Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-10 / 8. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK 5 Az átvilágítás munkahelyi zűrjei A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) jogásza szerint a Magyar Rádió vezetőinek nincs joguk arra kötelezni a munkatársakat, hogy bemutassák az átvilágítóbíráktól kapott értesítésüket. Az MTV elnöke elvárja, hogy az átvilágításon fennakadt munkatársak időben értesítsék őt. Mendreczky Károly, a Magyar Televízió elnöke elvárja az érintettektől, hogy jelezzék, ha rájuk nézve hátrányos adatokat tárt fel a most befejeződött átvilágítás — tolmácsolta az intézmény vezetőjének a szavait az MTV sajtóreferense. A Magyar Rádió vezetősége felszólította az ellenőrzött munkatársakat, hogy mutassák be az átvilágítás eredményét. Az átvilágítóbírák még tavaly befejezték az elektronikus média 430 műsorszolgáltatója mintegy kétezer döntéshozó pozícióban lévő újságírójának ellenőrzését. A bírók a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügynökeit, a titkos belügyi jelentéseket kézhez kapó állami vagy pártvezetőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait keresik az ellenőrzéskor. Az elektronikus média átvilágítása során mintegy félszáz újságíróval kapcsolatban találtak adatokat a hatóságok, ez azonban nem azt jelenti, hogy ők mind a törvény hatálya alá esnek, mert a bírók bizonyítási eljárás után hozzák meg határozatukat. Orosz Balázsné, a MUOSZ jogásza szerint a feletteseknek a törvény szerint nincs lehetőségük arra, hogy megismerjék alkalmazottaik dokumentumait. A rádió munkatársai a törvényre hivatkozva megtagadhatják a dokumentum bemutatását, emiatt semmilyen retorzió nem érheti őket - tette hozzá a jogász, aki egyébként is érthetetlennek nevezte a rádió vezetőinek kívánságát. A törvény szerint ugyanis a bírák felszólítják a vizsgálatokon fennakadtakat, hogy harminc napon belül tisztségükről mondjanak le, illetve szüntessék meg azt. Ha ez nem történik meg, akkor nyilvánosságra hozzák az eredményt. Amennyiben viszont eleget tesznek a felszólításnak, az érintettségük nem kerül nyilvánosságra. A rádióban az intézkedés mellett többen tiltakoznak Kondor Katalin elnök múlt heti nyilatkozata miatt. Ebben az intézmény vezetője közli, hogy voltak már olyanok, akik az átvilágítás eredményének nyilvánosságra kerülésétől tartva sietve otthagyták a rádiót. A búcsúját az év végén bejelentő Rádai Eszter felháborító rágalmazásnak nevezte Kondor szavait, amelyekkel éppen azokat sározza be, akik az új vezetés által kialakított hangulatot megelégelve távoztak. Rádai a rádióban kiragasztotta az őt tisztázó értesítést. A kereskedelmi tévék közül a TV 2- nél 28 munkatársat világítottak át a teljes felső vezetést is beleértve, és nincs egyetlen érintett sem - közölte lapunkkal Pintér Dezső elnök. Az értesítés bemutatása önkéntes volt. Az RTL Klub hírrészlegének munkatársai is tiszták - válaszolta kérdésünkre Kotroczó Róbert hírigazgató, aki szerint az újságírók neki mutatták meg a dokumentumokat. Bednárik Imre-Haszán Zoltán Bírálat Bolgár letiltása miatt MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Élesen bírálta Bolgár György Beszéljük meg! című műsorának megszüntetése miatt a Magyar Rádiót az MSZP és az SZDSZ. Mindkét párt politikai okokat lát abban, hogy elhallgattatták a telefonon elmondott véleményekre épülő műsort. A szocialisták szerint a rádió a kormánytól kapott kampányfeladatai végrehajtását kezdte meg a műsor megszüntetésével. Az MSZP felidézi, hogy a médiahatóság vizsgálta a műsort, és azt nem marasztalta el. A szocialisták szerint félő, hogy a műsorok politikai célú átalakítása tovább folyik, de emlékeztetnek arra, hogy a Boross-kormány bukását is hasonló tisztogatások előzték meg. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a rádió jelenlegi vezetői úgy képzelik el a szabad fórumokat, hogy ott csak a kormány dicséretét lehet, sőt kell zengeni. A döntések a múltat idézik, ahogyan az a megaláztatás is, hogy a rádió munkatársainak vezetői utasításra be kell mutatniuk az átvilágítóbíráktól kapott dokumentumokat feletteseiknek - írja az SZDSZ. Bevándorlásihivatal-avató MUNKATÁRSUNKTÓL A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal új központi épületét szerdán Pintér Sándor belügyminiszter adta át Budapesten. A 2,4 milliárdos beruházásra azért volt szükség, mert januártól bővült a bevándorlási hivatal hatásköre, és az év elejétől működnek a regionális igazgatóságok is. Ennek megfelelően a szervezet létszáma körülbelül kétszeresére nőtt. Az idén már a fővárosban, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Székesfehérvárott létrehozott igazgatóságok járnak el a külföldiek rendészetével kapcsolatos ügyekben. A belügyminiszter átadja az új épületet FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Tíz MIÉP-es jelölt a zsinat ellen Megválasztásuk esetén sem szüneteltetnék lelkészi tevékenységüket MUNKATÁRSAINKTÓL A zsinat döntése ellenére nem kívánják szüneteltetni egyházi tevékenységüket azok a lelkészek, akik a MIÉP jelöltjeként esetleg bekerülnek a parlamentbe. A MIÉP tíz református lelkészt indít a választáson. A református zsinat tavaly november végén módosította az egyház alkotmányát. E szerint a lelkész politikai párt tagja nem lehet. Amennyiben a lelkész politikai párttagságot, országgyűlési képviselőséget vagy külszolgálatot vállal, akkor arra az időszakra lelkészi szolgálata szünetel”. Az új rendelkezések március elsejével lépnek hatályba. Csurka István, a MIÉP elnöke szerdán tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy pártja tíz református lelkészt indít a parlamenti választáson. Közöttük van ifjabb Hegedűs Lóránt is, aki ellen közösség elleni izgatás alapos gyanújával nyomozás folyik. A református jelöltek közös nyilatkozatban tudatták, hogy hitvallásbeli meggyőződésüknek és egyházuk történelmi hagyományainak eleget téve vállalnak „nemzetépítő közéleti, nemzeti radikális pártpolitikai szolgálatot”. Oláh László református lelkész, az egyik Fejér megyei MIÉP-es jelölt kérdésünkre megerősítette: a közös nyilatkozat aláírói önszántukból abban az esetben sem szüneteltetik lelkészi tevékenységüket, ha bekerülnek a parlamentbe. Mint mondta, lelkészi esküje arra kötelezi, hogy alávesse magát a zsinat döntésének, de nem ért vele egyet. Ügyvéd barátai szerint támadható a zsinat határozata. Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke érdemben nem kívánt nyilatkozni a MIÉP-es jelöltek elutasító álláspontjáról és annak egyházi következményeiről. Csak annyit mondott, hogy a „hídon akkor megyünk át, ha odaérünk”. Kihallgathatják ifj. Hegedűst Immár lehetőség van ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök gyanúsítotti kihallgatására, mert megérkezett a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. A MIÉP-es képviselő ellen azért indult nyomozás, mert egy tavalyi cikke alkalmas lehet a közösség elleni izgatásra. Időközben Csurka István, a MIÉP elnöke a Magyar Fórumban közölt írásában kiállt alelnöke mellett, s maga is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. E cikk kapcsán is többen feljelentést tettek közösség elleni izgatás gyanúja miatt. A feljelentéseket egyesítették a már folyamatban lévő nyomozáshoz. A Fővárosi Főügyészség viszont feljelentés-kiegészítést rendelt el a Hétköznapi Csalódások nevű punkzenekar dalai kapcsán, közösség elleni izgatás gyanúja miatt tett feljelentés ügyében. A zenekart Gulyás Balázs, az FKGP ifjúsági szervezetének elnöke jelentette fel, mert szerinte egyes dalszövegeik sértik a társadalom nyugalmát. T. B. A tolnai református egyházmegyei bíróság előtt január 18-án folytatódik Görgey Géza pálfai lelkész pere, akit nagy nyilvánosság előtt elkövetett hamis váddal, rágalmazással és becsületsértéssel vádolnak - közölte Imre András, a lelkész jogi képviselője. Görgey ellen azért indult eljárás, mert a Népszabadságban és a 168 Óra című hetilapban párhuzamot vont a református egyház dunamelléki egyházkerülete és a MIÉP között. A lelkészt az egyházmegyei bíróság tavaly 60 napra felfüggesztette az állásából, és vizsgálatot rendelt el nyilatkozatai ügyében. Az ítélet indoklása az volt, hogy a pálfai lelkész „nagy nyilvánosság előtt hamisan vádaskodott, egyházi tagokat rágalmazott, valamint becsületükben megsértett”. Az egyházi bíróság szerint a lelkész tiszteletlenül beszélt Hegedűs Lóránt dunamelléki püspökről. Imre András úgy látja, az újabb idézés ellentétes minden jogi alapelvvel, hiszen a református egyház zsinati bíróságának elnöksége kimondta az ügyben az egyházmegye és a dunamelléki egyházkerület elfogultságát. Tovább vitáznak a Terror Házáról Elszabadul a pokol, ha a Fővárosi Közigazgatási Hivatal jóváhagyja az Andrássy út 60. homlokzatának átalakítására kiadott engedélyt - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a főváros városképvédelmi bizottságának alelnöke. Az épületben létesülő múzeum, a Terror Háza kijelölt főigazgatója viszont közölte: a világ más tájain nem történhetne meg, hogy egy holokauszt-emlékhelyet ilyen álságos módon támadjanak, mint azt a főváros vezetése teszi. Ha a Fővárosi Közigazgatási hivatal elutasítja a Városháza fellebbezését, és ezzel szabályosnak nyilvánítja az Andrássy út 60. homlokzatán végzett és tervezett átalakításokat, azzal veszélyes precedenst teremt. Attól kezdve ugyanis bárki nyugodtan építkezhet a szomszédja telkén - közölte a fővárosi várostervezési és városképvédelmi bizottság alelnöke, Ráday Mihály tegnap a sajtóval. Mint többször hírül adtuk, a Nyilaskeresztes Párt és az ÁVH egykori székházára a tető síkjából méterekre kinyúló párkányt építettek, amelyen a terror szó betűi, egy ötágú csillag és egy nyilaskereszt körvonalai láthatók. Az épület sarkainál úgynevezett pengefalakat húznának fel, ezek kötnék össze a párkányt a járdával. A beavatkozásokra a terézvárosi jegyző saját hatáskörben, több grémium ellenjavaslata ellenére adta meg az engedélyt, amely Városháza illetékesei szerint megsérti a főváros tulajdonosi jogait. A főváros főjegyzője a közelmúltban a közigazgatási hivatalnál fellebbezett a jegyzői határozat ellen. A terézvárosi szocialisták a bírósághoz fordultak az engedély megsemmisítése érekében. Ráday tegnap közölte: az engedélyeztetés más szempontból is szabálytalan volt. A jegyzői határozat címzettjei között nem szerepelt a fővárosi önkormányzat, az tehát hivatalosan nem értesülhetett róla és nem fellebbezhetett ellene időben. Emellett - tette hozzá az alelnök - a Városházának benyújtott tervrajzról több minden hiányzott, ami például a szomszédban működő akadémiai intézményhez eljuttatott rajzon látható volt. Ilyen elemek voltak például a többek által kritizált pengefalak is, amelyekkel a bizottság csak utóbb ismerkedhetett meg - mondta. Ráday a kijelölt főigazgató korábbi nyilatkozatára utalva közölte azt is: az átalakítás nem a műemlékvédelmi hatóság jóváhagyásával zajlik - az ebben nem kompetens -, csupán a hivatal egyik vezetőjének támogatásával. Emlékeztetett, hogy a bizottság tagjai egyhangúlag, pártállásuktól függetlenül döntöttek a fellebbezés mellett, a múzeum eszméjét tiszteletben tartva. Ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy a két önkényuralmi jelkép az épületen kívül kapott helyet. Mint ugyancsak hírül adtuk, a fővárosnak jogában állna szankcionálni az engedélye nélkül végzett átalakításokat, így például felszólítás nélkül elbontathatná a párkányt és a - még hiányzó - pengefalakat. Ráday azonban nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ezt megteszi-e a Városháza. Megjegyezte: a bontás nem volna szerencsés megoldás. A múzeum kijelölt főigazgatója, Schmidt Mária lapunkkal közölte: a főváros szocialista-liberális vezetősége meg akarja akadályozni, hogy a kommunista- és a nyilasterror áldozatai méltó emlékhelyet kapjanak, amit nagyon sajnál. Különösen fájlalja, hogy ezt ilyen álságos csűrés-csavarással teszi. Sehol a világon nem volt példa arra, hogy egy holokauszt-emlékhely létrehozását támadták volna - mondta, és hozzátette: megdöbbentette, hogy a VI. kerületi szocialisták, tizenkét évvel a rendszerváltás után még mindig kompetensnek érzik magukat esztétikai kérdések eldöntésében. B. T. Ráday Mihály Schmidt Mária A Terror Háza építtetője az épület előtti járdát is átszabná. A városképvédelmi bizottság egyik tervükhöz - az aszfalt gránitburkolatra cseréléséhez - hozzájárult, a többi kérésüket azonban elutasította. Ezek között szerepelt az épület előtti megállási tilalom bevezetése, a járdaszegély felszedése, felhajtásgátló elemek építése, és a ház előtti fák cseréje. A ház Csengery utcai - tehát terézvárosi tulajdonú - járdájának átalakítására megkapta az engedélyt a közalapítvány - tudtuk meg. Röviden Nyílt MCDP-levél a kormányhoz A Magyar Cigányok Demokrata Pártja nyílt levélben fordult a kormányhoz és az Országgyűlés elnökéhez. Ebben azt kéri: az Országgyűlés sürgősen tegye lehetővé, hogy parlamenti képviseletük legyen. A 10 millió magyar állampolgár 10 százaléka cigány származású, ezért ismételten kérjük és követeljük, hogy legalább 30 cigány származású országgyűlési képviselőt delegálhasson pártunk - fogalmaz a nyílt levél. Felhívják a figyelmet, hogy a különböző pártok megveszik a szavazásra jogosult cigányságot. Ez így volt eddig is, és példa erre Farkas Flórián, aki egyáltalán nem jogosult a cigányság nevében eljárni — írja a dokumentum. (O. S.) Új kollégiumvezetők az LB-n A Legfelsőbb Bíróság három új kollégiumvezetőjének kinevezéséről döntött szerdai ülésén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A testület még tavaly írt ki pályázatot a vezetői posztok betöltésére, és összesen hat bíró jelentkezett. Közülük az OIT - hatéves időtartamra - a büntető kollégium vezetőjévé Kónya Istvánt, a polgári kollégium vezetőjévé Murányi Katalint, a főváros pervesztésével járó metróügy előadó bíráját, a közigazgatási kollégium vezetőjévé pedig Bauer Jánosnét nevezte ki. Az OIT még ebben a hónapban 13 bírósági elnököt is kinevez, több megyei bírósági vezetői posztra jelenleg várják a jelentkezőket, s a pályázatok benyújtásának határideje általában február végén jár le. (Munkatársunktól) Választási körlevél Körlevelet, illetve felhívást készül közzétenni az áprilisi országgyűlési választásokra több, úgynevezett történelmi kisegyház, így a magyarországi unitárius, metodista és baptista is. A körlevelet várhatóan március elején ismertetik. A dokumentumban a tervek szerint hangsúlyozzák majd, hogy egyházuk nem politizál, az unitáriusok azt is leszögezik: lelkészeik nem lehetnek politikai párt tagjai. A híveiket arra ösztönzik a körlevélben, hogy menjenek el szavazni, és lelkiismeretük szerint adják le voksukat. Egyszersmind arra buzdítanak: azokra a jelöltekre szavazzanak, akik a nemzeti értékeket támogatják. Korábban a Magyar Katolikus Egyház, valamint a református és az evangélikus egyház is jelezte, hogy a tervek szerint választási körlevelet, illetve felhívást tesz közzé. (MTI) Egyeztetés a kátyúk felszámolásáról Az úthibák gyorsabb felszámolása, az okozott károk bizonyításának megkönynyítése, a kárfelelősségi eljárások meggyorsításának kidolgozása a célja annak az egyeztető megbeszélésnek, amelyre az MSZP közlekedési kabinetjének szakértői invitálják az Autóklub képviselőit. Márkus Imre, a szocialisták szakértője lapunknak elmondta: mindezek a kérdések a kiemelt feladatok között szerepelnek az MSZP közlekedési programjában. Ígérete szerint kormányra kerülése esetén az első száz nap intézkedései között tartja számon a balesetveszélyes, torlódást okozó csomópontok megszüntetését is. (K. J. E.) Vezetőcsere az OBSI-ban Értesüléseink szerint vezetőcsere várható az Országos Traumatológiai Intézet és a Mentőkórház összevonásával létrehozott Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben: távozik Fekete Károly, az intézmény főigazgató-helyettese. A professzor a traumatológusok társasága nevében nyilatkozott, amikor tavaly októberben az OBSI orvosainak döntő többsége közleményben kért segítséget a traumatológiai szakma és a magyar egészségügy érdekében. Úgy tudjuk, a professzor helyét Mikola István egészségügyi miniszter a kecskeméti traumatológia professzorának szánja. Közben a volt Mentőkórház szakszervezete másodfokon is elveszítette az átszervezés miatt indított munkaügyi pert. (K. A.) 4,79 százalékos tankönyvdrágulás A tavalyi évhez képest 4,79 százalékkal kell majd többet fizetniük a szülőknek a tankönyvekért; a 2002/2003-as tanév közoktatási tankönyvjegyzéke január 15-ig valamennyi iskolába megérkezik - jelentette be Kojanitz László, az Oktatási Minisztérium tanterv- és tankönyvfőosztályának vezetője. Közölte: az intézmények rendeléseiket a tavalyi gyakorlatnak megfelelően február 28-ig küldhetik el. Az idei tankönyvjegyzéken 81 kiadó 2847 tankönyvet kínál az iskoláknak, ezek közül 641 az új kiadvány. A könyvek átlagosan 689 forintba kerülnek. (MTI)