Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-19 / 269. szám
Mikola szerint nincs esély az orvossztrájkra Mikola István értelmetlennek tartja a szabolcsi orvosok demonstrációs előkészületeit, nem lát ugyanis esélyt arra, hogy 2002-ben az állami költségvetés többletbevételeiből 150 milliárd forinthoz jusson az ágazat. Egyetért azzal, hogy jelentős pénzre van szükség az egészségügyben, ám szerinte a konszolidációt meg kell előznie az intézmények gazdasági átalakulásának. A szabolcsi orvosok a múlt hét végén bejelentették, felmérik, ki támogatná az egészségügyben egy esetleges sztrájk meghirdetését. Mikola István egészségügyi miniszter szombaton a szabolcsi orvosok demonstrációs előkészületeit kommentálva lapunknak kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy sztrájkkal 2002-ben 150 milliárdos többletbevételhez juttatható az egészségügy, így értelmetlen minden olyan megmozdulás, amely az érdemi változásokat nem a szerkezeti és gazdasági átalakulástól teszi függővé. A Szabolcs megyei orvosi kamara 2002-ben a kormánytól legalább 150 milliárdos többletforrást követel az egészségügynek. (A Webdoki egészségügyi lap felmérése szerint: orvos olvasóik 44 százaléka támogatna egy ilyen célú egységes demonstrációt.) Az úgynevezett kórházprivatizációs törvényjavaslat orvosi kamarai, illetve ellenzéki támogatásának egyik feltétele, hogy az ágazat működtetési alapját még az intézmények átalakítása előtt töltsék fel, és rendezzék az ellátórendszer adósságait. A konszolidációt Mikola István is szükségesnek tartja. Az egészségügyi miniszter azonban ehhez legkorábban 2003-ban, azaz a kórházak közhasznú társasággá alakulása után kezdene hozzá. Az ágazatot ötszázmilliárdos bevételhez juttató tervéhez a miniszter a pénz nagyobb részét uniós támogatásból, magánbiztosítóktól és más civil forrásokból szedné össze. Szombaton a Semmelweis Egyetem ún. rezidensfórumán - amelyen mintegy félszáz szakorvosjelölt személyesen tájékozódhatott a minisztertől, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a szaktárca saját intézményeinek vezetőitől a parlament előtt lévő, úgynevezett kórház-privatizációs törvényjavaslatról - Mikola István .ismételten elmondta: konszolidációra csak az intézmények gazdasági átalakulása után van lehetőség. A közhasznú társasági formában működő intézmények az átalakulásuk után azonnal hitelhez, tőkéhez juthatnak. Ezt vitatta Szilvási István, a MOK alelnöke, aki szerint attól nem lesz több a kórházak között elosztható közpénz, hogy azok más gazdálkodási formában működnek majd. Szilvási bejelentette: a parlament előtt lévő javaslatot kormánypárti képviselők segítségével próbálja a köztestület az orvosok számára is kedvezővé tenni. A módosításokkal az orvosi kamara garanciát teremtene arra, hogy a doktorok az intézmények átalakulása után se kerüljenek a jelenleginél rosszabb helyzetbe. Danó Anna I.ft Üzemitanács-választási nagyüzem lesz a héten Mozgalmas hét kezdődik országszerte a munkahelyeken. November 19. és 29. között mindazoknál a cégeknél üzemitanács-választásokat tartanak, ahol idén lejár a testületek mandátuma. A voksolás tétje, hogy a helyi szakszervezetek igazolják támogatottságukat. Információnk szerint több helyen a munkáltatók „háttérnyomással” igyekeznek elérni, hogy a jelöltek között többségbe kerüljenek a nem szervezett dolgozók. Szakszervezeti kezdeményezésre született kormányzati előterjesztés nyomán a parlament két évvel elhalasztotta a novemberben esedékes közalkalmazottitanács-választásokat. A versenyszférában azonban november 19. és 29. között országszerte több százezer munkavállaló járul majd az urnákhoz azokon a munkahelyeken, ahol a testületek hároméves mandátuma lejárt, hogy megválasszák üzemi tanácsukat, illetve üzemi megbízottjukat. (A törvény szerint a legalább ötven alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál üzemi tanácsot, a 15 és 50 közötti létszámú cégnél üzemi, megbízottat kell választani.) A dolgozói képviseletek megválasztásának fontosságát mutatja, hogy a munkavállalók e testületeken keresztül vesznek részt a gazdasági, üzleti döntésekben. Magyarországon 1993-ban tartották az első üzemitanács-választásokat, így az idén immár negyedszer kerül sor a dolgozói képviseletek megválasztására. A testületek jogosítványai a munka törvénykönyvének tavalyi módosításával érdemben bővültek. Azokon a munkahelyeken, ahol nem működik szakszervezet, ezentúl az üzemi tanács is köthet kollektív szerződést a munkáltatóval. Ezt a döntést a szakszervezetek máig vitatják. Mindazonáltal a tapasztalatok szerint általában azokon a munkahelyeken szervezik meg a voksolásokat, ahol szakszervezet működik. Pataky Tibor, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat vezetője szerint ma már nincs nagy tétjük a választásoknak. Míg az előző megmérettetéseken a szakszervezetek vagyonának megosztása, majd az ágazati, illetve az országos reprezentativitás múlt azon, hogy melyik szakszervezet jelöltje szerepel a legeredményesebben, most a helyi érdekvédelmi szervezetek azért versenyeznek, hogy legalább 50 százalékos támogatottságot szerezzenek. A törvény szerint a szakszervezeteknek együttesen 50 százalékot kell megszerezniük ahhoz, hogy kollektív szerződést köthessenek. Ha a munkahelyen két szakszervezet működik, az egyiknek több mint 65 százalékot kell gyűjtenie ahhoz, hogy egyedül köthessen kollektív szerződést a munkáltatóval. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár döntő többségükben szakszervezeti jelöltekre szavaznak a munkavállalók, egyre több független jelölt indul a választásokon. Értesülések szerint több helyen - ott, ahol nagyon kiélezett a viszony a munkaadó és a szakszervezetek között — „munkáltatói háttérnyomás” hatására a nem szervezett dolgozók nagyobb arányban kerülnek fel a jelöltlistára. Érdekessége a mostani dolgozóiképviselet-választásoknak, hogy idén először nem határozták meg központilag a voksolás időpontját. Jó néhány helyen ugyanis 1998 óta is választásokat kellett tartani, például vállalatfúzió, nagyarányú létszámcsökkentés vagy a testület megfogyatkozása miatt. Továbbra sem szankcionálják ugyanakkor a voksolás elmaradását, azt, ha a munkavállalók nem élnek jogaikkal. Míg a közalkalmazottitanács-választások eredményét országosan összesítik - erről a közalkalmazotti törvény rendelkezik -, addig az üzemi tanácsok esetében ezt nem írja elő jogszabály. A kialakult gyakorlat szerint az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk maguk összegzik a megszerzett szavazatokat, amelyek alapján kialakítják támogatottságuk sorrendjét. Kun J. Erzsébet NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 19., HÉTFŐ 5 Aukciós érmék és ajándék trófeák A kulturális tárca az idén rekordösszeget fordított műtárgyvásárlásra A múzeumi vezetők úgy látják, a gyűjtemények gyarapítása elképzelhetetlen az állam segítsége nélkül. A kulturális tárca ennek megfelelően idén rekordösszeget, csaknem 300 millió forintot fordított műtárgyak vásárlására. A gyűjtemények többsége azonban továbbra is elsősorban az ajándékozókban bízhat. Bár manapság egyre több aukciót és műtárgyvásárt tartanak, általános tapasztalat, hogy a múzeumok viszonylag kevés pénzt költhetnek gyűjteményük gyarapítására. A 2000. év adatai például azt mutatják, hogy a nyilatkozó 197 intézmény közül 120 egyetlen fillért sem fordított vásárlásra. Leginkább a kismúzeumokra igaz ez, de ilyen adatot jelentett a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum is. Az egri Sporttörténeti Kiállítás viszont költségvetésének több mint felét, bő egymillió forintot fordított tavaly tárgyvásárlásra. A 2000. évi adatok szerint a legtöbb pénzt, egyenként csaknem 70 millió forintot a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum költhette műtárgyak beszerzésére. A legkevesebbet a tamnamérai Magyar Rendőrmúzeum fizette ki: ők 2000 forintból vettek egy festményt, amely egy csendőrt ábrázol. Francsics Ottótól, Heves város rendőrkapitányától megtudtuk: az alapítványi keretek között immár öt éve működő múzeum elsősorban ajándékokból gyarapítja gyűjteményét. A múzeumot támogató baráti körnek köszönhetően kaptak már fegyver-, bilincs- és karjelvény-kollekciót és - például Ausztriából - számos egyenruhát. A múzeumok vezetői egyetértenek abban, hogy műtárgyvásárlás egyelőre elképzelhetetlen az állam anyagi segítsége nélkül. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója úgy véli: Magyarországon egyelőre nem alakult ki az a szponzori háttér, amely a komoly polgári hagyományokkal bíró országokban régóta megvan. Ezt bizonyította például az actiumi relief esete is, amikor - bár nagyon sok magánember és néhány cég is segített - a vételár túlnyomó részét végül az állam állta. A múzeum többször is vásárolt kora középkori tárgyakat külföldi árveréseken; azt tapasztalják ugyanakkor, hogy a hazai aukciókon nagyon fölmentek az árak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az idén kiemelkedően sok pénzt, mintegy 300 millió forintot fordított a múzeumi gyűjtemények gyarapítására. Ebben benne van a Nemzeti Kulturális Alapprogram műtárgyvásárlásra költhető 70 milliója is. (Összehasonlításképpen: a Munkácsy-trilógia Golgotájáért egymillió dollárt kér tulajdonosa, a tárca ebből az összegből százmillió forintot állna.) A Természettudományi Múzeum ezekből a céltámogatásokból tud vásárolni például az ásvány- és rovarbörzéken. Ugyancsak az állam segítette hozzá őket, hogy megvegyenek három védett - talajlakó atkákat, fonálférgeket és földigilisztákat felvonultató - gyűjteményt, egyenként 2,5 millió forintért - tudtuk meg Matskási István főigazgatótól. Az ajándékképpen felajánlott kollekciók között vannak az Amerikában élő Kölcsey István ritka trófeái és Arnóth József amatőr mineralógus értékes adatjai. A Magyar Nemzeti Múzeum jövő szerdán nyitja meg az immár hagyományos új szerzeményi kiállítást. Mint Pallós Lajostól, a múzeum tudományos munkatársától megtudtuk, a régészeti leletek közül igazi különlegességnek számít a karosi honfoglalás kori temetőben talált tarsolyfüggesztő fémdísz. Aukción jutottak hozzá néhány páratlan középkori pénzérméhez, egy bécsi árverésen pedig két, Habsburg-témájú olajfestményt vettek. Ajándékba kapott a közgyűjtemény például egy Ferenc József által adományozott királyi gyűrűt és olyan fotókat, amelyeket két műegyetemista készített 1956-ban. A vásárlás és az ajándékozás mellett van azonban még egy forrása a gyűjtemények gyarapításának. Gyakran látni muzeológusokat a lomtalanításokon, és az Országos Pedagógiai Múzeum munkatársai az iskolafelújítások idején rendszeresen átvizsgálják a kidobásra ítélt holmikkal teli konténereket is. N. Kósa Judit Új szerzeményi kiállítás a Nemzeti Múzeumban szerdától FOTÓ: KOVÁCS BENCE Javaslat szigorúbb egyházalapításra Kormánypárti képviselők ismét kísérletet tesznek arra, hogy szigorítsák a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt. Az MDF-es Balogh László és Szászfalvi László indítványa sok tekintetben megegyezik azzal a koalíciós javaslattal, amelyet az idén egyszer már elutasított a parlament. Lényeges különbség viszont, hogy a két MDF-es politikus tízezer „természetes személy” meglétéhez kötné az egyházalapítást. Az előterjesztés értelmében nem nyerhetnének egyházi bejegyzést azok a szervezetek, amelyek nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytatnak. Az MDF-es képviselők indoklásukban a Nemzetbiztonsági Hivatal elmúlt évi évkönyvére hivatkoznak, amely felhívta a figyelmet, hogy egyes, magukat vallási szervezetként álcázó csoportok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Az idézett évkönyv egyetlen közösséget sem nevez meg, az előterjesztők viszont szükségesnek érzik, hogy kedvezőtlen példaként megemlítsék a szcientológiai egyházat. Hozzáteszik, hogy szeptember 11., az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadás óta a magyar társadalom biztonságigénye is jelentősen megnőtt. Kevéssé valószínű, hogy a javaslatról még a mostani választási ciklusban dönt az Országgyűlés. Ha így is lenne, nincs esély arra, hogy az ellenzéki pártok megszavazzák a kétharmados parlamenti többséget igénylő indítványt. Cz. G. Szakszervezeti vizsgálat a tűzoltóknál Vizsgálatot kezd a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete azoknál a parancsnokságoknál, ahonnan jelzés érkezett arról, hogy megakadályozták az állományhoz tartozók részvételét a Kossuth téri demonstrációban, illetve utólag fenyegetésként értékelhető felelősségre vonás történt. Gálos Imre, az általános tűzoltópótlék megszüntetése ellen tiltakozó akciót szervező szervezet ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: a demonstráció idején és azóta is folyamatosan érkeznek a szakszervezethez jelzések arról, hogy a Belügyminisztérium nyomást gyakorolt a parancsnokokra annak érdekében, hogy tartsák vissza beosztottaikat. Gálos szerint több mint tíz parancsnokságról konkrétan tudják, hogy mikor, hol, ki, milyen formában lépett fel, erről azonban a vizsgálat befejezéséig nem kívánnak tájékoztatni, mert erre nem kaptak felhatalmazást az informálóktól. A részletekről a szakszervezeti vezető anynyit elárult: előfordult, hogy már az autóbuszról szállították le a demonstrációra készülő tűzoltókat, sőt az is, hogy kemény szavak kíséretében hívták fel az állomány tagjainak figyelmét a következményekre. Gálosék arra különösen figyelnek, hogy a demonstrálók közül senkivel se írathassanak alá leszerelési kérelmet, senkit ne kötelezzenek beszámolásra részvételének motivációiról. A szakszervezeti vezető megerősítette: pert indít a belügyminiszter ellen, mert a demonstráció szomszédságában valótlan állításokat jelentetett meg az érdekvédők követeléseiről. Emlékeztetett arra, hogy csupán a veszélyességi pótlék visszaállítása volt a 72 órás tüntetés célja. Röviden Az Új Baloldal az ügynökmúltról A magyar pártok listáját olyan emberek vezetik, akiket ügynökmúlttal lehet gyanúsítani, ezért az Új Baloldal felszólít minden pártot, hogy listavezetője soron kívül vesse alá magát az átvilágításnak - jelentette ki Schiller László, az Új Baloldal elnöke vasárnap. Hozzátette: Medgyessy Péterre, az MSZP miniszterelnök-jelöltjére is rávetült a gyanú, hogy korábban ügynök volt, ezért az Új Baloldal kéri, a politikus adjon felhatalmazást Demeter Ervin titkosszolgálati miniszternek, hogy ezt az állítást, ha tudja, támassza alá tényekkel. Amennyiben azonban nincsenek a miniszternek bizonyítékai, kérjen bocsánatot az MSZP- től, amiért sejtetni engedte, hogy léteznek ilyen adatok. (B. R.) Regnum Marianum-kereszt Felszentelték a harmadik Regnum Marianum-keresztet vasárnap Budapesten, a békásmegyeri Lékai bíboros téren. A most felszentelt kereszt azokból a felajánlásokból készült el, amelyeket a városligeti, egykori Regnum Marianumtemplom helyén álló, tavaly novemberben lefűrészelt feszület helyreállítására gyűjtöttek össze. A városligeti kegyhelyen már a ledöntés utáni harmadik napon sikerült visszaállítani a keresztet, a támogatások ugyanakkor további hét feszület elkészítésének költségét is fedezték. A második Regnum Marianum-keresztet ez év október 8-án állították fel Pestszentlőrincen, néhány fiatal azonban csakhamar azt is lefűrészelte. Viszszaállítására megkezdődtek az előkészületek. A további négy kereszt felállításának helyéről egyelőre még nem döntöttek. (MTI) Beregi helyreállítás karácsonyig Karácsonyig minden károsult beköltözhet otthonába az árvíz sújtotta szatmárberegi településeken - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője szombaton Jándon. A község újjáépített általános iskolájának avatásán a főigazgató bejelentette: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javasolni fogja a kormánynak, hogy az úgynevezett másodlagos árvízkárokra is kapjanak kártalanítást a szatmár-beregi családok. (MTI) 4 Létszám feletti katonaorvosok Folytatás az 1. oldalról Szabó János honvédelmi miniszter szeptember 28-án alá is írta azt az utasítást, amely szerint 2002. április 1-jétől ezeket a feladatokat már az addigra létrehozott kht.-nak kell végeznie. A miniszteri utasítás az aláírás napján lépett érvénybe, október 31-én meg is jelent a tárca hivatalos lapjában, a Honvédelmi Közlönyben. Szabó azonban a Tárcatükör című rendezvénysorozat vendégeként a múlt héten a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen már arról beszélt, hogy nem jön létre a kht. Értesülésünk szerint a közeljövőben a nemzetbiztonsági kabinet elé kerül az ügy, és elképzelhető, hogy mégis a honvédség rendszerében hagyják az egészségügyet, igaz, jelentősen karcsúsítva. Szabó még a kht. felállítása mellett érvelt egy október 29-i levélben is, amelyet Juhász Ferenc MSZP-politikus kérdésére írt. A honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint a koncepció különösen veszélyes, mert a katonaorvosok kikerülnének a honvédség keretéből, így szükség esetén nem lehetne őket külföldre vezényelni. A kedvezmények és többletjogok megszűnésével pedig vélhetően a civil egészségügyben helyezkednének el. Lapunk úgy tudja, a tervezet megváltoztatásának legfontosabb oka, hogy a NATO szakértői értetlenül fogadták a katonai feladatok kihelyezését a polgári szférába. A szövetség álláspontja szerint a katonai feladatokat békeidőben is csak katonák láthatják el. Haszán Zoltán-Matyuc Péter