Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

14 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2001. OKTÓBER 19., PÉNTEK Csillaghajósok „Egyesek kocsmába mennek és leisszák ma­gukat, mások könyvet írnak, számomra pedig ez a legjobb mód az önkifejezésre” - kom­mentálta James Walsh (21), a Starsailor éneke- se-gitárosa. Egyenes beszéd, pont olyan, mint a zenéjük, ami az elmúlt évben komoly izgal­mat hozott a brit popzenében. A legjobb fiatal angol csapatnak deklarálta őket több ottani szaklap, fél éven belül másodszor kerültek a világ egyik vezető rockzenei hetilapja, a New Musical Express borítójára, pedig eddig mind­össze két slágert jegyeznek (Fever, Good Souls), alig hogy tűi vannak első önálló sziget- országi turnéjukon, bemutatkozó nagyleme­zük (Lőve is Here - EMI) meg csak a napok­ban került a boltokba. Mégis. A reménytelen és szürke angol ipar­vidékről, Manchestertől nyugatra, egy Wigan nevű városkából indult kvartett olyan egysze­rű vonalvezetésű, tiszta szerkezetű, de érze­lemgazdag és megszédítő zenét játszik, amire mostanság a pop műfajában kevés példa akad. Szédítő lehet a sikerük is, nagy nyomás nehe­zedik minden irányból rájuk, nagy kérdés, ezek az alig felnőtt srácok kellően erősek-e ah­hoz, hogy ellenálljanak az esetleges kísérté­seknek, megmaradjanak ilyen nyíltnak, termé­szetesnek, maguktól értetődőnek. „Két évvel ezelőtt olvastam egy interjút va­lamelyik zenekarral, ahol a banda tagjai el­mondták, hogy Jeff Buckley mekkora hatással volt rájuk. Elmentem, megvettem a lemezét, és mérföldekkel jobb volt, mint bármi, amit korábban hallottam. Ettől kezdve elkezdtem A legjobb fiatal angol csapat Jeffet, Tim Buckleyt, Neil Youngot, Van Mor- risont hallgatni, és feltárult egy olyan zenei vi­lág, amilyenre mindig is vágytam.” - emléke­zett vissza Walsh egy interjúban. A nevüket Tim Buckley egyik lemezének címéből kölcsönző Starsailor tagjai - James Walsh ének/gitár, James Stelfox basszus és Ben Byme dob - Wiganben, egy zeneiskolá­ban ismerkedtek össze, a billentyűs Barry Westhead pedig tavaly év elején csatlakozott hozzájuk. Első bulijukat 2000 áprilisában ját­szották a London’s Heavenly Socialban, és ez­után üstökösként robbantak be a brit könnyű­zenei életbe. Pár hónapra rá már válogathattak a lemezszerződési ajánlatok között, végül az EMI-t választották. Nem akartak valamelyik indie-kiadó akusztikusgitár-zenei palettáján egy újabb szín lenni, magyarázta Walsh, ezért döntöttek egy multi mellett, az EMI kínálatá­ban ráadásul egyetlen hozzájuk hasonló zene­kar sincs. Mindig is kívülállók voltak, ne.m szoktak Londonban lófrálni, más zenekarok­kal együtt csavarogni, Wiganben vagy a köze­li Warringtonban tökéletesen el vannak zárva mindentől, mutatott rá Walsh. Idén februárban jelent meg az első maxi- CD-jük (Fever), még a nyár elején jött ki a má­sodik (Good Souls), néhány hete a harmadik (Alcoholic), közben pedig május-júniusban hat hét alatt rögzítették bemutatkozó nagyle­mezük anyagát. Mint címe is mutatja (Lőve is here), központi témája a szerelem. „Felemelő és pozitív, mert körülöttünk ma cinikus fel­hangja van. Olyan lemezt szerettünk volna ké­szíteni, amely őriz valami régimódi, de ne­künk szimpatikus hippis jelleget” - mondta Walsh, és nemcsak mondta, meg is valósítot­ták mindezt. Van az egésznek egyfajta trendel­lenes felhangja, régiómódi szemlélete, a Lőve is here a már emlegetett melodikus ereje és in­tenzitása mellett rendkívül közvetlen és őszin­tének tűnő alkotás. Bár stúdióban készült és hangzásában számos, koncerten nehezen meg­valósítható elemet is hordoz, a Lőve is here nagyon is élő, nagyon is életszerű, érzelmileg erős kisugárzású produkció. J. B. Sz. Üdvözöljük Olaszország egyik legszebb tartományában! Ahol Itália — a művészetektől egészen az olasz konyháig — a legtöbbet nyújtja Önnek. Ahol még zavartalanul élvezheti a természet kincseit. Ahol a vendéglátás a környezet védelmét is jelenti. A Dolomitok varázslatos vonulatai közt a világon egyedülálló, hatalmas síés snowboardpályák, modern sífelvonók és mesés tájakat átszelő síutak várják Önt. De este sem kell unatkoznia: látogasson el egy kellemes étterembe, és élvezze a hagyományos olasz ételek fantasztikus ízeit, majd gyönyörködjön az ezer fényben úszó völgyekben. Üdvözöljük Trentinóban! TRENTÍN0 TtmESZFTES ENCIKMA OLASZ NtÚOSA­Bonyolult nemzeti jelleg Rákos Péter magyar-cseh könyvéről Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem kassai születésű emeri- tus professzora két nyelven írt egy fontos könyvet: magyarul (Nem­zeti jelleg - a miénk és a másoké) és csehül (Národní povaha - nase a tech druhych). Hogy az ügy még bonyolultabb legyen: a mű egy szlovákiai soknyelvű kiadónál, a pozsonyi Kalligramnál látott nap­világot. A munka célját világosan jelzi az alcím: Öncsalások és elő­ítéletek mint történelemformáló tényezők. A hetvenhatodik élet­évét taposó szerzőt csaknem fél­évszázados munkássága alapján szigorú fegyelmű tudósként, kitű­nő műfordítóként ismerhette meg a cseh, a magyar szellemi élet. Egyebek között Lukács György, a Nyugatosok, Németh László gon­dolatvilágát közvetítette a cseh irodalom közegében, a szakma a humorról szóló fontos elméleti kutatásait is számon tartja, műfor­dítóként pedig legutóbb fiának, a tragikus sorsú Petr Rákosnak cse­hül írott regényének magyar szö­vegével jelentkezett. Amennyire az irodalomban egyáltalán lehet egzakt dolgokról beszélni, Rákos eddig inkább ilyenekkel foglalko­zott. Most tudatosan olyan ingo­ványos terepet választott magá­nak, ahol inkább számítanak az indulatok, az érzelmek, mint a té­nyek, sőt tulajdonképpen tények­ről, a nemzeti jelleg tényleges lé­tét vagy mítoszát cáfoló, netán igazoló, tudományosan értékelhe­tő adatok nem is nagyon léteznek, ha egyáltalán fellelhetők ilyenek. Rákos igen meggyőzően és a reá jellemző körültekintéssel mutatja ki, hogy „az etnikai sztereotip oly­kor megtéveszt részrehajlásával, gyakran megtéveszt tudatlanságá­val, mindig megtéveszt merevsé­gével, de sohasem a véletlen mű­ve; lehet és érdemes elemezni és indokolni”. Mindezek a tényezők különös erővel hatnak - manapság is rop­pant intenzíven - Európa középső és keleti tájain. Egyszer G. B. Shaw azt jegyezte fel a naciona­lizmusról, hogy „az egészséges nemzet éppoly kevéssé van tuda­tában nemzet mivoltának, mint az egészséges ember csontjai épsé­gének. De ha egy nemzet nemzet mivoltát megtörik, képtelen lesz másra gondolni, mint hogy hely­reállítsa... Nem ülhet nagyobb átok nemzeten, mint a nemzeti mozgalom, amely pusztán egy természetes funkció elfojtásának gyötrelmes tünete.” Shaw nyilván nem a mi tájainkra gondolt, de ránk nézvést is igaz a gondolat. Rákos a magyar, a cseh, a szlo­vák, a német és részben a lengyel nemzeti jellegről alkotott elképze­léseket, legendákat elemzi. S mi­vel a nemzeti jelleghez kapcsoló­dó sztereotípiák a leggyakrabban akként formálódnak, hogy azok, akik ilyesmikkel foglalkoznak, a saját nemzetük tulajdonságait egy másikéhoz hasonlítják - azonnal észlelhetjük, hogy Rákos szelle­mes és objektivitásra törő könyve ugyancsak aktuális. A szlovák nemzeti jelleg a magyarokra és a csehekre érzékeny, a magyar erő­sen irodalmi-történeti indíttatású, s alapvetően a magyarság valami­féle „úmemzet” jellegét hangsú­lyozza, a csehekre - egyik kiváló publicistájuk, Ferdinand Peroutka szerint — az lenne jellemző, hogy „szívesen vinnének véghez nagy dolgokat, de nincsen hozzá mer- szük”, a németek az alaposságuk­ra hivatkoznak, meg az engedel­meskedés gyakran gyakorolt „erényére”. Mindezek a tulajdon­ságok jellemzőek is lehetnek más nemzetekre is, szembeállításuk viszont egyértelműen egy törté­nelmi görcs jele. Igen, Shaw-nak igaza van, és ezért is szögezhette le Rákos, hogy „a nemzeti karak- terológia a rációnak és az emóció­nak térben és időben végtelen csa­tamezeje..., s az ebből eredő tév­eszmék reális történelmi hatóere­jét nem tanácsos alábecsülni”. Egyébként a bevezetőben már említettem, hogy Rákos két nyel­ven egy könyvet írt, de azért akadnak a két könyv között jel­legzetes eltérések is. Amelyek éppen arra mutatnak, hogy mind­annyiunkban (így természetesen Rákosban is) dolgoznak a feltéte­lezett nemzeti jellegek által dik­tált bizonyos óvatos gesztusok. Könyvének magyar kiadásában (a cseh változatban nemkülön­ben) szól arról, hogy szlovák szerző a nemzeti vétkek között tartja nyilván, hogy a szükség sokszor lopásra kényszerítette a szlovákokat, mire Rákos mintegy párhuzamként, ezt írja: „megbo­csáthatatlan volna, ha a védel­münkre egyébiránt nem szoruló szlovák nemzetről szóló fejezet­ben nem idéznénk az olvasó em­lékezetébe Illyés Gyula Hősökről beszélek című költeményéből a máig is forradalmian érvényes sorokat: Lopjatok!... Ez a hivat­kozás a cseh változatból hiány­zik. Merthogy a cseheknél nem magyar költővel kellene védeni a szlovákokat?... Az a Stendhal- idézet viszont, amely arról szól, hogy a „németek térden állva születtek” - a magyar kiadásból hiányzik, hasonlóan ahhoz az anekdotikus esetleíráshoz, ami­kor Rákos egy tudós kollokvium­ra emlékezve megjegyzi, hogy a svájci delegátus előadta: „A tudo­mány, mint ezt mi, svájciak, mindannyian tudjuk, bebizonyí­totta: Teli Vilmos mitológiai figu­„Az etnikai konfliktusok és félreértések örökkévalók és kiirthatatlanok. Még az egyesült Európa is tehetetlen ezekkel szemben. ra volt, és sohasem élt. Ugyanak­kor mindannyian szilárdan meg vagyunk győződve arról is, hogy Hermann Gessler ölte meg őt.” Mindez a németekkel szembeni előítéletek alaptalanságát igazol­ja. A csehek számára. A magya­rok számára ugyan miért nem? - találgatom. Szórakoztató és hasznos könyv Rákos Péteré. Bizalom a ráció erejében és egyszersmind bizo­nyítása a ráció gyengeségének. Persze tudható, hogy a politiku­sok soha vagy legalábbis nagyon ritkán vesznek kézbe olyan köny­veket, mint amilyen ez a nemzeti jellegről szóló opus. Noha hasz­nos lenne számukra, számunkra... Ám abban bizakodnék, hogy Rá­kos bölcs könyvének sok magyar, szlovák, cseh olvasója akad, s ek­ként igazságai lassabban ugyan a kívánatosnál, de azért beszivárog­nak a köztudatba. Ugyanakkor pedig érzem, hogy Rákos Péter­nek is igaza lehet, aki könyve megjelenése alkalmából elmondta a pozsonyi Kultúmy zivotban: meggyőződése, hogy „az etnikai konfliktusok és félreértések örök­kévalók és kiirthatatlanok. Még az egyesült Európa is tehetetlen ezekkel szemben. Minden másság konfliktusokat szül”, ám a nyilat­kozat végén mégiscsak a civilizá­ció, az ész, a felvilágosítás és az iskola erejében bízik. Jó lenne, ha igaza lenne... E. Fehér Pál CUKOR - Művészeti revü a Trafóban A CUKOR következő estje a Tra­fóban október 19-én este 20 óra­kor a BARÁTSÁGRÓL szól. Mi­közben Kistamás László a színpa­don indiai lencsét főz a közönség­nek, addig Orsós László Jakab Jancsó Miklóssal, Csányi Vilmos etológussal és tinédzserekkel be­szélget a barátságról. Lesz képre­gény Gertrude Stein és Alice B. Toklas legendás kapcsolatáról Kovácsy Tibor tolmácsolásában, lesz jogászok, zenészek és mate­matikusok által megírt Caspar Dávid Friedrich képelemzés, zene, evés, bor. Egyszóval: barát- kozás. Szerkesztő: Orsós László Jakab. Rendező: Novák Eszter. A TERMÉSZETES ' FELTÖLTŐDÉS. Szeretnék tájékoztató anyagot kapni Trentino üdülési lehetőségeiről. j Vezetéknév ________________________________Keresztnév________________________________________ i Születési év_______________________Város __________________Utca, házszám: ____________________. i Irányítószám______________Ország___________________ Az utazás tervezett időpontja____________­! A tájékoztató anyag magyar nyelven nem áll rendelkezésünkre, ! de kérésére eljuttatjuk önnek angol □ vagy német nyelven □ i Vágja ki, ezt a kupont, és küldje el nekünk a következő címre: Azienda per la Ipromozione Turistica dél Trentino - Via ! Romagnosi, 11 - 38100 Trento - ITALYTel. 0039.0461.839000 - Fax 0039.0461.260245 - Internet: www.trentino.to - E-mail: j info@trentino.to . Az Azienda per la Promozione Turistica dél Trentino garantálja az adatok bizalmas kezelését a 675/96. j törvénycikk rendelkezése értelmében. | NE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék