Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-26 / 22. szám
4 Átvilágítási vita a rádióban Nem kötelező, de ajánlott a dokumentum bemutatása a felettesnek A rádiós munkatársak túlnyomó többsége már eleget tett a rádióvezetés felszólításának, és bemutatta az átvilágításáról szóló iratokat a feletteseinek. A rádió jogászai szerint kötelezően nem írható elő a kollégáknak az iratok leadása. Hollós János alelnök szerint ez nem utasítás, hanem kérés, de nem döntöttek még arról, hogy szankcionálják-e az intézkedéssel dacotokat. A hírszerkesztésben dolgozó rádiós munkatársak 90 százaléka már bemutatta az átvilágítóbíráktól kapott jelentést - nyilatkozta Hollós János, a Magyar Rádió alelnöke. A munkatársaknak egy január 10-i körlevél alapján kell tájékoztatniuk feletteseiket arról, hogy fennakadtak-e az átvilágítóbírák rostáján. Az ellenőrző bírók a média döntéshozó beosztásban lévő munkatársai között is keresik a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügynökeit, a titkos belügyi jelentéseket kapó állami és pártvezetőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait. Az elektronikus média átvilágítása decemberben zárult le. A Magyar Rádió dolgozóinak egy része felháborítónak tartja az intézkedést, valamint azt, hogy Kondor Katalin elnök egy interjúban arra célzott, hogy többen azért mentek el az intézménytől, mert érintettek voltak. A rádió vezetésének intézkedése jogi aggályokat vet fel. Az érintett személy múltja ugyanis csak akkor kerülhet hivatalosan nyilvánosságra, ha az illető nem mond le megbízatásáról. A törvényben nincs olyan passzus, amely a munkáltatónak lehetőséget biztosítana az irat bemutattatására. A rádióvezetés intézkedésének törvényességét megkérdőjelező Nyilvánosság Klub az ügyben az adatvédelmi biztoshoz fordult. Hollós szerint az igazolás bemutatása nem kötelező, csak egy kérés. Fontosnak tartják ugyanis a munkatársak hitelességét. Hollós azonban nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy milyen következményekre számíthatnak azok, akik dacból vagy az érintettség miatt nem teljesítik a felszólítást. Erről még nincs döntés - tette hozzá az alelnök. Hollós szerint érthetetlen, hogy miért a rádiós intézkedésből lett ügy, amikor tudomása szerint az egyik kereskedelmi tévé kötelezően elrendelte munkatársainak a megkapott dokumentum bemutatását. Lapunk két héttel ezelőtt megkérdezte a TV 2 és az RTL Klub illetékeseit, akik azt nyilatkozták, hogy náluk a kollégák önként ismertették a múltjukat tisztázó határozatot. A rádió jogászai is megvizsgálták a jogi helyzetet. Feljegyzést írtak Hollósnak, amelyben — mint az az axel.hu-n olvasható - elismerik, hogy kötelezően nem írható elő a papírok bemutatása, a munkáltató azonban „felkérheti a munkatársakat, hogy önkéntes alapon ennek a kérésnek tegyenek eleget. Ez utóbbi esetben a munkavállalót jogsérelem nem éri.” Bednárik Imre— Haszán Zoltán Röviden Tárki: a Fidesz és az MSZP is vezet Pénteken a Századvég-Tárki is nyilvánosságra hozta januári közvélemény-kutatási eredményeit. E szerint a biztos szavazóknál az MSZP 45 százalékon áll, — két ponttal vezet a Fidesz—MDF előtt — míg az összes megkérdezettnél a jobboldali pártkoalícióé az elsőbbség (26, illetve 25 százalék). A különböző közvélemény-kutató cégeknél a Fidesz-MDF januári eredményei nagy szóródást mutatnak. A biztos pártválasztóknál a Gallup 49, a Szonda Ipsos 38 százalékot jelzett. (A. Sz.) NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2002. JANUÁR 26., SZOMBAT A T. Ház előtt az ellenzéki jelentés Mégis a palament elé kerül a földművelésügyi tárcánál történt visszaélések ügyében Orbán Viktor miniszterelnök és Stumpf István kancelláriaminiszter politikai felelősségét megállapító ellenzéki munkacsoport jelentése. Decemberben az ügyrendi bizottság többsége nem találta házszabályszerűnek az előterjesztést, arra hivatkoztak, hogy jelentést csak a kormány vagy egy bizottság nyújthat be a parlamentnek, képviselők nem. Szocialista és szabad demokrata képviselők azonban most nem jelentésben, hanem egy országgyűlési határozati javaslatban foglalták össze megállapításaikat, és ezt terjesztették be a parlamentnek. (I. B.) A kormányfő a Vasárnapi Újságban A szabad demokrata Új Generáció tagjai vasárnap reggel a Magyar Rádió épülete előtt egy idézetgyűjteményt és egy, a Vasárnapi Újság törvénysértő mivoltát kimondó ORTT-határozatot kísérelnek meg átadni Orbán Viktornak, ha a miniszterelnök interjút ad a rádióműsorban. Gusztos Péter, az Új Generáció szóvivője, a párt ügyvivője Orbán Viktorhoz írt nyílt levelében többek között megkérdezi a miniszterelnöktől, szerinte vajon mit üzen látogatása azoknak a csoportoknak, amelyeket folyamatosan gyaláznak a műsorban? (Hírösszefoglalónk) A Fidesz az egészségügy helyzetéről Az egészségügy helyzete a mostani ciklus alatt folyamatosan javult, és forrásai is bővültek - reagált a Fidesz-frakció pénteken az MSZP e hét elején, Tények és Hazugságok című sorozata keretében elhangzott bírálatokra. Frajna Imre és Horváth Zsolt, a Fidesz két egészségpolitikusa az eredmények között említette: a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételét, a népegészségügyi program elindítását, a bérfeszültségek enyhítésére tett két évvel ezelőtti 15 milliárdos, egyszeri bérkiegészítést, a pótlékrendszer megemelését, valamint a tavalyi 20 százalékos béremelést. (Hírösszefoglalónk) MSZP-s alkotmánymódosító javaslat Az MSZP ismét benyújtotta a parlamentnek a NATO-tagságunkkal összefüggő alkotmánymódosító javaslatát. Ebben a washingtoni szerződés kollektív védelmi cikkelyének életbelépése esetén a parlamenttől a kormány hatáskörébe utalnák át a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatásának, átvonulásának engedélyezését. A javaslatból kiderül, a szocialisták továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy magyar csapatok külföldön történő alkalmazásáról az Országgyűlés kétharmados, ne pedig egyszerű többséggel dönthessen, mint ahogy azt a kormány akarta. Hozzájárulnának azonban ahhoz, hogy a parlament egyszerűsített eljárással tárgyaljon egy ilyen rendkívüli helyzetben szükséges teendőkről. (K. B.) Választási program az MSZP kongresszusa előtt A szocialista párt szombati kongreszszusán fogadják el a párt országos listáját és választási programját. A Népszabadság információi szerint a kongresszuson Medgyessy Péter nem nevezi meg leendő kabinetjét, amely az MSZP választási győzelme esetén kormányozna. A Budapesti SAP-csarnokban rendezi az MSZP országos listáját és választási programját elfogadó kongresszusát. A küldöttek délelőtt 10 és 11 óra között zárt ülésen fogadják el az országos elnökség és választmány közös ajánlata alapján a párt országos listáját. A Népszabadság információi szerint szinte biztosra vehető, hogy a lista első húsz helyén nem lesz változás. Beszámoltunk róla, az országos listát Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje vezeti, őt Kovács László pártelnök, Szili Katalin elnökhelyettes, Horn Gyula volt kormányfő, Jánosi György választmányi elnök követi, a 19. helyen Doszpot Péter volt sztárnyomozó, míg a 20-on Vári Gyula többszörös világbajnok vadászrepülő szerepel. A zárt ülést követően Kovács László pártelnök értékeli a kormány négyéves tevékenységét, és ismerteti az MSZP választási programját. Ezután Medgyessy Péter miniszterelnöki programjáról és személyes feladatvállalásairól beszél. Lapunk információi szerint Medgyessy a kongresszuson még nem nevezi meg kabinetjét, amely az MSZP választási győzelme esetén kormányozna. Úgy tudjuk, Medgyessy csak arról számol be a kongresszusnak, hogy az általa kiválasztott személyekkel már megállapodott a miniszteri kulcstisztségek vállalásáról. Értesülésünk szerint Medgyessy Orbán Viktor miniszterelnök február 7- i országértékelő beszédét követően nevezi majd meg leendő kormánya kulcsszereplőit. A kongresszusi vitában várhatóan felszólal Horn Gyula is, aki az egység további erősítésére, Medgyessy feltétlen támogatására szólítja fel a küldötteket. A tavaly nyári miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus óta az MSZP egyik fő törekvése, hogy egységes képet alakítson ki a pártról. Ezt az is bizonyítja, hogy a Medgyessyt ért támadások után nem hátrált ki mögüle a pártvezetés. Változatlanul Medgyessy irányítja a kampány legfontosabb döntéshozó szervét, az MSZP országos választási bizottságát, és meghatározó szava volt az országos lista öszszeállításában is. A kongresszuson várhatóan felszólal majd Csehák Judit is, aki a párt egészségügyi programját vázolja fel. A kongresszus három politikai nyilatkozatot is elfogad: a köztisztviselők és közalkalmazottak helyzetéről, a földről és az Orbán-Nastase paktum elítéléséről. Kéri J. Tibor Döntést ígérnek az eutanáziáról Még az idén dönt az Alkotmánybíróság (AB) az eutanázia kapcsán beterjesztett indítványról - jelentette be pénteki tájékoztatóján Németh János. A testület elnöke az ügy előadóbírájaként elmondta, hogy az eredetileg 1992-ben érkezett, majd tavaly módosított beadványról a teljes ülésen már az első félévben tárgyalni fognak. Az eutanáziáról szóló, több mint negyvenoldalas határozattervezet egyébként már elkészült. Ugyancsak napirendre kerül a rendőrségi törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását kezdeményező indítvány, amelyben 1994 óta nem született döntés. A közös lista állításának szabályait két indítványozó is alkotmánysértőnek találta, ezért az AB-hez fordult. Az ügy előadóbírája a belügyi és az igazságügyi tárcát kérte fel: adjanak tájékoztatást a jogszabály születésének körülményeiről. A bíró az illetékes miniszterek válaszának birtokában dönt majd arról, hogy megküldi-e a tárcák észrevételeit véleményezésre a beadványtevőnek, vagy megkezdi a határozattervezet kidolgozását. Bár tavaly nőtt a beadványok száma, az 1991-92-ben érkezett ügyeket csaknem kivétel nélkül sikerült feldolgozni. Az alkotmánybírák 2001-ben 185 érdemi döntést hoztak. A megszüntetésekkel együtt 262 ügyet zártak le, és ezek mögött összességében 433 indítvány volt. A hátralék ennek ellenére sem csökkent: jelenleg kilencszáz körüli ügy van folyamatban. Az AB ügyrendjét a parlamentnek kellett volna elfogadnia, ám a T. Ház ezzel máig adós maradt, bár az Alkotmánybíróság már 1991 februárjában elkészítette saját javaslatát. A testület ezért tavaly decemberben döntött arról, hogy maga fogadja el ideiglenes ügyrendjét. L. K. Németh János fotó: mti - Kovács attila BEADVÁNYOK ÉS HATÁROZATOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON Év Beadványok (darab) Határozatok (darab)* 1990 1626 114 1991 2301 269 1992 1698 190 1993 1323 240 1994 1099 220 1995 1501 245 1996 1543 232 1997 1434 187 1998 1155 274 1999 1091 229 2000 1038 231 2001 1188 262 *Érdemi határozatok és megszüntető végzések összesen Forrás: Alkotmánybíróság Happy End-kérdés Orbánhoz Az Orbán-kormány miért költi az állampolgárok milliárdjait olyan cégre, amely sorozatosan megsérti a Magyar Köztársaság jogszabályait? Kóródi Mária, az SZDSZ parlamenti képviselője ezzel az írásban benyújtott kérdéssel fordul a kormányfőhöz amiatt, hogy a nagy állami megbízatásokkal rendelkező Happy End Kft. a törvényes előírásokkal ellentétben több évben sem nyújtotta be a cégbíróságnak az éves eredményeiről szóló mérlegbeszámolót. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a Fidesz választási kampányában részt vevő, és az 1998-as kormányváltás óta a Miniszterelnöki Hivataltól többmilliárdos megrendeléssel bíró Happy End 1992-ben, 1993-ban, 1997-ben és 2000-ben is elmulasztotta benyújtani éves mérlegét a cégbíróságra. A kormányfő és a kormány tagjainak közszerepléseit megörökítő Ezüsthajó Kft. pedig 1999-től nem nyújtotta be mérlegadatait. Kóródi szerint az Orbán-kormány hivatalba lépése óta az adóhatóság meglehetősen „szelektív módon” végzi munkáját. „Míg az APEH egyes ellenzéki politikusokat, azok családtagjait szinte éves rendszerességgel ellenőrzi, addig számos esetben nem keresgél ott, ahol vélhetően lenne mit keresnie.” A szabad demokrata politikus arról érdeklődik Orbántól, mi az oka annak, hogy a kormány többmilliárd forint értékben ad megbízást, köt keretszerződést és egyedi megállapodásokat egy olyan céggel, amely sorozatosan megsérti a törvényeket. Kóródi szerint emiatt közbeszerzési eljárásokban sem vehetne részt. Az SZDSZ számára az is érthetetlen, hogy miként bízhatja a kormány az adófizetők pénzét a Happy End Kft.-re úgy, hogy mérleg hiányában semmit nem lehet tudni a gazdálkodásáról. A miniszterelnökhöz benyújtott írásbeli kérdésre a Miniszterelnöki Hivatalnak 15 napon belül kell válaszolnia. I. B. Kóródi Mária A GT-ülés utórezgései Az érintettek a miniszterelnök kijelentéséről Folytatás az 1. oldalról A konföderáció elnöksége hétfőn soron kívüli ülésen értékeli az elhangzottakat, és kezdeményezi az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalának összehívását. Határozott véleményt fogalmazott meg az MSZOSZ egyik legharcosabb tagszervezete, a Vasutasok Szakszervezete. Mint Márkus Imre elnöktől megtudtuk: tiltakoznak a kirekesztő, a diktatúra megteremtését célzó, a véleményt és a bírálatot nem tűrő kormányzati magatartás ellen. A vasutasok a konföderáció tagszervezeteinek közös fellépést javasolnak. Az MSZP pénteki tájékoztatóján Kovács László pártelnök kijelentette: a GT ülésén történtek megerősítik, hogy jogosak az Orbán-Nastase paktum miatti aggodalmak, és a miniszterelnök nem ura sem a kialakult helyzetnek, sem saját szavainak. Ma már latin-amerikai katonai rendszerek vezetői sem mondanának olyasmit, mint amiről Orbán beszélt. Kovács szerint a román-magyar egyetértési nyilatkozatot bírálók nem támadják, hanem védik a kedvezménytörvényt. A szocialisták a napokban határozati javaslatot nyújtottak be a parlamentnek az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán. Ebben felkérik a kormányfőt, hogy tájékoztassa a parlamentet a magyar munkavállalók érdekeit súlyosan sértő megállapodás előkészítéséről. Az MSZP a parlament által kívánja felkérni a kormányt, hogy függessze fel az Orbán-Nastase megállapodást, s új tárgyalásokat kezdjen Romániával a kedvezménytörvény végrehajtásáról. Pokorni Zoltán szerint az MSZP és az SZDSZ tovább folytatja vádaskodó, rágalmazó hadjáratát, amikor a Magyar Köztársaság miniszterelnökét latinamerikai diktátornak nevezi. Szerinte a nemzeti fejlesztési terv kialakításával A kormány a MÁÉRT által támogatott és a parlament 92 százalékos többsége által elfogadott kedvezménytörvényt tekinti a nemzeti konszenzus alapjának, nem pedig - ahogy ezt az MSZP és a szakszervezetek igyekeznek beállítani saját céljait — fogalmazott Borókai Gábor kormányszóvivő pénteken az MTI-nek. Varga Mihály pénzügyminiszter a VPOP vámnapi ünnepén elmondott beszédében a státustörvény munkavállalással kapcsolatos rendelkezéseiről szólva kijelentette: a magyar gazdaság töretlen fejlődéséhez egyre több munkaerőre van szükség. Csakhogy a munkáltatók az utóbbi időben mindinkább arra panaszkodnak, hogy termelésüket munkaerőhiány miatt kénytelenek visszafogni. A jelenlegi helyzetben Magyarországnak azoknak a nyugat-európai országoknak a példáját kell követnie - mondta a miniszter -, amelyek az elmúlt évtizedekben a fejlődésükhöz szükséges munkaerőt külföldről pótolták. (Hírösszefoglalónk) kapcsolatban Orbán Viktor egyértelműen fejtette ki, hogy az a szervezet, amely nem fogadja el stratégiai célként a Kárpát-medencei magyarság élethelyzetének javítását, nem lehet a kormány partnere. Pokorni arra kéri az MSZP vezetőit, ne folytassák félelemkeltő, rágalmazó hadjáratukat. Azt is kívánatosnak tartaná, ha bocsánatot kérnének azoktól a magyar emberektől, akikben félelmet igyekeztek kelteni, és azoktól a határon túliaktól is, akikkel szembe kívánták fordítani az anyaországiakat. Kun J. Erzsébet Keller-levél a belügyminiszterhez a Defend ügyében MUNKATÁRSUNKTÓL „Meddig folytathatja a rendőri szervek ellenőrzése alá tartozó Defend Kft. törvénysértő tevékenységét?” - egyebek mellett ezt kérdezi Keller László szocialista országgyűlési képviselő a Defend Kft. tevékenységével kapcsolatban Pintér Sándor belügyminisztertől. A politikus szerint a Defend Kft. törvénysértő módon működik, mert a cég fő profiljának számító személy- és vagyonvédelem mellett többek között munkaerőközvetítéssel, ingatlan-bérbeadással és távközlési tevékenységgel is foglalkozik, sőt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete költöztetését is ez a társaság végezte, egyes hírek szerint több százmillió forintért. A képviselő érdeklődésünkre közölte, hogy korábban a legfőbb ügyésznek is írt hasonló tartalmú levelet, és Polt Péter válaszában elismerte: a munkaerő-toborzás, a gépjárműjavítás vagy az ingatlankezelés valóban nem sorolható a magánnyomozással közvetlenül összefüggő tevékenységek közé, ezért a cég jogszerűen ilyen szolgáltatásokat nem vállalhat. Keller ezért úgy véli, hogy a legfőbb ügyésznek törvényességi felügyeleti jogkörében fel kellett volna lépnie a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében. A Defend mindemellett alvállalkozóként részt vesz az épülő M3-as autópálya környezetének lőszermentesítésében is, ami Keller szerint a honvédség, illetőleg a rendőrség speciális egységeinek feladata lenne. A politikus állítja, hogy ez nem sorolható be a cégnyilvántartásban szereplő egyik tevékenységi körbe sem, így a személy- és vagyonvédelemmel együtt végezhető gazdasági tevékenységi vagy szolgáltatási kategóriába sem. A képviselő mindezek alapján többek között arra vár választ a belügyminisztertől, hogy a rendőri szervek tartottak-e a Defendnél felügyeleti ellenőrzést, tapasztalták-e tiltott tevékenység folytatását, és tettek-e bármilyen intézkedést a törvényes állapotok helyreállítására.