Népszabadság, 2002. június (60. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-06 / 130. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2­0­0­2. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK Heti parlament, kétheti szavazás A kormány első száznapos program­jának végrehajtásáig még nem végle­gesül az Országgyűlés új munkarend­je. A tervek szerint a nyári hajrát kö­vetően ősztől áll be az új rend. Ennek lényege, hogy a parlament hetente ülésezik majd, de csak kéthetente lesz­nek szavazások. A csekély koalíciós többség miatt egy napra sűrítik a két­heti napirend elfogadását, az interpel­lációkról, az egyes törvényjavaslatok­ról tartandó szavazásokat. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hamarosan a parlamenti frakciók vezeté­sét tömörítő házbizottság elé terjeszti a T. Ház új munkarendjére vonatkozó ja­vaslatot. Ezt azonban várhatóan csak ősztől vezetik be. Addig a kormány száz­napos programjában megfogalmazott intézkedések végrehajtásához igazodik a július végéig tartó nyári ülésrend. Lapunk információi szerint ősztől a most már kormánypárti MSZP és SZDSZ választási kampányában tett ígéretének megfelelően a háromhetes ülésrendről visszatérnek a hetenkénti munkához. Ezen belül azonban jelentős átalakítások lesznek, amelyek tekintet­be veszik a koalíció kisszámú többsé­gét. Úgy tudjuk, ősztől nem hétfőn és kedden, hanem kedden és szerdán fog ülésezni a parlament. Hétfőnként a frak­ciók és különböző kabinetjeik tanács­kozhatnak majd, felkészülve a plenáris ülésekre. Csütörtökönként pedig a bi­zottságok vitathatják meg a különböző javaslatokat. A tervek szerint két különböző hét lesz a parlamenti munka szempontjá­ból. Az úgynevezett „A” hét kedd dél­előttjén fogadják el a két hétre szóló napirendet, ilyenkor szavaznak a tör­vényjavaslatokról, illetve az interpellá­ciókra adott kormányzati válaszokról. A „B” héten nem lesz szavazás, hanem a törvényjavaslatok érdemi vitája fo­lyik a T. Házban. Ezzel a koalíció vala­melyest mentesíteni kívánja a kor­mánytagokat a hetenkénti parlamenti jelenléttől, akiknek sokszor külföldre kell utazniuk. A koalíciós többség ugyanis minimá­lis: az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együttesen 198 képviselője van, tehát majd mindenkinek jelen kell lennie ah­hoz, hogy biztosítani tudják a napirend és a törvényjavaslatok elfogadásához szükséges 194 fős többséget. Az ellen­zéki Fidesz és az MDF pedig 188 man­dátummal rendelkezik, s fegyelmezett parlamenti jelenlétükkel sok borsot tör­hetnek a koalíció orra alá. A tervezett parlamenti munkarend­nek egy problémás, vitatott része lehet. Ez pedig az, hogy a házszabály szerint minden héten interpellációt kell tartani. Ezt várhatóan úgy hidalják át, hogy bár minden héten lesznek a kormány ellen­őrzésére szolgáló interpellációk, de azok elfogadásáról is csak kéthetente, az úgynevezett „A” héten döntenek a képviselők. A kormány úgy igazodik az Ország­­gyűléshez, hogy a miniszterek és politi­kai államtitkárok túlnyomó többsége je­len lehessen a parlament ülésein. Fősza­bályként péntekenként ülésezik majd a kormány, s kedden tartják a közigazga­tási államtitkári értekezleteket. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Három ítélőtábla, fizetésemelés a bíráknak Jövő januárra felállítják a budapesti, a pé­csi és a szegedi ítélőtáblát - jelentette be egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szerdai ülésén erről határozatot fogadott el, s a szükséges törvénymódosításról a kor­mány pénteki ülésén tárgyal. Amennyi­ben a kabinet támogatja, a javaslatról a nyári szünet előtt dönthet a parlament. A táblabíróságok azonban csak jövő június­tól működnek majd, mert a személyi, a technikai és a jogszabályi feltételek kiala­kításához időre van szükség. Egyébként a tervezet szerint 2005-re Debrecenben és Győrött további két táblát hoznának létre. Az OIT előterjesztést készített a bírák javadalmazásáról, amely szerint jövő ja­nuártól mindenki az alapilletmény ötven százalékát kitevő fizetésemelésben része­sülne - ez ma valamivel több mint száz­ezer forintot jelentene havonta -, a továb­biakban pedig a bérek automatikusan az inflációt meghaladó mértékben nőnének. Bárándy támogatja, hogy a bírósági költségvetésnél az OIT által készített elő­­terjesztés szolgáljon alapul. (Az előző kormány idején az igazságszolgáltatási tanács javaslatait - bár erre a kabinetet törvény kötelezte - nem is terjesztették a parlament elé.) Bárándy úgy véli, a java­dalmazási rendszer átalakításával és a költségvetés előkészítése rendjének meg­változtatásával a bíróságok függetlensé­gének újabb garanciáit teremtik meg. L.K. Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár, Bárándy Péter, Solt Pál, az OIT elnöke és Zanathy János, az OIT hivatalvezetője fotó: sopronyi gyula Milliárdokat kérnek a közmédiumok A szociális bizottság tárgyalta a 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést Az Országgyűlésben a bizottsági ülé­seké volt a szerdai nap. Két bizottság is foglalkozott a nyugdíjemeléssel, a költségvetési testület pedig a közmé­diumok vezetőit hallgatta meg. MUNKATÁRSAINKTÓL Egészségügyi és szociális bizottság Két parlamenti bizottság - az egész­ségügyi és a szociális is - elvetette azt a fideszes indítványt, miszerint a júliusra tervezett 19 ezer forintos egyszeri nyug­díj-kiegészítés ne egyszeri juttatás, ha­nem nyugdíjemelés legyen. Vojnik Má­ria, a bizottság elnöke lapunknak el­mondta: az ellenzéki javaslat azért sem valósítható meg, mert a valamennyi nyugdíjasnak eljuttatandó, egyszeri 19 ezer forintos összeget a költségvetésből és nem a nyugdíjalapból fizetik ki, így, ha ezt rendszeressé tennék, akkor havon­ta több mint 50 milliárdos hiánya kelet­kezne a társadalombiztosítási alapnak. Költségvetési és pénzügyi bizottság Hárommilliárd forintot kértek az Or­szággyűléstől a Duna Televízió vezetői a parlament költségvetési és pénzügyi bi­zottságának tegnapi ülésén. A közmé­diumok elnökeit és a kuratóriumainak elnökségi tagjait meghallgató testület előtt az anyagi támogatásra vonatkozó kérést Pekár István, a Duna TV elnöke azzal indokolta, hogy a Duna TV-t for­gótőke nélkül hozták létre, és ez mára megoldhatatlan gondot jelent. A Magyar Rádió elnöke, Kondor Katalin is azt je­lentette be, hogy milliárdokra lenne szükségük az általuk tervezett feladatok végrehajtására. Kondor 3-4 milliárd fo­rintban jelölte meg a szükséges összeget. A Magyar Televízió elnöke, Mend­­reczky Károly szerint ő a pénzügyi ösz­­szeomlás szélén vette át a köztévé irá­nyítását, és a romló tendenciákat stabil emelkedésbe lendítette át. Az általa adott írásos beszámolóból ugyanakkor kiderül, hogy az MTV jelenleg azoknak a költségvetési támogatásoknak köszön­heti az életben maradását, amelyeket az Országgyűlés szavazott meg az elmúlt időszakban. Az első negyedévi adatok szerint a tévé kötelezettségállománya 10 milliárd forint. Keller László szocialista képviselő többszöri kérdésére sem indo­kolta meg a tévéelnök, hogyan lehetsé­ges, hogy miközben a nézettség emelke­déséről számol be, a reklámokból befo­lyó bevételek csökkennek. Kulturális és sajtóbizottság A bizottság egyhangúlag támogatta a médiatörvény EU-jogharmonizációs cé­lú módosítására irányuló fideszes kép­viselői indítvány tárgysorozatba vételét, és azt általános vitára is alkalmasnak ta­lálta. Szabó Zoltán (MSZP) felvetette ugyanakkor a tv-előfizetési díj eltörlé­sét, aminek érdekében a szocialista kép­viselők módosító javaslatot kívánnak benyújtani az előterjesztéshez. Az ülé­sen megvitatták Pető Iván (SZDSZ) bi­zottsági elnök állásfoglalás-tervezetét is. Ebben a bizottság azon álláspontjának adna hangot, miszerint elvárható, hogy a mindenkori kormány a döntően köz­pénzből fenntartott nemzeti kulturális intézmények élén a vezetői posztot pá­lyáztatás útján töltse be. Pető Iván végül visszavonta előterjesztését, és bejelen­tette: tájékoztatást fog kérni Görgey Gá­bor szakminisztertől arról, hogy a bi­zottsági meghallgatásán elhangzott ál­láspontjától eltérően a Nemzeti Színház esetében miért választotta a kinevezést a pályáztatás helyett. _________Háttér_________ Orbán Viktor üzenete az MDF-nek Az MDF-ben barátságtalan lépésnek tartják, hogy Orbán Viktor Hende Csabát kér­te fel kabinetfőnökének a polgári körök mozgalmának megszervezésére. A Fórum­ban úgy látják, ez nem segíti elő a két párt kapcsolatainak szorosabbra fűzését — ér­tesült lapunk. A Fideszben úgy vélik: a volt kormányfő Hende felkérésével üzent az MDF elnökének, a párt tagságának és bázisának: készen áll a Hajrá, Magyaror­szág! mozgalomra támaszkodó jobboldali pártunió létrehozására. Az MDF-ben meglehetősen barátság­talan lépésnek tartják, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök Dávid Ibolya elnök­­helyettesét, Hende Csabát kérte fel kabi­netfőnöknek a polgári körök mozgalmá­nak megszervezéséhez - értesült lapunk. A demokrata fórum több politikusa is úgy látja, hogy Hende Csaba ezen minő­ségében nem tudja majd elősegíteni az MDF és a Fidesz kapcsolatainak erősíté­sét, a történtek után ugyanis némi bizal­matlanság alakult ki körülötte. Az MDF általános alelnöke - aki a párt második emberének számított - Orbán Viktor fel­kéréséről nem tájékoztatta előzetesen pártja vezetését, s Dávid Ibolya vélemé­nyét sem kérte ki, a pártelnökkel egysze­rűen csak közölte döntését. Az MDF jövő heti elnökségi ülésén várhatóan új általános alelnököt válasz­tanak, a tisztség betöltésére Dávid Ibo­lya tehet javaslatot. A párt politikusai valószínűsítik, hogy Boross Péter, egy­kori miniszterelnök kerül a megürese­dett alelnöki tisztségbe. Nem zárható ki, hogy az ülésre meghívják Hende Csabát is, s meghallgatják a polgári körök szer­vezésével kapcsolatos elképzeléseiről. Azt lapunknak maga a politikus is meg­erősítette, hogy a felkérés a személyé­nek szólt és nem az MDF-nek. Hende Csaba azonban nem fejtette ki, hogy Or­bán Viktor kabinetfőnökeként milyen módon tudja elősegíteni az MDF-Fidesz­­együttműködés szorosabbra fűzését. Orbán Viktor a Heti Válasznak nyilat­kozott arról, hogy a ciklus során legfon­tosabb feladatának tekinti a jobboldali pártunió létrehozását. Mint vázolta, az unió alapját a Fidesz szövetsége jelente­né a kereszténydemokratákkal és a kis­gazdákkal, de együttműködésre kérnék fel az MDF-et is. A lehetséges pártunió kapcsán ugyanakkor a demokrata fórum vezető politikusai nyilvánvalóvá tették: az MDF mindenképpen meg kívánja őrizni önállóságát. Dávid Ibolya a párt elnökségének és frakciójának hétfői ta­nácskozása után azt mondta: nem idő­szerű a pártunió létrehozásának felveté­se. Információink szerint MDF-körök­­ben úgy vélik, Orbán Viktor lépése, Hende Csaba felkérése nem a kapcsola­tok szorosabbra fűzését eredményezi majd: a pártban a történtek után azok is egy platformra kerülnek a demokrata fó­ Az Orbán Viktor vezette „Szövet­ség a Nemzetért” polgári kör szer­dai ülésén a volt kormányfő már bemutatta Hende Csabát, aki őt se­gíti a polgári körökkel való kapcso­lattartásban. A szövetség tagjai tá­jékoztatást kaptak arról, hogy ed­dig több mint hatezer polgári kör alakult meg és jelentkezett a De­mokrácia-központnál, amelynek irányítója Orbán Viktor. Útjára in­dították a Szövetség a Nemzetért internetes honlapját, a www.hajra­­magyarorszag.hu-t. rom „fundamentalistáival”, akik egyéb­ként eddig nem vetették el a jobboldali uniós törekvéseket. „Ha Orbán Viktor a felkérést figyelmeztetésnek szánta Dá­vid Ibolyának, akkor ez nem volt szeren­csés” -jegyezte meg az MDF egyik ve­zető politikusa. A Fideszben másként látják. A párt egyik meghatározó személyisége szerint a volt kormányfő és Hende Csaba nem­csak Dávid Ibolyának, hanem az MDF tagságának és szavazóbázisának is jel­zett: készen állnak a Hajrá, Magyaror­szág! mozgalom megszervezésére, amely támasza lehet az Orbán által vá­zolt jobboldali pártuniónak. A Fidesz még ebben a ciklusban tető alá kívánja hozni a mérsékelt jobboldali pártok unió­ját, amelyet többek szerint Magyar Pol­gári Pártnak hívhatnak majd. Az egyre szorosabb összefogással pedig nem me­netelhet szembe a legutóbbi közvéle­mény-kutatások szerint egyszázalékos támogatottságú MDF. A Fideszben van­nak olyan vélemények, ha az MDF nem lép be az unióba, akkor a következő vá­lasztásokon önállóan kell megmérettet­nie magát. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó Roma kivándorlás A többség szerint gazdasági okok vannak a háttérben A közvélemény nagy része úgy ítéli meg, hogy a külföldön menedékjogot kérő romák többségét nem üldözték Magyarországon, a cigányok a jobb megélhetés reményében hagyták el hazájukat. A Tárki Omnibusz felmé­rése szerint sokan azzal a feltevéssel is egyetértenek, hogy a zámolyi romák az „ország tudatos lejáratásának cél­jából” utaztak Strasbourgba. Mit gondol a lakosság a roma kiván­dorlásról? A Tárki Omnibusz felmérése erre a kérdésre kereste a választ. Az adatfelvétel 2000 decemberében történt. A vizsgálatról beszámoló jelentés a Mi­niszterelnöki Hivatal számára végzett kutatás keretében készült, és a közel­múltban, a Roma migráció című tanul­mánykötetben látott napvilágot. Az eredményt Kováts András, a könyv szer­kesztője adta közre. A lakosság csaknem fele - derül ki a vizsgálatból - teljes mértékben vagy részben elutasítja azt az állítást, hogy a nyugati országoknak be kellene fogad­niuk a menedékjogért folyamodó romá­kat. Ugyanakkor egyenletesen oszlanak meg a vélemények arról, hogy a magyar­­országi cigányság problémáinak jó meg­oldása lenne-e, ha befogadnák roma hon­fitársainkat. A községben élők, az alacso­nyabb jövedelműek és például az idősek az átlagosnál nagyobb arányban véleked­nek úgy, hogy a gondokat a romák kül­földre távozása oldaná meg. A fővárosi­ak, a magasabb jövedelműek, a harmin­cas éveikben járók, a magukat alsó kö­zéposztályba sorolók, valamint az anyagi helyzetükkel elégedettek kisebb arány­ban gondolták azt, hogy az emigráció megoldást jelenthet a romák problémáira. Az emberek nagy része nem osztja azt a véleményt, miszerint idehaza annyira rossz a cigányság helyzete, hogy a ro­máknak a nyugati államokban kell me­nekült státust kérniük. A megkérdezet­tek döntően egyetértenek a feltevéssel, hogy a külföldön menedéket kereső ci­gányok többségét nem üldözték Ma­gyarországon. A lakosság mintegy 41 százaléka azzal a kijelentéssel is teljes mértékig egyetért, hogy a zámolyi ro­mák az „ország tudatos lejáratásának céljából” utaztak Strasbourgba, és to­vábbi csaknem 23 százalék hajlik ugyanerre az álláspontra. A magyar lakosságnak mindössze há­rom százaléka gondolja úgy, hogy a Nyu­gaton menedéket kérő cigányok az ittho­ni üldöztetés, a hátrányos megkülönböz­tetés miatt hagyták el hazájukat. A vá­laszadók túlnyomó többsége - 85 száza­léka - szerint a romák a jobb megélhetés reményében próbálnak menekült státust szerezni. A válaszadók hét százaléka gondolta úgy, hogy a hátrányos megkü­lönböztetés és a rossz gazdasági körül­mények együttesen játszottak szerepet a menekülésben, öt százalékuk szerint pe­dig valami más van a dolog mögött. Kováts András megállapította, hogy a kivándorlás elsősorban valóban gazda­sági okokkal magyarázható, de a ma­gyarországi romák anyagi helyzete nagymértékben összefügg a többségi társadalom és intézményei kirekesztő magatartásával. A menekült státus iránti kérelem mögött - teszi hozzá - súlyos egyéni sérelmek húzódhatnak meg, min­denképpen indokolt, hogy ezeket alapo­san megvizsgálják a fogadó országok hatóságai. Cz. G. Munkakönyv helyett munkakártya Tíz évvel a munkakönyv megszüntetése után rövidesen bevezetik a munkaügyi nyilvántartást szolgáló munkakártyát. A tapasztalatok szerint ugyanis szükség van a munkavállalók adatait tartalmazó, min­denki számára kötelező nyilvántartásra, mert ellenőrizhetetlenné vált, valóban be­fizették-e a cégek a munkaszerződések­ben számukra előírt közterheket. Emlékezetes, hogy az Érdekegyeztető Tanács még 1995-ben megállapodott az akkori munkaügyi tárcával, hogy legké­sőbb 1997. január 1-jével be kell vezetni a foglalkoztatási könyvet. A miniszté­rium a KSH adatbázisára támaszkodva meg is kezdte az új munkaügyi nyilván­tartási rendszer kiépítését. Az intézmény bevezetése azonban a kormányváltás miatt elmaradt. Az újonnan felálló Szoci­ális és Családügyi Minisztérium illetéke­se 1998 júliusában arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a szakértők „még csak ismerkednek” a koncepcióval. Úgy tűnik, Kiss Péter miniszter, aki a Horn-kormányban is a tárca vezetője volt, nem mondott le a munkaügyi nyil­vántartás rendbetételéről. Egy fórumon bejelentette, hogy rövidesen mégiscsak lesz mágneskártyás munkaügyi regisztrá­lás, amely nyilvántartja a szolgálati idő kiszámításának alapját jelentő foglalkoz­tatás időtartamát, a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz beküldött kereseti és járulékelszámolási adatokat, amelynek segítségével ki-ki ellenőrizheti, a mun­káltató lerótta-e tb-befizetési kötelezett­ségét. A miniszter lapunknak megerősí­tette: őszre elkészül a 3,8 millió munka­­vállaló munkaviszonya alakulásának kö­vetésére alkalmas munkakártyáról szóló koncepció a bevezetéséhez szükséges forrás megjelölésével együtt, és azt az ad­dig vélhetően felálló új érdekegyeztető fórum elé terjesztik. Az már most látható, hogy a tb-járulékok befizetésének nyo­mon követését lehetővé tevő kártya fi­nanszírozásával - mintegy 2,8 milliárd forinttal - a jövő évi költségvetés terve­zésekor számolni kell. K. J. E. Kiss Péter

Next