Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-16 / 242. szám

Fél év a bizonyításra Üveggyári elbocsátások Járdánházi remények 30. oldal 31. oldal NÉPSZABADSÁG 32. oldal Észak-Magyarország NÓGRÁD, HEVES, B 0 R S 0 D­­ A B A Ú J - Z E M P L­É N 2 0 0 1. OKTÓBER 16., KEDD Gyöngyösi színpadtechnika Disputáló miskolciak 33. oldal Palotási kajakozok Sípálya készül tanulóknak 34. oldal Ingyenes sztrádaszakasz Még csak terv a Hatvant mentesítő elkerülő út A 3-as főút hatvani szakaszának forgal­ma egyes napszakokban negyven száza­lékkal nőtt az autópálya díjasítása előtt, az 1998-ban mért adatokhoz viszonyít­va. Legutóbb szeptemberben végeztek forgalomszámlálást. Akkor hétköznap 7 és 13 óra között csaknem tizennégyezer jármű haladt át a főút hatvani szaka­szán. A gondokat súlyosbítja, hogy a for­galmat nem lehet a városközponton kí­vülre terelni, mivel a települést észak­déli irányban kettészelő vasútvonalon csak egyetlen, a kilencszázas évek ele­jén épült szűk felüljáró vezet keresztül. Négy éve, az autópálya díjasítása előtt Hatvan ígéretet kapott a szaktárcától a 32-es szolnoki és a 21-es salgótarjáni utat az autópályával összekötő és a bel­város forgalmát mentesítő út megépíté­sére, ám egyelőre a kormányzat nem biztosít pénzt az építkezésre. Vajda Pál alpolgármester tudósítónk­nak elmondta, hogy a tervezett elkerülő út megépítését a Jászsági Önkormány­zatok Szövetsége, a Jászsági Területfej­lesztési Önkormányzati Társulás és a hatvani önkormányzat közös állásfogla­lásban is sietteti. Jelenleg a Jászságba vezető 32-es főút az autópályáról csak Hatvan belvárosán keresztül közelíthető meg. Ott viszont szinte állandóak a for­galmi dugók, így a letérés hosszú időt vesz igénybe, alaposan próbára téve a járművezetők türelmét. Mindez elret­tenti a jászsági régióba befektetni szán­dékozókat is. Az elkerülő út és az autópálya találko­zásánál a hatvaniak szeretnének egy leté­rőt a sztráda szomszédságában található volt honvédségi laktanya területéhez is. Az egykori katonai objektumot nemrég vásárolta meg a holland és izraeli tőkével létrehozott, Magyarországon bejegyzett Yona cégcsoport. A volt laktanyában la­kások, üzletek, irodaházak, logisztikai központok és kisebb gazdasági egységek épülnek. A laktanya melletti 25 hektáros gyakorlótéren hotel, bevásárlóközpont és benzinkút épülne, ezért lenne fontos a közvetlen összeköttetés az M3-as autó­pályával. Az új tulajdonos első körben mintegy ötmillió dollárt készül beruház­ni a laktanya területén. A hatvaniak közelmúltbeli tünteté­sén megfogalmazott követeléseivel kapcsolatban Kölber György, a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium gyors­­forgalmi utak koordinációs irodájának vezetője tudósítónknak elmondta: a kormány júliusban határozatban dön­tött arról, hogy 2002. január elsejétől a Hatvan nyugati szélétől a salgótarjáni 21-es úti leágazásig ingyenes lesz a vá­rossal párhuzamos sztrádaszakasz, így a forgalom egy része elkerülheti a tele­pülést. A jövő év elejéig a minisztérium a lakosság türelmét és megértését kéri. Az irodavezető azt is elmondta, hogy az elkerülő út megépítése szerepel a minisztérium által összeállított, 2003- tól 2015-ig tartó középtávú fejlesztési tervben. A projektről várhatóan egy hó­napon belül dönt a kormány. Addig az irodavezető nem kívánta megnevezni, hogy mikorra tervezik az út építésének megkezdését. Tompa Z. Mihály Hatvaniak tiltakozása a közlekedési környezetszennyezés ellen Fejlesztik a Zsóry fürdőt TUDÓSÍTÓNKTÓL A mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdő a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési prog­ramjából 230 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, így a helyi, önkormányzati forrásból ugyan­ennyivel kiegészítve az utóbbi idők leg­nagyobb mértékű, 460 millió forintos fejlesztése valósítható itt meg. A tervek között szerepel új meleg vizes kút fúrá­sa, továbbá élménymedence, pezsgőme­dence és gyógyvizes ülőmedence is épülhet. Mindez azt is jelenti, hogy ez­zel megvalósulhat a fürdő 10-15 évre szóló fejlesztési programja. Decemberi próbagyártás Rétságon Fröccsöntött alkatrészek orvosi műszerekhez A rétsági ipari parkban már javában folyik az amerikai Precision Castparts Corporation leányvállalata, az Adven­­ced Forming Technology beruházása, amely november végén fejeződik be, és decemberben megkezdődhet a próba­­gyártás. Az új üzemben repülőgépek­hez, számítógépekhez és orvosi műsze­rekhez készülnek fém-fröccsöntött al­katrészek. A napokban újabb amerikai multina­cionális cég, a Gibbs Die Casting veze­tői jelentették be, hogy a rétsági ipari parkban építik fel első európai gyáru­kat. A cég elsősorban autóipari magné­zium- és alumíniumöntvényeket ké­szít, speciális öntőgépekhez. A Gibbs- Hungary Die Casting Kft. 2,7 hektáros területet vásárolt a rétsági ipari park­ban, ahol 2003-ban kezdi meg a terme­lést egyelőre két nagy teljesítményű speciális öntőgéppel. A beruházás első szakasza 10 millió, a második további 15 millió dollárt emészt fel. Az első időszakban hatvan embert foglalkoz­tatnak majd. De mint azt a budapesti Bank Centerben tartott sajtótájékozta­tón Nick Gibbs, a cég elnöke bejelen­tette: ahogy a gépek száma tízre emel­kedik, a munkások száma a 200-300 főt is elérheti. Üdvözölte az amerikai döntést Skultéti Vilmos, az ITD Hun­gary vezérigazgatója is, utalva arra, hogy rövid időn belül ez a harmadik amerikai cég, amelyik Nógrád megyé­ben építi fel európai bázisát. Bejelen­tette, hogy hamarosan megnyitják iro­dájukat Salgótarjánban a vállalkozás­­fejlesztési alapítvány inkubátorházá­ban, ezzel is segítve a megye keleti ré­giójának fejlesztését. Sz. Gy. S. A Munkaórák és jövedelmek régióbeliek átlagosan 345 percet dolgoztak főfoglalkozásban Az ország egészében a 15-74 éves né­pesség átlagosan 65 perccel, régiónk­ban 72 perccel kevesebb időt fordít keresőtevékenységre - főfoglalkozás­ban végzett munkára és jövedelem­kiegészítésre együtt mint másfél év­tizede. Ebben a törvényes munkaidő rövidülésétől a nyugdíjkorhatár vál­tozásain keresztül a regisztrált mun­kanélküliségig sok ok szerepel. A KSH Harcsa István és Sebők Csil­la jegyezte -egy 1999-ben és 2000-ben végzett felmérésen alapuló, A részidős mezőgazdasági munka című­­ kötete szerint a 15-74 évesek naponta átlago­san 214 percig, kereken három és fél óráig folytattak keresőtevékenységet - ebből 159 percet, azaz több mint két és fél órát töltöttek munkában a főfoglal­kozásukban, és 46 percet fordítottak jö­vedelemkiegészítésre. Az első pillan­tásra kicsiny számok magyarázata, hogy nem mindegyikünknek van mun­kája, a hétnek nem mindegyik napján dolgozunk a munkahelyünkön, nem mindennap végzünk jövedelemkiegé­szítő tevékenységet, és arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy a 15 évesek még iskolába járnak, a 74 évesek java része pedig már évek óta nyugdíjban van. (Az 1986/1987-ben végzett hason­ló felmérés szerint akkor többet, 279 percet fordítottunk keresőtevékenység­re - ebből 182 percet főfoglalkozásra és 81 percet jövedelemkiegészítő mun­kákra.) Azok, akik valóságosan dolgoznak valamely említett formában, jelenleg át­lagosan 374 percet, azaz hat és negyed órát fordítanak keresőtevékenységre - tíz perccel kevesebbet, mint 1986/1987- ben. Közülük azok, akiknek főfoglalko­zásuk (is) van, átlagosan 470 percet, majdnem nyolc órát dolgoznak naponta, azok pedig, akik jövedelemkiegészítő tevékenységgel vagy azzal is foglalkoz­nak, erre átlagosan 180 percet, éppen három órát fordítanak.­­Másfél évtizede a főfoglalkozásban valóságosan dolgo­zók 467, a jövedelemkiegészítő munká­ban vagy abban is tevékenykedők 193 percet szenteltek e tennivalókra.) Észak-Magyarország 15-74 évesei 1999/2000-ben átlagosan kereken há­rom és negyed órát, egészen pontosan 201 percet fordítottak keresőtevékeny­ségre, 72 perccel kevesebbet, mint más­fél évtizeddel ezelőtt. A régióban a fő­­foglalkozásra fordított idő átlagban 172- ről 136 percre, a jövedelemkiegészítő tevékenységek esetében 83-ról 52 perc­re csökkent. Az 1999-ben és 2000-ben megkérdezettek ebből 48 percet fordí­tottak mezőgazdasági jellegű jövede­lemkiegészítésre - azon belül 15 percet állattenyésztésre, 25 percet növényter­mesztésre (Az 1986/1987-es felmérés valamennyi tevékenységi formában ezeknél nagyobb értékeket mutatott.) A jövedelemkiegészítő tevékenységre fordított időnek a keresőtevékenységhez viszonyított aránya régiónkban a férfiak esetében a 23 százaléknyi országos át­laggal szemben 27, a nők esetében az or­szágos 20 százaléknyival szemben 24 százalék. Ebben esetenként szerepe le­het a főfoglalkozásban szerzett átlagos­nál kisebb jövedelemnek, de lehet az ok az is, hogy van elegendő lehetőség jöve­delemkiegészítő tevékenységre, illető­leg, hogy főleg arra van lehetőség. A keresőtevékenységben valóságosan részt vevő észak-magyarországiak - ők a 15-74 évesek 58,4 százalékát teszik ki - átlagosan 345 percet, azaz öt és há­romnegyed órát dolgoztak főfoglalko­zásban és/vagy végeztek valamilyen jö­vedelemkiegészítő tevékenységet. Ez 26 perccel kevesebb, mint volt az 1986/1987-es felméréskor. Igaz, ez nem minden társadalmi csoportra vonatkozik egyforma mértékben. Mert miközben a dolgozó férfiak keresőtevékenységgel töltött ideje 419-ről 381 percre, azaz több mint fél órával csökkent, a nőké 319 percről csupán 18 perccel rövidült meg. Ezzel az észak-magyarországi fér­fiak és nők egyaránt a hatodik helyen vannak a régiók munkaidő-hosszúsági listáján. D. Gy. Észak-Magyarország BORSOMBA ÚJ­­ZEMPLÉN SZABOLCSA ZATMÁR BERED NÓGRÁD HEVES Közép-Magyarország GYŐR-MOSON-­­ KOMÁROM­­SOPRON 7 ESZTERGOM Közép-Dunántúl JÁSZ-NAGYKUN­SZOLNOK BÁCS-KISKUN BÉKÉS CSONGRÁD KERESŐTEVÉKENYSÉG ÉS JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS (a 15-74 évesek körében) SOPRON Nyugat-Dunántúl Országos átlag férfiak nők Forrás: A részidős mezőgazdasági munka (KSH 2001) NÉPSZABADSÁG-grafika Az egy 15-74 éves lakosra jutó keresőtevékenység (percben) A keresőtevékenységből jövedelemkiegészítésre fordított idő (százalékban) 261 raj 23 mm 4­­ Önálló fűtőmű a borsodi városoknak A távfűtéses, főleg paneltechnológiá­val épült lakásokkal rendelkező Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei városok majd mindegyike önálló fűtőmű meg­építésében látja hosszú távon is bizto­sítva a szolgáltatást. Sárospatakon már átadták az új hőerőművet, Tisza­­újvárosban és Kazincbarcikán a kö­vetkező hónapokban kezdődik meg az építkezés, a miskolci önkormányzat pedig másodszor hirdette meg a hő­­szolgáltató rendszer korszerűsítésére kiírt pályázatot. Három borsodi városban, Kazincbar­cikán, Tiszaújvárosban és Sárospata­kon is a budapesti székhelyű Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Ta­­nácsadó Kft. nyerte el a városi hőerőmű építésére kiírt tendert. Mindhárom tele­pülésen a cég finanszírozza a kivitele­zést, ez összességében több mint hat­­milliárd forintot igényel, cserében pe­dig a társaságot illeti a bevétel és a nye­reség. Az Elmű Rt. és az Émász Rt. 50-50 százalékos tulajdonában lévő Sinergy Kft. Kazincbarcikán 55 megawatt csúcs-hőteljesítményű és 8 megawatt villamos energia előállítására képes fű­tőerőművet épít a város által biztosított területre. A 8200 lakást és több mint másfél száz intézményt hővel és meleg vízzel ellátó erőmű kivitelezésére a cég 3,6 milliárd forintot költ. Tiszaújváros­ban valamivel kisebb, 40 megawatt névleges hőteljesítményű, kapcsolt energiatermelésre alkalmas erőmű ké­szül 2,2 milliárd forintért. Ez a létesít­mény öt és fél ezer lakás fűtését bizto­sítja. A tiszaújvárosi önkormányzat egyébként a Sinergyvel folytatott tár­gyalásokon az 1304 Ft/GJ hőárat 1247 forintra csökkentette, és ez 2003 végéig lesz érvényben. Az erőműveket egyéb­ként húsz évig üzemelteti a Sinergy. A szeptemberben átadott sárospataki erőmű nagyságrenddel kisebb, itt egy 1,046 kilowatt teljesítményű villamos és egy 1,319 kilowatt termikus teljesít­ményű gázmotor működik, igaz, ezek összhatásfoka eléri a 85 százalékot. A 140 millió forintba került létesítmény­ben termelt hő és meleg víz félezer la­kásba, egy iskolába és egy kollégiumba jut el. A borsodi megyeszékhelyen ebben az évben már másodszor írt ki pályáza­tot a fűtési rendszer korszerűsítésére az önkormányzat (az első próbálkozást eredménytelennek minősítették a váro­si képviselők). A városi közgyűlés sze­rint arra nincs mód, hogy az önkor­mányzat és az annak tulajdonában lévő Miskolci Hőszolgáltató (MiHő) Kft. anyagilag részt vegyen a munkában, és az is kizárt, hogy a majdani nyertes tu­lajdonrészt szerezzen a 2,2 milliárd fo­rint jegyzett tőkéjű MiHő Kft.-ben. A korábban kiírt pályázatot egyébként formai okok miatt nyilvánította ered­ménytelennek az önkormányzat, ám szakemberek szerint a második tender is lényegében az elsőt megnyerő kecs­keméti Energo-Holding Kft.-nek áll. Ez a cég 13 milliárd forintért két lépcső­ben korszerűsítette volna a távhőellátó rendszert, tizenhét, egyenként egy me­gawatt teljesítményű gázmotor üzembe állításával. Az első és a második kiírás között olyan rövid idő telt el, hogy töb­ben úgy vélik: a valamelyest megvál­toztatott paraméterek ellenére csak az Energo-Holding lehet a nyertes. A pá­lyázatokat december 15-ig bírálják el. Egyébiránt az említett borsodi váro­sokban az idei fűtési szezonban csak igen mérsékelten emelték a fűtési tari­fákat. I. S.

Next