Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

­ A LEGFEJLETTEBB TECHNIKÁVAL? Hagyományosan a legjobbak között! Büszkék vagyunk arra, hogy a világ vezető pénzügyi szaklapjai idén már tizedik alkalommal díjazták munkánkat a legjobb bankoknak járó elismeréssel. E díjak igazolják üzleti filozófiánkat, melynek közép­pontjában mindig ügyfeleink igényei állnak - legyen szó számlavezetésről, bankkártyáról, betét-, hitel- vagy értékpapírügyletről, lízingről. Országos fiókhálózattal, teljes körű banki- és befektetési banki szolgáltatásokkal, Internet Bankkal és egyéb élenjáró elektronikus szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére, hogy az Ön pénzügyei a legjobb kezekben legyenek. Most és mindörökké. & CIB bank w­ww.cib.hu 0880640242 242 Budapest • Baja • Barcs • Békéscsaba • Debrecen • Dunaújváros * Eger • Esztergom • Gödöllő * Gyöngyös * Győr • Hódmezővásárhely • Kaposvár * Kecskemét • Mátészalka Miskolc • Nagykanizsa • Nyíregyháza»Orosháza • Pécs * Salgótarján • Szeged • Szekszárd • Székesfehérvár • Szolnok • Szombathely * Törökbálint * Vác»Veszprém ■ Zalaegerszeg M­it szólna EGY OLYAN BANKHOZ, ÉS ÉRTÉKEK TALÁLKOZNAK ! 16 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2001. OKTÓBER 19., PÉNTEK Csak tizennyolc éven felülieknek! Szürrealisták erotikus műveinek kiállítása a Tate Modern múzeumban Több mint húsz éve nem rendez­tek Londonban jelentős bemuta­tót a huszadik század egyik leg­meghatározóbb, az irodalmat és a művészetet egyaránt felölelő mozgalmának alkotásaiból. Ezt a hiányt pótolja most az ezredfor­duló átütő építészeti sikerében, a zseniálisan átalakított kiszuperált erőműben, a Tate Modern mú­zeum tágas termeiben január 1- jéig látogatható show. A szürrea­lizmus eredeti kontextusba állítá­sa különösen fontosnak tűnik most, amikor a szeptember 11-i események kapcsán megszámlál­hatatlan alkalommal hangzott el a „szürreális” szó, és életünket álta­lában is, plakátokon, reklámok­ban, a divat világában körülve­szik a múlt század húszas éveiben Párizsból elindult befolyásos stí­lus imágói. A kiállítás, melynek teljes címe Szürrealizmus: a felszabadult vá­gyakozás a hivatalosan mindösz­­sze húsz évre korlátozódó mozga­lom egyik alaptémáját járja körül. Az embert a vágyakozás által irá­nyított és abban többféleképpen kielégülő lényként látja és láttatja. A freudi elmélettől vezérelve, hogy a szexuális ösztönök megha­tározóak a lélek fejlődése szem­pontjából, a szürrealisták a vágya­kozásban az önismerethez vezető ösvényt is láttak. A szürrealisták számára a szexuális vágy szinte minden gondolatot, cselekedetet és eseményt áthatott, de legfőkép­pen a szerelem forrása volt. A mozgalom pápája, André Breton szerint, aki 1924-ben, majd 1929- ben kiáltványban fogalmazta meg a szürrealizmus elveit, a szerelem az egyetlen dolog, amely képes kibékíteni az embert az élet esz­méjével. Ebben a szellemben a szürrealisták csoportja példátlan intenzitással magasztalta és ünne­pelte a szerelmet. A Tate kurátora, Jennifer Mundy a mozgalomtól elválaszt­hatatlan, kulcsfontosságú művek közé válogatta a mintegy kétszáz festményből, szoborból és szá­mos egyéb művészeti objektum­ból álló, széles skálán mozgó tár­latot. A show erotikus töltete olyan erős, hogy a bejáratnál táb­la hívja fel a látogatók figyelmét „egyes munkák szókimondó jel­legére, amit kihívónak találhat­nak és ezek nem alkalmasak gyermekek számára”. A kiállítás szokatlan, de egyben nagyon ta­nulságos, amennyiben teljességé­ben foglalkozik a szürrealizmus­sal, kezdve a „történelem előtti” időkkel, mielőtt Breton elindítot­ta volna a mozgalmat, a húszas­­harmincas évekre eső fénypont­ján át egészen a hatvanas évek végéig. Feltehetőleg jelképesnek tekinthető, hogy az utolsó, tizen­harmadik, Erotikus objektumok feliratot viselő teremben a kortárs Louise Bourgeois művei is látha­tók, akinek monumentális pók­konstrukciója a Tate Modern 2000 májusi nyitásakor a hatal­mas turbinatermet dominálta. Mint a megnyitón Jennifer Mundy kifejtette, „ez a tág értel­mezés nemcsak a mozgalom hosszú életét, illetve hatásának maradandóságát, hanem az azt át­ható központi gondolatok fontos­ságát is hangsúlyozza. A szűken értelmezett szürrealisták generá­ciója, amely megtapasztalta az el­ső világháború vérontását, az em­bereket nem tekintette többé tö­kéletesen racionális lényeknek. Ez a felismerés, Sigmund Freud erős befolyása alatt, más irányba terelte látásmódjukat és ettől kezdve vezérelvük a vágyakozás eszméje lett”. Azzal, hogy a kiál­lítás történelmi távlatba helyezi a témát, annak a jelenhez szóló erős üzenete is kidomborodik, hi­szen a szerelmet, a nemiséget és a szexuális kapcsolatokat első alka­lommal nyíltan kezelő és azt for­radalmi filozófiája részévé tevő művészeti mozgalom ma is aktu­ális kérdéseket feszeget. A kiállítás számos erőssége közé tartozik az egyes termek ki­fejező, időnként élénk, erős szí­nekre festése és az egyes alkotá­sokhoz fűzött érdekes, tanulsá­gos leírás. A világ minden tájá­ról, világhírű múzeumokból (pél­dául a New York-i Modern Mű­vészetek Múzeuma) és magán­­gyűjteményekből összeállított anyagot tematikusan rendezték el, a termeket többnyire az ott lát­ható, meghatározó jelentőségű művekről nevezték el. Az első galéria például Marcel Duchamp egyik leghíresebb alkotása után A levetkőztetett menyasszony cí­met viseli, és ebben az időnként kifejezetten humoros teremben a „gépesített” vágyakozás koncep­ciója tárul a látogatók elé. Míg a kiállítás bővelkedik szinte klisé­nek számító, de persze megunha­tatlan sztárfestményekben (Mag­­ritte, Dali, Picasso, Miró stb.) vagy Giacometti és Henry Moore szobraiban, és láthatók a szürrea­lizmustól elválaszthatatlan kulti­kus képek, mint Giorgio de Chiricótól A gyerek agya című olajfestménye, Delvaux Hajnal a város felett, Max Ernst A meny­asszony felöltöztetése és tárgyak, például Meret Oppenheim 1936- ban szenzációt keltett szőrrel bo­rított csésze, alátét, kanál objek­tuma vagy Dali Homár telefonja, rengeteg meglepetést is tartogat. A Németországban született Hans Bellmer nyugtalanító fotói és elvágott torkú játékbaba­­konstrukciói a szexualitás ag­resszív arcát villantják fel. Egy­más után peregnek a jó ízlés ha­tárát súroló, tabukat ledöntő já­tékfilmkockák, például a Luis Bunuel és Salvador Dali együtt­működéséből származó Un Chien Andalouból. A rendezők impozáns fotográfiai kollekció­val rukkolnak ki, például Joseph Cornell idealizált sztárfotóival (Greta Garbó), a saját nemisége felől bizonytalan Claude Cahun nemrégiben újra felfedezett, ön­magáról készült fényképeivel, Man Ray vagy Brassad’ művei­vel. A termekben elhelyezett tár­lók szürrealisták által készített ritka és szép könyveket, illusztrá­ciókat, rajzokat, továbbá lebilin­cselő kéziratokat, leveleket, do­kumentumokat és fotókat rejte­nek, melyek a hozzájuk fűzött magyarázatokkal együtt embe­ribbé teszik az eredeti szürrealiz­mus mozgalom tagjait, és bepil­lantást nyújtanak magánéletük­be, szerelmeikbe, sőt háromszö­geikbe (Eluard - Gala - Dali). A Tate Modern szürrealista ki­állítása különösen gazdag női festők (Leonora Carrington, Dorothea Tanning, Remedios Varo stb.) műveiben. Több fest­ményével is képviselteti magát a mexikói Frida Kahlo, aki ugyan magánemberként megvetette a szürrealistákat, de Breton és má­sok rajongtak érte. A tárlat publi­citásának csak használt, hogy Kahlo Önarckép majommal című felkavaró, színpompás festmé­nyét Madonna kölcsönözte ki te­kintélyes modern művészeti ma­gángyűjteményéből. Az ellent­mondásos popsztár olyan tekin­télyt élvez műkincskereskedők, sőt múzeumi szakemberek köré­ben, hogy ő adja át rövidesen a kortárs brit művészek nagy becs­ben tartott Turner-díját. London, 2001. október R. Hahn Veronika Paul Delvaux: Alvó Vénusz (1944) Könyv: Könnyező fák Könnyező fák - szép kötetet je­lentetett meg a noran könyvkiadó ezzel a szép címmel. A kiadó két - külalakban és műfajban összeillő - sorozattal rukkol elő mostanában. Az egyik tematikusan - eddig a zsidóság, a világtalanság és a szerelem voltak a kapcsok - összeállított novella­csokrokból áll. A másik egy-egy város köré mazsolázik magyar írók elbeszéléseiből. Ez utóbbi ciklusban megjelent már egy pári­zsi és egy velencei, illetve készül egy bécsi és egy római gyűjte­mény. Az előbbi sorozatba illeszke­dik a Könnyező fák című kötet, melybe magyar írók cigány tár­gyú novelláiból válogatott a ki­adó irodalmi vezetője, Kőrössi P. József. Lehetne okoskodni a válogatás szempontjairól, hogy miért ci­gány például az első opus, Amb­rus Zoltán Czigányok című írása, melyben egy művészházaspár együttélési kínjai villannak meg, és a cigánysághoz csak annyi a köz itten, amennyiben művésznek lenni Magyarországon, no az is mindig egy cigány dolog volt. Vannak írások, melyek inkább a tárca műfajához közelítenek, és föl lehetne panaszolni kimaradt szerzőket is. De hát okoskodni mindig lehet, csak éppen ritkán érdemes. Olvasni a jó, azt érdemes, s ezt a kis könyvet különösen az. Egyszerűen, jó, na. Jó írók, nagy magyar írók, szép írásai som­­oran könyvkiadó Budapest, 2001 Összeállította és szerkesztette: Kőrössi P. József 422 oldal, 2000 forint járnak egy tenyérbe simuló, gusz­tusos kötetben. A szerzők között találjuk ha­sonlók mellett Bródy Sándort, Gárdonyit, Adyt, Krúdyt, Móri­­czot, Karinthyt, Tibéry Gézát, Hunyady Sándort, Tamási Áront, no meg a könyv címadó novellá­jának íróját, Mándy Ivánt. A záró Szabó István elbeszélés pedig a témát szépen beleszomo­­rítja a mába. B. I.

Next