Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

4 Közmédium-vezetők nyilatkozata Visszautasítják az intézményeik függetlenségében kételkedő állításokat Közös nyilatkozatban utasították visz­­sza a közszolgálati intézmények tájé­koztatási gyakorlatát kritizáló és a pártatlanságukat megkérdőjelező vé­leményeket a közmédiumok vezetői. Hollós János rádióalelnök szerint „Di­vattá vált, hogy sötét politikai és gaz­dasági hátsó szándékok mentén egye­sek vegyék a bátorságot, hogy lábtörlő­nek használják a nemzeti kultúra és tá­jékoztatás ma is hiteles terjesztőit és megőrzőit”. A leghatározottabban visszautasítjuk azokat a homályos célozgatásokat, ame­lyek kétségbe vonják intézményeink füg­getlenségét, tájékoztatásának pártatlansá­gát, objektivitását — áll abban a közle­ményben, amelyet közösen jegyez a Ma­gyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió elnö­ke. A közszolgálati médiumok közös saj­tótájékoztatót tartó vezetői szerint a leg­szigorúbb nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállják a hiteles, pontos, ob­jektív tájékoztatás tekintetében. Hollós János rádióalelnök bevezetőjé­ben közölte: „Divattá vált, hogy sötét po­litikai és gazdasági hátsó szándékok mentén egyesek vegyék a bátorságot, hogy lábtörlőnek használják a nemzeti kultúra és tájékoztatás ma is hiteles ter­jesztőit és megőrzőit. Mindezt olyan tár­sadalmi környezetben, amikor a legke­vésbé lehet a közszolgálati cégekre muto­gatni a tekintetben, hogy részt vennének a közéleti gyalázkodásban”. A rádió elnöke, Kondor Katalin sze­rint az intézményt és annak új vezetését szeptember óta folyamatos nemtelen tá­madások érik. A kifogásolt nyilatkoza­tok egyik példájaként idézte - név emlí­tése nélkül, ám szó szerint — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége első emberének, Wisinger Istvánnak egy múlt heti nemzetközi konferencián el­hangozott előadásából azt a megjegy­zést, hogy „a közszolgálatot a lehető legolcsóbban előadott, de legdrágábban előállított politikai pornográfia képvise­li, amely napról napra hirdeti a kor­mányzó erők diadalát, hogy hogyan épí­tik fel a kapitalizmust”. Kondor és Mendreczky Károly, a Magyar Televízió elnöke is azt közölte, hogy műsoraikban a kormánypártok szereplései nem érik el a médiahatóság által francia mintára ajánlatosnak tartott kétharmados szintet. Tájékoztatásuk szerint az előző válasz­tást megelőzően jóval magasabb kor­mányzati szerepléseket mutattak ki a közszolgálati műsorokban. Hollós kérdésünkre betarthatatlannak nevezte az ORTT kampányidőszakra ki­adott útmutatójának azt a pontját, hogy választási hajrában a kormányzati és ön­­kormányzati tevékenységről ne politiku­sok, hanem köztisztviselők nyilatkozza­nak. Szerinte a minisztériumok sajtóosz­tályai döntik el, hogy ki ad interjút. A három közszolgálati intézmény ve­zetője bejelentette azt is, hogy megalakí­tották a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségét. Ide Hollós szavai szerint azokat várják, akiknek a MÚOSZ túlsá­gosan balos, a Magyar Újságírók Közös­sége pedig jobbos, ők maguk pedig közé­pen akarnak maradni. Az új szervezetbe rögtön jelentkezett a sajtótájékoztatón résztvevő Siklósi Beatrix, A Hét című műsor volt főszerkesztője azzal a javas­lattal, hogy a belépés feltétele az átvilágí­tási papír benyújtása legyen. Ezt a lépést, saját hatáskörében a rádióban is elrendelő Hollós elfogadhatónak nevezte. A rádió­ban egyébként a hozzá tartozó területe­ken dolgozó „a Krónikát és híreket készí­tő, Budapesten dolgozó belsős munkatár­sak” bemutatták a papírjaikat Hollósnak. H. Z. Lovas Lajos az MTI alelnöke, Pekár István a Duna TV, Kondor Katalin a rá­dió, é­s Mendreczky Károly az MTV elnöke fotó sopronyi gyula Álságosnak minősítette a Magyar Rádió körzeti stúdióvezetői posztjaira ki­írt pályázati elbírálást Tukacs István, Nyíregyháza szocialista alpolgármeste­re, miután részt vett a helyi körzeti szerkesztőség vezetői állására pályázó új­ságírók meghallgatásán. A Magyar Rádió vezetése — élén Kondor Katalin el­nökkel — tegnap a helyi stúdióvezetői posztra jelentkező három újságírót, köztük a szerkesztőség eddigi vezetőjét hallgatta meg. Erre megfigyelőként meghívást kapott a városi és a megyei önkormányzat vezetése is. Tukacs Ist­ván a meghallgatás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a meghívott önkormányzati vezetők nem tekinthettek bele a pályázati anyagokba, meg­jegyzéseik nem kerültek be a jegyzőkönyvbe. Mint mondta, szerinte a stú­dióvezető személyéről már a meghallgatás előtt döntöttek, így az önkor­mányzati vezetők a közeljövőben nyilvánosságra kerülő döntéssel - miként fogalmazott - nem vállalnak közösséget. R­öviden Megérkezett Deutsch feljelentése Kedden megérkezett a Legfőbb Ügyész­ségre Deutsch Tamás ifjúsági és sportmi­niszter feljelentése, amit azért tett, mert tudomása szerint rá nézve rágalmazó fénymásolt szövegeket terjesztenek róla az újságírók. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki ellen tett feljelentést a Fidesz alel­­nöke. Laphírek szerint egy közjegyző ál­tal hitelesített nyilatkozatról van szó, amely, mint az Index internetes újság fo­galmazott, különféle vádakat tartalmaz Deutsch ellen. A Fidesz szóvivője, Farkas Attila az Indexnek nem kívánta kommen­tálni a feljelentést, így azt sem árulta el, hogy Deutsch ki ellen tartotta szükséges­nek a jogi lépések megtételét. A sportmi­niszter már pénteki tájékoztatóján kilátás­ba helyezte: pert indít az ellen a sajtóorgá­num ellen is, amelyik nyilvánosságra hoz­za az iratok tartalmát. (Munkatársunktól) Szabó csalással vádolja Csurkát Csalás miatt újabb büntetőfeljelentést tesz Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke ellen Szabó Lukács független parlamenti képviselő, a Nem­zeti Néppárt elnöke. Szabó Lukács tudó­­sítónkkal közölte: az Állami Számvevő­­széknek a MIÉP gazdálkodásáról szóló legújabb jelentése szerint a MIÉP a 2000. évi teljes támogatásának 93 százalékát, azaz 215 millió forintot a Csurka István által létrehozott Magyar Út Alapítvány­nak utalta át. Hozzátette: a beszámoló szerint az utalás az országos elnökség döntésén alapult, de ilyen jellegű határo­zat - állítja Szabó Lukács - nincs. (Deb­receni tudósítónktól) Németh Péter a Népszava élén Németh Pétert, a Népszava jelenlegi fő­szerkesztő-helyettesét kérték fel a megbí­zott főszerkesztői teendők ellátására a la­pot kiadó NSZ 1999 Rt. tulajdonosai ked­den - tájékoztatott a szerkesztőség. A közlemény szerint a főszerkesztői megbí­zásról a csütörtöki igazgatósági ülésen születik hivatalos döntés. A változtatást az tette szükségessé, hogy a Népszava eddigi főszerkesztője, N­. Bíró László hétfőn rendkívüli felmondással megszün­tette munkaszerződését és megbízási jog­viszonyát. (MTI) NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. FEBRUÁR 20., SZERDA Törvénysértő MIÉP-befolyás a Pannon Rádióban Médiatörvénybe ütközőnek minősítette az Országos Rádió és Televízió Testület, hogy a Csurka István MIÉP-elnök és élet­társa által alapított Bocskai Szabadegye­tem 26 százalékos tulajdonosa a Pannon Rádiónak. A tévékre és rádiókra érvényes jogszabály a média függetlenségének megőrzése érdekében tiltja, hogy párt közvetlen befolyást szerezzen egy mű­sorszolgáltatóban. Az alapítvány 2000 augusztusában szerzett részesedést a rá­diót működtető Gidó Média Kft.-ben. A tulajdonosváltást azonban a cég nem je­lezte az ORTT-nek, és nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét a média­hatóság felszólító levele ellenére sem. Az ORTT az után kezdte vizsgálni az ügyet, hogy az SZDSZ által delegált tag, Tímár János tudomást szerzett erről, több mint egy évvel a tulajdonszerzés után. Az ORTT 30 napot adott a Gidó Mé­diának, hogy az összeférhetetlenséget szüntesse meg. A határidő lejárta után kötbért szabnak ki, hatvan nap után pedig felbontják a hétéves szerződést, amelyet az ORTT kötött a Gidóval. A döntést a hatóság MIÉP-es delegáltja nem szavazta meg. A hét végi tévényilatkozatában Győri Béla MIÉP-szóvivő által „MIÉP- rádiónak” aposztrofált Pannont az ORTT korábban már büntette műsorának tartal­ma miatt is. A kisebbségek megsértése mellett azt rótta fel, hogy a rádió a MIÉP befolyása alatt áll, a médiatörvény tiltása ellenére. Csurka István az MTI-nek nyilatkozva a jogszabályt idézte, és kijelentette: az alapítványtevő nem szólhat bele az ala­pítvány működésébe, csak indítványoz­hatja a kuratórium feloszlatását.­­ Ehhez a lépéshez nyomós ok szükséges, például ha a kuratórium veszélyezteti az alapít­vány működését, ilyen nyomós ok azon­ban nem áll fenn — fogalmazott, hozzáté­ve: sajnálja, hogy az ORTT feltételezé­sekre alapozva hozta meg döntését. A MIÉP-es politikus megfogalmazása szerint egyébként rokonszenvel figyeli a Pannon Rádió működését. Haszán Zoltán Szájer a parlamentbe hívja az MSZP-t MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés február 26-i plenáris ülésén való részvételre és a kétharmados médiatörvény módosításának támogatá­sára kéri Szájer József, a Fidesz frakció­­vezetője az MSZP képviselőit abban a levélben, amelyet kedden küldött Nagy Sándor szocialista frakcióvezetőnek. A Fidesz a napokban benyújtotta a médiatörvény uniós jogharmonizációs javaslatát, miután az MSZP bejelentette, hogy nem vesz részt a választások előtt a parlament utolsó ülésén. Ezt azzal indo­kolták, hogy Orbán Viktor „lehazaáru­­lózta” őket a parlamentben. A kétharma­dos törvény elfogadását eddig az MSZP akadályozta meg a csonka, csak kor­mánypárti jelöltekből álló közszolgálati médiakuratóriumok miatt. Szájer arra kérte Nagyot, hogy az MSZP-frakció korábbi elhatározásától eltérően biztosítsa részvételét az ülésen, és szavazza meg a kétharmados törvény módosítását. A fideszes politikus szerint a médiatörvény általuk kezdeményezett módosítása nélkülözhetetlen hazánk eu­rópai uniós csatlakozási tárgyalásainak sikeres folytatásához. Szájer kezdeményezésével kapcsolat­ban Katona Béla, az MSZP frakcióveze­tő-helyettese elmondta: a szocialista képviselőcsoport hétfőn dönt arról, részt vesz-e a parlament február 26-i ülésén. A szocialisták korábban eltérően nyilat­koztak arról, hogy részt vesznek-e a ple­náris ülésen. Katona azt is közölte: szak­értőik addig megvizsgálják, valóban ki­zárólag az uniós jogharmonizációhoz szükséges módosításokkal terjesztették­­e a Ház elé a rádiózásról és televíziózás­ról szóló törvényt. Katona hiányolta, hogy Szájer levelében nem kért elnézést a szocialistáktól a hazaárulózásért. Nyilvános vagyonbevallások A mentelmi bizottság nem vizsgálja Torgyán villáját A köztársasági elnöknek, az ombuds­­manoknak, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék elnökének va­gyonnyilatkozatai éppúgy nyilvánosak lesznek, mint a parlamenti képviselőkéi. Így foglalt állást kedden a parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizott­sága. Az állásfoglalásra Áder János, az Országgyűlés elnöke kérte fel a testületet, miután a parlament úgy döntött, a közha­talmi feladatokat ellátó és a közvagyon­nal gazdálkodó szervezetek vezetői is kö­telesek vagyonnyilatkozatot tenni. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság el­nöke közölte, nem javasolják Horváth Béla kisgazda képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését. Ellene Kuncze Gá­bor, az SZDSZ elnöke tett feljelentést amiatt, hogy alaptalanul rágalmazta meg a pártot gazdasági bűncselekményekkel. Isépy többek közt azzal indokolta a dön­tést, hogy az ügyben már folyamatban van egy polgári peres eljárás is. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy megindítja az összeférhetetlenségi eljárást Keller László szocialista képvise­lő ügyében. A Béhm Ügyvédi Iroda sze­rint Keller jogosulatlanul szerezte meg és használta fel az iroda és a Környezetgaz­dálkodási Intézet között létrejött szerző­dést, amikor a dokumentumot a sajtó út­ján ismertette. A bizottság több tagja úgy véli, bár lefolytatják az eljárást, de a do­kumentumok nyilvánosságra hozása mi­att Kellert nem lehet elmarasztalni. Isépy tájékoztatott arról is, hogy saját hatáskörében elutasítja a Torgyán József kisgazda elnök és felesége vagyonnyilat­kozatát kifogásoló kezdeményezést. Az APEH Üldözötteinek Szövetsége elnöké­nek állítása szerint ugyanis a Torgyán házaspár nyilatkozatában szereplő va­gyon nem fedezheti villaépítésüket. Isépy szerint ezt a kérdést csak a rendőrség vagy az APEH vizsgálhatja. I. B. Az elmúlt évben megnövekedett a nemzetbiztonsági szakszolgálat külső megrendeléseinek száma - többek között ezt tartalmazta a pol­gári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységéről szóló parlamenti beszámoló, amelyet Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter ismerte­tett a nemzetbiztonsági bizottság­gal. Keleti György, a testület szoci­alista elnöke elmondta: befejező­dött a mobiltelefon-lehallgató rend­szer üzembe helyezése. Megbízható a választási rendszer Folytatás az 1. oldalról Salamon hangsúlyozta, hogy a vá­lasztási szervekbe valamennyi párt dele­gálhatja képviselőjét, s a szavazatössze­sítés is nyilvános. Ennek ellenére a ma­gyar fél nyitott arra - fogalmazott a poli­tikus -, hogy az EBESZ dokumentuma­iban szereplő valamennyi választási in­tézményt meghonosítsa. A hatályos tör­vények egyébként a hazai — és a külföldi — választási megfigyelőkről nem rendel­keznek, bár információnk szerint a nem­zetközi szervezet szakértői már koráb­ban is felhívták a figyelmet erre. Salamon elmondta, hogy a találkozón a képviselők tájékoztatást adtak az Or­szágos Választási Bizottság (OVB) meg­ Az MSZP kedden benyújtotta or­szágos listáját az OVB-hez. A vá­lasztási bizottság a lista nyilván­tartásba vételéről várhatóan mai ülésén dönt, és ezt követően a szo­cialisták delegálhatják képviselő­jüket az OVB-be. A Fidesz illeté­kesei viszont csak annyit nyilat­koztak, hogy országos listájuk be­jegyzését várhatóan a hét végéig kezdeményezik­ választásának módjáról, és ezzel kapcso­latban „élénk eszmecsere” bontakozott ki az ellenzék és a kormánypártok kö­zött. Wiener György szocialista képvise­lő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az MSZP néhány politikusa részben a vá­lasztási bizottság kiegyensúlyozatlan összetétele, részben a rendkívül éles han­gú kampány miatt kezdeményezte ko­rábban nemzetközi megfigyelők meghí­vását. Wiener szerint a helyzet indokolja, hogy a külföldi szakértők a választás fo­lyamatát a korábbinál fokozottabban el­lenőrizzék. Az EBESZ képviselői vi­szont kijelentették­­ közölte Salamon hogy most is a szokásos rutinszerű jelen­létre készülnek. Ezt Wiener cáfolta, hoz­zátéve: a külföldi szakértők csak a pártok képviselőivel folytatott megbeszélést kö­vetően alakíthatják ki álláspontjukat. Az EBESZ háromfős delegációja már találkozott az OVB és az Országos Vá­lasztási Iroda tagjaival, néhány párt, va­lamint a Kelet-közép-európai Választási Szakértők Egyesülete képviselőivel, míg ma többek között az MSZP-frakció vezetőjével, illetőleg a sajtó néhány rep­rezentánsával folytatnak megbeszélést. A külföldi szakértők eddigi tapasztalata­ikról egyelőre nem kívántak nyilatkozni. L. K. Kovács a külügyminiszter-j­elölt Folytatás az 1. oldalról Kovács László a tájé­koztatón beszámolt brüsz­­szeli tárgyalásairól. El­mondta: arról tájékoztatta partnereit, hogy indoko­latlanul hosszúnak tartja csatlakozásunk tízéves át­meneti idejét, azt szerinte három évre lehetne rövidí­teni. Magyarország a biz­tonságos, stabil, szociális Európa létrejöttében érde­kelt - fogalmazott a mi­niszterjelölt. A NATO ve­zetőivel folytatott megbe­szélések kapcsán azt emelte ki: ha Magyarországnak szocia­lista kormánya lesz, akkor hazánk támo­gatni fogja az Észak-atlanti Szövetség bővítését. Ezt a folyamatot nem a kétol­dalú kapcsolatok alakulá­sától teszi függővé. A sajtótájékoztatót kö­vetően a két politikus a Széchenyi téren a Hűség­zászlónál találkozott a soproniakkal. A rendez­vényt önmagukat nemzeti érzelműnek mondott fiata­lok kisebb csoportja bekia­bálással és füttykoncerttel zavarta meg. Egy fiatal­ember kakastollas csendőr egyenruhában jelent meg a téren. Néhány idősebb em­ber pedig azt kiabálta a szocialistáknak: „Ávósok, menjetek gyónni!” A kampánystáb nem reagált a történtekre, a több száz szimpa­tizáns egybegyűltnek tovább dedikálták a pártprogramot. Kovács László Medgyessy országjárása A szocialisták miniszterelnök-jelöltje négyhetes kampánykörútba kezdett kedden, az országjárás végállomása március 14-én Kecskeméten lesz. Medgyessyt és kampány­csapatát látványos elemekkel díszített kisbuszkonvoj szállítja. A nemzeti színekkel ékesített járműveken a szocialisták jelmondata, „Velünk az ország!” olvasható. A kí­sérő konvoj tagjai feltűnő piros egyendzsekiket viselnek. Medgyessy és csapata az egy hónap alatt mindennap négy-öt városban áll meg. Az­zal számolnak, hogy a miniszterelnök-jelölt a körúton 2-300 ezer emberrel tud majd személyesen találkozni, szót váltani. Medgyessy a településeken különböző progra­mokon, fórumokon vesz részt, de mindenütt találkozik a helyi vállalkozókkal, véle­ményformálókkal is. A miniszterelnök-jelölt a nagyvárosokban, megyeszékhelyeken naponta tart majd sajtótájékoztatókat, amelyeken az MSZP programján és személyes kötelezettségvállalásainak ismertetésén túl országjárásának tapasztalatairól is számot ad. A megyeszékhelyeken és nagyvárosokban esténként Medgyessy nagyrendezvé­nyeken vesz részt, ahol beszédét követően látványos kampányshow-műsorokat tarta­nak. Ezekre várják azt a több mint 220 ezer embert, akik válaszoltak Medgyessy hoz­zájuk intézett levelére. A körút különböző programjain csatlakoznak a miniszterelnök-jelölthöz az MSZP vezetői, köztük Kovács László pártelnök, Szili Katalin elnökhelyettes és Juhász Fe­renc alelnök. Medgyessy országjárása során időről időre várhatóan még 6-8 minisz­­terjelöltjét mutatja be. K. J. T.

Next