Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-09 / 261. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 9., PÉNTEK Többféle könyv kevesebb példányban Hullámvölgyben a hagyományos kultúra Hosszabb időtávlatból nézve a számok lehangolók: a legutóbbi évtizedben hetedannyian voltak moziban, mint egy emberöltővel ezelőtt, 1961 és 1970 között, a század nyolcadik évtizedéhez képest erősen csökkent a színház- és múzeumlátogatók száma, és bár több könyvet adtak ki, mint a megelőző évtizedekben, a művek összpéldányszáma az előző évtizedhez képest kétharmadnyira csökkent. Az elmúlt negyven esztendőben — amint ez a napokban megjelent, a 2000. év adatait is tartalmazó Magyar Statisztikai Évkönyvből kiderül - a mozipénztárakban egymilliárdnál több jegyet adtak el. De amíg 1961 és 1970 között évenként kereken százmillió látogatója volt a filmszínházaknak, az ezredzáró évtizedben együttesen is csak 155 millióan ültek a mozivászon elé (akad olyan megye - Komárom-Esztergom amelyikben száz lakosra tavaly mindössze 37 mozilátogatás jutott; Pest megyének az ábránkon szintén látható 9-es adata megtévesztő, hiszen az agglomerációból nagyon sokan Budapestre utaznak filmet nézni). A mozik száma a legutóbbi tíz esztendőben kevés híján kétezerről alig több mint a negyedére csökkent - eközben a fővárosban 81-ről 125-re szaporodott. Egyoldalúbbá vált a kínálat is: tavaly 125 amerikai játékfilmmel szemben csupán 22 magyart és 14-14 angolt meg franciát mutattak be Magyarországon. Hozzá kell tennni, hogy a hatvanas évektől kezdve diadalutat járt be a mozit részben pótoló televízió, újabban pedig a videó. Az ismert televízió-előfizetések számában Somogyé a pálma, ott száz lakosból 32 nézi legálisan a képernyőt. A legkevesebb a tévé-előfizető - száz lakosból 22 - Budapesten. Tíz esztendeje 43 színház működött az országban, 2000-ben már 52-ről tud a statisztika. A növekedésből nyolcnak vidéki településeken élők örülhetnek. A színházba járás lehetőségeiben roppant nagyok a különbségek: Pestben és Nógrádban tavaly csak minden ötvenedik embernek adatott meg, hogy megyéjében nézhessen színházi előadást. A listát természetesen a 22 színházzal büszkélkedhető Budapest vezeti a maga száz lakosra jutó színházlátogatásával (kérdés persze, hogy hány Pest megyei, nógrádi vagy külföldi váltott jegyet fővárosi előadásokra). A színházlátogatók számának csökkenése lassúbb ütemű a mozilátogatókénál, de az semmiképpen sem örvendetes, hogy az előző évtizedek majdnem 60 milliós közönségével szemben 1991 és 2000 között csupán 42 milliónyian voltak kíváncsiak a világot jelentő deszkákon zajló produkciókra. Mind a mozi-, mind pedig a színházlátogatások tekintetében dunántúli megyék az éllovasok: Győr-Moson-Sopron és mellette Fejér, Veszprém. Ellenben a száz lakosra jutó közkönyvtári kölcsönzésekben alföldi megyéké a dobogó: Jász-Nagykun-Szolnoké, Csongrádé és Hajdú-Biharé. Hozzátehetjük: 3585 könyvtárban 46 millió kötet várja 1 millió 441 ezer beiratkozott olvasóját. A legkevesebb könyvét - 42 és fél ezret — a negyven esztendő első évtizedében adták ki, a legtöbbet - 88 és fél ezret - 1991 után. A kiadott művek összpéldányszámában azonban a legutóbbi évtized a maga 602 milliójával alaposan lemaradt a nyolcadik évtized 780 és kiváltképpen az 1981 és 1990 közötti esztendők 992 milliójától. A tavaly megjelent kereken 9000 műből majdnem 3000 volt szakirodalmi, 2000 szépirodalmi tárgyú és 1600-1600 a tankönyv, valamint az ismeretterjesztő kötet. Közülük a szépirodalmi alkotások - akárcsak a tankönyvek — 11 millió példányban láttak napvilágot, ebből 2 és fél millió példány magyar és majdnem 6 és fél millió amerikai szerző műve. Elgondolkodtatók a múzeumok mutatói is: a XX. század hetedik évtizedében összesen kereken 56 millió, a nyolcadikban 124 millió, a kilencedikben 180 millió, a tizedikben mindössze kereken 100 millió - a század utolsó esztendejében 9 millió 895 ezer — látogatója volt az állandó és időszaki kiállításoknak. Daniss Győző MOZI, SZÍNHÁZ, könyvtár, TELEVÍZIÓ 2000-BEN A zöldkártya után jön a matrica Jövőre várhatóan nyolc-kilenc százalékkal emelkednek a vizsgadíjak A Közlekedési Főfelügyelet tíz év alatt 800 ezer jogosítványt adott ki az állampolgároknak, és 15 millió műszaki, valamint 19 millió környezetvédelmi járművizsgálatot végzett. A magyar rendszámokon 2002. január elsejétől jelölik majd a gépkocsik környezetvédelmi besorolását. A 2,84 milliós hazai gépjárműpark többsége megfelel az érvényes műszaki, biztonsági és környezetvédelmi szabályoknak, ezt a tavalyi vizsgálatok is igazolták: a 737 ezer ellenőrzött gépkocsiból 12 ezer nem felelt meg az előírásoknak. Az utak védelmében a Közlekedési Főfelügyelet 1995 óta rendszeresen ellenőrzi a tehergépkocsik tengelyterhelését is, hogy az európai uniós előírásoknak megfelelően a túlrakott jármű fuvarozója tisztességtelen módszerekkel ne kerüljön versenyelőnybe. Az egységes szakfelügyelet tízéves évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter elmondta, hogy a közlekedési díjak emelését kezdeményezte Varga Mihály pénzügyminiszternél. 2002. január elsejétől várhatóan nyolc-kilenc százalékkal kerül majd többe a közúti járművek forgalomba helyezése és környezetvédelmi felülvizsgálata. Hunyadi István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a tervek szerint 2002. január elsejétől Magyarországon a zöldkártya mellett kívülről jól láthatóan is jelzik majd a gépjárművek környezetvédelmi besorolását. A rendszámra ragasztott matricákat az esedékes műszaki vagy környezetvédelmi vizsgán kapják meg az autósok, tehát külön ezért nem kell jelentkezni a felügyelet állomásain. A jelzésnek egy esetleges szmogriadó esetén lesz jelentősége, mert ennek alapján időlegesen korlátozhatják a szennyezőbb modellek közlekedését. A háromszázezer Magyarországon nyilvántartott kétütemű autó tulajdonosát a 2005-től érvénybe lépő szigorítások érintik érzékenyen, mert gépkocsijuk az akkori károsanyag-kibocsátási előírásoknak csak katalizátor felszerelésével képes majd megfelelni. A füstszűrők beszerzése, eltömődésük utáni tisztítása, karbantartása vagy cseréjének költsége elérheti vagy akár meghaladhatja a Trabant vagy Wartburg árát. A katalizátor nélküli, illetve szabályozatlan katalizátoros autókat évenként, a szabályozott katalizátoros újakat négyéves korukig háromévenként, négy-hat évesig kétévenként, hat év felett évenként kell környezetvédelmi felülvizsgálatra vinni. Boros Jenő A GÉPJÁRMŰVEK KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖLTSÉGE (áfa nélkül) Üzemmód Ár (Ft) Matrica színe* Kétütemű 2500 piros Katalizátor nélküli dízel 4000 piros Katalizátor nélküli benzines 3500 sárga Szabályozatlan katalizátoros benzin- és gázüzemű 4000 kék Szabályozott katalizátoros benzin- és Euro 2-es dízel 4500 zöld Elektronikusan szabályozott befecskendezésű dízel személyautó 6000 zöld Elektronikusan szabályozott befecskendezésű 6000 zöld kishaszonjármű ♦ Matrica használata 2002. január 1-jétől kötelező Kiheverte a ciánszennyezést a Tisza Egyetlen faj sem pusztult ki véglegesen - Haltelepítési akció kezdődött A Tisza élővilága kiheverte a tavalyi ciánszennyezést - állítja Csányi Béla kutató, aki egy nemzetközi kutatócsoport élén októberben tíz napon át vizsgálta az élővilág regenerálódását. Montskó Éva, a Tiszai Kormánybiztosi Iroda szóvivője szerint a mérési eredmények nem ingatják meg a magyar kártérítési igény mértékének jogosságát. A németországi Hessen tartomány mérőhajója elemezte a Tisza vízminőségét, az üledékanyag mennyiségét, a növényvédő szerek és a nehézfémek koncentrációját. A mérési eredményekből kiderült, a folyó élővilágát a vártnál kevésbé károsította a tavalyi cián- és nehézfémszennyezés. Csányi szerint a kártérítési igény megítélésekor a mérési eredmények lesznek a mérvadók, ezek az eredmények pedig azt bizonyítják, hogy tavaly nyár közepén már lényegében a szennyezés előtti állapotokat regisztrálták a szakemberek. Még a bizonyosan károsodott élőlények is megerősödtek. A környezetszennyezésre különösen érzékeny kérészek rajzása, a Tisza „virágzása” sem maradt el. Az októberi elemzések szerint a Felső-Tisza faunája nagyon gazdag, de a lentebbi szakaszon is változatos az élővilág. A Tiszai Kormánybiztosi Iroda szóvivője, Monszkó Éva lapunknak kijelentette: igaz, hogy a cián miatt egyetlen faj sem pusztult ki véglegesen, de bizonyos fajok állományának száma vészesen lecsökkent. A mikroszkopikus méretű élőlények állományának összetétele és egyedsűrűsége például jelentősen eltér a korábbitól. Monszkó szerint Csányi mérési eredményei nem ingatják meg a magyar kártérítési igény mértékének jogosságát. A halállomány visszapótlására nagyszabású haltelepítési akciót kezdett a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda. Az akció első állomása Szeged-Tápé környéke lesz, ahol három mázsa kétnyaras csukát és öt mázsa kétnyaras süllőt telepítenek. A kihelyezendő, 20-30 centis halak egy részét megjelölik, hogy figyelemmel kísérhessék növekedésüket és vándorlásukat. A haltelepítések novemberben a Tisza és a Szamos teljes hazai szakaszán folytatódnak. Tatai sortűzper: letöltendő szabadságvesztés Öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz vádlottját, a 72 éves Korbely János nyugalmazott alezredest. Az 1997-ben jogerőre emelkedett salgótarjáni sortűzper után ez a második olyan jogerős döntés, amelyben ténylegesen letöltendő szabadságvesztésre ítélték az elkövetőt. Korbely 1956. október 26-án mintegy 15 felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment, miután a felkelők elfoglalták az épületeket, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. A járási rendőrkapitányság udvarán Korbely tűzparancsot adott az általa vezetett tiszti különítmény tagjainak, és maga is lőtt a fegyvertelen civilekre. Két ember meghalt, ketten megsebesültek, két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült. A Fővárosi Bíróság tavaly kihirdetett elsőfokú ítéletében három év börtönre ítélte Korbelyt több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt. A szabadságvesztés végrehajtása alól azonban az 1990-es közkegyelmi rendelkezések folytán mentesítette a bíróság. A közkegyelem értelmében minden olyan 60 év feletti elítélt mentesült a szabadságvesztés végrehajtása alól, akiket az 1990 előtt elkövetett cselekményeikért legfeljebb háromévi börtönre ítéltek. (Több sortűzper vádlottja így mentesülhetett a szabadságvesztés végrehajtása alól.) A Legfelsőbb Bíróság csütörtöki jogerős ítéletében Korbely tettét több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette, és a szabadságvesztést öt évre súlyosbította. A közkegyelem ez esetben csak arra volt elég, hogy a büntetést egynyolcadával csökkentette. Az ’56-os sortűzügyekben a salgótarjáni eset óta ez a második jogerős döntés, melynek értelmében az elítéltnek ténylegesen börtönbe kell vonulnia. Bánfai Tamara Fideszes képviselő az ÁPV Rt. döntnöke? Folytatás az 1. oldalról A lapunk birtokában lévő, 2001. április 13-i keltezésű levélben Fülöp János Róbert, az ÁPV Rt. tranzakciós vezérigazgató-helyettese így fogalmaz: „A kormány megbízásából Kaposvár város polgármestere, Szita Károly úr végzi a Magyar Köztársaság 2001- 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján beérkező ingatlanátvételi igények feldolgozását, ezért bejelentésüket 2001. március 26-án neki továbbították”. (A 7. § arról szól, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt: a - többek között - volt honvédségi ingatlanok ügyében eseti döntést hozhat azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. - A szerk.) A Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztálya nem talált olyan dokumentumot, amelyben a kormány Szita Károlyt az ingatlanátvételi igények „feldolgozásával” bízta volna meg. Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy az ellenzék azt hangoztatja az állami támogatások elosztása vagy az ingatlanok átadása pártpolitikai alapon történik. Nemrég egy MSZP-s országgyűlési képviselő részrehajlással vádolta a kormányt, mert szerinte azok a települések könnyebben jutottak ingyen állami ingatlanokhoz, amelyeken kormánypárti a helyi vezetés. Göndör István annak kapcsán fogalmazott így, hogy a szocialista párt helyi szervezete aláírásgyűjtési kampányt indított Nagykanizsán a volt honvédségi ingatlanok mielőbbi átadásának érdekében. Hasonló helyzet alakult ki Fejér megyében a börgöndi repülőtér ügyében is. A függetlenként, de szocialista támogatásával polgármesterré választott Warvasovszky Tihamér két éve kéri az egykori honvédségi légi bázis átadását. Az ügyben a legutóbbi fejlemény, hogy Warvasovszky országgyűlési képviselőként szocialista társával, Molnár Alberttel együtt olyan módosító javaslatot terjesztett elő a zárszámadási törvényjavaslathoz, amely lehetővé tette volna a terület ingyenes átadását. Ám a koalíciós képviselők kedden a parlament plenáris ülésén leszavazták az indítványt. Tették ezt annak ellenére, hogy ugyanezek a Fejér megyei honatyák májusi levelükben még arra kérték Orbán Viktor miniszterelnököt: támogassa a „Szita Károly országgyűlési képviselőtársunknál előkészítés alatt lévő - a börgöndi reptér tulajdonjogáról szóló - kormány-előterjesztéssel kapcsolatban” az ingyenes vagyonátadást. A részvénytársaság november 20-án árverésen értékesíti a területet, igaz, az önkormányzatoknak elővételi joguk van. Szakály Attila Térítésmentesen állami vagyonhoz jutottak listája A rendelkezésünkre álló adatok alapján 2001-ben a következő önkormányzatok jutottak térítésmentesen állami vagyonhoz (zárójelben a polgármestert támogató párt neve szerepel): Abasár (független), Ásotthalom (FKGP-MDF-Fidesz), Baja (MSZP), Balassagyarmat (Fidesz-MDF-FKGP), Békéscsaba (SZDSZ), Berettyóújfalu (FKGP-KDNP), Csongrád (független), Dombóvár (MSZP), Dunaföldvár (független), Fegyvernek (független), Homokkomárom (független) Jobbágyi (független), Kaposvár (Fidesz), Karcag (Fidesz), Kecskéd (független), Keszthely (Fidesz-MDF), Kiskunfélegyháza (független), Környe (független), Makó (MSZP), Marcali (független), Mezőkövesd (MSZP), Mezőtúr (MSZP-SZDSZMunkáspárt), Miskolc (Fidesz), Molnaszecsőd (független), Nagykanizsa (MSZP), Nagymaros (Fidesz-MKDSZ), Ócsa (Fidesz), Orosháza (MSZP), Őcsény (független), Pápa (Fidesz-MDF-FKGP), Pilisszentkereszt (független), Rétság (független), Szeged (Fidesz-MDF), Szentes (MSZP-SZDSZ), Tapolca (Fidesz-MDF), Tardona (MSZP), Taszár (független), Tirta (Fidesz-FKGP), Tolmács (független), Zalaegerszeg (Fidesz-MDF), Zsámbék (MDF-Fidesz-FKGP). Forrás: Complex CD Jogtár, A Magyar Közélet Kézikönyve (MTI), Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választás Hivatal