Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

4 Üvegzsebű közjogi méltóságok A parlament módosítja a polgári perrendtartást Vagyonnyilatkozatot kell tenniük a közjogi méltóságoknak is, ha az Or­szággyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot. Az MSZP és az SZDSZ nem támogatja az előterjesz­tést, a két ellenzéki párt szerint a kor­mány mindenkit „üvegzsebűvé akar tenni­­ saját maga kivételével”. A T. Ház megkezdte a polgári perrendtar­tás módosításának tárgyalását. MUNKATÁRSAINKTÓL A bírósági perek ésszerű időn belüli be­fejezésének szükségességével, a Legfel­sőbb Bíróság tehermentesítésével indo­kolta Hende Csaba igazságügyi állam­titkár a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását csütörtökön a par­lamentben. A polgári perrendtartás mó­dosítása után a felülvizsgálati jogintéz­mény - melyet jelenleg az állampolgá­rok harmadik bírósági fórumnak tekinte­nek - valóban rendkívüli jogorvoslattá válik. A jövőben a jogorvoslati kérelem benyújtásához nem lesz elegendő csu­pán jogszabálysértésre hivatkozni, ha az nem az ügy érdemi részét érinti. 2003. január elsejétől a felülvizsgálati eljárás lenne az első olyan peres eljárás ugyan­akkor, amelyben az ügy elbírálására ha­táridőt szabnának. A kérelem befogadá­sáról 60 napon belül, míg az ügy érdemi elbírálásáról hat hónapon belül kellene döntenie a bíróságnak. A parlamenti vitában az ellenzéki pár­tok bírálták az előterjesztést, szerintük az nem pótolja a kormány által befa­gyasztott igazságügyi reformot. Emlé­keztettek, hogy a kabinet a negyedik bí­rósági szint, a táblabíróságok felállítását is elhalasztotta. Az MSZP és az SZDSZ elfogadhatatlannak nevezte, hogy a ter­vezett módosítással korlátozni kívánják „a legfelsőbb” jogorvoslati lehetőséget. Az Országgyűlés csütörtökön meg­kezdte az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdál­kodó tisztséget betöltő személyek össze­férhetetlenségéről és vagyonnyilatko­­zat-tételi kötelezettségéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Hende Csaba igazságügyi államtitkár expozéjában jo­gos társadalmi igénynek nevezte, hogy vagyoni helyzetéről minden jelentős közmegbízást teljesítő vagy közvagyon­nal gazdálkodó személy számot adjon. A törvény hatálya alá tartozó személyek köre azért nem határolható be pontosan, mert a miniszterek rendeletben szabá­lyozzák majd, hogy a közalkalmazottak közül kiknek kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A parlamenti vitában a Fidesz, az FKGP, az MDF, és a MIÉP támogatta a javaslatot. A legkisebb ellenzéki párt szorgalmazta, hogy minél szélesebb kör­re terjedjen ki a törvény hatálya. Ezzel szemben az SZDSZ úgy vélte: minél ki­sebb körre terjedjen ki a vagyonnyilatko­zat-tétel, annak elrendelése alapjogot korlátoz, s azt nem lehet miniszteri hatás­körbe adni. Bauer Tamás képmutatónak, hazugnak nevezte a törvényjavaslatot, „amellyel mindenkit üvegzsebűvé akar­nak tenni­­ a kormány kivételével”. A szocialisták arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvény elfogadása után sem lehet megállapítani az összeférhetetlenséget például a Fidesz képviselőjének, Rigler Zoltánnak a cégvásárlása ügyében. Az MSZP szerint a kormánynak vissza kelle­ne vonnia átdolgozásra a javaslatát. Röviden Orbán Viktor a Nap-keltében Élő adásban egyórás műsort sugároz Or­bán Viktor miniszterelnökkel a Magyar ATV Nap-kelte című műsora november 10-én szombaton, nyolc órakor. „A poli­tikai közbeszéd szerint nem lehet átállni a barikád másik oldalára. De ledőlni ledől­hetnek ezek a barikádok!” - ezzel a szö­veggel harangozta be a Magyar ATV az interjút, amelyet Bánó András, a Blikk főszerkesztő-helyettese és Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese készít. (Munkatársunktól) Módosítják a párttörvényt A kormány korrupcióellenes stratégiájá­val összhangban az igazságügyi tárca előkészítette a párttörvény módosításá­nak tervezetét - közölte Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön. Tájékoztatása szerint a cél az, hogy a választók számára átlátható legyen, milyen forrásokból gaz­dálkodik egy párt, valamint ki lehessen szűrni állami pénzeknek a pártokhoz való burkolt „átcsatornáztatását”. (MTI) NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 9., PÉNTEK Horn: Veszélyben az EU-csatlakozás Veszélybe került Magyarország európai uniós csatlakozása, olyan kockázati té­nyezők merültek fel, amelyek könnyen számunkra kedvezőtlen döntésre vezet­hetnek— vélekedett Horn Gyula csütörtö­kön Salgótarjánban. Az exminiszterelnök szerint a hatalom birtokosai nem törőd­nek az országjelentésekben megfogalma­zott kritikákkal, nyoma nincs, hogy bár­mit tennének a szociális partnerség fel­élesztéséért, továbbá az önkormányzatok politikai és anyagi szuverenitásáért, auto­nómiájáért; nem folytatták a romaprogra­­mot, megszállták viszont a közszolgálati médiát. Az „aggályos ügyek” közé sorol­ta a volt miniszterelnök a MIÉP felemelé­sét, ami szerinte Orbán Viktor müncheni nyilatkozatából egyértelműen követke­zik. Nemzetbiztonsági kockázatot is je­lent, ha Csurka István pártja bekerül a kormányba - mondta. (MTI) Csurka húsz százalékra számít Csurka István szerint pártja a húsz száza­lékot is eléri a 2002-es választáson, és be­kerül a kormányba. A MIÉP elnöke ezt külföldi tudósítókkal találkozva jelentette ki. Az AP amerikai hírügynökség ismer­tetése szerint a párt valamivel több mint öt százalékot kapott az 1998-as választá­son. A bírálói által szélsőjobboldali, anti­szemita, nacionalista pártként leírt cso­port ellenzékben van a 386 tagú Ország­­gyűlésben, de általában támogatja Orbán Viktor miniszterelnök kormányát - írta az AP. Csurka szerint, ha pártja csak megis­métli 1998-as szereplését, akkor támo­gatni fogja a Fidesz és az MDF lehetsé­ges kisebbségi kormányát. A kormány­hoz való csatlakozás feltétele azonban az lesz 2002-ben, hogy hajtsák végre politi­kai programjuk bizonyos részeit. (MTI) Büntetések a Fidesz-frakcióban Pénzbírságot rótt ki Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója arra a hat képviselő­re, aki az Országgyűlés keddi ülésén nem vett részt a parlamenti alelnökről szóló szavazásban. Az Országgyűlés kedden immár harmadik alkalommal nem tudta megválasztani Bánk Attila kisgazda képviselőt a parlament alelnökének. A titkos szavazás során a koalíciós pártok nem tudták biztosítani a határozatképességet. A szavazásban nem vettek részt az MSZP, az SZDSZ, a MIÉP képviselői, illetve a Tor­­gyán József kisgazda elnököt támogató FKGP-s honatyák. A Fideszben már több al­kalommal megbüntették azokat a képviselőket, akik nem vettek részt a fontos sza­vazásokon. Most a frakcióigazgató a maximális, 50 ezer forintos pénzbírságot rótta ki a hiányzás miatt Balsay Istvánra, Birkás Tivadarra, Lévai Tiborra, Pokorni Zol­tán pártelnökre, Selmeczi Gabriellára és Varga Lászlóra. A képviselők egyébként azt mondták, hogy figyelmetlenség miatt maradtak le a szavazásról. I. B. Terrorizmus a kihívások között Hatpárti tárgyalás a nemzeti biztonsági stratégiáról A legkomolyabb kihívások egyiké­nek tekinti a nemzetközi terroriz­must a nemzeti biztonsági stratégia elkészült tervezete. A ma hatpárti tárgyalások napirendjén szereplő dokumentum rendkívül súlyos kihí­vásként értékeli a vegyi és biológiai fegyverek elterjedését. A nemzeti biztonsági stratégia a nem­zeti érdekek, a nemzetközi környezet és az országot érő biztonságpolitikai kihí­vások számbavételével állította össze a feladatokat. Az elemzés szerint hiába csökkent a hidegháború után a világmé­retű fegyveres konfliktusok kirobbanásá­nak veszélye, a potenciális veszélyforrá­sok száma nem lett kevesebb, sőt össze­tettebbé váltak, előrejelzésük nehezebb. Ezek ellen a széles körű nemzetközi ösz­­szefogásban látják a megoldást a straté­gia készítői, és a globális együttműkö­dést szorgalmazzák a nemzetközi terro­rizmus esetében is, annak nemzetközivé válása, eszközeinek összetettsége és a terrorcselekmények kiszámíthatatlansá­ga miatt. Rendkívül súlyos kihívásként értékelik a vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, mert ezek előállítása egy­szerű, kevés pénzből megoldható és ne­hezen ellenőrizhető. A dokumentum sze­rint a tömegpusztító fegyverekkel szem­ben Magyarországnak növelnie kell fel­derítési és védekezőképességét. Új jelenségként értékelik, hogy a NATO déli szárnyának tagjaként Ma­gyarország érdekeltté vált a mediterrán térség konfliktusainak rendezésében. A régióról szólva a dokumentum megjegy­zi, hogy a stabilizáló tényezőnek számí­tó Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az agresszív nacionalizmus terje­dését megakadályozva támogassa szom­szédai euroatlanti integrációját. Ugyan­akkor az országok különböző szinten ál­ló demokratikus és piacgazdasági átala­kulása miatt a határon túli magyaroknak és Magyarországnak is feszültségekkel kell számolnia. A kisebbségek biztonsá­gát Magyarország politikai és gazdasági eszközökkel kívánja megőrizni. Lehetséges veszélyforrásként jelöli meg a dokumentum, hogy a hagyomá­nyosan befogadó államok szigorodó be­vándorlási politikája miatt Magyaror­szág egyre inkább célországgá válik az illegális határátlépők számára. A töme­ges migráció nyomán megjelenhet a szervezett bűnözés, és kihasználhatják azt a nemzetközi terrorszervezetek is. Az uniós határrendészeti követelmény­­rendszer teljesítése érdekében jelentő­sen javítani kell a Határőrség technikai, szervezeti és humán felkészültségét. Belföldi feladatként a tervezet kijelöli azt is, hogy meg kell akadályozni a bű­nözői csoportok kapcsolatépítését a po­litika, az igazságszolgáltatás, a fegyve­res és rendvédelmi szervek, valamint a média felé. A szervezett bűnözés elleni fellépések közé sorolja a pénzmosás megakadályozását és a korrupció vissza­szorítását a bűnüldözés területén is. A dokumentum határozott fellépés mellett foglal állást a kábítószerek forgalmazói­val és fogyasztóival szemben. A stratégia még nem végleges válto­zata külön foglalkozik a népesség tartós csökkenésével és elöregedésével, mint olyan folyamatokkal, amelyek veszé­lyeztetik az ország stabilitását. A hatpárti tárgyalás témája lesz vár­hatóan az alkotmány módosítása annak érdekében, hogy a NATO kollektív vé­delemről szóló cikkelyének életbelépte­tése Magyarországon is egyszerűbb le­gyen a jelenleginél. Haszán Zoltán Kovács levelet írt Pokorninak Kovács László, az MSZP elnöke levélben fordult Pokorni Zoltánhoz, a Fidesz elnö­kéhez, amelynek nyomán megkezdődhet a két pártelnök konzultációjának előké­szítése - értesült a Népszabadság. Koráb­ban a Fidesz elnöksége Rogán Antal alel­­nököt jelölte ki a tárgyalás előkészítésére, most Kovács László a szocialisták részé­ről Újhelyi István elnökségi tagot bízta meg ezzel a feladattal. A két pártelnök ta­lálkozójának lehetősége szeptember vé­gén, azt követően merült fel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elhárította a sze­mélyes találkozót Medgyessy Péterrel, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével. A kor­mányfő a Fidesz elnökéhez irányította Medgyessyt, aki szerint azonban Pokor­­ninak az MSZP elnöke a partnere. Lapunk úgy tudja, Kovács levelében azt közli, hogy elsősorban az egészségügy katasztrofális helyzetéről, a mezőgazda­ság válságáról és a szegénység enyhítésé­ről kíván egyeztetni a Fidesz elnökével. A Fidesz emellett több témát is fel kíván vetni a pártelnöki találkozón. Konzultálni kívánnak több, a parlamentben kétharma­dos támogatást igénylő törvény módosítá­sáról, közte a médiatörvény uniós joghar­monizációjáról. Ehhez több mint egy éve nem járul hozzá az MSZP a csak kor­mánypárti jelöltekből álló csonka köz­­szolgálati médiumok miatt. A csatlakozá­si tárgyalásokon a médiatörvény joghar­monizációjának késlekedése miatt nem sikerült eddig lezárni az audiovizuális fe­jezetet. A Fidesz várhatóan szorgalmazza az alkotmány módosítását is: a parlament helyett a kormány is engedélyt adhasson a NATO-nak például a magyar légtér vagy repülőterek használatára, ha a szövetség bármely tagállamát támadás éri. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Egyelőre pénz helyett ígéretet kaptak a traumatológusok Nem született megállapodás a Magyar Traumatológiai Társaság és az egész­ségügyi tárca csütörtöki egyeztetésén. A tárgyalások a sebészek hétfői, rend­kívüli értekezletén megfogalmazott követelésekről folytak: az állami tá­mogatás növeléséről és az orvosok munkakörülményeinek javításáról. A traumatológusok rendkívüli köz­gyűlésén elfogadott zárónyilatkozat a baleseti sebészetek nagyobb állami tá­mogatását és az orvosok munkafeltétele­inek javítását sürgette. A sebészek szá­mításai szerint ahhoz, hogy ne kelljen beteget elveszíteniük eszköz- és szak­­emberhiány miatt, az intenzív és trauma­tológiai ellátásokra legalább 30 száza­lékkal többet kellene fizetnie az egész­ségpénztárnak. Emellett költségvetési többletből 50 százalékos úgynevezett szakmai bérpótlékot kértek. Mikola István egészségügyi miniszter szerdai tájékoztatóján úgy fogalmazott: a tárca az év végéig rendezi az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) 250 millió forintos adósságát. Mint mondta: a tárca megvizsgálja, hogy jo­gosak-e a baleseti sebészek követelései, illetve valós-e az a katasztrofális kép, amelyről felhívásuk szól. A miniszter hivatkozott arra, hogy a Magyar Kór­házszövetség szerint sem volna jó, ha egy-egy szakma tiltakozására egyedi se­gítséget nyújtana. Nem részenként, ha­nem kizárólag egységben lehetne talpra állítani az ágazatot - tette hozzá. A baleseti ellátások válságos helyze­tére az ÁNTSZ sem talált bizonyítékot Lun Katalin tisztifőorvos szintén szer­dán bejelentette: az OBSZ másodorvosa­inak felhívása után a tiszti­orvosi szolgá­lat a csatlakozó intézmények közül töb­bet is megvizsgált, de egyetlenegy eset­­ben sem találtak olyan problémát, ami a betegellátást veszélyeztette volna. Lapunk úgy tudja: a csütörtöki tár­­gyaláson a szaktárca a korábban egyszer már odaígért 30 százalékos finanszíro­zási többlet helyett már csak mindössze 22-26 százalékot ajánlott. Ezt is csak az év utolsó két hónapjára. A minisztérium­ képviselői szerint nincs mód külön szak­mai bérpótlék kifizetésére sem. A tár­gyalást megállapodás híján elnapolták. A MÁV Kórház és Központi Rendelő­­intézet főigazgató főorvosa, Kamuti Jenő közleményben határolódott el az intézmé­nye intenzív osztályának dolgozói által aláírt, az OBSI felhívásához csatlakozó nyilatkozatától. A főigazgató elmondta: egyetlen munkatársát sem vonta felelős­ségre, a közleményt első haragjában adta ki. A MÁV Kórház helyzete nem vethető össze más intézményekével. Ugyanis tu­lajdonosuk, a közlekedési tárca az átla­gosnál jóval többet költ az intézményre. Danó Anna MSZP: ISO milliárdos Az MSZP képviselőcsoportja 150 milli­árd forintos „tűzoltó csomagot” terjeszt be az Országgyűlésnek az egészségügyi válság kezelésére - jelentette be Nagy Sándor frakcióvezető a szocialisták csü­törtöki tájékoztatóján. A frakció által be­terjesztett határozati javaslat szerint az egészségbiztosítási alap jövő évi költség­­vetésének, valamint a kétéves költségve­tés 2002-re vonatkozó irányelveinek mó­dosításával lehet többletforrást biztosítani az egészségügynek. A gyógyszerellátás biztonsága érdekében azt javasolják, hogy 45 milliárd forinttal bővítsék az idei gyógyszerkasszát, 15 százalékkal emeljék az egészségügyi intézmények dologi ki­adásait. Az egészségügyben meglévő bér­­feszültségek enyhítésére új illetménytáb­lát és bérszorzót kell kidolgozni, úgy, hogy az ágazatban dolgozók keresete jó­ egészségügyi csomag vére elérje az országos átlagot. A szocia­listák tízmilliárddal emelnék a tisztiorvosi szolgálat költségvetését, ugyanennyit for­dítanának az aneszteziológiai és intenzív ellátás műszerparkjának fejlesztésére. Az MSZP 15 milliárd forintot költene a BM és az egészségügyi tárca által fenntartott kórházak adósságainak rendezésére. A tájékoztatón Kovács László pártel­nök kijelentette: az egészségügy helyze­téről készült tényfeltáró televíziós ripor­tok ma már a horrorfilmek kategóriájába tartoznak. Kovács szerint a miniszterel­nököt terheli a felelősség azért, hogy semmi nem valósult meg a Fidesz által beígért egészségügyi reformból. Orbán felelős azért is, hogy szakmailag és morá­lisan alkalmatlan személyeket nevezett ki az egészségügyi tárca élére. K. J.T. Az orvosokat érintő etikai kérdésekről rendezett csütörtökön konferenciát Bu­dapesten a Magyar Orvosi Kamara. A képen Kosztolányi György professzor tart előadást fotó: teknős miklós Személycserék a bíróságokon Lomnici Zoltán lesz az LB elnökhelyettese Egyhangúlag támogatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Lom­nici Zoltán kinevezését a Legfelsőbb Bí­róság (LB) elnökhelyettesi posztjára. Lomnici jelenleg az LB főtitkára, és egyedüliként pályázta meg a Szabó Győ­ző megbízatásának leteltével, jövő év február 1-jével megüresedő tisztséget. Az elnökhelyettest egyébként a köztár­sasági elnök nevezi ki, az LB elnökének javaslatára, az OIT véleményének meg­kérése után. A LB-n és a megyei, valamint a helyi bíróságokon is több vezető poszton vár­hatók személyi változások. Zanathy Já­nos, az OIT hivatalának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a bírák október vé­géig jelentkezhettek az LB kollégiumve­zetői tisztségeinek betöltésére kiírt pá­lyázatra, míg november 13-áig 12, de­cember 2-áig pedig további két megyei elnöki posztra várják a pályázatokat. Az OIT eddig egy megyei elnökhelyettesi tisztségre tett közzé újabb pályázati fel­hívást, s ezt hamarosan továbbiak köve­tik. Jövő májusig lejár a megyei kollégi­umvezetők megbízatása, 2000 második felétől pedig megkezdődik a pályáztatás a városi bírósági elnöki posztokra is. Az új bírósági vezetőket - a városi elnökök kivételével, akikről a megyei elnökök döntenek - az OIT nevezi ki. Az LB el­nökének megbízatása is már csak a jövő év nyaráig szól, s a poszt betöltéséről a parlamentnek kétharmados többséggel kell majd határoznia. Az OIT szerdai ülésén több megyei bíróság számára ítélt meg kiegészítő tá­mogatást. A működőképesség biztosítá­sa érdekében 11 megyének mintegy 227 millió forintot biztosítanak. A testület egyébként elfogadta a bíróságok gazdál­kodásáról szóló jelentést, amelyet egy külső szakértő cég készített. A doku­mentum szerint a bírósági intézmény­­rendszer forráshiánnyal küzd, és a tárgyi feltételek hiánya egyes helyeken már gátolhatja a zavartalan és hatékony ítél­kezési tevékenységet. Zanathy kérdé­sünkre elmondta: a 2001-2002-es költ­ségvetés a bíróságok számára az OIT előterjesztésénél évente mintegy tízmil­liárddal kisebb összeget tartalmaz. L.K.

Next