Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám

­ Milliárdok vallási helyszínekre­ ­épült a köztudatba a turizmus mint iparág - Szakértők kellenek a pályázati zsűrikbe A turizmus a világ második legna­gyobb iparága, nyomban az olajipar után következik — állítják a hozzáér­tők. Az iparágak sorában nálunk is több hellyel előreugrott a most véget érő kormányzati ciklus idején. A tu­risztikai devizabevétel tavaly 4,3 milli­árd euró volt az 1998. évi 2,5 milliárd dollárral szemben. A turisztikai ipar beépült a köztudatba mint jó jövede­lemtermelő ágazat. A turisztika előrelépett abban az idő­szakban, amelyben két eseménysorozat is hátráltatta a nemzetközi utazásokat: a ko­szovói háború és az Egyesült Államokat ért terrortámadás. Az itthonról külföldre utazókat további sokk érte: a HTC és a Jorgosz emlékezetes botránya, amikor is cserbenhagyták a turistacsoportokat. Igaz, az utóbbira korrekt választ adott az utaztatási tevékenységet sokadszor sza­bályozó kormányrendelet, amely jócskán megemelte a túraszervezők kötelező va­gyoni biztosítékának összegét. A most búcsúzó kormány folytatta elődjének legjobb kezdeményezéseit. Így például a parlamenti nyílt napok megren­dezését a turizmus témájában, ami nem más, mint állami vezetők és országgyűlé­si képviselők közvetlen eszmecseréje a szakma vállalkozóival. Megvalósította a szocialista Katona Béla javaslatát az üdülésicsekk-rendszer bevezetésére, még ha utóbb megnyirbálta is az erre szánt összeget, még ha utóbb szűkítette is a jut­tatásban részesíthető nyugdíjasok körét. Folytatta az elmúlt négy évben a Tourin­­form-hálózat fejlesztését is, amely már szinte az egész országra kiterjed. Mindezt és még sok egyebet feltehető­en tisztes örökségként értékeli majd a kormányzásra készülő utód, amelynek számos más téren azért lesznek gondjai bőven. Például a Széchenyi-tervel egy­szerre több is. Szemben azzal a demokra­tikus pályázatértékelő rendszerrel, ame­lyet a Horn-kormány hagyott örökül utó­dára, és amelynek bírálóbizottságaiban a szakmai szervezetek képviselői is helyet kaptak, 1999 óta olyan zsűrik értékelik a pályázatokat, amelyek a nyilvánosság teljes kizárásával, mondhatni titkosan működnek. Olyannyira, hogy a zsűrita­gok neveit még az eredmények kihirdeté­se után sem hozzák nyilvánosságra. Hi­vatalosan éppen ezért nem tudható, csak a szakmai szervezetek vezetőitől hallha­tó, hogy jelöltjeik közül alig egy-kettő került be valamelyik zsűribe. Pedig a Széchenyi-terv zsűrijei nagy­ságrenddel nagyobb összegekről dönte­nek, mint az 1998 előtti pályázati rend­szer bírálóbizottságai. Tavaly 25 milliárd, az idén eddig 30 milliárd forintot ítéltek oda a vendégfogadás feltételeit fejleszte­ni szándékozó, általuk kiválasztott pályá­­zóknak. Ám mivel az 55 milliárdból még csak alig egy-két milliárdot fizetett ki a Gazdasági Minisztérium, a kötelezettség teljesítése az utódra marad. Az sem állít­ható teljes biztonsággal, hogy megsok­szorozódott a fogadókapacitás fejleszté­sére és a külföldön folytatandó turisztikai marketingre fordított összeg: ez egyelőre csak az odaígért pénzmennyiségre igaz. Az utódnak azonban még akkor is tel­jesíteni kell az ígéreteket, ha esetleg nem ért egyet a pályázati célok arányaival. Ha nem találja ésszerűnek, hogy csupán gyógyfürdőből egyszerre legalább 43- nak, a vallási turizmus számára fontos helyszínből pedig 89-nek a megépítését vagy újjáépítését kell az adóforintok mil­­liárdjaival támogatnia, miközben az olyan közkedvelt módozatok fejlesztésé­re, mint az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi vagy a falusi turizmus nem költhet. Nem találtatott az elmúlt négy évben elegendő forrás ahhoz sem, hogy eltöröl­hessék a turisztikai vállalkozókat sújtó különadókat. Pedig a szabályozórendszer ilyen irányú módosítása a szakma vala­mennyi vállalkozását támogatná, szem­ben a pályázati pénzekkel, amelyek csak a gondosan kiválasztott győzteseket segí­tik a továbbfejlődéshez. Hiányolhatja az utód az örökségből Magyarország jó turisztikai imázsát, illet­ve a hozzá szükséges szellemes jelmon­datot és jelképet (logót) is. Ezek megal­kotása elveszett a bábák - nevezetesen a turisztikai kormányzat és az Országimázs Központ - között. G. Zs. Magyarországon 2001. december végén 941 utazásszervező és 55 utazási ügy­nökség rendelkezett tevékenységi engedéllyel, és országosan 1531 irodával álltak a külföldi és belföldi utazók szolgálatára. A nemzetközi és a belföldi utazásokat tekintve a külföldiek magyarországi látogatásának szervezésében ténylegesen 314, a magyarok külföldre utazásának szervezésében 340 vállal­kozás vett részt tavaly. Az előzetes adatok szerint 2001-ben az utazási irodák szervezésében 588 ezer külföldi látogatott Magyarországra, nyolc százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A turisták 86 százaléka Európából, fe­le Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Hollandiából és Lengyelor­szágból érkezett hazánkba. Sokan jöttek Franciaországból, Svédországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából és Finnországból is. Az Európán kívüli országok közül a turisták további egytizede Ázsiából, túlnyomórészt Izraelből és Japánból, három százaléka az amerikai kontinensről, elsősorban az Egye­sült Államokból jött. A szervezetten érkezett külföldi vendégek átlagos tartóz­kodási ideje 3,7 éjszaka volt (ugyanannyi, mint az előző évben). Kevesebb pénz jut az ifjúsági turizmusra fotó: bánhalmi János Nagyobb az EU szerinti hiányLászló Csaba: Nem tisztogatunk A PM lesz a gazdaságpolitika központja A Pénzügyminisztérium által várt 4,9 százalékos költségvetési hiány kézben tartása érdekében valószínűleg szük­ség lesz a költségvetési törvény módosí­tására -jelezte tegnapi sajtótájékozta­tóján László Csaba. A pénzügyminisz­ter-jelölt szerint a hiányt a kormány el­ső száz napra vállalt intézkedéseinek 200 milliárd forintra becsült költsége sem növeli számottevően. Az MSZP-SZDSZ-kormány által be­vezetni kívánt, tízmillió forint bruttó ár­bevételig igénybe vehető egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a tervek szerint ki­váltaná a társasági adót, az általános for­galmi adót, az osztalékadót, valamint a cégautó után fizetendő adót - derült ki tegnap László Csabának, a pénzügyi tár­ca várományosának teg­napi sajtótájékoztatóján. Az egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok által önként választható eva felső határa a bruttó árbe­vétel 15 százaléka lenne, ám ez, akárcsak az árbe­vételi határ felső szintje ágazatonként eltérő lehet. A pénzügyminiszter-je­lölt elképzelhetőnek tart­ja, hogy a későbbiekben az evával együtt a társasá­gok iparűzésiadó-fizetési kötelezettségüket is „le­tudják”. Erre most még azért nem kerülhet sor, mert az iparűzési adó egy részét az önkormányzatok kap­ják, és az így termelődő bevételeket mással nem lehet kiváltani. Az OECD által készített elemzésből, valamint a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak elküldött noti­­fikációs jelentésből egyértelműen kide­rül, milyen helyzetből indul az új kor­mány költségvetési politikája - mondta László Csaba. A jövőre a hazai gazda­ság 4,3 százalékos növekedését előre­jelző OECD szerint a fiskális politika választási évben megfigyelhető lazulása miatt Magyarországon a következő két évben költségvetési konszolidációra van szükség ahhoz, hogy el lehessen ke­rülni a gazdasági növekedést és a külke­reskedelmi teljesítményt óhatatlanul visszaszorító szigorú monetáris lépése­ket. - Ahhoz, hogy a költségvetés hiányát kézben lehessen tartani, nincs szükség pótköltségvetésre, egyszerűbb, ha mó­dosítjuk a költségvetési törvényt - mondja László Csaba. A pénzügymi­niszter-jelölt egyébként úgy látja, hogy a kormány első száz napja alatt megva­lósítandó intézkedéseinek 200 milliárd forintra becsült költsége miatt érdem­ben nem változik a költségvetés hiánya, hiszen a PM 4,9 százalé­kos becslésének elkészí­tésekor nem számolhatott az idei többletbevételek­kel. Ezenkívül László Csaba szerint az első száz nap nettó hatása az egész évre nézve kisebb lesz 200 milliárd forintnál, hi­szen az intézkedések kö­vetkeztében a költségve­tési bevételek is növeked­ni fognak valamelyest. Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszteri poszt várományosa jelezte, ko­rábban úgy kérték fel erre a tisztségre, hogy az ő tárcája lesz a ma­gyar gazdaságpolitika központja. Ez azonban nem jelentős változás, hiszen a legfontosabb gazdaságpolitikai dönté­sek eddig is a PM-ben születtek. László Csaba megjegyezte azt is, hogy sem a minisztériumban, sem a hozzá tartozó tárcáknál nem tervez „személyi tiszto­gatásokat”, a vezető pozíciók elosztása­kor kizárólag szakmai szempontokat vesznek majd figyelembe. Mihálovits András László Csaba Folytatás az 1. oldalról Az MFB és az ÁPV Rt. összesen 238,5 milliárddal rontja az egyenleget (az idén az autópálya-építések és a szövetkezeti üzletrész-felvásárlások miatt az éllovas az MFB lesz), és erre most az egyéb szer­vezetek rátesznek mintegy 60 milliárd fo­rintot. Ráadásul­­ éppen az autópályák miatt - az EU rendszerében kimutatott ál­lamadósság is nőni fog­­ ebben az évben először­ a GDP 54,2 százalékát teszi majd ki a tavalyi 53,3 százalék után. Érdekes, már a nemzetközi szervezetek is inkább az uniós adatot veszik figyelem­be a statisztikák közlésénél. Az ok, hogy ezek jobban mutatják a deficit nagyságát, a nemzetközi szervezetek szerint így ösz­­szehasonlíthatók a magyar adatok más or­szágokéval. Az OECD egyébként - mint arról beszámoltunk - erre az évre 5,5 szá­zalékos GDP-arányos deficitet jósolt az uniós statisztikai rend szerint, ami maga­sabb a pénzügyi tárca prognózisánál. Annak, hogy a magyar statisztikában kimutatott hiány egyre inkább különbö­zik az uniós rendben elszámolt deficittől, a szakértők szerint egyértelműen az a kormányzati politika az oka, hogy a költ­ségvetésen kívül számolják el az egyes állami kiadásokat. Ilyen állami kiadásnak számít a teljes autópálya-program, a szó- AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HIÁNYA (a GDP százalékában)­ vetkezeti üzletrészek felvásárlása és az egyes állami tulajdonú vállalatok megse­gítése is (például a Malévnak jutatott for­rások). A költségvetésen kívül elszámolt téte­lek előnye, hogy azok a hivatalos statisz­tikákban nem jelennek meg, csak az uni­ónak átküldött jelentésekben. Így a kor­mány anélkül költekezhet, hogy bármifé­le befektetői szankciótól tartania kellene a deficit növekedése miatt - hangsúlyoz­ták lapunknak többen, kiemelve azt is: az eltérést korábban is szívesen magyaráz­ták csupán statisztikai okokra hivatkozva, ám a jelentős különbséget ezzel már nem lehet indokolni. Újabb problémát jelent, hogy az idén a hiány növekedésével lehet számolni mindkét kimutatás szerint - az uniós rendben jobban emelkedik a defi­cit, sőt már tavaly is növekedett. Remél­hető, hogy ez a növekedés nem jelent trendfordulót (a deficit évek óta folyama­tosan csökkent), hiszen az euró bevezeté­séül szabott gazdasági kritériumok sze­rint éppen a hiány mérséklésére volna szükség. Az úgynevezett maastrichti követel­ményekben az infláció és a kamatok, az állam adósságának, illetve az államház­tartás hiányának mértékére vonatkozó előírások vannak. Az inflációnak és a ka­matszintnek közel kell lennie a legjobb uniós országokéhoz - ennek a feltételnek a teljesítésétől van legjobban elmaradva Magyarország. Az infláció csökkentésé­nek követelményéhez azonban most már csatlakozott a hiány mérséklésének szük­ségessége is. Az államháztartási hiány a GDP három százalékát érheti el (ráadásul a legrosszabb esetben, recesszió idején, tehát a valós követelmény inkább a nem­zeti össztermék két százalékát meg nem haladó deficit). A háromszázalékos szin­tet 2000-ben teljesítette Magyarország, ám azóta a mutató romlott. Stabilan telje­síti hazánk az államadósságra vonatkozó kitételt (itt a GDP 60 százaléka alatti szint a kívánatos), ám az megint nem jelent jót, hogy a mutató várhatóan romlik ebben az évben. Várkonyi Iván I Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. ÁPRILIS 27., SZOMBAT R­öviden Leépítés a TDK rétsági gyárában A 875 fős dolgozói létszámot októberig 600-ra csökkenti a TDK rétsági gyára - jelentette be a város önkormányzati ülé­sén Micshiro Tame, a TDK európai igaz­gatója, aki közölte: a lépés oka, hogy az eddig Rétságon működő transzformátor­üzletágukat Ukrajnába telepítik. Ma­gyarországon marad a központ, csak a gyártást helyezik át. A cég továbbra is kötelező érvényűnek tartja magára néz­ve az önkormányzattal hét éve megkö­tött szerződést, amelyben 600 dolgozó foglalkoztatását vállalta. (Tudósítónktól) Gádorosi gazdák blokádja? Az alacsony sertésfelvásárlási árak mi­atti tiltakozásul a Gádorosi Gazdák Be­szerző és Értékesítő Szövetkezetének tagsága azt fontolgatja, hogy az utakra vonul, és blokád alá veszi a legnagyobb dél-alföldi vágóhidakat - mondta érdek­lődésünkre Varga Lajos, a szövetkezet elnöke. A szakember minősíthetetlen­nek nevezte, hogy 220-250 forintot kí­nálnak a feldolgozók a sertés kilójáért, miközben az önköltségi ár valamivel 300 forint felett van. (Tudósítónktól) Új Fotex-vezérigazgató A Fotex Első Amerikai-Magyar Fotó­szolgáltatási Rt. igazgatósága elfogadta, hogy Várszegi Gábor visszavonul a ve­zérigazgatói teendők ellátásától. A jövő­ben elnökként az igazgatóság munkáját irányítja. Az új vezérigazgató Kenedi Róbert lesz. (MTI) Kenesei szállodaavató Balatonkenesén tegnap nyitották meg a Balaton legnagyobb és legkorszerűbb vitorláskikötőjét. A Hotel Marina-Port teljes felújítása már tavasszal befejező­dött, de a szezonnyitóig még elvégezték a szükséges javításokat, finomításokat. (Tudósítónktól) Német-lengyel különalku készül BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ma megint nekirugaszkodik az EU mező­­gazdasági minisztereinek tanácsa a közös agrárpolitika (KAP) reformjának. A spa­nyolországi Murcia városban az évi 40 milliárd eurós brüsszeli agrárkassza olyan jövőjét tervezik, amely „valahol középúton lesz a támogatások teljes meg­szüntetése és a farmerek mai dotációja között”. A politikai, gazdasági, szociális, környezetvédelmi szempontok „újrake­­verése” bevallottan kapcsolódik az unió közeli bővítéséhez. A KAP változatlan fenntartása - legalábbis a mostani tagál­lamok nagy része szerint - „túl nagy tá­mogatásokat nyújtana az új tagországok­nak”, és „túlságosan megterhelné a közös költségvetést”. Jelenleg úgy néz ki, hogy az unióban előbb-utóbb véget kell vetni az agrárkivitel dotációjának, a farmerek­nek adott közvetlen kifizetéseket pedig legalábbis át kell nevezni. Az agrárkasszába legtöbbet befizető németek egy fillérrel sem akarnak többet adni erre a célra. Márpedig a tíz új ország legalább öt-hétmilliárd euróra tart igényt a bővítés utáni első három évben. Ennek a pillanatnyi brüsszeli javasla­tok szerint legfeljebb a negyedét-harma­­dát kapnák meg. Mint ismeretes, ellenté­telezésként egy különleges vidékfejlesz­tési alap ötmilliárd eurójának felét Len­gyelország kapná, hazánk pedig áll szá­zalékát - a mostani számítások szerint körülbelül 525 millió eurót. A murciai tanácskozás elé terjesztett - távolról sem végleges - javaslatok abból indulnak ki, hogy a bővítés önmagában „felborítja a KAP-ot”. Az ügyben legin­kább érintett lengyelek most azt mond­ják, hogy „támogatják a német reformter­veket”. Eszerint belenyugodnának, hogy a lengyel farmerek csak egy részét kapják meg a közvetlen jövedelemtámogatások­nak - ha ugyanígy csökken a mostani tag­államok farmereinek dotálása. Cserébe Varsó még nagyobb vidékfejlesztési ke­retet és kedvezőbb piacra jutási kvótákat vár. Brüsszeli szakértők szerint egy tény­leges vagy hallgatólagos német-lengyel különalku eldöntené a többi tagjelölt or­szág - így hazánk - és Brüsszel pénzügyi vitájának kimenetelét is. Az EU Bizott­ság pénzügyi keretének növelésére - ahogy azt Magyarország is szeretné - eb­ben az esetben nem lesz lehetőség. Füzes Oszkár

Next