Népszabadság, 2002. június (60. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-06 / 130. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK Heti parlament, kétheti szavazás A kormány első száznapos programjának végrehajtásáig még nem véglegesül az Országgyűlés új munkarendje. A tervek szerint a nyári hajrát követően ősztől áll be az új rend. Ennek lényege, hogy a parlament hetente ülésezik majd, de csak kéthetente lesznek szavazások. A csekély koalíciós többség miatt egy napra sűrítik a kétheti napirend elfogadását, az interpellációkról, az egyes törvényjavaslatokról tartandó szavazásokat. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hamarosan a parlamenti frakciók vezetését tömörítő házbizottság elé terjeszti a T. Ház új munkarendjére vonatkozó javaslatot. Ezt azonban várhatóan csak ősztől vezetik be. Addig a kormány száznapos programjában megfogalmazott intézkedések végrehajtásához igazodik a július végéig tartó nyári ülésrend. Lapunk információi szerint ősztől a most már kormánypárti MSZP és SZDSZ választási kampányában tett ígéretének megfelelően a háromhetes ülésrendről visszatérnek a hetenkénti munkához. Ezen belül azonban jelentős átalakítások lesznek, amelyek tekintetbe veszik a koalíció kisszámú többségét. Úgy tudjuk, ősztől nem hétfőn és kedden, hanem kedden és szerdán fog ülésezni a parlament. Hétfőnként a frakciók és különböző kabinetjeik tanácskozhatnak majd, felkészülve a plenáris ülésekre. Csütörtökönként pedig a bizottságok vitathatják meg a különböző javaslatokat. A tervek szerint két különböző hét lesz a parlamenti munka szempontjából. Az úgynevezett „A” hét kedd délelőttjén fogadják el a két hétre szóló napirendet, ilyenkor szavaznak a törvényjavaslatokról, illetve az interpellációkra adott kormányzati válaszokról. A „B” héten nem lesz szavazás, hanem a törvényjavaslatok érdemi vitája folyik a T. Házban. Ezzel a koalíció valamelyest mentesíteni kívánja a kormánytagokat a hetenkénti parlamenti jelenléttől, akiknek sokszor külföldre kell utazniuk. A koalíciós többség ugyanis minimális: az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együttesen 198 képviselője van, tehát majd mindenkinek jelen kell lennie ahhoz, hogy biztosítani tudják a napirend és a törvényjavaslatok elfogadásához szükséges 194 fős többséget. Az ellenzéki Fidesz és az MDF pedig 188 mandátummal rendelkezik, s fegyelmezett parlamenti jelenlétükkel sok borsot törhetnek a koalíció orra alá. A tervezett parlamenti munkarendnek egy problémás, vitatott része lehet. Ez pedig az, hogy a házszabály szerint minden héten interpellációt kell tartani. Ezt várhatóan úgy hidalják át, hogy bár minden héten lesznek a kormány ellenőrzésére szolgáló interpellációk, de azok elfogadásáról is csak kéthetente, az úgynevezett „A” héten döntenek a képviselők. A kormány úgy igazodik az Országgyűléshez, hogy a miniszterek és politikai államtitkárok túlnyomó többsége jelen lehessen a parlament ülésein. Főszabályként péntekenként ülésezik majd a kormány, s kedden tartják a közigazgatási államtitkári értekezleteket. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Három ítélőtábla, fizetésemelés a bíráknak Jövő januárra felállítják a budapesti, a pécsi és a szegedi ítélőtáblát - jelentette be egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szerdai ülésén erről határozatot fogadott el, s a szükséges törvénymódosításról a kormány pénteki ülésén tárgyal. Amennyiben a kabinet támogatja, a javaslatról a nyári szünet előtt dönthet a parlament. A táblabíróságok azonban csak jövő júniustól működnek majd, mert a személyi, a technikai és a jogszabályi feltételek kialakításához időre van szükség. Egyébként a tervezet szerint 2005-re Debrecenben és Győrött további két táblát hoznának létre. Az OIT előterjesztést készített a bírák javadalmazásáról, amely szerint jövő januártól mindenki az alapilletmény ötven százalékát kitevő fizetésemelésben részesülne - ez ma valamivel több mint százezer forintot jelentene havonta -, a továbbiakban pedig a bérek automatikusan az inflációt meghaladó mértékben nőnének. Bárándy támogatja, hogy a bírósági költségvetésnél az OIT által készített előterjesztés szolgáljon alapul. (Az előző kormány idején az igazságszolgáltatási tanács javaslatait - bár erre a kabinetet törvény kötelezte - nem is terjesztették a parlament elé.) Bárándy úgy véli, a javadalmazási rendszer átalakításával és a költségvetés előkészítése rendjének megváltoztatásával a bíróságok függetlenségének újabb garanciáit teremtik meg. L.K. Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár, Bárándy Péter, Solt Pál, az OIT elnöke és Zanathy János, az OIT hivatalvezetője fotó: sopronyi gyula Milliárdokat kérnek a közmédiumok A szociális bizottság tárgyalta a 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést Az Országgyűlésben a bizottsági üléseké volt a szerdai nap. Két bizottság is foglalkozott a nyugdíjemeléssel, a költségvetési testület pedig a közmédiumok vezetőit hallgatta meg. MUNKATÁRSAINKTÓL Egészségügyi és szociális bizottság Két parlamenti bizottság - az egészségügyi és a szociális is - elvetette azt a fideszes indítványt, miszerint a júliusra tervezett 19 ezer forintos egyszeri nyugdíj-kiegészítés ne egyszeri juttatás, hanem nyugdíjemelés legyen. Vojnik Mária, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: az ellenzéki javaslat azért sem valósítható meg, mert a valamennyi nyugdíjasnak eljuttatandó, egyszeri 19 ezer forintos összeget a költségvetésből és nem a nyugdíjalapból fizetik ki, így, ha ezt rendszeressé tennék, akkor havonta több mint 50 milliárdos hiánya keletkezne a társadalombiztosítási alapnak. Költségvetési és pénzügyi bizottság Hárommilliárd forintot kértek az Országgyűléstől a Duna Televízió vezetői a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén. A közmédiumok elnökeit és a kuratóriumainak elnökségi tagjait meghallgató testület előtt az anyagi támogatásra vonatkozó kérést Pekár István, a Duna TV elnöke azzal indokolta, hogy a Duna TV-t forgótőke nélkül hozták létre, és ez mára megoldhatatlan gondot jelent. A Magyar Rádió elnöke, Kondor Katalin is azt jelentette be, hogy milliárdokra lenne szükségük az általuk tervezett feladatok végrehajtására. Kondor 3-4 milliárd forintban jelölte meg a szükséges összeget. A Magyar Televízió elnöke, Mendreczky Károly szerint ő a pénzügyi öszszeomlás szélén vette át a köztévé irányítását, és a romló tendenciákat stabil emelkedésbe lendítette át. Az általa adott írásos beszámolóból ugyanakkor kiderül, hogy az MTV jelenleg azoknak a költségvetési támogatásoknak köszönheti az életben maradását, amelyeket az Országgyűlés szavazott meg az elmúlt időszakban. Az első negyedévi adatok szerint a tévé kötelezettségállománya 10 milliárd forint. Keller László szocialista képviselő többszöri kérdésére sem indokolta meg a tévéelnök, hogyan lehetséges, hogy miközben a nézettség emelkedéséről számol be, a reklámokból befolyó bevételek csökkennek. Kulturális és sajtóbizottság A bizottság egyhangúlag támogatta a médiatörvény EU-jogharmonizációs célú módosítására irányuló fideszes képviselői indítvány tárgysorozatba vételét, és azt általános vitára is alkalmasnak találta. Szabó Zoltán (MSZP) felvetette ugyanakkor a tv-előfizetési díj eltörlését, aminek érdekében a szocialista képviselők módosító javaslatot kívánnak benyújtani az előterjesztéshez. Az ülésen megvitatták Pető Iván (SZDSZ) bizottsági elnök állásfoglalás-tervezetét is. Ebben a bizottság azon álláspontjának adna hangot, miszerint elvárható, hogy a mindenkori kormány a döntően közpénzből fenntartott nemzeti kulturális intézmények élén a vezetői posztot pályáztatás útján töltse be. Pető Iván végül visszavonta előterjesztését, és bejelentette: tájékoztatást fog kérni Görgey Gábor szakminisztertől arról, hogy a bizottsági meghallgatásán elhangzott álláspontjától eltérően a Nemzeti Színház esetében miért választotta a kinevezést a pályáztatás helyett. _________Háttér_________ Orbán Viktor üzenete az MDF-nek Az MDF-ben barátságtalan lépésnek tartják, hogy Orbán Viktor Hende Csabát kérte fel kabinetfőnökének a polgári körök mozgalmának megszervezésére. A Fórumban úgy látják, ez nem segíti elő a két párt kapcsolatainak szorosabbra fűzését — értesült lapunk. A Fideszben úgy vélik: a volt kormányfő Hende felkérésével üzent az MDF elnökének, a párt tagságának és bázisának: készen áll a Hajrá, Magyarország! mozgalomra támaszkodó jobboldali pártunió létrehozására. Az MDF-ben meglehetősen barátságtalan lépésnek tartják, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök Dávid Ibolya elnökhelyettesét, Hende Csabát kérte fel kabinetfőnöknek a polgári körök mozgalmának megszervezéséhez - értesült lapunk. A demokrata fórum több politikusa is úgy látja, hogy Hende Csaba ezen minőségében nem tudja majd elősegíteni az MDF és a Fidesz kapcsolatainak erősítését, a történtek után ugyanis némi bizalmatlanság alakult ki körülötte. Az MDF általános alelnöke - aki a párt második emberének számított - Orbán Viktor felkéréséről nem tájékoztatta előzetesen pártja vezetését, s Dávid Ibolya véleményét sem kérte ki, a pártelnökkel egyszerűen csak közölte döntését. Az MDF jövő heti elnökségi ülésén várhatóan új általános alelnököt választanak, a tisztség betöltésére Dávid Ibolya tehet javaslatot. A párt politikusai valószínűsítik, hogy Boross Péter, egykori miniszterelnök kerül a megüresedett alelnöki tisztségbe. Nem zárható ki, hogy az ülésre meghívják Hende Csabát is, s meghallgatják a polgári körök szervezésével kapcsolatos elképzeléseiről. Azt lapunknak maga a politikus is megerősítette, hogy a felkérés a személyének szólt és nem az MDF-nek. Hende Csaba azonban nem fejtette ki, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökeként milyen módon tudja elősegíteni az MDF-Fideszegyüttműködés szorosabbra fűzését. Orbán Viktor a Heti Válasznak nyilatkozott arról, hogy a ciklus során legfontosabb feladatának tekinti a jobboldali pártunió létrehozását. Mint vázolta, az unió alapját a Fidesz szövetsége jelentené a kereszténydemokratákkal és a kisgazdákkal, de együttműködésre kérnék fel az MDF-et is. A lehetséges pártunió kapcsán ugyanakkor a demokrata fórum vezető politikusai nyilvánvalóvá tették: az MDF mindenképpen meg kívánja őrizni önállóságát. Dávid Ibolya a párt elnökségének és frakciójának hétfői tanácskozása után azt mondta: nem időszerű a pártunió létrehozásának felvetése. Információink szerint MDF-körökben úgy vélik, Orbán Viktor lépése, Hende Csaba felkérése nem a kapcsolatok szorosabbra fűzését eredményezi majd: a pártban a történtek után azok is egy platformra kerülnek a demokrata fó Az Orbán Viktor vezette „Szövetség a Nemzetért” polgári kör szerdai ülésén a volt kormányfő már bemutatta Hende Csabát, aki őt segíti a polgári körökkel való kapcsolattartásban. A szövetség tagjai tájékoztatást kaptak arról, hogy eddig több mint hatezer polgári kör alakult meg és jelentkezett a Demokrácia-központnál, amelynek irányítója Orbán Viktor. Útjára indították a Szövetség a Nemzetért internetes honlapját, a www.hajramagyarorszag.hu-t. rom „fundamentalistáival”, akik egyébként eddig nem vetették el a jobboldali uniós törekvéseket. „Ha Orbán Viktor a felkérést figyelmeztetésnek szánta Dávid Ibolyának, akkor ez nem volt szerencsés” -jegyezte meg az MDF egyik vezető politikusa. A Fideszben másként látják. A párt egyik meghatározó személyisége szerint a volt kormányfő és Hende Csaba nemcsak Dávid Ibolyának, hanem az MDF tagságának és szavazóbázisának is jelzett: készen állnak a Hajrá, Magyarország! mozgalom megszervezésére, amely támasza lehet az Orbán által vázolt jobboldali pártuniónak. A Fidesz még ebben a ciklusban tető alá kívánja hozni a mérsékelt jobboldali pártok unióját, amelyet többek szerint Magyar Polgári Pártnak hívhatnak majd. Az egyre szorosabb összefogással pedig nem menetelhet szembe a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint egyszázalékos támogatottságú MDF. A Fideszben vannak olyan vélemények, ha az MDF nem lép be az unióba, akkor a következő választásokon önállóan kell megmérettetnie magát. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó Roma kivándorlás A többség szerint gazdasági okok vannak a háttérben A közvélemény nagy része úgy ítéli meg, hogy a külföldön menedékjogot kérő romák többségét nem üldözték Magyarországon, a cigányok a jobb megélhetés reményében hagyták el hazájukat. A Tárki Omnibusz felmérése szerint sokan azzal a feltevéssel is egyetértenek, hogy a zámolyi romák az „ország tudatos lejáratásának céljából” utaztak Strasbourgba. Mit gondol a lakosság a roma kivándorlásról? A Tárki Omnibusz felmérése erre a kérdésre kereste a választ. Az adatfelvétel 2000 decemberében történt. A vizsgálatról beszámoló jelentés a Miniszterelnöki Hivatal számára végzett kutatás keretében készült, és a közelmúltban, a Roma migráció című tanulmánykötetben látott napvilágot. Az eredményt Kováts András, a könyv szerkesztője adta közre. A lakosság csaknem fele - derül ki a vizsgálatból - teljes mértékben vagy részben elutasítja azt az állítást, hogy a nyugati országoknak be kellene fogadniuk a menedékjogért folyamodó romákat. Ugyanakkor egyenletesen oszlanak meg a vélemények arról, hogy a magyarországi cigányság problémáinak jó megoldása lenne-e, ha befogadnák roma honfitársainkat. A községben élők, az alacsonyabb jövedelműek és például az idősek az átlagosnál nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy a gondokat a romák külföldre távozása oldaná meg. A fővárosiak, a magasabb jövedelműek, a harmincas éveikben járók, a magukat alsó középosztályba sorolók, valamint az anyagi helyzetükkel elégedettek kisebb arányban gondolták azt, hogy az emigráció megoldást jelenthet a romák problémáira. Az emberek nagy része nem osztja azt a véleményt, miszerint idehaza annyira rossz a cigányság helyzete, hogy a romáknak a nyugati államokban kell menekült státust kérniük. A megkérdezettek döntően egyetértenek a feltevéssel, hogy a külföldön menedéket kereső cigányok többségét nem üldözték Magyarországon. A lakosság mintegy 41 százaléka azzal a kijelentéssel is teljes mértékig egyetért, hogy a zámolyi romák az „ország tudatos lejáratásának céljából” utaztak Strasbourgba, és további csaknem 23 százalék hajlik ugyanerre az álláspontra. A magyar lakosságnak mindössze három százaléka gondolja úgy, hogy a Nyugaton menedéket kérő cigányok az itthoni üldöztetés, a hátrányos megkülönböztetés miatt hagyták el hazájukat. A válaszadók túlnyomó többsége - 85 százaléka - szerint a romák a jobb megélhetés reményében próbálnak menekült státust szerezni. A válaszadók hét százaléka gondolta úgy, hogy a hátrányos megkülönböztetés és a rossz gazdasági körülmények együttesen játszottak szerepet a menekülésben, öt százalékuk szerint pedig valami más van a dolog mögött. Kováts András megállapította, hogy a kivándorlás elsősorban valóban gazdasági okokkal magyarázható, de a magyarországi romák anyagi helyzete nagymértékben összefügg a többségi társadalom és intézményei kirekesztő magatartásával. A menekült státus iránti kérelem mögött - teszi hozzá - súlyos egyéni sérelmek húzódhatnak meg, mindenképpen indokolt, hogy ezeket alaposan megvizsgálják a fogadó országok hatóságai. Cz. G. Munkakönyv helyett munkakártya Tíz évvel a munkakönyv megszüntetése után rövidesen bevezetik a munkaügyi nyilvántartást szolgáló munkakártyát. A tapasztalatok szerint ugyanis szükség van a munkavállalók adatait tartalmazó, mindenki számára kötelező nyilvántartásra, mert ellenőrizhetetlenné vált, valóban befizették-e a cégek a munkaszerződésekben számukra előírt közterheket. Emlékezetes, hogy az Érdekegyeztető Tanács még 1995-ben megállapodott az akkori munkaügyi tárcával, hogy legkésőbb 1997. január 1-jével be kell vezetni a foglalkoztatási könyvet. A minisztérium a KSH adatbázisára támaszkodva meg is kezdte az új munkaügyi nyilvántartási rendszer kiépítését. Az intézmény bevezetése azonban a kormányváltás miatt elmaradt. Az újonnan felálló Szociális és Családügyi Minisztérium illetékese 1998 júliusában arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a szakértők „még csak ismerkednek” a koncepcióval. Úgy tűnik, Kiss Péter miniszter, aki a Horn-kormányban is a tárca vezetője volt, nem mondott le a munkaügyi nyilvántartás rendbetételéről. Egy fórumon bejelentette, hogy rövidesen mégiscsak lesz mágneskártyás munkaügyi regisztrálás, amely nyilvántartja a szolgálati idő kiszámításának alapját jelentő foglalkoztatás időtartamát, a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz beküldött kereseti és járulékelszámolási adatokat, amelynek segítségével ki-ki ellenőrizheti, a munkáltató lerótta-e tb-befizetési kötelezettségét. A miniszter lapunknak megerősítette: őszre elkészül a 3,8 millió munkavállaló munkaviszonya alakulásának követésére alkalmas munkakártyáról szóló koncepció a bevezetéséhez szükséges forrás megjelölésével együtt, és azt az addig vélhetően felálló új érdekegyeztető fórum elé terjesztik. Az már most látható, hogy a tb-járulékok befizetésének nyomon követését lehetővé tevő kártya finanszírozásával - mintegy 2,8 milliárd forinttal - a jövő évi költségvetés tervezésekor számolni kell. K. J. E. Kiss Péter