Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-20 / 43. szám
4 Közmédium-vezetők nyilatkozata Visszautasítják az intézményeik függetlenségében kételkedő állításokat Közös nyilatkozatban utasították viszsza a közszolgálati intézmények tájékoztatási gyakorlatát kritizáló és a pártatlanságukat megkérdőjelező véleményeket a közmédiumok vezetői. Hollós János rádióalelnök szerint „Divattá vált, hogy sötét politikai és gazdasági hátsó szándékok mentén egyesek vegyék a bátorságot, hogy lábtörlőnek használják a nemzeti kultúra és tájékoztatás ma is hiteles terjesztőit és megőrzőit”. A leghatározottabban visszautasítjuk azokat a homályos célozgatásokat, amelyek kétségbe vonják intézményeink függetlenségét, tájékoztatásának pártatlanságát, objektivitását — áll abban a közleményben, amelyet közösen jegyez a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió elnöke. A közszolgálati médiumok közös sajtótájékoztatót tartó vezetői szerint a legszigorúbb nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállják a hiteles, pontos, objektív tájékoztatás tekintetében. Hollós János rádióalelnök bevezetőjében közölte: „Divattá vált, hogy sötét politikai és gazdasági hátsó szándékok mentén egyesek vegyék a bátorságot, hogy lábtörlőnek használják a nemzeti kultúra és tájékoztatás ma is hiteles terjesztőit és megőrzőit. Mindezt olyan társadalmi környezetben, amikor a legkevésbé lehet a közszolgálati cégekre mutogatni a tekintetben, hogy részt vennének a közéleti gyalázkodásban”. A rádió elnöke, Kondor Katalin szerint az intézményt és annak új vezetését szeptember óta folyamatos nemtelen támadások érik. A kifogásolt nyilatkozatok egyik példájaként idézte - név említése nélkül, ám szó szerint — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége első emberének, Wisinger Istvánnak egy múlt heti nemzetközi konferencián elhangozott előadásából azt a megjegyzést, hogy „a közszolgálatot a lehető legolcsóbban előadott, de legdrágábban előállított politikai pornográfia képviseli, amely napról napra hirdeti a kormányzó erők diadalát, hogy hogyan építik fel a kapitalizmust”. Kondor és Mendreczky Károly, a Magyar Televízió elnöke is azt közölte, hogy műsoraikban a kormánypártok szereplései nem érik el a médiahatóság által francia mintára ajánlatosnak tartott kétharmados szintet. Tájékoztatásuk szerint az előző választást megelőzően jóval magasabb kormányzati szerepléseket mutattak ki a közszolgálati műsorokban. Hollós kérdésünkre betarthatatlannak nevezte az ORTT kampányidőszakra kiadott útmutatójának azt a pontját, hogy választási hajrában a kormányzati és önkormányzati tevékenységről ne politikusok, hanem köztisztviselők nyilatkozzanak. Szerinte a minisztériumok sajtóosztályai döntik el, hogy ki ad interjút. A három közszolgálati intézmény vezetője bejelentette azt is, hogy megalakították a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségét. Ide Hollós szavai szerint azokat várják, akiknek a MÚOSZ túlságosan balos, a Magyar Újságírók Közössége pedig jobbos, ők maguk pedig középen akarnak maradni. Az új szervezetbe rögtön jelentkezett a sajtótájékoztatón résztvevő Siklósi Beatrix, A Hét című műsor volt főszerkesztője azzal a javaslattal, hogy a belépés feltétele az átvilágítási papír benyújtása legyen. Ezt a lépést, saját hatáskörében a rádióban is elrendelő Hollós elfogadhatónak nevezte. A rádióban egyébként a hozzá tartozó területeken dolgozó „a Krónikát és híreket készítő, Budapesten dolgozó belsős munkatársak” bemutatták a papírjaikat Hollósnak. H. Z. Lovas Lajos az MTI alelnöke, Pekár István a Duna TV, Kondor Katalin a rádió, és Mendreczky Károly az MTV elnöke fotó sopronyi gyula Álságosnak minősítette a Magyar Rádió körzeti stúdióvezetői posztjaira kiírt pályázati elbírálást Tukacs István, Nyíregyháza szocialista alpolgármestere, miután részt vett a helyi körzeti szerkesztőség vezetői állására pályázó újságírók meghallgatásán. A Magyar Rádió vezetése — élén Kondor Katalin elnökkel — tegnap a helyi stúdióvezetői posztra jelentkező három újságírót, köztük a szerkesztőség eddigi vezetőjét hallgatta meg. Erre megfigyelőként meghívást kapott a városi és a megyei önkormányzat vezetése is. Tukacs István a meghallgatás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a meghívott önkormányzati vezetők nem tekinthettek bele a pályázati anyagokba, megjegyzéseik nem kerültek be a jegyzőkönyvbe. Mint mondta, szerinte a stúdióvezető személyéről már a meghallgatás előtt döntöttek, így az önkormányzati vezetők a közeljövőben nyilvánosságra kerülő döntéssel - miként fogalmazott - nem vállalnak közösséget. Röviden Megérkezett Deutsch feljelentése Kedden megérkezett a Legfőbb Ügyészségre Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter feljelentése, amit azért tett, mert tudomása szerint rá nézve rágalmazó fénymásolt szövegeket terjesztenek róla az újságírók. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki ellen tett feljelentést a Fidesz alelnöke. Laphírek szerint egy közjegyző által hitelesített nyilatkozatról van szó, amely, mint az Index internetes újság fogalmazott, különféle vádakat tartalmaz Deutsch ellen. A Fidesz szóvivője, Farkas Attila az Indexnek nem kívánta kommentálni a feljelentést, így azt sem árulta el, hogy Deutsch ki ellen tartotta szükségesnek a jogi lépések megtételét. A sportminiszter már pénteki tájékoztatóján kilátásba helyezte: pert indít az ellen a sajtóorgánum ellen is, amelyik nyilvánosságra hozza az iratok tartalmát. (Munkatársunktól) Szabó csalással vádolja Csurkát Csalás miatt újabb büntetőfeljelentést tesz Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke ellen Szabó Lukács független parlamenti képviselő, a Nemzeti Néppárt elnöke. Szabó Lukács tudósítónkkal közölte: az Állami Számvevőszéknek a MIÉP gazdálkodásáról szóló legújabb jelentése szerint a MIÉP a 2000. évi teljes támogatásának 93 százalékát, azaz 215 millió forintot a Csurka István által létrehozott Magyar Út Alapítványnak utalta át. Hozzátette: a beszámoló szerint az utalás az országos elnökség döntésén alapult, de ilyen jellegű határozat - állítja Szabó Lukács - nincs. (Debreceni tudósítónktól) Németh Péter a Népszava élén Németh Pétert, a Népszava jelenlegi főszerkesztő-helyettesét kérték fel a megbízott főszerkesztői teendők ellátására a lapot kiadó NSZ 1999 Rt. tulajdonosai kedden - tájékoztatott a szerkesztőség. A közlemény szerint a főszerkesztői megbízásról a csütörtöki igazgatósági ülésen születik hivatalos döntés. A változtatást az tette szükségessé, hogy a Népszava eddigi főszerkesztője, N. Bíró László hétfőn rendkívüli felmondással megszüntette munkaszerződését és megbízási jogviszonyát. (MTI) NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. FEBRUÁR 20., SZERDA Törvénysértő MIÉP-befolyás a Pannon Rádióban Médiatörvénybe ütközőnek minősítette az Országos Rádió és Televízió Testület, hogy a Csurka István MIÉP-elnök és élettársa által alapított Bocskai Szabadegyetem 26 százalékos tulajdonosa a Pannon Rádiónak. A tévékre és rádiókra érvényes jogszabály a média függetlenségének megőrzése érdekében tiltja, hogy párt közvetlen befolyást szerezzen egy műsorszolgáltatóban. Az alapítvány 2000 augusztusában szerzett részesedést a rádiót működtető Gidó Média Kft.-ben. A tulajdonosváltást azonban a cég nem jelezte az ORTT-nek, és nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét a médiahatóság felszólító levele ellenére sem. Az ORTT az után kezdte vizsgálni az ügyet, hogy az SZDSZ által delegált tag, Tímár János tudomást szerzett erről, több mint egy évvel a tulajdonszerzés után. Az ORTT 30 napot adott a Gidó Médiának, hogy az összeférhetetlenséget szüntesse meg. A határidő lejárta után kötbért szabnak ki, hatvan nap után pedig felbontják a hétéves szerződést, amelyet az ORTT kötött a Gidóval. A döntést a hatóság MIÉP-es delegáltja nem szavazta meg. A hét végi tévényilatkozatában Győri Béla MIÉP-szóvivő által „MIÉP- rádiónak” aposztrofált Pannont az ORTT korábban már büntette műsorának tartalma miatt is. A kisebbségek megsértése mellett azt rótta fel, hogy a rádió a MIÉP befolyása alatt áll, a médiatörvény tiltása ellenére. Csurka István az MTI-nek nyilatkozva a jogszabályt idézte, és kijelentette: az alapítványtevő nem szólhat bele az alapítvány működésébe, csak indítványozhatja a kuratórium feloszlatását. Ehhez a lépéshez nyomós ok szükséges, például ha a kuratórium veszélyezteti az alapítvány működését, ilyen nyomós ok azonban nem áll fenn — fogalmazott, hozzátéve: sajnálja, hogy az ORTT feltételezésekre alapozva hozta meg döntését. A MIÉP-es politikus megfogalmazása szerint egyébként rokonszenvel figyeli a Pannon Rádió működését. Haszán Zoltán Szájer a parlamentbe hívja az MSZP-t MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés február 26-i plenáris ülésén való részvételre és a kétharmados médiatörvény módosításának támogatására kéri Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője az MSZP képviselőit abban a levélben, amelyet kedden küldött Nagy Sándor szocialista frakcióvezetőnek. A Fidesz a napokban benyújtotta a médiatörvény uniós jogharmonizációs javaslatát, miután az MSZP bejelentette, hogy nem vesz részt a választások előtt a parlament utolsó ülésén. Ezt azzal indokolták, hogy Orbán Viktor „lehazaárulózta” őket a parlamentben. A kétharmados törvény elfogadását eddig az MSZP akadályozta meg a csonka, csak kormánypárti jelöltekből álló közszolgálati médiakuratóriumok miatt. Szájer arra kérte Nagyot, hogy az MSZP-frakció korábbi elhatározásától eltérően biztosítsa részvételét az ülésen, és szavazza meg a kétharmados törvény módosítását. A fideszes politikus szerint a médiatörvény általuk kezdeményezett módosítása nélkülözhetetlen hazánk európai uniós csatlakozási tárgyalásainak sikeres folytatásához. Szájer kezdeményezésével kapcsolatban Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: a szocialista képviselőcsoport hétfőn dönt arról, részt vesz-e a parlament február 26-i ülésén. A szocialisták korábban eltérően nyilatkoztak arról, hogy részt vesznek-e a plenáris ülésen. Katona azt is közölte: szakértőik addig megvizsgálják, valóban kizárólag az uniós jogharmonizációhoz szükséges módosításokkal terjesztettéke a Ház elé a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt. Katona hiányolta, hogy Szájer levelében nem kért elnézést a szocialistáktól a hazaárulózásért. Nyilvános vagyonbevallások A mentelmi bizottság nem vizsgálja Torgyán villáját A köztársasági elnöknek, az ombudsmanoknak, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék elnökének vagyonnyilatkozatai éppúgy nyilvánosak lesznek, mint a parlamenti képviselőkéi. Így foglalt állást kedden a parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága. Az állásfoglalásra Áder János, az Országgyűlés elnöke kérte fel a testületet, miután a parlament úgy döntött, a közhatalmi feladatokat ellátó és a közvagyonnal gazdálkodó szervezetek vezetői is kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság elnöke közölte, nem javasolják Horváth Béla kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ellene Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tett feljelentést amiatt, hogy alaptalanul rágalmazta meg a pártot gazdasági bűncselekményekkel. Isépy többek közt azzal indokolta a döntést, hogy az ügyben már folyamatban van egy polgári peres eljárás is. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy megindítja az összeférhetetlenségi eljárást Keller László szocialista képviselő ügyében. A Béhm Ügyvédi Iroda szerint Keller jogosulatlanul szerezte meg és használta fel az iroda és a Környezetgazdálkodási Intézet között létrejött szerződést, amikor a dokumentumot a sajtó útján ismertette. A bizottság több tagja úgy véli, bár lefolytatják az eljárást, de a dokumentumok nyilvánosságra hozása miatt Kellert nem lehet elmarasztalni. Isépy tájékoztatott arról is, hogy saját hatáskörében elutasítja a Torgyán József kisgazda elnök és felesége vagyonnyilatkozatát kifogásoló kezdeményezést. Az APEH Üldözötteinek Szövetsége elnökének állítása szerint ugyanis a Torgyán házaspár nyilatkozatában szereplő vagyon nem fedezheti villaépítésüket. Isépy szerint ezt a kérdést csak a rendőrség vagy az APEH vizsgálhatja. I. B. Az elmúlt évben megnövekedett a nemzetbiztonsági szakszolgálat külső megrendeléseinek száma - többek között ezt tartalmazta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységéről szóló parlamenti beszámoló, amelyet Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter ismertetett a nemzetbiztonsági bizottsággal. Keleti György, a testület szocialista elnöke elmondta: befejeződött a mobiltelefon-lehallgató rendszer üzembe helyezése. Megbízható a választási rendszer Folytatás az 1. oldalról Salamon hangsúlyozta, hogy a választási szervekbe valamennyi párt delegálhatja képviselőjét, s a szavazatösszesítés is nyilvános. Ennek ellenére a magyar fél nyitott arra - fogalmazott a politikus -, hogy az EBESZ dokumentumaiban szereplő valamennyi választási intézményt meghonosítsa. A hatályos törvények egyébként a hazai — és a külföldi — választási megfigyelőkről nem rendelkeznek, bár információnk szerint a nemzetközi szervezet szakértői már korábban is felhívták a figyelmet erre. Salamon elmondta, hogy a találkozón a képviselők tájékoztatást adtak az Országos Választási Bizottság (OVB) meg Az MSZP kedden benyújtotta országos listáját az OVB-hez. A választási bizottság a lista nyilvántartásba vételéről várhatóan mai ülésén dönt, és ezt követően a szocialisták delegálhatják képviselőjüket az OVB-be. A Fidesz illetékesei viszont csak annyit nyilatkoztak, hogy országos listájuk bejegyzését várhatóan a hét végéig kezdeményezik választásának módjáról, és ezzel kapcsolatban „élénk eszmecsere” bontakozott ki az ellenzék és a kormánypártok között. Wiener György szocialista képviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az MSZP néhány politikusa részben a választási bizottság kiegyensúlyozatlan összetétele, részben a rendkívül éles hangú kampány miatt kezdeményezte korábban nemzetközi megfigyelők meghívását. Wiener szerint a helyzet indokolja, hogy a külföldi szakértők a választás folyamatát a korábbinál fokozottabban ellenőrizzék. Az EBESZ képviselői viszont kijelentették közölte Salamon hogy most is a szokásos rutinszerű jelenlétre készülnek. Ezt Wiener cáfolta, hozzátéve: a külföldi szakértők csak a pártok képviselőivel folytatott megbeszélést követően alakíthatják ki álláspontjukat. Az EBESZ háromfős delegációja már találkozott az OVB és az Országos Választási Iroda tagjaival, néhány párt, valamint a Kelet-közép-európai Választási Szakértők Egyesülete képviselőivel, míg ma többek között az MSZP-frakció vezetőjével, illetőleg a sajtó néhány reprezentánsával folytatnak megbeszélést. A külföldi szakértők eddigi tapasztalataikról egyelőre nem kívántak nyilatkozni. L. K. Kovács a külügyminiszter-jelölt Folytatás az 1. oldalról Kovács László a tájékoztatón beszámolt brüszszeli tárgyalásairól. Elmondta: arról tájékoztatta partnereit, hogy indokolatlanul hosszúnak tartja csatlakozásunk tízéves átmeneti idejét, azt szerinte három évre lehetne rövidíteni. Magyarország a biztonságos, stabil, szociális Európa létrejöttében érdekelt - fogalmazott a miniszterjelölt. A NATO vezetőivel folytatott megbeszélések kapcsán azt emelte ki: ha Magyarországnak szocialista kormánya lesz, akkor hazánk támogatni fogja az Észak-atlanti Szövetség bővítését. Ezt a folyamatot nem a kétoldalú kapcsolatok alakulásától teszi függővé. A sajtótájékoztatót követően a két politikus a Széchenyi téren a Hűségzászlónál találkozott a soproniakkal. A rendezvényt önmagukat nemzeti érzelműnek mondott fiatalok kisebb csoportja bekiabálással és füttykoncerttel zavarta meg. Egy fiatalember kakastollas csendőr egyenruhában jelent meg a téren. Néhány idősebb ember pedig azt kiabálta a szocialistáknak: „Ávósok, menjetek gyónni!” A kampánystáb nem reagált a történtekre, a több száz szimpatizáns egybegyűltnek tovább dedikálták a pártprogramot. Kovács László Medgyessy országjárása A szocialisták miniszterelnök-jelöltje négyhetes kampánykörútba kezdett kedden, az országjárás végállomása március 14-én Kecskeméten lesz. Medgyessyt és kampánycsapatát látványos elemekkel díszített kisbuszkonvoj szállítja. A nemzeti színekkel ékesített járműveken a szocialisták jelmondata, „Velünk az ország!” olvasható. A kísérő konvoj tagjai feltűnő piros egyendzsekiket viselnek. Medgyessy és csapata az egy hónap alatt mindennap négy-öt városban áll meg. Azzal számolnak, hogy a miniszterelnök-jelölt a körúton 2-300 ezer emberrel tud majd személyesen találkozni, szót váltani. Medgyessy a településeken különböző programokon, fórumokon vesz részt, de mindenütt találkozik a helyi vállalkozókkal, véleményformálókkal is. A miniszterelnök-jelölt a nagyvárosokban, megyeszékhelyeken naponta tart majd sajtótájékoztatókat, amelyeken az MSZP programján és személyes kötelezettségvállalásainak ismertetésén túl országjárásának tapasztalatairól is számot ad. A megyeszékhelyeken és nagyvárosokban esténként Medgyessy nagyrendezvényeken vesz részt, ahol beszédét követően látványos kampányshow-műsorokat tartanak. Ezekre várják azt a több mint 220 ezer embert, akik válaszoltak Medgyessy hozzájuk intézett levelére. A körút különböző programjain csatlakoznak a miniszterelnök-jelölthöz az MSZP vezetői, köztük Kovács László pártelnök, Szili Katalin elnökhelyettes és Juhász Ferenc alelnök. Medgyessy országjárása során időről időre várhatóan még 6-8 miniszterjelöltjét mutatja be. K. J. T.