Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám

4 Átvilágítási vita a rádióban Nem kötelező, de ajánlott a dokumentum bemutatása a felettesnek A rádiós munkatársak túlnyomó több­sége már eleget tett a rádióvezetés fel­szólításának, és bemutatta az átvilágí­tásáról szóló iratokat a feletteseinek. A rádió jogászai szerint kötelezően nem írható elő a kollégáknak az iratok le­adása. Hollós János alelnök szerint ez nem utasítás, hanem kérés, de nem döntöttek még arról, hogy szankcio­nálják-e az intézkedéssel dacotokat. A hírszerkesztésben dolgozó rádiós munkatársak 90 százaléka már bemutatta az átvilágítóbíráktól kapott jelentést - nyilatkozta Hollós János, a Magyar Rá­dió alelnöke. A munkatársaknak egy ja­nuár 10-i körlevél alapján kell tájékoztat­niuk feletteseiket arról, hogy fennakad­tak-e az átvilágítóbírák rostáján. Az ellenőrző bírók a média döntéshozó beosztásban lévő munkatársai között is keresik a rendszerváltás előtti titkosszol­gálatok III/III-as ügynökeit, a titkos bel­ügyi jelentéseket kapó állami és pártveze­tőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait. Az elektronikus média átvilá­gítása decemberben zárult le. A Magyar Rádió dolgozóinak egy része felháborító­nak tartja az intézkedést, valamint azt, hogy Kondor Katalin elnök egy interjú­ban arra célzott, hogy többen azért men­tek el az intézménytől, mert érintettek voltak. A rádió vezetésének intézkedése jogi aggályokat vet fel. Az érintett sze­mély múltja ugyanis csak akkor kerülhet hivatalosan nyilvánosságra, ha az illető nem mond le megbízatásáról. A törvény­ben nincs olyan passzus, amely a mun­káltatónak lehetőséget biztosítana az irat bemutattatására. A rádióvezetés intézke­désének törvényességét megkérdőjelező Nyilvánosság Klub az ügyben az adatvé­delmi biztoshoz fordult. Hollós szerint az igazolás bemutatása nem kötelező, csak egy kérés. Fontosnak tartják ugyanis a munkatársak hitelessé­gét. Hollós azonban nem tudott válaszol­ni arra a kérdésünkre, hogy milyen követ­kezményekre számíthatnak azok, akik dacból vagy az érintettség miatt nem tel­jesítik a felszólítást. Erről még nincs dön­tés - tette hozzá az alelnök. Hollós szerint érthetetlen, hogy miért a rádiós intézke­désből lett ügy, amikor tudomása szerint az egyik kereskedelmi tévé kötelezően elrendelte munkatársainak a megkapott dokumentum bemutatását. Lapunk két héttel ezelőtt megkérdezte a TV 2 és az RTL Klub illetékeseit, akik azt nyilatkoz­ták, hogy náluk a kollégák önként ismer­tették a múltjukat tisztázó határozatot. A rádió jogászai is megvizsgálták a jogi helyzetet. Feljegyzést írtak Hollós­nak, amelyben — mint az az axel.hu-n olvasható - elismerik, hogy kötelezően nem írható elő a papírok bemutatása, a munkáltató azonban „felkérheti a mun­katársakat, hogy önkéntes alapon ennek a kérésnek tegyenek eleget. Ez utóbbi esetben a munkavállalót jogsérelem nem éri.” Bednárik Imre— Haszán Zoltán Röviden Tárki: a Fidesz és az MSZP is vezet Pénteken a Századvég-Tárki is nyilvános­ságra hozta januári közvélemény-kutatási eredményeit. E szerint a biztos szavazók­nál az MSZP 45 százalékon áll, — két ponttal vezet a Fidesz—MDF előtt — míg az összes megkérdezettnél a jobboldali pártkoalícióé az elsőbbség (26, illetve 25 százalék). A különböző közvélemény-ku­tató cégeknél a Fidesz-MDF januári ered­ményei nagy szóródást mutatnak. A biz­tos pártválasztóknál a Gallup 49, a Szon­da Ipsos 38 százalékot jelzett. (A. Sz.) NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2002. JANUÁR 26., SZOMBAT A T. Ház előtt az ellenzéki jelentés Mégis a palament elé kerül a földműve­lésügyi tárcánál történt visszaélések ügyében Orbán Viktor miniszterelnök és Stumpf István kancelláriaminiszter politi­kai felelősségét megállapító ellenzéki munkacsoport jelentése. Decemberben az ügyrendi bizottság többsége nem talál­ta házszabályszerűnek az előterjesztést, arra hivatkoztak, hogy jelentést csak a kormány vagy egy bizottság nyújthat be a parlamentnek, képviselők nem. Szocia­lista és szabad demokrata képviselők azonban most nem jelentésben, hanem egy országgyűlési határozati javaslatban foglalták össze megállapításaikat, és ezt terjesztették be a parlamentnek. (I. B.) A kormányfő a Vasárnapi Újságban A szabad demokrata Új Generáció tagjai vasárnap reggel a Magyar Rádió épülete előtt egy idézetgyűjteményt és egy, a Va­sárnapi Újság törvénysértő mivoltát ki­mondó ORTT-határozatot kísérelnek meg átadni Orbán Viktornak, ha a miniszterel­nök interjút ad a rádióműsorban. Gusztos Péter, az Új Generáció szóvivője, a párt ügyvivője Orbán Viktorhoz írt nyílt leve­lében többek között megkérdezi a mi­niszterelnöktől, szerinte vajon mit üzen látogatása azoknak a csoportoknak, ame­lyeket folyamatosan gyaláznak a műsor­ban? (Hírösszefoglalónk) A Fidesz az egészségügy helyzetéről Az egészségügy helyzete a mostani cik­lus alatt folyamatosan javult, és forrásai is bővültek - reagált a Fidesz-frakció pénteken az MSZP e hét elején, Tények és Hazugságok című sorozata keretében elhangzott bírálatokra. Frajna Imre és Horváth Zsolt, a Fidesz két egészségpoli­tikusa az eredmények között említette: a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételét, a népegészségügyi program elindítását, a bérfeszültségek enyhítésére tett két évvel ezelőtti 15 milliárdos, egyszeri bérkiegé­szítést, a pótlékrendszer megemelését, valamint a tavalyi 20 százalékos béreme­lést. (Hírösszefoglalónk) MSZP-s alkotmánymódosító javaslat Az MSZP ismét benyújtotta a parlament­nek a NATO-tagságunkkal összefüggő alkotmánymódosító javaslatát. Ebben a washingtoni szerződés kollektív védelmi cikkelyének életbelépése esetén a parla­menttől a kormány hatáskörébe utalnák át a külföldi csapatok magyarországi ál­­lomásoztatásának, átvonulásának enge­délyezését. A javaslatból kiderül, a szo­cialisták továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy magyar csapatok külföldön történő alkalmazásáról az Országgyűlés kéthar­mados, ne pedig egyszerű többséggel dönthessen, mint ahogy azt a kormány akarta. Hozzájárulnának azonban ahhoz, hogy a parlament egyszerűsített eljárással tárgyaljon egy ilyen rendkívüli helyzet­ben szükséges teendőkről. (K. B.) Választási program az MSZP kongresszusa előtt A szocialista párt szombati kongresz­­szusán fogadják el a párt országos listáját és választási programját. A Népszabadság információi szerint a kongresszuson Medgyessy Péter nem nevezi meg leendő kabinetjét, amely az MSZP választási győzelme esetén kormányozna. A Budapesti SAP-csarnokban rendezi az MSZP országos listáját és választási programját elfogadó kongresszusát. A küldöttek délelőtt 10 és 11 óra között zárt ülésen fogadják el az országos el­nökség és választmány közös ajánlata alapján a párt országos listáját. A Nép­­szabadság információi szerint szinte biztosra vehető, hogy a lista első húsz helyén nem lesz változás. Beszámoltunk róla, az országos listát Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje vezeti, őt Kovács László pártelnök, Szili Katalin elnökhelyettes, Horn Gyula volt kor­mányfő, Jánosi György választmányi el­nök követi, a 19. helyen Doszpot Péter volt sztárnyomozó, míg a 20-on Vári Gyula többszörös világbajnok vadászre­pülő szerepel. A zárt ülést követően Kovács László pártelnök értékeli a kormány négyéves tevékenységét, és ismerteti az MSZP vá­lasztási programját. Ezután Medgyessy Péter miniszterelnöki programjáról és személyes feladatvállalásairól beszél. Lapunk információi szerint Medgyessy a kongresszuson még nem nevezi meg kabinetjét, amely az MSZP választási győzelme esetén kormányozna. Úgy tudjuk, Medgyessy csak arról számol be a kongresszusnak, hogy az általa kivá­lasztott személyekkel már megállapo­dott a miniszteri kulcstisztségek vállalá­sáról. Értesülésünk szerint Medgyessy Orbán Viktor miniszterelnök február 7- i országértékelő beszédét követően ne­vezi majd meg leendő kormánya kulcs­­szereplőit. A kongresszusi vitában várhatóan fel­szólal Horn Gyula is, aki az egység to­vábbi erősítésére, Medgyessy feltétlen tá­mogatására szólítja fel a küldötteket. A tavaly nyári miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus óta az MSZP egyik fő törekvése, hogy egységes képet alakítson ki a pártról. Ezt az is bizonyítja, hogy a Medgyessyt ért támadások után nem hát­rált ki mögüle a pártvezetés. Változatla­nul Medgyessy irányítja a kampány leg­fontosabb döntéshozó szervét, az MSZP országos választási bizottságát, és meg­határozó szava volt az országos lista ösz­­szeállításában is. A kongresszuson várhatóan felszólal majd Csehák Judit is, aki a párt egészség­­ügyi programját vázolja fel. A kongresszus három politikai nyilat­kozatot is elfogad: a köztisztviselők és közalkalmazottak helyzetéről, a földről és az Orbán-Nastase paktum elítéléséről. Kéri J. Tibor D­öntést ígérnek az eutanáziáról Még az idén dönt az Alkotmánybíróság (AB) az eutanázia kapcsán beterjesztett indítványról - jelentette be pénteki tájé­koztatóján Németh János. A testület elnö­ke az ügy előadóbírájaként elmondta, hogy az eredetileg 1992-ben érkezett, majd tavaly módosított beadványról a tel­jes ülésen már az első félévben tárgyalni fognak. Az eutanáziáról szóló, több mint negyvenoldalas határozattervezet egyéb­ként már elkészült. Ugyancsak napirend­re kerül a rendőrségi törvény egyes ren­delkezései alkotmányellenességének megállapítását kezdeményező indítvány, amelyben 1994 óta nem született döntés. A közös lista állításának szabályait két indítványozó is alkotmánysértőnek talál­ta, ezért az AB-hez fordult. Az ügy elő­­adóbírája a belügyi és az igazságügyi tár­cát kérte fel: adjanak tájékoztatást a jog­szabály születésének körülményeiről. A bíró az illetékes miniszterek válaszának birtokában dönt majd arról, hogy meg­­küldi-e a tárcák észrevételeit véleménye­zésre a beadványtevőnek, vagy megkezdi a határozattervezet kidolgozását. Bár tavaly nőtt a beadványok száma, az 1991-92-ben érkezett ügyeket csak­nem kivétel nélkül sikerült feldolgozni. Az alkotmánybírák 2001-ben 185 érdemi döntést hoztak. A megszüntetésekkel együtt 262 ügyet zártak le, és ezek mö­gött összességében 433 indítvány volt. A hátralék ennek ellenére sem csökkent: je­lenleg kilencszáz körüli ügy van folya­matban. Az AB ügyrendjét a parlamentnek kel­lett volna elfogadnia, ám a T. Ház ezzel máig adós maradt, bár az Alkotmánybí­róság már 1991 februárjában elkészítette saját javaslatát. A testület ezért tavaly de­cemberben döntött arról, hogy maga fo­gadja el ideiglenes ügyrendjét. L. K. Németh János fotó: mti - Kovács attila BEADVÁNYOK ÉS HATÁROZATOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON Év Beadványok (darab) Határozatok (darab)* 1990 1626 114 1991 2301 269 1992 1698 190 1993 1323 240 1994 1099 220 1995 1501 245 1996 1543 232 1997 1434 187 1998 1155 274 1999 1091 229 2000 1038 231 2001 1188 262 *Érdemi határozatok és megszüntető végzések összesen Forrás: Alkotmánybíróság Happy End-kérdés Orbánhoz Az Orbán-kormány miért költi az ál­lampolgárok milliárdjait olyan cégre, amely sorozatosan megsérti a Magyar Köztársaság jogszabályait?­­ Kóródi Mária, az SZDSZ parla­menti képviselője ezzel az írásban benyújtott kér­déssel fordul a kormány­főhöz amiatt, hogy a nagy állami megbízatásokkal rendelkező Happy End Kft. a törvényes előírá­sokkal ellentétben több évben sem nyújtotta be a cégbíróságnak az éves eredményeiről szóló mér­legbeszámolót. Lapunkban is beszá­moltunk arról, hogy a Fi­desz választási kampá­nyában részt vevő, és az 1998-as kormányváltás óta a Miniszter­­elnöki Hivataltól többmilliárdos meg­rendeléssel bíró Happy End 1992-ben, 1993-ban, 1997-ben és 2000-ben is el­mulasztotta benyújtani éves mérlegét a cégbíróságra. A kormányfő és a kor­mány tagjainak közszerepléseit meg­örökítő Ezüsthajó Kft. pedig 1999-től nem nyújtotta be mérlegadatait. Kóródi szerint az Orbán-kormány hi­vatalba lépése óta az adóhatóság meg­lehetősen „szelektív módon” végzi munkáját. „Míg az APEH egyes ellen­zéki politikusokat, azok családtagjait szinte éves rendszeres­séggel ellenőrzi, addig számos esetben nem ke­resgél ott, ahol vélhetően lenne mit keresnie.” A szabad demokrata politi­kus arról érdeklődik Or­bántól, mi az oka annak, hogy a kormány többmil­­liárd forint értékben ad megbízást, köt keretszer­ződést és egyedi megál­lapodásokat egy olyan céggel, amely sorozato­san megsérti a törvénye­ket. Kóródi szerint emiatt közbeszerzési eljárások­ban sem vehetne részt. Az SZDSZ szá­mára az is érthetetlen, hogy miként bíz­hatja a kormány az adófizetők pénzét a Happy End Kft.-re úgy, hogy mérleg hiányában semmit nem lehet tudni a gazdálkodásáról. A miniszterelnökhöz benyújtott írás­beli kérdésre a Miniszterelnöki Hiva­talnak 15 napon belül kell válaszolnia. I. B. Kóródi Mária A GT-ülés utórezgései Az érintettek a miniszterelnök kijelentéséről Folytatás az 1. oldalról A konföderáció elnöksége hétfőn so­ron kívüli ülésen értékeli az elhangzot­takat, és kezdeményezi az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói olda­lának összehívását. Határozott véleményt fogalmazott meg az MSZOSZ egyik legharcosabb tagszervezete, a Vasutasok Szakszerve­zete. Mint Márkus Imre elnöktől meg­tudtuk: tiltakoznak a kirekesztő, a dik­tatúra megteremtését célzó, a véle­ményt és a bírálatot nem tűrő kormány­zati magatartás ellen. A vasutasok a konföderáció tagszervezeteinek közös fellépést javasolnak. Az MSZP pénteki tájékoztatóján Ko­vács László pártelnök kijelentette: a GT ülésén történtek megerősítik, hogy jo­gosak az Orbán-Nastase paktum miatti aggodalmak, és a miniszterelnök nem ura sem a kialakult helyzetnek, sem sa­ját szavainak. Ma már latin-amerikai katonai rendszerek vezetői sem monda­nának olyasmit, mint amiről Orbán be­szélt. Kovács szerint a román-magyar egyetértési nyilatkozatot bírálók nem támadják, hanem védik a kedvezmény­törvényt. A szocialisták a napokban határozati javaslatot nyújtottak be a parlamentnek az Orbán-Nastase megállapodás kap­csán. Ebben felkérik a kormányfőt, hogy tájékoztassa a parlamentet a ma­gyar munkavállalók érdekeit súlyosan sértő megállapodás előkészítéséről. Az MSZP a parlament által kívánja felkér­ni a kormányt, hogy függessze fel az Orbán-Nastase megállapodást, s új tár­gyalásokat kezdjen Romániával a ked­vezménytörvény végrehajtásáról. Pokorni Zoltán szerint az MSZP és az SZDSZ tovább folytatja vádaskodó, rágalmazó hadjáratát, amikor a Magyar Köztársaság miniszterelnökét latin­amerikai diktátornak nevezi. Szerinte a nemzeti fejlesztési terv kialakításával A kormány a MÁÉRT által támoga­tott és a parlament 92 százalékos többsége által elfogadott kedvez­ménytörvényt tekinti a nemzeti konszenzus alapjának, nem pedig - ahogy ezt az MSZP és a szakszer­vezetek igyekeznek beállítani­­ sa­ját céljait — fogalmazott Borókai Gábor kormányszóvivő pénteken az MTI-nek. Varga Mihály pénz­ügyminiszter a VPOP vámnapi ün­nepén elmondott beszédében a stá­tustörvény munkavállalással kap­csolatos rendelkezéseiről szólva ki­jelentette: a magyar gazdaság töret­len fejlődéséhez egyre több munka­erőre van szükség. Csakhogy a munkáltatók az utóbbi időben mindinkább arra panaszkodnak, hogy termelésüket munkaerőhiány miatt kénytelenek visszafogni. A jelenlegi helyzetben Magyaror­szágnak azoknak a nyugat-európai országoknak a példáját kell követnie - mondta a miniszter -, amelyek az elmúlt évtizedekben a fejlődésük­höz szükséges munkaerőt külföldről pótolták. (Hírösszefoglalónk) kapcsolatban Orbán Viktor egyértel­műen fejtette ki, hogy az a szervezet, amely nem fogadja el stratégiai célként a Kárpát-medencei magyarság élet­helyzetének javítását, nem lehet a kor­mány partnere. Pokorni arra kéri az MSZP vezetőit, ne folytassák félelem­­keltő, rágalmazó hadjáratukat. Azt is kívánatosnak tartaná, ha bocsánatot kérnének azoktól a magyar emberektől, akikben félelmet igyekeztek kelteni, és azoktól a határon túliaktól is, akikkel szembe kívánták fordítani az anyaor­szágiakat. Kun J. Erzsébet Keller-levél a belügyminiszterhez a Defend ügyében MUNKATÁRSUNKTÓL „Meddig folytathatja a rendőri szervek ellenőrzése alá tartozó Defend Kft. tör­vénysértő tevékenységét?” - egyebek mellett ezt kérdezi Keller László szocia­lista országgyűlési képviselő a Defend Kft. tevékenységével kapcsolatban Pin­tér Sándor belügyminisztertől. A politi­kus szerint a Defend Kft. törvénysértő módon működik, mert a cég fő profiljá­nak számító személy- és vagyonvéde­lem mellett többek között munkaerő­közvetítéssel, ingatlan-bérbeadással és távközlési tevékenységgel is foglalko­zik, sőt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete költöztetését is ez a társaság végezte, egyes hírek szerint több száz­millió forintért. A képviselő érdeklődésünkre közölte, hogy korábban a legfőbb ügyésznek is írt hasonló tartalmú levelet, és Polt Péter válaszában elismerte: a munkaerő-to­borzás, a gépjárműjavítás vagy az ingat­lankezelés valóban nem sorolható a ma­gánnyomozással közvetlenül összefüg­gő tevékenységek közé, ezért a cég jog­szerűen ilyen szolgáltatásokat nem vál­lalhat. Keller ezért úgy véli, hogy a leg­főbb ügyésznek törvényességi felügye­leti jogkörében fel kellett volna lépnie a törvénysértő állapot megszüntetése ér­dekében. A Defend mindemellett alvállalko­zóként részt vesz az épülő M3-as autó­pálya környezetének lőszermentesíté­sében is, ami Keller szerint a honvéd­ség, illetőleg a rendőrség speciális egy­ségeinek feladata lenne. A politikus ál­lítja, hogy ez nem sorolható be a cég­nyilvántartásban szereplő egyik tevé­kenységi körbe sem, így a személy- és vagyonvédelemmel együtt végezhető gazdasági tevékenységi vagy szolgálta­tási kategóriába sem. A képviselő mindezek alapján többek között arra vár választ a belügyminisz­tertől, hogy a rendőri szervek tartottak-e a Defendnél felügyeleti ellenőrzést, ta­pasztalták-e tiltott tevékenység folytatá­sát, és tettek-e bármilyen intézkedést a törvényes állapotok helyreállítására.

Next