Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

­ V Vivendi Telecom Hungary összeköt minket A V-com - üzleti kommunikációs megoldásainak körében - mostantól digitális minőségű hangszolgáltatást is kínál az Ön cége számára. A V-com, a Vivendi Telecom Hungary csoport üzleti kommunikációs szolgáltatója folyamatosan azon dolgozik, hogy teljes körű és minőségi szolgáltatásaival járuljon hozzá ügyfelei üzleti sike­reihez. Távolsági, nemzetközi és mobil irányú hangszolgáltatásunk az ország csaknem egész területén igénybe vehető. Percdíjaink könnyen áttekinthetőek, és minden napszakban egysége­sek. Áraink rendkívül kedvezőek, hiszen akár havi 30%-os megtakarítást is elérhet, amennyi­ben az Ön cége a V-com hangszolgáltatását veszi igénybe. Ha február 28-ig köt velünk szerződést, további kedvezményeket is kínálunk. Részletes információkkal készségesen állunk rendelkezésére a 06-80-88-55-88-as díjmentesen hívható telefonszámon, valamint a www.vcom.hu weboldalon.­­ com 1 2 S8(i^í4£ír — _ « i. _n _ _m_ j._in Ti ii 'teleli Tdtminnin hitte uk sHr­ijfttnrtttrt. 8 NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2002. JANUÁR 18., PÉNTEK Amikor a fej és a törzs együtt mozdul Dános Kornél szerint Orbán Viktor biztonságra törekszik Mire következtethetünk egy ember beszédéből, hangsúlyaiból, kéz­mozdulataiból? Nemrég jelent meg Kende Péter A Viktor című köny­ve. Dános Kornélt, a Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjának igazgatóját, aki neurolingvisztikával is foglalkozik, nem csupán a könyv „főhőséről", Orbán Viktorról, hanem a többi politikus „nyelvi képéről” is kérdezzük. — Magyarországon ön foglal­kozik egyedül neurolingvisztiká­val. Ritka tudományág, legalábbis nálunk.­­ A neurolingvisztika a nyelv­­tudomány és az orvostudomány, ezen belül a neurológia határán, érintkezési pontján elhelyezkedő átmeneti tudományág. Az emberi agytevékenység folyamatainak vizsgálatával foglalkozik a be­széd mint az agy egyik terméké­nek elemzése alapján. Ebben a te­kintetben a beszédet mint az em­beri szervezet bármely más out­putját, kihozatalát tekintjük. A beszédből a beszéd bizonyos sa­játosságai alapján az agy műkö­désére, illetve annak lehetséges funkcionális problémáira követ­keztethetünk. — Nemrég jelent meg dr. Kende Péter sikergyanús könyve, amely­nek az a címe, hogy A Viktor. Egy helyütt ön azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor egyértelműen kettős személyiségű ember. A neuro­lingvisztikával foglalkozó szak­ember számára ez mit jelent? — Ez alapvetően egy embernek a funkcióval való összenövésében nyilvánul meg. Ha a nyelvi sajá­tosságokat vizsgáljuk, minden emberben megvan a vele született genetikai kód és az őt ért hatások alapján kialakult beszéde. És van egy olyan módosult beszéde, amelyet bizonyos körülmények, az adott társadalmi helyzet, pozí­ció kényszerítenek rá, kívánnak meg tőle. Esetünkben alapvetően csakis a spontán beszédmegnyil­vánulásokról lehet szó, nem pedig a megírt szövegek felolvasásáról. Persze még ez utóbbi esetben is lehet bizonyos elemzéseket készí­tenünk valakiről, de az jóval ne­hezebb. Szeretném leszögezni, hogy én nem a beszéd tartalmi problémáit figyelem, hanem grammatikai tervezésével, a szü­netekkel, a hangsúlyokkal, az in­tonációval foglalkozom. Ez utób­biak jellemzőek lehetnek a megírt beszéd felolvasásakor is, de jóval kisebb mértékben. A beszéd szer­kesztési effektusaira utalhat az is, hogy valaki hogyan tud befejezni egy nagyon hosszú mondatot, vagy hogy melyek a kedvenc szó­fordulatai. Nem foglalkozom po­litikával, és - elárulom magának - nem arra a táborra szavazok, amelyben nagy sikere lehet majd az A Viktor című könyvnek. — Miben nyilvánul meg Orbán Viktor ön által említett kettős sze­mélyisége? -Úgy veszem észre, hogy ő még nem teljesen azonosult a mi­niszterelnöki szereppel. — Ön azt akarja mondani, hogy ez a miniszterelnök úr beszédéből kiderül? - Természetesen. Elsősorban az olyan hangsúlyozásból, amely igen gyakran érzékelhetően is ki­mutatható, s amely önmaga meg­győzésére irányul. Orbán számos esetben, amikor nincs is szükség a hallgatóság külön meggyőzésére, saját biztonságát erősíti. Rendkí­vül jó a miniszterelnök kiejtése, nagyon jó a hangsúlyozása, jókor tart szüneteket. A zsebre tett kéz - Mindez nemigen volt jellemző az 1989 nyarán nyilvánosság elé lépő Orbán Viktorra. - Sőt meglehetősen erőteljes hadarás volt jellemző rá, ez volt a magával született adottság. - Deutsch Tamás is hadart. - Ez általában jellemezte azt a korosztályt. Hirtelen nagyon sok mindent el akart mondani, s ilyen­kor előbb jár a száj, mint az agy. És fordítva: a gondolatok jóval előbbre tartanak, mint ahogyan azt a beszéd követni tudja. - Ön szerint tényleg szerepe foglyává vált Orbán Viktor? Egyébként ezt hogyan kell érteni? - Ez a jelenség már inkább a miniszterelnök testbeszédében fi­gyelhető meg. A hallgatóság felé nem mutat teljes testfelületet. -Ezzel is védekezik netán? - Legalábbis biztonságot akar magának teremteni. Védett, a ma­ga számára biztosnak vélt vagy gondolt alapállásra törekszik. Ez elsősorban a mozdulatlanságában érhető tetten. Valamint abban, hogy nagyon ritkán gesztikulál. - Túlzottan is fegyelmezett? - Orbánnak rendkívül merev a teste. Ez még a mozdulatainál is megfigyelhető. -Az oly gyakran zsebre tett kéz ön szerint miről árulkodik? - Ez csupán felvett szokás, ez egészen más dolog, mint amiről eddig beszéltünk. Láttunk ilyes­mit Clinton volt amerikai elnök fotóin is. A kilencvenes évek ele­jén dolgoztam a diplomáciában, és ott a protokollkiképzés kereté­ben gyakran tanítottuk a zsebre tett kéz fontosságát, ami a köny­­nyedség, a magabiztosság jele. - Csakugyan alig van ma már őszinte érzelmi megnyilvánulása a miniszterelnöknek, mint aho­gyan az A Viktorban olvasható? - Én azt mondanám, hogy ilyennel inkább csak spontán megnyilvánulásaiban lehet nála találkozni. Bármilyen kommuni­kációs formában nyilvánul is meg a miniszterelnök, már preparált szövegeket mond többnyire. - Még a rögtönzött riporteri kérdésekre adott válaszok eseté­ben is így látja? - Nem, mert olyankor­­ ugyan ritkán, de - van, amikor cserben hagyja őt a máskor igen erős ön­­kontrollja. Meg kell mondjam, Orbánt hihetetlenül jól készítik fel mind a beszédeire, mind az inter­júira. Biztosan profi stáb segíti. —A kormányfő akkor őszintébb, amikor kiesik a szerepéből?­­ Ez természetes, minden em­ber ilyen. Ekkor némileg ismét felgyorsul a beszéde, megmozdul a teste, többé-kevésbé felerősödik a mimikája. A testbeszéd szem­pontjából érdekes a fejnek és a törzsnek az egymáshoz való vi­szonya. Amikor Orbán váratlan kérdésre keresi a választ, hajlandó oldalra is fordulni. Egyébként tel­jes testből fordul. A pozíció szorí­tásában a kormányfő tanulási fo­lyamaton ment keresztül. Horn is merev - Mennyire jellemző ez a tanu­lékonyság a miniszterelnök kor­társaira, tehát a harmincötön túli­ak és a negyvenen itteniek táborá­ra? Esetünkben kizárólag a politi­kusokra gondoltam. - Ez nemcsak és feltétlenül ta­nulási folyamat kérdése. Például Pokorni Zoltánnál ,a rendkívüli kulturáltság, a kimértség majd­hogynem abszolút otthonról ho­zott, von Haus aus. Pokorni be­széde folyamatos és civilizált. De ez nem csoda, hiszen részben ko­rábbi szakmájából, pedagógus végzettségéből is adódik. Már szó volt Deutsch Tamásról, aki szerin­tem noha beszédtempója lelassult, nemigen tudja levetkőzni az ének­lő hanghordozást, amely már-már „belecsontosodott”. Gyakorolta­tás révén ezen persze lehet javíta­ni, de spontán helyzetekben, za­varó körülmények esetén ez sem segít. Deutschnál korábban egy affektáló dandy-stílust figyelhet­tünk meg, amivel főleg a belváro­si lányokat lehetett megfogni. Et­től a stílustól megvált. -Nézzük Horn Gyulát, a volt miniszterelnököt. Az ő beszéde miről árulkodik a szakembernek? - Úgy látszik, hogy Magyaror­szágon kialakult egyfajta „minisz­terelnöki” testmozgás, mert e te­kintetben Horn nagyon sokban hasonlít Orbán Viktorra. Horn Gyula nemcsak nyakcsigolya-sé­rülése miatt merev, hanem az ő esetében is, miként Orbánnál, egyfajta védekezés, biztonságke­resés okán a fej együtt fordul a törzzsel. Horn viszont többet és főként másként gesztikulál, mint Orbán. Jellemző Hornra a széttett ujjakkal való átlós kézmozgás, ami szerintem teljesen redundáns, 1943-ban született Siklóson. 1966-ban elvégezte az ELTE orosz—latin-angol szakát. 1969-ben matematikai nyelvé­szetből doktorált. 1997-ben PhD-fokozatot szerzett pszicho- és neurolingvisztikából. 1997 óta a Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Köz­pontjának igazgatója, felesleges elem. Ez inkább értel­metlen cselekvés, mert valójában semmit sem fejez ki. Semmi pluszt nem ad ahhoz, amit mond, inkább csak arra utal, hogy vala­mit kezdenie kell a kezével. Ez a mozdulat mind a csodálkozásnál, mind a nyomatékosításnál, mind a magyarázkodásnál előfordul, te­hát „igazoltan” funkciótlan. - Milyen Horn hanghordozása, hangszíne? - A hangmagasság tekinteté­ben, az impulzusokat tekintve Horn Gyula szélesebb skálán mo­zog, nagyobb regisztereket fog át. Nála nagyobbak a különbségek a legmélyebb, a mélyebb és a ma­gas hanghordozás között. - Már beszéltünk Orbán őszin­te vagy kevésbé őszinte érzelmi, emberi megnyilvánulásairól. E te­kintetben milyennek látja elődjét? - Én úgy látom, ha valaki élete végéig miniszterelnök, akkor éle­te végéig zavaró számára ez a sze­rep. Ez Horn esetében is így volt. Horn Gyula a kormányzati ciklus utolsó részében juthatott el arra a pontra, amikor elkezdte levetkőz­ni a kötelező vagy annak vélt sza­bályokat, kötöttségeket. Amikor már nem volt miniszterelnök, egy parlamenti vitanapon milyen gyorsan visszajöttek eredeti, spontán attitűdjei. Kuncze szabadsága -Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje? - Nehezen tudom őt kívülről nézni, mert együtt voltunk gyere­kek az Úri utcában, és osztálytár­sam is volt. Nem lenne tisztessé­ges, ha minősíteném. Medgyessy nagyon sokat változott. - Előnyére? - Nem igazán. Valószínűleg őt szakmai ártalom érte a tekintet­ben, hogy politikai beszédhaszná­lata nem eléggé természetes. Megpróbál elébe menni a „töme­gek” elvárásainak. Az ilyen visel­kedés nagyon távol áll tőle. Pró­bálkozik, de szinte minden be­szédmegnyilvánulásából kitűnik, hogy nem érzi jól magát a mosta­ni szerepkörben. - Kuncze az SZDSZ-től? - Őt még nem elemeztem, be­nyomásaim vannak róla. Orbán­hoz és Hornhoz képest Kuncze beszéde jóval nagyobb gondolati szabadságról tanúskodik. Több benne a gondolati önállóság, több benne az ember, mint a pártelnök. Kevesebb a szerep, mint az „én”. Belügyminisztersége idején ez nem érvényesült ennyire. Na­gyobb emberi szabadsága miatt az ő beszédeiben érzem a legtöbb emberi megnyilvánulást. - Torgyán József? - Beteg emberről nem illik nyilvánosan elemzést mondani. Pogonyi Lajos FOTÓ: SOPRONYI GYULA DÁNOS KORNÉL

Next