisebbségekkel, a másik kifejezetten a cigányokról szólt. A végzős hallgatók különösképpen a romákkal kapcsolatban fo­galmaztak meg elutasító véleményeket. Az ombudsmani hivatal felmérése alátámasztja a Tárki ta­vasszal végzett kutatásának tapasztalatait. A megkérdezettek 43 százaléka akkor úgy vélekedett, hogy hazánknak egyetlen mene­dékkérőt sem lenne szabad befogadnia, függetlenül attól, hogy az illető melyik országból érkezik, és függetlenül attól is, hogy háború, etnikai tisztogatás vagy éhínség elől menekül-e. A Tárki 1992 óta készít hasonló vizsgálatokat: a magyar lakosság még soha nem volt ennyire ellenséges a menekültekkel szemben. Cz. G. Hétfőtől felvehető a diákhitel MTI-JELENTÉS Hétfőtől mintegy 45 ezer felsőoktatási hallgató veheti fel a diákhitel minimum 10 ezer, maximum 21 ezer forintos első hitelrészletét - közölte Sió László tegnap Veszprémben. Az oktatási tárca politikai államtitkára a szaktárca és az Ország­­imázs Központ által szervezett diákhitel­­konferencia résztvevői - mintegy kétszáz hallgató - előtt rámutatott: az elmúlt he­tekben 75 ezer diákhitelcsomag kelt el, ami azt jelenti, hogy még 30 ezren fontol­gatják igényük benyújtását. A hitel felvételére jogosultak és az ér­deklődők száma együttesen a magyar fel­sőoktatásban tanulók negyedét teszi ki, ami bizonyítja: a program népszerű lett a hallgatók körében - jelentette ki Sió László. Úgy vélte, ehhez hozzájárult a kamat 14-ről 9,5 százalékra történő mér­séklése, és az is, hogy a törlesztőrészletet a majdani havi kereset mindössze 6 szá­zalékában állapították meg. A politikai államtitkár hozzátette: a hitelek felvé­teléhez szükséges források rendelkezésre állnak, a kifizetéseknél nem várható fennakadás. •11 Az Európa Tanács szociális bizottsága az idősödő társadalmakról A foglalkoztatáspolitika átalakítása, valamint a ma­gán- és az önkéntes nyug­díjpénztárak szerepének növelése lenne az egyik eszköze annak, hogy az idősödő társadalomból fa­kadó problémákat mérsé­kelni lehessen - többek kö­zött ezt fogalmazta meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szociális, egészségügyi és családi ügyek bizottsága csütörtö­kön Budapesten. A testület a fővárosban tartja kihe­lyezett ülését, amelynek csütörtöki témá­ja az öregedő társadalmak kihívásai volt. Hegyi Gyula szocialista országgyűlé­si képviselő, az ülés levezető elnöke la­punknak elmondta, hogy az alaphelyzet egész Európában azonos: egyre keve­sebb gyermek születik, a születéskor várható élettartam pedig kitolódik. En­nek következtében mind kevesebb aktív korú egyre több nyugdíjast tart el. Az előrejelzések szerint Nyugat-Európá­ban, illetve az Európai Unióban húsz éven belül megháromszorozódik a 85 éven felüli emberek száma; ők az unió 15 tagállamában 2030 körül mintegy 20 millióan lesznek. Tíz-tizenöt éven belül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hazánk­ban is válságba kerülhet. Ezért lenne fontos a ma­gánnyugdíjpénztárak na­gyobb szerepvállalása, il­letve az önkéntes nyug­díjpénztárak népszerűsí­tése. Ezzel egyidejűleg lehetőséget kellene te­remteni arra, hogy az idős emberek - kizárólag ön­kéntes alapon - részmun­kaidőben, távmunkában dolgozni tudjanak. Az ülésen Ferge Zsu­zsa szociológus, egyetemi tanár felhív­ta a figyelmet: hazánkban tíz évvel ez­előtt a GDP 10,5 százalékát fordították nyugdíjra, jelenleg pedig 7,4 százalé­kát. A bizottság egyik angol tagja arra mutatott rá: hazájában hiába kapnak megfelelő mértékű nyugellátást az idős emberek, amikor egyes városokban olyan rossz a közbiztonság, hogy szinte el sem merik hagyni otthonukat. Ma a fogyatékosok rehabilitációját vitatja meg a testület, melynek tagjai ellátogatnak a főváros egyik, a XVII. kerületben lévő idősotthonába is. Bencsik Réka Ferge Zsuzsa Elnapolt kilakoltatások Ózdon TUDÓSÍTÓNKTÓL Az utolsó pillanatban elmaradt két ózdi roma család tegnapra meghirdetett kiköl­töztetése. Értesüléseink szerint a rendőr­ségi biztosítással érkező bírósági végre­hajtó csupán a helyszínen értesült arról, hogy a kilakoltatni kívánt két család há­rom gyermeke az utcára kerülne, ezért döntött úgy, hogy harminc napon belül új időpontot tűz ki. Ha a családok nem tud­ják elhelyezni a gyermekeket, a gyám­ügyi hivatal gondoskodik róluk. Tegnap Ózdon volt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Krasznai József, aki a zámolyi romák Strasbourgba utaztatása kapcsán vált közismertté. Krasznai tiltakozó felvonu­lást kívánt szervezni a városháza elé, de a kilakoltatás elmaradása miatt eltekintet­tek a tüntetéstől. Horváth elmondta: a ha­ladékot arra kívánják felhasználni, hogy önkormányzati és parlamenti képviselők­kel, valamint a szociális tárca illetékesei­vel megoldást találjanak a kilakoltatással fenyegetett ózdi családok ügyére. Hozzá­tette: Ózdon, a Kiserdő­ soron tizennégy családot szólított fel a végrehajtó lakása elhagyására. Az érintettek önkényes la­kásfoglalók vagy jelentős lakbérhátralé­kot felhalmozó bérlők. A kilakoltatások esetén 53 gyermek kerülhet utcára Óz­don. Horváth szerint az egykori kohász­város gyámhivatala nem is tudna ennyi gyermeknek férőhelyet biztosítani. Csiszár Miklós ózdi jegyző kérdésünk­re elmondta: az utóbbi hét évben egyetlen gyermeket sem kellett gondozásba venni kilakoltatás miatt, s ettől most sem tarta­nak. Mint mondta, Ózdon a következő hetekben húsz-huszonkét kilakoltatás lesz bírósági ítélet vagy az ózdi ügyekben eljáró miskolci jegyző határozata alapján. Hozzátette: az önkényes lakásfoglalókkal szemben nem lehetnek elnézőek, az el­adósodott bérlőkkel azonban a legutolsó pillanatban is tárgyalnak az adósság át­ütemezéséről. Havonta egymilliárddal nő az adósság Folytatás az­­ oldalról Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke szerint a 95 ezer forintos gyógyítási alapdí­jat mielőbb 98 ezerre kellene növelnie a kormánynak. Ehhez legalább 5-6 milliárd­­dal kellene kiegészíteni a biztosító gyógyí­tásra költhető keretét. A pénzhiány miatt ugyanis tömegesen hagyják el a szakdol­gozók a kórházakat, melyek osztályok be­zárására kényszerülnek. A Magyar Kór­házszövetség, a Magyar Orvosi Kamara és az EGVE augusztusban már felhívta a po­litikai pártok, a kormány és a miniszterel­nök figyelmét, hogy gyors segítségre van szüksége az ágazatnak. Most, a legutóbbi adósságfelmérés után szintén megtették ugyanezt. Választ eddig nem kaptak. Ajkay arra a kérdésünkre, hogy a nővérek várható bérpótlékemelése mennyit segít szakdolgozóikon, kijelentette: természete­sen minden fillérnek örülnek, de az intéz­ményvezetők többsége már eddig is maga­sabb műszakpótlékot fizetett, éppen a szakdolgozók megtartásáért. Így meg kell találni a módját, hogy az adott körülmé­nyekhez lehessen igazítani a pótlék mérté­két. A kórházszövetség elnöke szerint a bajok oka az, hogy az elmúlt tíz évben fe­lére csökkent az ágazat finanszírozása. A kétéves költségvetésben egyetlen fillér sincs az infláció ellensúlyozására. A kor­mány által ígért ágazati konszolidációra még csak terv sem született. Danó Anna ­ A sokat vitatott kórház-privatizá­ciós törvényjavaslat tárgyalását a parlament nem kezdi meg a jövő hé­ten, csak három hét múlva. Áder Já­nos, az Országgyűlés elnöke ezt az­zal magyarázta, hogy a jövő heti program rendkívül zsúfolt, és ebbe nem fért be a kórház-privatizációs törvényjavaslat. Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese, a parlament alelnöke közleményében kijelentet­te, hogy a szocialista párt nem támo­gatja a törvény megszavazását. ­ Röviden Szabadi a Keller-bizottság ülésén Miután a Fővárosi Bíróság csütörtökön engedélyezte a jelenleg házi őrizetben lé­vő Szabadi Bélának, hogy elhagyja laká­sát, ma rendőri kísérettel elmehet a mi­niszterelnök felelősségét vizsgáló, Keller László (MSZP) vezette munkacsoport ülésére. Az ellenzéki képviselőkből álló testület a volt államtitkárt azért akarja meghallgatni, hogy tisztázza a kormányfő felelősségét az agrártárcánál történt tör­vénysértések ügyében. A tényfeltáró munkacsoport ülése nyilvános lesz. (T. B.) Ma aláírják a KOMT alapszabályát A kormány, az önkormányzati szövetsé­gek és az érintett szakszervezeti szövetsé­gek képviselői ma délelőtt aláírják a Köz­­alkalmazottak Országos Munkaügyi Taná­csának (KOMT) alapszabályát. Az aktus­sal megnyílik az út az új érdekegyeztető fórum megalakítása előtt. Információink szerint várhatóan konzultáció kezdődik azoknak a közalkalmazottaknak a bérki­egészítéséről, akiknek az idén csupán 8,75 százalékkal nőtt a fizetése. A korrekció összesen mintegy 150 ezer alkalmazottat érint. Úgy tudjuk, a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a közalkalmazot­tak egyszeri kiegészítést kapjanak, míg az érdekvédők azt szeretnék, ha az összeg be­épülne a bérekbe. (K. J. E.) Perújítás Cser felmentése ügyében Újra a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elé került Cser Ágnesnek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) volt főigazgatójának 1998-as felmentése. A munkaügyi per immár ötödször járja meg az igazságszolgáltatás fórumait, miután a bíróság csütörtökön a korábban elutasí­tott perújítási kérelem érdemi tárgyalásá­ba kezdett. Csert 1998. július 23-án men­tették fel azonnali hatállyal a munkavég­zés alól, amit nem indokoltak. Cser a fő­igazgatói posztra történő visszahelyezé­sét kérte. Az OEP szerint Cser „kvázi” ál­lamtitkár volt, így felmentését nem kell indokolni. Az első és másodfokon eljáró bíróságok Csernek adtak igazat. A Leg­felsőbb Bíróság szerint azonban jogszerű volt a felmentése. (T. B.)

Next