Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-20 / 246. szám
Elárverezték a hengerművet Százhetven ember munkahelye van veszélyben Ózdon A termelőeszközök árverése után leállt a munka az Ózdi Hengermű (ÓHM) Kft. gyárában. Százhetven ember munkahelye van veszélyben. A szakszervezet és a kft. vezetői közösen keresik a kiutat a válságból - amely már nem az első a valamikori durvahengermű dolgozóinak életében. MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Százhetven ember munkahelye van veszélyben Ózdon, miután az Ózdi Hengermű (ÓHM) Kft. jelzálog alatt álló termelőeszközeit árverésen értékesítették. Erre azért került sor, mert febrárban termelésfinanszírozási hitelt vett fel a kft. a Raiffeisen Banktól. A bank októberben úgy látta, hogy pénze biztonsága érdekében célszerű a jelzáloggal terhelt vagyonrészt értékesíteni. Az érdekeltségébe tartozó RB Kereskedőház Kft. pedig megbízta az Első Budai Árverező Házat, hogy hirdesse meg a licitet. Információink szerint az RB terveiben az szerepelt, hogy maga veszi majd meg a vagyonrészt, ám az árverésen a miskolci Észak-magyarországi Ingatlanforgalmazó (Északing) Kft. jobb ajánlattal jelentkezett. Az idomacélokat előállító gyár már hétfőtől leállította a termelést, és félő, hogy a dolgozók az októberi bérükhöz sem jutnak hozzá. Az ÓHM Kft. egyébként azt az üzemrészt működtette, amelyet az elsők között privatizáltak az Ózdi Kohászati Üzemekből: előbb Petrenkó János - valamikori munkásvállalkozó, szocialista parlamenti képviselő üzemeltette, majd a miskolci Metaltrade Hungária Kft. tulajdonába került. Két és fél éve vette meg az OHM-et a - szintén miskolci - Kroda Pénzügyi Befektetési Kft., de hamar közölte: a cég a csaknem egymilliárdos adóssága miatt csődöt jelent. Végül 2000 nyarán a legnagyobb hitelezők megszerezték a kft. harmadát, a Kroda Kft. pedig - újabb kétszázmilliós adósságállománnyal - eladta üzletrészét az ÓHM menedzsmentjének. Az ÓHM nettó százmillió forintos kikiáltási árú részvagyonának új tulajdonosa, az Északing Kft. - amely információink szerint 70 millióért jutott az eszközökhöz - a napokban elszállította a hengerek egy részét. Ezt azzal indokolta: félt, hogy az ÓHM bérleti díjat kér majd tőle. Ugyanakkor jelezte: beruházó-üzemeltető jelentkezését várja, és ha akad ilyen, folytatódhat a termelés. Az Északing Kft. ügyvezetőjét lapzártáig nem tudtuk elérni. A vasasszakszervezet Borsod-Abaúj- Zemplén megyei elnöke, Bodnár József lapunknak elmondta: keresik a megoldást a gyár továbbüzemeltetésére, a tárgyalások azonban eddig nem vezettek eredményre. Ha mégis felszámolásra kerül sor, akkor is csak három-négy hónap múlva képzelhető el hogy a bérgaranciaalapból jusson az OHM-eseknek. Valószínűleg nem is kapnának elegendő öszszeget arra, hogy a végkielégítéseket és a felmondási időre járó béreket ki tudják fizetni. Bodnár József közölte: szerdán ismét egyeztetnek az ÓHM Kft. menedzsmentjével. Az ÓHM egyik ügyvezetője, Kriston Sándor úgy fogalmazott: mindent elkövetnek, hogy embereik tovább dolgozhassanak. Al NÉPSZABADSÁG PIACGAZDASÁG 2001. OKTÓBER 20., SZOMBAT 13 A nyomtatók a Távol-Keletre mennek Várhatóan egymilliárd forintos árbevétel-kiesést okoz a Pannonplast Rt.nek, hogy leányvállalatánál, a Moldin Kft.-nél gyártott nyomtatók műanyag alkatrészeinek előállítását a Hewlett-Packard (HP) 2002 első negyedévének végéig a Távol-Keletre helyezi át. A Pannonplast Rt.-t a Hewlett-Packard illetékesei már tájékoztatták a termelés áttelepítéséről. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint arról beszámoltunk, a HP a tömegterméknek számító tintasugaras nyomtatók gyártását már 2001 elején áttelepítette a Távol-Keletre a piac drasztikus változására, továbbá a költségelőnyre hivatkozva. A HP megrendelése az idén folyamatosan csökkent. Időközben a Pannonplast leányvállalatánál, a Moldinnál megkezdődött számos, új típusú, többfunkciós nyomtató prototípusainak próbagyártása. A termelés jövő évi megszűnése miatt az új típusok gyártásának bevezetésével járó költségek megtérítésére vonatkozó tárgyalások a HP-vel megkezdődtek - közölte tegnap a Pannonplast. A kiépített és felszabaduló gyártókapacitás más termékek előállítására felhasználható - áll a Pannonplast közleményében. A Pannonplast-csoport féléves gyorsjelentése szerint 985 millió forint nettó eredményt ért el az idén az első fél évben, ami 25,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A cégcsoport 15,63 milliárd forint árbevételt ért el idén január-júniusban, ami 34,6 százalékkal haladja meg a bázisidőszak adatát. Az éves közgyűlésen Fehér Erzsébet elnök-vezérigazgató azt közölte, hogy a Pannonplast Rt. kétmilliárd forintos nettó eredményt tervez az idén, az elmúlt évi 1,7 milliárd forint után. Az elnök-vezérigazgató közölte azt is, hogy 2001-ben erőteljes árbevétel-növekedést vár, így a tavalyi 28 milliárd forint után erre az évre 33 milliárd forint elérését tűzték ki célul. Az amerikai Hewlett-Packard, amely nemrég az ugyancsak amerikai Compaq céggel egyesült, a jövő hónapban elindítja saját szoftverfejlesztő vállalkozását Kínában - jelentette a Reuters. A HP Kínát hagyományos piacának tekinti, mintegy húsz éve tart fenn vele üzleti kapcsolatokat. Novemberben egy Sanghajban létrehozott fejlesztőbázissal mélyíti tovább együttműködését, másfél ezer új munkalehetőséget teremtve itt, miközben ennek a tízszeresét építi le a világ más országaiban. A cég költségei jelentős csökkentését reméli a fejlesztőközpont működésétől. Hol landol a győri Pilóta? de átalakul A Danone azt szeretné, ha több kekszet ennénk Marad a gyár. A francia Danone-csoport október 25- én jelenti be Genfben, a nemzetközi munkaügyi szervezet központjában, hogy 36 európai üzeméből mennyit állít le véglegesen. A Franciaországban kiszivárgott, ám hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a Győri Kekszgyárat jelentősen átszervezik ugyan, de nem zárják be. A százegy éves, több mint 600 embert foglalkoztató győri gyár régóta nincs magyar tulajdonban. Ezt az üzemet a világ egyik legnagyobb élelmiszergyártó csoportja, a francia Danone-csoport tavaly november közepén vette meg a brit United Biscuitstól. A Danone az idén márciusban hozta nyilvánosságra, hogy a jelenleg 15 ezer embert foglalkoztató 36 európai üzeméből hatot bezár. Az érintett gyárak leállításának végleges határidejét 2004 júniusában határozta meg. A megszüntetésre ítélt üzemek között szerepelt a Győri Keksz is. Ebből arra következtetnek a szakszervezetek, a dolgozók és a város vezetői, hogy a Danone kizárólag piacot vásárolt. A Gazdasági Versenyhivatal ennek ellenére nem talált kivetnivalót a tranzakcióban. A Danone-csoport szándékai ellen nemzetközi bojkott bontakozott ki, amelynek a mára ismert mutatószámok alapján inkább erkölcsi jelentősége volt, a Danone-termékek iránti kereslet nem csökkent Európában. Az interneten is szerveződő hazai ellenállás a Balaton szelet és a Pilóta keksz megmentésének a jelszavával toborzott híveket. Ez az érvelés azonban hibás volt: a Danone nem akarta megszüntetni a sikertermékek gyártását - székesfehérvári telephelyére tervezte átköltöztetni a technológiát. A Danone-csoport vezetői azt bizonygatták: piacgazdaságban nem lehet megakadályozni, hogy egy magántulajdonban lévő világcég hatékonyságnövelő intézkedéseket hajtson végre. Az európai gyakorlathoz képest Magyarországon egyébként is igen kevés kekszet fogyasztanak az emberek, a győri gyár részesedése ráadásul még ezen a nem túl nagy piacon belül is csökkent a tavalyi évben. A kisalföldi kekszgyár bezárásának vitája utcai demonstrációkhoz vezetett. A Danone vezetői azzal próbálták féken tartani az indulatokat és megnyugtatni a közvéleményt, hogy a francia cégcsoport a leghumánusabban gondolkodó multinacionális vállalatok egyike a világon. Fel is ajánlották, hogy segítenek a bezárásra ítélt gyár dolgozói elhelyezkedésében, székesfehérvári üzemükben munkahelyeket kínáltak nekik, és a korkedvezményes nyugdíjazások költségeinek átvállalására is ígéretet tettek. Nem számoltak viszont azzal, hogy a „győriség” kollektív érzésével kerültek szembe, hiszen a kekszgyárhoz százegy év után erős érzelmekkel kötődik a város. Ráadásul ez a cég mindig is közismert volt a közösségi szelleméről, vezetői pedig példát mutattak a dolgozók és a nyugdíjasok megbecsülésében. Halbritter Mátyás - aki korábban vezérigazgatója volt a társaságnak, és ő kezdte meg a vállalat szervezeti modernizálását a külföldi tőke bevonásával - saját prémiumát például többször is a gyár nyugdíjasainak ajánlotta fel. Győr önkormányzatának nem volt érdemi aduja ebben a játszmában, nem rendelkezett tulajdonrésszel, egyetlen nyomásgyakorló eszközének a nyilvánosság bizonyult, amelyet igyekezett is felhasználni. Ez azonban kevésnek ígérkezett a Danone törekvésének megváltoztatásához. A kormány akkor lépett, amikor látni lehetett, hogy kizárólag az ő közreműködése hozhat fordulatot az ügyben. Formális beleszólása természetesen a kormánynak sem volt a Danone hatékonyságnövelő intézkedéseibe. Köztudott azonban, hogy egy külföldi cég számára mennyire fontos az éppen hatalmon lévő kormány kedvezményekben, piaci információkban megnyilvánuló rokonszenve. A gazdasági tárca vezetői pillanatok alatt meg is egyeztek a Danone-csoporttal. Ezt a megállapodást persze mindenki másképp tálalta. A tárgyalások után Glattfelder Béla, a szaktárca politikai államtitkára kijelentette: a Danone vezetőinek közlése szerint a franciák elállnak a győri gyár bezárásától, és tovább működtetik székesfehérvári üzemüket is. Aláírt Locqueneux, a győri gyár ügyvezetője óvatosabban fogalmazott: a Danone készen áll arra, hogy korábbi terveit átértékelje, és adott esetben mindkét telephelyet megtartsa. Kiszivárgott értesülések szerint a gazdasági tárca cserébe a Széchenyi-terv lehetőségeit csillantotta meg a franciák előtt. Lapunk információja szerint jövő pénteken Győrben a tulajdonos képviselője bejelenti: nem zárják be az üzemet. De azért nem marad minden a régiben, lesz létszámleépítés, gyártósorok átköltöztetése, profilváltás. A Danone minden eszközzel megpróbálja a magyar kekszfogyasztást növelni, mivel az jelenleg egy lakosra évi 2,5 kiló. Természetesen változtatni kell azon a meglehetősen rossz mutatón is, amely ma a két gyárat - a győrit és a székesfehérvárit - jellemzi: a kapacitáskihasználás 30-40 százalék között mozog. Értesüléseink szerint a fehérvári gyárban „már alapozzák a gépeket”, tehát valószínű, hogy új termékeket is gyártanak majd itt. Azt azonban a helyiek sem tudják még, hogy a győri profilt veszik-e át. A szakemberek szerint egyébként a profiltisztítás indokolt, hiszen Győrött elsősorban az úgynevezett lisztes áru gyártásának van hagyománya, és például a cukorkakészítés mindig is távol állt ettől a termelési kultúrától. Aggodalmat váltott ki Győrött, hogy nemrég a győri keksz márkajelével Lengyelországban gyártott Danone-termék, a Pilóta piskóta jelent meg a magyar üzletek polcain. Ebből jogi vita támadt, a város polgármestere a „győri” név használatának megvonását helyezte kilátásba, ha nem tudnak megegyezni a Danone-nal. A jogvita fejleményeiről és a város gyármegtartó erőfeszítéseiről ma tart sajtótájékoztatót Balogh József polgármester. A szakértők arra is felhívják a figyelmet: szakmai szempontból indokolt, hogy a Danone a Pilóta piskótát - természetesen nem a hagyományosan győri Pilóta kekszről van szó - ott készíti, ahol ehhez technológiája van. Ennek az új terméknek a Győrbe telepítéséhez 2,5 milliárd forintos gépsort kellene üzembe állítani a Rába-parti városban. A Danone-csoportnak a Győri Kekszgyárat érintő döntését kedvezőtlenül befolyásolhatja a terrorizmus hatására is bekövetkező visszaesés a világpiacon. Növelheti a Győri Kekszgyár fennmaradásának esélyeit viszont az, hogy termékei iránt megugrott a kereslet. A gyárból szerzett értesüléseink szerint emiatt már júliusban hatnapos munkahetet kellett elrendelni az üzemben. A korábbi években csak augusztus végétől, szeptember elejétől kezdődött a szezon, most azonban már a nyár közepén jelentősen megnőtt az igény a győri termékek iránt. Ebben bizonyára közrejátszott, hogy a győri édességek reklámjára mintegy százmillió forintot költött a cég. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kampányt követően ismét kevesebb kekszet eszünk. Hajba Ferenc Szaggatják a keksztésztát a győri üzemben FOTÓ: MTI - MATUSZ KRISZTIÁN A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány meghirdeti a V. Irodaház Kft.-ben lévő, 100%-os tulajdoni hányadot biztosító üzletrésze, tárgyalásos eljárás keretében történő nyilvános értékesítését. Az értékesítésre kerülő üzletrész tartalmazza a Budapest V. kerület 643. sz. tulajdoni lapon 24429/2 helyrajzi számú, természetben a Vörösmarty tér 1. alatti irodaház ingatlant. Az üzletrész irányára 5 milliárd forint. A pályázaton részt vehet: a) a Magyar Köztársaságban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, továbbá b) olyan ajánlattevői csoport, amelynek legalább egy tagja a Magyar Köztársaságban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, tagjai a pályázaton közös ajánlattal vesznek részt, felelősségük pedig egyetemleges (konzorcium). A Pályázati Kiírás 2001. október 24-től munkanapokon 10-15 óra között vásárolható meg 50 000 Ft + áfa áron az alábbi címen: 1051 Budapest, Vigadó tér 2., IV. emelet 431. szoba A pályázatok beadásának időpontja: 2001. november 16., péntek, 11 és 12 óra között. A pályázatok benyújtásának helye: 1051 Budapest, Vigadó tér 2., IV. emelet 428. szoba További információ: dr. Borda István ügyvezető igazgató Tel./fax: 318-4512 .