Népszabadság, 2001. december (59. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

v­e­t „Perre” megy az MSZP a kormánnyal Folytatás az 1. oldalról­­ Az inflációt Orbán Viktor nem is akarja csökkenteni, mert az alultervezés­ből adódó többletbevételt a miniszterel­nök a saját pénzének tekinti, amellyel nem számol el az Országgyűlés előtt - vélekedett Juhász. Juhász szerint a „kormány merényletet követett el a bérből és fizetésből élőkkel szemben, amikor tavaly az ötszázalékos gazdasági növekedés mellett a reálkere­setek csak másfél százalékkal emelked­tek”. - Hol van a Fidesz által beígért adó­­csökkentés? - tette fel a kérdést a politi­kus. - Vádoljuk Orbán Viktort, hogy el­vesztegette esélyeinket, kétmillió család életkörülményeit tette nehezebbé - mondta a szocialisták alelnöke. Szili Katalin pártelnökhelyettes szem­fényvesztéssel vádolta a kormány család­­politikáját, amelynek eredményeképpen ma a gyermeket nevelő családok közötti jövedelemkülönbségek nagyobbak, mint valaha. A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. A családtámogatások GDP-n belüli aránya az Orbán-kormány alatt 2,2-ről csupán 2,3 százalékra emelkedett - mondta. A megélhetési gondokkal küzdő családok támogatását csoportosítják át a magasabb jövedelműek javára. A létminimumon élőktől pedig „a kormány az esélyt és a reményt is elveszi”. Szili emlékeztetett: Orbán Viktor azt ígérte, hogy a családi pótlék megőrzi reálértékét. Ezzel szem­ben három év alatt 25 százalékot veszített reálértékéből, s ez az értékvesztés jövőre már meghaladja a 30 százalékot. A há­romgyerekes családok harmada nem ré­szesül semmilyen adókedvezményben, ezzel szemben a magasabb jövedelműek havi 18 ezer forinttal több támogatást kapnak, mint szegényebb sorstársaik. - Perverz újraelosztással és felelőtlenség­gel vádolom a kormányt - jelentette ki. Hozzátette: ebben a ciklusban 13 száza­lékkal, 90 ezer fővel emelkedett a gyer­mekszegénység, ma a korosztály 40 szá­zaléka szegénynek tekinthető. - Vádolom a kormányt a nagypapák és a nagymamák becsapásával, akik 52 milliárd forinttal kevesebb nyugdíjat kaptak, mint ameny­­nyit a korábbi törvény előírt volna - húz­ta alá. Szili szólt az egészségügy válságá­ról is, amely sokkal mélyebb, mint ami­lyenről a kormány beszél. Hozzátette: az egészségügyi beruházások reálértéke há­rom év alatt 14 százalékkal csökkent. Kéri J. Tibor MTI-JELENTÉS Varga Mihály pénzügyminiszter az MSZP pénteki konferenciája kapcsán ki­fejtette: a pénzromlás mértéke az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, és ez év októberére az egy évre visszatekin­tő infláció 7,6 százalékra mérséklődött. Megvan a remény arra, hogy jövőre az éves infláció öt-hat százalék lesz. A nö­vekedésről kifejtette: az MSZP abban az illúzióban él, hogy Magyarországra nem hatnak a világgazdaság tendenciái, az ott érvényesülő folyamatok. Ebben a világ­­gazdasági környezetben pedig kiemelke­dőt ért el az elmúlt években az ország. Varga aláhúzta: ez a kormány az elmúlt években nem a családok támogatásának megszüntetésén munkálkodott. Az idén a háromgyermekes családok egymillió 300 ezer forintig, a kétgyermekesek 640 ezer forintig, az egygyermekes családok pedig 400 ezer forintig adómentességet élvez­nek. Január 1-jétől pedig nem kell adót fi­zetni az iskolakezdési támogatás után. Különösen sokat tett a kormány a la­kásépítések felfuttatásáért. Míg 1998-ban 24 százalékos kamaton lehetett lakásépí­tési kölcsönt felvenni, napjainkban a kü­lönböző állami kedvezmények, kamattá­mogatások révén 4,5 százalékos kamattal lehet új lakás vásárlásába, megvételébe fogni. A pénzügyminiszter azt is cáfolta, hogy a kormány nem törődne a nyugdíja­sokkal. Az idén összességében már há­romszor volt nyugdíjemelés, ennek révén idén 180 milliárd forinttal, jövőre pedig újabb 180 milliárd forinttal több pénz jut a nyugdíjasoknak. A lassuló világgazdasági növekedés mint külső adottság ellenére nem csök­kent a Magyarországra érkező külföldi tőke. Az idén az első nyolc hónapban másfél milliárd euró külföldi működőtő­ke jött be, év végére a teljes állomány el­érheti az 1,8 milliárd eurót. Varga: Hatnak a világgazdaság tendenciái A budapesti videokonferencia, amely tizenkilenc nagyvárosban is követhető volt FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS NÖVEKVŐ ADÓTERHEK (egy átlagos keresetű dolgozó 100 Ft bérből fizetett adója) Forrás: MSZP NÉPSZABADSÁG-grafika 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 1., SZOMBAT Ötpárti alkotmánymódosítás? Martonyi János szerint jó esély van a megállapodásra Martonyi János szerint jó esély van ar­ra, hogy megállapodás születik a NATO-tagságunkkal összefüggésben az alkotmány módosításáról - erről a külügyminiszter a hat parlamenti párttal való egyeztetése után beszélt. A lehetséges kompromisszum lényege, hogy parlamenti hatáskörben marad­na magyar csapatok külföldre vezény­lése, de erről az Országgyűlés haladék­talanul dönthetne. A parlamenti pártok vezetői pénteken egyeztettek Martonyi János külügymi­niszterrel a NATO-tagságunkkal össze­függő két alkotmány­módosító javaslat­ról. Az egyik a kormány, a másik az MSZP előterjesztése volt. A kormány legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy a wa­shingtoni szerződés kollektív védelméről szóló ötödik cikkelyének életbelépése esetén az Országgyűlés helyett a kor­mány dönthessen a szövetséges erők csa­patmozgásának engedélyezéséről, a ma­gyar légtér és repülőterek igénybevételé­ről, külföldi csapatok állomásoztatásáról, magyar katonák külföldre vezényléséről. Ez egy ponton tér el az MSZP által java­solt alkotmánymódosítástól, a szocialis­ták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is a parlament engedélyezze magyar katonák külföldön történő beve­tését. Az alkotmánymódosításhoz kéthar­mados többség szükséges, ahhoz pedig a Fidesz és tíz MSZP megállapodása kell. A hatpárti tanácskozáson nem született kompromisszum, azonban Pokorni Zol­tán Fidesz-elnök és Martonyi János kül­ügyminiszter is egy lehetséges kompro­misszum körvonalazódásáról beszélt. A megoldás lényege: néhány technikai vál­toztatással követnék a szocialisták alkot­mánymódosító javaslatát a tekintetben, hogy a parlament helyett a kormány ha­táskörébe kerülne át a szövetséges erők csapatmozgásának engedélyezése, a ma­gyar légtér és repülőterek igénybevétele, külföldi csapatok állomásoztatása. A ma­gyar csapatok külföldre vezénylése pedig továbbra is parlamenti hatáskörben ma­radna - csak arról a jelenlegi szabályoknál egyszerűbb eljárásban dönthetne az Országgyűlés. Most ugyanis az az előírás, A korábbi elképzelések szerint a hatpárti egyeztetés teremtett volna alkalmat arra, hogy Pokorni Zol­tán, a Fidesz és Kovács László, az MSZP elnöke egyeztessen kettejük esetleges négyszemközti találkozó­járól is. Külföldi útja miatt azonban Kovács László nem vett részt a pénteki konzultáción. Kérdésünkre Pokorni továbbra is nyitottnak mu­tatkozott a tárgyalásra, szerinte azonban elsőként a NATO-alkot­­mánymódosításról kell megegyez­nie a két legnagyobb pártnak, hogy a parlament bármilyen előterjesztés­ről csak akkor tud azonnal tárgyalni és akár egy nap alatt határozni, ha a képvise­lők négyötöde hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez. Másrészt a magyar csapa­tok külföldre vezénylését kétharmados többséggel hagyhatja jóvá az Országgyű­lés. Ezt a két szabály úgy változtatnák meg, hogy a washingtoni szerződés ötödik cikkelyének életbelépésekor az Or­szággyűlésnek azonnal össze kellene ül­nie, s tárgyalnia kellene a magyar fegyve­res erők külföldre vezényléséről, a végső döntéshez pedig nem a képviselők kéthar­madának, hanem egyszerű többségének támogatása is elég lenne. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke a konzultációt követően azt mondta: a kör­vonalazódó indítványt egyeztetni kívánja az MSZP frakciójával, s kedd estére­­szerda reggelre alakítják ki álláspontju­kat. Juhász nem tartotta kizártnak, hogy az MSZP-frakció egyetért majd azzal a megoldással, hogy szükség esetén a par­lament haladéktalanul dönthessen. (Ju­hász ugyanakkor nem említette, hogy hozzájárulnának ahhoz is: a parlament egyszerű többséggel dönthessen magyar katonák külföldre vezényléséről.) A többi párt közül egyedül az FKGP zárkózik el mereven az alkotmánymódo­sítástól. A hatpárti tanácskozás után ezt Béres Béla kisgazdapárti alelnök meg is erősítette. Bednárik Imre A kétmilliós kampánypénzről vitatkozott a parlament Kérdéses a választási eljárási törvény módosítása - derült ki a javaslat pénteki parlamenti vitájában. Az MSZP ugyanis meggyőző politikai többség esetén járul csak hozzá a képviselőjelöltenként en­gedélyezett kampányköltség egyről két­millióra történő emeléséhez, az SZDSZ és a MIÉP azonban elzárkózik a kam­­pánykeret-emeléstől. Az MSZP és a Fidesz előzetesen meg­egyezett, hogy három pontban indokolt a választási eljárási törvény módosítása. A szocialisták támogatják a Fidesz által szorgalmazott elképzelést, hogy a köz­­tisztviselőkön kívül a közalkalmazottak — például az ügykezelők — is részt vehes­senek a helyi választási szervek munká­jában. Cserében a Fidesz támogatható­nak tartja az MSZP azon felvetését, hogy legyen kötelező újraszámlálni a voksokat azokban a választókörzetek­ben, ahol minimális szavazatkülönbség alakult ki az első és a második helyezett között. Ezzel a két javaslattal egyébként mind a hat párt egyetért. Az engedélyezett kampányköltségek emelése tekintetében azonban nincs kon­szenzus a pártok között. A javaslat pén­teki parlamenti vitájában az MSZP és a Fidesz is arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes pártok számára jelöltenként en­gedélyezett egymilliós keretet - 386 tagú Országgyűléssel számolva 386 millió fo­rint - több mint öt éve rögzítették, s azóta a pénz inflálódott. Tóth András (MSZP) azonban közölte: a szocialisták ahhoz kötik támogatásukat, hogy e kérdésben meggyőző támogatás alakuljon ki a par­lamentben. Ezért arra kérte az egymilliós határ fenntartását szorgalmazó SZDSZ-t, ne ellenezze a javaslat elfogadását. A szabad demokrata Bauer Tamás azonban közölte: nem áll módjukban eleget tenni az MSZP „rábeszélésének”. Az inflációra hivatkozást azért tartotta problematikusnak, mert a választási kampányra állami költségvetésből ösz­­szesen fordítható százmillió forintos ke­ret emelését annak idején nem támogat­ta az Országgyűlés többsége. Korábban a MIÉP is egyértelművé tette, hogy el­utasítja az engedélyezett költségkeret emelését. I. B. Két jelölt Várhegyi posztjára MUNKATÁRSUNKTÓL Halász János, a Fidesz parlamenti képvi­selője, a frakció szóvivője lehet Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitká­rának utódja. Várhegyi november 30-i ha­tállyal mondott le államtitkári posztjáról, mert a bíróság első fokon pénzbüntetésre ítélte hanyag kezelés miatt még az előző ciklusban betöltött szolnoki polgármes­tersége idején kezdődött ügyben. A Népszabadság információi szerint az elmúlt napokban Orbán Viktor mi­niszterelnök többekkel is konzultált Vár­hegyi utódjáról. Kormánykörökben e tisztségre esélyesként emlegették koráb­ban Sasvári Szilárd és Szalai Annamária fideszes képviselőket, valamint Balog Zoltánt, a miniszterelnök egyházügyi fő­tanácsadóját is. Balogot fel is kérte a mi­niszterelnök a tisztségre, ő azonban nem vállal államtitkárságot, mert a jövőben el­sősorban református lelkészként szeretne szolgálni. Hivatalosan még nem született meg a döntés Halász János kinevezéséről, de la­punk úgy tudja, a politikus az elmúlt na­pokban a Fidesz több vezető személyisé­gével is egyeztetett. Kormánykörökben őt tartják a legesélyesebbnek, bár az el­múlt napokban a posztra felmerült Őry Csabának, a Miniszterelnöki Hivatal tár­sadalompolitikai referatúráját felügyelő politikai államtitkárának a neve is. A hi­vatalos bejelentésig a kultusztárca politi­kai államtitkári posztja betöltetlen marad. ­ A Fidesz-MDF indítja Boros Imrét Boros Imre kisgazda PHARE-miniszter lesz a jövő évi választásokon Zala megye 5. számú választókerületében a Fidesz- MDF közös képviselőjelöltje. Ezt pénte­ken mind az MDF megyei elnöke, mind a miniszter hivatalosan bejelentette. Emlé­kezetes, hogy a Fidesz-MDF megállapo­dás „mellékletének” nyilvánosságra ke­rülésekor az érintettek „nem létezőnek” nevezték a dokumentumot, s akkor azt a kiszivárgott információt sem erősítették meg, hogy Boros Imre közös jelöltjük lenne. A kisgazda miniszter a pénteki be­jelentést követően megtiszteltetésnek ne­vezte, hogy a nemzeti oldal közös jelöltje lehet. A Fidesz a ciklus közepén még azt ter­vezte, hogy a Torgyán József által veze­tett FKGP-vel köt választási együttműkö­dési megállapodást. Az erről folytatott tárgyalásokat azonban a legnagyobb kor­mánypárt a sorozatos kisgazda botrányok miatt megszakította. Mivel az FKGP- elnökkel szembefordult kisgazdák nem tudtak egységes politikai formációt létre­hozni, a Fidesz azokkal - 10-12 honatyá­val - tárgyal közülük, akik 1998-ban egyéni választókerületben parlamenti mandátumot szereztek. Ők a jövő évi vá­lasztáson Fidesz-MDF-színekben indul­hatnának. Kisgazda politikusok nem tart­ják kizártnak, hogy decemberben meg­születhet a választási megállapodás. Szabó János honvédelmi miniszter, a Független Kisgazdák Demokratikus Szö­vetségének (FKDSZ) elnöke pénteken la­punk érdeklődésére azt mondta, hogy a Fidesznek 2002-ben szüksége lesz a kis­gazda szavazatokra is ahhoz, hogy a nem­zeti-polgári oldal megnyerje a választáso­kat. Szerinte a Fidesz-kisgazda megálla­podásról nem lehet úgy beszélni, hogy az „veszett fejsze nyele”. Különösen akkor nem, ha a Fidesz-MDF területi listáin is­mert kisgazda képviselők is helyet kapná­nak. Ez megfelelő üzenet lenne a kisgazda szavazóknak - vélekedett a miniszter. Cs. I. Nyolcmillióra büntette az ÁSZ a szocialista pártot HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Állami Számvevőszék közzétette az MSZP 1999-2000. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentését. „A párt bizonylati rendje és fegyelme - egyes megyei szövetségek, így például Pest megye kivételével - megfelelő volt” - áll a dokumentumban. A jelentés ingatlanhasznosítással kap­csolatos visszásságokat állapít meg: „A párt - illetőleg a Győr-Moson-Sopron megyei szövetsége — mindkét vizsgált évben a párttörvényben meg nem enge­dett gazdálkodó tevékenységet folyta­tott, azáltal, hogy nem a tulajdonában ál­ló helyiségeket hasznosított.” Az ÁSZ szerint a pártnak ebből 1999-ben és 2000-ben összesen mintegy négymillió forint tiltott bevétele származott. „A két évben összesen 4 millió 163 ezer 37 forint vonatkozásában a párttörvényben meghatározott jogkö­vetkezményeket kell alkalmazni” - hangsúlyozzák, majd hozzáteszik: en­nek következtében a párt rendelkezésé­re álló pénzeszközök összege a 2002. évben összesen 8,3 millió forinttal csökken. Emlékeztetnek arra, hogy az állam tu­lajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvény végrehajtása során a párt elvesztette a korábban általa használt ál­lami tulajdonú ingatlanok jelentős részé­nek ingyenes használati jogát, továbbá az önkormányzatok egy része is megszün­tette az ingyenes bérleti jogviszonyokat. „Ennek ellenére a vizsgált időszakban is előfordult - mint más pártok esetében is -, hogy egyes önkormányzatok a tu­lajdonukban álló helyiségek használatá­ért csak jelképes összegű bérleti díjat kértek a párttól” - közlik. Az ÁSZ elnö­ke felhívja az MSZP elnökének figyel­mét arra: szüntesse meg a párt által hasz­nált önkormányzati ingatlanokra fennál­ló törvénysértő bérleti jogviszonyokat. Puch László, az MSZP pénztárnoka korábban úgy nyilatkozott lapunknak: a párt vállalja a könyvelési hibából követ­kező felelősséget, mert hasonló hiba bármely pártnál előfordulhat, s befizeti a költségvetésbe a bírságot.

Next