Népszabadság, 2002. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-28 / 122. szám

Wildmann a jelölt az egyházügyi titkárság élére A katolikus Wildmann Jánost, az Egy­házfórum című keresztény folyóirat ala­pító főszerkesztőjét, a Pécsi Tudomány­­egyetem vallástudományi központjának vezetőjét kérték fel az egyházi kapcsola­tokkal foglalkozó államtitkárság irányítá­sára - értesült a Népszabadság kormány­zati forrásokból. A hírt az érintett sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. A titkárságot - mint arról korábban beszámoltunk - az MSZP-SZDSZ-kor­­mány a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumából a Miniszterelnöki Hiva­talba helyezi vissza. A titkárság vezető­jének kilétéről eddig csak valótlannak bizonyult találgatások láttak napvilágot. Medgyessy Péter miniszterelnök nemré­giben egyeztetett Wildmann Jánossal, aki - úgy tudjuk - bizonyos feltételekkel kész ellátni az államtitkári tisztséget. Wildmann szemléletét jól érzékelteti az a cikke, amely a választások előtt je­lent meg az Egyházfórum internetes hon­lapján. Írásában hangsúlyozta: a „zsinat szerint a keresztény értékrendnek a dialó­gus felel meg. Aki ettől vonakodik, az legalábbis gyanús. Továbbá a politikának és társadalmi cselekvésnek a közjóra kell irányulnia, és nem az egyéni és pártérde­kekre, támogatnia és segítenie kell azokat a magán- és közintézményeket, amelyek a jobb életkörülményeket szolgálják.” Cz. G. Terv a méltányossági nyugdíj bevezetésére Több kormánypárti képviselő önálló in­dítványát támogatta hétfőn szinte vita nélkül az Országgyűlés egészségügyi bi­zottsága. A javaslatok egyike ismét a gyógyszerészkamarához telepítené a pa­tikák működtetéséhez szükséges szemé­lyi jog odaítélését az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól. A másik kettőt, a népegészségügyi program bővítéséről és a méltányossági nyugdíj ismételt bevezetéséről szóló javaslatok plenáris tárgyalását az ellenzék is támo­gatta. Sőt a népegészségügyi program parlamenti vitájában a bizottság vélemé­nyét Frajna Imre (Fidesz) ellenzéki poli­tikus képviseli. Lapunk egyébként úgy értesült, hogy az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkári feladataival Jakab Ferencnét bízzák meg. D. A. N. Félmilliárd forint felzárkóztatásra Tizenöt hátrányos helyzetű település 525 millió forintos beruházással lehet gazda­gabb a Roma Társadalmi Integrációs PHARE-programnak köszönhetően. Az előpályázaton kiválasztott három konzor­cium tízszázalékos önrész vállalása mel­lett egyenként 175 millió forintot fordít­hat infrastrukturális (132 millió) és intéz­ményfejlesztésre (43 millió). Előbbiből egészségügyi és oktatási intézményeket, utakat, csatorna-, víz-, gáz- és elektromos vezetékeket, utóbbiból munkaügyi, okta­tási, egészségügyi és közösségfejlesztési programokat finanszíroznak. A PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ KONZORCIUMOK Név TelepülésekLakosság­ Romák száma szám aránya Dél-baranyai Települések4 2146 76% Sajó Menti Települések8 11 599 30% Tisza Menti Települések3 6 973 50% Forrás: HEKH PHARE Iroda A Nemzeti Kisebbségi Hivatal PHARE Irodájának vezetője, Lencsés Erika tájé­koztatása szerint a pályázatok leadását követően 2002. szeptember 30-ig kötnek majd szerződést a konzorciumokkal. A héten egyébként az iroda munkatársai helyszíni bejárásokon vesznek részt. Hét­főn a Sajó Menti Települések Konzorciu­mához tartozó nyolc településen azt ta­pasztalták, hogy a 30 százalékos roma és a 70 százaléknyi nem roma lakosság együttműködési készsége jó (ezt egyéb­ként egy szociológiai előtanulmány is vizsgálta, ez feltétele volt a programban való részvételnek). Lencsés Erika szerint általánosságban is elmondható, hogy a romák és nem romák tudják: együttmű­ködésre van szükség ahhoz, hogy javítani tudjanak jelenlegi helyzetükön. A. Sz. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁJUS 28., KEDD 5 Lamperth szakmai munkát ígér A miniszterelnök politikailag semleges rendvédelmet akar A lehető legkevesebb személycserével kiváltjuk megkezdeni a kormányzást, a szükségesnek ítélt változásokat azon­ban a lehető legrövidebb időn belül végrehajtjuk - mondta a Belügymi­nisztériumban Lamperth Mónika mi­niszteri beiktatása alkalmából tartott állománygyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök. Az új miniszter felszó­lalásában egyebek között jelezte: a kormánynak szándékában áll megszi­gorítani a központi tisztek és a kiemelt főtisztviselők kinevezésének feltételeit. Medgyessy Péter miniszterelnök Lam­perth Mónika miniszter beiktatása alkal­mából tartott állománygyűlésen kijelen­tette: személyes jelenlétével azt kívánta jelezni, hogy a kormány számára rendkí­vül fontos a belügyi tárca és az irányítása alá tartozó szervezetek, hatóságok. Medgyessy köszönetet mondott a belügyi dolgozóknak a választások szakszerű elő­készítéséért és lebonyolításáért. A bel­ügyi vezetők előtt Medgyessy ígéretet tett arra, hogy kormánya nem tesz politi­kai alapon különbséget az egyes önkor­mányzatok között, és megteremti a hely­hatóságok számára a kiszámítható gaz­dálkodás feltételeit. A közbiztonságról szólva rámutatott: minden tisztességes embert mélyen felháborított az, ami Mó­ron történt. Az emberekben óriási az igény a biztonságra. A rendvédelmi szer­vezetek közvetlen irányítása azonban nem a belügyminiszter, hanem az illeté­kes parancsnokok feladata. A tárca dolga az, hogy megteremtse a bűnüldözés fel­tételeit, feladatokat határozzon meg, és ellenőrizze azok végrehajtását. Medgyes­sy szerint a rendvédelemnek politikailag semlegesnek kell lennie. Kormánya a le­hető legkevesebb személycserével kíván­ja megkezdeni munkáját. A szakmailag indokolt változásokat azonban a lehető legrövidebb időn belül végrehajtják. Lamperth Mónika beszédében leszö­gezte: a minisztériumban kizárólag a szakmai munkával kíván foglalkozni. Olyan törvényjavaslatokat és alacsonyabb szintű jogszabályokat kell megalkotni a jövőben, amelyek nemcsak a tudományos elvárások és az alkotmányosság, hanem a gyakorlat, a szakszerűség és az idő próbá­ját is kiállják. Hozzátette: a kormánynak szándékában áll szigorítani a központi tiszti és a kiemelt főtisztviselői karhoz tar­tozás feltételeit, és ötről két évre csökken­teni a két kar tagjainak „védettségét”. (Ez a „védettség” például magában foglalja a szolgálati, illetve a köztisztviselői jogvi­szony megszüntetését.-A szerk.). A rend­őrségtől Lamperth hatékonyabb munkát vár — ehhez ígérete szerint megteremti a szükséges feltételeket. Folytatni kívánja a közigazgatás reformját. Reményei szerint 2006-ban megtarthatja az ország az első regionális önkormányzati választásokat. F. Gy. A. Lamperth Mónika a Belügyminisztérium előtt fotó: mti - Koszticsák szilárd Bíróságon a bejegyzési kérelem Mi lesz a Terror Házát működtető alapítvány sorsa? Tegnap reggel megérkezett a Hajdú- Bihar Megyei Bíróságra az Orbán­­kormány és a debreceni önkormány­zat által közösen alapított Kelet-euró­pai Történelem és Társadalom Kuta­tásáért Közalapítvány bejegyzése iránti kérelem. A bíróság a héten bírálja el a bejegyzési kérelmet. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ügy előzménye: a debreceni önkor­mányzat a múlt heti ülésén megszavaz­ta, hogy a cívisváros által május 16-án létrehozott, Őrváros-Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történel­mében Közalapítvány egyesül a Terror Háza múzeumot és a XX. Századi Inté­zetet működtető, a magyar kormány ál­tal 1999-ben alapított Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. Az összevont, deb­receni székhelyű alapítvány új alapító okirata szerint az alapító a magyar kor­mány és a debreceni önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy a szocialista kormány­nak a jövőben egyeztetnie kell a fideszes többségű debreceni önkor­mányzattal a Terror Házát és a XX. Századi Intézetet érintő minden kérdés­ben. Vagyis a szocialistáknak a debre­ceni fideszes képviselők akarata ellené­re nem lenne lehetőségük arra, hogy a Terror Házát - a korábbi bejelentésük­nek megfelelően - a Megbékélés Házá­nak nevezzék át. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság saj­tóreferense, Szabóné Szentmiklóssy Eleonóra tudósítónk érdeklődésére azt mondta: a bíróság ezen a héten bírálja el az egyesített alapítványok bejegyzési kérelmét. Hozzátette: a még folyamat­ban lévő ügyről ennél többet nem mondhat. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint a tegnap hivatalba lé­pett Medgyessy-kormánynak van jogi lehetősége arra, hogy a bíróságon teg­nap még be nem jegyzett közös alapít­vány bejegyzési kérelmét - az alapító Orbán-kormány utódjaként - ezen a hé­ten visszavonja. A szakértők ugyanak­kor felhívták a figyelmet arra: a bíróság a politikai viták kereszttüzében álló üggyel kapcsolatban „salamoni dön­tést” is hozhat. Ez azt jelenti, hogy a bí­róság a bejegyzési kérelmet formai hi­bára való hivatkozással kiegészítésre visszaküldheti az alapítóknak, a kor­mánynak és a debreceni önkormányzat­nak. Ez lehetőséget nyújtana a Med­gyessy-kormánynak arra, hogy a visz­­szaküldött bejegyzési kérelmet ne ter­jessze be még egyszer a bírósághoz, s ezzel meg tudná akadályozni a két ala­pítvány egyesítését. Újabb magyar bányászok Leonban PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Újra bányászokat toboroz a pécsi 2M Kft. A baranyai cég egy évvel ezelőtt munkát vállalt a spanyolországi León közelében, egy mélyművelésű bányá­ban, ahol a szén kitermelését a kft. öt­venhat magyar bányász segítségével végzi. A pécsi cég alkalmazásában fő­képp azok jutnak munkához León mel­lett, akik a nyolcvanas-kilencvenes években a ma már bezárt mecseki szén­fejtéseken dolgoztak. A spanyol fél elé­gedett a magyarok teljesítményével, így a napokban újabb ötvennégy bányász csatlakozik a már kint lévőkhöz - tudtuk meg a kft. ügyvezetőjétől, Várbíró Gá­bortól, aki hozzátette: az év végéig száz­ötvenre bővítik a leoni magyar bányász­kolónia létszámát. A jelek szerint nemcsak az ibériai szénfejtések, hanem az ottani, mélymű­velésű foszfát- és sóbányák is számíta­nak a magyar munkaerőre. A 2M Kft. most olyan egykori bányamunkásokat keres, akiknek van rutinjuk a vágathaj­tó gépek, valamint a gumikerekes szál­lító járművek kezelésében, javításában. Várbíró Gábor elmondta: a Barcelona közelében található foszfát- és sóbá­nyák első lépésben hatvanöt magyar­nak tudnak munkát adni. Mint ismeretes, a magyarok leoni szerződtetését sokáig gátolta a spanyol bányászszakszervezetek ellenállása. Várbíró Gábor szerint ettől most nem kell tartani, mivel a foszfát- és a sóbá­nyák súlyos munkaerőgondokkal küsz­ködnek. Tudósítónk megtudta: az ibériai bá­nyákban dolgozó magyarok elégedettek jövedelmükkel, a kinti havi bér ugyanis minden esetben meghaladja a nettó 200 ezer forintot. Zökkenőmentesen zajlott az át­adás-átvétel az oktatási tárcánál hétfő délután. Magyar Bálint, az új kormány oktatási minisztere mintegy másfél órát tárgyalt előd­jével, Pálinkás Józseffel. A Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminiszté­riumban Deutsch Tamás távozó és Jánosi György új miniszter hétfői találkozójáról Bodor András, a tárca közigazgatási államtitkára el­mondta: a minisztérium most le­köszönt és a hétfőn kinevezett ve­zetője között a találkozó során megtörtént a hivatal tevékenysé­gét érintő dokumentumok átadása, illetve átvétele. (Hírösszefoglalónk) Harc a kereskedelmi rádiók között Folytatás az 1. oldalról A jogerős döntésig még hosszú idő tel­het el: a három per közül csak az egyik­nek volt meg eddig az első tárgyalási napja, az a jogvita is csak szeptemberben folytatódik. A Sláger azzal érvel, hogy a rádiós és a hirdetési piac 1997 óta előre nem láthatóan megváltozott, így a díj is magasnak bizonyult. A kedvezőtlen hely­zet kialakulásához az ORTT is segédke­zett, hiszen hiába írt ki csak két országos frekvenciára pályázatot, a vetélytársak száma időközben bővült, mert a hatóság engedélyezte a Juventusnak és a Rádió 1-nek is hálózatok kialakítását más frek­venciák összekapcsolásával. Ezeknek a helyi vagy körzeti frekvenciáknak a mű­sorszolgáltatási díjai ráadásul nagyság­rendekkel kisebbek, mint az országos rá­dióké. Arra a kérdésre, hogy a Sláger megszüntetése esetén érdekli-e a Juven­­tust az országos frekvencia, a vezérigaz­gató közölte: az a feltételektől függ. A reklámtorta rádiós szeletének nagy­sága jelenleg messze elmarad a kezdeti várakozásoktól. A hirdetési bevételek ta­valyelőtt 1,8 milliárddal, tavaly 1,4 mil­­liárddal maradtak el az 1997-ben terve­zettől. A rádiók jóval kisebb részt - vala­mivel több mint öt százalékot - tudnak kihasítani a reklámpiacból, mint arra elő­zetesen számítottak.­­A tervekben tíz szá­zalék körüli arány szerepel. A különböző kedvezményekkel nem számolva azon­ban toronymagasan a tévékhez folyik a legnagyobb reklámpénz.) Nemcsak a ke­reskedelmi rádiókat érinti hátrányosan a hirdetési piac pangása: idén veszteséggel számol a Magyar Rádió is, amely meg­szüntette a pénznyelő Calypsót. Tavaly év végéig 107, különböző vétel­körzetű rádiós frekvenciára kötött szerző­dést az ORTT. A rádiós piac gyengélkedé­se miatt azonban a Helyi Rádiók Orszá­gos Egyesülete februárban frekvenciapá­lyáztatási moratóriumot kért az ORTT-től annak érdekében, hogy a testület újabb szereplők megjelentetésével ne aprózza tovább az egy adóra jutó bevételeket. Több nagyvárosban túlzsúfolt a rádiós­piac. Budapesten például 16, százezres vételkörzetű adó fogható, ezek döntő többsége azonban veszteséges. Az ORTT szerint jelentős számú frekvenciaosztás már nem várható. A fővárosban hamaro­san újabb négy, nonprofit és közműsor­szolgáltató frekvenciát pályáztatnak meg. Kiírás előtt állnak az országszerte kialakí­tott mini­­egy-három kilométeres vétel­körzetű rádiók is, amelyek további hallga­tókat vehetnek el a már működő rádióktól. Haszán Zoltán Droppa lehet a bősi ügyintéző? Lapunk információi szerint még mindig nem dőlt el, hogy melyik kormányzati intézmény hatáskörébe tartozik az elkö­vetkező négy évben a nagymarosi ügyek képviselete. Eddig az tűnt a legvalószí­nűbbnek, hogy a Környezetvédelmi Mi­nisztériumon belül jön létre egy új szer­vezet, a legújabb elképzelések szerint azonban az sem kizárt, hogy végül a Mi­niszterelnöki Hivatal feladata lesz a bősi ügyek koordinálása. Megtudtuk, a bősi képviselet vezeté­sére Droppa György, a Duna Kör ügyvi­vője a legvalószínűbb jelölt. Droppa György lapunknak kitérő választ adva azt hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a bősi ügyekben és a Duna rehabilitáció­jában is végbemenjen végre a rendszer­­váltás. Ezen azt érti, hogy végre döntési helyzetbe kell hozni azokat, akik a folyó védelmének ügyét nem aktuálpolitikai céloknak rendelik alá. Droppa György a Duna Kör egyik legtekintélyesebb vezetőjeként évtize­dek óta részese a vízlépcsővel kapcsola­tos hazai eseményeknek. A környezet­­védő szervezet egyik vezetőjeként a mindenkori kormányzatok éles kritiku­saként szerepelt a médiákban. Az Or­bán-kormány idején azonban több kriti­ka érte amiatt, hogy cége, a Dunadropp Rt. Székely László kormánybiztos szá­mára szakértőként dolgozott. Droppa ezzel kapcsolatban annyit mondott, a há­rom megbízás összértéke nem érte el a négymillió forintot. Az ő szakértői mun­kája alapján dolgozták ki viszont Szé­kelyék szigetközi koncepciójukat. En­nek lényege, hogy a folyó újra­­kanyargósításával lehetne feléleszteni a térség élővilágát. Ö.Z. Röviden Orbán-iroda az imázsközpont helyén Orbán Viktor exminiszterelnök irodája a hamarosan megszűnő Országimázs Központ helyiségeiben lesz a Miniszter­­elnöki Hivatal Kossuth téri épületében - közölte az RTL Klub Híradója. Mint ar­ról beszámoltunk, a kormányváltás előtt az Orbán-kabinet úgy rendelkezett, hogy a Parlament épületében újítsanak fel irodát a volt miniszterelnök és kétfős titkársága számára. Szili Katalin, az Or­szággyűlés új elnöke azonban közölte, jogszerűtlen volt a kormányhatározat, mert a Parlament épülete felett a kor­mány nem rendelkezik. Így az új kor­mány Orbán Viktornak a Miniszterelnö­ki Hivatal épületében biztosít irodákat. (Hírösszefoglalónk) Kondor ajánlata Medgyessynek Kondor Katalin, a Magyar Rádió Rt. el­nöke felajánlotta az intézményes kap­csolattartás lehetőségét Medgyessy Pé­ter miniszterelnöknek is, mint négy éve Orbán Viktornak, aki szerda reggelen­ként időszerű kérdésekről beszélgetett a rádió riportereivel. A megkeresésre eddig nem érkezett válasz Medgyessy Pétertől. Ugyancsak a rádióhoz kap­csolódik az a hír, amely szerint Vásáry Tamás főzeneigazgató, vezető karmester szerződését meghosszabbította a Ma­gyar Rádió Rt. Az új koncertévadban zongorista-karmester legalább tíz alka­lommal áll a rádiózenekar élén. (Hírösz­­szefoglalónk) Berecz Kádár szerepéről Kádár Jánosra emlékeztek címmel hét­fői számunkban az MTI tudósítása alap­ján azt írtuk, hogy Berecz János az MSZMP Központi Bizottságának egy­kori titkára Kádár születésének 90. év­fordulóján a volt pártfőtitkárról azt mondta, hogy „1956 után a társadalmi béke megteremtője volt”. Berecz János szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelé­ben azt állítja: ő eredetileg megemlé­kező beszédében azt mondta, hogy Ká­dár „a magyarázható, de védhetetlen megtorlás után a társadalmi béke ková­­csolója volt”. (Munkatársunktól) Kondor Katalin

Next