Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-20 / 246. szám

­ Elárverezték a hengerművet Százhetven ember munkahelye van veszélyben Ózdon A termelőeszközök árverése után le­állt a munka az Ózdi Hengermű (ÓHM) Kft. gyárában. Százhetven ember munkahelye van veszélyben. A szakszervezet és a kft. vezetői közösen keresik a kiutat a válságból - amely már nem az első a valamikori durva­­hengermű dolgozóinak életében. MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Százhetven ember munkahelye van ve­szélyben Ózdon, miután az Ózdi Henger­mű (ÓHM) Kft. jelzálog alatt álló terme­lőeszközeit árverésen értékesítették. Erre azért került sor, mert febrárban terme­lésfinanszírozási hitelt vett fel a kft. a Raiffeisen Banktól. A bank októberben úgy látta, hogy pénze biztonsága érdeké­ben célszerű a jelzáloggal terhelt vagyon­részt értékesíteni. Az érdekeltségébe tar­tozó RB Kereskedőház Kft. pedig meg­bízta az Első Budai Árverező Házat, hogy hirdesse meg a licitet. Információ­ink szerint az RB terveiben az szerepelt, hogy maga veszi majd meg a va­gyonrészt, ám az árverésen a miskolci Észak-magyarországi Ingatlanforgalma­zó (Északing) Kft. jobb ajánlattal jelent­kezett. Az idomacélokat előállító gyár már hétfőtől leállította a termelést, és félő, hogy a dolgozók az októberi bérükhöz sem jutnak hozzá. Az ÓHM Kft. egyéb­ként azt az üzemrészt működtette, ame­lyet az elsők között privatizáltak az Ózdi Kohászati Üzemekből: előbb Petrenkó János - valamikori munkásvállalkozó, szocialista parlamenti képviselő­­ üze­meltette, majd a miskolci Metaltrade Hungária Kft. tulajdonába került. Két és fél éve vette meg az OHM-et a - szintén miskolci - Kroda Pénzügyi Befektetési Kft., de hamar közölte: a cég a csaknem egymilliárdos adóssága miatt csődöt je­lent. Végül 2000 nyarán a legnagyobb hi­telezők megszerezték a kft. harmadát, a Kroda Kft. pedig - újabb kétszázmilliós adósságállománnyal - eladta üzletrészét az ÓHM menedzsmentjének. Az ÓHM nettó százmillió forintos kiki­áltási árú részvagyonának új tulajdonosa, az Északing Kft. - amely információink szerint 70 millióért jutott az eszközökhöz - a napokban elszállította a hengerek egy részét. Ezt azzal indokolta: félt, hogy az ÓHM bérleti díjat kér majd tőle. Ugyan­akkor jelezte: beruházó-üzemeltető je­lentkezését várja, és ha akad ilyen, folyta­tódhat a termelés. Az Északing Kft. ügy­vezetőjét lapzártáig nem tudtuk elérni. A vasasszakszervezet Borsod-Abaúj- Zemplén megyei elnöke, Bodnár József lapunknak elmondta: keresik a megoldást a gyár továbbüzemeltetésére, a tárgyalá­sok azonban eddig nem vezettek ered­ményre. Ha mégis felszámolásra kerül sor, akkor is csak három-négy hónap múlva képzelhető el hogy a bérgarancia­alapból jusson az OHM-eseknek. Való­színűleg nem is kapnának elegendő ösz­­szeget arra, hogy a végkielégítéseket és a felmondási időre járó béreket ki tudják fi­zetni. Bodnár József közölte: szerdán is­mét egyeztetnek az ÓHM Kft. menedzs­mentjével. Az ÓHM egyik ügyvezetője, Kriston Sándor úgy fogalmazott: mindent elkö­vetnek, hogy embereik tovább dolgoz­hassanak. Al NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2001. OKTÓBER 20., SZOMBAT 13 A nyomtatók a Távol-Keletre mennek Várhatóan egymilliárd forintos árbe­vétel-kiesést okoz a Pannonplast Rt.­­nek, hogy leányvállalatánál, a Moldin Kft.-nél gyártott nyomtatók műanyag alkatrészeinek előállítását a Hew­lett-Packard (HP) 2002 első negyed­évének végéig a Távol-Keletre helyezi át. A Pannonplast Rt.-t a Hew­lett-Packard illetékesei már tájékoz­tatták a termelés áttelepítéséről. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint arról beszámoltunk, a HP a tömeg­terméknek számító tintasugaras nyomta­tók gyártását már 2001 elején áttelepítet­te a Távol-Keletre a piac drasztikus válto­zására, továbbá a költségelőnyre hivat­kozva. A HP megrendelése az idén folya­matosan csökkent. Időközben a Pannon­plast leányvállalatánál, a Moldinnál megkezdődött számos, új típusú, több­­funkciós nyomtató prototípusainak pró­bagyártása. A termelés jövő évi megszű­nése miatt az új típusok gyártásának be­vezetésével járó költségek megtérítésére vonatkozó tárgyalások a HP-vel megkez­dődtek - közölte tegnap a Pannonplast. A kiépített és felszabaduló gyártókapacitás más termékek előállítására felhasználha­tó - áll a Pannonplast közleményében. A Pannonplast-csoport féléves gyors­­jelentése szerint 985 millió forint nettó eredményt ért el az idén az első fél évben, ami 25,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A cégcsoport 15,63 milliárd forint árbevételt ért el idén janu­ár-júniusban, ami 34,6 százalékkal ha­ladja meg a bázisidőszak adatát. Az éves közgyűlésen Fehér Erzsébet elnök-vezér­­igazgató azt közölte, hogy a Pannonplast Rt. kétmilliárd forintos nettó eredményt tervez az idén, az elmúlt évi 1,7 milliárd forint után. Az elnök-vezérigazgató kö­zölte azt is, hogy 2001-ben erőteljes ár­bevétel-növekedést vár, így a tavalyi 28 milliárd forint után erre az évre 33 milli­árd forint elérését tűzték ki célul. Az amerikai Hewlett-Packard, amely nemrég az ugyancsak ameri­kai Compaq céggel egyesült, a jövő hónapban elindítja saját szoftver­­fejlesztő vállalkozását Kínában - jelentette a Reuters. A HP Kínát hagyományos piacának tekinti, mintegy húsz éve tart fenn vele üz­leti kapcsolatokat. Novemberben egy Sanghajban létrehozott fejlesz­tőbázissal mélyíti tovább együtt­működését, másfél ezer új munka­­lehetőséget teremtve itt, miközben ennek a tízszeresét építi le a világ más országaiban. A cég költségei jelentős csökkentését reméli a fej­lesztőközpont működésétől. Hol landol a győri Pilóta? de átalakul­­ A Danone azt szeretné, ha több kekszet ennénk Marad a gyár. A francia Danone-csoport október 25- én jelenti be Genfben, a nemzetközi munkaügyi szervezet központjában, hogy 36 európai üzeméből mennyit ál­lít le véglegesen. A Franciaországban kiszivárgott, ám hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a Győri Keksz­gyárat jelentősen átszervezik ugyan, de nem zárják be. A százegy éves, több mint 600 embert foglalkoztató győri gyár régóta nincs magyar tulajdonban. Ezt az üzemet a vi­lág egyik legnagyobb élelmiszergyártó csoportja, a francia Danone-csoport ta­valy november közepén vette meg a brit United Biscuitstól. A Danone az idén márciusban hozta nyilvánosságra, hogy a jelenleg 15 ezer embert foglalkoztató 36 európai üzeméből hatot bezár. Az érin­tett gyárak leállításának végleges határ­idejét 2004 júniusában határozta meg. A megszüntetésre ítélt üzemek között sze­repelt a Győri Keksz is. Ebből arra kö­vetkeztetnek a szakszervezetek, a dolgo­zók és a város vezetői, hogy a Danone kizárólag piacot vásárolt. A Gazdasági Versenyhivatal ennek ellenére nem talált kivetnivalót a tranzakcióban. A Danone-csoport szándékai ellen nemzetközi bojkott bontakozott ki, amelynek a mára ismert mutatószámok alapján inkább erkölcsi jelentősége volt, a Danone-termékek iránti kereslet nem csökkent Európában. Az interneten is szerveződő hazai ellenállás a Balaton szelet és a Pilóta keksz megmentésének a jelszavával toborzott híveket. Ez az érve­lés azonban hibás volt: a Danone nem akarta megszüntetni a sikertermékek gyártását - székesfehérvári telephelyére tervezte átköltöztetni a technológiát. A Danone-csoport vezetői azt bizony­gatták: piacgazdaságban nem lehet meg­akadályozni, hogy egy magántulajdon­ban lévő világcég hatékonyságnövelő in­tézkedéseket hajtson végre. Az európai gyakorlathoz képest Magyarországon egyébként is igen kevés kekszet fogyasz­tanak az emberek, a győri gyár részese­dése ráadásul még ezen a nem túl nagy piacon belül is csökkent a tavalyi évben. A kisalföldi kekszgyár bezárásának vi­tája utcai demonstrációkhoz vezetett. A Danone vezetői azzal próbálták féken tar­tani az indulatokat és megnyugtatni a közvéleményt, hogy a francia cégcsoport a leghumánusabban gondolkodó multina­cionális vállalatok egyike a világon. Fel is ajánlották, hogy segítenek a bezárásra ítélt gyár dolgozói elhelyezkedésében, székesfehérvári üzemükben munkahe­lyeket kínáltak nekik, és a korkedvezmé­nyes nyugdíjazások költségeinek átválla­lására is ígéretet tettek. Nem számoltak viszont azzal, hogy a „győriség” kollek­tív érzésével kerültek szembe, hiszen a kekszgyárhoz százegy év után erős érzel­mekkel kötődik a város. Ráadásul ez a cég mindig is közismert volt a közösségi szelleméről, vezetői pedig példát mutat­tak a dolgozók és a nyugdíjasok megbe­csülésében. Halbritter Mátyás - aki ko­rábban vezérigazgatója volt a társaság­nak, és ő kezdte meg a vállalat szervezeti modernizálását a külföldi tőke bevonásá­val - saját prémiumát például többször is a gyár nyugdíjasainak ajánlotta fel. Győr önkormányzatának nem volt ér­demi aduja ebben a játszmában, nem rendelkezett tulajdonrésszel, egyetlen nyomásgyakorló eszközének a nyilvá­nosság bizonyult, amelyet igyekezett is felhasználni. Ez azonban kevésnek ígér­kezett a Danone törekvésének megvál­toztatásához. A kormány akkor lépett, amikor látni lehetett, hogy kizárólag az ő közreműködése hozhat fordulatot az ügyben. Formális beleszólása természetesen a kormánynak sem volt a Danone haté­konyságnövelő intézkedéseibe. Köztu­dott azonban, hogy egy külföldi cég szá­mára mennyire fontos az éppen hatal­mon lévő kormány kedvezményekben, piaci információkban megnyilvánuló ro­­konszenve. A gazdasági tárca vezetői pillanatok alatt meg is egyeztek a Danone-csoport­­tal. Ezt a megállapodást persze mindenki másképp tálalta. A tárgyalások után Glattfelder Béla, a szaktárca politikai ál­lamtitkára kijelentette: a Danone vezetői­nek közlése szerint a franciák elállnak a győri gyár bezárásától, és tovább mű­ködtetik székesfehérvári üzemüket is. Aláírt Locqueneux, a győri gyár ügyveze­tője óvatosabban fogalmazott: a Danone készen áll arra, hogy korábbi terveit átér­tékelje, és adott esetben mindkét telephe­lyet megtartsa. Kiszivárgott értesülések szerint a gazdasági tárca cserébe a Szé­­chenyi-terv lehetőségeit csillantotta meg a franciák előtt. Lapunk információja szerint jövő pén­teken Győrben a tulajdonos képviselője bejelenti: nem zárják be az üzemet. De azért nem marad minden a régiben, lesz létszámleépítés, gyártósorok átköltözte­tése, profilváltás. A Danone minden esz­közzel megpróbálja a magyar kekszfo­gyasztást növelni, mivel az jelenleg egy lakosra évi 2,5 kiló. Természetesen vál­toztatni kell azon a meglehetősen rossz mutatón is, amely ma a két gyárat - a győrit és a székesfehérvárit - jellemzi: a kapacitáskihasználás 30-40 százalék kö­zött mozog. Értesüléseink szerint a fe­hérvári gyárban „már alapozzák a gépe­ket”, tehát valószínű, hogy új termékeket is gyártanak majd itt. Azt azonban a he­lyiek sem tudják még, hogy a győri pro­filt veszik-e át. A szakemberek szerint egyébként a profiltisztítás indokolt, hiszen Győrött elsősorban az úgynevezett lisztes áru gyártásának van hagyománya, és például a cukorkakészítés mindig is távol állt et­től a termelési kultúrától. Aggodalmat váltott ki Győrött, hogy nemrég a győri keksz márkajelével Len­gyelországban gyártott Danone-termék, a Pilóta piskóta jelent meg a magyar üz­letek polcain. Ebből jogi vita támadt, a város polgármestere a „győri” név hasz­nálatának megvonását helyezte kilátás­ba, ha nem tudnak megegyezni a Danone-nal. A jogvita fejleményeiről és a város gyármegtartó erőfeszítéseiről ma tart sajtótájékoztatót Balogh József pol­­gármester. A szakértők arra is felhívják a figyel­met: szakmai szempontból indokolt, hogy a Danone a Pilóta piskótát - termé­szetesen nem a hagyományosan győri Pi­lóta kekszről van szó - ott készíti, ahol ehhez technológiája van. Ennek az új ter­méknek a Győrbe telepítéséhez 2,5 milli­árd forintos gépsort kellene üzembe állí­tani a Rába-parti városban. A Danone-csoportnak a Győri Keksz­gyárat érintő döntését kedvezőtlenül be­folyásolhatja a terrorizmus hatására is be­következő visszaesés a világpiacon. Nö­velheti a Győri Kekszgyár fennmaradásá­nak esélyeit viszont az, hogy termékei iránt megugrott a kereslet. A gyárból szerzett értesüléseink szerint emiatt már júliusban hatnapos munkahetet kellett el­rendelni az üzemben. A korábbi években csak augusztus végétől, szeptember ele­jétől kezdődött a szezon, most azonban már a nyár közepén jelentősen megnőtt az igény a győri termékek iránt. Ebben bizonyára közrejátszott, hogy a győri édességek reklámjára mintegy százmillió forintot költött a cég. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kampányt követően ismét kevesebb kekszet eszünk. Hajba Ferenc Szaggatják a keksztésztát a győri üzemben FOTÓ: MTI - MATUSZ KRISZTIÁN A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány meghirdeti a V. Irodaház Kft.-ben lévő, 100%-os tulaj­doni hányadot biztosító üzletrésze, tárgyalásos eljárás keretében történő nyilvános értékesítését. Az értékesítésre kerülő üzletrész tartalmazza a Budapest V. kerület 643. sz. tulajdoni lapon 24429/2 helyrajzi számú, természetben a Vörösmarty tér 1. alatti irodaház ingatlant. Az üzletrész irányára 5 milliárd forint. A pályázaton részt vehet: a) a Magyar Köztársaságban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, továbbá b) olyan ajánlattevői csoport, amelynek legalább egy tagja a Magyar Köztársaságban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, tagjai a pályázaton kö­zös ajánlattal vesznek részt, felelősségük pedig egyetemleges (konzorcium). A Pályázati Kiírás 2001. október 24-től munkanapokon 10-15 óra között vásárolható meg 50 000 Ft + áfa áron az alábbi címen: 1051 Budapest, Vigadó tér 2., IV. emelet 431. szoba A pályázatok beadásának időpontja: 2001. november 16., péntek, 11 és 12 óra között. A pályázatok benyújtásának helye: 1051 Budapest, Vigadó tér 2., IV. emelet 428. szoba További információ: dr. Borda István ügyvezető igazgató Tel./fax: 318-4512 .

Next