Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

8 NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2001. OKTÓBER 30., KEDD Schlecht-ügy: egy ártatlanság története Végleg lezárult a Fidesz-közeli cégek eladása kapcsán indult nyomozás, miután a Fővárosi Főügyészség a Kaya Ibrahim nevével jelzett fantomcégügyben is elutasí­totta a nyomozás megszüntetése ellen benyújtott panaszokat. A közel három évig tartó eljárás - melynek egyetlen gyanúsítottja Schlecht Csaba volt - azzal szűnt meg, hogy nem sikerült a vádemeléshez szükséges elegendő bizonyítékot beszerezni. Azaz sem a csődbűntett, sem az adócsalás, sem a közokirat-hamisítás nem bizonyít­ható - mondja a rendőrség és az ügyészség. A­z úgynevezett fantomcégügyben, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 1998 októberében rendelt el nyomozást a Népszabadság cikkei nyo­mán ismeretlen tettes ellen közokirat­hamisítás gyanúja miatt. A cikkek az­után láttak napvilágot, hogy az APEH elnöki székébe Simicska Lajos, a Fidesz egykori gazdasági igazgatója került. Simicskáról már korábban tudott volt, hogy számtalan Fidesz-közeli cég alapí­tásában részt vett, több ilyenben tulaj­donrészt is szerzett. Schlecht pedig Sim­icska közeli munkatársának számított, egyik legnagyobb üzleti vállalkozásuk­nál, a Mahirnál is. Schlecht a jelek sze­rint a Fidesz-vezetők szűk baráti köré­hez tartozott, amit bizonyít, hogy Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök édesapja a Népszabadságnak nyilatkoz­va maga nevezte meg fia barátjaként. (Schlecht egyébként felügyelőbizottsági tagja volt Orbán Viktor édesapja vállal­kozásának is.) Fidesz-közeli cégek Schlecht Csaba 1995. július 25-én ti­zenöt - többek között Simicska Lajos ál­tal alapított céget Fidesz-közelinek tartott vállalkozást adott el a magát Kaya Ibrahim, 1997. szeptember 17-én pedig kettőt a magát Josip Tot irataival igazoló férfinak. A vállalkozások után tetemes adósság, köztartozás maradt, amely még az eladás előtt keletkezett. A cégek va­gyontalanul kerültek az új „tulajdono­sok” birtokába, akik a Népszabadságnak nyilatkozva kategorikusan tagadták a cégvásárlást. Mindketten azt nyilatkoz­ták lapunknak, ők maguk sosem kötöttek üzletet Magyarországon, útlevelüket el­lopták, és valakik visszaéltek azzal. A cégeladások tehát vitathatatlanul meg­történtek, „csupán” az igazi vevő kiléte maradt ismeretlen. A vásárlásokat kezdjük a „kisebb té­tellel”! Schlech 1997. szeptember 17-én az A-Reklám Kft.-t, valamint a Farkas és Társa Kft.-t adta el a magát egy férfinak, aki a horvát Josip Tot útlevelével igazol­ta magát. Schlecht bonyolult kereszttu­lajdonlásokkal, vásárlásokkal és eladá­sokkal „jutott odáig,” hogy 1995. au­gusztus 14-én már egyedüli tulajdonosa és vezetője volt ennek a két cégnek. Az A-Reklám Kft.-nek korábban igencsak illusztris személyiségek voltak hosz­­szabb-rövidebb ideig a tagjai: Tóth Béla vállalkozó, a Fidesz médiaügyeinek egy­kori intézője, Pusztai Zsuzsanna, a Fi­desz volt gazdasági igazgatójának, a ké­sőbbi APEH-elnöknek, Simicska Lajos­nak a felesége, Horváth Katalin, Gansperger Gyulának, az ÁPV Rt. ké­sőbbi elnökének a felesége, valamint Ba­kos Erika, aki Kövér László testvérének, Kövér Szilárdnak a felesége. S mi volt ebben az üzlet Josip Tótnak? Nos, az igazi Josip Tóttól biztosan nem tudjuk meg, mert nem ő volt a vevő. Ezt igazolta a tanúvallomása mellett az írás­­szakértői vélemény is. Schlecht mindvé­gig tanú volt az ügyben. Meghallgatása­kor úgy nyilatkozott: a cégeket ügyvéd közreműködésével értékesítette az általa Josip Totként megismert személynek. A cégeladások kapcsán azt is vizsgál­ták, hogy Schlecht Csaba a cégek eladá­sával akart-e megszabadulni a köztarto­zások megfizetésétől. A nyomozáskor beszerzett okiratok alapján a rendőrség megállapította, hogy az A-Reklám Kft.­­nek 1 millió 830 ezer forint, a Farkas és Társa Kft.-nek pedig 5 millió 930 ezer forint társaságiadó-tartozása volt. Az A­­Reklám ezen túl 110 millió forinttal tar­tozott a Postabanknak is. A tartozások azonban valamennyi esetben még Schlecht tulajdonszerzése, illetve ügyve­zetősége előtt keletkeztek, így - a rend­őrség szerint - vele szemben az adócsa­lás gyanúja fel sem merülhetett. Az adó és tb-járulék behajtásának késleltetésé­vel, illetve megakadályozásával elköve­tett adócsalás gyanúját pedig azért nem lehetett megállapítani, mert az APEH a tartozások behajtása iránt sem 1995-ben, sem 1996-ban, sem 1997-ben nem intéz­kedett - fogalmazott a nyomozást meg­szüntető határozat. Ami pedig a Posta­­bank-kölcsönt illeti, a rendőrség szerint Schlecht felelőssége ez ügyben sem álla­pítható meg. Centum a középpontban Pez A-Reklám Kft. 1993-ban vett fel a pénzintézettől 190 milliós kölcsönt, amelyből 80 millió forintot 1994. június 21-ig visszafizetett. A cég ezután már nem törlesztett, de a Postabank sem tett semmit a hitel behajtásáért. A banki in­tézkedés hiánya miatt nem merült fel an­nak a gyanúja, hogy az A-Reklám Kft. eladásával akarták elkerülni a hitel visz­­szafizetését. A Németországban élő Kaya Ibrahim cégvásárlása már nagyobb falatnak bizo­nyult. A török vendégmunkás egyetlen napon, 1995. július 25-én tizenhárom, Fidesz-közelinek mondott vállalkozást vásárolt Schlecht Csabától, aki - megint csak - az eladásra került cégekben az adásvételt megelőző napokban, 1995. jú­lius 13-án lett egyedüli tulajdonos és ügyvezető. A cégek közül a legfigyelemremél­tóbb a Centum Kft. volt, amelyet 1989 februárjában a fővárosi Bibó István Szakkollégium címére jegyeztek be, ak­kor még Századvég Kft. néven. Az alapí­tók között volt többek között Orbán Vik­tor, Kövér László, valamint Stumpf Ist­ván, a mostani kancelláriaminiszter. A vállalkozás menete a cégiratokból 1993 augusztusáig követhető nyomon, ám ad­digra a fent említett alapítók közül már csak Stumpf volt a cég tagja. Időközben tulajdont szerzett a cégben Simicska La­jos és Schlecht Csaba, az ügyvezető pe­dig Kövér László testvére, Kövér Szilárd lett. Schlecht 1995 júliusában maradt magára Centum Kft.-ben, amit hamaro­san el is adott. A cég után több tízmillió forint köztartozás maradt. A vevő, Kaya Ibrahim, a Németor­szágban élő török vendégmunkás is ta­gadta, hogy vállalkozásokat vásárolt vol­na, s kitartott amellett, hogy ellopott út­levelével éltek vissza. Az írásszakértő azonban nyolcvan százalékban valószí­nűsítette, hogy valóban Kaya Ibrahim ír­ta alá a cégvásárlásokról szóló dokumen­tumokat. Mivel Kaya Ibrahim tanúként szerepel az ügyben, a magyar hatóság nem kötelezhette arra, hogy szembesítés végett jelenjen meg Magyarországon. A közokirat-hamisítás tényét így Schlecht­­tel szemben nem lehetett bizonyítani. A nyomozás egyébként már több mint két éve tartott, amikor a rendőrség - az ügyészség utasítására - gyanúsítottként idézte be a korábban csak tanúként meg­hallgatott Schlecht Csabát. Azt vizsgál­ták, hogy vannak-e gazdasági bűncselek­mények a cégeladások mögött. A hosz­­szas eljárás végére csupán annyit sikerült megállapítani, hogy egy ismeretlen sze­mély - Kaya Ibrahim nevének és adatai­nak felhasználásával - 13 társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. A cégek ezután eltűntek a bejelentett szék­helyükről, tartozásaik pedig behajthatat­lanná váltak. A cégiratokból nem lehetett nyomon követni a gazdasági tevékenysé­güket. A vállalkozásokat hivatalból tö­rölték. Noha egy kivétellel a felsorolt cégek­nek egyaránt többmilliós adó- és járulék­­tartozásai voltak, a csődbűntett és az adócsalás gyanúja csak egy vállalkozás, a Centum Kft. kapcsán fogalmazódott meg. Ahhoz ugyanis, hogy a cégeladás­kor csődbűntett miatt felmerüljön a sze­mélyi felelősség gyanúja, az kell, hogy az adásvételkor a cég ellen már megin­duljon a felszámolási eljárás. A 13 cég közül az első körben négy ilyen is volt. Ahhoz azonban, hogy a gyanú be is iga­zolódjon, vagyonnal is rendelkeznie kell a cégnek. Ez pedig egy vállalkozásra, a Centum Kft.-re szűkítette le a kört. A csődbűntett ugyanis „arról szól”, hogy valaki a vagyont elrejti, avagy színlelt ügyletet köt, amellyel meghiúsítja a­­ még meglévő cégvagyonból­­ a hitele­zők kielégítését. Az eljárás során azon­ban kiderült: a Centumnak nemhogy 1995-ben nem volt vagyona, de már 1994-ben is csak papíron létezett, így a rendőrség bizonyítottság hiányában szüntette meg a csődbűntett miatt elren­delt nyomozást Schlechttel szemben. Magyar a baráti jogról Az ügyben - a rendőrségi és az ügyészség határozat szerint is - az adó­csalás tényét sem lehetett megállapítani. A nyomozás megszüntetése ellen töb­ben - köztük az SZDSZ több képviselője is - panasszal éltek, ám a Fővárosi Fő­ügyészség a fenti indokok alapján vala­mennyit elutasította. Magyar Bálint sza­bad demokrata politikus az igazságszol­gáltatás szégyenének nevezte, hogy a Fi­desz barátainak esetében a rendőrség és az ügyészség bűnüldözés helyett inkább bűnpártolással foglalkozik. Magyar le­szögezte: ez az eljárás is azt bizonyítja, hogy folyik Orbán Viktor szennyesének a tisztára mosása. Úgy vélte: mindennek az az üzenete, hogy Magyarországon megszűnt a törvény előtti egyenlőség, mert ha valaki a Fidesz barátja, akkor je­lentős köztartozással rendelkező cégeit következmények nélkül fantomizálhatja. Bánfai Tamara - Kéri J. Tibor Schlecht az egyetlen gyanúsított volt FOTÓ: KOVÁCS BENCE kamatoz­ó­­s KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 12002/111 Jegyzési időszak: 2001. október 29. - 2001. november 9. Futamidő: 1 év Kamat: 9,50% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 9,39% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. október 29. - 2001. november 6. között: 99,90% 2001. november 7. - 2001. november 9. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ÁLLAMI GARANCIÁVAL Tökéletesen biztonságos, is lég Sümeg megyét vált? Zala felé kacsingat a Veszprém megyei város A Veszprém megyéhez tartozó, hétezer lakosú Sümeg Zala me­gyéhez csatlakozik, ha a veszpré­miek nem támogatják a helyi gimnázium oktatási programjá­nak bővítését, mondta lapunknak a sümegi polgármester. A Zala megyei közgyűlés elnöke úgy vé­li: a megyeváltás önmagában nem old meg semmit. Ha a megyegyűlés nem támo­gatja a sümegi Kisfaludy- Ramasetter iskola új szakképző tanfolyamainak megindítását, ak­kor a város fontolóra ve­szi, hogy megyét vált, és Zalához csatlakozik - je­lentette ki Rátosi Ferenc sümegi polgármester né­hány nappal azután, hogy Veszprém megye közgyűlése 15 igen, há­rom nem szavazattal, 18 tartózkodással egyelőre elutasította a sümegi gimnázium alapító ok­iratának módosítását, ami elengedhetetlenül szükséges az új szakok beindításához. Az iskola egyik fenntartója a me­gyei önkormányzat. Rátosi Ferenc úgy vé­li: ez nem szakmai dön­tés volt, hanem politikai okok áll­nak a határozat mögött. A negy­ventagú megyei közgyűlés októ­ber 14-i ülésén a Fideszből, a ke­reszténydemokrata szövetségből, az MDF-ből és a Független Kis­gazdapártból álló jobboldali koa­líció huszonegy jelen lévő tagja közül csak hatan szavaztak a sü­megi elképzelések mellett, tizen­­ketten tartózkodtak, hárman nem­mel szavaztak. Rátosi szerint ez csakis utasításra történhetett. A polgármester azt mondja: az összesen tíz új szak megindítása - köztük a logisztikai, szállítmá­nyozási, idegenforgalmi vagy kertészeti képzés - elengedhetet­lenül fontos nemcsak az 1270 di­ákot oktató iskola fennmaradása, hanem Sümeg fejlődése szem­pontjából is. A hétezer lakosú vá­ros és környéke ugyanis Veszp­rém megye leghátrányosabb helyzetű térsége, a munkanélkü­liség itt megközelíti tíz százalé­kot a hatszázalékos megyei átlag­gal szemben. Rátosi Ferenc - aki a Torgyán-féle kisgazdapárt me­gyei elnöke is - nem állítja, hogy a szavazás eredményét befolyá­solta volna párttagsága, de nem is zárta ki ennek lehetőségét. A városban egyébként meglenne a kellő támogatottság a megyevál­táshoz, mondta a polgármester. Stolár Mihály, a megyei köz­gyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint egyértel­műen szakmai okok miatt utasí­tották el az alapító okirat kibőví­tését. A sümegi iskola ugyanis nem rendelkezett miniszteri en­gedéllyel a felsőfokú akkreditált szakképzések megindításához, továbbá nem mérték fel kellő­képpen az igényeket az új sza­kokra. Stolár túlzásnak tartja, hogy egy iskola, mint a sümegi, egyszerre tíz új képzésbe kíván kezdeni, úgy, hogy nem méri fel, milyen tárgyi és személyi feltéte­lekre lenne ehhez szükség. A sü­megi polgármester viszont azt ál­lítja, hogy ilyen felmérésre csak azután kerülhetne sor, hogy meg­kapták az engedélyt a képzésre. A megyei oktatási bizottság el­nöke - aki a Sümeghez közeli Ajkán egy középiskola igazgató­­helyettese - tagadta, hogy ajkai érdekek befolyásolták volna a döntést.­­ Ajkán nem képeznek szállít­mányozási és idegenforgalmi szakembereket — mondta Stolár Mihály, aki kijelentette: a döntés mögött nem politikai, hanem szakmai okok húzódnak meg, ugyanis a sümegiek nem készí­tették elő kellően az új szakok in­dítását. Stolár túlzásnak tartja, hogy a sümegi gimnázi­um egyszerre tíz új sza­kot akar indítani, szerin­te csak fokozatosan len­ne szabad bővíteni az is­kola oktatási kínálatát. Az esetleges megye­váltással kapcsolatban Talabér Márta, a Veszp­rém megyei közgyűlés fideszes alelnöke azt mondta: szerinte a Zalá­hoz való csatlakozás csak ötlet marad. A köz­gyűlés nem utasította el végleg a sümegiek el­képzelését: a decemberi közgyűlésen újra tár­gyalnak majd a dologról, ha addig az előterjesztők beszerzik a szükséges információ­kat és engedélyeket. Varga László, a Zala megyei közgyűlés szocialista elnöke tu­dósítónk kérdésére azt válaszol­ta: szívesen tárgyalnak Sümeggel is bármiféle együttműködésről, mint korábban több, Zalához csatlakozni kívánó somogyi, il­letve Vas megyei település képvi­selőivel. Varga szerint azonban a megyeváltás önmagában nem je­lent megoldást semmire. Zala nem rendelkezik olyan többlet­­forrásokkal, hogy - úgymond - meghálálhatná a sümegieknek a csatlakozást. A megyeváltás nem a befejezése hanem a kezdete egy hosszú útnak - mondta Varga László. Pekarek János Forrás: Fekete és Fia Kft., Tiszacsege NÉPSZABADSÁG-grafika

Next