Népszabadság, 2001. december (59. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-01 / 280. szám
vet „Perre” megy az MSZP a kormánnyal Folytatás az 1. oldalról Az inflációt Orbán Viktor nem is akarja csökkenteni, mert az alultervezésből adódó többletbevételt a miniszterelnök a saját pénzének tekinti, amellyel nem számol el az Országgyűlés előtt - vélekedett Juhász. Juhász szerint a „kormány merényletet követett el a bérből és fizetésből élőkkel szemben, amikor tavaly az ötszázalékos gazdasági növekedés mellett a reálkeresetek csak másfél százalékkal emelkedtek”. - Hol van a Fidesz által beígért adócsökkentés? - tette fel a kérdést a politikus. - Vádoljuk Orbán Viktort, hogy elvesztegette esélyeinket, kétmillió család életkörülményeit tette nehezebbé - mondta a szocialisták alelnöke. Szili Katalin pártelnökhelyettes szemfényvesztéssel vádolta a kormány családpolitikáját, amelynek eredményeképpen ma a gyermeket nevelő családok közötti jövedelemkülönbségek nagyobbak, mint valaha. A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. A családtámogatások GDP-n belüli aránya az Orbán-kormány alatt 2,2-ről csupán 2,3 százalékra emelkedett - mondta. A megélhetési gondokkal küzdő családok támogatását csoportosítják át a magasabb jövedelműek javára. A létminimumon élőktől pedig „a kormány az esélyt és a reményt is elveszi”. Szili emlékeztetett: Orbán Viktor azt ígérte, hogy a családi pótlék megőrzi reálértékét. Ezzel szemben három év alatt 25 százalékot veszített reálértékéből, s ez az értékvesztés jövőre már meghaladja a 30 százalékot. A háromgyerekes családok harmada nem részesül semmilyen adókedvezményben, ezzel szemben a magasabb jövedelműek havi 18 ezer forinttal több támogatást kapnak, mint szegényebb sorstársaik. - Perverz újraelosztással és felelőtlenséggel vádolom a kormányt - jelentette ki. Hozzátette: ebben a ciklusban 13 százalékkal, 90 ezer fővel emelkedett a gyermekszegénység, ma a korosztály 40 százaléka szegénynek tekinthető. - Vádolom a kormányt a nagypapák és a nagymamák becsapásával, akik 52 milliárd forinttal kevesebb nyugdíjat kaptak, mint amenynyit a korábbi törvény előírt volna - húzta alá. Szili szólt az egészségügy válságáról is, amely sokkal mélyebb, mint amilyenről a kormány beszél. Hozzátette: az egészségügyi beruházások reálértéke három év alatt 14 százalékkal csökkent. Kéri J. Tibor MTI-JELENTÉS Varga Mihály pénzügyminiszter az MSZP pénteki konferenciája kapcsán kifejtette: a pénzromlás mértéke az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, és ez év októberére az egy évre visszatekintő infláció 7,6 százalékra mérséklődött. Megvan a remény arra, hogy jövőre az éves infláció öt-hat százalék lesz. A növekedésről kifejtette: az MSZP abban az illúzióban él, hogy Magyarországra nem hatnak a világgazdaság tendenciái, az ott érvényesülő folyamatok. Ebben a világgazdasági környezetben pedig kiemelkedőt ért el az elmúlt években az ország. Varga aláhúzta: ez a kormány az elmúlt években nem a családok támogatásának megszüntetésén munkálkodott. Az idén a háromgyermekes családok egymillió 300 ezer forintig, a kétgyermekesek 640 ezer forintig, az egygyermekes családok pedig 400 ezer forintig adómentességet élveznek. Január 1-jétől pedig nem kell adót fizetni az iskolakezdési támogatás után. Különösen sokat tett a kormány a lakásépítések felfuttatásáért. Míg 1998-ban 24 százalékos kamaton lehetett lakásépítési kölcsönt felvenni, napjainkban a különböző állami kedvezmények, kamattámogatások révén 4,5 százalékos kamattal lehet új lakás vásárlásába, megvételébe fogni. A pénzügyminiszter azt is cáfolta, hogy a kormány nem törődne a nyugdíjasokkal. Az idén összességében már háromszor volt nyugdíjemelés, ennek révén idén 180 milliárd forinttal, jövőre pedig újabb 180 milliárd forinttal több pénz jut a nyugdíjasoknak. A lassuló világgazdasági növekedés mint külső adottság ellenére nem csökkent a Magyarországra érkező külföldi tőke. Az idén az első nyolc hónapban másfél milliárd euró külföldi működőtőke jött be, év végére a teljes állomány elérheti az 1,8 milliárd eurót. Varga: Hatnak a világgazdaság tendenciái A budapesti videokonferencia, amely tizenkilenc nagyvárosban is követhető volt FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS NÖVEKVŐ ADÓTERHEK (egy átlagos keresetű dolgozó 100 Ft bérből fizetett adója) Forrás: MSZP NÉPSZABADSÁG-grafika 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 1., SZOMBAT Ötpárti alkotmánymódosítás? Martonyi János szerint jó esély van a megállapodásra Martonyi János szerint jó esély van arra, hogy megállapodás születik a NATO-tagságunkkal összefüggésben az alkotmány módosításáról - erről a külügyminiszter a hat parlamenti párttal való egyeztetése után beszélt. A lehetséges kompromisszum lényege, hogy parlamenti hatáskörben maradna magyar csapatok külföldre vezénylése, de erről az Országgyűlés haladéktalanul dönthetne. A parlamenti pártok vezetői pénteken egyeztettek Martonyi János külügyminiszterrel a NATO-tagságunkkal összefüggő két alkotmánymódosító javaslatról. Az egyik a kormány, a másik az MSZP előterjesztése volt. A kormány legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy a washingtoni szerződés kollektív védelméről szóló ötödik cikkelyének életbelépése esetén az Országgyűlés helyett a kormány dönthessen a szövetséges erők csapatmozgásának engedélyezéséről, a magyar légtér és repülőterek igénybevételéről, külföldi csapatok állomásoztatásáról, magyar katonák külföldre vezényléséről. Ez egy ponton tér el az MSZP által javasolt alkotmánymódosítástól, a szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is a parlament engedélyezze magyar katonák külföldön történő bevetését. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség szükséges, ahhoz pedig a Fidesz és tíz MSZP megállapodása kell. A hatpárti tanácskozáson nem született kompromisszum, azonban Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és Martonyi János külügyminiszter is egy lehetséges kompromisszum körvonalazódásáról beszélt. A megoldás lényege: néhány technikai változtatással követnék a szocialisták alkotmánymódosító javaslatát a tekintetben, hogy a parlament helyett a kormány hatáskörébe kerülne át a szövetséges erők csapatmozgásának engedélyezése, a magyar légtér és repülőterek igénybevétele, külföldi csapatok állomásoztatása. A magyar csapatok külföldre vezénylése pedig továbbra is parlamenti hatáskörben maradna - csak arról a jelenlegi szabályoknál egyszerűbb eljárásban dönthetne az Országgyűlés. Most ugyanis az az előírás, A korábbi elképzelések szerint a hatpárti egyeztetés teremtett volna alkalmat arra, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz és Kovács László, az MSZP elnöke egyeztessen kettejük esetleges négyszemközti találkozójáról is. Külföldi útja miatt azonban Kovács László nem vett részt a pénteki konzultáción. Kérdésünkre Pokorni továbbra is nyitottnak mutatkozott a tárgyalásra, szerinte azonban elsőként a NATO-alkotmánymódosításról kell megegyeznie a két legnagyobb pártnak, hogy a parlament bármilyen előterjesztésről csak akkor tud azonnal tárgyalni és akár egy nap alatt határozni, ha a képviselők négyötöde hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez. Másrészt a magyar csapatok külföldre vezénylését kétharmados többséggel hagyhatja jóvá az Országgyűlés. Ezt a két szabály úgy változtatnák meg, hogy a washingtoni szerződés ötödik cikkelyének életbelépésekor az Országgyűlésnek azonnal össze kellene ülnie, s tárgyalnia kellene a magyar fegyveres erők külföldre vezényléséről, a végső döntéshez pedig nem a képviselők kétharmadának, hanem egyszerű többségének támogatása is elég lenne. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke a konzultációt követően azt mondta: a körvonalazódó indítványt egyeztetni kívánja az MSZP frakciójával, s kedd estéreszerda reggelre alakítják ki álláspontjukat. Juhász nem tartotta kizártnak, hogy az MSZP-frakció egyetért majd azzal a megoldással, hogy szükség esetén a parlament haladéktalanul dönthessen. (Juhász ugyanakkor nem említette, hogy hozzájárulnának ahhoz is: a parlament egyszerű többséggel dönthessen magyar katonák külföldre vezényléséről.) A többi párt közül egyedül az FKGP zárkózik el mereven az alkotmánymódosítástól. A hatpárti tanácskozás után ezt Béres Béla kisgazdapárti alelnök meg is erősítette. Bednárik Imre A kétmilliós kampánypénzről vitatkozott a parlament Kérdéses a választási eljárási törvény módosítása - derült ki a javaslat pénteki parlamenti vitájában. Az MSZP ugyanis meggyőző politikai többség esetén járul csak hozzá a képviselőjelöltenként engedélyezett kampányköltség egyről kétmillióra történő emeléséhez, az SZDSZ és a MIÉP azonban elzárkózik a kampánykeret-emeléstől. Az MSZP és a Fidesz előzetesen megegyezett, hogy három pontban indokolt a választási eljárási törvény módosítása. A szocialisták támogatják a Fidesz által szorgalmazott elképzelést, hogy a köztisztviselőkön kívül a közalkalmazottak — például az ügykezelők — is részt vehessenek a helyi választási szervek munkájában. Cserében a Fidesz támogathatónak tartja az MSZP azon felvetését, hogy legyen kötelező újraszámlálni a voksokat azokban a választókörzetekben, ahol minimális szavazatkülönbség alakult ki az első és a második helyezett között. Ezzel a két javaslattal egyébként mind a hat párt egyetért. Az engedélyezett kampányköltségek emelése tekintetében azonban nincs konszenzus a pártok között. A javaslat pénteki parlamenti vitájában az MSZP és a Fidesz is arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes pártok számára jelöltenként engedélyezett egymilliós keretet - 386 tagú Országgyűléssel számolva 386 millió forint - több mint öt éve rögzítették, s azóta a pénz inflálódott. Tóth András (MSZP) azonban közölte: a szocialisták ahhoz kötik támogatásukat, hogy e kérdésben meggyőző támogatás alakuljon ki a parlamentben. Ezért arra kérte az egymilliós határ fenntartását szorgalmazó SZDSZ-t, ne ellenezze a javaslat elfogadását. A szabad demokrata Bauer Tamás azonban közölte: nem áll módjukban eleget tenni az MSZP „rábeszélésének”. Az inflációra hivatkozást azért tartotta problematikusnak, mert a választási kampányra állami költségvetésből öszszesen fordítható százmillió forintos keret emelését annak idején nem támogatta az Országgyűlés többsége. Korábban a MIÉP is egyértelművé tette, hogy elutasítja az engedélyezett költségkeret emelését. I. B. Két jelölt Várhegyi posztjára MUNKATÁRSUNKTÓL Halász János, a Fidesz parlamenti képviselője, a frakció szóvivője lehet Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitkárának utódja. Várhegyi november 30-i hatállyal mondott le államtitkári posztjáról, mert a bíróság első fokon pénzbüntetésre ítélte hanyag kezelés miatt még az előző ciklusban betöltött szolnoki polgármestersége idején kezdődött ügyben. A Népszabadság információi szerint az elmúlt napokban Orbán Viktor miniszterelnök többekkel is konzultált Várhegyi utódjáról. Kormánykörökben e tisztségre esélyesként emlegették korábban Sasvári Szilárd és Szalai Annamária fideszes képviselőket, valamint Balog Zoltánt, a miniszterelnök egyházügyi főtanácsadóját is. Balogot fel is kérte a miniszterelnök a tisztségre, ő azonban nem vállal államtitkárságot, mert a jövőben elsősorban református lelkészként szeretne szolgálni. Hivatalosan még nem született meg a döntés Halász János kinevezéséről, de lapunk úgy tudja, a politikus az elmúlt napokban a Fidesz több vezető személyiségével is egyeztetett. Kormánykörökben őt tartják a legesélyesebbnek, bár az elmúlt napokban a posztra felmerült Őry Csabának, a Miniszterelnöki Hivatal társadalompolitikai referatúráját felügyelő politikai államtitkárának a neve is. A hivatalos bejelentésig a kultusztárca politikai államtitkári posztja betöltetlen marad. A Fidesz-MDF indítja Boros Imrét Boros Imre kisgazda PHARE-miniszter lesz a jövő évi választásokon Zala megye 5. számú választókerületében a Fidesz- MDF közös képviselőjelöltje. Ezt pénteken mind az MDF megyei elnöke, mind a miniszter hivatalosan bejelentette. Emlékezetes, hogy a Fidesz-MDF megállapodás „mellékletének” nyilvánosságra kerülésekor az érintettek „nem létezőnek” nevezték a dokumentumot, s akkor azt a kiszivárgott információt sem erősítették meg, hogy Boros Imre közös jelöltjük lenne. A kisgazda miniszter a pénteki bejelentést követően megtiszteltetésnek nevezte, hogy a nemzeti oldal közös jelöltje lehet. A Fidesz a ciklus közepén még azt tervezte, hogy a Torgyán József által vezetett FKGP-vel köt választási együttműködési megállapodást. Az erről folytatott tárgyalásokat azonban a legnagyobb kormánypárt a sorozatos kisgazda botrányok miatt megszakította. Mivel az FKGP- elnökkel szembefordult kisgazdák nem tudtak egységes politikai formációt létrehozni, a Fidesz azokkal - 10-12 honatyával - tárgyal közülük, akik 1998-ban egyéni választókerületben parlamenti mandátumot szereztek. Ők a jövő évi választáson Fidesz-MDF-színekben indulhatnának. Kisgazda politikusok nem tartják kizártnak, hogy decemberben megszülethet a választási megállapodás. Szabó János honvédelmi miniszter, a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének (FKDSZ) elnöke pénteken lapunk érdeklődésére azt mondta, hogy a Fidesznek 2002-ben szüksége lesz a kisgazda szavazatokra is ahhoz, hogy a nemzeti-polgári oldal megnyerje a választásokat. Szerinte a Fidesz-kisgazda megállapodásról nem lehet úgy beszélni, hogy az „veszett fejsze nyele”. Különösen akkor nem, ha a Fidesz-MDF területi listáin ismert kisgazda képviselők is helyet kapnának. Ez megfelelő üzenet lenne a kisgazda szavazóknak - vélekedett a miniszter. Cs. I. Nyolcmillióra büntette az ÁSZ a szocialista pártot HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Állami Számvevőszék közzétette az MSZP 1999-2000. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentését. „A párt bizonylati rendje és fegyelme - egyes megyei szövetségek, így például Pest megye kivételével - megfelelő volt” - áll a dokumentumban. A jelentés ingatlanhasznosítással kapcsolatos visszásságokat állapít meg: „A párt - illetőleg a Győr-Moson-Sopron megyei szövetsége — mindkét vizsgált évben a párttörvényben meg nem engedett gazdálkodó tevékenységet folytatott, azáltal, hogy nem a tulajdonában álló helyiségeket hasznosított.” Az ÁSZ szerint a pártnak ebből 1999-ben és 2000-ben összesen mintegy négymillió forint tiltott bevétele származott. „A két évben összesen 4 millió 163 ezer 37 forint vonatkozásában a párttörvényben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni” - hangsúlyozzák, majd hozzáteszik: ennek következtében a párt rendelkezésére álló pénzeszközök összege a 2002. évben összesen 8,3 millió forinttal csökken. Emlékeztetnek arra, hogy az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvény végrehajtása során a párt elvesztette a korábban általa használt állami tulajdonú ingatlanok jelentős részének ingyenes használati jogát, továbbá az önkormányzatok egy része is megszüntette az ingyenes bérleti jogviszonyokat. „Ennek ellenére a vizsgált időszakban is előfordult - mint más pártok esetében is -, hogy egyes önkormányzatok a tulajdonukban álló helyiségek használatáért csak jelképes összegű bérleti díjat kértek a párttól” - közlik. Az ÁSZ elnöke felhívja az MSZP elnökének figyelmét arra: szüntesse meg a párt által használt önkormányzati ingatlanokra fennálló törvénysértő bérleti jogviszonyokat. Puch László, az MSZP pénztárnoka korábban úgy nyilatkozott lapunknak: a párt vállalja a könyvelési hibából következő felelősséget, mert hasonló hiba bármely pártnál előfordulhat, s befizeti a költségvetésbe a bírságot.