Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JANUÁR 2., SZERDA VÁLASZTÁS 2002 Két nagy párt szorításában Kampánystratégiák: SZDSZ, FKGP, MIÉP Dinamikusabb, észrevehetőbb kam­pányt terveznek a kisebb parlamenti pártok. Szerintük „a két nagy”, a Fi­desz és az MSZP szorításában a régi stratégia mellett újfajta technikákra van szükség a választópolgárok meg­szólításához. Az MDF nem folytat kü­lön kampányt, a Fidesszel együtt ké­szül a választásokra. A 2002-es választási kampányt min­den jel szerint a Fidesz és az MSZP küz­delme jellemzi majd. Az FKGP, a MIÉP és az SZDSZ a hagyományos stratégia mellett új technikákat is alkalmaz annak érdekében, hogy „a két nagy szorításá­ban” üzeneteit el tudja juttatni a választó­­polgárokhoz. A közvélemény-kutatási adatok szerint a kisebb pártoknak jövőre azért is meg kell küzdeniük, hogy bejus­sanak a parlamentbe. Ez az MDF-re ke­vésbé érvényes, mivel 2002-ben közös listát állít a Fidesszel, így bizonyosan át­lépi az ötszázalékos küszöböt. „Az SZDSZ kampánya 1998-ban kor­rekt volt, de érdektelen, a mostani jól ész­revehető, kicsit harsány, izgalmas, he­lyenként humoros lesz” - összegezte cél­jaikat Horn Gábor. Mint mondta, elemző­ik, szakértőik túl vannak egy „nagy vizs­gálaton”, s e szerint a liberalizmusnak je­lentős tartaléka, háttere van Magyarorszá­gon.­­ Azt csak a hőskorban engedhettük meg magunknak, hogy a kampányunkban a leghatásosabb elemeket politikusok ta­lálják ki, 2002-ben szakemberekre bízzuk magunkat - jelezte az ügyvivő. Az SZDSZ 2001 utolsó vasárnapján Buda­pesten, a Nyugati téren leplezte le óriás­plakátját. A Válts stílust! Válts kormányt! jelmondatot tartalmazó, Tessék választani 2002 feliratú plakát egyik felén egy idős asszony hajol Orbán Viktor miniszterel­nök keze fölé, a másik felén pedig Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke készül kezet csókolni egy nőnek. Horn Gábor szerint az SZDSZ és az MSZP közös felelőssége ugyan a kormány leváltása, jelenlegi szö­vetségesük azonban a választási küzde­lemben ellenfelük lesz. A Torgyán József által vezetett FKGP a MIÉP-hez hasonlóan úgy értékeli, hogy ő a „harmadik erő” Magyarországon. - A választási kampány során a legfontosabb­nak a személyes kapcsolattartást tartjuk a választópolgárokkal, világos politikai helyzetértékelést kívánunk adni - mondja Béres Béla, az FKGP alelnöke. A Fidesz­­bírálatával el kívánnak határolódni koalí­ciós partnerüktől. Az FKGP-kampányt az „Isten, haza, család” jelmondat jegyében folytatják, de központi szlogenjük lesz az is, hogy „A haza nem eladó”.­­ A MIÉP választási hadjáratában Csurka István pártelnök, politikusaink és jelöltjeink felvilágosító és tájékoztató ta­lálkozókon vesznek részt - közölte Győri Béla. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a MIÉP-kampány új eleme lesz „a falu és a föld sorsa”. Úgy érzik ugyanis, hogy a kisgazdapárt a vidéket teljesen cserbenhagyta. Az FKGP, a MIÉP és az SZDSZ a mil­liós kampánypénzek hiányát ötletekkel, hatásos üzenetekkel igyekszik pótolni. Mindhárom pártnak lesz interaktív inter­net- és SMS-kampánya is. Az MDF nem folytat külön kampányt, a Fidesszel közös stratégia alapján­­ a négyéves kormányzati sikerek reflektor­­fénybe állításával - vesz részt a választá­si küzdelemben. A polgári-nemzeti erők választási sikere főként azon múlhat, hogy dinamikus lesz-e a kampányunk - véli Herényi Károly szóvivő, aki szerint azt azonban az MDF mindenképpen érzé­keltetni kívánja, hogy „önálló entitás”. Csuhaj Ildikó Kuncze Gábor Torgyán József Csurka István Befejeződött a technikai fejlesztés Az idei parlamenti választás lebonyolí­tásához szükséges technikai fejleszté­sek befejeződtek - közölte lapunk kér­désére az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Már megkezdődött a választói névjegyzékek összeállítása is, amelyek alapján február első heté­ben kézbesítik a kopogtatócédulákat. A pártok ezt követően gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és március 15-ig jelenthetik be jelöltjeiket. Azzal, hogy a köztársasági elnök 2002. április 7-ére kitűzte a parlamenti választás időpontját, hivatalosan kezdetét vette a kampány, a szavazás lebonyolításában közreműködő szerveknek hozzá kell lát­niuk a szükséges technikai előkészületek­hez. Így a helyi választási irodák - a jegy­ző közreműködésével - megkezdik a vá­lasztójoggal rendelkező, valamint a sza­vazásra nem jogosult, például börtönbün­tetésüket töltő állampolgárok névjegy­zékének összeállítását. A választók listá­ját a szavazás előtt hatvan nappal - 2002. február elején — közszemlére kell tenni, és a nyilvántartásba vételről mindenkit tájé­koztatni kell. A névjegyzék módosítására egészen április 5-éig lehetőség lesz. Az értesítőket és az ajánlószelvényeket a szavazásra jogosultakhoz legkésőbb a választás előtti 58. napig kell eljuttatni. A kopogtatócédulákat egy készülő belügy­miniszteri rendelet szerint február 4. és 8. között kézbesítik majd, s az időpont meg­határozásának az a célja, hogy az ajánlá­sok gyűjtését mindenütt egyszerre kezd­hessék meg. A pártoknak, illetőleg az egyéni indulóknak ettől kezdve valami­vel több mint egy hónap áll rendelkezé­sükre ahhoz, hogy megszerezzék a jelölt­­állításhoz szükséges 750 kopogtatócédu­lát. Ezeket a választáson indulni kívánó személyek és szervezetek bárhol gyűjthe­tik, kivételt képeznek a munkahelyek, tö­megközlekedési eszközök, valamint álla­mi és önkormányzati szervek hivatali he­lyiségei. Az ajánlás azonban csak akkor érvényes, ha azon szerepel a választópol­gár neve, lakcíme és személyi száma, to­vábbá az ajánlott személy, valamint a je­lölő szervezet neve, vagy a független je­lölés ténye. Közös lista esetén valameny­­nyi szervezetet fel kell tüntetni, egyéb­ként az ajánlás érvénytelen. A cédulákat legkésőbb március 15-ig lehet gyűjteni, és ez a jelöltek bejelentésének utolsó nap­ja is. A jelölteket a 176 országgyűlési egyéni választókerületben veszik nyilvántartás­ba, míg a területi listákat a megyei válasz­tási bizottságokhoz, az országos listát az Országos Választási Bizottsághoz kell be­nyújtani. A listákon háromszor annyi sze­mélyt lehet szerepeltetni, mint a megsze­rezhető mandátumok száma, és a sorren­det a bejelentést követően már nem lehet módosítani. Területi - megyei, illetőleg fővárosi - listát az a párt állíthat, amely­nek az egyéni választókerületek legalább negyedében sikerült egyéni jelöltet állíta­nia, míg az országos lista feltétele, hogy a szervezet a lehetséges húszból hét helyen rendelkezzék területi listával. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak, és már csak a nyom­daipari termékekre kiírt tender nem zárlt le - tájékoztatta lapunkat Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Rytkó elmondta: az apparátus a jogszabályok alapján kijelölhető legko­rábbi időpontra készült. A technikai fej­lesztések gyakorlatilag befejeződtek, és a választási szoftverek is készülnek, így ja­nuár 3-ára a teljes rendszer gyakorlatilag működőképes lesz. A választási eljárási törvény szerint a választási irodák munkájában közalkal­mazottak és köztisztviselők vehetnek részt, ám a köztisztviselői törvény módo­sítása miatt szűkült a közszolgálati jogvi­szonyban dolgozók köre. Emiatt a helyi választási irodák felállítása elsősorban a nagyobb városokban és a budapesti kerü­letekben okozhat gondot - véli Rytkó Emília. Például Debrecenben 212 szava­zókört kell nyitni - az országban össze­sen mintegy 11 ezer helyen adhatjuk le voksainkat­­, és mindegyikbe delegálni kell egy jegyzőkönyvvezetőt, aki köz­­tisztviselő vagy közalkalmazott lehet. Lencsés Károly Veszprém megye jobbra tart Veszprém megye a tapasztalatok sze­rint az országos átlagnál mindig kon­zervatívabbnak bizonyult, általában kissé jobbra szavaznak az itt élők - mondta lapunknak Oláh Miklós szoci­ológus, a megyei önkormányzat kuta­tásvezetője. A Veszprém megyei pártok még nem készítették el végleges jelöltnévsoraikat az áprilisi országgyűlési választásra. A szakemberek szerint ennek ellenére alig­ha várható nagy meglepetés. Eddig csak a Torgyán József vezette FKGP állította össze megyei listáját, va­lamint az egyéni képviselőjelöltek névso­rát - ám ezeket az országos elnökség döntése értelmében minden megyében január 19-én hozzák nyilvánosságra. A Fidesz is csak a januári megyei vá­lasztmányi ülésén véglegesíti megyei lis­táját. Az egyéni választókerületben indu­ló fideszes jelöltek közül eddig csak Ko­vács Zoltán pápai polgármester személye biztos: ő a mostani parlamentnek is tagja, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke. Kovács olyan nagy fölénnyel vezeti Pápa környékén a közvélemény-kutatásokat, hogy sokan biztosra veszik: már az első választási fordulóban bekerülhet a 2002- es Országgyűlésbe. Rajta kívül két Fi­­desz-MDF közös jelölt neve biztos, még­pedig Horváth Balázsé és Bernáth Ildi­kóé, ők mindketten tagjai a mostani Or­szággyűlésnek. A megyében szinte mindenki bizonyos abban, hogy a Fidesz ugyanazokat a je­löltjeit indítja a 2002-es választáson is, mint 1998-ban. Annál is inkább, mivel mind a hét veszprémi választókerületben fideszes és MDF-es jelölt győzött leg­utóbb, a győztes csapaton ne változtass elv alapján talán még a viszonylag kevés­sé ismert Gyapay Zoltán ösküi, illetve Ékes József ajkai polgármester is a jelöl­tek között lehet jövő tavasszal. Igaz, az utóbbi pozíciója a Vállalkozók Pártján belül - amelynek hosszú ideig az élén állt - az elmúlt időszakban megingott. Az MSZP Veszprém megyei szerveze­te is eldöntötte már, kiket jelöl az egyéni választókerületekben. Közülük Nagy Je­nő balatonfüredi szállodaigazgatót, Mazák György veszprémi alpolgármes­tert és Pál Béla megyei MSZP-elnököt, az Országgyűlés idegenforgalmi bizott­ságának elnökét tartják esélyesnek arra, hogy sikerrel küzdjön meg a Fidesz- MDF által állított ellenfelével. Az MSZP megyei listáját is csak januárban hozzák nyilvánosságra. Hasonlóképpen januárra várható, hogy a szabad demokraták meg­nevezzék képviselőjelöltjeiket. A Veszprém megyei önkormányzat Oláh Miklós által vezetett szociológus­csoportja tavaly novemberben reprezen­tatív felmérést végzett a megye 44 telepü­lésén arról, hogy az egyes pártokkal, po­litikusokkal mennyire elégedettek a he­lyiek. A legtöbb összehasonlításban a mai kormányt alkotó pártok és politiku­sok vezetnek. Az egyes pártok választási listáinak népszerűségét firtató kérdésre az összes megkérdezett 34 százaléka sza­vazna a Fidesz-MDF listájára, 22 száza­lék az MSZP politikusaira, három száza­lék az SZDSZ, két százalék a MIÉP és 0,5 százalék az FKGP listáját választaná, míg 36 százalék még nem tudja, illetve bizonytalan a választásában. Pekarek János Az államfő újévi köszöntője MUNKATÁRSUNKTÓL Mádl Ferenc köztársasági elnök televízi­ós újévi köszöntőjében az elmúlt év mér­legét megvonva azt hangoztatta, hogy „nem vizsgáztunk rosszul”.­­ Az új évez­red első esztendejében nem kevés erőfe­szítést vállaltunk a nagyobb kenyérért, a jobb egészségért, a jobb munkáért, a jobb biztonságért, a több tudásért, családunk szebb holnapjáért. Szembe kellett néz­nünk sok megpróbáltatással is. Az ország keleti részeit sújtó tavaszi árvízzel. A vi­lág eddigi értékrendje és biztonsága ellen intézett terrortámadással. A globalizáció sok kihívásával és sok minden mással. Mindez új megvilágításba helyezte sze­mélyes és másokkal közös felelősségün­ket - vélekedett az államfő. A köztársasági elnök külön megkö­szönte az árvíz leküzdésében tanúsított helytállást, s elismeréssel szólt egyebek mellett arról, hogy a millenniumi emléke­zésekben erősödött a nemzet öntudata, több jutott a családokra, egyre sikereseb­bek a vállalkozások, a kedvezménytör­vény egyszerre ígér egységesebb nemze­tet és jó szomszédságot, az Európai Uni­óhoz való csatlakozás folyamatában a társuló országok élvonalában vagyunk, működnek a demokratikus jogállam in­tézményei, s nőnek a jóért tett erkölcsi erőfeszítéseink, segítenek egyházaink. Beszédében kitért arra is, sok még a ten­nivalónk, hogy politikai pártjaink ne egy­más hitelét rontsák, hanem a holnap jobb útját keressék számunkra. Különösen fontosnak nevezte, hogy megerősítsük magunkban a szolidaritás érzését. „Ak­kor is, ha nincs árvíz.” - Mert egy a ha­zánk­ jövőjében is együtt osztozunk! - hangoztatta a köztársasági elnök. Parlamenti rekordok Aktív és szófukar országgyűlési képviselők A parlament legaktívabb képviselője a szabad demokrata Bauer Tamás, aki ebben a ciklusban több mint ezer alka­lommal szólalt fel és hetvenhárom órát beszélt a T. Házban. Egyszer sem emel­kedett szólásra a fideszes Tölgyessy Pé­ter és a független Gyuga Pál. Negatív rekordnak számít, hogy ebben a cik­lusban egyetlen ellenzéki kezdeménye­zésű vizsgálóbizottság sem jött létre. Az előző és a jelenlegi parlamenti cik­lus első három és fél évének statisztikájá­ból kiderül: a döntések és a tárgyalási időtartam szempontjából nincs lényeges különbség, de nagy az eltérés az ülésna­pok számát tekintve. 1994-1997 között a T. Ház 886 döntést hozott, míg 1998- 2001 között 833-at. Az előző ciklusban 2509 órán át, míg a mostaniban 2206 órát tárgyalt az Országgyűlés. A háromhetes munkarend bevezetése következtében azonban csökkent az ülésnapok száma, míg 1994-1997 között 331, addig 1998— 2001 időszakában 244 napot ülésezett a parlament. PARLAMENTI ÜLÉSNAPOK SZÁMA A legaktívabb képviselő a szabad de­mokrata Bauer Tamás, aki az elmúlt há­rom és fél évben 1039 alkalommal szólalt fel, és összességében több mint 73 órán át beszélt. Bauer a rekorder a napirend utáni felszólalásokban is, a „Háttal Európá­nak” című sorozata 66 részt élt meg. E sorozatot főként a jegyzőkönyvekből le­het nyomon követni, hiszen Bauer általá­ban a késő éjszakai órákban, az üres pad­sorok előtt már csak az elnökkel és a jegyzőkkel tudta megosztani mondandó­ját. A második legaktívabb képviselő Keller László szocialista frakcióvezető­helyettes, aki 673 alkalommal szólalt fel, és több mint 41 órát beszélt. Őket az MDF-es Lezsák Sándor és a MIÉP-es Lentner Csaba követi. Az előző ciklus­ban az egyik legaktívabbnak számító Tor­­gyán József kisgazda pártelnök jelenleg csak a rangsor 11. helyén szerepel 293 felszólalással. Visszacsúszása az élboly­ból elsősorban azzal magyarázható, hogy amióta tavaly tavasszal kizárták az FKGP frakciójából, Torgyán egyetlen alkalom­mal sem jelent meg az Országgyűlés ülé­sein. A negatív rekordot a fideszes Töl­gyessy Péter és a független Gyuga Pál tartja, akik három és fél év alatt egyszer sem szólaltak fel a T. Házban. A rekordszámú, 82 mentelmi ügy több­sége rágalmazás miatt született. A leg­többször peres eljárásba vont képviselők közé tartozik Csurka István, a MIÉP elnö­ke, Pallag László kisgazda képviselő, a fideszes Rapcsák András és a független Szabó Lukács. Pallag, az olajbizottság el­nöke ellen több ismert közéleti személyi­ség - köztük Pintér Sándor belügyminisz­ter, Szabó Iván egykori pénzügyminisz­ter, Lezsák Sándor, az MDF volt elnöke - is pert indított, mert személyüket össze­függésbe hozta az olajügyekkel. A rágal­mazás miatti büntetőügyekben azonban a parlament nem adta ki a képviselők men­telmi jogát a véleménynyilvánítás szabad­ságára való hivatkozással. E ciklus negatív rekordjának tekinthe­tő, hogy egyetlen ellenzéki kezdemé­nyezésű parlamenti vizsgálóbizottság sem alakulhatott meg. A házszabály elő­írása alapján 78 képviselő akaratára fel kell állítani a vizsgálóbizottságot. Ezt a koalíciós frakciók rendre úgy akadá­lyozták meg, hogy nem voltak hajlandó­ak a parlament napirendjére venni még a javaslat megtárgyalását sem. Ebben a ciklusban összesen 25 vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a képvise­lők, ebből azonban csak a kormánypár­tok által javasolt négy testület alakulha­tott meg: a megfigyelési, a közbeszerzé­si, az olajügyekkel foglalkozó, valamint a képviselők vagyongyarapodását vizs­gáló. Az ellenzék javaslatára nem jöhe­tett létre többek közt a Fidesz—Lockheed botrányt, a Postabank állami konszolidá­cióját, az Orbán család gazdasági kap­csolatait feltárni szándékozó, a közbe­szerzési pályázat nélküli autópálya-épí­téseket vizsgáló testület. Az előző cik­lusban ugyanakkor a képviselők 27 vizs­gálóbizottság létrehozását kezdemé­nyezték, ebből hét alakult meg, hat az akkori ellenzék javaslatára. Az MSZP­­SZDSZ koalíció ugyanis akkor zöld jel­zést adott a Tocsik-ügy, az olajgate-ügy, a Budapest Bank privatizációja vizsgá­latának. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor SZDSZ: újabb feljelentéskiegészítés? A feljelentéskiegészítés határideje de­cember 30-én lejárt, ezért várhatóan már ma döntenek a BRFK illetékesei arról, hogy Horváth Béla kisgazda képviselő feljelentésként kezelt ügyészségi bejelen­tése nyomán, mérleghamisítás és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt elrendelik-e a nyomozást a Szabad Demokraták Szövetsége ismeret­len elkövetőivel szemben. A Népszabad­ságot rendőrségi források úgy tájékoztat­ták, a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy - a törvényes lehetőséggel élve - a BRFK további tizenöt nappal meg­hosszabbítja a feljelentéskiegészítést. Az ügy jelen szakaszában még az sem zárha­tó ki, hogy a rendőrség szaktanácsadókat is bevon az eljárásba, ez esetben pedig még további harminc nappal meghosz­­szabbítható a feljelentés kiegészítésének határideje, azaz csak valamikor február közepén kell végleges döntést hozni ar­ról, elrendelik vagy megtagadják a nyo­mozást. Mint arról már korábban többször be­számoltunk, Horváth Béla kisgazda kép­viselő - egyebek mellett - a párttörvény megsértésével és mérleghamisítással vá­dolta meg az SZDSZ-t. Horváth a birto­kában lévő dokumentumokra hivatkozva azt állította, az ellenzéki párt az 1998-as választási kampányban 800 milliós adós­ságot halmozott fel, az adott évről készí­tett, és a Magyar Közlönyben közzétett pénzügyi beszámolójában azonban azt ál­lította, hogy csak 450 millió forintot köl­tött a kampányra. Horváth emellett tiltott pénzügyi műveletekben való részvétellel is megvádolta az SZDSZ-t, és azt is állí­totta, hogy számos jogsértés és visszaélés történt a párt Mérleg utcai székházának eladása, illetve jelenlegi - XIV. kerületi Gizella úton lévő — központi irodájuk megvásárlásakor. Az SZDSZ kezdettől tagadta és visz­­szautasította Horváth vádjait, majd jó hí­rük megsértéséért beperelték a honatyát. F. Gy. A.

Next