Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-23 / 273. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 23., PÉNTEK Ellentmondásos koalíciós javaslatok Kétséges a kórház-privatizációs törvénytervezet parlamenti elfogadása A kormánypártoknak az egyeztetések ellenére sem sikerült összehangolniuk az úgynevezett kórház-privatizációs törvényjavaslathoz benyújtott 70 módosító indítványukat. Jelenleg az sem egyértelmű, hogy a kormányzat támogatja-e azokat a javaslatokat, amelyek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elvárásait is tartalmazzák. Az FKGP-frakció várhatóan csak akkor szavazza meg a törvényt, ha a T. Ház elfogadja kiegészítéseiket. MUNKATÁRSUNKTÓL A parlament előtt lévő kórház-privatizációs törvényjavaslathoz csak a kormánypártok nyújtottak be módosító indítványokat. Igaz, ők háromszor annyi változtatást tartanak szükségesnek, mint ahány paragrafusa van a Mikola István egészségügyi miniszter által beterjesztett eredeti törvényjavaslatnak. A sok módosítást vélhetően az is indokolja, hogy a szaktárca által készített indítvány és a kormánypárti képviselők privatizációs elképzelései nem esnek egybe. Például míg az egészségügyi miniszter kitiltaná a gyógyszergyártókat, az egyéb beszállítókat az intézményeket üzemeltető közhasznú társaságokból, addig a Fidesz megengedné, hogy az ilyen a cégek részt vegyenek a privatizációban. Az is feszültséget okozhat, hogy a szakminiszter valójában a hosszas egyeztetéseket követően sem támogatja, hogy a MOK elvárásainak megfelelő módosításokkal fogadja el a T. Ház a törvényt. Mikola István lapunknak a hét elején még azt mondta, hogy a kamarai kérések többségét a tárca támogatta a módosításokról szóló egyeztetéseken, a csütörtöki egészségügyi bizottsági ülésen viszont nem ez derült ki. Hegedűs Mihály (FKGP) mindenesetre magára vállalta, hogy képviseli az általa benyújtott módosító indítványokban az orvosi kamara kéréseit is. Szerdán a három koalíciós frakció egyeztetett a benyújtott javaslatokról. Az FKGP és az MDF képviselője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy megbeszélésük eredményes volt, Hegedűs Mihály azt mondta: az általuk javasolt változtatásokat a kormányzat is támogathatónak tartja. Csütörtökön ugyanakkor az egészségügyi bizottság ülésén a kisgazda képviselő indítványainak 90 százalékát - amelyek az említett kamarai kéréseket tartalmazzák — a kormány elutasította. A kisgazda képviselő lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy az egészségügyi tárca közigazgatási államtitkára a benyújtott formában nem támogatta javaslatait. Ha azonban ezeket — a szerdai koalíciós megállapodásnak megfelelően — közös kormánypárti indítványként vagy kapcsolódó módosító indítvány formájában nyújtja be, akkor azt várhatóan a kormányzat is támogatja majd. Amennyiben ez mégsem így történne és a kisgazda módosító indítványokat nem szavazná meg a T. Ház, akkor az FKGP-frakció elutasítja a kórháztörvényt a zárószavazáson - mondta a képviselő, hangsúlyozva, hogy ő optimista, Mikola István ugyanis egy telefonbeszélgetés során támogatást ígért neki. Az egészségügyi bizottság ülésén egyébként a kormánypárti képviselők 11 módosítást visszavontak, négyet nem támogattak. A maradék 55 egy részében pedig továbbra is maradtak egymást kioltó javaslatok. Ilyen például a Hegedűs Mihály által benyújtott indítvány, miszerint a jogszabály mindkét része - az orvosok jogállásáról, illetve az intézmények magánosítási feltételeiről szóló rész ugyanabban az időpontban lép hatályba. Míg a kormánypárti közös indítvány csak az intézmények privatizációja után fél évvel engedné az orvosokat szellemi szabadfoglalkozásúként munkát vállalni. Hegedűs Mihály mindkét módosítás mellett igennel szavazott. Gyenes Géza, a MOK főtitkára csütörtökön a történtek fényében érdeklődésünkre úgy vélekedett: az egészségügyi bizottsági ülésen is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem akar jogosítványokat adni az orvosok érdekvédelméhez a kamarának a készülő törvényben. Bartha László (Fidesz) szerint a parlamentnek benyújtott indítványokkal a kamarai kéréseket kívánják teljesíteni, az önkormányzati felelősség pontosítását, az egyetemek klinikáinak átalakulását, illetve egyéb technikai változásokat szeretnének elérni. Úgy látja, ezek a javaslatok összhangban vannak a kormány által beterjesztett törvénnyel. A. D.-Cs. ! ________Háttér________ Változó választási szabályok Az Országgyűlés még decemberben megszavazhatja a választási eljárási törvény módosítását, miután erről a Fidesz és az MSZP a háttérben megállapodott. A kis pártok többsége is támogatja a választás tisztaságát erősítő módosításokat, illetve az engedélyezett kampányköltségek emelését. Jóllehet a Fidesz és az MSZP háttérmegállapodása nyomán akár a többi párt szavazatára nem is lenne szükség a kétharmados jogszabály módosításához, a parlament ügyrendi bizottságának csütörtöki ülésén a képviselők ellenszavazat nélkül fogadták el a javaslat parlamenti vitára való alkalmasságát. A Fidesz a kompromisszumról előzetesen informálta az MDF és az FKGP frakcióvezetését is, akik a megállapodást támogatásukról biztosították. Az MSZP pedig az SZDSZ-t tájékoztatta. Az SZDSZ ugyan nem volt jelen az ügyrendi bizottság csütörtöki ülésén, de a párt képviselője, Dornbach Alajos érdeklődésünkre ésszerűnek nevezte a tervezett változtatásokat. A javaslat egyedül a MIÉP-es képviselőt, Balczó Zoltánt érte meglepetésként. Mint mondta, csütörtökön értesült az előterjesztésről, s ilyen súlyos kérdésben semmiképpen nem tud állást foglalni frakciója álláspontjának ismerete nélkül. Ezért a javaslatról nem is szavazott az ügyrendi bizottságban. A három pontból álló törvénymódosítás orvosolni kívánja a választási eljárási törvény hiányosságait, és a voksolás tisztaságának erősítése érdekében újabb garanciális elemet emel be. A szocialisták igényelték, hogy azokban a körzetekben kötelező legyen újraszámlálni a voksokat, ahol minimális, egy százalék alatti szavazatkülönbség alakul ki az első és a második helyezett között. Emlékezetes, 1998-ban a 176 választókerületből mintegy harmincban száz szavazat alatt volt az első és a második közötti különbség. Akadt olyan körzet, ahol harminc szavazat döntött a győztes javára, ám a leadott szavazócédulák között háromszáz érvénytelent is találtak. Ilyen esetben indokolt, hogy az adott körzet minden egyes szavazókörében újraszámolják, ellenőrizzék a voksokat. Ez utóbbi javaslat elfogadásáért cserébe az MSZP támogatta a Fidesz felvetését, hogy ne csak a köztisztviselők, hanem a közalkalmazottak - ügykezelők, fizikai alkalmazottak - is segédkezhessenek a választások lebonyolításában. A módosítás politikailag legkényesebb pontja a jelöltenként engedélyezett egymillió forintos kampányköltség kétmillióra történő emelése, hiszen ez visszatetszést kelthet a közvéleményben. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden egyes párt - a 386 tagú Országgyűléssel számolva - 386 millió helyett 772 milliót költhet a kampányra. A pártok többsége azonban már évek óta nem tartja be ezt a szabályt, hanem nagyságrendekkel nagyobb összeget költ a korteskedésre. Például úgy kerülik meg a jogszabályt, hogy nem a párt adja fel a saját hirdetéseit a sajtóban, nem a párt béreli a kampányrendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot, hanem egy magánszemély. Ezt pedig nem kell szerepeltetni a kampányköltségekről szóló beszámolókban. Bednárik Imre Csődveszélyben volt az MTV Mind a három közszolgálati médium jelentős anyagi segítséget vár az Országgyűléstől további működése biztosításához - derült ki az intézmények elnökeinek parlamenti meghallgatásán. Az MTV-t a költségvetési többletből kapott 12,5 milliárd mentette meg attól, hogy az év végén csődöt kelljen jelentenie, ám a tévéelnök jelezte: további segítségre számítanak. Egyedül maradt Lentner Csaba MIÉP- es képviselő a költségvetési bizottság csütörtöki ülésén azzal a javaslatával, amely kétmilliárd forintos költségvetési támogatásban részesítette volna a Duna TV-t. A politikus ezt azzal indokolta, hogy hiába volt a műholdas csatorna az egyetlen, amely indoklással alátámasztott költségvetési támogatást kért az Országgyűléstől, a többletbevételekről döntő zárszámadási törvény mégis a Magyar Rádiónak (1,5 milliárd) és a Magyar Televíziónak (12,5 milliárd) juttatott tőkeinjekciót. A médiaelnökök bizottsági meghallgatásán Pekár István, a Duna TV elnöke elmondta: bár négyszemközt valamennyi párt politikusa támogatásáról biztosította, abból mégsem lett semmi. Ezért a naponta jelentkező reggeli műsoruk, valamint több magazin megszüntetését tervezik. A Duna TV és a Magyar Rádió is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, bár mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fejlesztési pénzeiket kellett felélniük a működtetéshez. A rádió első embere, Kondor Katalin szerint ők nem lobbiztak a nekik megszavazott másfél milliárdért. Ezt a pénzt fejlesztésekre fordítják. Számításaik szerint összesen 7 milliárd forintra lenne szükség a kor színvonalának megfelelő eszközök beszerzésére. Mindkét elnök felhívta arra a figyelmet, hogy ne mossák össze intézményeik gazdálkodását a Magyar Televízióéval, nekik például nincs köztartozásuk. Mendreczky Károly MTV-elnök és Bakó Lajos, a köztévé kuratóriumának elnöke szavaiból az derült ki, hogy a számukra most megszavazott 12,5 milliárd forintos támogatás (és az elengedett több mint tízmilliárdos köztartozás) ellenére további segítségre számítanak. Mendreczky szerint enélkül nemhogy nyereséges, de nullszaldós működést sem tudnak elérni. Ezért a médiatörvényt tette felelőssé, amely korlátozza a hirdetésekért folyó versenyben a köztévét. Több ellenzéki képviselő is kifogásolta, hogy az MTV vezetői ígéretük ellenére tavasz óta nem nyújtottak be tervet a tévé konszolidációjára. A kuratórium elnöke szerint ezzel eddig nem tudtak foglalkozni, mert olyan helyzetben volt a köztévé, hogy a megszavazott segítség nélkül a gazdasági törvény alapján az év végén fel kellett volna számolni. Az MTV volt egyébként az egyetlen, amely a bizottsági ülésre nem hozott beszámolót a jelenlegi helyzetéről. A tévéelnök ugyanakkor egy kérdésre elmondta: jelenlegi 15 milliárdos a szállítói tartozásuk, és nemzetközi elmaradásaik is vannak. A tévés vezetők most ígéretet tettek arra, hogy nem halmoznak fel több köztartozást. Lentner azt kifogásolta, hogy a legnehezebb helyzetben is vannak olyan külsős cégek, amelyek megkapják az MTV-től a pénzüket: tavaly decemberben, amikor sztrájkhangulat volt az elmaradt honoráriumok miatt, több százmillió forintot kapott az Ezüsthajó Kft., és összesen 300 milliót másik négy cég. Ezek közül kettő Vitézy László rendezőproducer cége. Haszán Zoltán FOTÓ: SOPORNYI GYULA Mendreczky Károly, Kondor Katalin és Pekár István Csurka szabadegyeteme tulajdonos lett a Pannon Rádióban MUNKATÁRSUNKTÓL A cégnyilvántartás szerint jelentős tulajdonossá vált a Pannon Rádióban a Csurka István MIÉP-pártvezér által létrehozott Bocskai István Szabadegyetem - derül ki abból a kiegészítő javaslatból, amelyet Tímár János ORTT-tag nyújtott be a médiahatóság csütörtöki ülésén. Tímár ezt a Pannon most folyó, a rádió műsorát átfogóan elemző dokumentumhoz csatolta. A médiatörvény szerint nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult szervezet párt vagy az általa létrehozott gazdasági társaság. A Bocskai szabadegyetemet, amelynek meghirdetett célja „teljes erővel szembeszállni a multikulturalizmus hazai terjeszkedésével”, a Tímár által megismert dokumentumok szerint Bogdán Emil MIÉP-es politikus képviseli a Pannont működtető cégben. Győri Béla, a szabadegyetem kurátora elmondta: 26 százalékot szereztek a Gidó Médiában. Szerinte ez nem összeférhetetlen, mert bár a Bocskait valóban Csurka és Papolczy Gizella alapította, így tehát párt közeli, de nem gazdasági társaság. Ráadásul, „hogy ne érje szó a ház elejét”, a kuratórium elnöke, Bogdán Emil lemondott szavazati jogáról a Pannonnál. Az ORTT csütörtökön kezdte tárgyalni azt a szakmai előterjesztést, amely a Pannon Rádióban elhangzottak tartalmát elemezve megállapítja: a fővárosi adó sérti a médiatörvénynek azt a passzusát, amely tiltja, hogy egy műsorszolgáltató egy párt nézeteinek szolgálatában álljon. A dokumentum szerint ez nagyon veszélyes tendencia, hiszen ezzel a párt még több szimpatizánst, és így még több szavazatot is nyerhet magának, a többi párthoz képest tisztességtelen előnyhöz jutva. Medgyessy pécsi tanácsai PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Medgyessy Péter kizárja, hogy az MSZP együtt tudjon működni Torgyán Józseffel, azt viszont a szocialisták miniszterelnök-jelöltje elképzelhetőnek véli, hogy a kisgazda választók közül 2002- ben sokan felismerik: az MSZP perspektivikusan képviselni tudja az ő érdekeiket. Minderről az MSZP miniszterelnökjelöltje tegnap a Pécsi Tudományegyetem klubjában beszélt mintegy félezer érdeklődő előtt. A sajtótájékoztatón szóba került, hogy Medgyessy cége a pécsi városházának 1999 nyarán készített egy pénzügyi átvilágítást, amit a helyi Fidesz - ugyancsak tegnap - értéktelen munkának minősített. Medgyessy elmondta: a munkát az ő cége, két másik vállalkozással közösen - közbeszerzési pályázaton - nyerte el. Munkatársai 6-8 hónapon át dolgoztak ezen az átvilágításon, s ezért 11-12 millió forintot kaptak. A tájékoztatón szintén jelen lévő Toller László pécsi polgármester úgy nyilatkozott: az átvilágításra az önkormányzat örökölt, nehéz pénzügyi helyzete miatt volt szükség, s erről a közgyűlés nyílt ülésen szavazott. A város mintegy 680 millió forintot takarított meg Medgyessy cégének javaslatai révén - tette hozzá a pécsi polgármester. Ugyancsak a tegnapi sajtótájékoztatón tudtuk meg azt is, hogy az MSZP a parlament mai ülésén kezdeményezni fogja a felsőoktatási törvény módosítását annak érdekében, hogy az egyetemek hallgatói a politikusokkal bármikor találkozhassanak intézményük falain belül, mert szerintük ez is része a hallgatói autonómiának. Demszkyt kerülik a miniszterek? MUNKATÁRSUNKTÓL Az egészségügyi miniszter lemondta a főpolgármesterrel csütörtök délutánra tervezett találkozóját. Mikola István faxon közölte Demszky Gáborral: a találkozó előtt egy órával a főpolgármestertől kapott napirendi pontok egyikéről sem egyeztettek a szakértők, sőt a főváros egészségügyi bizottsága sem tárgyalt azokról. A miniszter tudatta, hogy ha megtörténnek a szakértői egyeztetések, kész a találkozóra a főpolgármesterrel. A Városháza által kezdeményezett megbeszélés témái között szerepelt volna a fővárosi égési sérültek ellátása, a Péterfy kórház toxikológiai osztályának helyzete és a fővárosi önkormányzat kapcsolódása a népegészségügyi programhoz. A főpolgármester szerint a miniszter - a hónapokkal ezelőtt előkészített találkozóról való távolmaradásával - „megbukott a kétmillió budapesti és hatszázezer agglomerációban élő szemében”. Mikola István rövid időn belül a második miniszter, aki az utolsó pillanatban lemondja a főpolgármesterrel megbeszélt találkozóját. Demszky a közelmúltban Pintér Sándor belügyminiszterrel is megbeszélést folytatott volna, de az a találkozón végül nem jelent meg. Pintér, akivel a főpolgármester a tűzoltók veszélyességi pótlékáról cserélt volna eszmét, a megkésett értesítésre hivatkozott. Demszky legközelebb a pénzügyminiszterrel találkozna. Varga Mihállyal a nagyvárosi tömegközlekedés helyzetének javításáról szeretne tárgyalni. A minisztérium sajtóosztálya szerint Varga Mihály még nem látta a főpolgármester levelét. Közpénzekből magánpénz Az MSZP a Defend Kft. és a posta kapcsolatáról hírösszefoglalónk A Magyar Szocialista Párt törvénytelenségeket gyanít a Magyar Posta Defend Kft.-ben való tulajdonszerzésével kapcsolatban, erre vonatkozó dokumentumok vannak a birtokunkban - hangoztatta Molnár Gyula csütörtöki tájékoztatóján. A szocialista parlamenti képviselő közölte: az ügyben négy írásbeli kérdést intéznek a Magyar Postát felügyelő közlekedési és vízügyi miniszterhez. Molnár Gyula elmondta: ha ezekre megkapják a választ, akkor tudják eldönteni, hogy büntetőfeljelentést tesznek-e, vagy esetleg félrevezették őket „a postaládájukba került dokumentumokkal”, illetve rossz következtetéseket vontak le az anyagból. Molnár kijelentette: nem politikai támadásról van szó, hanem a közpénzek felhasználásáról, amelyek különböző csatornákon magánpénzekké válnak. Úgy vélte: a Defend Kft. vezetőjével, Földi Lászlóval sincsenek összefüggésben az általuk feltett kérdések, hiszen ő „csak egy stróman” ebben az ügyben. Molnár szerint a két kulcsfigura, Simicska Lajos a Fidesz volt főpénztárnoka , illetve Kalmár István, a miniszterelnök volt informatikai tanácsadója. A sajtótájékoztatón szétosztott négy írásbeli kérdésből kiderül: Molnár Gyula és Juhász Ferenc többek között arra is kíváncsi, hogy hozzájárult-e a miniszter a Magyar Posta és a Defend Kft. között létrejött visszadátumozott szerződéshez, továbbá kikérte-e a posta a tulajdonos hozzájárulását, és ha igen, akkor ki adott felhatalmazást a szerződéskötésre, amellyel az állami vállalat 3,2 milliárd forintos kötelezettséget vállalt egy magáncég felé.