Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-27 / 98. szám
Milliárdok vallási helyszínekre épült a köztudatba a turizmus mint iparág - Szakértők kellenek a pályázati zsűrikbe A turizmus a világ második legnagyobb iparága, nyomban az olajipar után következik — állítják a hozzáértők. Az iparágak sorában nálunk is több hellyel előreugrott a most véget érő kormányzati ciklus idején. A turisztikai devizabevétel tavaly 4,3 milliárd euró volt az 1998. évi 2,5 milliárd dollárral szemben. A turisztikai ipar beépült a köztudatba mint jó jövedelemtermelő ágazat. A turisztika előrelépett abban az időszakban, amelyben két eseménysorozat is hátráltatta a nemzetközi utazásokat: a koszovói háború és az Egyesült Államokat ért terrortámadás. Az itthonról külföldre utazókat további sokk érte: a HTC és a Jorgosz emlékezetes botránya, amikor is cserbenhagyták a turistacsoportokat. Igaz, az utóbbira korrekt választ adott az utaztatási tevékenységet sokadszor szabályozó kormányrendelet, amely jócskán megemelte a túraszervezők kötelező vagyoni biztosítékának összegét. A most búcsúzó kormány folytatta elődjének legjobb kezdeményezéseit. Így például a parlamenti nyílt napok megrendezését a turizmus témájában, ami nem más, mint állami vezetők és országgyűlési képviselők közvetlen eszmecseréje a szakma vállalkozóival. Megvalósította a szocialista Katona Béla javaslatát az üdülésicsekk-rendszer bevezetésére, még ha utóbb megnyirbálta is az erre szánt összeget, még ha utóbb szűkítette is a juttatásban részesíthető nyugdíjasok körét. Folytatta az elmúlt négy évben a Tourinform-hálózat fejlesztését is, amely már szinte az egész országra kiterjed. Mindezt és még sok egyebet feltehetően tisztes örökségként értékeli majd a kormányzásra készülő utód, amelynek számos más téren azért lesznek gondjai bőven. Például a Széchenyi-tervel egyszerre több is. Szemben azzal a demokratikus pályázatértékelő rendszerrel, amelyet a Horn-kormány hagyott örökül utódára, és amelynek bírálóbizottságaiban a szakmai szervezetek képviselői is helyet kaptak, 1999 óta olyan zsűrik értékelik a pályázatokat, amelyek a nyilvánosság teljes kizárásával, mondhatni titkosan működnek. Olyannyira, hogy a zsűritagok neveit még az eredmények kihirdetése után sem hozzák nyilvánosságra. Hivatalosan éppen ezért nem tudható, csak a szakmai szervezetek vezetőitől hallható, hogy jelöltjeik közül alig egy-kettő került be valamelyik zsűribe. Pedig a Széchenyi-terv zsűrijei nagyságrenddel nagyobb összegekről döntenek, mint az 1998 előtti pályázati rendszer bírálóbizottságai. Tavaly 25 milliárd, az idén eddig 30 milliárd forintot ítéltek oda a vendégfogadás feltételeit fejleszteni szándékozó, általuk kiválasztott pályázóknak. Ám mivel az 55 milliárdból még csak alig egy-két milliárdot fizetett ki a Gazdasági Minisztérium, a kötelezettség teljesítése az utódra marad. Az sem állítható teljes biztonsággal, hogy megsokszorozódott a fogadókapacitás fejlesztésére és a külföldön folytatandó turisztikai marketingre fordított összeg: ez egyelőre csak az odaígért pénzmennyiségre igaz. Az utódnak azonban még akkor is teljesíteni kell az ígéreteket, ha esetleg nem ért egyet a pályázati célok arányaival. Ha nem találja ésszerűnek, hogy csupán gyógyfürdőből egyszerre legalább 43- nak, a vallási turizmus számára fontos helyszínből pedig 89-nek a megépítését vagy újjáépítését kell az adóforintok milliárdjaival támogatnia, miközben az olyan közkedvelt módozatok fejlesztésére, mint az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi vagy a falusi turizmus nem költhet. Nem találtatott az elmúlt négy évben elegendő forrás ahhoz sem, hogy eltörölhessék a turisztikai vállalkozókat sújtó különadókat. Pedig a szabályozórendszer ilyen irányú módosítása a szakma valamennyi vállalkozását támogatná, szemben a pályázati pénzekkel, amelyek csak a gondosan kiválasztott győzteseket segítik a továbbfejlődéshez. Hiányolhatja az utód az örökségből Magyarország jó turisztikai imázsát, illetve a hozzá szükséges szellemes jelmondatot és jelképet (logót) is. Ezek megalkotása elveszett a bábák - nevezetesen a turisztikai kormányzat és az Országimázs Központ - között. G. Zs. Magyarországon 2001. december végén 941 utazásszervező és 55 utazási ügynökség rendelkezett tevékenységi engedéllyel, és országosan 1531 irodával álltak a külföldi és belföldi utazók szolgálatára. A nemzetközi és a belföldi utazásokat tekintve a külföldiek magyarországi látogatásának szervezésében ténylegesen 314, a magyarok külföldre utazásának szervezésében 340 vállalkozás vett részt tavaly. Az előzetes adatok szerint 2001-ben az utazási irodák szervezésében 588 ezer külföldi látogatott Magyarországra, nyolc százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A turisták 86 százaléka Európából, fele Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Hollandiából és Lengyelországból érkezett hazánkba. Sokan jöttek Franciaországból, Svédországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából és Finnországból is. Az Európán kívüli országok közül a turisták további egytizede Ázsiából, túlnyomórészt Izraelből és Japánból, három százaléka az amerikai kontinensről, elsősorban az Egyesült Államokból jött. A szervezetten érkezett külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 3,7 éjszaka volt (ugyanannyi, mint az előző évben). Kevesebb pénz jut az ifjúsági turizmusra fotó: bánhalmi János Nagyobb az EU szerinti hiányLászló Csaba: Nem tisztogatunk A PM lesz a gazdaságpolitika központja A Pénzügyminisztérium által várt 4,9 százalékos költségvetési hiány kézben tartása érdekében valószínűleg szükség lesz a költségvetési törvény módosítására -jelezte tegnapi sajtótájékoztatóján László Csaba. A pénzügyminiszter-jelölt szerint a hiányt a kormány első száz napra vállalt intézkedéseinek 200 milliárd forintra becsült költsége sem növeli számottevően. Az MSZP-SZDSZ-kormány által bevezetni kívánt, tízmillió forint bruttó árbevételig igénybe vehető egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a tervek szerint kiváltaná a társasági adót, az általános forgalmi adót, az osztalékadót, valamint a cégautó után fizetendő adót - derült ki tegnap László Csabának, a pénzügyi tárca várományosának tegnapi sajtótájékoztatóján. Az egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok által önként választható eva felső határa a bruttó árbevétel 15 százaléka lenne, ám ez, akárcsak az árbevételi határ felső szintje ágazatonként eltérő lehet. A pénzügyminiszter-jelölt elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben az evával együtt a társaságok iparűzésiadó-fizetési kötelezettségüket is „letudják”. Erre most még azért nem kerülhet sor, mert az iparűzési adó egy részét az önkormányzatok kapják, és az így termelődő bevételeket mással nem lehet kiváltani. Az OECD által készített elemzésből, valamint a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak elküldött notifikációs jelentésből egyértelműen kiderül, milyen helyzetből indul az új kormány költségvetési politikája - mondta László Csaba. A jövőre a hazai gazdaság 4,3 százalékos növekedését előrejelző OECD szerint a fiskális politika választási évben megfigyelhető lazulása miatt Magyarországon a következő két évben költségvetési konszolidációra van szükség ahhoz, hogy el lehessen kerülni a gazdasági növekedést és a külkereskedelmi teljesítményt óhatatlanul visszaszorító szigorú monetáris lépéseket. - Ahhoz, hogy a költségvetés hiányát kézben lehessen tartani, nincs szükség pótköltségvetésre, egyszerűbb, ha módosítjuk a költségvetési törvényt - mondja László Csaba. A pénzügyminiszter-jelölt egyébként úgy látja, hogy a kormány első száz napja alatt megvalósítandó intézkedéseinek 200 milliárd forintra becsült költsége miatt érdemben nem változik a költségvetés hiánya, hiszen a PM 4,9 százalékos becslésének elkészítésekor nem számolhatott az idei többletbevételekkel. Ezenkívül László Csaba szerint az első száz nap nettó hatása az egész évre nézve kisebb lesz 200 milliárd forintnál, hiszen az intézkedések következtében a költségvetési bevételek is növekedni fognak valamelyest. Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszteri poszt várományosa jelezte, korábban úgy kérték fel erre a tisztségre, hogy az ő tárcája lesz a magyar gazdaságpolitika központja. Ez azonban nem jelentős változás, hiszen a legfontosabb gazdaságpolitikai döntések eddig is a PM-ben születtek. László Csaba megjegyezte azt is, hogy sem a minisztériumban, sem a hozzá tartozó tárcáknál nem tervez „személyi tisztogatásokat”, a vezető pozíciók elosztásakor kizárólag szakmai szempontokat vesznek majd figyelembe. Mihálovits András László Csaba Folytatás az 1. oldalról Az MFB és az ÁPV Rt. összesen 238,5 milliárddal rontja az egyenleget (az idén az autópálya-építések és a szövetkezeti üzletrész-felvásárlások miatt az éllovas az MFB lesz), és erre most az egyéb szervezetek rátesznek mintegy 60 milliárd forintot. Ráadásul éppen az autópályák miatt - az EU rendszerében kimutatott államadósság is nőni fog ebben az évben először a GDP 54,2 százalékát teszi majd ki a tavalyi 53,3 százalék után. Érdekes, már a nemzetközi szervezetek is inkább az uniós adatot veszik figyelembe a statisztikák közlésénél. Az ok, hogy ezek jobban mutatják a deficit nagyságát, a nemzetközi szervezetek szerint így öszszehasonlíthatók a magyar adatok más országokéval. Az OECD egyébként - mint arról beszámoltunk - erre az évre 5,5 százalékos GDP-arányos deficitet jósolt az uniós statisztikai rend szerint, ami magasabb a pénzügyi tárca prognózisánál. Annak, hogy a magyar statisztikában kimutatott hiány egyre inkább különbözik az uniós rendben elszámolt deficittől, a szakértők szerint egyértelműen az a kormányzati politika az oka, hogy a költségvetésen kívül számolják el az egyes állami kiadásokat. Ilyen állami kiadásnak számít a teljes autópálya-program, a szó- AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HIÁNYA (a GDP százalékában) vetkezeti üzletrészek felvásárlása és az egyes állami tulajdonú vállalatok megsegítése is (például a Malévnak jutatott források). A költségvetésen kívül elszámolt tételek előnye, hogy azok a hivatalos statisztikákban nem jelennek meg, csak az uniónak átküldött jelentésekben. Így a kormány anélkül költekezhet, hogy bármiféle befektetői szankciótól tartania kellene a deficit növekedése miatt - hangsúlyozták lapunknak többen, kiemelve azt is: az eltérést korábban is szívesen magyarázták csupán statisztikai okokra hivatkozva, ám a jelentős különbséget ezzel már nem lehet indokolni. Újabb problémát jelent, hogy az idén a hiány növekedésével lehet számolni mindkét kimutatás szerint - az uniós rendben jobban emelkedik a deficit, sőt már tavaly is növekedett. Remélhető, hogy ez a növekedés nem jelent trendfordulót (a deficit évek óta folyamatosan csökkent), hiszen az euró bevezetéséül szabott gazdasági kritériumok szerint éppen a hiány mérséklésére volna szükség. Az úgynevezett maastrichti követelményekben az infláció és a kamatok, az állam adósságának, illetve az államháztartás hiányának mértékére vonatkozó előírások vannak. Az inflációnak és a kamatszintnek közel kell lennie a legjobb uniós országokéhoz - ennek a feltételnek a teljesítésétől van legjobban elmaradva Magyarország. Az infláció csökkentésének követelményéhez azonban most már csatlakozott a hiány mérséklésének szükségessége is. Az államháztartási hiány a GDP három százalékát érheti el (ráadásul a legrosszabb esetben, recesszió idején, tehát a valós követelmény inkább a nemzeti össztermék két százalékát meg nem haladó deficit). A háromszázalékos szintet 2000-ben teljesítette Magyarország, ám azóta a mutató romlott. Stabilan teljesíti hazánk az államadósságra vonatkozó kitételt (itt a GDP 60 százaléka alatti szint a kívánatos), ám az megint nem jelent jót, hogy a mutató várhatóan romlik ebben az évben. Várkonyi Iván I Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Röviden Leépítés a TDK rétsági gyárában A 875 fős dolgozói létszámot októberig 600-ra csökkenti a TDK rétsági gyára - jelentette be a város önkormányzati ülésén Micshiro Tame, a TDK európai igazgatója, aki közölte: a lépés oka, hogy az eddig Rétságon működő transzformátorüzletágukat Ukrajnába telepítik. Magyarországon marad a központ, csak a gyártást helyezik át. A cég továbbra is kötelező érvényűnek tartja magára nézve az önkormányzattal hét éve megkötött szerződést, amelyben 600 dolgozó foglalkoztatását vállalta. (Tudósítónktól) Gádorosi gazdák blokádja? Az alacsony sertésfelvásárlási árak miatti tiltakozásul a Gádorosi Gazdák Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének tagsága azt fontolgatja, hogy az utakra vonul, és blokád alá veszi a legnagyobb dél-alföldi vágóhidakat - mondta érdeklődésünkre Varga Lajos, a szövetkezet elnöke. A szakember minősíthetetlennek nevezte, hogy 220-250 forintot kínálnak a feldolgozók a sertés kilójáért, miközben az önköltségi ár valamivel 300 forint felett van. (Tudósítónktól) Új Fotex-vezérigazgató A Fotex Első Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Rt. igazgatósága elfogadta, hogy Várszegi Gábor visszavonul a vezérigazgatói teendők ellátásától. A jövőben elnökként az igazgatóság munkáját irányítja. Az új vezérigazgató Kenedi Róbert lesz. (MTI) Kenesei szállodaavató Balatonkenesén tegnap nyitották meg a Balaton legnagyobb és legkorszerűbb vitorláskikötőjét. A Hotel Marina-Port teljes felújítása már tavasszal befejeződött, de a szezonnyitóig még elvégezték a szükséges javításokat, finomításokat. (Tudósítónktól) Német-lengyel különalku készül BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ma megint nekirugaszkodik az EU mezőgazdasági minisztereinek tanácsa a közös agrárpolitika (KAP) reformjának. A spanyolországi Murcia városban az évi 40 milliárd eurós brüsszeli agrárkassza olyan jövőjét tervezik, amely „valahol középúton lesz a támogatások teljes megszüntetése és a farmerek mai dotációja között”. A politikai, gazdasági, szociális, környezetvédelmi szempontok „újrakeverése” bevallottan kapcsolódik az unió közeli bővítéséhez. A KAP változatlan fenntartása - legalábbis a mostani tagállamok nagy része szerint - „túl nagy támogatásokat nyújtana az új tagországoknak”, és „túlságosan megterhelné a közös költségvetést”. Jelenleg úgy néz ki, hogy az unióban előbb-utóbb véget kell vetni az agrárkivitel dotációjának, a farmereknek adott közvetlen kifizetéseket pedig legalábbis át kell nevezni. Az agrárkasszába legtöbbet befizető németek egy fillérrel sem akarnak többet adni erre a célra. Márpedig a tíz új ország legalább öt-hétmilliárd euróra tart igényt a bővítés utáni első három évben. Ennek a pillanatnyi brüsszeli javaslatok szerint legfeljebb a negyedét-harmadát kapnák meg. Mint ismeretes, ellentételezésként egy különleges vidékfejlesztési alap ötmilliárd eurójának felét Lengyelország kapná, hazánk pedig áll százalékát - a mostani számítások szerint körülbelül 525 millió eurót. A murciai tanácskozás elé terjesztett - távolról sem végleges - javaslatok abból indulnak ki, hogy a bővítés önmagában „felborítja a KAP-ot”. Az ügyben leginkább érintett lengyelek most azt mondják, hogy „támogatják a német reformterveket”. Eszerint belenyugodnának, hogy a lengyel farmerek csak egy részét kapják meg a közvetlen jövedelemtámogatásoknak - ha ugyanígy csökken a mostani tagállamok farmereinek dotálása. Cserébe Varsó még nagyobb vidékfejlesztési keretet és kedvezőbb piacra jutási kvótákat vár. Brüsszeli szakértők szerint egy tényleges vagy hallgatólagos német-lengyel különalku eldöntené a többi tagjelölt ország - így hazánk - és Brüsszel pénzügyi vitájának kimenetelét is. Az EU Bizottság pénzügyi keretének növelésére - ahogy azt Magyarország is szeretné - ebben az esetben nem lesz lehetőség. Füzes Oszkár