Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 23., PÉNTEK Ellentmondásos koalíciós javaslatok Kétséges a kórház-privatizációs törvénytervezet parlamenti elfogadása A kormánypártoknak az egyeztetések ellenére sem sikerült összehangolniuk az úgynevezett kórház-privatizációs törvényjavaslathoz benyújtott 70 mó­dosító indítványukat. Jelenleg az sem egyértelmű, hogy a kormányzat támo­gatja-e azokat a javaslatokat, ame­lyek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elvárásait is tartalmazzák. Az FKGP-frakció várhatóan csak akkor szavazza meg a törvényt, ha a T. Ház elfogadja kiegészítéseiket. MUNKATÁRSUNKTÓL A parlament előtt lévő kórház-privatizá­ciós törvényjavaslathoz csak a kormány­pártok nyújtottak be módosító indítvá­nyokat. Igaz, ők háromszor annyi vál­toztatást tartanak szükségesnek, mint ahány paragrafusa van a Mikola István egészségügyi miniszter által beterjesz­tett eredeti törvényjavaslatnak. A sok módosítást vélhetően az is indokolja, hogy a szaktárca által készített indítvány és a kormánypárti képviselők privatizá­ciós elképzelései nem esnek egybe. Pél­dául míg az egészségügyi miniszter ki­tiltaná a gyógyszergyártókat, az egyéb beszállítókat az intézményeket üzemel­tető közhasznú társaságokból, addig a Fidesz megengedné, hogy az ilyen a cé­gek részt vegyenek a privatizációban. Az is feszültséget okozhat, hogy a szak­­miniszter valójában a hosszas egyezteté­seket követően sem támogatja, hogy a MOK elvárásainak megfelelő módosítá­sokkal fogadja el a T. Ház a törvényt. Mikola István lapunknak a hét elején még azt mondta, hogy a kamarai kérések többségét a tárca támogatta a módosí­tásokról szóló egyeztetéseken, a csütör­töki egészségügyi bizottsági ülésen vi­szont nem ez derült ki. Hegedűs Mihály (FKGP) mindeneset­re magára vállalta, hogy képviseli az ál­tala benyújtott módosító indítványokban az orvosi kamara kéréseit is. Szerdán a három koalíciós frakció egyeztetett a be­nyújtott javaslatokról. Az FKGP és az MDF képviselője lapunknak úgy nyilat­kozott, hogy megbeszélésük eredmé­nyes volt, Hegedűs Mihály azt mondta: az általuk javasolt változtatásokat a kor­mányzat is támogathatónak tartja. Csü­törtökön ugyanakkor az egészségügyi bizottság ülésén a kisgazda képviselő in­dítványainak 90 százalékát - amelyek az említett kamarai kéréseket tartalmazzák — a kormány elutasította. A kisgazda képviselő lapunknak ezt azzal magya­rázta, hogy az egészségügyi tárca köz­­igazgatási államtitkára a benyújtott for­mában nem támogatta javaslatait. Ha azonban ezeket — a szerdai koalíciós megállapodásnak megfelelően — közös kormánypárti indítványként vagy kap­csolódó módosító indítvány formájában nyújtja be, akkor azt várhatóan a kor­mányzat is támogatja majd.­­ Amennyi­ben ez mégsem így történne és a kisgaz­da módosító indítványokat nem szavaz­ná meg a T. Ház, akkor az FKGP-frakció elutasítja a kórháztörvényt a zárószava­záson - mondta a képviselő, hangsú­lyozva, hogy ő optimista, Mikola István ugyanis egy telefonbeszélgetés során tá­mogatást ígért neki. Az egészségügyi bizottság ülésén egyébként a kormánypárti képviselők 11 módosítást visszavontak, négyet nem tá­mogattak. A maradék 55 egy részében pedig továbbra is maradtak egymást ki­oltó javaslatok. Ilyen például a Hegedűs Mihály által benyújtott indítvány, mi­szerint a jogszabály mindkét része - az orvosok jogállásáról, illetve az intézmé­nyek magánosítási feltételeiről szóló rész ugyanabban az időpontban lép ha­tályba. Míg a kormánypárti közös indít­vány csak az intézmények privatizációja után fél évvel engedné az orvosokat szellemi szabadfoglalkozásúként mun­kát vállalni. Hegedűs Mihály mindkét módosítás mellett igennel szavazott. Gyenes Géza, a MOK főtitkára csütör­tökön a történtek fényében érdeklődé­sünkre úgy vélekedett: az egészségügyi bizottsági ülésen is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem akar jogosítványo­kat adni az orvosok érdekvédelméhez a kamarának a készülő törvényben. Bartha László (Fidesz) szerint a par­lamentnek benyújtott indítványokkal a kamarai kéréseket kívánják teljesíteni, az önkormányzati felelősség pontosítá­sát, az egyetemek klinikáinak átalakulá­sát, illetve egyéb technikai változásokat szeretnének elérni. Úgy látja, ezek a ja­vaslatok összhangban vannak a kor­mány által beterjesztett törvénnyel. A. D.-Cs. ! ________Háttér________ Változó választási szabályok Az Országgyűlés még decemberben megszavazhatja a választási eljárási törvény módosítását, miután erről a Fidesz és az MSZP a háttérben megál­lapodott. A kis pártok többsége is tá­mogatja a választás tisztaságát erősítő módosításokat, illetve az engedélyezett kampányköltségek emelését. Jóllehet a Fidesz és az MSZP háttér­­megállapodása nyomán akár a többi párt szavazatára nem is lenne szükség a két­harmados jogszabály módosításához, a parlament ügyrendi bizottságának csütör­töki ülésén a képviselők ellenszavazat nélkül fogadták el a javaslat parlamenti vitára való alkalmasságát. A Fidesz a kompromisszumról előzetesen informál­ta az MDF és az FKGP frakcióvezetését is, akik a megállapodást támogatásukról biztosították. Az MSZP pedig az SZDSZ-t tájékoztatta. Az SZDSZ ugyan nem volt jelen az ügyrendi bizottság csü­törtöki ülésén, de a párt képviselője, Dornbach Alajos érdeklődésünkre éssze­rűnek nevezte a tervezett változtatásokat. A javaslat egyedül a MIÉP-es képvise­lőt, Balczó Zoltánt érte meglepetésként. Mint mondta, csütörtökön értesült az elő­terjesztésről, s ilyen súlyos kérdésben semmiképpen nem tud állást foglalni frakciója álláspontjának ismerete nélkül. Ezért a javaslatról nem is szavazott az ügyrendi bizottságban. A három pontból álló törvénymódosí­tás orvosolni kívánja a választási eljárási törvény hiányosságait, és a voksolás tisz­taságának erősítése érdekében újabb ga­ranciális elemet emel be. A szocialisták igényelték, hogy azokban a körzetekben kötelező legyen újraszámlálni a vokso­­kat, ahol minimális, egy százalék alatti szavazatkülönbség alakul ki az első és a második helyezett között. Emlékezetes, 1998-ban a 176 választókerületből mint­egy harmincban száz szavazat alatt volt az első és a második közötti különbség. Akadt olyan körzet, ahol harminc szava­zat döntött a győztes javára, ám a leadott szavazócédulák között háromszáz ér­vénytelent is találtak. Ilyen esetben indo­kolt, hogy az adott körzet minden egyes szavazókörében újraszámolják, ellen­őrizzék a voksokat. Ez utóbbi javaslat elfogadásáért cseré­be az MSZP támogatta a Fidesz felveté­sét, hogy ne csak a köztisztviselők, ha­nem a közalkalmazottak - ügykezelők, fizikai alkalmazottak - is segédkezhesse­nek a választások lebonyolításában. A módosítás politikailag legkényesebb pontja a jelöltenként engedélyezett egy­millió forintos kampányköltség kétmilli­óra történő emelése, hiszen ez visszatet­szést kelthet a közvéleményben. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden egyes párt - a 386 tagú Országgyűléssel szá­molva - 386 millió helyett 772 milliót költhet a kampányra. A pártok többsége azonban már évek óta nem tartja be ezt a szabályt, hanem nagyságrendekkel na­gyobb összeget költ a korteskedésre. Pél­dául úgy kerülik meg a jogszabályt, hogy nem a párt adja fel a saját hirdetéseit a sajtóban, nem a párt béreli a kampány­rendezvény helyszínéül szolgáló sport­­csarnokot, hanem egy magánszemély. Ezt pedig nem kell szerepeltetni a kam­pányköltségekről szóló beszámolókban. Bednárik Imre Csődveszélyben volt az MTV Mind a három közszolgálati médium jelentős anyagi segítséget vár az Or­szággyűléstől további működése bizto­sításához - derült ki az intézmények el­nökeinek parlamenti meghallgatásán. Az MTV-t a költségvetési többletből kapott 12,5 milliárd mentette meg at­tól, hogy az év végén csődöt kelljen je­lentenie, ám a tévéelnök jelezte: továb­bi segítségre számítanak. Egyedül maradt Lentner Csaba MIÉP- es képviselő a költségvetési bizottság csü­törtöki ülésén azzal a javaslatával, amely kétmilliárd forintos költségvetési támoga­tásban részesítette volna a Duna TV-t. A politikus ezt azzal indokolta, hogy hiába volt a műholdas csatorna az egyetlen, amely indoklással alátámasztott költség­­vetési támogatást kért az Országgyűléstől, a többletbevételekről döntő zárszámadási törvény mégis a Magyar Rádiónak (1,5 milliárd) és a Magyar Televíziónak (12,5 milliárd) juttatott tőkeinjekciót. A médiaelnökök bizottsági meghallga­tásán Pekár István, a Duna TV elnöke el­mondta: bár négyszemközt valamennyi párt politikusa támogatásáról biztosította, abból mégsem lett semmi. Ezért a napon­ta jelentkező reggeli műsoruk, valamint több magazin megszüntetését tervezik. A Duna TV és a Magyar Rádió is ki­egyensúlyozott gazdálkodást folytatott, bár mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fejlesztési pénzeiket kellett felélniük a működtetéshez. A rádió első embere, Kondor Katalin szerint ők nem lobbiztak a nekik megszavazott másfél milliárdért. Ezt a pénzt fejlesztésekre fordítják. Szá­mításaik szerint összesen 7 milliárd fo­rintra lenne szükség a kor színvonalának megfelelő eszközök beszerzésére. Mind­két elnök felhívta arra a figyelmet, hogy ne mossák össze intézményeik gazdálko­dását a Magyar Televízióéval, nekik pél­dául nincs köztartozásuk. Mendreczky Károly MTV-elnök és Ba­kó Lajos, a köztévé kuratóriumának elnö­ke szavaiból az derült ki, hogy a számuk­ra most megszavazott 12,5 milliárd forin­tos támogatás (és az elengedett több mint tízmilliárdos köztartozás) ellenére továb­bi segítségre számítanak. Mendreczky szerint enélkül nemhogy nyereséges, de nullszaldós működést sem tudnak elérni. Ezért a médiatörvényt tette felelőssé, amely korlátozza a hirdetésekért folyó versenyben a köztévét. Több ellenzéki képviselő is kifogásol­ta, hogy az MTV vezetői ígéretük ellené­re tavasz óta nem nyújtottak be tervet a tévé konszolidációjára. A kuratórium el­nöke szerint ezzel eddig nem tudtak fog­lalkozni, mert olyan helyzetben volt a köztévé, hogy a megszavazott segítség nélkül a gazdasági törvény alapján az év végén fel kellett volna számolni. Az MTV volt egyébként az egyetlen, amely a bizottsági ülésre nem hozott be­számolót a jelenlegi helyzetéről. A tévé­elnök ugyanakkor egy kérdésre elmond­ta: jelenlegi 15 milliárdos a szállítói tarto­zásuk, és nemzetközi elmaradásaik is vannak. A tévés vezetők most ígéretet tettek arra, hogy nem halmoznak fel több köztartozást. Lentner azt kifogásolta, hogy a leg­nehezebb helyzetben is vannak olyan külsős cégek, amelyek megkapják az MTV-től a pénzüket: tavaly december­ben, amikor sztrájkhangulat volt az el­maradt honoráriumok miatt, több száz­millió forintot kapott az Ezüsthajó Kft., és összesen 300 milliót másik négy cég. Ezek közül kettő Vitézy László rendező­producer cége. Haszán Zoltán FOTÓ: SOPORNYI GYULA Mendreczky Károly, Kondor Katalin és Pekár István Csurka szabadegyeteme tulajdonos lett a Pannon Rádióban MUNKATÁRSUNKTÓL A cégnyilvántartás szerint jelentős tulaj­donossá vált a Pannon Rádióban a Csurka István MIÉP-pártvezér által létrehozott Bocskai István Szabadegyetem - derül ki abból a kiegészítő javaslatból, amelyet Tí­már János ORTT-tag nyújtott be a média­hatóság csütörtöki ülésén. Tímár ezt a Pannon most folyó, a rádió műsorát átfo­góan elemző dokumentumhoz csatolta. A médiatörvény szerint nem lehet mű­sorszolgáltatásra jogosult szervezet párt vagy az általa létrehozott gazdasági társa­ság. A Bocskai szabadegyetemet, amely­nek meghirdetett célja „teljes erővel szembeszállni a multikulturalizmus hazai terjeszkedésével”, a Tímár által megis­mert dokumentumok szerint Bogdán Emil MIÉP-es politikus képviseli a Pan­nont működtető cégben. Győri Béla, a szabadegyetem kurátora elmondta: 26 százalékot szereztek a Gidó Médiában. Szerinte ez nem összeférhetet­len, mert bár a Bocskait valóban Csurka és Papolczy Gizella alapította, így tehát párt közeli, de nem gazdasági társaság. Ráadásul, „hogy ne érje szó a ház elejét”, a kuratórium elnöke, Bogdán Emil le­mondott szavazati jogáról a Pannonnál. Az ORTT csütörtökön kezdte tárgyalni azt a szakmai előterjesztést, amely a Pan­non Rádióban elhangzottak tartalmát ele­mezve megállapítja: a fővárosi adó sérti a médiatörvénynek azt a passzusát, amely tiltja, hogy egy műsorszolgáltató egy párt nézeteinek szolgálatában álljon. A doku­mentum szerint ez nagyon veszélyes ten­dencia, hiszen ezzel a párt még több szimpatizánst, és így még több szavazatot is nyerhet magának, a többi párthoz ké­pest tisztességtelen előnyhöz jutva. Medgyessy pécsi tanácsai PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Medgyessy Péter kizárja, hogy az MSZP együtt tudjon működni Torgyán József­fel, azt viszont a szocialisták miniszter­elnök-jelöltje elképzelhetőnek véli, hogy a kisgazda választók közül 2002- ben sokan felismerik: az MSZP perspek­tivikusan képviselni tudja az ő érdekei­ket. Minderről az MSZP miniszterelnök­jelöltje tegnap a Pécsi Tudományegye­tem klubjában beszélt mintegy félezer érdeklődő előtt. A sajtótájékoztatón szóba került, hogy Medgyessy cége a pécsi városhá­zának 1999 nyarán készített egy pénz­ügyi átvilágítást, amit a helyi Fidesz - ugyancsak tegnap - értéktelen munká­nak minősített. Medgyessy elmondta: a munkát az ő cége, két másik vállalko­zással közösen - közbeszerzési pályáza­ton - nyerte el. Munkatársai 6-8 hóna­pon át dolgoztak ezen az átvilágításon, s ezért 11-12 millió forintot kaptak. A tájékoztatón szintén jelen lévő Toller László pécsi polgármester úgy nyilatkozott: az átvilágításra az önkor­mányzat örökölt, nehéz pénzügyi hely­zete miatt volt szükség, s erről a közgyű­lés nyílt ülésen szavazott. A város mint­egy 680 millió forintot takarított meg Medgyessy cégének javaslatai révén - tette hozzá a pécsi polgármester. Ugyancsak a tegnapi sajtótájékozta­tón tudtuk meg azt is, hogy az MSZP a parlament mai ülésén kezdeményezni fogja a felsőoktatási törvény módosítá­sát annak érdekében, hogy az egyetemek hallgatói a politikusokkal bármikor ta­lálkozhassanak intézményük falain be­lül, mert szerintük ez is része a hallgatói autonómiának. Demszkyt kerülik a miniszterek? MUNKATÁRSUNKTÓL Az egészségügyi miniszter lemondta a főpolgármesterrel csütörtök délutánra tervezett találkozóját. Mikola István fa­xon közölte Demszky Gáborral: a talál­kozó előtt egy órával a főpolgármestertől kapott napirendi pontok egyikéről sem egyeztettek a szakértők, sőt a főváros egészségügyi bizottsága sem tárgyalt azokról. A miniszter tudatta, hogy ha megtörténnek a szakértői egyeztetések, kész a találkozóra a főpolgármesterrel. A Városháza által kezdeményezett megbeszélés témái között szerepelt volna a fővárosi égési sérültek ellátása, a Péterfy kórház toxikológiai osztályának helyzete és a fővárosi önkormányzat kap­csolódása a népegészségügyi program­hoz. A főpolgármester szerint a miniszter - a hónapokkal ezelőtt előkészített talál­kozóról való távolmaradásával - „meg­bukott a kétmillió budapesti és hatszáz­ezer agglomerációban élő szemében”. Mikola István rövid időn belül a máso­dik miniszter, aki az utolsó pillanatban le­mondja a főpolgármesterrel megbeszélt találkozóját. Demszky a közelmúltban Pintér Sándor belügyminiszterrel is meg­beszélést folytatott volna, de az a találko­zón végül nem jelent meg. Pintér, akivel a főpolgármester a tűzoltók veszélyességi pótlékáról cserélt volna eszmét, a megké­sett értesítésre hivatkozott. Demszky legközelebb a pénzügymi­niszterrel találkozna. Varga Mihállyal a nagyvárosi tömegközlekedés helyzetének javításáról szeretne tárgyalni. A miniszté­rium sajtóosztálya szerint Varga Mihály még nem látta a főpolgármester levelét. Közpénzekből magánpénz Az MSZP a Defend Kft. és a posta kapcsolatáról hírösszefoglalónk A Magyar Szocialista Párt törvényte­lenségeket gyanít a Magyar Posta Defend Kft.-ben való tulajdonszerzé­sével kapcsolatban, erre vonatkozó do­kumentumok vannak a birtokunkban - hangoztatta Molnár Gyula csütörtöki tájékoztatóján. A szocialista parlamen­ti képviselő közölte: az ügyben négy írásbeli kérdést intéznek a Magyar Postát felügyelő közlekedési és víz­ügyi miniszterhez. Molnár Gyula el­mondta: ha ezekre megkapják a vá­laszt, akkor tudják eldönteni, hogy büntetőfeljelentést tesznek-e, vagy esetleg félrevezették őket „a postaládá­jukba került dokumentumokkal”, illet­ve rossz következtetéseket vontak le az anyagból. Molnár kijelentette: nem politikai tá­madásról van szó, hanem a közpénzek felhasználásáról, amelyek különböző csatornákon magánpénzekké válnak. Úgy vélte: a Defend Kft. vezetőjével, Földi Lászlóval sincsenek összefüggés­ben az általuk feltett kérdések, hiszen ő „csak egy stróman” ebben az ügyben. Molnár szerint a két kulcsfigura, Simicska Lajos a Fidesz volt főpénztár­­noka , illetve Kalmár István, a minisz­terelnök volt informatikai tanácsadója. A sajtótájékoztatón szétosztott négy írásbeli kérdésből kiderül: Molnár Gyula és Juhász Ferenc többek között arra is kíváncsi, hogy hozzájárult-e a miniszter a Magyar Posta és a Defend Kft. között létrejött visszadátumozott szerződéshez, továbbá kikérte-e a posta a tulajdonos hozzájárulását, és ha igen, akkor ki adott felhatalmazást a szerző­déskötésre, amellyel az állami vállalat 3,2 milliárd forintos kötelezettséget vállalt egy magáncég felé.

Next