Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-19 / 16. szám

www.nepszabadsag.hu Mdl* Hétvé^C w _____ w ____­­Mk­wmgm­iMgH| iH|k ^gVW» IppHi A ^ n­wpsp^ A ^BUlfc NFPQ7AR4n?An 1 TM XjJL JL/AUA17JAVJ 2002. JANUÁR 19., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP LX., 16. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A ^2 oldal, 92 forint A Nap Témái Botránypolitizálással nem lehet nyerni A választásokig már csak rendkívüli po­litikai botrány befolyásolhatja a két leg­népszerűbb párt, a Fidesz és az MSZP megítélését — vélik a politológusok. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy akik figyelemmel követik a közéletet, különbséget tudnak tenni vélt, kreált és valós botrányok között. 8. oldal Merész kivágások Yves Saint Laurent búcsúzik, a kor­szakzáró divatbemutatóra kedden kerül sor a párizsi Pompidou-központban. YSL arra született, hogy ruhákat tervez­zen. Egy tervező számára az a legcsodá­latosabb, ha megtalálja saját vonalait. Mint a festők vagy a szobrászok. Lehet, hogy én is művész vagyok, ezért nyer­tem bebocsáttatást a múzeumokba - mondja egy interjúban. Csak egyet saj­nált. Hogy nem ő találta fel a farmer­­nadrágot. 24. oldal Nem szünetel a Heti Hetes Az RTL Klub megváltoztatta döntését: a Heti Hetes nem tart kényszerű kam­pányszünetet. A kereskedelmi tévé közvélemény-kutatást rendelt meg an­nak igazolására, ami evidens: az embe­rek túlnyomó többsége nézi, nem tartja egyoldalúnak a műsort, és felesleges óvatoskodásnak ítélte a hosszú kam­pánycsendet. Az alábbi ábra azt jelzi, hogy azért a többség optimista volt — úgy érezte, folytatódik a Hetesek pár­beszéde. 5. oldal Törvénysértő MIÉP-es befolyás a Pannon Rádióban Sérti a médiatörvényt, hogy a Pannon Rádiót működtető kft.-ben Csurka Ist­ván MIÉP-elnök alapítványa az egyik tulajdonos - állapította meg a médiaha­tóság irodája most elkészült előterjesz­tésében. A Csurka által létrehozott Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány tu­lajdoni részesedését azt követően kezdte vizsgálni a hatóság, hogy a hozzá érke­zett információk alapján az ORTT SZDSZ által delegált tagja felhívta rá a figyelmet. A médiatörvény szerint párt vagy párt által létrehozott gazdasági tár­saság nem jogosult műsorszolgáltatásra. A rádiót működtető Gidó Média Kft. a hatóság megkeresésére nem küldte meg az ezzel kapcsolatos dokumentu­mokat. A Cégbíróságtól beszerzett ira­tok alapján azonban kiderült, hogy a Csurka-alapítvány már 2000 augusztu­sában 26 százalékos részesedést szerzett a kft.-ben. Az előterjesztés szerint Csur­ka az általa létrehozott alapítványon ke­resztül befolyásolni képes a rádiót. Az iroda azt javasolja, hogy a testület szólít­sa fel a Pannont a jelenlegi jogellenes ál­lapot rendezésére. Amennyiben ezt 30 napon belül nem teszik meg, kötbért szabhatnak ki a rádióra, 60 nap után pe­dig azonnali hatállyal felbonthatják a fő­városi adó szerződését. Az ORTT a múlt héten a Pannon mű­sorának elemzéséből megállapította: a rá­dió a MIÉP szolgálatában áll. Emiatt is 2,3 millió forintos kötbérrel sújtotta. Haszán Zoltán pilllipilllll lllllll 9 770237 377060 02016 2­ 0 Harckocsik gyűrűjébetti Arafat hivatala Megtorolta az izraeli hadsereg a haderai palesztin merényletet Az izraeli Haderában egy palesztin szél­sőséges vérfürdővé változtatott egy csa­ládi ünnepséget. Géppisztolyával hat iz­raelit megölt, mintegy harmincat megse­besített. Egy biztonsági ember végül ve­le is végzett. A támadó testére robbanó­anyag volt erősítve, amellyel öngyilkos merényletet akart elkövetni. A merénylő a Jasszer Arafat palesztin vezető ellen­őrzése alatt álló Fatah szervezet egyik fanatikus szárnyának aktivistája volt. Iz­rael tegnapra virradóra ellencsapással válaszolt a támadásra, harci gépek pa­lesztin területeket bombáztak. Szétlőt­ték a Túl Karem-i palesztin rendőrség parancsnokságának épületét is. Izraeli páncélosok körbezárták Arafat ramal­­lahi hivatalát. Az összecsapásokban egy palesztin meghalt, több megsebesült. Ariél Saron izraeli kormányfő további kemény megtorlást helyezett kilátásba. A palesztinok a történtek miatt sürgős nemzetközi beavatkozást kértek. Veze­tésük ugyanakkor elítélte a hat izraeli ál­lampolgár életét kioltó haderai merény­letet, de az izraeli katonai válaszcsapá­sokat a tűzszünet és az izraeli-palesztin megállapodások szabotálásának minősí­tette. Határozottan elítélte a haderai me­rényletet Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője, valamint a párizsi külügyminisz­térium. Brüsszelben kiadott közlemé­nyében Solana felszólította Arafatot, hogy tegyen meg minden szükséges in­tézkedést azon személyek felelősségre vonásáért, akik nem tartják tiszteletben az általa december 16-án meghirdetett tűzszünetet. Részletek a 2. oldalon FOTÓ: REUTERS OMAR QUSINI A hat áldozatot követelő merénylet ellencsapásaként Izrael lerombolta a palesztin biztonsági erők főhadiszállását Túl Karemben Kijev is kedvezményt akar Az ukrán munkavállalási igényeket február elején ismertetik a magyar féllel Az ukrán-magyar államközi vegyes bizottság ukrán szekció­jának legutóbbi ülésén napirenden szerepelt a határon túli ma­gyarok számára kedvezményeket biztosító törvény, illetve a decemberben aláírt magyar-román memorandum — tudtuk meg több hiteles kijevi forrásból. A kialakult vita során többen felvetették: Kijevnek kérnie kell, hogy az egyenlő elbírálás elvéből kiindulva a romániai román állampolgárokhoz hasonlóan az összes ukrán állampol­gárra is terjedjen ki a három hónapra szóló munkavállalási kedvezmény. Végül is azonban az a kompromisszumos meg­oldás született, hogy Kijev kérni fogja Budapestet, hogy a há­rom hónapi munkavállalási kedvezménnyel ne csupán a kár­pátaljai magyarok, hanem nemzetiségtől függetlenül minden kárpátaljai lakos élhessen. Az elképzelést az Ukrán Állami Kisebbségi és Migrációs Főigazgatóság is támogatja. Az igényt hírek szerint kormányszinten szándékoznak beje­lenteni, várhatóan vagy Mádl Ferenc köztársasági elnök feb­ruár 6-7-én esedékes kijevi, illetve kárpátaljai látogatása so­rán, vagy közvetlenül azt megelőzően. A legutóbbi ukrajnai népszavazás adatai szerint Kárpátalja lakossága 1,3 millió. A népesség hetven százaléka ukrán, a többi orosz, magyar, román és cigány. Hozzávetőleg 160 ezer magyar él az említett országrészben. K. E. Állami agrárcégek, magánakciók Az új tulajdonosok nem szívesen beszélnek A tavaly dolgozói privatizációra kije­lölt tizenkét állami agrártársaság kö­zül az utolsó eladása is lezáródhat ja­nuár végére. A tizenkétmilliárd forin­tos üzlettel több helyen nem a dolgozók jártak elsősorban jól. Arról még nincs hivatalos adat, hogy kik és milyen arányban lettek a cégek gazdái, ám a kormányzat egyik célja már biztosan teljesült: az ágazatban néhány hónap alatt kialakult egy új, s egyelőre megle­hetősen hallgatag tulajdonosi réteg. MUNKATÁRSAINKTÓL Január végén ugyan hivatalosan befeje­ződik, ám jó ideig aligha ér véget min­denki számára megnyugtatóan az a sok vitát kiváltó privatizáció, amelynek során tizenkét korábbi állami agrártársaság ke­rült, illetve kerül magánkézbe. A cégeket tavaly térítésmentesen vette át az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bank. A társaságok közül tizenegy esetében a bank és a dol­gozói befektető társaságok már aláírták a szükséges szerződéseket, míg az utolsó vállalat, a muronyi Hidashát Mezőgazda­­sági Rt. ügye várhatóan január végére rendeződik. A dolgozói privatizációhoz, az összesen 12,69 milliárd forintos üzlet­hez különlegesen kedvező feltételeket kí­nált az állam: húszéves futamidejű ked­vezményes hitelt, amelynek tőketörlesz­tését csak két év türelmi idő után kell megkezdeni. A kormány tavalyi döntése szerint a fo­lyamat megindulásának egyik feltétele volt, hogy a dolgozók 70 százaléka ve­gyen részt a privatizációban, de arról nem született szabály, hogy az egyes alkalma­zottak milyen értékben vásárolhatnak részvényeket a cégeket kivásárló befekte­tői társaságokban. (Általános szabályként azt rögzítették: a befektetésben együtte­sen 49 százalékot szerezhetnek az alkal­mazottak, 51 százalékot az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai.) Az MFB la­punkhoz eljuttatott kimutatása szerint ez a feltétel bőven teljesült, hiszen a legala­csonyabb részvételi arány is - a ceglédi gazdaság esetében - 74,4 százalék volt. Az eljárással kapcsolatban két fő kriti­ka fogalmazódott meg: az egyik szerint a magánosítást közvetlenül megelőző idő­szakban a tulajdonos állami bank úgy alakította át a cégek vezetését, hogy ab­ban befolyásos kormány közeli vállalko­zói csoportok képviselői kapjanak helyet, akik majd - legalábbis a másik vádpont szerint - saját maguknak privatizálják a társaságokat. Az első kifogással kapcsolatban a bank hivatalos álláspontja úgy szól, hogy a 12 cégnél a vagyonkezelői részvénycserét megelőzően összesen 114 igazgatósági és felügyelőbizottsági tag volt. A gazda­ságok bankhoz kerülése után a 114 sze­mélyből 47 helyett választottak meg új igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagot. A 47 új tag 41,6 százalékos le­váltá­si arányt jelez. Ebből a 47-ből azonban 30-an az MFB Rt., illetve az MFB Rt. bankcsoport munkavállalói. Ők pedig - a szabályok szerint - a privatizációban nem vehetnek részt. Állami... folytatás a 13. oldalon AZ MFB-HEZ ÁTKERÜLT AGRÁRTÁRSASÁGOK SAJÁT TŐKÉJE Cég neve Ezer Ft Agroprodukt Rt 2 409 510 Dalmandi Mg. Fit 2 502 802 Dél Pest Megyei Mg Rt 2 449 186 Gödöllői Tangazdaság Rt 481 820 Herceghalmi Kísérleti Gazd. Rt 1 260 669 Hidasháti Mg Rt 1 853 881 Lajta Hanság Mg Rt 3 182 360 Mezőfalvi Mg. Rt 1 594 707 Sárvári Mg. Rt 980 165 Szarvasi Agrár Rt. 1 108 053 Szombathelyi Tangazd. Rt. 1 362 511 Törökszentmiklósi Mg. Rt 1 250 413 Forrás: mérlegadatok (1999. december 31-i állapot) Szenzációs szívműtét őssejtekkel Bécsben MUNKATÁRSUNKTÓL Újra szenzációs műtétre vállalkoztak a bécsi Általános Kórház (AKH) orvosai: egy szívinfarktust szenvedett beteg szív­izmát úgy kísérlik meg „kijavítani”, hogy vágás nélkül, fecskendővel őssejteket jut­tattak a károsodott területre. Korábban egy mellkasi műtétnél hasznosították a beteg őssejtjeit. Dr. Sarkadi Balázs, az Országos Hae­­matológiai és Immunológiai Intézet mun­katársa lapunknak elmondta, a Nature nevű tekintélyes tudományos folyóirat már tavaly áprilisban beszámolt arról, hogy az őssejtek bejuttatása nyomán ege­rekben az elhalt szívizomban újra kiala­kultak véredények, illetve átnőttek oda az izom egészséges részéből, s ennek követ­keztében mintegy 35 százalékkal javult a szív teljesítménye. Dr. Alfred Kocher, az AKH orvosa munkatársaival tavaly októberben egy bypass-műtét során egy beteg nőnél kí­sérletezett az őssejtek bejuttatásával. E műtét eredményeit még nem derítették fel teljesen, annyi azonban decemberre már kiderült, hogy a saját őssejtek bejut­tatása nem ártott a betegnek, viszont ja­vult a szív szöveteinek vérellátása, és a jelek szerint a beavatkozás hatással volt a szív mikroméretű véredényeire is. A tegnapi eljárás során azonban nem került sor műtéti beavatkozásra. Először pontosan felmérték, hogy az infarktus ál­tal érintett területek szélén hová kell az őssejteket juttatni, amit aztán befecsken­dezéssel oldottak meg. A beavatkozásnál nem jelentkeztek komplikációk, most az orvosok néhány hétig várnak, amíg az eredmény mérhető lesz, vagyis ki tudják mutatni, javult-e a szív szivattyúteljesít­ménye. Ez lenne a világon az első olyan terápia, amely bizonyos mértékben visz­­sza tudja fordítani az infarktus okozta károsodást. Dr. Sarkadi Balázs szerint az állatkísérletek során szerzett tapasztala­tok nagy reményekre adnak alapot. Az osztrák orvos egyébként felnőtt őssejtek­kel dolgozott, amelyeket vélhetően a csontvelőből előbb „kimozdítottak”, majd a vérből kinyerve a kívánt helyre fecskendeztek. Dr. Sarkadi Balázs el­mondta, Budapesten is hasonló beavat­kozásokat terveznek, azonban messze állnak még a gyakorlati alkalmazástól.

Next