Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-19 / 269. szám

Mikola szerint nincs esély az orvossztrájkra Mikola István értelmetlennek tartja a szabolcsi orvosok demonstrációs elő­készületeit, nem lát ugyanis esélyt ar­ra, hogy 2002-ben az állami költségve­tés többletbevételeiből 150 milliárd fo­rinthoz jusson az ágazat. Egyetért az­zal, hogy jelentős pénzre van szükség az egészségügyben, ám szerinte a kon­szolidációt meg kell előznie az intézmé­nyek gazdasági átalakulásának. A szabolcsi orvosok a múlt hét végén bejelentették, felmérik, ki támogatná az egészségügyben egy esetleges sztrájk meghirdetését. Mikola István egészség­­ügyi miniszter szombaton a szabolcsi or­vosok demonstrációs előkészületeit kom­mentálva lapunknak kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy sztrájkkal 2002-ben 150 milliárdos többletbevételhez juttatható az egészségügy, így értelmetlen minden olyan megmozdulás, amely az érdemi változásokat nem a szerkezeti és gazda­sági átalakulástól teszi függővé. A Sza­bolcs megyei orvosi kamara 2002-ben a kormánytól legalább 150 milliárdos többletforrást követel az egészségügy­nek. (A Webdoki egészségügyi lap fel­mérése szerint: orvos olvasóik 44 száza­léka támogatna egy ilyen célú egységes demonstrációt.) Az úgynevezett kór­házprivatizációs törvényjavaslat orvosi kamarai, illetve ellenzéki támogatásának egyik feltétele, hogy az ágazat működte­tési alapját még az intézmények átalakí­tása előtt töltsék fel, és rendezzék az ellá­tórendszer adósságait. A konszolidációt Mikola István is szükségesnek tartja. Az egészségügyi miniszter azonban ehhez legkorábban 2003-ban, azaz a kórházak közhasznú társasággá alakulása után kez­dene hozzá. Az ágazatot ötszázmilliárdos bevételhez juttató tervéhez a miniszter a pénz nagyobb részét uniós támogatásból, magánbiztosítóktól és más civil források­ból szedné össze. Szombaton a Semmelweis Egyetem ún. rezidensfórumán - amelyen mintegy félszáz szakorvosjelölt személyesen tájé­kozódhatott a minisztertől, a Magyar Or­vosi Kamara (MOK) és a szaktárca saját intézményeinek vezetőitől a parlament előtt lévő, úgynevezett kórház-privatizá­ciós törvényjavaslatról - Mikola István .ismételten elmondta: konszolidációra csak az intézmények gazdasági átalaku­lása után van lehetőség. A közhasznú tár­sasági formában működő intézmények az átalakulásuk után azonnal hitelhez, tőké­hez juthatnak. Ezt vitatta Szilvási István, a MOK alelnöke, aki szerint attól nem lesz több a kórházak között elosztható közpénz, hogy azok más gazdálkodási formában működnek majd. Szilvási beje­lentette: a parlament előtt lévő javaslatot kormánypárti képviselők segítségével próbálja a köztestület az orvosok számá­ra is kedvezővé tenni. A módosításokkal az orvosi kamara garanciát teremtene ar­ra, hogy a doktorok az intézmények át­alakulása után se kerüljenek a jelenlegi­nél rosszabb helyzetbe. Danó Anna I.­ft Üzemitanács-választási nagyüzem lesz a héten Mozgalmas hét kezdődik országszerte a munkahelyeken. November 19. és 29. között mindazoknál a cégeknél üzemitanács-választásokat tartanak, ahol idén lejár a testületek mandátu­ma. A voksolás tétje, hogy a helyi szakszervezetek igazolják támogatott­ságukat. Információnk szerint több helyen a munkáltatók „háttérnyo­mással” igyekeznek elérni, hogy a je­löltek között többségbe kerüljenek a nem szervezett dolgozók. Szakszervezeti kezdeményezésre szü­letett kormányzati előterjesztés nyomán a parlament két évvel elhalasztotta a no­vemberben esedékes közalkalmazottita­­nács-választásokat. A versenyszférában azonban november 19. és 29. között or­szágszerte több százezer munkavállaló járul majd az urnákhoz azokon a munka­helyeken, ahol a testületek hároméves mandátuma lejárt, hogy megválasszák üzemi tanácsukat, illetve üzemi megbí­zottjukat. (A törvény szerint a legalább ötven alkalmazottat foglalkoztató vállal­kozásoknál üzemi tanácsot, a 15 és 50 közötti létszámú cégnél üzemi, megbí­zottat kell választani.) A dolgozói képvi­seletek megválasztásának fontosságát mutatja, hogy a munkavállalók e testüle­teken keresztül vesznek részt a gazdasá­gi, üzleti döntésekben. Magyarországon 1993-ban tartották az első üzemitanács-választásokat, így az idén immár negyedszer kerül sor a dolgozói képviseletek megválasztására. A testületek jogosítványai a munka tör­vénykönyvének tavalyi módosításával érdemben bővültek. Azokon a munkahe­lyeken, ahol nem működik szakszerve­zet, ezentúl az üzemi tanács is köthet kollektív szerződést a munkáltatóval. Ezt a döntést a szakszervezetek máig vitat­ják. Mindazonáltal a tapasztalatok sze­rint általában azokon a munkahelyeken szervezik meg a voksolásokat, ahol szak­­szervezet működik. Pataky Tibor, az Ér­dekvédelmi Tanácsadó Szolgálat vezető­je szerint ma már nincs nagy tétjük a vá­lasztásoknak. Míg az előző megmérette­téseken a szakszervezetek vagyonának megosztása, majd az ágazati, illetve az országos reprezentativitás múlt azon, hogy melyik szakszervezet jelöltje szere­pel a legeredményesebben, most a helyi érdekvédelmi szervezetek azért verse­nyeznek, hogy legalább 50 százalékos támogatottságot szerezzenek. A törvény szerint a szakszervezeteknek együttesen 50 százalékot kell megszerezniük ahhoz, hogy kollektív szerződést köthessenek. Ha a munkahelyen két szakszervezet működik, az egyiknek több mint 65 szá­zalékot kell gyűjtenie ahhoz, hogy egye­dül köthessen kollektív szerződést a munkáltatóval. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy bár döntő többségükben szakszervezeti jelöltekre szavaznak a munkavállalók, egyre több független je­lölt indul a választásokon. Értesülések szerint több helyen - ott, ahol nagyon ki­élezett a viszony a munkaadó és a szak­­szervezetek között — „munkáltatói hát­térnyomás” hatására a nem szervezett dolgozók nagyobb arányban kerülnek fel a jelöltlistára. Érdekessége a mostani dolgozóikép­­viselet-választásoknak, hogy idén elő­ször nem határozták meg központilag a voksolás időpontját. Jó néhány helyen ugyanis 1998 óta is választásokat kel­lett tartani, például vállalatfúzió, nagy­arányú létszámcsökkentés vagy a testü­let megfogyatkozása miatt. Továbbra sem szankcionálják ugyanakkor a vok­solás elmaradását, azt, ha a munkavál­lalók nem élnek jogaikkal. Míg a közal­­kalmazottitanács-választások eredmé­nyét országosan összesítik - erről a közalkalmazotti törvény rendelkezik -, addig az üzemi tanácsok esetében ezt nem írja elő jogszabály. A kialakult gyakorlat szerint az Országos Munka­ügyi Tanács munkavállalói oldalát al­kotó szakszervezeti konföderációk ma­guk összegzik a megszerzett szavazato­kat, amelyek alapján kialakítják támo­gatottságuk sorrendjét. Kun J. Erzsébet NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 19., HÉTFŐ 5 Aukciós érmék és ajándék trófeák A kulturális tárca az idén rekordösszeget fordított műtárgyvásárlásra A múzeumi vezetők úgy látják, a gyűj­temények gyarapítása elképzelhetetlen az állam segítsége nélkül. A kulturális tárca ennek megfelelően idén rekord­összeget, csaknem 300 millió forintot fordított műtárgyak vásárlására. A gyűjtemények többsége azonban to­vábbra is elsősorban az ajándékozók­ban bízhat. Bár manapság egyre több aukciót és műtárgyvásárt tartanak, általános tapasz­talat, hogy a múzeumok viszonylag ke­vés pénzt költhetnek gyűjteményük gya­rapítására. A 2000. év adatai például azt mutatják, hogy a nyilatkozó 197 intéz­mény közül 120 egyetlen fillért sem for­dított vásárlásra. Leginkább a kismúzeu­­mokra igaz ez, de ilyen adatot jelentett a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum is. Az egri Sporttörténeti Kiállítás viszont költségvetésének több mint felét, bő egy­millió forintot fordított tavaly tárgyvásár­lásra. A 2000. évi adatok szerint a legtöbb pénzt, egyenként csaknem 70 millió fo­rintot a Nemzeti Galéria és a Szépművé­szeti Múzeum költhette műtárgyak be­szerzésére. A legkevesebbet a tamnamérai Magyar Rendőrmúzeum fizette ki: ők 2000 forintból vettek egy festményt, amely egy csendőrt ábrázol. Francsics Ottótól, Heves város rendőrkapitányától megtudtuk: az alapítványi keretek között immár öt éve működő múzeum elsősor­ban ajándékokból gyarapítja gyűjtemé­nyét. A múzeumot támogató baráti kör­nek köszönhetően kaptak már fegyver-, bilincs- és karjelvény-kollekciót és - pél­dául Ausztriából - számos egyenruhát. A múzeumok vezetői egyetértenek ab­ban, hogy műtárgyvásárlás egyelőre el­képzelhetetlen az állam anyagi segítsége nélkül. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója úgy véli: Magyar­­országon egyelőre nem alakult ki az a szponzori háttér, amely a komoly polgári hagyományokkal bíró országokban rég­óta megvan. Ezt bizonyította például az actiumi relief esete is, amikor - bár na­gyon sok magánember és néhány cég is segített - a vételár túlnyomó részét végül az állam állta. A múzeum többször is vá­sárolt kora középkori tárgyakat külföldi árveréseken; azt tapasztalják ugyanak­kor, hogy a hazai aukciókon nagyon föl­mentek az árak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma az idén kiemelkedően sok pénzt, mintegy 300 millió forintot fordított a múzeumi gyűjtemények gyarapítására. Ebben benne van a Nemzeti Kulturális Alapprogram műtárgyvásárlásra költhető 70 milliója is. (Összehasonlításképpen: a Munkácsy-trilógia Golgotájáért egymil­lió dollárt kér tulajdonosa, a tárca ebből az összegből százmillió forintot állna.) A Természettudományi Múzeum ezek­ből a céltámogatásokból tud vásárolni például az ásvány- és rovarbörzéken. Ugyancsak az állam segítette hozzá őket, hogy megvegyenek három védett - talaj­­­lakó atkákat, fonálférgeket és földigilisz­tákat felvonultató - gyűjteményt, egyen­ként 2,5 millió forintért - tudtuk meg Matskási István főigazgatótól. Az aján­dékképpen felajánlott kollekciók között vannak az Amerikában élő Kölcsey Ist­ván ritka trófeái és Arnóth József amatőr mineralógus értékes ad­atjai. A Magyar Nemzeti Múzeum jövő szerdán nyitja meg az immár hagyomá­nyos új szerzeményi kiállítást. Mint Pal­lós Lajostól, a múzeum tudományos munkatársától megtudtuk, a régészeti le­letek közül igazi különlegességnek szá­mít a karosi honfoglalás kori temetőben talált tarsolyfüggesztő fémdísz. Aukción jutottak hozzá néhány páratlan középkori pénzérméhez, egy bécsi árverésen pedig két, Habsburg-témájú olajfestményt vet­tek. Ajándékba kapott a közgyűjtemény például egy Ferenc József által adomá­nyozott királyi gyűrűt és olyan fotókat, amelyeket két műegyetemista készített 1956-ban. A vásárlás és az ajándékozás mellett van azonban még egy forrása a gyűjtemé­nyek gyarapításának. Gyakran látni mu­zeológusokat a lomtalanításokon, és az Országos Pedagógiai Múzeum munkatár­sai az iskolafelújítások idején rendszere­sen átvizsgálják a kidobásra ítélt holmik­kal teli konténereket is. N. Kósa Judit Új szerzeményi kiállítás a Nemzeti Múzeumban szerdától FOTÓ: KOVÁCS BENCE Javaslat szigorúbb egyházalapításra Kormánypárti képviselők ismét kísérle­tet tesznek arra, hogy szigorítsák a lelki­­ismereti és vallásszabadságról szóló tör­vényt. Az MDF-es Balogh László és Szászfalvi László indítványa sok tekin­tetben megegyezik azzal a koalíciós ja­vaslattal, amelyet az idén egyszer már elutasított a parlament. Lényeges kü­lönbség viszont, hogy a két MDF-es po­litikus tízezer „természetes személy” meglétéhez kötné az egyházalapítást. Az előterjesztés értelmében nem nyer­hetnének egyházi bejegyzést azok a szer­vezetek, amelyek nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytatnak. Az MDF-es képviselők indoklásukban a Nemzetbiztonsági Hivatal elmúlt évi év­könyvére hivatkoznak, amely felhívta a figyelmet, hogy egyes, magukat vallási szervezetként álcázó csoportok nemzet­­biztonsági kockázatot jelentenek. Az idézett évkönyv egyetlen közösséget sem nevez meg, az előterjesztők viszont szükségesnek érzik, hogy kedvezőtlen példaként megemlítsék a szcientológiai egyházat. Hozzáteszik, hogy szeptember 11., az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadás óta a magyar társadalom biztonságigénye is jelentősen megnőtt. Kevéssé valószínű, hogy a javaslatról még a mostani választási ciklusban dönt az Országgyűlés. Ha így is lenne, nincs esély arra, hogy az ellenzéki pártok megszavazzák a kétharmados parlamen­ti többséget igénylő indítványt. Cz. G. ­ Szakszervezeti vizsgálat a tűzoltóknál Vizsgálatot kezd a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete azoknál a parancs­nokságoknál, ahonnan jelzés érkezett arról, hogy megakadályozták az állományhoz tartozók részvételét a Kossuth téri demonstrációban, illetve utólag fenyegetésként értékelhető felelősségre vonás történt. Gálos Imre, az általános tűzoltópótlék meg­szüntetése ellen tiltakozó akciót szervező szervezet ügyvezető elnöke lapunknak el­mondta: a demonstráció idején és azóta is folyamatosan érkeznek a szakszervezet­hez jelzések arról, hogy a Belügyminisztérium nyomást gyakorolt a parancsnokok­ra annak érdekében, hogy tartsák vissza beosztottaikat. Gálos szerint több mint tíz parancsnokságról konkrétan tudják, hogy mikor, hol, ki, milyen formában lépett fel, erről azonban a vizsgálat befejezéséig nem kívánnak tájékoztatni, mert erre nem kaptak felhatalmazást az informálóktól. A részletekről a szakszervezeti vezető any­­nyit elárult: előfordult, hogy már az autóbuszról szállították le a demonstrációra ké­szülő tűzoltókat, sőt az is, hogy kemény szavak kíséretében hívták fel az állomány tagjainak figyelmét a következményekre. Gálosék arra különösen figyelnek, hogy a demonstrálók közül senkivel se írathassanak alá leszerelési kérelmet, senkit ne kö­telezzenek beszámolásra részvételének motivációiról. A szakszervezeti vezető megerősítette: pert indít a belügyminiszter ellen, mert a demonstráció szomszédságában valótlan állításokat jelentetett meg az érdekvédők követeléseiről. Emlékeztetett arra, hogy csupán a veszélyességi pótlék visszaállítá­sa volt a 72 órás tüntetés célja. Röviden Az Új Baloldal az ügynökmúltról A magyar pártok listáját olyan emberek vezetik, akiket ügynökmúlttal lehet gya­núsítani, ezért az Új Baloldal felszólít minden pártot, hogy listavezetője soron kívül vesse alá magát az átvilágításnak - jelentette ki Schiller László, az Új Balol­dal elnöke vasárnap. Hozzátette: Medgyessy Péterre, az MSZP miniszter­elnök-jelöltjére is rávetült a gyanú, hogy korábban ügynök volt, ezért az Új Balol­dal kéri, a politikus adjon felhatalmazást Demeter Ervin titkosszolgálati minisz­ternek, hogy ezt az állítást, ha tudja, tá­massza alá tényekkel. Amennyiben azonban nincsenek a miniszternek bizo­nyítékai, kérjen bocsánatot az MSZP- től, amiért sejtetni engedte, hogy létez­nek ilyen adatok. (B. R.) Regnum Marianum-kereszt Felszentelték a harmadik Regnum Ma­­rianum-keresztet vasárnap Budapesten, a békásmegyeri Lékai bíboros téren. A most felszentelt kereszt azokból a fel­ajánlásokból készült el, amelyeket a vá­rosligeti, egykori Regnum Marianum­­templom helyén álló, tavaly november­ben lefűrészelt feszület helyreállítására gyűjtöttek össze. A városligeti kegyhe­lyen már a ledöntés utáni harmadik na­pon sikerült visszaállítani a keresztet, a támogatások ugyanakkor további hét fe­szület elkészítésének költségét is fedez­ték. A második Regnum Marianum-ke­­resztet ez év október 8-án állították fel Pestszentlőrincen, néhány fiatal azon­ban csakhamar azt is lefűrészelte. Visz­­szaállítására megkezdődtek az előkészü­letek. A további négy kereszt felállításá­nak helyéről egyelőre még nem döntöt­tek. (MTI) Beregi helyreállítás karácsonyig Karácsonyig minden károsult beköltöz­het otthonába az árvíz sújtotta szatmár­­beregi településeken - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság vezetője szombaton Jándon. A község újjáépített általános iskolájának avatásán a főigazgató beje­lentette: az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság javasolni fogja a kor­mánynak, hogy az úgynevezett másod­lagos árvízkárokra is kapjanak kártalaní­tást a szatmár-beregi családok. (MTI) 4 Létszám feletti katonaorvosok Folytatás az 1. oldalról Szabó János honvédelmi miniszter szeptember 28-án alá is írta azt az utasí­tást, amely szerint 2002. április 1-jétől ezeket a feladatokat már az addigra lét­rehozott kht.-nak kell végeznie. A mi­niszteri utasítás az aláírás napján lépett érvénybe, október 31-én meg is jelent a tárca hivatalos lapjában, a Honvédelmi Közlönyben. Szabó azonban a Tárca­tükör című rendezvénysorozat vendége­ként a múlt héten a Budapesti Közgaz­dasági és Államigazgatási Egyetemen már arról beszélt, hogy nem jön létre a kht. Értesülésünk szerint a közeljövőben a nemzetbiztonsági kabinet elé kerül az ügy, és elképzelhető, hogy mégis a honvédség rendszerében hagyják az egészségügyet, igaz, jelentősen karcsú­sítva. Szabó még a kht. felállítása mellett érvelt egy október 29-i levélben is, amelyet Juhász Ferenc MSZP-politikus kérdésére írt. A honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint a koncepció különösen veszélyes, mert a katonaor­vosok kikerülnének a honvédség kere­téből, így szükség esetén nem lehetne őket külföldre vezényelni. A kedvezmé­nyek és többletjogok megszűnésével pedig vélhetően a civil egészségügyben helyezkednének el. Lapunk úgy tudja, a tervezet megvál­toztatásának legfontosabb oka, hogy a NATO szakértői értetlenül fogadták a katonai feladatok kihelyezését a polgári szférába. A szövetség álláspontja sze­rint a katonai feladatokat békeidőben is csak katonák láthatják el. Haszán Zoltán-Matyuc Péter

Next