Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-16 / 242. szám
Fél év a bizonyításra Üveggyári elbocsátások Járdánházi remények 30. oldal 31. oldal NÉPSZABADSÁG 32. oldal Észak-Magyarország NÓGRÁD, HEVES, B 0 R S 0 D A B A Ú J - Z E M P LÉ N 2 0 0 1. OKTÓBER 16., KEDD Gyöngyösi színpadtechnika Disputáló miskolciak 33. oldal Palotási kajakozok Sípálya készül tanulóknak 34. oldal Ingyenes sztrádaszakasz Még csak terv a Hatvant mentesítő elkerülő út A 3-as főút hatvani szakaszának forgalma egyes napszakokban negyven százalékkal nőtt az autópálya díjasítása előtt, az 1998-ban mért adatokhoz viszonyítva. Legutóbb szeptemberben végeztek forgalomszámlálást. Akkor hétköznap 7 és 13 óra között csaknem tizennégyezer jármű haladt át a főút hatvani szakaszán. A gondokat súlyosbítja, hogy a forgalmat nem lehet a városközponton kívülre terelni, mivel a települést északdéli irányban kettészelő vasútvonalon csak egyetlen, a kilencszázas évek elején épült szűk felüljáró vezet keresztül. Négy éve, az autópálya díjasítása előtt Hatvan ígéretet kapott a szaktárcától a 32-es szolnoki és a 21-es salgótarjáni utat az autópályával összekötő és a belváros forgalmát mentesítő út megépítésére, ám egyelőre a kormányzat nem biztosít pénzt az építkezésre. Vajda Pál alpolgármester tudósítónknak elmondta, hogy a tervezett elkerülő út megépítését a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége, a Jászsági Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a hatvani önkormányzat közös állásfoglalásban is sietteti. Jelenleg a Jászságba vezető 32-es főút az autópályáról csak Hatvan belvárosán keresztül közelíthető meg. Ott viszont szinte állandóak a forgalmi dugók, így a letérés hosszú időt vesz igénybe, alaposan próbára téve a járművezetők türelmét. Mindez elrettenti a jászsági régióba befektetni szándékozókat is. Az elkerülő út és az autópálya találkozásánál a hatvaniak szeretnének egy letérőt a sztráda szomszédságában található volt honvédségi laktanya területéhez is. Az egykori katonai objektumot nemrég vásárolta meg a holland és izraeli tőkével létrehozott, Magyarországon bejegyzett Yona cégcsoport. A volt laktanyában lakások, üzletek, irodaházak, logisztikai központok és kisebb gazdasági egységek épülnek. A laktanya melletti 25 hektáros gyakorlótéren hotel, bevásárlóközpont és benzinkút épülne, ezért lenne fontos a közvetlen összeköttetés az M3-as autópályával. Az új tulajdonos első körben mintegy ötmillió dollárt készül beruházni a laktanya területén. A hatvaniak közelmúltbeli tüntetésén megfogalmazott követeléseivel kapcsolatban Kölber György, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium gyorsforgalmi utak koordinációs irodájának vezetője tudósítónknak elmondta: a kormány júliusban határozatban döntött arról, hogy 2002. január elsejétől a Hatvan nyugati szélétől a salgótarjáni 21-es úti leágazásig ingyenes lesz a várossal párhuzamos sztrádaszakasz, így a forgalom egy része elkerülheti a települést. A jövő év elejéig a minisztérium a lakosság türelmét és megértését kéri. Az irodavezető azt is elmondta, hogy az elkerülő út megépítése szerepel a minisztérium által összeállított, 2003- tól 2015-ig tartó középtávú fejlesztési tervben. A projektről várhatóan egy hónapon belül dönt a kormány. Addig az irodavezető nem kívánta megnevezni, hogy mikorra tervezik az út építésének megkezdését. Tompa Z. Mihály Hatvaniak tiltakozása a közlekedési környezetszennyezés ellen Fejlesztik a Zsóry fürdőt TUDÓSÍTÓNKTÓL A mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdő a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjából 230 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, így a helyi, önkormányzati forrásból ugyanennyivel kiegészítve az utóbbi idők legnagyobb mértékű, 460 millió forintos fejlesztése valósítható itt meg. A tervek között szerepel új meleg vizes kút fúrása, továbbá élménymedence, pezsgőmedence és gyógyvizes ülőmedence is épülhet. Mindez azt is jelenti, hogy ezzel megvalósulhat a fürdő 10-15 évre szóló fejlesztési programja. Decemberi próbagyártás Rétságon Fröccsöntött alkatrészek orvosi műszerekhez A rétsági ipari parkban már javában folyik az amerikai Precision Castparts Corporation leányvállalata, az Advenced Forming Technology beruházása, amely november végén fejeződik be, és decemberben megkezdődhet a próbagyártás. Az új üzemben repülőgépekhez, számítógépekhez és orvosi műszerekhez készülnek fém-fröccsöntött alkatrészek. A napokban újabb amerikai multinacionális cég, a Gibbs Die Casting vezetői jelentették be, hogy a rétsági ipari parkban építik fel első európai gyárukat. A cég elsősorban autóipari magnézium- és alumíniumöntvényeket készít, speciális öntőgépekhez. A Gibbs- Hungary Die Casting Kft. 2,7 hektáros területet vásárolt a rétsági ipari parkban, ahol 2003-ban kezdi meg a termelést egyelőre két nagy teljesítményű speciális öntőgéppel. A beruházás első szakasza 10 millió, a második további 15 millió dollárt emészt fel. Az első időszakban hatvan embert foglalkoztatnak majd. De mint azt a budapesti Bank Centerben tartott sajtótájékoztatón Nick Gibbs, a cég elnöke bejelentette: ahogy a gépek száma tízre emelkedik, a munkások száma a 200-300 főt is elérheti. Üdvözölte az amerikai döntést Skultéti Vilmos, az ITD Hungary vezérigazgatója is, utalva arra, hogy rövid időn belül ez a harmadik amerikai cég, amelyik Nógrád megyében építi fel európai bázisát. Bejelentette, hogy hamarosan megnyitják irodájukat Salgótarjánban a vállalkozásfejlesztési alapítvány inkubátorházában, ezzel is segítve a megye keleti régiójának fejlesztését. Sz. Gy. S. A Munkaórák és jövedelmek régióbeliek átlagosan 345 percet dolgoztak főfoglalkozásban Az ország egészében a 15-74 éves népesség átlagosan 65 perccel, régiónkban 72 perccel kevesebb időt fordít keresőtevékenységre - főfoglalkozásban végzett munkára és jövedelemkiegészítésre együtt mint másfél évtizede. Ebben a törvényes munkaidő rövidülésétől a nyugdíjkorhatár változásain keresztül a regisztrált munkanélküliségig sok ok szerepel. A KSH Harcsa István és Sebők Csilla jegyezte -egy 1999-ben és 2000-ben végzett felmérésen alapuló, A részidős mezőgazdasági munka című kötete szerint a 15-74 évesek naponta átlagosan 214 percig, kereken három és fél óráig folytattak keresőtevékenységet - ebből 159 percet, azaz több mint két és fél órát töltöttek munkában a főfoglalkozásukban, és 46 percet fordítottak jövedelemkiegészítésre. Az első pillantásra kicsiny számok magyarázata, hogy nem mindegyikünknek van munkája, a hétnek nem mindegyik napján dolgozunk a munkahelyünkön, nem mindennap végzünk jövedelemkiegészítő tevékenységet, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 15 évesek még iskolába járnak, a 74 évesek java része pedig már évek óta nyugdíjban van. (Az 1986/1987-ben végzett hasonló felmérés szerint akkor többet, 279 percet fordítottunk keresőtevékenységre - ebből 182 percet főfoglalkozásra és 81 percet jövedelemkiegészítő munkákra.) Azok, akik valóságosan dolgoznak valamely említett formában, jelenleg átlagosan 374 percet, azaz hat és negyed órát fordítanak keresőtevékenységre - tíz perccel kevesebbet, mint 1986/1987- ben. Közülük azok, akiknek főfoglalkozásuk (is) van, átlagosan 470 percet, majdnem nyolc órát dolgoznak naponta, azok pedig, akik jövedelemkiegészítő tevékenységgel vagy azzal is foglalkoznak, erre átlagosan 180 percet, éppen három órát fordítanak.Másfél évtizede a főfoglalkozásban valóságosan dolgozók 467, a jövedelemkiegészítő munkában vagy abban is tevékenykedők 193 percet szenteltek e tennivalókra.) Észak-Magyarország 15-74 évesei 1999/2000-ben átlagosan kereken három és negyed órát, egészen pontosan 201 percet fordítottak keresőtevékenységre, 72 perccel kevesebbet, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A régióban a főfoglalkozásra fordított idő átlagban 172- ről 136 percre, a jövedelemkiegészítő tevékenységek esetében 83-ról 52 percre csökkent. Az 1999-ben és 2000-ben megkérdezettek ebből 48 percet fordítottak mezőgazdasági jellegű jövedelemkiegészítésre - azon belül 15 percet állattenyésztésre, 25 percet növénytermesztésre (Az 1986/1987-es felmérés valamennyi tevékenységi formában ezeknél nagyobb értékeket mutatott.) A jövedelemkiegészítő tevékenységre fordított időnek a keresőtevékenységhez viszonyított aránya régiónkban a férfiak esetében a 23 százaléknyi országos átlaggal szemben 27, a nők esetében az országos 20 százaléknyival szemben 24 százalék. Ebben esetenként szerepe lehet a főfoglalkozásban szerzett átlagosnál kisebb jövedelemnek, de lehet az ok az is, hogy van elegendő lehetőség jövedelemkiegészítő tevékenységre, illetőleg, hogy főleg arra van lehetőség. A keresőtevékenységben valóságosan részt vevő észak-magyarországiak - ők a 15-74 évesek 58,4 százalékát teszik ki - átlagosan 345 percet, azaz öt és háromnegyed órát dolgoztak főfoglalkozásban és/vagy végeztek valamilyen jövedelemkiegészítő tevékenységet. Ez 26 perccel kevesebb, mint volt az 1986/1987-es felméréskor. Igaz, ez nem minden társadalmi csoportra vonatkozik egyforma mértékben. Mert miközben a dolgozó férfiak keresőtevékenységgel töltött ideje 419-ről 381 percre, azaz több mint fél órával csökkent, a nőké 319 percről csupán 18 perccel rövidült meg. Ezzel az észak-magyarországi férfiak és nők egyaránt a hatodik helyen vannak a régiók munkaidő-hosszúsági listáján. D. Gy. Észak-Magyarország BORSOMBA ÚJZEMPLÉN SZABOLCSA ZATMÁR BERED NÓGRÁD HEVES Közép-Magyarország GYŐR-MOSON- KOMÁROMSOPRON 7 ESZTERGOM Közép-Dunántúl JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK BÁCS-KISKUN BÉKÉS CSONGRÁD KERESŐTEVÉKENYSÉG ÉS JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS (a 15-74 évesek körében) SOPRON Nyugat-Dunántúl Országos átlag férfiak nők Forrás: A részidős mezőgazdasági munka (KSH 2001) NÉPSZABADSÁG-grafika Az egy 15-74 éves lakosra jutó keresőtevékenység (percben) A keresőtevékenységből jövedelemkiegészítésre fordított idő (százalékban) 261 raj 23 mm 4 Önálló fűtőmű a borsodi városoknak A távfűtéses, főleg paneltechnológiával épült lakásokkal rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városok majd mindegyike önálló fűtőmű megépítésében látja hosszú távon is biztosítva a szolgáltatást. Sárospatakon már átadták az új hőerőművet, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán a következő hónapokban kezdődik meg az építkezés, a miskolci önkormányzat pedig másodszor hirdette meg a hőszolgáltató rendszer korszerűsítésére kiírt pályázatot. Három borsodi városban, Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban és Sárospatakon is a budapesti székhelyű Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. nyerte el a városi hőerőmű építésére kiírt tendert. Mindhárom településen a cég finanszírozza a kivitelezést, ez összességében több mint hatmilliárd forintot igényel, cserében pedig a társaságot illeti a bevétel és a nyereség. Az Elmű Rt. és az Émász Rt. 50-50 százalékos tulajdonában lévő Sinergy Kft. Kazincbarcikán 55 megawatt csúcs-hőteljesítményű és 8 megawatt villamos energia előállítására képes fűtőerőművet épít a város által biztosított területre. A 8200 lakást és több mint másfél száz intézményt hővel és meleg vízzel ellátó erőmű kivitelezésére a cég 3,6 milliárd forintot költ. Tiszaújvárosban valamivel kisebb, 40 megawatt névleges hőteljesítményű, kapcsolt energiatermelésre alkalmas erőmű készül 2,2 milliárd forintért. Ez a létesítmény öt és fél ezer lakás fűtését biztosítja. A tiszaújvárosi önkormányzat egyébként a Sinergyvel folytatott tárgyalásokon az 1304 Ft/GJ hőárat 1247 forintra csökkentette, és ez 2003 végéig lesz érvényben. Az erőműveket egyébként húsz évig üzemelteti a Sinergy. A szeptemberben átadott sárospataki erőmű nagyságrenddel kisebb, itt egy 1,046 kilowatt teljesítményű villamos és egy 1,319 kilowatt termikus teljesítményű gázmotor működik, igaz, ezek összhatásfoka eléri a 85 százalékot. A 140 millió forintba került létesítményben termelt hő és meleg víz félezer lakásba, egy iskolába és egy kollégiumba jut el. A borsodi megyeszékhelyen ebben az évben már másodszor írt ki pályázatot a fűtési rendszer korszerűsítésére az önkormányzat (az első próbálkozást eredménytelennek minősítették a városi képviselők). A városi közgyűlés szerint arra nincs mód, hogy az önkormányzat és az annak tulajdonában lévő Miskolci Hőszolgáltató (MiHő) Kft. anyagilag részt vegyen a munkában, és az is kizárt, hogy a majdani nyertes tulajdonrészt szerezzen a 2,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű MiHő Kft.-ben. A korábban kiírt pályázatot egyébként formai okok miatt nyilvánította eredménytelennek az önkormányzat, ám szakemberek szerint a második tender is lényegében az elsőt megnyerő kecskeméti Energo-Holding Kft.-nek áll. Ez a cég 13 milliárd forintért két lépcsőben korszerűsítette volna a távhőellátó rendszert, tizenhét, egyenként egy megawatt teljesítményű gázmotor üzembe állításával. Az első és a második kiírás között olyan rövid idő telt el, hogy többen úgy vélik: a valamelyest megváltoztatott paraméterek ellenére csak az Energo-Holding lehet a nyertes. A pályázatokat december 15-ig bírálják el. Egyébiránt az említett borsodi városokban az idei fűtési szezonban csak igen mérsékelten emelték a fűtési tarifákat. I. S.