Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám
NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2002. FEBRUÁR 12., KEDD 25 Vígan vőfélykednek hét határban Történet egy családról, amely a lakodalmakból él Sutba dobták a régi verseket, újakat írtak helyettük Az új házon hitel, felesége otthon a picivel, és rosszul fizet a cég. Hogy lendítsen a család anyagi helyzetén, Ausztriában keresett munkát a szakmájában, géplakatosként. Megbecsülték, jól keresett. Hetedik éve dolgozott már odakint, amikor munkatársaival szabadságra hazafelé jövet csaknem végzetes baleset érte. A jeges úton megpördült az autó, korlátnak ütközött, és betört az egyik lámpa. Míg társuk cserélte az égőt, ők hárman a szalagkorláton üldögéltek. Jött egy Mercedes, és iszonyú sebességgel közéjük vágódott. Egyikük a helyszínen meghalt, Szkrinyár Barnát életveszélyes sérüléssel vitték helikopterrel egy bécsi klinikára. Halál közeli élményei alig fakulnak. Tíz nap kóma és sorozatos műtétek után hónapokig lábadozott. Negyvenegy éves volt akkor. Rokkantságát később 50 százalékosra minősítette az orvos szakértői bizottság. - Egészséges ember se tud elhelyezkedni, ha elmúlt negyven. Úgy néztek rám mindenütt, mint egy földönkívülire - panaszolja a most már 48 éves arnóti férfi. - Úgy döntött a család, vállalkozásba fogunk, mert élni kell. Csibenevelő építésébe kezdtünk úgy okoskodva, hogy a pecsenyecsirke nélkülözhetetlen a magyar konyhában, azt mindig el lehet adni. Minden pénzt, örökséget összedobtunk, és felépítettük ezt a 10x70 méteres épületet - mutatja. - Már az elején jelentkeztek a bajok, mintha el lenne átkozva a hely. Majdnem készen voltunk, rajta volt a tető is, amikor ez a hosszú fal dőlni kezdett. Nem csoda, pár méternyire jártak azok a nehéz teherautók, amelyek a Miskolcon épülő Metró áruházhoz szállították a földet. Leszedtük a tetőt, nem kis költséggel megerősítettük a falat. És azóta állunk, várunk. Nem tudunk tovább lépni, nincs pénzünk a víz, a gáz bevezetésére és a technológiára. Hat éve tart ez az idegtépés. Azóta nem jutunk hitelhez. Az első körben azt mondták a bankok, hogy a házunkat és az autónkat nem fogadják el fedezetként. Másunk meg nem volt. Később azt válaszolták, túl kezdő a vállalkozásunk, ki tudja, hogyan üt ki, tehát nincs rá garancia, hogy vissza tudjuk fizetni a kölcsönt. Pár év múlva azzal érveltek, hogy ha már eddig eljutottunk, tudniillik hogy áll az épület, már nem adnak kölcsönt, ám ha kezdők lennénk, igen. Ez a 22-es csapdája! Akiknek elmeséljük, azt hiszik, viccelünk. Pedig ez a magyar vidékfejlesztési valóság. A félbemaradt csibenevelő körül fenyőültetvény. A karácsonyfákból származik most már évek óta a család téli bevétele - jegyzi meg keserűen Katalin, a feleség. - A lakodalmi szezonban az én vállalkozásomból élünk, sőt abból próbáljuk összekuporgatni a csibeházhoz is a pénzt. Az öcsémmel együtt évek óta videózunk. Kezdetben óvodai, iskolai, egyházi rendezvényekről készítettünk felvételeket, de hála a férjem és a fiam istenáldotta vőfélyi tehetségének, jó nevet szereztünk, és már az ország egész területére hívnak bennünket esküvőkre, lakodalmakba. Úgy kezdődött, hogy egy ismerősünk lagzijában az akkor tízéves Tibor fiunk produkálta magát. Elmondta az apjától, nagyapjától tanult versikéket, és irtó nagy sikere volt, hatalmas borravalót kapott. A vendégek meg elhíresztelték, hogy a videós asszony kisfia milyen remek hangulatot teremtett. Egyre többen hívtak minket, de megkértek, vigyem magammal Tibikét is vőfélynek. A gyerek fellendítette a videós üzletet. Egyszer aztán megjelent róla mint az ország legfiatalabb vőfélyéről egy nagy fényképes cikk az Esküvői Divat magazinban. No de a gyereket nem akartuk annyit dolgoztatni, mondjuk, az édesapja jön helyette, ő sem csinálja rosszul. Barna és Tibike nélkül feleennyi megrendelésünk sem lenne. Ráadásul a lagzis munka jót tesz Barna megsérült lelkivilágának is. Barna és gimnazista Tibor fia persze érti a csíziót. Félig-meddig sutba dobták a régi vőfélyi verseket, és újakat írtak helyettük. - Mondtam a magamét, erre odasomfordált mellém egy csöpp gyerek, és ő is mondta. Ugyanazt a szöveget. Ami persze nem volt veretes, ősi, csak sablonos. Elhatároztuk, új mondókákkal állunk elő. Kati beült a könyvtárba, hogy régi vőfélymondókákat kutasson, de csak egyet talált a Muraközből. Kevés. A fiammal elkezdtünk verseket fabrikálni. Most már több mint száz van. Sikeresek az új versek, a „testre szabottakért” különösen hálás a násznép. — Tudna példát erre? - kérdezzük Szkrinyár Barnát a fenyőfák között. — Amerikai rokonok küldtek a fiatal párnak egy tortakést, aminek nagy értéke lehetett családon belül. Emígy adtam át a desszert kínálása idején: Halljunk szót! Kedveskedtünk néktek még valami széppel / E tortát vágjátok föl messziről jött késsel! És így tovább... Arra a kérdésre, hogy milyenek a mai lagzik, így válaszol: — Gazdagok, dúsak, a család anyagi lehetőségeit felülmúlóak. Emlékezetessé szeretnék tenni a családok. Nem ritka a három-négyszáz személyes vendégsereg. Egy Fegyvernek melletti tanyán például félezren ünnepelték a frigyet. Az ifjú pár hatlovas hintón ment az esküvőjére, és kamionok hozták a további 43 hintót lovakkal együtt az ország minden égtája felől. Mivel áram nincs a tanyán, hűtőkamionok parkoltak külön-külön ételnek, italnak. A díszmagyarba öltözött vendégeket helyi specialitással, kemencében sütött vízen kullogóval kínálták, és ökör sült nyárson. Grófok is voltak a vendégek között. De vőfélykedtem olyan lakodalomban is, ahol Lagzi Lajcsiék muzsikáltak. Egy Margit-szigeti esküvői partin csak a terembérlet került másfél millió forintba, és az volt az érdekes, hogy a másik teremben ugyancsak lakodalom zajlott. Zajlott? Dehogy. Odaátról szép lassan átszivárogtak a vendégek a miénkbe, mert emitt sziporkázó volt a hangulat. De az átlagos lagzik is jók, sőt még hangulatosabbak. A szokásokról, a toalettekről Katalin ezt mondja:. — A menyasszonyok többsége klasszikus fehér ruhában megy az oltár elé, a vőlegény szmokingot visel. A koszorúslányok ruhája változatos, már nem egyeduralkodó a rózsaszín. A csokrokat is a legkülönfélébb virágokból kötik. Minden szezonban látunk egy-két extravagáns öltözetű márkapárt, akiket a násznép is megmosolyog. Farsangkor kevés az esküvő Szkrinyárék bánatára. A legközelebbi megrendelés májusra szól. Várni kell még a csibenevelő felszerelésére. Sok lakodalom kell még ahhoz, hogy megvalósulhasson a családi beruházás. Lévay Györgyi Szkringár Barna egy tavalyi esküvőn FOTÓ: FOJTÁN LÁSZLÓ Azok, akik egy évtizeddel ezelőtt jártak utoljára a Szolnok és Debrecen között félúton található alföldi mezővárosban, és most ide látogatnak, jelentős fejlődésnek lehetnek szemtanúi. Az elmúlt évtizedben eltűntek a sáros utcák, a lakások zömében gázzal fűtenek, folyamatosan nő a szennyvízhálózatra kötött épületek száma, kiépült a telefonhálózat. Korszerű, környezetkímélő szilárd hulladéklerakó hely épült, kerékpárutak készültek. Megszépültek a több száz éves Kossuth tér műemlék épületei, félszáz köztéri alkotás díszíti a gondozott parkokat, közterületeket. A városi önkormányzat az intézményi ellátás terén ésszerű átszervezéseket hajtott végre, ugyanakkor napjainkban is működik - a régió fiatalságát is vonzó - nagy múltú gimnázium, a többprofilú mezőgazdasági szakközépiskola. A középfokú szakmai képzés szakiskolai keretek között történik. A város hat általános iskolájában a mai kor követelményeinek megfelelő szintű oktatás folyik. Nyelvi laboratóriumok, szaktantermek, számítógépes termek, iskolai könyvtárak segítik az oktatást. Nem csak a karcagiak, de a régió lakosai is igénybe veszik a Kátai Gábor Kórház járó- és fekvőbeteg-ellátást biztosító szolgáltatásait. Jelenleg is folyik az épület kétmilliárd forintos rekonstrukciója, évről évre nő a gép-, műszerbeszerzésre fordítható összeg is. A városi önkormányzat intézményeiben több mint kétezer fő foglalkoztatása történik. Több ezer azoknak a karcagiaknak a száma is, akik egyéni gazdálkodóként, vállalkozóként a mezőgazdaságban, az iparban, és a kereskedelmi ágazatban és a különböző szolgáltató szférákban találták meg számításukat. A hivatalos ügyek helyben elintézhetők, működik itt okmányiroda, városi bíróság, ügyészség, közjegyzői iroda, földhivatal, rendőrkapitányság, megyei munkaügyi központ és APEH-kirendeltség, ipartestület és vállalkozóknak segítséget nyújtó iroda is. Karcagon pénzügyi szolgáltatóként van jelen az OTP Kereskedelmi Bank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Postabank és a Takarékszövetkezet helyi fiókja. A kereskedelmi ellátásban jelentős fejlődést eredményezett a négy új bevásárlóközpont megépülése. A város iparában is jelentős változások történtek. Karket: A 4. sz. főútvonal mellett található 48,5 hektáros terület infrastrukturális fejlesztése magántőke bevonásával megkezdődött, így folytatódhat a munkahelyteremtést segítő eddigi program. Az önkormányzat kedvező adópolitikája, a város jó színvonalú ellátó rendszere, a pezsgő közélet, amelyben közel száz civi szervezet vesz részt, a város kiemelkedő kulturális és sportélete együttesen biztosítja a hátteret ahhoz, hogy Karcag fejlődése folyamatos legyen. Az itt élők és itt letelepülni szándékozók életkörülményei tovább javultak az elmúlt évben 12 új önkormányzati lakás átadásával, amely a Széchenyi-terv lakásépítési programja keretében - jelentős pályázati forrásból -, a helyi vállalkozók bevonásával készült el. 2002-ben 15 új szociális bérlakás építését tervezi a város. A lakosság - elsősorban az itt élő gyermekek és fiatalok - életminőségét is javította az elmúlt években épült, az úszásoktatásra egész évben alkalmas városi tanuszoda. Karcag lakói szeretik a sportot. A Karcagi Sport Egyesület keretén belül működő szakosztályok közül az NB II-ben játszó labdarúgócsapat, a férfi kosárlabda- és a női kézilabdaszakosztályok tevékenysége jelentős. Nagy hagyományokkal rendelkezik a birkózás és a sakk, szép sikereket értek el a karcagiak az atlétikában, az úszásban, a triatlon-duatlon sportágakban is. Jelentős pályázati forrásból még ebben az évben elkészül a gimnázium melletti új sportudvar, amelyet a lakosság is igénybe vehet majd. A 6 milliárdos költségvetésű önkormányzat önerőből, a kedvező hitellehetőségeket kihasználva, valamennyi pályázati lehetőséggel élve céltudatos városfejlesztést végez. Az elmúlt évben elfogadott új Általános Rendezési Terv alapján elkészül egy 1500 főt befogadó, nemzetközi szintű sportcsarnok terve, a Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút építéséhez a földterületek részben már rendelkezésre állnak, az ipari parkhoz feltáró út építését tervezik. Korszerűsítik a város közvilágítását, folytatódik a járdák javítása, csakúgy, mint a közintézmények belső és külső felújítása. Az északi és a déli külvároson burkolt utak épülnek. Mag közigazgatási területe része a Kunmadaras és térsége vállalkozói övezetnek, amely hosszú távon kedvező lehetőségeket nyújthat. Karcag Város Önkormányzata szeretné, ha a városban a munkanélküliség a jelenlegi 11%-ról tovább csökkenne. Az igen jelentős infrastrukturális fejlesztések megteremtették az alapjait a munkahelyteremtő vállalkozásoknak, így egyre több befektető érkezik Karcagra. Igen kedvező, hogy az „Ipari park” cím elnyerése is tovább bővítette a lehetőségeA polgármesteri hivatalba korszerű telefonközpont kerül, a számítógépes hálózat kiépítése is befejezéséhez közeledik, kórház szakemberei és kapacitása pedig a gyógyturizmus feltételeinek megteremtését teszik lehetővé. Ennek érdekében az önkormányzat ez évben felújítja a Dósa-kutat, a medencéket, s a pályázati forrásból már elkészült reumatológiai kezelésekre szolgáló fürdő melletti épület gyógyászati re megépüljenek azok a szálláshelyek, amelyekhez a terület a fürdő szomszédságában rendelkezésre áll. A gyógyszállókra, kempingekre a közeljövőben nagy szükség lesz. A város lakói nem csak a természeti és épített értéket óvják, ápolják, gyarapítják, de fontosnak tartják kun identitástudatuk őrzését, az elődök által létrehozott örökség megóvását, a városból elszármazott híres személyek életútjának megismertetését, emlékük ápolását. A millennium alkalmából elkészült monumentális kompozíciót (amely a képen látható) - Györfi Sándor, Karcagon élő Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrász alkotását - 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök úr avatta fel. A hagyományos, évről évre egyre színvonalasabb rendezvények, mint a Györffy Napok, Kováts Mihály Emléknapok, a karcagi birkafőző verseny, a Karcagi Lovasnapok, az augusztus 20-ához kapcsolódó Nagykunsági Kulturális Napok a megemlékezésen túl a helyben élő alkotók, művészek részére is bemutatkozási lehetőséget nyújtanak. A kulturális intézmények, a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ, a Györffy István Nagykun Múzeum rangos képző- és népművészeti kiállítások, hangversenyek színhelye. A város három komolyzenei együttesének koncertjei, színházi előadások várják a kikapcsolódni vágyókat. A városi könyvtár gazdag dokumentumállománnyal, zenei videorészleggel, internethasználattal is a könyvtárlátogatók rendelkezésére áll, információs központként is működik, csakúgy, mint a TOURINFORM Iroda. A karcagiak ismerik múltjukat, ismerik jelenüket. A hetente egyszer megjelenő Karcagi Hírmondó és a heti két adásnappal működő Városi Televízió biztosítja a naprakész információkat. A hagyományőrző civil szervezetek közül kiemelkedő szerepe van a Lovas Egyesületnek, a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesületnek, s az országos szintű Kunszövetségnek, amelynek elnöke Karcag polgármestere. A város pezsgő szellemi életét bizonyítja az elmúlt 10 évben megjelent közel ötven igen komoly tudományos kutatásokat feldolgozó kiadvány, amely a városi önkormányzat jóvoltából jelenhetett meg. Komoly szellemi tőke van ebben a városban. A felkészült tudósokat, művészeket, írókat, zenészeket és a lakosságot összekötő kapocs nem más, mint a város szeretete, a „karcagiság”, amelyre olyan nagyon büszkék.„ Az elmúlt évben ISO minősítést szerzett köztisztviselői kar munkáját e feltételek javítják, korszerűsítik, gyorsítják az ügyintézést. A város idegenforgalmának fejlesztése érdekében is jelentős erőfeszítések történtek. A Világörökség részévé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Park védett növény- és állatvilága, a védetté nyilvánított kunhalmok, a Kecskem-tó környéke az ökoturizmus, a nemrégiben gyógyvízzé nyilvánított városi strandfürdő és a szomszédságában található eszközökkel és berendezésekkel való ellátása érdekében nyújt be pályázatot. Nagy kihívás a városnak, hogy a gyógyulni vágyók része Nagykun Millenniumi Emlékmű Alkotók: Györfi Sándor, szobrász, ifj. Györfi Sándor, kőfaragó Fotó: Dulovits Tibor