Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-30 / 253. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 30., KEDD 5 Több pénzt kapnak a baleseti intézetek Átfogó megoldást sürget az orvosi kamara A jelenleginél 20-30 százalékkal fizet többet az év utolsó két hónapjában a baleseti sebészeti ellátásért az egészségbiztosító, vagyis elvileg ennyivel többet kaphatnak azok az intézmények, amelyek traumatológiai ellátást is végeznek. A szaktárca helyettes államtitkára hétfőn azt is bejelentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium mint tulajdonos 61 millió forintos gyorssegélyt ad az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetnek (OBSI). Néhány héttel azután, hogy az OBSI szakorvosai a nyilvánossághoz fordultak segítségért, az egészségügyi tárca 61 millió forint gyorssegélyt ad az intézetnek, valamint növeli a baleseti sebészeti ellátásért járó díjakat. Az OBSI gyógyítóinak október elején közzétett nyilatkozata szerint a pénzhiány miatt az elvárhatónál rosszabb ellátásban részesülnek a betegek, s esetleg olyan sérülteket veszíthetnek el, akik egyébként megmenthetők lennének. Szóltak arról is, hogy eszköz- és munkaerőhiány miatt esetenként előre tervezhető műtéteket kell elhalasztani. Az OBSI felhívását hétfő estig öt fővárosi kórház írta alá. A finanszírozással elégedetlen intézményekhez az egészségügyi szakszervezetek, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Kórházszövetség is csatlakozott. Géher Pál, a szaktárca helyettes államtitkára lapunknak hétfőn elmondta: az OBSI adósságrendezésére 61 millió forintot utalt át az Egészségügyi Minisztérium a saját költségvetéséből. Emellett a baleseti sebészeti ellátásért minden intézmény a jelenleginél 20-30 százalékkal magasabb díjat kap az egészségpénztártól. A helyettes államtitkár becslése szerint mindezzel havonta összesen mintegy 300 milliós többletbevételhez jutnak a traumatológiák. A helyettes államtitkár cáfolta, hogy összefüggés lenne a kórházi tiltakozások és a finanszírozás javítása között. Az illetékes szakmai kollégium ugyanis még azelőtt döntött a díjemelésről, mielőtt az OBSI orvosai közzétették volna kiáltványukat. Kádas István, az OBSI segélykérő nyilatkozatát megfogalmazó orvosok egyik képviselője ugyanakkor arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a traumatológusok november 5-én országos kongresszust tartanak. Ezen a rendezvényen vitatják meg, mit tartanának szakmájuk szempontjából megnyugtató megoldásnak. Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója elmondta: a díjemelés forrása az a 10,6 milliárd forint, amelyből egyebek mellett az ingyenes fogmegtartó kezeléseket, az októbertől megemelt kórházi alapdíjat is finanszírozzák. Erről az öszszegről hat hét múlva dönt a parlament a tb-költségvetés zárszámadásának elfogadásakor. Gyenes Géza, az orvosi kamara főtitkára elmondta: bízik a politikusok felelősségérzetében, hogy a kórházi tiltakozásokat nem hagyják sztrájkká fajulni. A köztestület egyébként nem tartja jó megoldásnak, hogy azok, akik elég hangosan kiabálnak, kapnak valamit. Az ágazat problémái ugyanis egységes, átfogó megoldást sürgetnek. A. D. Felsőfokú nézetkülönbség A közoktatásban másfél-kétszeres, a felsőoktatásban háromszoros béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a pedagógusok, oktatók bére 2010-re elérje az európai uniós átlagot - jelentette ki tegnap az ELTE jogi karán Jánosi György szocialista képviselő. Pálinkás József oktatási miniszter úgy látta, a bérek felzárkóztatása már 2008-ra megoldható. A két politikus az ELTE Hallgatói Közéleti Klubjának vitaestjén a felsőoktatás aktuális kérdéseiről beszélt, valamint vázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseit. A kollégiumi férőhelyekkel kapcsolatban a két politikus egyetértett abban, hogy azok számát mindenképpen növelni kell. Pálinkás József elmondta: az intézményfejlesztési tervek elbírálásánál előnyt élveznek azok az egyetemek, főiskolák, amelyek új kollégiumokat építenek, vagy más módon növelik férőhelyeik számát. Jánosi György ezzel kapcsolatban elmondta: ma legalább kétszer annyian szeretnének bejutni a kollégiumokba, mint ahány férőhely van. A szocialisták ezért azonnal kollégiumépítésbe kezdenének, s minimum 10 ezer új férőhelyet létesítenének - közölte a politikus. Hallgatói kérdésre Pálinkás József közölte: 2002-ben még nem változhat a hallgatói normatíva összege, 2003-tól azonban már számítani lehet emelésére. Hozzátette: a diákhitel már most is havi 21 ezer forintos segítséget jelent azoknak a hallgatóknak, akik ezt igénylik. Jánosi György a hallgatói normatívát 10 ezer forinttal emelné meg, elosztását pedig jelentősen differenciálná. Közölte: jelenleg a hallgatók 50 százaléka kap rendszeresen tanulmányt, 40 százaléka pedig szociális ösztöndíjat. A szocialisták ezzel szemben csak a hallgatók azon 30 százalékának adnának jelentősen megemelt összegű tanulmányi ösztöndíjat, amely a legjobb eredményt éri el. Szociális ösztöndíjat pedig a leginkább rászorultak kaphatnának. V. A. D. Pénzt kérhet vissza az ISM MUNKATÁRSUNKTÓL Kétszáznál több civil szervezet és önkormányzat nem számolt el az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz (ISM) tartozó Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramnak a tárcától kapott állami támogatás felhasználásával. Az alapprogram munkatársai 234 felszólító levelet postáztak a napokban - értesült a Magyar Nemzet. Kuna Tibor, az ISM tanácsadója lapunk érdeklődésére elmondta: a pályázaton nyertes szervezeteknek szerződésben foglalt kötelességük, hogy a megadott határidőre pénzügyi és szakmai beszámolót készítsenek. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, több alkalommal - de legfeljebb négyszer - felszólítják őket a mulasztás pótlására. A negyedik alkalom után viszont megindítják az eljárást. A most értesített civil szervezetek és önkormányzatok ügye ebben a szakaszban van. Kuna Tibor hozzátette: többségükben 1999-es pályázatokról van szó. (Az idei pályázati kiírásra 14 ezernél több pályamunka érkezett, összesen 4738 szervezet kapott támogatást. Az ISM az idén csaknem kétmilliárd forintot tud pályázati úton szétosztani.) Azok a szervezetek, illetve helyhatóságok, amelyek nem tesznek eleget a felszólításnak, számíthatnak arra, hogy bankszámlájukról inkasszóval leemelik a támogatás összegét, vagy ha ez nem lehetséges, bírósági eljárást indítanak ellenük. Emellett a szervezetek pályázhatnak és nyerhetnek is támogatást, de az elnyert összeget csak akkor vehetik fel, ha az elmaradt elszámolást megküldik a minisztériumnak. Alapozzák az új BS-t Alapozzák az új Budapest Sportcsarnokot. A közel tizenkétezer nézőt befogadni képes csarnok 1200 gépkocsi tárolására alkalmas parkolóházzal is rendelkezik majd. A leégett réginél korszerűbb épület a francia Bouygues cég kivitelezésében készül el, előreláthatólag 2002 végére fotó: mti - h. szabó Sándor Mit tehet egy olyan beteg, akinek elhalasztják az operációját? Ha nem az elvárhatónak megfelelően látják el? Bánki Endre jogász, betegjogi képviselő azt mondja, pénzhiány miatt nem halasztható el műtét, ha az a beteg életét, testi épségét veszélyeztetheti. Amennyiben a beteg állapota nem igényel sürgős beavatkozást, az egészségügyi törvény értelmében másik szolgáltatót kell ajánlani számára. Ha ezt nem fogadja el, várólistára kell tenni a pácienst. Ha nincs várólista - legyen szó bármilyen egészségügyi szolgáltatásról - vagy nem tartják be az azon megjelölt sorrendet, az mindenképpen az intézmény rovására írandó - mondja Bánki Endre, aki szerint az esetleges panaszosok a kórházak betegjogi képviselőihez, az orvosi kamara etikai bizottságához vagy bírósághoz fordulhatnak. December elejére elkészülnek az árvízi helyreállítással December elejéig valamennyi árvízkárosult beköltözhet új vagy helyreállított otthonába - jelentette ki a Népszabadságnak Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató. Jelenleg valamivel több mint ezren élnek átmeneti szállásokon, novemberben számuk 350-400 főre csökken. Az árvíz sújtotta térségben 715 új házat építenek, 1500-1600 lakóingatlant pedig helyreállítanak. A hétfői állapotok szerint mintegy négyszáz családnak nem sikerült végleges elhelyezést biztosítani az árvíz sújtotta beregi térségben - közölte a Népszabadság érdeklődésére Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője. Így körülbelül ezer fő átmeneti elszállásolását kellett megoldani. A helyreállítás és újjáépítés a korábbinál is gyorsabb ütemben folyik, ezért novemberben már valószínűleg csak 350-400 ember marad valamilyen átmeneti hajlékban - mondta Bakondi. A kivitelező ígéretet tett arra, hogy november 30-ig az építkezéssel mindenütt végeznek. A tulajdonosok ezt követően néhány napon belül birtokba is vehetik új vagy megújult otthonaikat. Kérdésünkre Bakondi kijelentette: ez a végső határidő, vagyis a lakásokat legkésőbb december első napjaiban teljesen kész állapotban adják át. A ma már véglegesnek tekinthető adatok szerint 1472 árvízkárosult veheti birtokba új otthonát, 2437-en pedig helyreállított családi házukba költözhetnek vissza — tudtuk meg a főigazgatótól. A térség lakói közül 416 fő más ingatlanba költözhet, 144 család számára kész házat vásároltak, míg 128 épület esetében — ezek nem lakott ingatlanok voltak - az állam kártalanítást fizet. Jelenleg már csak egyetlen olyan károsult van, akinek az új házára nem adták ki az építési engedélyt - nyilatkozta lapunknak Kovács János, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Kovács szerint ennek az az oka, hogy a károsult - akinek a korábbi ingatlana helyén nem lehetett építkezni - csak késve választott magának megfelelő építési telket. Azok közül sem mindenkivel sikerült még megállapodást kötni, akik használt ingatlan vásárlását kérték. De Kovács kiemelte: öszszességében már csupán néhány ügy van függőben. L. K. Éjfélkor lejárt a határidő Vagyonbevallás: végleges adatok csak a jövő héten Hétfő éjfélkor lejárt a vagyonnyilatkozat benyújtásának határideje. Ha a bevallásra kötelezett köztisztviselő ezt elmulasztotta, akár azonnali elbocsátással is számolhat. Tegnap délutánig a nyilatkozatok több mint harmada érkezett be a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalhoz, de a végleges számok csak a jövő héten állnak rendelkezésre. Hétfő délutánig mintegy 30 ezer, az összes vagyonnyilatkozat harmada érkezett a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalhoz (Kehi) — tájékoztatta lapunkat Kozma Ákos, a hivatal vezetője. Akorábbi becslések szerint a köztisztviselők köréből mintegy 24-26 ezer, a rendvédelmi szervek munkatársainak sorából pedig 4-6 ezer főnek kell bevallást tennie. Ugyancsak nyilatkozniuk kell az érintettekkel közös háztartásban élő hozzátartozóknak, a házastársnak vagy élettársnak és a gyermekeknek is, így összesen több mint 80 ezer bevallást vár a hivatal. Végleges adatokkal azonban a Kelhi csak a jövő héten szolgálhat. Vagyonbevallást kell tenniük a bíráknak és az ügyészeknek is, valamint egyes bírósági és ügyészségi tisztviselőknek; a körülbelül tízezer bevallást - amelynek döntő többsége már szombatig beérkezett - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetőleg a Legfőbb Ügyészség dolgozza fel. Ha valaki saját hibájából nem tesz eleget bevallási kötelezettségének, annak közszolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni - mondta kérdésünkre Kozma. A törvény igazolási lehetőséget nem tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a jogszabály szerint nincs méltányolható ok a késlekedésre. A határidőtvalamennyi érintett munkavállaló három hónapja ismeri, és a nyomtatványok átvételekor aláírásával is igazolta, hogy ezt tudomásul vette - hangsúlyozta a hivatalvezető. Azt azonban nem róhatja senki a munkavállaló terhére, ha hozzátartozója tagadja meg a nyilatkozatot. A köztisztviselői törvény szerint most mindenkinek a 2000. év végi állapotoknak megfelelően kellett nyilatkoznia. Akiknek évente kell vagyonbevallást tenniük - e körbe tartoznak például a nem képviselő kormánytagok és államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a főtisztviselők -, azok legközelebb 2002. március végégig nyilatkoznak, mégpedig a 2001. decemberi vagyoni helyzetükről. A többi bevallásra kötelezettől pedig - többek között a főosztályvezető vagy magasabb besorolású köztisztviselőtől, a hatósági eljárásban döntésre jogosultaktól, a közbeszerzési eljárásban vagy a közpénzek elköltésében közreműködőktől - 2003. március 31-ig várják a következő dokumentumot. A munkáltatóknak 2002-ben, illetve 2003-ban a két nyilatkozatot össze kell majd vetniük, és ha az azokban szereplő adatok alapján indokolatlan vagyongyarapodást tapasztalnak, kezdeményezhetik a Kelhi eljárását. Az ellenőrzésre egyébként akkor is lehetőség van, ha valaki ellen a gyanúsnak vélt gazdagodás miatt bejelentés érkezik, de névtelen feljelentésre nem vizsgálódnak. Ilyenkor a munkáltató dönt, hogy intézkedik-e: újabb bevallásra kötelezi-e a dolgozót, vagy az ellenőrzési hivatalhoz fordul. Lencsés Károly Röviden Pro Cultura Hungarica A magyar közgyűjteményeknek tett példaértékű felajánlásaiért és a magyar kultúra érdekében kifejtett tevékenységéért Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet adományozott az Egyesült Államokban élő 78 éves De Kornfeld Tamás nyugalmazott orvosprofesszor műgyűjtőnek; a kitüntetést a tárca vezetője hétfőn adta át Budapesten. A műgyűjtő több művet ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak, ezek a Gótikus faszobrok című kiállításon láthatók. (MTI) Útavatás Zalaegerszegen Tegnap Zalaegerszegen átadták a forgalomnak a 74-es főút zalai megyeszékhelyet elkerülő részének több mint három kilométer hosszú új szakaszát. A kétmilliárd forintos beruházást lezáró ünnepségen Fónagy János közlekedési miniszter bejelentette: a jövő év tavaszán megkezdődik a 76-os főút zalaegerszegi elkerülő szakaszának megépítése is. A miniszter hozzátette: 2002 tavaszán a Balatonszárszó-Ordabecsi és a Becsehely-Letenye közötti szakaszokkal megindul az M7-es, a Letenye- Tornyiszentmiklós közötti szakasszal pedig az M70-es gyorsforgalmi út kivitelezése. (Zalaegerszegi tudósítónktól) Alkotói nagydíjak A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) immár második alkalommal ítélte oda Alkotói nagydíjait. A képzőművészetit Rieger Tibor szobrászművésznek, a fotóművészetit Németh József fotóművésznek, az iparművészetit Szakál Ernő restaurátorművésznek, az irodalmit Dobai Péter írónak ítélték oda. Posztumusz részesült Zenei Alkotói Nagydíjban a tavaly elhunyt Simon Albert karmester, zenetudós, zenepedagógus. A Kulturális Örökség Nagydíjat Nyári Ildikó textiltervező iparművész kapta. Az elismeréseket hétfőn adták át Budapesten, a Magyar Írószövetség klubjában. (MTI) Munkacsoportok Bősről A bősi kérdés megoldására létrehozott két szlovák-magyar munkacsoport közül a jogi tegnap Pozsonyban egyeztetett. Bartus Gábor, a dunai kormánybiztosi iroda helyettes vezetője lapunknak elmondta, a szlovák fővárosban a megbeszélésre váró jogi kérdéseket határozták meg, illetve a munkarendről egyeztettek. Az eredeti tervek szerint a másik, a környezetvédelmi, hajózási, energetikai és folyógazdálkodási munkacsoport is most tartotta volna megbeszélését, ezt azonban néhány nappal elhalasztották. (Ö. Z.) Kurátorok nélkül A két legnagyobb szakszervezeti szövetség képviselői nélkül működik immár több hete a Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma. Smrcz Ervin, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke tavasszal közölte, hogy nem kíván részt venni a kuratórium munkájában. Az MSZOSZ alelnöke, Wittich Tamás október 1-jétől távozott kurátori megbízatásából. Távozásukat összefüggésbe hozzák a volt SZOT-üdülővagyonnal kapcsolatos, az alapítvány kurátorainak felelősségét is felvető számvevőszéki vizsgálattal és a folyamatban lévő rendőrségi nyomozással. Az MSZOSZ mindazonáltal szerdán szövetségi tanácsülésen jelöli ki új képviselőjét. Erre már csak azért is szükség van, mert - mint azt Ternovszky Ferenctől, a tízről immár nyolc tagúra zsugorodott kuratórium elnökétől megtudtuk - ellehetetlenül a döntés a kétharmados többséget igénylő alapítványi ügyekben. (K. J. E.) Emlékező nagygyűlés Az első magyar köztársaság kikiáltása alkalmából emlékező nagygyűlést tart ma 17 órától a Kossuth téren Károlyi Mihály szobránál a Bibó István Közéleti Társaság. A megemlékezés szónokai lesznek: Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Vitányi Iván szocialista és Pető Iván szabad demokrata politikus. (K. J. T.) Helyreigazítás Lapunk 2000. április 17-i számában, a Vaskút nem akar hulladéklerakót című cikkben megalapozatlanul híreszteltük, hogy az újonnan épült épületeket azért nem lehetett használatba venni, mert azokat víz vette körbe. Valótlanul állítottuk, hogy a polgármester testvérének betéti társasága pályáztatás nélkül végezte el a helyreállítási munkákat. A valóságban annak ellenére pályáztatás történt, hogy ez nem volt az önkormányzat kötelessége, az elbírálásban a polgármester nem vett részt.