Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK 5 Az átvilágítás munkahelyi zűrjei A Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének (MUOSZ) jogásza szerint a Magyar Rádió vezetőinek nincs joguk arra kötelezni a munkatársakat, hogy bemutassák az átvilágítóbíráktól ka­pott értesítésüket. Az MTV elnöke el­várja, hogy az átvilágításon fennakadt munkatársak időben értesítsék őt. Mendreczky Károly, a Magyar Televí­zió elnöke elvárja az érintettektől, hogy jelezzék, ha rájuk nézve hátrányos adato­kat tárt fel a most befejeződött átvilágítás — tolmácsolta az intézmény vezetőjének a szavait az MTV sajtóreferense. A Ma­gyar Rádió vezetősége felszólította az el­lenőrzött munkatársakat, hogy mutassák be az átvilágítás eredményét. Az átvilágítóbírák még tavaly befejez­ték az elektronikus média 430 műsorszol­gáltatója mintegy kétezer döntéshozó po­zícióban lévő újságírójának ellenőrzését. A bírók a rendszerváltás előtti titkosszol­gálatok III/III-as ügynökeit, a titkos bel­ügyi jelentéseket kézhez kapó állami vagy pártvezetőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait keresik az el­lenőrzéskor. Az elektronikus média átvi­lágítása során mintegy félszáz újságíró­val kapcsolatban találtak adatokat a ható­ságok, ez azonban nem azt jelenti, hogy ők mind a törvény hatálya alá esnek, mert a bírók bizonyítási eljárás után hozzák meg határozatukat. Orosz Balázsné, a MUOSZ jogásza szerint a feletteseknek a törvény szerint nincs lehetőségük arra, hogy megismer­jék alkalmazottaik dokumentumait. A rádió munkatársai a törvényre hivatkoz­va megtagadhatják a dokumentum be­mutatását, emiatt semmilyen retorzió nem érheti őket - tette hozzá a jogász, aki egyébként is érthetetlennek nevezte a rádió vezetőinek kívánságát. A tör­vény szerint ugyanis a bírák felszólítják a vizsgálatokon fennakadtakat, hogy harminc napon belül tisztségükről mondjanak le, illetve szüntessék meg azt. Ha ez nem történik meg, akkor nyil­vánosságra hozzák az eredményt. Amennyiben viszont eleget tesznek a felszólításnak, az érintettségük nem ke­rül nyilvánosságra. A rádióban az intézkedés mellett töb­ben tiltakoznak Kondor Katalin elnök múlt heti nyilatkozata miatt. Ebben az intézmény vezetője közli, hogy voltak már olyanok, akik az átvilágítás eredmé­nyének nyilvánosságra kerülésétől tart­va sietve otthagyták a rádiót. A búcsúját az év végén bejelentő Rádai Eszter fel­háborító rágalmazásnak nevezte Kondor szavait, amelyekkel éppen azokat sároz­­za be, akik az új vezetés által kialakított hangulatot megelégelve távoztak. Rádai a rádióban kiragasztotta az őt tisztázó értesítést. A kereskedelmi tévék közül a TV 2- nél 28 munkatársat világítottak át a teljes felső vezetést is beleértve, és nincs egyet­len érintett sem - közölte lapunkkal Pin­tér Dezső elnök. Az értesítés bemutatása önkéntes volt. Az RTL Klub hírrészlegé­nek munkatársai is tiszták - válaszolta kérdésünkre Kotroczó Róbert hírigazga­tó, aki szerint az újságírók neki mutatták meg a dokumentumokat. Bednárik Imre-Haszán Zoltán Bírálat Bolgár letiltása miatt MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Élesen bírálta Bolgár György Beszéljük meg! című műsorának megszüntetése miatt a Magyar Rádiót az MSZP és az SZDSZ. Mindkét párt politikai okokat lát abban, hogy elhallgattatták a telefo­non elmondott véleményekre épülő mű­sort. A szocialisták szerint a rádió a kor­mánytól kapott kampányfeladatai végre­hajtását kezdte meg a műsor megszünte­tésével. Az MSZP felidézi, hogy a mé­diahatóság vizsgálta a műsort, és azt nem marasztalta el. A szocialisták sze­rint félő, hogy a műsorok politikai célú átalakítása tovább folyik, de emlékeztet­nek arra, hogy a Boross-kormány buká­sát is hasonló tisztogatások előzték meg. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a rádió jelenlegi vezetői úgy kép­zelik el a szabad fórumokat, hogy ott csak a kormány dicséretét lehet, sőt kell zengeni. A döntések a múltat idézik, ahogyan az a megaláztatás is, hogy a rádió mun­katársainak vezetői utasításra be kell mutatniuk az átvilágítóbíráktól kapott dokumentumokat feletteseiknek - írja az SZDSZ. Bevándorlásihivatal-avató MUNKATÁRSUNKTÓL A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal új központi épületét szerdán Pin­tér Sándor belügyminiszter adta át Buda­pesten. A 2,4 milliárdos beruházásra azért volt szükség, mert januártól bővült a bevándorlási hivatal hatásköre, és az év elejétől működnek a regionális igazgató­ságok is. Ennek megfelelően a szervezet létszáma körülbelül kétszeresére nőtt. Az idén már a fővárosban, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Székesfehérvárott létrehozott igazgatósá­gok járnak el a külföldiek rendészetével kapcsolatos ügyekben. A belügyminiszter átadja az új épületet FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Tíz MIÉP-es jelölt a zsinat ellen Megválasztásuk esetén sem szüneteltetnék lelkészi tevékenységüket MUNKATÁRSAINKTÓL A zsinat döntése ellenére nem kívánják szüneteltetni egyházi tevékenységüket azok a lelkészek, akik a MIÉP jelöltje­ként esetleg bekerülnek a parlamentbe. A MIÉP tíz református lelkészt indít a választáson. A református zsinat tavaly novem­ber végén módosította az egyház alkot­mányát. E szerint a lelkész politikai párt tagja nem lehet. Amennyiben a lelkész politikai párttagságot, ország­­gyűlési képviselőséget vagy külszolgá­latot vállal, akkor arra az időszakra lel­­készi szolgálata szünetel”. Az új ren­delkezések március elsejével lépnek hatályba. Csurka István, a MIÉP elnöke szer­dán tartott sajtótájékoztatóján bejelen­tette, hogy pártja tíz református lelkészt indít a parlamenti választáson. Közöt­tük van ifjabb Hegedűs Lóránt is, aki ellen közösség elleni izgatás alapos gyanújával nyomozás folyik. A refor­mátus jelöltek közös nyilatkozatban tu­datták, hogy hitvallásbeli meggyőződé­süknek és egyházuk történelmi hagyo­mányainak eleget téve vállalnak „nem­zetépítő közéleti, nemzeti radikális pártpolitikai szolgálatot”. Oláh László református lelkész, az egyik Fejér megyei MIÉP-es jelölt kérdé­sünkre megerősítette: a közös nyilatko­zat aláírói önszántukból abban az eset­ben sem szüneteltetik lelkészi tevékeny­ségüket, ha bekerülnek a parlamentbe. Mint mondta, lelkészi esküje arra kötele­zi, hogy alávesse magát a zsinat döntésé­nek, de nem ért vele egyet. Ügyvéd bará­tai szerint támadható a zsinat határozata. Bölcskei Gusztáv püspök, a reformá­tus zsinat lelkészi elnöke érdemben nem kívánt nyilatkozni a MIÉP-es jelöltek elutasító álláspontjáról és annak egyhá­zi következményeiről. Csak annyit mondott, hogy a „hídon akkor megyünk át, ha odaérünk”. Kihallgathatják ifj. Hegedűst Immár lehetőség van ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök gyanúsítotti kihallgatására, mert megérkezett a mentelmi jo­gának felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. A MIÉP-es kép­viselő ellen azért indult nyomozás, mert egy tavalyi cikke al­kalmas lehet a közösség elleni izgatásra. Időközben Csurka István, a MIÉP elnöke a Magyar Fórumban közölt írásában kiállt alelnöke mellett, s maga is hasonló gondolatokat fogal­mazott meg. E cikk kapcsán is többen feljelentést tettek kö­zösség elleni izgatás gyanúja miatt. A feljelentéseket egyesí­tették a már folyamatban lévő nyomozáshoz. A Fővárosi Fő­ügyészség viszont feljelentés-kiegészítést rendelt el a Hét­köznapi Csalódások nevű punkzenekar dalai kapcsán, közös­ség elleni izgatás gyanúja miatt tett feljelentés ügyében. A zenekart Gulyás Balázs, az FKGP ifjúsági szervezetének el­nöke jelentette fel, mert szerinte egyes dalszövegeik sértik a társadalom nyugalmát. T. B. A tolnai református egyházmegyei bíróság előtt január 18-án folytatódik Görgey Géza pálfai lelkész pere, akit nagy nyilvánosság előtt elkövetett hamis váddal, rágal­mazással és becsületsértéssel vádolnak - közölte Imre András, a lelkész jogi képviselője. Görgey ellen azért in­dult eljárás, mert a Népszabadságban és a 168 Óra című hetilapban párhuzamot vont a református egyház dunamelléki egyházkerülete és a MIÉP között. A lel­készt az egyházmegyei bíróság tavaly 60 napra felfüg­gesztette az állásából, és vizsgálatot rendelt el nyilatko­zatai ügyében. Az ítélet indoklása az volt, hogy a pálfai lelkész „nagy nyilvánosság előtt hamisan vádaskodott, egyházi tagokat rágalmazott, valamint becsületükben megsértett”. Az egyházi bíróság szerint a lelkész tiszte­letlenül beszélt Hegedűs Lóránt dunamelléki püspökről. Imre András úgy látja, az újabb idézés ellentétes minden jogi alapelvvel, hiszen a református egyház zsinati bíró­ságának elnöksége kimondta az ügyben az egyházmegye és a dunamelléki egyházkerület elfogultságát. Tovább vitáznak a Terror Házáról Elszabadul a pokol, ha a Fővárosi Közigazgatási Hivatal jóváhagyja az Andrássy út 60. homlokzatának át­alakítására kiadott engedélyt - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a főváros városképvédelmi bizottsá­gának alelnöke. Az épületben létesü­lő múzeum, a Terror Háza kijelölt fő­igazgatója viszont közölte: a világ más tájain nem történhetne meg, hogy egy holokauszt-emlékhelyet ilyen álságos módon támadjanak, mint azt a főváros vezetése teszi. Ha a Fővárosi Közigazgatási hivatal elutasítja a Városháza fellebbezését, és ezzel szabályosnak nyilvánítja az Andrássy út 60. homlokzatán végzett és tervezett átalakításokat, azzal veszélyes precedenst teremt. Attól kezdve ugyan­is bárki nyugodtan építkezhet a szom­szédja telkén - közölte a fővárosi vá­rostervezési és városképvédelmi bizott­ság alelnöke, Ráday Mihály tegnap a sajtóval. Mint többször hírül adtuk, a Nyilas­keresztes Párt és az ÁVH egykori szék­házára a tető síkjából méterekre kinyú­ló párkányt építettek, amelyen a terror szó betűi, egy ötágú csillag és egy nyi­­laskereszt körvonalai láthatók. Az épü­let sarkainál úgynevezett pengefalakat húznának fel, ezek kötnék össze a pár­kányt a járdával. A beavatkozásokra a terézvárosi jegyző saját hatáskörben, több grémium ellenjavaslata ellenére adta meg az engedélyt, amely Városhá­za illetékesei szerint megsérti a főváros tulajdonosi jogait. A főváros főjegyző­je a közelmúltban a közigazgatási hiva­talnál fellebbezett a jegyzői határozat ellen. A terézvárosi szocialisták a bíró­sághoz fordultak az engedély megsem­misítése érekében. Ráday tegnap közölte: az engedé­lyeztetés más szempontból is szabály­talan volt. A jegyzői határozat címzett­jei között nem szerepelt a fővárosi ön­­kormányzat, az tehát hivatalosan nem értesülhetett róla és nem fellebbezhe­tett ellene időben. Emellett - tette hoz­zá az alelnök - a Városházának benyúj­tott tervrajzról több minden hiányzott, ami például a szomszédban működő akadémiai intézményhez eljuttatott raj­zon látható volt. Ilyen elemek voltak például a többek által kritizált pengefa­lak is, amelyekkel a bizottság csak utóbb ismerkedhetett meg - mondta. Ráday a kijelölt főigazgató korábbi nyilatkozatára utalva közölte azt is: az átalakítás nem a műemlékvédelmi ha­tóság jóváhagyásával zajlik - az ebben nem kompetens -, csupán a hivatal egyik vezetőjének támogatásával. Em­lékeztetett, hogy a bizottság tagjai egy­hangúlag, pártállásuktól függetle­nül döntöttek a fellebbezés mellett, a múzeum eszméjét tiszteletben tartva. Ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy a két önkényuralmi jelkép az épületen kívül kapott he­lyet. Mint ugyancsak hírül adtuk, a fővárosnak jogá­ban állna szankcionálni az engedélye nélkül végzett átalakításokat, így például felszólítás nélkül elbon­tathatná a párkányt és a - még hiányzó - penge­falakat. Ráday azonban nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ezt megteszi-e a Városháza. Megjegyezte: a bontás nem volna szerencsés megoldás. A múzeum kijelölt főigazgatója, Schmidt Mária lapunkkal közölte: a fő­város szocialista-liberális vezetősége meg akarja akadályozni, hogy a kom­munista- és a nyilasterror áldozatai méltó emlékhelyet kapjanak, amit na­gyon sajnál. Különösen fájlalja, hogy ezt ilyen álságos csűrés-csavarással te­szi. Sehol a világon nem volt példa ar­ra, hogy egy holokauszt-emlékhely lét­rehozását támadták volna - mondta, és hozzátette: megdöbbentette, hogy a VI. kerületi szocialisták, tizenkét évvel a rendszerváltás után még mindig kom­petensnek érzik magukat esztétikai kér­dések eldöntésében. B. T. Ráday Mihály Schmidt Mária A Terror Háza építtetője az épület előtti járdát is átszabná. A városképvédelmi bizottság egyik tervükhöz - az aszfalt gránitburkolatra cseréléséhez - hozzájá­rult, a többi kérésüket azonban elutasította. Ezek között szerepelt az épület előtti megállási tilalom bevezetése, a járdaszegély felszedése, felhajtásgátló elemek építése, és a ház előtti fák cseréje. A ház Csengery utcai - tehát teréz­városi tulajdonú - járdájának átalakítására megkapta az engedélyt a közalapít­vány - tudtuk meg. Röviden Nyílt MCDP-levél a kormányhoz A Magyar Cigányok Demokrata Pártja nyílt levélben fordult a kormányhoz és az Országgyűlés elnökéhez. Ebben azt kéri: az Országgyűlés sürgősen tegye lehetővé, hogy parlamenti képviseletük legyen. A 10 millió magyar állampolgár 10 százaléka cigány származású, ezért ismételten kérjük és követeljük, hogy legalább 30 cigány származású ország­­gyűlési képviselőt delegálhasson pár­tunk - fogalmaz a nyílt levél. Felhívják a figyelmet, hogy a különböző pártok megveszik a szavazásra jogosult cigány­ságot. Ez így volt eddig is, és példa erre Farkas Flórián, aki egyáltalán nem jo­gosult a cigányság nevében eljárni — írja a dokumentum. (O. S.) Új kollégiumvezetők az LB-n A Legfelsőbb Bíróság három új kollégi­umvezetőjének kinevezéséről döntött szerdai ülésén az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács (OIT). A testület még tavaly írt ki pályázatot a vezetői posztok betöltésére, és összesen hat bíró jelent­kezett. Közülük az OIT - hatéves időtar­tamra - a büntető kollégium vezetőjévé Kónya Istvánt, a polgári kollégium veze­tőjévé Murányi Katalint, a főváros per­vesztésével járó metróügy előadó bírá­­ját, a közigazgatási kollégium vezetőjé­vé pedig Bauer Jánosnét nevezte ki. Az OIT még ebben a hónapban 13 bírósági elnököt is kinevez, több megyei bírósági vezetői posztra jelenleg várják a jelent­kezőket, s a pályázatok benyújtásának határideje általában február végén jár le. (Munkatársunktól) Választási körlevél Körlevelet, illetve felhívást készül köz­zétenni az áprilisi országgyűlési válasz­tásokra több, úgynevezett történelmi kisegyház, így a magyarországi unitá­rius, metodista és baptista is. A körleve­let várhatóan március elején ismertetik. A dokumentumban a tervek szerint hangsúlyozzák majd, hogy egyházuk nem politizál, az unitáriusok azt is leszögezik: lelkészeik nem lehetnek po­litikai párt tagjai. A híveiket arra ösztön­zik a körlevélben, hogy menjenek el sza­vazni, és lelkiismeretük szerint adják le voksukat. Egyszersmind arra buzdíta­nak: azokra a jelöltekre szavazzanak, akik a nemzeti értékeket támogatják. Korábban a Magyar Katolikus Egyház, valamint a református és az evangélikus egyház is jelezte, hogy a tervek szerint választási körlevelet, illetve felhívást tesz közzé. (MTI) Egyeztetés a kátyúk felszámolásáról Az úthibák gyorsabb felszámolása, az okozott károk bizonyításának megköny­­nyítése, a kárfelelősségi eljárások meg­gyorsításának kidolgozása a célja annak az egyeztető megbeszélésnek, amelyre az MSZP közlekedési kabinetjének szakértői invitálják az Autóklub képvi­selőit. Márkus Imre, a szocialisták szak­értője lapunknak elmondta: mindezek a kérdések a kiemelt feladatok között sze­repelnek az MSZP közlekedési prog­ramjában. Ígérete szerint kormányra ke­rülése esetén az első száz nap intézkedé­sei között tartja számon a balesetveszé­lyes, torlódást okozó csomópontok meg­szüntetését is. (K. J. E.) Vezetőcsere az OBSI-ban Értesüléseink szerint vezetőcsere várha­tó az Országos Traumatológiai Intézet és a Mentőkórház összevonásával létreho­zott Országos Baleseti és Sürgősségi In­tézetben: távozik Fekete Károly, az in­tézmény főigazgató-helyettese. A pro­fesszor a traumatológusok társasága ne­vében nyilatkozott, amikor tavaly októ­berben az OBSI orvosainak döntő több­sége közleményben kért segítséget a tra­umatológiai szakma és a magyar egész­ségügy érdekében. Úgy tudjuk, a pro­fesszor helyét Mikola István egészség­­ügyi miniszter a kecskeméti traumatoló­gia professzorának szánja. Közben a volt Mentőkórház szakszervezete má­sodfokon is elveszítette az átszervezés miatt indított munkaügyi pert. (K. A.) 4,79 százalékos tankönyvdrágulás A tavalyi évhez képest 4,79 százalékkal kell majd többet fizetniük a szülőknek a tankönyvekért; a 2002/2003-as tanév közoktatási tankönyvjegyzéke január 15-ig valamennyi iskolába megérkezik - jelentette be Kojanitz László, az Oktatá­si Minisztérium tanterv- és tankönyvfő­osztályának vezetője. Közölte: az intéz­mények rendeléseiket a tavalyi gyakor­latnak megfelelően február 28-ig küld­hetik el. Az idei tankönyvjegyzéken 81 kiadó 2847 tankönyvet kínál az iskolák­nak, ezek közül 641 az új kiadvány. A könyvek átlagosan 689 forintba kerül­nek. (MTI)

Next