Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-13 / 240. szám
Vi . Országimázsleltár Folytatás az 1. oldalról A film így válaszolt az Amnesty International egy véres magyar rendőrlábat ábrázoló hirdetésére. Stumpf válaszából az derül ki, hogy ez a kampány 23 millió forintba került. A másik projekt a kormány Széchenyitervének a népszerűsítése, amire szeptemberig összesen 270 milliót fordítottak. Ebből az összegből fedezték a Széchenyi-terv 5000 példányának kiadását, a sajtóhirdetéseket, az elektronikus médiában levetített reklámfilmeket, illetve a köztéri óriásplakátokat. Az imázsközpont a hazaszeretet és a nemzeti érzés elmélyítését szolgáló, a „Magyarország, amit a szívedben rejtesz” szlogenű kampányra 394 milliót költött. A nemrégiben indult „Hungary the meeting point” - Magyarország a találkozási pont - elnevezésű országimázshirdetésekre, amelyek külföldön jelennek meg, az előzetes kalkulációk szerint 130- 150 millió forintot fordítanak. Keller László a kancelláriaminiszter válaszához csupán annyit fűzött hozzá: érdemes lenne a kifizetett több százmillió forint célszerűségét vizsgálni. Szerinte ugyanis az emberek nem a hirdetések, hanem a valós életkörülményeik alapján döntenek arról, hogy hogyan élnek. I. B.-K. J. T. 6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 13., SZOMBAT Meghallgatták a volt államtitkárt Szabadi: A kancellária mindenről tudott, ami az FVM-nél történt A házi őrizetben lévő Szabadi Béla volt politikai államtitkárt hallgatta meg pénteken az agrárügyekben Orbán Viktor miniszterelnök felelősségét vizsgáló parlamenti munkacsoport. Torgyán József volt miniszterhez hasonlóan Szabadi Béla is azt állította: a Miniszterelnöki Hivatal mindenről tudott, ami az agrártárcánál leváltása előtt történt. Rendőri kísérettel érkezett pénteken Szabadi Béla a Képviselői Irodaházba, ahol a Keller László (MSZP) által vezetett rész-vizsgálóbizottság hallgatta meg. Az agrártárca volt politikai államtitkárának miniszterével egy időben, február közepén kellett távoznia posztjáról. Költséges külföldi útjai és a minisztérium FTC-vel kötött reklámszerződései kapcsán csalás és hűtlen kezelés gyanújával előzetes letartóztatásba került. A jelenleg házi őrizetben lévő honatyától szocialista és szabad demokrata képviselők arra vártak választ a meghallgatáson, előfordulhatott-e, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) felmentése előtt nem tudott bűncselekmény alapos gyanúját alátámasztó tényekről. Volt miniszteréhez hasonlóan Szabadi Béla is azt állította, hogy a kancellária mindenről tudott, ami az FVM-ben történt. Állítása szerint a MeH agrárreferatúrája az összes információt, még a pletykákat is összegyűjtötte a tárcáról. Szabadi ügyvédje tanácsára egyáltalán nem kívánt véleményt mondani a megfogalmazása szerint „vele némileg közös sorsú” Torgyán Józsefről. Arról viszont szívesen és hosszasan beszélt, hogy a minisztériumnál az apparátus és a volt közigazgatási államtitkár, Tamás Károly számos esetben alkalmatlannak bizonyult különböző feladatok megoldására, így ő „agyon volt terhelve”, olyan dolgok is rá hárultak, amelyek politikai államtitkárként nem az ő hatáskörébe tartoztak volna. Szerinte ugyanakkor a kormányzati gyakorlatban más minisztériumnál, sőt a kancellárián is jellemző volt, hogy politikai államtitkárok a közigazgatási államtitkár hatáskörébe tartozó feladatokat is elláttak. Azt a felvetést „hibás beállításnak” nevezte, hogy egy személyben döntött volna az FVM gazdasági ügyeiről, azt azonban elismerte, hogy a tulajdonosi jogosítványokat ő gyakorolta a 23 FVM-cég fölött. - Ez csak elvi felügyelet volt, s nem kézi vezérlés - tette hozzá. Elmondása szerint olyan elfoglalt volt, hogy nem ismerhette az FTC minden reklámszerződésének a szövegét sem. A volt államtitkár közölte, hogy a miniszterelnök konkrétan nem értékelte munkáját, de azt érzékelte, hogy Orbán Viktor elégedett vele. Szerinte ezt alátámasztja az is, hogy nem volt olyan FVM- ügy, amelyet ne tudott volna sikeresen képviselni a kormányüléseken. Mint mondta, először 2001. január 31-én értesült arról, hogy a Latin-Amerikából hazatérő Torgyán Józsefnek a miniszterelnök felvetette: menessze őt „botrányos külföldi útjai” miatt. Hivatalosan azonban csak február 14-én közölték vele, hogy még aznap távoznia kell tisztségéből. Külföldi utazásaival kapcsolatban igazságtalannak nevezte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a jelentésében nem három év átlagát, hanem csak az 1999-es, azaz a legdrágább utazásait vette alapul. Számításai szerint egyébként sem ő volt a legdrágábban utazó államtitkár. Ez csak azért tűnhetett így, mert - mint mondta - a vele utazó delegáció összes dologi költségét az ő nevére könyvelték el a minisztériumban. Csuhaj Ildikó-Kéri J. Tibor Szabadi Béla a „rész-vizsgálóbizottság” előtt fotó: teknős miklós Torgyán cáfolja Liebmannt Liebmann Katalin tudomása szerint Torgyán József politikai kérdésekben rendszeresen egyeztet Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökkel és az MSZP bizonyos köreivel. A Reform Kisgazdapárt elnöke pénteken úgy nyilatkozott lapunknak, hogy erről „közvetlen információik és közvetett bizonyítékaik vannak”. Mint mondta, a kisgazda elnök közvetlen környezetéből tájékoztatták arról, hogy Torgyán József rendszeresen találkozik Horn Gyulával. - Szemtanúk elmondása alapján jutottam ezekhez az információkhoz, a szemtanúk nevét azonban semmiképp sem árulnám el mondta. Hozzáfűzte azt is, hogy az általa elmondottakat a „Belgrád rakpartról és a Köztársaság térről” is megerősítették. A reform kisgazdák valószínűsítik, hogy a háttérben egy titkos paktum lehet, amelynek az a lényege, hogy a szocialisták nem adják ki Torgyán Józsefet abban az esetben, ha valaki beperelné, és az Országgyűlésnek kellene dönteni képviselői mentelmi jogának felfüggesztéséről. Ő cserében az ellenzék meghosszabbított karjaként működik a koalícióban — fogalmazott Liebmann. Togyán József merő kitalációnak nevezte a vádakat, s felszólította a Reform Kisgazdapárt elnökét: adja elő bizonyítékait. „Jó lenne, ha a politikailag teljesen súlytalan és csélcsap Liebmann Katalin képtelenségeit elmondaná az orvosának is, mert onnan rögtön megkapná a diagnózist” - fogalmazott a kisgazda elnök, aki az MTI jelentése szerint arra is utalt, hogy beperli a Reform Kisgazdapárt elnökét. Horn Gyula nem kívánta kommentálni az elhangzottakat, azt mondta, hogy a kisgazda elnök válaszához nincs mit hozzátennie. A Belgrád rakparton nem tudnak titkos Torgyán-Horn találkozókról. A lapunknak nyilatkozó kisgazda politikusok szerint az FKGP elnökének „politikai halálát” jelentené, ha paktumot kötne az MSZP-vel. Másrészt úgy látják, hogy Torgyán József hiába tárgyalna Horn Gyulával, a volt miniszterelnök szavának már nincs döntő súlya a szocialista pártban. Cs. I. Dávid Ibolya a Btk. módosításáról MTI-JELENTÉS A kormány hamarosan a parlament elé terjeszti azt a 86 pontból álló módosító javaslatcsomagot, amely a büntető törvénykönyv (Btk.) rendelkezéseinek megváltoztatását célozza. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter pénteken a Magyar Jogászegylet Vas Megyei Szervezete szombathelyi jogásznapján elmondta: a módosításokat tartalmazó büntetőjogi törvénycsomagban kiemelt fontosságot kap a korrupció elleni hatékonyabb törvényi fellépés, szigorúbb megítélés alá esnek majd például a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények, a kábítószer-terjesztés, az illegális fegyverkereskedelem és a gépjárműlopások is. Tájékoztatása szerint a módosító javaslatok között lesznek olyanok is, amelyek az európai uniós csatlakozást, a jogharmonizációt szolgálják, illetve az igazságügyi együttműködés jogi lehetőségeit egyszerűsítik. Még nincs koncepciója a nemzeti archívumnak Egyelőre még végleges működési koncepciója sincs annak a nemzeti archívumnak, amelynek azonnali felállítására a tervezeten felüli adóbevételekből 14 milliárdot fordítana a költségvetési bizottságban csütörtökön váratlanul megszavazott javaslat. A csődhelyzetben lévő Magyar Televízió alig rejtett megsegítésének céljával készült elképzelés szerint legalább tízmilliárd forint jutna az MTV-nek, hogy a filmtárát beadja a közösbe. Néhány hét türelmet kért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, hogy megkeresésünkre felvilágosítást adjon a Nemzeti Audiovizuális Archívumról (NAVA). Ez az a nemzeti dokumentációs tár, amelynek azonnali felállítására 14 milliárd forintot különítene el a csütörtöki költségvetési bizottságülésen a kormánypárti többség által váratlanul megszavazott, a zárszámadáshoz benyújtott módosító indítvány. A kultusztárca tájékoztatása szerint még szakmai előkészítő munka folyik a NAVA-ról. Az eddig megismert tervezetek szerint a NAVA az elektronikus médiában keletkező anyagok megőrzésére jönne létre. Az azonban még nem tisztázott, hogy a NAVA-hoz kerülnek-e a közmédiumok, az MTI vagy a Magyar Filmintézet archívumai. Ezt igen költséges megoldásnak nevezte az egyik dokumentum. A bizottságban megszavazott javaslat az érintettek szerint egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy az Országgyűléshez anyagi támogatásért forduló, tavaly 11 milliárdos veszteséget felhalmozó Magyar Televíziót megsegítse. Értesülésünk szerint a köztévénél arra számítanak, hogy legalább tízmilliárd forinthoz jutnak az archívum átengedéséért. (Egy másik javaslat elengedné az MTV 1,4 milliárdos, néhány hónap alatt termelődött köztartozását.) Bakó Lajos, az MTV kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta: reményeik szerint még az idén pénzhez jut a köztévé a NAVA-projektből. Ez a pénz azonban Bakó szerint legfeljebb az MTV helyzetének stabilizálásához elegendő, ahhoz, hogy ne termelődjön újra a hiány, át kell gondolni az intézmény finanszírozását. A kiadásokat már nem lehet tovább csökkenteni - tette hozzá a kuratórium elnöke. Lapunk értesülése szerint hamarosan újabb csoportos, 150 fős létszámcsökkentés kezdődik a tévénél. Ezek támogatására 467 millió forintos összeg szerepel a költségvetésben. A tavalyi hasonló keretből ugyanakkor több mint százmillió forintot kellett visszafizetnie a közelmúltban az MTV-nek, mert azt lehívta ugyan, de nem használta fel. A NAVA-nak adott 14 milliárdból juthat az egyébként kiegyensúlyozott gazdálkodást folytató Magyar Rádiónak, a javaslat ennek az intézménynek az archívumát is az azonnal megmentendő értékek közé sorolta. Szadai Károly, a kuratórium elnöke lapunknak elmondta: a rádióra eső pénzt nem működési költségekre, hanem kizárólag a tár digitalizálására fordítanák, és felkészülnének a NAVA-val való esetleges együttműködésre. A megsegítésére váró Magyar Televízió gazdálkodási adatainak titkosítása miatt pénteken hivatalosan is bejelentette a tévé kuratóriumába civil tagot küldő Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ), hogy lemond a delegálás jogáról. A KÖSZ szerint a demokratikus jogokat sérti, hogy a kurátor a ráerőltetett titoktartási kötelezettség miatt még az őt delegáló szervezetnek sem számolhat be a döntő részben közpénzekből működő tévé helyzetéről. Haszán Zoltán Orbán megvédi Mikolát Nő ötvenezer egészségügyi dolgozó pótlékalapja Folytatás az 1. oldalról A pótlékemelés több mint 50 ezer egészségügyi dolgozót érint. Az idén 1,5 milliárd, jövőre pedig 9,3 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek. Kérdésünkre a miniszter elmondta az idei 1,5 milliárd forintot a kormány a költségvetés általános tartalékalapjából állja. A jövő évi keret forrásait pedig a Pénzügyminisztérium fogja megtalálni. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter bejelentette: a szociális területen ellátottak gondozásában közvetlenül részt vevők pótlékalapja is megemelkedik, egységesen 120 százalékra. Mindez 2,5 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A Népszabadság információi szerint a miniszterelnök pénteken tárgyalt az egészségügyi miniszterrel a sokat vitatott kórház-privatizációs törvényjavaslatról is. Az előterjesztés nagy vitát vált ki szakmai és politikai körökben, a parlamenti bizottságok közül az egészségügyi általános vitára alkalmatlannak ítélte, a foglalkoztatási, az önkormányzati és az alkotmányügyi azonban támogatta. A Fideszen belül is többen elutasítják a törvénytervezetet, emiatt kétséges annak parlamenti jóváhagyása. Mikola személye körül az elmúlt napokban egyébként is felforrósodott a levegő, miután kitüntette saját öccsét és a biológiai háború lehetőségéről nyilatkozott. Úgy tudjuk, Orbán azt mondta a miniszternek, hogy támogatja a kórházprivatizációs törvény parlamenti elfogadását. Ezt várhatóan jelezni fogja a Fidesz-frakció hétfői ülésén is. Ezzel Orbán megerősítette Mikolát, aki korábban közölte, hogy a privatizációs törvényjavaslat csak vele együtt vonható vissza. Jóllehet a vezető kormánypárt frakciójában többen szívesen vennék a miniszter menesztését, Orbán úgy értékeli, hogy a kórház-privatizációs javaslat elősegíti az egészségügy rendbetételét, lehetővé teszi új források bevonását. A kormányfő valószínűleg számol azzal is, hogy a választások előtt a minisztercserének rossz politikai üzenete lenne. A Fidesz több vezető politikusa szerint Mikola nagyon nehezen kezelhető személyiség, az általa vázolt népegészségügyi program azonban politikai tőkét jelent a kormánynak és a Fidesznek. Bednárik Imre Támogatás a lakáshitel-törlesztéshez A lakáshitel-hátralékosok helyzetének rendezése érdekében a kormány a szociális tárca rendelkezésére bocsátja a kért többlettámogatást — jelentette be Harrach Péter szociális és családügyi miniszter pénteken Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. A hátralékkezelési program az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetbe került családoknak kíván segítséget nyújtani. Ahogy arról lapunkban hírt adtunk, az eredetileg elkülönített 1,4 milliárd forintos alap nem bizonyult elegendőnek. Az OTP Bank 55 ezer adóst értesített a kedvezményes visszafizetési lehetőségről, 29 ezren jelezték, hogy részt kívánnak venni a programban. Az 1989 előtti hitelükkel adósságcsapdába került családok közül 18 ezer, az 1989-1994 között felvett hitelt visszafizetni nem tudók közül pedig 11 ezer nyújtott be kérelmet. A kormány összesen 7,5 milliárd forintot biztosít a lakáscélú hitelhátralékok törlesztésére. Harrach hangsúlyozta: az állami segítségnyújtás nem jelenti az adósság elengedését, a támogatásban - ez általánosságban a kamat elengedését jelenti - csak azok részesülhetnek, akik maguk is részt vállalnak az adósságrendezésből. A lakosság önereje mintegy hétmilliárd forint, az OTP Bank pedig négymilliárddal segíti a program lebonyolítását. A szociális miniszter ismertetése szerint a kérelmet benyújtók 80 százalékának jövedelme nem éri el a nyugdíjminimumot (18 310 forint). Az igénylők több mint felénél pedig az is nehezítette a rendszeres fizetést, hogy a hitelfelvétel óta a családi helyzetben változás történt, például az egyik kereső meghalt vagy elvesztette munkáját. A hitellel érintett ingatlanok értéke általában nem haladja meg a hárommillió forintot, és területi fekvésük is kedvezőtlen, zömében az észak-magyarországi és az alföldi régióban találhatóak. Bencsik Réka Harrach Péter Állami jogvédő hálózat roma származásúaknak Az Igazságügyi Minisztérium jogvédő hálózatot hozott létre az Országos Cigány Önkormányzat és a kisebbségi hivatal közreműködésével. A hálózat irodáiban olyan ügyfelek jelentkezését várják, akiket roma származásuk miatt ért sérelem. A jogsegélyszolgálat működtetésének költségeit - becsülhetően évi 30 millió forintot - az igazságügyi tárca állja. Az Országos Cigány Önkormányzat megyei irodáiban, október 15-én kezdi meg munkáját az Igazságügyi Minisztérium jogvédő hálózata - jelentette be Hende Csaba politikai államtitkár pénteken, budapesti sajtótájékoztatóján. Minden megyében, rövidesen pedig a fővárosban is legalább egy ügyvéd várja azokat a roma ügyfeleket, akiket származásuk miatt ért sérelem. Az ügyvédek tanácsadást végeznek, szükség esetén pereket indítanak, mindezért pedig a sértettektől nem fogadhatnak el pénzt. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal továbbképzések, konferenciák szervezésével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a jogsegélyszolgálat sikeresen működjön. Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke üdvözölte a hálózat létrehozását, de hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül az átfogó antidiszkriminációs törvény elfogadására is szükség van. Az államtitkár e tekintetben visszafogottabban nyilatkozott. Az Alkotmánybíróság döntésére utalva közölte, hogy a hátrányos megkülönböztetés ellen átfogó törvény nélkül is fel lehet lépni. Magyarországon több mint harminc jogszabály tiltja a diszkriminációt. Hende Csaba kérdésünkre elmondta, hogy a már meglévő civil jogvédő szervezeteket a PHARE-program 50 millió forinttal, a magyar költségvetés 35 millióval támogatja. Az új hálózat működtetése becsülhetően évi 30 millióba kerül, a költségeket külön keretből az igazságügyi tárca állja. Az ügyvédek havi 100 ezer forintos megbízási díjban részesülnek; ha pert nyernek, akkor további 200 ezret kaphatnak. Az államtitkár szerint nincs szó összeférhetetlenségről. A politikai államtitkár meggyőződése, hogy a minisztérium által fizetett ügyvédek minden esetben ugyanolyan szakmai tisztességgel járnak el - akkor is, ha a magyar állam, netán éppen az igazságügyi tárca ellen érkezik panasz. Czene Gábor