Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 9., PÉNTEK Többféle könyv kevesebb példányban Hullámvölgyben a hagyományos kultúra Hosszabb időtávlatból nézve a szá­mok lehangolók: a legutóbbi évtized­ben hetedannyian voltak moziban, mint egy emberöltővel ezelőtt, 1961 és 1970 között, a század nyolcadik évti­zedéhez képest erősen csökkent a színház- és múzeumlátogatók száma, és bár több könyvet adtak ki, mint a megelőző évtizedekben, a művek összpéldányszáma az előző évtizedhez képest kétharmadnyira csökkent. Az elmúlt negyven esztendőben — amint ez a napokban megjelent, a 2000. év adatait is tartalmazó Magyar Statiszti­kai Évkönyvből kiderül - a mozipénz­tárakban egymilliárdnál több jegyet adtak el. De amíg 1961 és 1970 között évenként kereken százmillió látogatója volt a film­színházaknak, az ezredzáró évtizedben együttesen is csak 155 millióan ültek a mozivászon elé (akad olyan megye - Ko­­márom-Esztergom amelyikben száz la­kosra tavaly mindössze 37 mozilátogatás jutott; Pest megyének az ábránkon szintén látható 9-es adata megtévesztő, hiszen az agglomerációból nagyon sokan Buda­pestre utaznak filmet nézni). A mozik szá­ma a legutóbbi tíz esztendőben kevés hí­ján kétezerről alig több mint a negyedére csökkent - eközben a fővárosban 81-ről 125-re szaporodott. Egyoldalúbbá vált a kínálat is: tavaly 125 amerikai játékfilm­mel szemben csupán 22 magyart és 14-14 angolt meg franciát mutattak be Magyar­­országon. Hozzá kell tennni, hogy a hatva­nas évektől kezdve diadalutat járt be a mozit részben pótoló televízió, újabban pedig a videó. Az ismert televízió-előfizetések szá­mában Somogyé a pálma, ott száz lakos­ból 32 nézi legálisan a képernyőt. A leg­kevesebb a tévé-előfizető - száz lakos­ból 22 - Budapesten. Tíz esztendeje 43 színház működött az országban, 2000-ben már 52-ről tud a statisztika. A növekedésből nyolcnak vi­déki településeken élők örülhetnek. A színházba járás lehetőségeiben roppant nagyok a különbségek: Pestben és Nóg­­rádban tavaly csak minden ötvenedik embernek adatott meg, hogy megyéjé­ben nézhessen színházi előadást. A listát természetesen a 22 színházzal büszkél­kedhető Budapest vezeti a maga száz la­kosra jutó színházlátogatásával (kérdés persze, hogy hány Pest megyei, nógrádi vagy külföldi váltott jegyet fővárosi elő­adásokra). A színházlátogatók számá­nak csökkenése lassúbb ütemű a mozilá­togatókénál, de az semmiképpen sem ör­vendetes, hogy az előző évtizedek majd­nem 60 milliós közönségével szemben 1991 és 2000 között csupán 42 millió­nyian voltak kíváncsiak a világot jelentő deszkákon zajló produkciókra. Mind a mozi-, mind pedig a színház­­látogatások tekintetében dunántúli me­gyék az éllovasok: Győr-Moson-Sopron és mellette Fejér, Veszprém. Ellenben a száz lakosra jutó közkönyvtári kölcsön­zésekben alföldi megyéké a dobogó: Jász-Nagykun-Szolnoké, Csongrádé és Hajdú-Biharé. Hozzátehetjük: 3585 könyvtárban 46 millió kötet várja 1 mil­lió 441 ezer beiratkozott olvasóját. A legkevesebb könyvét - 42 és fél ez­ret — a negyven esztendő első évtize­dében adták ki, a legtöbbet - 88 és fél ezret - 1991 után. A kiadott művek összpéldányszámában azonban a leg­utóbbi évtized a maga 602 milliójával alaposan lemaradt a nyolcadik évtized 780 és kiváltképpen az 1981 és 1990 kö­zötti esztendők 992 milliójától. A tavaly megjelent kereken 9000 műből majd­nem 3000 volt szakirodalmi, 2000 szép­­irodalmi tárgyú és 1600-1600 a tan­könyv, valamint az ismeretterjesztő kö­tet. Közülük a szépirodalmi alkotások - akárcsak a tankönyvek — 11 millió pél­dányban láttak napvilágot, ebből 2 és fél millió példány magyar és majdnem 6 és fél millió amerikai szerző műve. Elgondolkodtatók a múzeumok mu­tatói is: a XX. század hetedik évtizedé­ben összesen kereken 56 millió, a nyol­cadikban 124 millió, a kilencedikben 180 millió, a tizedikben mindössze kere­ken 100 millió - a század utolsó eszten­dejében 9 millió 895 ezer — látogatója volt az állandó és időszaki kiállításoknak. Daniss Győző MOZI, SZÍNHÁZ, könyvtár, TELEVÍZIÓ 2000-BEN A zöldkártya után jön a matrica Jövőre várhatóan nyolc-kilenc százalékkal emelkednek a vizsgadíjak A Közlekedési Főfelügyelet tíz év alatt 800 ezer jogosítványt adott ki az ál­lampolgároknak, és 15 millió műsza­ki, valamint 19 millió környezetvédel­mi járművizsgálatot végzett. A ma­gyar rendszámokon 2002. január else­jétől jelölik majd a gépkocsik környe­zetvédelmi besorolását. A 2,84 milliós hazai gépjárműpark többsége megfelel az érvényes műszaki, biztonsági és környezetvédelmi szabá­lyoknak, ezt a tavalyi vizsgálatok is iga­zolták: a 737 ezer ellenőrzött gépkocsi­ból 12 ezer nem felelt meg az előírások­nak. Az utak védelmében a Közlekedési Főfelügyelet 1995 óta rendszeresen el­lenőrzi a tehergépkocsik tengelyterhelé­sét is, hogy az európai uniós előírások­nak megfelelően a túlrakott jármű fuva­rozója tisztességtelen módszerekkel ne kerüljön versenyelőnybe. Az egységes szakfelügyelet tízéves év­fordulója alkalmából megrendezett ün­nepségen Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter elmondta, hogy a köz­lekedési díjak emelését kezdeményezte Varga Mihály pénzügyminiszternél. 2002. január elsejétől várhatóan nyolc-ki­lenc százalékkal kerül majd többe a köz­úti járművek forgalomba helyezése és környezetvédelmi felülvizsgálata. Hunyadi István, a Közlekedési Főfel­ügyelet főigazgatója lapunk kérdésére el­mondta, hogy a tervek szerint 2002. január elsejétől Magyarországon a zöldkártya mellett kívülről jól láthatóan is jelzik majd a gépjárművek környezetvédelmi besoro­lását. A rendszámra ragasztott matricákat az esedékes műszaki vagy környezetvédel­mi vizsgán kapják meg az autósok, tehát külön ezért nem kell jelentkezni a felügye­let állomásain. A jelzésnek egy esetleges szmogriadó esetén lesz jelentősége, mert ennek alapján időlegesen korlátozhatják a szennyezőbb modellek közlekedését. A háromszázezer Magyarországon nyilvántartott kétütemű autó tulajdono­sát a 2005-től érvénybe lépő szigorítá­sok érintik érzékenyen, mert gépkocsi­juk az akkori károsanyag-kibocsátási előírásoknak csak katalizátor felszerelé­sével képes majd megfelelni. A füstszű­rők beszerzése, eltömődésük utáni tisztí­tása, karbantartása vagy cseréjének költ­sége elérheti vagy akár meghaladhatja a Trabant vagy Wartburg árát. A katalizá­tor nélküli, illetve szabályozatlan katali­zátoros autókat évenként, a szabályozott katalizátoros újakat négyéves korukig háromévenként, négy-hat évesig két­évenként, hat év felett évenként kell kör­nyezetvédelmi felülvizsgálatra vinni. Boros Jenő A GÉPJÁRMŰVEK KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖLTSÉGE (áfa nélkül) Üzemmód Ár (Ft) Matrica színe* Kétütemű 2500­­ piros Katalizátor nélküli dízel 4000 piros Katalizátor nélküli benzines 3500 sárga Szabályozatlan katalizátoros benzin- és gázüzemű 4000 kék Szabályozott katalizátoros benzin- és Euro 2-es dízel 4500 zöld Elektronikusan szabályozott befecskendezésű dízel személyautó 6000 zöld Elektronikusan szabályozott befecskendezésű 6000 zöld kishaszonjármű ♦ Matrica használata 2002. január 1-jétől kötelező Kiheverte a ciánszennyezést a Tisza Egyetlen faj sem pusztult ki véglegesen - Haltelepítési akció kezdődött A Tisza élővilága kiheverte a tavalyi ci­ánszennyezést - állítja Csányi Béla ku­tató, aki egy nemzetközi kutatócsoport élén októberben tíz napon át vizsgálta az élővilág regenerálódását. Montskó Éva, a Tiszai Kormánybiztosi Iroda szóvivője szerint a mérési eredmények nem ingatják meg a magyar kártéríté­si igény mértékének jogosságát. A németországi Hessen tartomány mé­rőhajója elemezte a Tisza vízminőségét, az üledékanyag mennyiségét, a növény­védő szerek és a nehézfémek koncentráci­óját. A mérési eredményekből kiderült, a folyó élővilágát a vártnál kevésbé károsí­totta a tavalyi cián- és nehézfémszennye­zés. Csányi szerint a kártérítési igény megítélésekor a mérési eredmények lesz­nek a mérvadók, ezek az eredmények pe­dig azt bizonyítják, hogy tavaly nyár kö­zepén már lényegében a szennyezés előtti állapotokat regisztrálták a szakemberek. Még a bizonyosan károsodott élőlények is megerősödtek. A környezetszennyezésre különösen érzékeny kérészek rajzása, a Tisza „virágzása” sem maradt el. Az októ­beri elemzések szerint a Felső-Tisza fau­nája nagyon gazdag, de a lentebbi szaka­szon is változatos az élővilág. A Tiszai Kormánybiztosi Iroda szóvi­vője, Monszkó Éva lapunknak kijelentet­te: igaz, hogy a cián miatt egyetlen faj sem pusztult ki véglegesen, de bizonyos fajok állományának száma vészesen le­csökkent. A mikroszkopikus méretű élő­lények állományának összetétele és egyedsűrűsége például jelentősen eltér a korábbitól. Monszkó szerint Csányi mé­rési eredményei nem ingatják meg a ma­gyar kártérítési igény mértékének jogos­ságát. A halállomány visszapótlására nagy­szabású haltelepítési akciót kezdett a Ti­­sza-Szamos Kormánybiztosi Iroda. Az akció első állomása Szeged-Tápé környé­ke lesz, ahol három mázsa kétnyaras csu­kát és öt mázsa kétnyaras süllőt telepíte­nek. A kihelyezendő, 20-30 centis halak egy részét megjelölik, hogy figyelemmel kísérhessék növekedésüket és vándorlá­sukat. A haltelepítések novemberben a Tisza és a Szamos teljes hazai szakaszán folytatódnak. Tatai sortűzper: letöltendő szabadságvesztés Öt év letöltendő szabadságvesztésre ítél­te a Legfelsőbb Bíróság a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz vádlottját, a 72 éves Korbely János nyu­galmazott alezredest. Az 1997-ben jog­erőre emelkedett salgótarjáni sortűzper után ez a második olyan jogerős döntés, amelyben ténylegesen letöltendő szabad­ságvesztésre ítélték az elkövetőt. Korbely 1956. október 26-án mintegy 15 felfegyverkezett tiszt élén a tatai járá­si rendőrkapitányság épületéhez ment, miután a felkelők elfoglalták az épülete­ket, és a rendőröktől elvették fegyverei­ket. A járási rendőrkapitányság udvarán Korbely tűzparancsot adott az általa ve­zetett tiszti különítmény tagjainak, és ma­ga is lőtt a fegyvertelen civilekre. Két ember meghalt, ketten megsebesültek, két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meg­halt, társa súlyosan megsebesült. A Fővárosi Bíróság tavaly kihirdetett elsőfokú ítéletében három év börtönre ítélte Korbelyt több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt. A szabadságvesztés vég­rehajtása alól azonban az 1990-es köz­kegyelmi rendelkezések folytán mente­sítette a bíróság. A közkegyelem értel­mében minden olyan 60 év feletti elítélt mentesült a szabadságvesztés végrehaj­tása alól, akiket az 1990 előtt elkövetett cselekményeikért legfeljebb háromévi börtönre ítéltek. (Több sortűzper vád­lottja így mentesülhetett a szabadság­­vesztés végrehajtása alól.) A Legfelsőbb Bíróság csütörtöki jog­erős ítéletében Korbely tettét több embe­ren szándékos emberöléssel megvalósí­tott emberiség elleni bűntettnek minősí­tette, és a szabadságvesztést öt évre sú­lyosbította. A közkegyelem ez esetben csak arra volt elég, hogy a büntetést egy­­nyolcadával csökkentette. Az ’56-os sor­­tűzügyekben a salgótarjáni eset óta ez a második jogerős döntés, melynek értel­mében az elítéltnek ténylegesen börtönbe kell vonulnia. Bánfai Tamara Fideszes képviselő az ÁPV Rt. döntnöke? Folytatás az 1. oldalról A lapunk birtokában lévő, 2001. áp­rilis 13-i keltezésű levélben Fülöp Já­nos Róbert, az ÁPV Rt. tranzakciós ve­zérigazgató-helyettese így fogalmaz: „A kormány megbízásából Kaposvár város polgármestere, Szita Károly úr végzi a Magyar Köztársaság 2001- 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 7. § (1) bekezdé­sében foglaltak alapján beérkező ingat­lanátvételi igények feldolgozását, ezért bejelentésüket 2001. március 26-án ne­ki továbbították”. (A 7. § arról szól, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt: a - többek között - volt hon­védségi ingatlanok ügyében eseti dön­tést hozhat azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. - A szerk.) A Miniszterelnöki Hivatal sajtóosz­tálya nem talált olyan dokumentumot, amelyben a kormány Szita Károlyt az ingatlanátvételi igények „feldolgozásá­val” bízta volna meg. Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy az ellenzék azt hangoztatja az állami támogatások elosztása vagy az ingatlanok átadása pártpolitikai ala­pon történik. Nemrég egy MSZP-s or­szággyűlési képviselő részrehajlással vádolta a kormányt, mert szerinte azok a települések könnyebben jutottak in­gyen állami ingatlanokhoz, amelyeken kormánypárti a helyi vezetés. Göndör István annak kapcsán fogalmazott így, hogy a szocialista párt helyi szervezete aláírásgyűjtési kampányt indított Nagykanizsán a volt honvédségi ingat­lanok mielőbbi átadásának érdekében. Hasonló helyzet alakult ki Fejér me­gyében a börgöndi repülőtér ügyében is. A függetlenként, de szocialista tá­mogatásával polgármesterré választott Warvasovszky Tihamér két éve kéri az egykori honvédségi légi bázis átadását. Az ügyben a legutóbbi fejlemény, hogy Warvasovszky országgyűlési képvise­lőként szocialista társával, Molnár Al­berttel együtt olyan módosító javaslatot terjesztett elő a zárszámadási törvény­­javaslathoz, amely lehetővé tette volna a terület ingyenes átadását. Ám a koalíciós képviselők kedden a parlament plenáris ülésén leszavazták az indítványt. Tették ezt annak ellenére, hogy ugyanezek a Fejér megyei hon­atyák májusi levelükben még arra kér­ték Orbán Viktor miniszterelnököt: tá­mogassa a „Szita Károly országgyűlési képviselőtársunknál előkészítés alatt lévő - a börgöndi reptér tulajdonjogá­ról szóló - kormány-előterjesztéssel kapcsolatban” az ingyenes vagyonát­adást. A részvénytársaság november 20-án árverésen értékesíti a területet, igaz, az önkormányzatoknak elővételi joguk van. Szakály Attila Térítésmentesen állami vagyonhoz jutottak listája A rendelkezésünkre álló adatok alapján 2001-ben a következő önkormányzatok ju­tottak térítésmentesen állami vagyonhoz (zárójelben a polgármestert támogató párt neve szerepel): Abasár (független), Ásotthalom (FKGP-MDF-Fidesz), Baja (MSZP), Balassa­gyarmat (Fidesz-MDF-FKGP), Békéscsaba (SZDSZ), Berettyóújfalu (FKGP-KDNP), Csongrád (független), Dombóvár (MSZP), Dunaföldvár (függet­len), Fegyvernek (független), Homokkomárom (független) Jobbágyi (független), Kaposvár (Fidesz), Karcag (Fidesz), Kecskéd (független), Keszthely (Fi­­desz-MDF), Kiskunfélegyháza (független), Környe (független), Makó (MSZP), Marcali (független), Mezőkövesd (MSZP), Mezőtúr (MSZP-SZDSZ­­Munkáspárt), Miskolc (Fidesz), Molnaszecsőd (független), Nagykanizsa (MSZP), Nagymaros (Fidesz-MKDSZ), Ócsa (Fidesz), Orosháza (MSZP), Őcsény (független), Pápa (Fidesz-MDF-FKGP), Pilisszentkereszt (független), Rétság (független), Szeged (Fidesz-MDF), Szentes (MSZP-SZDSZ), Tapolca (Fidesz-MDF), Tardona (MSZP), Taszár (független), Tirta (Fidesz-FKGP), Tol­mács (független), Zalaegerszeg (Fidesz-MDF), Zsámbék (MDF-Fidesz-FKGP). Forrás: Complex CD Jogtár, A Magyar Közélet Kézikönyve (MTI), Belügymi­nisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választás Hivatal

Next