Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-18 / 15. szám
V Vivendi Telecom Hungary összeköt minket A V-com - üzleti kommunikációs megoldásainak körében - mostantól digitális minőségű hangszolgáltatást is kínál az Ön cége számára. A V-com, a Vivendi Telecom Hungary csoport üzleti kommunikációs szolgáltatója folyamatosan azon dolgozik, hogy teljes körű és minőségi szolgáltatásaival járuljon hozzá ügyfelei üzleti sikereihez. Távolsági, nemzetközi és mobil irányú hangszolgáltatásunk az ország csaknem egész területén igénybe vehető. Percdíjaink könnyen áttekinthetőek, és minden napszakban egységesek. Áraink rendkívül kedvezőek, hiszen akár havi 30%-os megtakarítást is elérhet, amennyiben az Ön cége a V-com hangszolgáltatását veszi igénybe. Ha február 28-ig köt velünk szerződést, további kedvezményeket is kínálunk. Részletes információkkal készségesen állunk rendelkezésére a 06-80-88-55-88-as díjmentesen hívható telefonszámon, valamint a www.vcom.hu weboldalon. com 1 2 S8(i^í4£ír — _ « i. _n _ _m_ j._in Ti ii 'teleli Tdtminnin hitte uk sHrijfttnrtttrt. 8 NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2002. JANUÁR 18., PÉNTEK Amikor a fej és a törzs együtt mozdul Dános Kornél szerint Orbán Viktor biztonságra törekszik Mire következtethetünk egy ember beszédéből, hangsúlyaiból, kézmozdulataiból? Nemrég jelent meg Kende Péter A Viktor című könyve. Dános Kornélt, a Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjának igazgatóját, aki neurolingvisztikával is foglalkozik, nem csupán a könyv „főhőséről", Orbán Viktorról, hanem a többi politikus „nyelvi képéről” is kérdezzük. — Magyarországon ön foglalkozik egyedül neurolingvisztikával. Ritka tudományág, legalábbis nálunk. A neurolingvisztika a nyelvtudomány és az orvostudomány, ezen belül a neurológia határán, érintkezési pontján elhelyezkedő átmeneti tudományág. Az emberi agytevékenység folyamatainak vizsgálatával foglalkozik a beszéd mint az agy egyik termékének elemzése alapján. Ebben a tekintetben a beszédet mint az emberi szervezet bármely más outputját, kihozatalát tekintjük. A beszédből a beszéd bizonyos sajátosságai alapján az agy működésére, illetve annak lehetséges funkcionális problémáira következtethetünk. — Nemrég jelent meg dr. Kende Péter sikergyanús könyve, amelynek az a címe, hogy A Viktor. Egy helyütt ön azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor egyértelműen kettős személyiségű ember. A neurolingvisztikával foglalkozó szakember számára ez mit jelent? — Ez alapvetően egy embernek a funkcióval való összenövésében nyilvánul meg. Ha a nyelvi sajátosságokat vizsgáljuk, minden emberben megvan a vele született genetikai kód és az őt ért hatások alapján kialakult beszéde. És van egy olyan módosult beszéde, amelyet bizonyos körülmények, az adott társadalmi helyzet, pozíció kényszerítenek rá, kívánnak meg tőle. Esetünkben alapvetően csakis a spontán beszédmegnyilvánulásokról lehet szó, nem pedig a megírt szövegek felolvasásáról. Persze még ez utóbbi esetben is lehet bizonyos elemzéseket készítenünk valakiről, de az jóval nehezebb. Szeretném leszögezni, hogy én nem a beszéd tartalmi problémáit figyelem, hanem grammatikai tervezésével, a szünetekkel, a hangsúlyokkal, az intonációval foglalkozom. Ez utóbbiak jellemzőek lehetnek a megírt beszéd felolvasásakor is, de jóval kisebb mértékben. A beszéd szerkesztési effektusaira utalhat az is, hogy valaki hogyan tud befejezni egy nagyon hosszú mondatot, vagy hogy melyek a kedvenc szófordulatai. Nem foglalkozom politikával, és - elárulom magának - nem arra a táborra szavazok, amelyben nagy sikere lehet majd az A Viktor című könyvnek. — Miben nyilvánul meg Orbán Viktor ön által említett kettős személyisége? -Úgy veszem észre, hogy ő még nem teljesen azonosult a miniszterelnöki szereppel. — Ön azt akarja mondani, hogy ez a miniszterelnök úr beszédéből kiderül? - Természetesen. Elsősorban az olyan hangsúlyozásból, amely igen gyakran érzékelhetően is kimutatható, s amely önmaga meggyőzésére irányul. Orbán számos esetben, amikor nincs is szükség a hallgatóság külön meggyőzésére, saját biztonságát erősíti. Rendkívül jó a miniszterelnök kiejtése, nagyon jó a hangsúlyozása, jókor tart szüneteket. A zsebre tett kéz - Mindez nemigen volt jellemző az 1989 nyarán nyilvánosság elé lépő Orbán Viktorra. - Sőt meglehetősen erőteljes hadarás volt jellemző rá, ez volt a magával született adottság. - Deutsch Tamás is hadart. - Ez általában jellemezte azt a korosztályt. Hirtelen nagyon sok mindent el akart mondani, s ilyenkor előbb jár a száj, mint az agy. És fordítva: a gondolatok jóval előbbre tartanak, mint ahogyan azt a beszéd követni tudja. - Ön szerint tényleg szerepe foglyává vált Orbán Viktor? Egyébként ezt hogyan kell érteni? - Ez a jelenség már inkább a miniszterelnök testbeszédében figyelhető meg. A hallgatóság felé nem mutat teljes testfelületet. -Ezzel is védekezik netán? - Legalábbis biztonságot akar magának teremteni. Védett, a maga számára biztosnak vélt vagy gondolt alapállásra törekszik. Ez elsősorban a mozdulatlanságában érhető tetten. Valamint abban, hogy nagyon ritkán gesztikulál. - Túlzottan is fegyelmezett? - Orbánnak rendkívül merev a teste. Ez még a mozdulatainál is megfigyelhető. -Az oly gyakran zsebre tett kéz ön szerint miről árulkodik? - Ez csupán felvett szokás, ez egészen más dolog, mint amiről eddig beszéltünk. Láttunk ilyesmit Clinton volt amerikai elnök fotóin is. A kilencvenes évek elején dolgoztam a diplomáciában, és ott a protokollkiképzés keretében gyakran tanítottuk a zsebre tett kéz fontosságát, ami a könynyedség, a magabiztosság jele. - Csakugyan alig van ma már őszinte érzelmi megnyilvánulása a miniszterelnöknek, mint ahogyan az A Viktorban olvasható? - Én azt mondanám, hogy ilyennel inkább csak spontán megnyilvánulásaiban lehet nála találkozni. Bármilyen kommunikációs formában nyilvánul is meg a miniszterelnök, már preparált szövegeket mond többnyire. - Még a rögtönzött riporteri kérdésekre adott válaszok esetében is így látja? - Nem, mert olyankor ugyan ritkán, de - van, amikor cserben hagyja őt a máskor igen erős önkontrollja. Meg kell mondjam, Orbánt hihetetlenül jól készítik fel mind a beszédeire, mind az interjúira. Biztosan profi stáb segíti. —A kormányfő akkor őszintébb, amikor kiesik a szerepéből? Ez természetes, minden ember ilyen. Ekkor némileg ismét felgyorsul a beszéde, megmozdul a teste, többé-kevésbé felerősödik a mimikája. A testbeszéd szempontjából érdekes a fejnek és a törzsnek az egymáshoz való viszonya. Amikor Orbán váratlan kérdésre keresi a választ, hajlandó oldalra is fordulni. Egyébként teljes testből fordul. A pozíció szorításában a kormányfő tanulási folyamaton ment keresztül. Horn is merev - Mennyire jellemző ez a tanulékonyság a miniszterelnök kortársaira, tehát a harmincötön túliak és a negyvenen itteniek táborára? Esetünkben kizárólag a politikusokra gondoltam. - Ez nemcsak és feltétlenül tanulási folyamat kérdése. Például Pokorni Zoltánnál ,a rendkívüli kulturáltság, a kimértség majdhogynem abszolút otthonról hozott, von Haus aus. Pokorni beszéde folyamatos és civilizált. De ez nem csoda, hiszen részben korábbi szakmájából, pedagógus végzettségéből is adódik. Már szó volt Deutsch Tamásról, aki szerintem noha beszédtempója lelassult, nemigen tudja levetkőzni az éneklő hanghordozást, amely már-már „belecsontosodott”. Gyakoroltatás révén ezen persze lehet javítani, de spontán helyzetekben, zavaró körülmények esetén ez sem segít. Deutschnál korábban egy affektáló dandy-stílust figyelhettünk meg, amivel főleg a belvárosi lányokat lehetett megfogni. Ettől a stílustól megvált. -Nézzük Horn Gyulát, a volt miniszterelnököt. Az ő beszéde miről árulkodik a szakembernek? - Úgy látszik, hogy Magyarországon kialakult egyfajta „miniszterelnöki” testmozgás, mert e tekintetben Horn nagyon sokban hasonlít Orbán Viktorra. Horn Gyula nemcsak nyakcsigolya-sérülése miatt merev, hanem az ő esetében is, miként Orbánnál, egyfajta védekezés, biztonságkeresés okán a fej együtt fordul a törzzsel. Horn viszont többet és főként másként gesztikulál, mint Orbán. Jellemző Hornra a széttett ujjakkal való átlós kézmozgás, ami szerintem teljesen redundáns, 1943-ban született Siklóson. 1966-ban elvégezte az ELTE orosz—latin-angol szakát. 1969-ben matematikai nyelvészetből doktorált. 1997-ben PhD-fokozatot szerzett pszicho- és neurolingvisztikából. 1997 óta a Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjának igazgatója, felesleges elem. Ez inkább értelmetlen cselekvés, mert valójában semmit sem fejez ki. Semmi pluszt nem ad ahhoz, amit mond, inkább csak arra utal, hogy valamit kezdenie kell a kezével. Ez a mozdulat mind a csodálkozásnál, mind a nyomatékosításnál, mind a magyarázkodásnál előfordul, tehát „igazoltan” funkciótlan. - Milyen Horn hanghordozása, hangszíne? - A hangmagasság tekintetében, az impulzusokat tekintve Horn Gyula szélesebb skálán mozog, nagyobb regisztereket fog át. Nála nagyobbak a különbségek a legmélyebb, a mélyebb és a magas hanghordozás között. - Már beszéltünk Orbán őszinte vagy kevésbé őszinte érzelmi, emberi megnyilvánulásairól. E tekintetben milyennek látja elődjét? - Én úgy látom, ha valaki élete végéig miniszterelnök, akkor élete végéig zavaró számára ez a szerep. Ez Horn esetében is így volt. Horn Gyula a kormányzati ciklus utolsó részében juthatott el arra a pontra, amikor elkezdte levetkőzni a kötelező vagy annak vélt szabályokat, kötöttségeket. Amikor már nem volt miniszterelnök, egy parlamenti vitanapon milyen gyorsan visszajöttek eredeti, spontán attitűdjei. Kuncze szabadsága -Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje? - Nehezen tudom őt kívülről nézni, mert együtt voltunk gyerekek az Úri utcában, és osztálytársam is volt. Nem lenne tisztességes, ha minősíteném. Medgyessy nagyon sokat változott. - Előnyére? - Nem igazán. Valószínűleg őt szakmai ártalom érte a tekintetben, hogy politikai beszédhasználata nem eléggé természetes. Megpróbál elébe menni a „tömegek” elvárásainak. Az ilyen viselkedés nagyon távol áll tőle. Próbálkozik, de szinte minden beszédmegnyilvánulásából kitűnik, hogy nem érzi jól magát a mostani szerepkörben. - Kuncze az SZDSZ-től? - Őt még nem elemeztem, benyomásaim vannak róla. Orbánhoz és Hornhoz képest Kuncze beszéde jóval nagyobb gondolati szabadságról tanúskodik. Több benne a gondolati önállóság, több benne az ember, mint a pártelnök. Kevesebb a szerep, mint az „én”. Belügyminisztersége idején ez nem érvényesült ennyire. Nagyobb emberi szabadsága miatt az ő beszédeiben érzem a legtöbb emberi megnyilvánulást. - Torgyán József? - Beteg emberről nem illik nyilvánosan elemzést mondani. Pogonyi Lajos FOTÓ: SOPRONYI GYULA DÁNOS KORNÉL