Népszabadság, 2002. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK Majális a társadalmi béke jegyében A társadalmi béke és a szociális rend­szerváltás fontosságát hangsúlyozták az MSZP vezetői a városligeti május elsejei rendezvényeken. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt megerősí­tette: vállalásaikat jól megfontolták, azok betartásáért kezeskedik. A szak­­szervezetek az új kormánynak azt üzenték: ha a dolgozók érdekei úgy kívánják, élnek a kritika eszközével. A kora nyári kánikulában országszerte több százezren majálisoztak. „Telt ház” volt a Városligetben is, a szakszervezetek és az MSZP hagyományos május elsejei rendezvényén. A szervezett dolgozók - konföderációhoz tartozástól függetlenül - együtt vonultak a napozórétre, ahol Gaskó István, a Liga elnöke mondott ün­nepi köszöntőt. „Jó világ jöhet a munka­­vállalókra, ha az ellenzék azon őrködik majd a parlamentben, hogy a kormány­pártok a dolgozóknak tett valamennyi ígéretüket betartsák” - hangsúlyozta. Fi­gyelmeztetett arra, hogy a magyar társa­dalom adós a munkavállalók tömegeinek felemelkedésével, a munkájuk ellenérté­kéért kapott, teljesítményarányos bérrel. A rendszerváltás lezárását a dolgozók fel­emelése jelentheti — mondta, s hozzátette: várakozással tekintenek a most megala­kuló kormány tevékenységére, készenlét­ben tartják a kritika eszközét, és ha érde­keik úgy kívánják, élnek is vele. A „Legyen béke már!” szlogennel ün­nepelt május elsején az MSZP. A város­ligeti nagyszínpadon Kovács László pártelnök felidézte az egy évvel ezelőtti munka ünnepi rendezvényt, ahol el­hangzott, hogy le kell váltani a kor­mányt, és azóta a választók ezt meg is tették. Megelégelték ugyanis, hogy az ország lakosságának többsége rosszab­bul él, mint élhetne, hogy elherdálják a közpénzeket. „Elég a Happy Endből, az Ezüsthajóból és Kaya Ibrahimból!” - mondta a politikus, majd felszólította Orbán Viktort és kormányát, hogy végre vegye tudomásul a választók akaratát, és hagyja abba az állami vagyon elherdálá­sát, az állami földek eladását. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt arról beszélt, hogy az ország a kormány­­váltásra és a szociáldemokráciára szava­zott, olyan utat választva, mint az Euró­pai Unió több országa. Szerinte ez óriási veresége a polgári kormánynak, mert az elmúlt négy évben olyan jó gazdasági helyzet volt Magyarországon, mint az el­múlt században soha. A kormányfőjelölt közölte: az új kormány haladéktalanul hozzákezd az első száz napra ígért intéz­kedések végrehajtásához, és ezzel érez­hetően javulnak majd az életkörülmé­nyek. Hozzátette, hogy vállalásaikat jól megfontolták, azok betartásáért kezeske­dik. Medgyessy azt üzente a jobboldal­nak: nyugodjon bele, hogy elveszítette a választásokat, és ne kezdjen újabb oszto­gatásba, mert nincs joga a kormányváltás előtt néhány nappal a nemzeti vagyon el­adásához. A szocialista politikusok egy sátorba invitálták az öt szakszervezeti konföderá­ció és több ágazati szakszervezet vezető­it, és köszönetet mondtak a győzelmük­höz nyújtott segítségért. Az érdekvédők világossá tették: elvárják, hogy a munka világát érintő ügyekben rendszeresen megkérdezik őket, és­ abban bíznak, hogy az érdekegyeztetés visszatér normális rendjébe, a szociális partnerek együttmű­ködő félként tárgyalnak. Medgyessy és Kovács mondatai egybecsengtek, amikor kijelentették: elkötelezettek a társadalmi párbeszéd helyreállításában akkor is, ha tisztában vannak azzal, hogy sokszor adódhatnak majd nehéz viták. Elhang­zott: a következő négy év akkor lesz sike­res, ha a ciklus végén nem szemrehányást és lelkiismeret-furdalást látnak egymás szemében, hanem a kölcsönös bizalmat, a megelégedettséget. A szabad demokraták családi prog­ramra invitáltak a Hajógyári-szigetre. Ugyancsak itt tartotta ünnepségét a Fi­desz, az MDF és a MIÉP is. Kun J. Erzsébet Szabó Endre, Medgyessy Péter, Sándor László és Kovács László fotó: gárdi Balázs Átadták a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) idei díjait kedden Budapesten. Az elismerésben azok részesülhettek, akik a hazai kulturális és tudományos életben, illetve a tájékoztatás területén az elmúlt évben, években maradandót alkottak. A sajtó területéről Tárkányi Bélát, a Magyar Távirati Iroda Hajdú-Bihar megyei tudósítóját, Karosi Imre újságírót, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Déli Hírlap lapigazgatóját, Tamás Gábort, a Népszabadság újságíróját és Rimányi Zitát, a Kisalföld munkatársát jutalmazták. A rádiózás és televíziózás kategóriájában Bolgár György újságíró kapott elismerést. (MTI) Nexó és tánckö­szönése Dolgozó tömeg vagyunk, egy Kender­fonóba oltott Csepel Autó. Vonulunk a Dózsa György úton, integetünk, de nem int vissza senki. Éljen május elseje, kezdenénk önjáró módon önmagunk köszöntését, mert mindig ez van, ez a közép kádári hangszóróhang a fejünk­ben, ami talán már életünk vé­géig el fog kísérni bennünket. Meleg van. Mellettünk egy strandpapucsos férfi megy a Városliget felé, melyet mint jótékony pára leng most körül a lakodalmas rock. Hát akkor majális, sóhajt­juk, és arcunkon ártatlan mo­sollyal tiprunk utat a tömeg­ben. Elhagyunk néhány vatta­cukorárust, perecest, vissza­utasítunk egy műanyag túl­élő-felszerelést, egy körömol­­lókészletet, és a szemébe ne­vetünk valakinek, aki négy­ezerért próbál egy eredeti adi­­das cipőt ránk erőltetni. Ész­reveszünk néhány sátrat, va­laki egy pohár sörrel imbo­­lyog előttünk, ifjúmunkások vagyunk, nem lumpenprole­tárok, olvassuk a feliratot, fel­tehetően nem a polgári oldal tollából. Kevéssel tizenegy után érünk a szakszervezetek szín­padához. Már véget ér Mici­mackó és barátai énekes-tán­cos kavalkádja, és most öt fér­fi áll egy mikrofon körül, de úgy, mint valami ötös ikrek, ugyanazzal a komolysággal az arcukon, egyformán össze­fűzött kézzel a hasuk alatt, mely még a nadrágszíj fölül is ugyanúgy buggyan elő. Elő­segítjük a viszonyok normali­zálódását, mondja éppen egyi­kük, bár a szót úgy ejti: előságítjük. Később Gaskó István intéz rövid beszédet az egybegyűltekhez, kormányváltásról szónokol, dühöngő kampányt emleget, a görcsök oldását ígéri, és természetesen az obu­gát lö­vészárkot is felidézi futólag, mely a tár­sadalom két oldala között húzódik. Né­­hányan tapsolnak, Hámori úr, az MSZOSZ irodalmi díjasa olvassa fel ezután versét („az olajszőkítő brancs­­ keményen óvja a lebukottakat”), a honi szakszervezetek pedig Európát üdvöz­­lik. Ez a következőképpen történik: egy Üzenet Európába! feliratú kartontáblát két kisgyerek húsz kék és sárga lég­gömbbel a magasba enged, miközben egy magnóról a Piramis együttes Szállj fel, magasra című száma szól. Sajnos nem tudunk hosszan tűnődni e mesterien finom ötleten, mert siet­nünk kell, mondják ugyanis, hogy a Pe­tőfi Csarnok mögötti színpadon mind­járt Medgyessy Péter fog beszélni. Lök­dösődünk tehát kicsit, a távolban egy sokat ígérő táblát pillantunk meg Nők Látra felirattal, ám hiába igyekszünk, nem jutunk el odáig. Fél tizenkettő után érkezik meg az MSZP miniszterelnök­jelöltje. Világoskék inget, sötétkék nyakkendőt visel, kezet fog Mandur Lászlóval, és megpuszil egy piros ruhás nőt. A színpadon közben Dévényi Tibor egykori lemezlovas viccelődik. Ahogy látom, négymillióan vagyunk, mondja, és előttünk felsejlik a szocialista humor főcsapása, melyre csak ráerősít Kovács László, aki a „sokan vagyunk, és elegen” szlogennel poén­­kodik. Az MSZP elnöke egyéb­ként nyugodt jövőt ígér, kicsit szidja a kormányt, majd so­kadszor is elemzi a francia forradalom által alkotott pol­gár fogalmat. Végül jön Medgyessy. Örök rejtély marad, hogy miért kell nálunk egy politi­kust úgy felkonferálni, mintha a munka ünnepe egy középsú­lyú bokszmeccs lenne közte meg a szerda délelőtt között. Következíííík Magyarország miniszterelnökeeee, Meggye­­síííí, Péterrrrrr, üvölti például Dévényi műsorvezető a nap­sütésbe, és ilyenkor támad kedve az embernek hirtelen hazamenni. Ám Medgyessy teljesen rendben van. Pontok­ba foglalva, világosan fogal­maz, béremelést ígér, adó­mentes minimálbért, kéthavi családi pótlékot, heti harminc­­nyolc órás munkahetet és per­sze szociáldemokráciát. Szól az elmúlt négy év kedvező gazdasági helyzetéről, a fideszesek osztogatásáról, és külön hálásak vagyunk neki, hogy nem teszi hozzá poén­ként a fosztogatást is. Hazud­nánk, ha azt mondanánk, vib­­rálóan izgalmas egyéniség, vi­szont a biciklinket minden to­­fozó, Kovács bence robbi nélkül rábíznánk, ha be­szaladunk a boltba vásárolni. Tizenöt percig beszél Medgyessy k or­mány­kormányt mond véletlenül Or­­bán-kormány helyett, aztán elmegy. A tömeg éljenez, egy asszony pedig szó­rólapot kezd osztogatni előttünk, mely egyszerre hív társkereső rendezvényre és Linda J. King látnok számmisztiká­val foglalkozó szeánszaira. Aztán csak lárma, virsli, bikinis Bar­bie kétezerért. F. Zs. Sokan voltak és elegen Választási végeredmény csak hétfőn? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén várhatóan megállapítja és közzéteszi az országgyűlési választá­sok országosan összesített eredményét - nyilatkozta Ficzere Lajos szerda este az MTI-nek. Várhatóan ma délutáni ülésén dönt az Országos Választási Bizottság (OVB) az országos listán mandátumhoz jutó het­ven képviselő személyéről. A 176 egyé­ni választókerületben az eredmény már korábban jogerőssé vált, míg a területi - fővárosi - választási bizottságoknak kedd délutánig kellett elosztaniuk a lis­tás mandátumokat. E döntések ellen szerdán 16 óráig lehetett jogorvoslati kérelmet benyújtani. Miután informáci­ónk szerint ilyen az OVB-hez nem érke­zett, így nincs akadálya annak, hogy a testület ma határozzon az országos listá­ról. Péntekig azonban ezt is megtámad­hatják a Legfelsőbb Bíróság (LB) előtt, s ha kifogást nyújtanak be, erről a bíró­ságnak legkésőbb szombaton kell dönte­nie. Így viszont az OVB - a jelzett csü­törtökkel szemben - csak hétfőn teheti közzé a 2002-es parlamenti választás hi­vatalos végeredményét. Ha mégis megtámadták volna vala­melyik megyei eredményt - a kifogást elvileg tegnap 16 óráig lehetett beter­jeszteni a területi választási bizottságok­nál -, az eredmény kihirdetése emiatt nem késne feltétlenül tovább. Ebben az esetben ugyanis az OVB-nek ma délutá­nig kellene döntenie a jogorvoslati kére­lemről, amely ellen péntekig lehetne az LB-hez fordulni, ahol szombaton dönte­nének is, így az OVB még aznap este ha­tározhatna az országos listás mandátu­mok sorsáról. Ezt vasárnapig ugyancsak meg lehetne támadni, de a jogerős vég­zés már hétfőn megszülethetne. Úgy tudjuk, hogy - a második forduló előtt visszalépett jelöltekre eső töredék­szavazatok számítási módja miatt - az or­szágos listás mandátumokat megállapító döntés ellen csaknem bizonyosan érkezik jogorvoslati kérelem. Ennek oka részben az, hogy az LB a korábbi beadványokról nem foglalt érdemben állást, hanem azo­kat formai okokra hivatkozással utasítot­ta el. Azt a jogértelmezést, miszerint a visszalépett jelöltekre leadott töredék szavazatokat az országos listás mandátu­mok számításánál nem lehet figyelembe venni, először Vecsernyés Sándor jog­hallgató vetette fel, majd mások is csatla­koztak hozzá. Amennyiben az OVB ezt az értelmezést osztotta volna, az MSZP és az SZDSZ tízfős többsége minimálisra olvad. Szakértők csaknem kizártnak tart­ják, hogy az LB egy esetleges kifogás esetén megváltoztatná a töredék szavaza­tok számításának módját. L. K. Az államfő ma konzultál a pártokkal Ma konzultál Mádl Ferenc köztársasági elnök a parla­menti pártok elnökeivel az Országgyűlés alakuló ülé­sének összehívásáról. A köztársasági elnök már április 21-én, a választá­sok második fordulójának éjszakáján közölte, hogy az alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően harminc napon belül összehívja a T. Ház alakuló ülését, és meg­beszélést folytat a parlamentbe jutott pártok vezetői­vel. Úgy tudjuk, a köztársasági elnök a választások hi­vatalos eredményének ismeretében kívánt találkozni a pártelnökökkel, s az előzetes elképzelések szerint az Országgyűlés május 16-án vagy 17-én tartotta volna meg alakuló ülését. Ezt azonban hivatalosan nem erő­sítették meg. Medgyessy Péter szocialista miniszterel­nök-jelölt május 16-án Tony Blair brit kormányfő meg­ Mádl Ferenc hívására Londonba utazik. Az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját így nyilvánvalóan ennek figyelembevételével határozza majd meg a köztársasági elnök, aki valószínűleg az utazás előtti napok egyikét jelöli meg az új parlament első ülésének. Mádl Ferenc a parlamentbe jutott pártok elnökeivel várhatóan külön-külön is tár­gyal, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére megfelelő időben megalapozott ja­vaslatot tegyen. E megbeszélésekre azt követően kerül sor, miután az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) kihirdette a választások hivatalos végeredményét, így a köztársasági elnök várhatóan a hét végén vagy a jövő hét elején fogadja a pártok el­nökeit. Orbán Viktor miniszterelnök reálisnak tartja, hogy a köztársasági elnök jö­vő keddig felkérje a leendő kormányfőt a kabinet megalakítására. Alkotmány­­jogászok szerint Mádl Ferencnek Medgyessy Pétert kell felkérnie, mivel az MSZP az SZDSZ-szel biztosítani tudja a parlamenti többséget, a kormányprogram elfoga­dását, s egyúttal az új miniszterelnök megválasztását. (Cs.­­.) Módosítanák a választási eljárási törvényt Tóth András és Wiener György szocialis­ta parlamenti képviselők kedden újság­írók előtt arról beszéltek, hogy szüksé­gesnek tartják a választási eljárásról szó­ló törvény módosítását. Mint mondták, bíznak abban, hogy a kétharmados tör­vény megváltoztatását az ellenzék is tá­mogatja majd, hiszen valamennyi frakció érdeke lenne az egyértelműbb, pontosabb szabályozás. Wiener György úgy látja, a törvény szabályozási hiányosságai nem veszé­lyeztetik a jogbiztonságot, ugyanakkor az 1998-as választásokhoz képest a körül­mények változása is indokolja a módosí­tást. Erre példaként említette az inter­netet, a mobiltelefonok által küldhető szöveges üzeneteket, illetve a közvéle­mény-kutatási adatok nyilvánosságra ho­zatalának szerintük elavult szabályozá­sát. Elképzelhetőnek tartaná akár a kam­pánycsend megszüntetését is, mivel - mint mondta - az információs társada­lomban ennek betartását szinte lehetetlen ellenőrizni. Pontosabb szabályozást igé­nyelne az MSZP szerint a jogorvoslati rend és a szavazatok újraszámlálásának módja is. Tóth András a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy írásbeli kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek ar­ra vonatkozóan: mikor kíván a nyilvános­ság elé állni a választások törvényességét és tisztaságát kétségbe vonó egyes állítá­sok megcáfolása érdekében. A politikus megjegyezte: a választási eredmény meg­állapítását kísérő, „szakmainak álcázott politikai vita” célja az, hogy a végleges eredmény meghatározását késleltessék, mert „egyes politikai csoportok nem tud­ják megemészteni a vereséget”. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is szüksé­gesnek tart bizonyos változtatásokat 12 év után, de mint mondták, nem ismerik a konkrét javaslatokat, így nem tudnak ál­lást foglalni. (Hírösszefoglalónk) ________Kitekintő________ Szavazatszámlálás harmincöt napig 2000 őszén az Egyesült Államokban majd negyven napig uralkodott bizonyta­lanság azt illetően, ki lesz az ország kö­vetkező államfője. A választás éjszakáján kiderült, hogy gyakorlatilag patthelyzet alakult ki George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelölt között. Az el­nöki posztról végül Florida állam elekto­rai döntöttek. Ebben az államban azon­ban oly sok valódi vagy vélt választási csalásról beszéltek, s a két szavazótábor közötti különbség annyira kicsiny volt, hogy a végeredmény sokáig kétségesnek látszott. A választás után több mint egy hónappal, december 12-én végül Wa­shingtonban döntött az alkotmánybírósá­gi funkciókat is betöltő Legfelsőbb Bíró­ság. A testület konzervatív többsége vé­gül alkotmányellenesnek minősítette a floridai újraszámlálásokat, és George W. Busht nyilvánította a floridai - s ezzel az országos - elnökválasztás győztesének. Floridában pár hónappal később - he­lyi és központi lapok megbízásából - új­raszámolták a szavazatokat. Az derült ki, hogy az államban valóban Bush nyert. Az országos eredményekben viszont Al Gore Szavazatszáma nőtt, majd háromne­gyed millióval többen választották őt. A választás után egy ideig beszéltek arról, hogy az elektori rendszert meg kellene szüntetni, s helyette az amerikaiak köz­vetlenül választhatnák államfőjüket. M. G.

Next