Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-12 / 239. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 12., PÉNTEK 7 Globalizálódó felsőoktatás A magyar felsőoktatási intézményeknek hamarosan választaniuk kell: vagy csatlakoznak a most alakuló multinacionális egyetemekhez, főiskolákhoz, vagy maguk alakítanak ilyeneket - állítja Lukács Péter, az Oktatáskutató Intézet főigazgatója. A felsőoktatás kiszélesítését a rendszerváltozás óta minden politikai párt a zászlajára tűzte, ám az ehhez szükséges tőke nem állt rendelkezésre - véli Lukács Péter. Minthogy azonban a társadalomban nagy az igény a felsőfokú tanulmányokra, kialakult egy félpiaci rendszer. A hallgatók létszáma az elmúlt tíz évben megháromszorozódott, ám ennek fele tandíjat fizet, s egyre szaporodnak a magánfőiskolák is. Az oktatáskutató szerint ebben a helyzetben el lehet azon gondolkozni, hogy kell-e ennyi diplomás ember. Ez azonban már nem pusztán állami döntés többé - mondja, az állam ugyanis egyre kevésbé tudja befolyásolni a felsőoktatás növekedését. A diploma szerepe természetesen megváltozik, a felsőfokú végzettség már nem kiváltság, hanem az jelent hátrányt, ha valaki nem szerez diplomát. Hazánkban egy padban ülnek azok a hallgatók, akik maguk fizetnek az oktatásért, és azok, akikért az állam. Hozzátette, a kérdés nem az, hogy legyen-e tandíj vagy ne, hiszen a hallgatók fele már fizet az oktatásért. A helyzet belátható időn belül nem is fog megváltozni, az államnak ugyanis aligha lesz arra pénze, hogy kétszer annyi hallgató oktatását finanszírozza, mint most. Ennek ellenére sokan még ma is ingyenes felsőoktatásról beszélnek, amelyben kivételt képeznek azok a diákok, akik tandíjat fizetnek - mutatott rá a szakember. Mindeközben Nyugat-Európában már újfajta globalizációs folyamat játszódik le az oktatásban, s megindult a felsőoktatás árusítása - hívta fel a figyelmet Lukács Péter. Kifejtette: profitorientált, piaci alapon működő, úgynevezett multinacionális egyetemek jönnek létre, melyek 10-15 országban tartanak fenn iskolákat, s valamelyik jól hangzó felsőoktatási intézmény nevét használják márkanévként. Az oktatáskutató úgy látja, a multinacionális felsőoktatási intézményekkel szemben a magyar egyetemek hamarosan esélytelenek lehetnek, hacsak nem csatlakoznak a multinacionális egyetemi hálózatokhoz, vagy maguk nem alakítanak ilyeneket. Varga Dóra Jobboldali fölény a fiatalok körében - tűnik ki három közvélemény-kutató intézet felméréséből Az egyetemista korú ifjúsághoz a konzervatív-jobboldali értékek állnak közelebb. A közvélemény-kutatási adatok szerint a fiatal „évjáratokban”, a politika iránt érdeklődők körében lényegesen magasabb a Fidesz támogatottsága, mint a szocialistáké. Bár sok diák számára rokonszenves a MIÉP, a felmérések nem mutatják Csurka István pártjának előretörését. A politika iránt érdeklődő fiatalok körében fontosak a konzervatív értékek, s jelentős részük a jobbközép, jobboldali pártokkal rokonszenvez. Ez állapítható meg a Magyar Gallup Intézet, a Szonda Ipsos, valamint az Ifjúság 2000 kutatásai alapján. A felmérések szerint a Fidesz, illetve a Fidesz-MDF választási szövetség a legnépszerűbb, az MSZP támogatottsága az ifjúság körében messze elmarad a párt általános, országos támogatottságától. Az Ifjúság 2000 kutatás - melyet a Miniszterelnöki Hivatal és több minisztérium is támogatott - 8000 fiatal véleménye alapján a múlt évben arra a megállapításra jutott, hogy a politika iránti érdeklődés alacsony intenzitású a fiatalok körében. A 15-29 év közötti korosztályban végzett felmérés szerint a 18 év fölöttiek esetében nemzedéki sajátosság a jobbközép és a jobboldal iránti elkötelezettség: a Fidesz támogatottsága 49, az MSZP-é 29, az SZDSZ-é 9, a MIÉP-é 4, az FKGP-é 3, az MDF-é pedig 2 százalékos volt múlt őszszel. A Gallup idei szeptemberi felmérése szerint a 25 év alatti, de választókorú népesség körében elsöprő a Fidesz-MDF-lista fölénye: 44 százalékos, míg az MSZP támogatottsága csak 15 százalék. Ráadásul a kormánypártok az év elejéhez képest jelentősen növelték népszerűségüket, míg ez a szocialistáknak nem sikerült. A Gallupvizsgálat a 25-29 éves korosztály esetében is a Fidesz-MDF-lista meggyőző fölényét mutatja. A Szonda Ipsos háromhavi (2001. július-augusztus-szeptember) vizsgálatának összesített mutatói is azt támasztják alá, hogy a vezető kormánypárt a legnépszerűbb a 18-33 éves korosztályban. Jóllehet a Szonda a Fidesz mérsékeltebb fölényét jelzi 29 százalékkal, az MSZP e közvélemény-kutatás szerint is csak 15 százalékos támogatottsággal bír, az SZDSZ 4, a MIÉP 3, az MDF 2, az FKGP pedig 1 százalékkal számolhat. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 44 százaléka nem tudta, melyik pártra szavazna. Kéri László politológus korábbi kutatásai és jelenlegi tapasztalatai alapján nem azt tartja meglepőnek, hogy a fiatalok körében ilyen nagy a Fidesz iránt megnyilvánuló rokonszenv. Ez szerinte hagyomány, a Fidesznek mindig is a fiatalabb korcsoportban volt a legerősebb a bázisa. Az új jelenség az, hogy a MIÉP megerősödött az egyetemisták körében. A hallgatók közül sokan éreznek egyfajta bizonytalanságot: hiába lesz diplomájuk, nem biztos, hogy kiegyensúlyozott életkörülményeket teremthetnek, így sokukban erős igény fogalmazódik meg a rendpárti, tekintélyelvű politika iránt, mely vaskézzel hajtja végre a szociális korrekciót, az állami igazságosztást. A MIÉP pedig megtestesíti a harcos radikalizmust - véli Kéri László. A parlamenti pártok közül elsősorban a MIÉP, de a koalíció ifjúsági szervezetei is tapasztalták, hogy a választások óta erősödtek a fenti korosztályokban. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke lapunknak azt mondta, hogy ifjúsági tagozatuk mindössze 600 fős, de folyamatosan alakulnak új csoportok. Nyitrai Zsolt szerint egyértelműen nőtt a Fidesz partnerszervezetének, az ötödik születésnapját ünneplő Fidelitasnak a támogatottsága, jelenleg több mint háromezer tagjuk van. Ezt az alelnök a kormányzati szerep miatt törvényszerűnek tartja, a fiatalokat ugyanis vonzza, hogy a „nagypolitika” közelébe kerülhetnek. Lévai Zoltán, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnöke azt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy az MDF ifjúsági szervezete nemcsak a városokban, de a kisebb falvakban is jelen van. Az MSZP-vel együttműködő Fiatal Baloldalnak országosan 9-10 ezer tagja van. Az ifjúsági szervezet elnöke, Tóbiás József szerint a választások óta örülnek, hogy szinten tartják magukat. Az SZDSZ tagozatává vált az Új Generáció, amely Gusztos Péter, a párt ügyvivője szerint mozgalom jellegén túllépve tényleges ifjúsági szervezetként működik. A pártok nem a főiskolákon, egyetemeken, hanem az ifjúsági szervezeteiken keresztül próbálják megszólítani a fiatalokat, s programjukban az oktatási, a lakáshelyzet, valamint a pályakezdés terén fogalmazzák meg ígéreteiket. Általában jellemző, hogy a választásokon az ifjúsági szervezetek tagjai közül többeket egyéni választókerületekben is elindítanak, s az országos, illetve a területi listákon is biztosítanak helyet számukra. Csuhaj Ildikó Főként a romákkal szemben erős az ellenszenv Ahhoz, hogy az iskolákban nyitott légkör uralkodjon, a feltételeket először is a tanárképzésben kell megteremteni - hangsúlyozta lapunknak Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Kaltenbach - mint arról beszámoltunk - a parlament emberi jogi bizottságának szerdai ülésén utalt annak a vizsgálatnak az eredményére, amelyet az ombudsmani hivatal az idén készített a tanárképző főiskolákon tanuló végzős diákok körében. A felmérés szerint az időközben tanári diplomát kapott fiatalok 25-30 százalékának felfogására illik a rasszista jelző, és 5-8 százalékának gondolkodása nevezhető előítéletektől mentesnek. A kutatók még nem készültek el az adatok elemzésével, a részleteket néhány hét múlva hozzák nyilvánosságra. Mindaddig Kaltenbach Jenő nem kíván nyilatkozni arról, hogy a felmérés során milyen ismérvek alapján soroltak valakit a rasszista kategóriába. Annyit azonban elmondott, hogy a vizsgálat két részből állt: a kérdések egyik csoportja általánosságban foglalkozott a kisebbségekkel, a másik kifejezetten a cigányokról szólt. A végzős hallgatók különösképpen a romákkal kapcsolatban fogalmaztak meg elutasító véleményeket. Az ombudsmani hivatal felmérése alátámasztja a Tárki tavasszal végzett kutatásának tapasztalatait. A megkérdezettek 43 százaléka akkor úgy vélekedett, hogy hazánknak egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad befogadnia, függetlenül attól, hogy az illető melyik országból érkezik, és függetlenül attól is, hogy háború, etnikai tisztogatás vagy éhínség elől menekül-e. A Tárki 1992 óta készít hasonló vizsgálatokat: a magyar lakosság még soha nem volt ennyire ellenséges a menekültekkel szemben. Cz. G. Hétfőtől felvehető a diákhitel MTI-JELENTÉS Hétfőtől mintegy 45 ezer felsőoktatási hallgató veheti fel a diákhitel minimum 10 ezer, maximum 21 ezer forintos első hitelrészletét - közölte Sió László tegnap Veszprémben. Az oktatási tárca politikai államtitkára a szaktárca és az Országimázs Központ által szervezett diákhitelkonferencia résztvevői - mintegy kétszáz hallgató - előtt rámutatott: az elmúlt hetekben 75 ezer diákhitelcsomag kelt el, ami azt jelenti, hogy még 30 ezren fontolgatják igényük benyújtását. A hitel felvételére jogosultak és az érdeklődők száma együttesen a magyar felsőoktatásban tanulók negyedét teszi ki, ami bizonyítja: a program népszerű lett a hallgatók körében - jelentette ki Sió László. Úgy vélte, ehhez hozzájárult a kamat 14-ről 9,5 százalékra történő mérséklése, és az is, hogy a törlesztőrészletet a majdani havi kereset mindössze 6 százalékában állapították meg. A politikai államtitkár hozzátette: a hitelek felvételéhez szükséges források rendelkezésre állnak, a kifizetéseknél nem várható fennakadás. •11 Az Európa Tanács szociális bizottsága az idősödő társadalmakról A foglalkoztatáspolitika átalakítása, valamint a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepének növelése lenne az egyik eszköze annak, hogy az idősödő társadalomból fakadó problémákat mérsékelni lehessen - többek között ezt fogalmazta meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szociális, egészségügyi és családi ügyek bizottsága csütörtökön Budapesten. A testület a fővárosban tartja kihelyezett ülését, amelynek csütörtöki témája az öregedő társadalmak kihívásai volt. Hegyi Gyula szocialista országgyűlési képviselő, az ülés levezető elnöke lapunknak elmondta, hogy az alaphelyzet egész Európában azonos: egyre kevesebb gyermek születik, a születéskor várható élettartam pedig kitolódik. Ennek következtében mind kevesebb aktív korú egyre több nyugdíjast tart el. Az előrejelzések szerint Nyugat-Európában, illetve az Európai Unióban húsz éven belül megháromszorozódik a 85 éven felüli emberek száma; ők az unió 15 tagállamában 2030 körül mintegy 20 millióan lesznek. Tíz-tizenöt éven belül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hazánkban is válságba kerülhet. Ezért lenne fontos a magánnyugdíjpénztárak nagyobb szerepvállalása, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsítése. Ezzel egyidejűleg lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az idős emberek - kizárólag önkéntes alapon - részmunkaidőben, távmunkában dolgozni tudjanak. Az ülésen Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár felhívta a figyelmet: hazánkban tíz évvel ezelőtt a GDP 10,5 százalékát fordították nyugdíjra, jelenleg pedig 7,4 százalékát. A bizottság egyik angol tagja arra mutatott rá: hazájában hiába kapnak megfelelő mértékű nyugellátást az idős emberek, amikor egyes városokban olyan rossz a közbiztonság, hogy szinte el sem merik hagyni otthonukat. Ma a fogyatékosok rehabilitációját vitatja meg a testület, melynek tagjai ellátogatnak a főváros egyik, a XVII. kerületben lévő idősotthonába is. Bencsik Réka Ferge Zsuzsa Elnapolt kilakoltatások Ózdon TUDÓSÍTÓNKTÓL Az utolsó pillanatban elmaradt két ózdi roma család tegnapra meghirdetett kiköltöztetése. Értesüléseink szerint a rendőrségi biztosítással érkező bírósági végrehajtó csupán a helyszínen értesült arról, hogy a kilakoltatni kívánt két család három gyermeke az utcára kerülne, ezért döntött úgy, hogy harminc napon belül új időpontot tűz ki. Ha a családok nem tudják elhelyezni a gyermekeket, a gyámügyi hivatal gondoskodik róluk. Tegnap Ózdon volt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Krasznai József, aki a zámolyi romák Strasbourgba utaztatása kapcsán vált közismertté. Krasznai tiltakozó felvonulást kívánt szervezni a városháza elé, de a kilakoltatás elmaradása miatt eltekintettek a tüntetéstől. Horváth elmondta: a haladékot arra kívánják felhasználni, hogy önkormányzati és parlamenti képviselőkkel, valamint a szociális tárca illetékeseivel megoldást találjanak a kilakoltatással fenyegetett ózdi családok ügyére. Hozzátette: Ózdon, a Kiserdő soron tizennégy családot szólított fel a végrehajtó lakása elhagyására. Az érintettek önkényes lakásfoglalók vagy jelentős lakbérhátralékot felhalmozó bérlők. A kilakoltatások esetén 53 gyermek kerülhet utcára Ózdon. Horváth szerint az egykori kohászváros gyámhivatala nem is tudna ennyi gyermeknek férőhelyet biztosítani. Csiszár Miklós ózdi jegyző kérdésünkre elmondta: az utóbbi hét évben egyetlen gyermeket sem kellett gondozásba venni kilakoltatás miatt, s ettől most sem tartanak. Mint mondta, Ózdon a következő hetekben húsz-huszonkét kilakoltatás lesz bírósági ítélet vagy az ózdi ügyekben eljáró miskolci jegyző határozata alapján. Hozzátette: az önkényes lakásfoglalókkal szemben nem lehetnek elnézőek, az eladósodott bérlőkkel azonban a legutolsó pillanatban is tárgyalnak az adósság átütemezéséről. Havonta egymilliárddal nő az adósság Folytatás az oldalról Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke szerint a 95 ezer forintos gyógyítási alapdíjat mielőbb 98 ezerre kellene növelnie a kormánynak. Ehhez legalább 5-6 milliárddal kellene kiegészíteni a biztosító gyógyításra költhető keretét. A pénzhiány miatt ugyanis tömegesen hagyják el a szakdolgozók a kórházakat, melyek osztályok bezárására kényszerülnek. A Magyar Kórházszövetség, a Magyar Orvosi Kamara és az EGVE augusztusban már felhívta a politikai pártok, a kormány és a miniszterelnök figyelmét, hogy gyors segítségre van szüksége az ágazatnak. Most, a legutóbbi adósságfelmérés után szintén megtették ugyanezt. Választ eddig nem kaptak. Ajkay arra a kérdésünkre, hogy a nővérek várható bérpótlékemelése mennyit segít szakdolgozóikon, kijelentette: természetesen minden fillérnek örülnek, de az intézményvezetők többsége már eddig is magasabb műszakpótlékot fizetett, éppen a szakdolgozók megtartásáért. Így meg kell találni a módját, hogy az adott körülményekhez lehessen igazítani a pótlék mértékét. A kórházszövetség elnöke szerint a bajok oka az, hogy az elmúlt tíz évben felére csökkent az ágazat finanszírozása. A kétéves költségvetésben egyetlen fillér sincs az infláció ellensúlyozására. A kormány által ígért ágazati konszolidációra még csak terv sem született. Danó Anna A sokat vitatott kórház-privatizációs törvényjavaslat tárgyalását a parlament nem kezdi meg a jövő héten, csak három hét múlva. Áder János, az Országgyűlés elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a jövő heti program rendkívül zsúfolt, és ebbe nem fért be a kórház-privatizációs törvényjavaslat. Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese, a parlament alelnöke közleményében kijelentette, hogy a szocialista párt nem támogatja a törvény megszavazását. Röviden Szabadi a Keller-bizottság ülésén Miután a Fővárosi Bíróság csütörtökön engedélyezte a jelenleg házi őrizetben lévő Szabadi Bélának, hogy elhagyja lakását, ma rendőri kísérettel elmehet a miniszterelnök felelősségét vizsgáló, Keller László (MSZP) vezette munkacsoport ülésére. Az ellenzéki képviselőkből álló testület a volt államtitkárt azért akarja meghallgatni, hogy tisztázza a kormányfő felelősségét az agrártárcánál történt törvénysértések ügyében. A tényfeltáró munkacsoport ülése nyilvános lesz. (T. B.) Ma aláírják a KOMT alapszabályát A kormány, az önkormányzati szövetségek és az érintett szakszervezeti szövetségek képviselői ma délelőtt aláírják a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának (KOMT) alapszabályát. Az aktussal megnyílik az út az új érdekegyeztető fórum megalakítása előtt. Információink szerint várhatóan konzultáció kezdődik azoknak a közalkalmazottaknak a bérkiegészítéséről, akiknek az idén csupán 8,75 százalékkal nőtt a fizetése. A korrekció összesen mintegy 150 ezer alkalmazottat érint. Úgy tudjuk, a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a közalkalmazottak egyszeri kiegészítést kapjanak, míg az érdekvédők azt szeretnék, ha az összeg beépülne a bérekbe. (K. J. E.) Perújítás Cser felmentése ügyében Újra a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elé került Cser Ágnesnek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) volt főigazgatójának 1998-as felmentése. A munkaügyi per immár ötödször járja meg az igazságszolgáltatás fórumait, miután a bíróság csütörtökön a korábban elutasított perújítási kérelem érdemi tárgyalásába kezdett. Csert 1998. július 23-án mentették fel azonnali hatállyal a munkavégzés alól, amit nem indokoltak. Cser a főigazgatói posztra történő visszahelyezését kérte. Az OEP szerint Cser „kvázi” államtitkár volt, így felmentését nem kell indokolni. Az első és másodfokon eljáró bíróságok Csernek adtak igazat. A Legfelsőbb Bíróság szerint azonban jogszerű volt a felmentése. (T. B.)