Népszabadság, 2001. december (59. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-18 / 294. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. DECEMBER 18., KEDD Nyoma veszett Bin Ladennek A CI­A szervezte meg a terroristavezér videovallomását m­ rről ismert szaúdi hitszónok, akit hét év­vel ezelőtt hazájában el is tiltottak az igehirdetéstől. Törökország mindent megtesz Afga­nisztán katonai és polgári újjáépítéséért - jelentette ki hétfőn Kabulban Ismail Cem török külügyminiszter, aki részt vett a kabuli török nagykövetség ünne­pélyes megnyitásán, a török zászló fel­vonásán. Japán még ezen a héten elismerheti az új afgán átmeneti kormányt. Japán 1979- ben, Afganisztán szovjet inváziója után hívta vissza kabuli nagykövetét, és azóta egyetlen afgán kormányt sem ismert el. Nakatani Gen japán védelmi miniszter széles körű vitát javasolt a japán hadse­reg szerepének növeléséről, miután egy új törvény alapján Japán hadihajókat kül­dött novemberben az Indiai-óceánra. Az ENSZ mandátumával érkező nem­zetközi békefenntartó erők első elemei már szombaton, az afgán átmeneti kor­mány hivatalba lépésével egy időben Kabulban lesznek - jelentette be James Dobbins, amerikai afganisztáni külön­megbízott az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének ünnepélyes megnyi­tásakor. A külképviselet 1989 óta zárva volt. Az amerikai védelmi minisztérium to­vábbra sem tudja, hol tartózkodik a szeptember 11-i merényletekkel vá­dolt Oszama bin Laden és Moham­­med Omar mellá, az afganisztáni táli­­bok vezetője. A Pentagon szerint foly­tatódnak az al-Kaida fegyvereseinek legfőbb rejtekhelyeként számon tar­tott Tora Bora elleni amerikai bom­bázások. _________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK_________ Amerikai és brit alakulatok kétezer al- Kaida-terrorista után kutatnak a kelet­afganisztáni Nangarhár tartomány hegy­ségeiben. A BBC riportere hétfőn helyi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Oszama bin Laden megmaradt harci osztagai kis csoportokra szakadva buj­kálnak, de a vezér holléte nem ismere­tes. Ami Mohammed Omar mollát illeti, Kandahár új kémfőnöke a Reutersnek azt állította, hogy a tálibok legfőbb ve­zetője Hilmend tartományban, a Baghran falu fölött magasodó hegyoldal barlangjaiba vette be magát. A Tora Bo­rától néhány kilométerre lévő Agam te­lepülésen a helyi afgán erők bemutattak a sajtónak 19 al-Kaida-harcost, akiket az ország keleti részén fekvő hegyekben tartóztattak le. A sebesült foglyok között kilenc afgán és tíz külföldi volt. Sydneyben az ausztrál hatóságok át­adtak az amerikai hadseregnek egy 26 éves, ausztrál állampolgárságú, az isz­lám hitre áttért férfit, akit Afganisztán­ban az al-Kaida tagjai között fogtak el. David Hicks a második „nyugati”, akit Oszama bin Laden hívei között találnak. December elején Mazari-Sarif közelé­ben tartóztatták le az amerikai John Walker Lindhet, aki a tálibok közé állt. A The Observer című londoni lap tit­kosszolgálati értesülések alapján arra a követke­ztetésre jutott, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szervezte meg és provokálta ki Oszama bin Laden videofelvételen rögzített val­lomását. A lap egy biztonsági illetékesre hivatkozva azt írta, hogy a CIA a szaúdi, pakisztáni vagy az egyiptomi hírszerzé­sen keresztül rábeszélt vagy rákény­­szerített valakit, hogy férkőzzön Bin Laden közelébe, akiről a terroristavezér úgy érezte: biztonságban beszélhet előt­te. A kulcsfigura feltételezések szerint Ali Szaíd al-Hamdi, szélsőséges nézete­ Bin Laden? Ki tudja, hol bujkál? Francia önkéntes az al-Kaida fegyveresei között Amerikai és ausztrál önkéntes után ezúttal egy franciára bukkantak azon külföldi fegyveresek között, akik Oszama bin Laden mellett harcoltak Afganisztánban. Az önmagát 21 évesnek mondó, a pakisztáni hatóságoknak a valódi neve helyett az Abdur Khaman nevet megadó fiatalembert a múlt hét végén fogták el Afganisztán keleti felében. A fej- és combsérüléseket szenvedett franciát - öt másik arab zsoldos társával együtt - egy pesavári kórházba szállították. A valószínűsíthetően algériai származású és önmagát „Bin Laden-rajongónak” ne­vező fiatal férfiről annyit lehet tudni, hogy előbb Londonban, majd az idei év elején Pakisztánban tartózkodott. A franciául, angolul és arabul folyékonyan beszélő harcos tavasszal került az al-Kaida egyik afganisztáni kiképzőtáborába. Khaman kihallgatá­sa során azt mondta: tudomása szerint 80-100 francia származású al-Kaida-fegyveres próbál átjutni az afgán-pakisztáni határon. A párizsi sajtó francia titkosszolgálati for­rásokra hivatkozva arról ír, hogy 300-500 közöttre tehető azon észak-afrikai szárma­zású és francia állampolgárságú ifjak száma, akik pakisztáni Korán-iskolákon keresz­tül jutottak el a Bin Laden által fenntartott kiképzőtáborokba. Az al-Kaida szolgálatá­ban az arab és csecsen fegyveresek mellett nyugatiak is harcolnak. Közülük elsőként a washingtoni illetőségű, 21 éves Walker Lindh, majd pedig az ausztráliai Adelaide­­ből származó, 26 éves David Hicks esett a tálibellenes erők fogságába. Dési András Ki lehet Arafat utódja? Saronék helyzetbe akarják hozni a Fatah fiataljait Izrael a lehető legolcsóbban, kockáza­tok nélkül szeretne megszabadulni Jasszer Arafattól, a palesztin hatóság legitimitást élvező vezetőjétől, s az utána következő ifjabb generációra tesz, miközben igazi esélye az utódlás­ra a vele közös múltat megélt „régi gárdának” van - fejtette ki egy pa­lesztin politikus a Libérationban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A francia lap hétfői számának adott elemzésében Zijad Abu Amer, a palesz­tin törvényhozó tanács gázai képviselője megállapította: Ariel Saron kormánya minden eszközzel azon dolgozik, hogy „kiiktassa” Arafatot a jövőbeli politikai játszmákból, s helyzetbe hozza a Fatah ifjú nemzedékéből az első intifáda ide­jén kiemelkedett új vezetőket. Abu Amer azonban palesztin és izraeli oldal­ról egyaránt irreálisnak ítéli Arafat ilyen irányú utódlásának kilátásait. Igaz ugyan, hogy a 42 éves Marvan Barguti, a Fatah ciszjordániai politikai vezetője mint a második intifáda szim­bolikus alakja nagy népszerűségnek ör­vend a palesztin tömegek körében, de semmiféle politikai legitimitással nem bír, mert nem választott vezető. Hatal­mának egyetlen forrása továbbra is Arafat - hívta fel a figyelmet Abu Amer. Ugyanez a helyzet a 41 éves Moha­med Dahlan esetében, aki a gázai biz­tonsági erők vezetője. Mindketten prag­matikusak és ambiciózusak, távolságot tartanak az iszlám szélsőségesektől, és az izraeli börtönökben szerzett tapaszta­latok alapján azt is tudják, mire számít­hatnak tőlük - állítja a gázai nyilatkozó. Véleménye szerint mindkét fiatal pa­lesztin vezető hajlandó lenne kompro­misszumra, de nem bármilyen áron, s ha az izraeliek „kegyéből” jutnának pozí­cióba, kényes helyzetbe kerülnének. Tudják, hogy saját halálos ítéletüket ír­nák alá, ha elvtelen egyezséget kötnének az izraeli féllel. Még a nagy kompro­misszumkészségéről ismert Arafat sem mondhatott le (Kelet-) Jeruzsálemről és a palesztin menekültek visszafogadásá­nak követeléséről - emlékeztetett. Szerinte Arafat utódlására jóval elhi­­vatottabb akár Mahmud Abbasz (Abu Mázen), az oslói megállapodások egyik kidolgozója, akár Ahmed Kareh (Abu Alaa), a palesztin parlament jelenlegi el­nöke, aki szintén nagy részt vállalt az oslói egyezmények alapján folytatott tárgyalásokban. Mindketten a 60-as évek közepén csatlakoztak Arafathoz. A mérsékeltként elkönyvelt technok­rata Abu Mázen tekintélyt vívott ki az amerikai, nyugat-európai és arab világ­beli vezetők körében, megőrizte kapcso­latait az izraeli baloldallal is. A tehetős családból­ származó Abu Alaa, aki ban­kárkarrierjét adta fel, amikor elkötelez­te magát a palesztin mozgalomhoz, szin­tén színvonalas politikus, de ugyanany­­nyira népszerűtlen a palesztin közvéle­mény szemében, mint az izraeli kapcso­latai miatt elutasított Abu Mázén. A gázai képviselő megítélése szerint egyikük sem rendelkezik Arafat kariz­matikus adottságaival, s azzal a képessé­gével sem, hogy „egyik kezével szerző­dést ír alá, a másikkal pedig folytatja a harcot”. A mindent megélni és minden­ből feltámadni tehetségében pedig Arafat mindenkit felülmúl - mondta. ______F­ÓKUSZBAN_________ Portugál jobbegyenes Földrengés - ezzel a főcímmel jelent meg tegnap két nagy portugál napilap, miután a kormányzó szocialisták csúfos vereséget szenvedtek a hét végi helyha­tósági választásokon. Guterres minisz­terelnök is „vette a lapot”, és benyújtot­ta lemondását Sampaio államfőnek, aki elfogadta azt. Az Európai Unió egyik legszegé­nyebb tagállama sokat fejlődött a csatla­kozás óta, de nem eleget - és ebbe több párt belebukott már. A szocialisták évekkel ezelőtt éppen azért ütötték ki a nyeregből a szociáldemokratákat (a név senkit se tévesszen meg, középjobb párt­ról van szó), mert az eleinte gyors gaz­dasági felvirágzás megtorpanni látszott, maradt viszont a kormányfő gőgössége. Hatalomra került tehát a Szocialista Párt (PS), amely sok mindent ígért ugyan, de még annál is többet költekezett, a refor­mokkal viszont igencsak spórolt - a vá­lasztók most ezt elégelték meg, és helyi szinten visszaszavazták a Szociálde­mokrata Pártot (PSD). „A vereség az én vereségem” - közöl­te António Guterres, miután kiderült, hogy a PSD 144 város vezetését szerez­te meg (köztük Lisszabonét és Portóét), ellentétben a PS 98 településével. „Az ország a változásra szavazott” - jelentet­te ki Durao Barroso szociáldemokrata vezér. Ám kérdés, lesz-e változás. Az EU- tagság első éveiben valóságos csodata­nulónak számító, az uniós átlagnál jóval gyorsabban fejlődő Portugália mára a rossz diákok közé keveredett. A tavalyi év végére 4,3 százalékra nőtt az infláció, amely így a legmagasabb lett az egész EU-ban. Elkerülhetetlenné váltak a nép­szerűtlen megszorító intézkedések, mi­közben a szavazók erre panaszkodtak, elégedetlenkedtek az egészségügy és az oktatás állapotával is. Egyelőre bizonytalan, mi lesz a sorsa a szocialista-kommunista-zöld kormány­­koalíciónak, amelyet az 1999-es újravá­lasztás óta jó néhányszor átalakítottak már - és még a költségvetést is évente két­szer kellett módosítani. Ha a köztársasági elnök előre hozott választásokat ír ki (2003 helyett 2002-re), a polgárok re­formhangulata újabb változásokat hozhat. P. B. Guterres magára vállalta a vereséget FOTÓ: MTI/EPA - JOAO RELVAS Elbukott puccskísérlet Haitin HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Legalább négy ember vesztette életét tegnap a haiti Nemzeti Palota ellen vég­rehajtott fegyveres támadásban, amelyet hivatalos körök Jean-Bertrand Aristide elnök hatalmának megdöntésére irányu­ló államcsínykísérletnek minősítettek. Az AP szerint a támadásban két rendőr és két járókelő vesztette életét, mielőtt a rendőrség visszafoglalta az épületet. Az elnök és felesége sértetlen maradt, mert a támadás idején Port-au-Prince egyik elővárosában levő magánházukban tar­tózkodtak. A fegyveresek helyi idő szerint hajna­li ötkor hatoltak be a Nemzeti Palota épületébe. Kézigránátokat robbantottak, és az épületbe benyomulva lövöldözni kezdtek. Egyelőre nem világos, miként tudtak keresztülhatolni a palotát körül­vevő biztonsági gyűrűn. A haiti elnöki hivatal környezetéből származó hírek szerint a lázadók egy magas rangú rend­őrfőnök hívei voltak, akit tavaly puccs­kísérlet miatt bocsátottak el. A Reuters szerint a térség legszegé­nyebb államának számító karibi ország­ban a gazdasági nehézségek miatt egyre növekszik az elégedetlenség, és az ellen­zékkel folytatott belpolitikai csatározás miatt az ország elesett egy ötszázmillió dolláros nemzetközi segélytől is. Az utóbbi napokban állítólag már egyre több szó esett az ország első demokrati­kusan megválasztott elnöke ellen szer­veződő puccskísérletről. A korábbi ka­tolikus pap, Aristide először 1991-ben került hatalomra, de a hadsereg puccsal megbuktatta. 1994-ben az Egyesült Ál­lamok katonai beavatkozással állította helyre a kormányát. Aristide-et tavaly újraválasztották, de az ellenzék bojkot­­tálta a választásokat. A puccskísérlet hírére több ezren özön­löttek az utcákra, és machetékkel tüntet­tek Aristide mellett. A tömeg felgyújtotta az ellenzéki párt egyik székházát is. it* Kétnyelvű táblák karintiai botránya Jörg Haider a szlovén kisebbség támogatásának megvonásával fenyegetőzik Az osztrák alkotmánybíróság úgy döntött, hogy mostantól minden olyan településen kötelező a kétnyelvű hely­ségnévtáblák használata, ahol a ki­sebbség aránya eléri a tíz százalékot. Jörg Haider karintiai tartományfő­nök népszavazást sürget a kérdésben, és a szlovén kisebbség támogatásának megszüntetésével fenyegetőzik. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jörg Haider karintiai tartományfőnök a kétnyelvű óvodák bezárásával, a szlo­vén népcsoport támogatásának és a tele­vízió szlovén nyel­vű adásának meg­szüntetésével fenyegetőzik, ha a két­nyelvű helységnévtáblák számának nö­veléséről hozott alkotmánybírósági dön­tés valóra válik. A taláros testület ugyanis legújabb határozatában alkot­mányellenesnek minősítette az osztrák népcsoporttörvénynek azt a rendelkezé­sét, hogy csak 25 százalékos nemzetisé­gi lakosságarány esetén kötelező a hely­ség nevét kétnyelvű táblán feltüntetni. A mostani döntés értelmében a táblá­kat már akkor kötelező lenne kitenni, ha a kisebbség aránya meghaladja a tíz száza­lékot, a bíróság érvelésében az 1955-ös államszerződésre hivatkozott, amelyben vegyes lakosságú közigazgatási kerület­nek számít minden olyan helység, ahol a lakosság tíz százalékát meghaladja a ki­sebbség aránya. Ez a gyakorlatban azt je­lentené, hogy Karintiában a jelenleginél sokkal több település nevét kell kétnyel­vű táblán jelezni. A döntést a kényes kérdésben egy szlo­vén származású karintiai autós kény­szerítette ki. Az illető megfellebbezte a St. Kanzian településen gyorshajtásért rá ki­rótt büntetést, nem tudhatta - érvelt -, hogy lakott területen halad 50 km-nél na­gyobb sebességgel, hiszen a település ha­tárát szabálytalanul, csak német nyelvű felirat jelezte. A vegyes lakosságú telepü­lés nevét ugyanis a hatóság köteles lett volna szlovénul (Skocijan) is feltüntetni. Az 1994 óta húzódó eljárás végére az al­kotmánybíróság tett pontot, ezzel alapo­san felkavarva az állóvizet: bár a népcso­porttörvény 1976, a most érvénytelenített, kétnyelvű táblákról hozott rendelkezés pedig 1977 óta hatályos, Karintiában ma a 96 vegyes lakosságú település közül mindössze 34 nevét jelzik szlovénul is. - Amíg tartományfőnök vagyok, nem lesz több kétnyelvű helységnévtábla — je­lentette ki Haider klagenfurti sajtóérte­kezletén. A kérdésről tavasszal kikéri a lakosság véleményét. Haider politikai in­díttatású döntéssel vádolta az alkotmány­­bíróságot: szerinte a bíróság elnöke az ítélet előtt nem volt hajlandó a karintiai kormánnyal tárgyalni, viszont fogadta Milan Kucan szlovéniai elnököt. Szászi Júlia

Next