Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-19 / 245. szám
A LEGFEJLETTEBB TECHNIKÁVAL? Hagyományosan a legjobbak között! Büszkék vagyunk arra, hogy a világ vezető pénzügyi szaklapjai idén már tizedik alkalommal díjazták munkánkat a legjobb bankoknak járó elismeréssel. E díjak igazolják üzleti filozófiánkat, melynek középpontjában mindig ügyfeleink igényei állnak - legyen szó számlavezetésről, bankkártyáról, betét-, hitel- vagy értékpapírügyletről, lízingről. Országos fiókhálózattal, teljes körű banki- és befektetési banki szolgáltatásokkal, Internet Bankkal és egyéb élenjáró elektronikus szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére, hogy az Ön pénzügyei a legjobb kezekben legyenek. Most és mindörökké. & CIB bank www.cib.hu 0880640242 242 Budapest • Baja • Barcs • Békéscsaba • Debrecen • Dunaújváros * Eger • Esztergom • Gödöllő * Gyöngyös * Győr • Hódmezővásárhely • Kaposvár * Kecskemét • Mátészalka Miskolc • Nagykanizsa • Nyíregyháza»Orosháza • Pécs * Salgótarján • Szeged • Szekszárd • Székesfehérvár • Szolnok • Szombathely * Törökbálint * Vác»Veszprém ■ Zalaegerszeg Mit szólna EGY OLYAN BANKHOZ, ÉS ÉRTÉKEK TALÁLKOZNAK ! 16 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2001. OKTÓBER 19., PÉNTEK Csak tizennyolc éven felülieknek! Szürrealisták erotikus műveinek kiállítása a Tate Modern múzeumban Több mint húsz éve nem rendeztek Londonban jelentős bemutatót a huszadik század egyik legmeghatározóbb, az irodalmat és a művészetet egyaránt felölelő mozgalmának alkotásaiból. Ezt a hiányt pótolja most az ezredforduló átütő építészeti sikerében, a zseniálisan átalakított kiszuperált erőműben, a Tate Modern múzeum tágas termeiben január 1- jéig látogatható show. A szürrealizmus eredeti kontextusba állítása különösen fontosnak tűnik most, amikor a szeptember 11-i események kapcsán megszámlálhatatlan alkalommal hangzott el a „szürreális” szó, és életünket általában is, plakátokon, reklámokban, a divat világában körülveszik a múlt század húszas éveiben Párizsból elindult befolyásos stílus imágói. A kiállítás, melynek teljes címe Szürrealizmus: a felszabadult vágyakozás a hivatalosan mindöszsze húsz évre korlátozódó mozgalom egyik alaptémáját járja körül. Az embert a vágyakozás által irányított és abban többféleképpen kielégülő lényként látja és láttatja. A freudi elmélettől vezérelve, hogy a szexuális ösztönök meghatározóak a lélek fejlődése szempontjából, a szürrealisták a vágyakozásban az önismerethez vezető ösvényt is láttak. A szürrealisták számára a szexuális vágy szinte minden gondolatot, cselekedetet és eseményt áthatott, de legfőképpen a szerelem forrása volt. A mozgalom pápája, André Breton szerint, aki 1924-ben, majd 1929- ben kiáltványban fogalmazta meg a szürrealizmus elveit, a szerelem az egyetlen dolog, amely képes kibékíteni az embert az élet eszméjével. Ebben a szellemben a szürrealisták csoportja példátlan intenzitással magasztalta és ünnepelte a szerelmet. A Tate kurátora, Jennifer Mundy a mozgalomtól elválaszthatatlan, kulcsfontosságú művek közé válogatta a mintegy kétszáz festményből, szoborból és számos egyéb művészeti objektumból álló, széles skálán mozgó tárlatot. A show erotikus töltete olyan erős, hogy a bejáratnál tábla hívja fel a látogatók figyelmét „egyes munkák szókimondó jellegére, amit kihívónak találhatnak és ezek nem alkalmasak gyermekek számára”. A kiállítás szokatlan, de egyben nagyon tanulságos, amennyiben teljességében foglalkozik a szürrealizmussal, kezdve a „történelem előtti” időkkel, mielőtt Breton elindította volna a mozgalmat, a húszasharmincas évekre eső fénypontján át egészen a hatvanas évek végéig. Feltehetőleg jelképesnek tekinthető, hogy az utolsó, tizenharmadik, Erotikus objektumok feliratot viselő teremben a kortárs Louise Bourgeois művei is láthatók, akinek monumentális pókkonstrukciója a Tate Modern 2000 májusi nyitásakor a hatalmas turbinatermet dominálta. Mint a megnyitón Jennifer Mundy kifejtette, „ez a tág értelmezés nemcsak a mozgalom hosszú életét, illetve hatásának maradandóságát, hanem az azt átható központi gondolatok fontosságát is hangsúlyozza. A szűken értelmezett szürrealisták generációja, amely megtapasztalta az első világháború vérontását, az embereket nem tekintette többé tökéletesen racionális lényeknek. Ez a felismerés, Sigmund Freud erős befolyása alatt, más irányba terelte látásmódjukat és ettől kezdve vezérelvük a vágyakozás eszméje lett”. Azzal, hogy a kiállítás történelmi távlatba helyezi a témát, annak a jelenhez szóló erős üzenete is kidomborodik, hiszen a szerelmet, a nemiséget és a szexuális kapcsolatokat első alkalommal nyíltan kezelő és azt forradalmi filozófiája részévé tevő művészeti mozgalom ma is aktuális kérdéseket feszeget. A kiállítás számos erőssége közé tartozik az egyes termek kifejező, időnként élénk, erős színekre festése és az egyes alkotásokhoz fűzött érdekes, tanulságos leírás. A világ minden tájáról, világhírű múzeumokból (például a New York-i Modern Művészetek Múzeuma) és magángyűjteményekből összeállított anyagot tematikusan rendezték el, a termeket többnyire az ott látható, meghatározó jelentőségű művekről nevezték el. Az első galéria például Marcel Duchamp egyik leghíresebb alkotása után A levetkőztetett menyasszony címet viseli, és ebben az időnként kifejezetten humoros teremben a „gépesített” vágyakozás koncepciója tárul a látogatók elé. Míg a kiállítás bővelkedik szinte klisének számító, de persze megunhatatlan sztárfestményekben (Magritte, Dali, Picasso, Miró stb.) vagy Giacometti és Henry Moore szobraiban, és láthatók a szürrealizmustól elválaszthatatlan kultikus képek, mint Giorgio de Chiricótól A gyerek agya című olajfestménye, Delvaux Hajnal a város felett, Max Ernst A menyasszony felöltöztetése és tárgyak, például Meret Oppenheim 1936- ban szenzációt keltett szőrrel borított csésze, alátét, kanál objektuma vagy Dali Homár telefonja, rengeteg meglepetést is tartogat. A Németországban született Hans Bellmer nyugtalanító fotói és elvágott torkú játékbabakonstrukciói a szexualitás agresszív arcát villantják fel. Egymás után peregnek a jó ízlés határát súroló, tabukat ledöntő játékfilmkockák, például a Luis Bunuel és Salvador Dali együttműködéséből származó Un Chien Andalouból. A rendezők impozáns fotográfiai kollekcióval rukkolnak ki, például Joseph Cornell idealizált sztárfotóival (Greta Garbó), a saját nemisége felől bizonytalan Claude Cahun nemrégiben újra felfedezett, önmagáról készült fényképeivel, Man Ray vagy Brassad’ műveivel. A termekben elhelyezett tárlók szürrealisták által készített ritka és szép könyveket, illusztrációkat, rajzokat, továbbá lebilincselő kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fotókat rejtenek, melyek a hozzájuk fűzött magyarázatokkal együtt emberibbé teszik az eredeti szürrealizmus mozgalom tagjait, és bepillantást nyújtanak magánéletükbe, szerelmeikbe, sőt háromszögeikbe (Eluard - Gala - Dali). A Tate Modern szürrealista kiállítása különösen gazdag női festők (Leonora Carrington, Dorothea Tanning, Remedios Varo stb.) műveiben. Több festményével is képviselteti magát a mexikói Frida Kahlo, aki ugyan magánemberként megvetette a szürrealistákat, de Breton és mások rajongtak érte. A tárlat publicitásának csak használt, hogy Kahlo Önarckép majommal című felkavaró, színpompás festményét Madonna kölcsönözte ki tekintélyes modern művészeti magángyűjteményéből. Az ellentmondásos popsztár olyan tekintélyt élvez műkincskereskedők, sőt múzeumi szakemberek körében, hogy ő adja át rövidesen a kortárs brit művészek nagy becsben tartott Turner-díját. London, 2001. október R. Hahn Veronika Paul Delvaux: Alvó Vénusz (1944) Könyv: Könnyező fák Könnyező fák - szép kötetet jelentetett meg a noran könyvkiadó ezzel a szép címmel. A kiadó két - külalakban és műfajban összeillő - sorozattal rukkol elő mostanában. Az egyik tematikusan - eddig a zsidóság, a világtalanság és a szerelem voltak a kapcsok - összeállított novellacsokrokból áll. A másik egy-egy város köré mazsolázik magyar írók elbeszéléseiből. Ez utóbbi ciklusban megjelent már egy párizsi és egy velencei, illetve készül egy bécsi és egy római gyűjtemény. Az előbbi sorozatba illeszkedik a Könnyező fák című kötet, melybe magyar írók cigány tárgyú novelláiból válogatott a kiadó irodalmi vezetője, Kőrössi P. József. Lehetne okoskodni a válogatás szempontjairól, hogy miért cigány például az első opus, Ambrus Zoltán Czigányok című írása, melyben egy művészházaspár együttélési kínjai villannak meg, és a cigánysághoz csak annyi a köz itten, amennyiben művésznek lenni Magyarországon, no az is mindig egy cigány dolog volt. Vannak írások, melyek inkább a tárca műfajához közelítenek, és föl lehetne panaszolni kimaradt szerzőket is. De hát okoskodni mindig lehet, csak éppen ritkán érdemes. Olvasni a jó, azt érdemes, s ezt a kis könyvet különösen az. Egyszerűen, jó, na. Jó írók, nagy magyar írók, szép írásai somoran könyvkiadó Budapest, 2001 Összeállította és szerkesztette: Kőrössi P. József 422 oldal, 2000 forint járnak egy tenyérbe simuló, gusztusos kötetben. A szerzők között találjuk hasonlók mellett Bródy Sándort, Gárdonyit, Adyt, Krúdyt, Móriczot, Karinthyt, Tibéry Gézát, Hunyady Sándort, Tamási Áront, no meg a könyv címadó novellájának íróját, Mándy Ivánt. A záró Szabó István elbeszélés pedig a témát szépen beleszomorítja a mába. B. I.