Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-02 / 1. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JANUÁR 2., SZERDA VÁLASZTÁS 2002 Két nagy párt szorításában Kampánystratégiák: SZDSZ, FKGP, MIÉP Dinamikusabb, észrevehetőbb kampányt terveznek a kisebb parlamenti pártok. Szerintük „a két nagy”, a Fidesz és az MSZP szorításában a régi stratégia mellett újfajta technikákra van szükség a választópolgárok megszólításához. Az MDF nem folytat külön kampányt, a Fidesszel együtt készül a választásokra. A 2002-es választási kampányt minden jel szerint a Fidesz és az MSZP küzdelme jellemzi majd. Az FKGP, a MIÉP és az SZDSZ a hagyományos stratégia mellett új technikákat is alkalmaz annak érdekében, hogy „a két nagy szorításában” üzeneteit el tudja juttatni a választópolgárokhoz. A közvélemény-kutatási adatok szerint a kisebb pártoknak jövőre azért is meg kell küzdeniük, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez az MDF-re kevésbé érvényes, mivel 2002-ben közös listát állít a Fidesszel, így bizonyosan átlépi az ötszázalékos küszöböt. „Az SZDSZ kampánya 1998-ban korrekt volt, de érdektelen, a mostani jól észrevehető, kicsit harsány, izgalmas, helyenként humoros lesz” - összegezte céljaikat Horn Gábor. Mint mondta, elemzőik, szakértőik túl vannak egy „nagy vizsgálaton”, s e szerint a liberalizmusnak jelentős tartaléka, háttere van Magyarországon. Azt csak a hőskorban engedhettük meg magunknak, hogy a kampányunkban a leghatásosabb elemeket politikusok találják ki, 2002-ben szakemberekre bízzuk magunkat - jelezte az ügyvivő. Az SZDSZ 2001 utolsó vasárnapján Budapesten, a Nyugati téren leplezte le óriásplakátját. A Válts stílust! Válts kormányt! jelmondatot tartalmazó, Tessék választani 2002 feliratú plakát egyik felén egy idős asszony hajol Orbán Viktor miniszterelnök keze fölé, a másik felén pedig Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke készül kezet csókolni egy nőnek. Horn Gábor szerint az SZDSZ és az MSZP közös felelőssége ugyan a kormány leváltása, jelenlegi szövetségesük azonban a választási küzdelemben ellenfelük lesz. A Torgyán József által vezetett FKGP a MIÉP-hez hasonlóan úgy értékeli, hogy ő a „harmadik erő” Magyarországon. - A választási kampány során a legfontosabbnak a személyes kapcsolattartást tartjuk a választópolgárokkal, világos politikai helyzetértékelést kívánunk adni - mondja Béres Béla, az FKGP alelnöke. A Fideszbírálatával el kívánnak határolódni koalíciós partnerüktől. Az FKGP-kampányt az „Isten, haza, család” jelmondat jegyében folytatják, de központi szlogenjük lesz az is, hogy „A haza nem eladó”. A MIÉP választási hadjáratában Csurka István pártelnök, politikusaink és jelöltjeink felvilágosító és tájékoztató találkozókon vesznek részt - közölte Győri Béla. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a MIÉP-kampány új eleme lesz „a falu és a föld sorsa”. Úgy érzik ugyanis, hogy a kisgazdapárt a vidéket teljesen cserbenhagyta. Az FKGP, a MIÉP és az SZDSZ a milliós kampánypénzek hiányát ötletekkel, hatásos üzenetekkel igyekszik pótolni. Mindhárom pártnak lesz interaktív internet- és SMS-kampánya is. Az MDF nem folytat külön kampányt, a Fidesszel közös stratégia alapján a négyéves kormányzati sikerek reflektorfénybe állításával - vesz részt a választási küzdelemben. A polgári-nemzeti erők választási sikere főként azon múlhat, hogy dinamikus lesz-e a kampányunk - véli Herényi Károly szóvivő, aki szerint azt azonban az MDF mindenképpen érzékeltetni kívánja, hogy „önálló entitás”. Csuhaj Ildikó Kuncze Gábor Torgyán József Csurka István Befejeződött a technikai fejlesztés Az idei parlamenti választás lebonyolításához szükséges technikai fejlesztések befejeződtek - közölte lapunk kérdésére az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Már megkezdődött a választói névjegyzékek összeállítása is, amelyek alapján február első hetében kézbesítik a kopogtatócédulákat. A pártok ezt követően gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és március 15-ig jelenthetik be jelöltjeiket. Azzal, hogy a köztársasági elnök 2002. április 7-ére kitűzte a parlamenti választás időpontját, hivatalosan kezdetét vette a kampány, a szavazás lebonyolításában közreműködő szerveknek hozzá kell látniuk a szükséges technikai előkészületekhez. Így a helyi választási irodák - a jegyző közreműködésével - megkezdik a választójoggal rendelkező, valamint a szavazásra nem jogosult, például börtönbüntetésüket töltő állampolgárok névjegyzékének összeállítását. A választók listáját a szavazás előtt hatvan nappal - 2002. február elején — közszemlére kell tenni, és a nyilvántartásba vételről mindenkit tájékoztatni kell. A névjegyzék módosítására egészen április 5-éig lehetőség lesz. Az értesítőket és az ajánlószelvényeket a szavazásra jogosultakhoz legkésőbb a választás előtti 58. napig kell eljuttatni. A kopogtatócédulákat egy készülő belügyminiszteri rendelet szerint február 4. és 8. között kézbesítik majd, s az időpont meghatározásának az a célja, hogy az ajánlások gyűjtését mindenütt egyszerre kezdhessék meg. A pártoknak, illetőleg az egyéni indulóknak ettől kezdve valamivel több mint egy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megszerezzék a jelöltállításhoz szükséges 750 kopogtatócédulát. Ezeket a választáson indulni kívánó személyek és szervezetek bárhol gyűjthetik, kivételt képeznek a munkahelyek, tömegközlekedési eszközök, valamint állami és önkormányzati szervek hivatali helyiségei. Az ajánlás azonban csak akkor érvényes, ha azon szerepel a választópolgár neve, lakcíme és személyi száma, továbbá az ajánlott személy, valamint a jelölő szervezet neve, vagy a független jelölés ténye. Közös lista esetén valamenynyi szervezetet fel kell tüntetni, egyébként az ajánlás érvénytelen. A cédulákat legkésőbb március 15-ig lehet gyűjteni, és ez a jelöltek bejelentésének utolsó napja is. A jelölteket a 176 országgyűlési egyéni választókerületben veszik nyilvántartásba, míg a területi listákat a megyei választási bizottságokhoz, az országos listát az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani. A listákon háromszor annyi személyt lehet szerepeltetni, mint a megszerezhető mandátumok száma, és a sorrendet a bejelentést követően már nem lehet módosítani. Területi - megyei, illetőleg fővárosi - listát az a párt állíthat, amelynek az egyéni választókerületek legalább negyedében sikerült egyéni jelöltet állítania, míg az országos lista feltétele, hogy a szervezet a lehetséges húszból hét helyen rendelkezzék területi listával. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak, és már csak a nyomdaipari termékekre kiírt tender nem zárlt le - tájékoztatta lapunkat Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Rytkó elmondta: az apparátus a jogszabályok alapján kijelölhető legkorábbi időpontra készült. A technikai fejlesztések gyakorlatilag befejeződtek, és a választási szoftverek is készülnek, így január 3-ára a teljes rendszer gyakorlatilag működőképes lesz. A választási eljárási törvény szerint a választási irodák munkájában közalkalmazottak és köztisztviselők vehetnek részt, ám a köztisztviselői törvény módosítása miatt szűkült a közszolgálati jogviszonyban dolgozók köre. Emiatt a helyi választási irodák felállítása elsősorban a nagyobb városokban és a budapesti kerületekben okozhat gondot - véli Rytkó Emília. Például Debrecenben 212 szavazókört kell nyitni - az országban összesen mintegy 11 ezer helyen adhatjuk le voksainkat, és mindegyikbe delegálni kell egy jegyzőkönyvvezetőt, aki köztisztviselő vagy közalkalmazott lehet. Lencsés Károly Veszprém megye jobbra tart Veszprém megye a tapasztalatok szerint az országos átlagnál mindig konzervatívabbnak bizonyult, általában kissé jobbra szavaznak az itt élők - mondta lapunknak Oláh Miklós szociológus, a megyei önkormányzat kutatásvezetője. A Veszprém megyei pártok még nem készítették el végleges jelöltnévsoraikat az áprilisi országgyűlési választásra. A szakemberek szerint ennek ellenére aligha várható nagy meglepetés. Eddig csak a Torgyán József vezette FKGP állította össze megyei listáját, valamint az egyéni képviselőjelöltek névsorát - ám ezeket az országos elnökség döntése értelmében minden megyében január 19-én hozzák nyilvánosságra. A Fidesz is csak a januári megyei választmányi ülésén véglegesíti megyei listáját. Az egyéni választókerületben induló fideszes jelöltek közül eddig csak Kovács Zoltán pápai polgármester személye biztos: ő a mostani parlamentnek is tagja, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke. Kovács olyan nagy fölénnyel vezeti Pápa környékén a közvélemény-kutatásokat, hogy sokan biztosra veszik: már az első választási fordulóban bekerülhet a 2002- es Országgyűlésbe. Rajta kívül két Fidesz-MDF közös jelölt neve biztos, mégpedig Horváth Balázsé és Bernáth Ildikóé, ők mindketten tagjai a mostani Országgyűlésnek. A megyében szinte mindenki bizonyos abban, hogy a Fidesz ugyanazokat a jelöltjeit indítja a 2002-es választáson is, mint 1998-ban. Annál is inkább, mivel mind a hét veszprémi választókerületben fideszes és MDF-es jelölt győzött legutóbb, a győztes csapaton ne változtass elv alapján talán még a viszonylag kevéssé ismert Gyapay Zoltán ösküi, illetve Ékes József ajkai polgármester is a jelöltek között lehet jövő tavasszal. Igaz, az utóbbi pozíciója a Vállalkozók Pártján belül - amelynek hosszú ideig az élén állt - az elmúlt időszakban megingott. Az MSZP Veszprém megyei szervezete is eldöntötte már, kiket jelöl az egyéni választókerületekben. Közülük Nagy Jenő balatonfüredi szállodaigazgatót, Mazák György veszprémi alpolgármestert és Pál Béla megyei MSZP-elnököt, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnökét tartják esélyesnek arra, hogy sikerrel küzdjön meg a Fidesz- MDF által állított ellenfelével. Az MSZP megyei listáját is csak januárban hozzák nyilvánosságra. Hasonlóképpen januárra várható, hogy a szabad demokraták megnevezzék képviselőjelöltjeiket. A Veszprém megyei önkormányzat Oláh Miklós által vezetett szociológuscsoportja tavaly novemberben reprezentatív felmérést végzett a megye 44 településén arról, hogy az egyes pártokkal, politikusokkal mennyire elégedettek a helyiek. A legtöbb összehasonlításban a mai kormányt alkotó pártok és politikusok vezetnek. Az egyes pártok választási listáinak népszerűségét firtató kérdésre az összes megkérdezett 34 százaléka szavazna a Fidesz-MDF listájára, 22 százalék az MSZP politikusaira, három százalék az SZDSZ, két százalék a MIÉP és 0,5 százalék az FKGP listáját választaná, míg 36 százalék még nem tudja, illetve bizonytalan a választásában. Pekarek János Az államfő újévi köszöntője MUNKATÁRSUNKTÓL Mádl Ferenc köztársasági elnök televíziós újévi köszöntőjében az elmúlt év mérlegét megvonva azt hangoztatta, hogy „nem vizsgáztunk rosszul”. Az új évezred első esztendejében nem kevés erőfeszítést vállaltunk a nagyobb kenyérért, a jobb egészségért, a jobb munkáért, a jobb biztonságért, a több tudásért, családunk szebb holnapjáért. Szembe kellett néznünk sok megpróbáltatással is. Az ország keleti részeit sújtó tavaszi árvízzel. A világ eddigi értékrendje és biztonsága ellen intézett terrortámadással. A globalizáció sok kihívásával és sok minden mással. Mindez új megvilágításba helyezte személyes és másokkal közös felelősségünket - vélekedett az államfő. A köztársasági elnök külön megköszönte az árvíz leküzdésében tanúsított helytállást, s elismeréssel szólt egyebek mellett arról, hogy a millenniumi emlékezésekben erősödött a nemzet öntudata, több jutott a családokra, egyre sikeresebbek a vállalkozások, a kedvezménytörvény egyszerre ígér egységesebb nemzetet és jó szomszédságot, az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a társuló országok élvonalában vagyunk, működnek a demokratikus jogállam intézményei, s nőnek a jóért tett erkölcsi erőfeszítéseink, segítenek egyházaink. Beszédében kitért arra is, sok még a tennivalónk, hogy politikai pártjaink ne egymás hitelét rontsák, hanem a holnap jobb útját keressék számunkra. Különösen fontosnak nevezte, hogy megerősítsük magunkban a szolidaritás érzését. „Akkor is, ha nincs árvíz.” - Mert egy a hazánk jövőjében is együtt osztozunk! - hangoztatta a köztársasági elnök. Parlamenti rekordok Aktív és szófukar országgyűlési képviselők A parlament legaktívabb képviselője a szabad demokrata Bauer Tamás, aki ebben a ciklusban több mint ezer alkalommal szólalt fel és hetvenhárom órát beszélt a T. Házban. Egyszer sem emelkedett szólásra a fideszes Tölgyessy Péter és a független Gyuga Pál. Negatív rekordnak számít, hogy ebben a ciklusban egyetlen ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság sem jött létre. Az előző és a jelenlegi parlamenti ciklus első három és fél évének statisztikájából kiderül: a döntések és a tárgyalási időtartam szempontjából nincs lényeges különbség, de nagy az eltérés az ülésnapok számát tekintve. 1994-1997 között a T. Ház 886 döntést hozott, míg 1998- 2001 között 833-at. Az előző ciklusban 2509 órán át, míg a mostaniban 2206 órát tárgyalt az Országgyűlés. A háromhetes munkarend bevezetése következtében azonban csökkent az ülésnapok száma, míg 1994-1997 között 331, addig 1998— 2001 időszakában 244 napot ülésezett a parlament. PARLAMENTI ÜLÉSNAPOK SZÁMA A legaktívabb képviselő a szabad demokrata Bauer Tamás, aki az elmúlt három és fél évben 1039 alkalommal szólalt fel, és összességében több mint 73 órán át beszélt. Bauer a rekorder a napirend utáni felszólalásokban is, a „Háttal Európának” című sorozata 66 részt élt meg. E sorozatot főként a jegyzőkönyvekből lehet nyomon követni, hiszen Bauer általában a késő éjszakai órákban, az üres padsorok előtt már csak az elnökkel és a jegyzőkkel tudta megosztani mondandóját. A második legaktívabb képviselő Keller László szocialista frakcióvezetőhelyettes, aki 673 alkalommal szólalt fel, és több mint 41 órát beszélt. Őket az MDF-es Lezsák Sándor és a MIÉP-es Lentner Csaba követi. Az előző ciklusban az egyik legaktívabbnak számító Torgyán József kisgazda pártelnök jelenleg csak a rangsor 11. helyén szerepel 293 felszólalással. Visszacsúszása az élbolyból elsősorban azzal magyarázható, hogy amióta tavaly tavasszal kizárták az FKGP frakciójából, Torgyán egyetlen alkalommal sem jelent meg az Országgyűlés ülésein. A negatív rekordot a fideszes Tölgyessy Péter és a független Gyuga Pál tartja, akik három és fél év alatt egyszer sem szólaltak fel a T. Házban. A rekordszámú, 82 mentelmi ügy többsége rágalmazás miatt született. A legtöbbször peres eljárásba vont képviselők közé tartozik Csurka István, a MIÉP elnöke, Pallag László kisgazda képviselő, a fideszes Rapcsák András és a független Szabó Lukács. Pallag, az olajbizottság elnöke ellen több ismert közéleti személyiség - köztük Pintér Sándor belügyminiszter, Szabó Iván egykori pénzügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF volt elnöke - is pert indított, mert személyüket összefüggésbe hozta az olajügyekkel. A rágalmazás miatti büntetőügyekben azonban a parlament nem adta ki a képviselők mentelmi jogát a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozással. E ciklus negatív rekordjának tekinthető, hogy egyetlen ellenzéki kezdeményezésű parlamenti vizsgálóbizottság sem alakulhatott meg. A házszabály előírása alapján 78 képviselő akaratára fel kell állítani a vizsgálóbizottságot. Ezt a koalíciós frakciók rendre úgy akadályozták meg, hogy nem voltak hajlandóak a parlament napirendjére venni még a javaslat megtárgyalását sem. Ebben a ciklusban összesen 25 vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a képviselők, ebből azonban csak a kormánypártok által javasolt négy testület alakulhatott meg: a megfigyelési, a közbeszerzési, az olajügyekkel foglalkozó, valamint a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló. Az ellenzék javaslatára nem jöhetett létre többek közt a Fidesz—Lockheed botrányt, a Postabank állami konszolidációját, az Orbán család gazdasági kapcsolatait feltárni szándékozó, a közbeszerzési pályázat nélküli autópálya-építéseket vizsgáló testület. Az előző ciklusban ugyanakkor a képviselők 27 vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezték, ebből hét alakult meg, hat az akkori ellenzék javaslatára. Az MSZPSZDSZ koalíció ugyanis akkor zöld jelzést adott a Tocsik-ügy, az olajgate-ügy, a Budapest Bank privatizációja vizsgálatának. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor SZDSZ: újabb feljelentéskiegészítés? A feljelentéskiegészítés határideje december 30-én lejárt, ezért várhatóan már ma döntenek a BRFK illetékesei arról, hogy Horváth Béla kisgazda képviselő feljelentésként kezelt ügyészségi bejelentése nyomán, mérleghamisítás és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt elrendelik-e a nyomozást a Szabad Demokraták Szövetsége ismeretlen elkövetőivel szemben. A Népszabadságot rendőrségi források úgy tájékoztatták, a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy - a törvényes lehetőséggel élve - a BRFK további tizenöt nappal meghosszabbítja a feljelentéskiegészítést. Az ügy jelen szakaszában még az sem zárható ki, hogy a rendőrség szaktanácsadókat is bevon az eljárásba, ez esetben pedig még további harminc nappal meghoszszabbítható a feljelentés kiegészítésének határideje, azaz csak valamikor február közepén kell végleges döntést hozni arról, elrendelik vagy megtagadják a nyomozást. Mint arról már korábban többször beszámoltunk, Horváth Béla kisgazda képviselő - egyebek mellett - a párttörvény megsértésével és mérleghamisítással vádolta meg az SZDSZ-t. Horváth a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt állította, az ellenzéki párt az 1998-as választási kampányban 800 milliós adósságot halmozott fel, az adott évről készített, és a Magyar Közlönyben közzétett pénzügyi beszámolójában azonban azt állította, hogy csak 450 millió forintot költött a kampányra. Horváth emellett tiltott pénzügyi műveletekben való részvétellel is megvádolta az SZDSZ-t, és azt is állította, hogy számos jogsértés és visszaélés történt a párt Mérleg utcai székházának eladása, illetve jelenlegi - XIV. kerületi Gizella úton lévő — központi irodájuk megvásárlásakor. Az SZDSZ kezdettől tagadta és viszszautasította Horváth vádjait, majd jó hírük megsértéséért beperelték a honatyát. F. Gy. A.