Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
www.nepszabadsag.hu Mdl* Hétvé^C w _____ w ____MkwmgmiMgH| iH|k ^gVW» IppHi A ^ nwpsp^ A ^BUlfc NFPQ7AR4n?An 1 TM XjJL JL/AUA17JAVJ 2002. JANUÁR 19., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP LX., 16. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A ^2 oldal, 92 forint A Nap Témái Botránypolitizálással nem lehet nyerni A választásokig már csak rendkívüli politikai botrány befolyásolhatja a két legnépszerűbb párt, a Fidesz és az MSZP megítélését — vélik a politológusok. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy akik figyelemmel követik a közéletet, különbséget tudnak tenni vélt, kreált és valós botrányok között. 8. oldal Merész kivágások Yves Saint Laurent búcsúzik, a korszakzáró divatbemutatóra kedden kerül sor a párizsi Pompidou-központban. YSL arra született, hogy ruhákat tervezzen. Egy tervező számára az a legcsodálatosabb, ha megtalálja saját vonalait. Mint a festők vagy a szobrászok. Lehet, hogy én is művész vagyok, ezért nyertem bebocsáttatást a múzeumokba - mondja egy interjúban. Csak egyet sajnált. Hogy nem ő találta fel a farmernadrágot. 24. oldal Nem szünetel a Heti Hetes Az RTL Klub megváltoztatta döntését: a Heti Hetes nem tart kényszerű kampányszünetet. A kereskedelmi tévé közvélemény-kutatást rendelt meg annak igazolására, ami evidens: az emberek túlnyomó többsége nézi, nem tartja egyoldalúnak a műsort, és felesleges óvatoskodásnak ítélte a hosszú kampánycsendet. Az alábbi ábra azt jelzi, hogy azért a többség optimista volt — úgy érezte, folytatódik a Hetesek párbeszéde. 5. oldal Törvénysértő MIÉP-es befolyás a Pannon Rádióban Sérti a médiatörvényt, hogy a Pannon Rádiót működtető kft.-ben Csurka István MIÉP-elnök alapítványa az egyik tulajdonos - állapította meg a médiahatóság irodája most elkészült előterjesztésében. A Csurka által létrehozott Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány tulajdoni részesedését azt követően kezdte vizsgálni a hatóság, hogy a hozzá érkezett információk alapján az ORTT SZDSZ által delegált tagja felhívta rá a figyelmet. A médiatörvény szerint párt vagy párt által létrehozott gazdasági társaság nem jogosult műsorszolgáltatásra. A rádiót működtető Gidó Média Kft. a hatóság megkeresésére nem küldte meg az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. A Cégbíróságtól beszerzett iratok alapján azonban kiderült, hogy a Csurka-alapítvány már 2000 augusztusában 26 százalékos részesedést szerzett a kft.-ben. Az előterjesztés szerint Csurka az általa létrehozott alapítványon keresztül befolyásolni képes a rádiót. Az iroda azt javasolja, hogy a testület szólítsa fel a Pannont a jelenlegi jogellenes állapot rendezésére. Amennyiben ezt 30 napon belül nem teszik meg, kötbért szabhatnak ki a rádióra, 60 nap után pedig azonnali hatállyal felbonthatják a fővárosi adó szerződését. Az ORTT a múlt héten a Pannon műsorának elemzéséből megállapította: a rádió a MIÉP szolgálatában áll. Emiatt is 2,3 millió forintos kötbérrel sújtotta. Haszán Zoltán pilllipilllll lllllll 9 770237 377060 02016 2 0 Harckocsik gyűrűjébetti Arafat hivatala Megtorolta az izraeli hadsereg a haderai palesztin merényletet Az izraeli Haderában egy palesztin szélsőséges vérfürdővé változtatott egy családi ünnepséget. Géppisztolyával hat izraelit megölt, mintegy harmincat megsebesített. Egy biztonsági ember végül vele is végzett. A támadó testére robbanóanyag volt erősítve, amellyel öngyilkos merényletet akart elkövetni. A merénylő a Jasszer Arafat palesztin vezető ellenőrzése alatt álló Fatah szervezet egyik fanatikus szárnyának aktivistája volt. Izrael tegnapra virradóra ellencsapással válaszolt a támadásra, harci gépek palesztin területeket bombáztak. Szétlőtték a Túl Karem-i palesztin rendőrség parancsnokságának épületét is. Izraeli páncélosok körbezárták Arafat ramallahi hivatalát. Az összecsapásokban egy palesztin meghalt, több megsebesült. Ariél Saron izraeli kormányfő további kemény megtorlást helyezett kilátásba. A palesztinok a történtek miatt sürgős nemzetközi beavatkozást kértek. Vezetésük ugyanakkor elítélte a hat izraeli állampolgár életét kioltó haderai merényletet, de az izraeli katonai válaszcsapásokat a tűzszünet és az izraeli-palesztin megállapodások szabotálásának minősítette. Határozottan elítélte a haderai merényletet Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a párizsi külügyminisztérium. Brüsszelben kiadott közleményében Solana felszólította Arafatot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést azon személyek felelősségre vonásáért, akik nem tartják tiszteletben az általa december 16-án meghirdetett tűzszünetet. Részletek a 2. oldalon FOTÓ: REUTERS OMAR QUSINI A hat áldozatot követelő merénylet ellencsapásaként Izrael lerombolta a palesztin biztonsági erők főhadiszállását Túl Karemben Kijev is kedvezményt akar Az ukrán munkavállalási igényeket február elején ismertetik a magyar féllel Az ukrán-magyar államközi vegyes bizottság ukrán szekciójának legutóbbi ülésén napirenden szerepelt a határon túli magyarok számára kedvezményeket biztosító törvény, illetve a decemberben aláírt magyar-román memorandum — tudtuk meg több hiteles kijevi forrásból. A kialakult vita során többen felvetették: Kijevnek kérnie kell, hogy az egyenlő elbírálás elvéből kiindulva a romániai román állampolgárokhoz hasonlóan az összes ukrán állampolgárra is terjedjen ki a három hónapra szóló munkavállalási kedvezmény. Végül is azonban az a kompromisszumos megoldás született, hogy Kijev kérni fogja Budapestet, hogy a három hónapi munkavállalási kedvezménnyel ne csupán a kárpátaljai magyarok, hanem nemzetiségtől függetlenül minden kárpátaljai lakos élhessen. Az elképzelést az Ukrán Állami Kisebbségi és Migrációs Főigazgatóság is támogatja. Az igényt hírek szerint kormányszinten szándékoznak bejelenteni, várhatóan vagy Mádl Ferenc köztársasági elnök február 6-7-én esedékes kijevi, illetve kárpátaljai látogatása során, vagy közvetlenül azt megelőzően. A legutóbbi ukrajnai népszavazás adatai szerint Kárpátalja lakossága 1,3 millió. A népesség hetven százaléka ukrán, a többi orosz, magyar, román és cigány. Hozzávetőleg 160 ezer magyar él az említett országrészben. K. E. Állami agrárcégek, magánakciók Az új tulajdonosok nem szívesen beszélnek A tavaly dolgozói privatizációra kijelölt tizenkét állami agrártársaság közül az utolsó eladása is lezáródhat január végére. A tizenkétmilliárd forintos üzlettel több helyen nem a dolgozók jártak elsősorban jól. Arról még nincs hivatalos adat, hogy kik és milyen arányban lettek a cégek gazdái, ám a kormányzat egyik célja már biztosan teljesült: az ágazatban néhány hónap alatt kialakult egy új, s egyelőre meglehetősen hallgatag tulajdonosi réteg. MUNKATÁRSAINKTÓL Január végén ugyan hivatalosan befejeződik, ám jó ideig aligha ér véget mindenki számára megnyugtatóan az a sok vitát kiváltó privatizáció, amelynek során tizenkét korábbi állami agrártársaság került, illetve kerül magánkézbe. A cégeket tavaly térítésmentesen vette át az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bank. A társaságok közül tizenegy esetében a bank és a dolgozói befektető társaságok már aláírták a szükséges szerződéseket, míg az utolsó vállalat, a muronyi Hidashát Mezőgazdasági Rt. ügye várhatóan január végére rendeződik. A dolgozói privatizációhoz, az összesen 12,69 milliárd forintos üzlethez különlegesen kedvező feltételeket kínált az állam: húszéves futamidejű kedvezményes hitelt, amelynek tőketörlesztését csak két év türelmi idő után kell megkezdeni. A kormány tavalyi döntése szerint a folyamat megindulásának egyik feltétele volt, hogy a dolgozók 70 százaléka vegyen részt a privatizációban, de arról nem született szabály, hogy az egyes alkalmazottak milyen értékben vásárolhatnak részvényeket a cégeket kivásárló befektetői társaságokban. (Általános szabályként azt rögzítették: a befektetésben együttesen 49 százalékot szerezhetnek az alkalmazottak, 51 százalékot az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai.) Az MFB lapunkhoz eljuttatott kimutatása szerint ez a feltétel bőven teljesült, hiszen a legalacsonyabb részvételi arány is - a ceglédi gazdaság esetében - 74,4 százalék volt. Az eljárással kapcsolatban két fő kritika fogalmazódott meg: az egyik szerint a magánosítást közvetlenül megelőző időszakban a tulajdonos állami bank úgy alakította át a cégek vezetését, hogy abban befolyásos kormány közeli vállalkozói csoportok képviselői kapjanak helyet, akik majd - legalábbis a másik vádpont szerint - saját maguknak privatizálják a társaságokat. Az első kifogással kapcsolatban a bank hivatalos álláspontja úgy szól, hogy a 12 cégnél a vagyonkezelői részvénycserét megelőzően összesen 114 igazgatósági és felügyelőbizottsági tag volt. A gazdaságok bankhoz kerülése után a 114 személyből 47 helyett választottak meg új igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagot. A 47 új tag 41,6 százalékos leváltási arányt jelez. Ebből a 47-ből azonban 30-an az MFB Rt., illetve az MFB Rt. bankcsoport munkavállalói. Ők pedig - a szabályok szerint - a privatizációban nem vehetnek részt. Állami... folytatás a 13. oldalon AZ MFB-HEZ ÁTKERÜLT AGRÁRTÁRSASÁGOK SAJÁT TŐKÉJE Cég neve Ezer Ft Agroprodukt Rt 2 409 510 Dalmandi Mg. Fit 2 502 802 Dél Pest Megyei Mg Rt 2 449 186 Gödöllői Tangazdaság Rt 481 820 Herceghalmi Kísérleti Gazd. Rt 1 260 669 Hidasháti Mg Rt 1 853 881 Lajta Hanság Mg Rt 3 182 360 Mezőfalvi Mg. Rt 1 594 707 Sárvári Mg. Rt 980 165 Szarvasi Agrár Rt. 1 108 053 Szombathelyi Tangazd. Rt. 1 362 511 Törökszentmiklósi Mg. Rt 1 250 413 Forrás: mérlegadatok (1999. december 31-i állapot) Szenzációs szívműtét őssejtekkel Bécsben MUNKATÁRSUNKTÓL Újra szenzációs műtétre vállalkoztak a bécsi Általános Kórház (AKH) orvosai: egy szívinfarktust szenvedett beteg szívizmát úgy kísérlik meg „kijavítani”, hogy vágás nélkül, fecskendővel őssejteket juttattak a károsodott területre. Korábban egy mellkasi műtétnél hasznosították a beteg őssejtjeit. Dr. Sarkadi Balázs, az Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet munkatársa lapunknak elmondta, a Nature nevű tekintélyes tudományos folyóirat már tavaly áprilisban beszámolt arról, hogy az őssejtek bejuttatása nyomán egerekben az elhalt szívizomban újra kialakultak véredények, illetve átnőttek oda az izom egészséges részéből, s ennek következtében mintegy 35 százalékkal javult a szív teljesítménye. Dr. Alfred Kocher, az AKH orvosa munkatársaival tavaly októberben egy bypass-műtét során egy beteg nőnél kísérletezett az őssejtek bejuttatásával. E műtét eredményeit még nem derítették fel teljesen, annyi azonban decemberre már kiderült, hogy a saját őssejtek bejuttatása nem ártott a betegnek, viszont javult a szív szöveteinek vérellátása, és a jelek szerint a beavatkozás hatással volt a szív mikroméretű véredényeire is. A tegnapi eljárás során azonban nem került sor műtéti beavatkozásra. Először pontosan felmérték, hogy az infarktus által érintett területek szélén hová kell az őssejteket juttatni, amit aztán befecskendezéssel oldottak meg. A beavatkozásnál nem jelentkeztek komplikációk, most az orvosok néhány hétig várnak, amíg az eredmény mérhető lesz, vagyis ki tudják mutatni, javult-e a szív szivattyúteljesítménye. Ez lenne a világon az első olyan terápia, amely bizonyos mértékben viszsza tudja fordítani az infarktus okozta károsodást. Dr. Sarkadi Balázs szerint az állatkísérletek során szerzett tapasztalatok nagy reményekre adnak alapot. Az osztrák orvos egyébként felnőtt őssejtekkel dolgozott, amelyeket vélhetően a csontvelőből előbb „kimozdítottak”, majd a vérből kinyerve a kívánt helyre fecskendeztek. Dr. Sarkadi Balázs elmondta, Budapesten is hasonló beavatkozásokat terveznek, azonban messze állnak még a gyakorlati alkalmazástól.