Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-01 / 151. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS Büntetik a hiányzó képviselőket Az MSZP-ben és a Fideszben ötvenezer A legnagyobb kormánypárti és ellenzéki frakcióban egyaránt szigorúan büntetik a parlamenti hiányzásokat és késéseket. A szocialisták soraiból eddig tizenöten fizettek összesen 750 ezer forint pénzbüntetést. A Fideszben az elmúlt ciklushoz hasonlóan ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható a fegyelmezetlen képviselő. Pénzbüntetést vezetett be az SZDSZ is, és ez a szankció szerepel az MDF parlamenti frakciójának etikai és fegyelmi szabályzatában, amit várhatóan ma fogadnak el. MUNKATÁRSAINKTÓL A csekély, tízfős koalíciós többség rendkívüli fegyelmet követel a kormánypárti frakcióktól, hogy biztosítani tudják a parlamenti szavazásokon a napirend, az interpellációk, a különböző törvényjavaslatok elfogadásához szükséges abszolút többséget. Az ellenzék számára is fontos, hogy a lehető legnagyobb számban legyen jelen a parlamentben, mert kormánypárti hiányzás esetén megakadályozhatják a kormányzati akarat érvényesülését. Ezért a legnagyobb kormánypárti és ellenzéki frakcióban külön pénzbírság fenyegeti a fegyelmezetlen képviselőket. A parlamenti házszabály szerint egy képviselő fizetéséből akkor lehet levonni, ha az illető az adott hónapban a szavazások több mint egyharmadán nem vett részt, s hiányzását frakcióvezetője nem igazolta. Az MSZP és a Fidesz ezen felül is alkalmaz szankciót. Az MSZP-frakció az új parlament megalakulása után drasztikusan szigorította működési szabályzatát, s a fegyelmezetlen képviselőkkel szemben pénzbírság kirovását tette lehetővé. Ennek értelmében ötvenezer forint pénzbüntetéssel sújtható az a képviselő, aki igazolatlanul hiányzik egy szavazásról, illetve késik a voksoláskor. Varjú László szocialista frakcióigazgató lapunknak elmondta: eddig tizenöt embert kellett ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtani, mert elkéstek a szavazásról. A frakciószabályzat azt is lehetővé teszi, hogy szavazásonként további tízezer forintokkal büntessék a hiányzó képviselőket. Arra azonban még nem volt példa, hogy valaki ötvenezer forintnál többet fizessen. A szocialista frakcióból a késések ellenére eddig még senki nem hiányzott igazolatlanul a szavazásokról. A képviselőknek egyébként a frakciópénztárba kell befizetniük a büntetéseket, az így befolyt összeget jótékonysági célokra használják fel az év végén. Varjú szerint javuló tendencia figyelhető meg, mert a késések többsége az első hetekben történt. A Fidesz fenntartotta az 1998-2002-es ciklusban már bevezetett szankciókat. A Fidesznél is ötvenezer forint a büntetési tétel felső határa, ezt akár egy igazolatlan hiányzás esetén is kiróhatja a frakcióigazgató. Pokorni Zoltán frakcióvezető la-Az SZDSZ-frakció szabályzata is szigorú szankciókat tartalmaz. Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta: ha valaki igazolatlanul hiányzik, akkor szavazási naponként 20 ezer forint büntetést fizet. Ha valaki a korábbi frakciódöntéssel szemben szavaz, akkor voksolásonként 20 ezer, legfeljebb 100 ezer forint a büntetése. Egy képviselő előzetesen akkor kaphat felmentést a kötelező szavazás alól - lelkiismereti vagy más okok miatt -, ha ehhez a képviselőcsoport kétharmada hozzájárul. Amennyiben egy képviselő öt alkalommal a párt testületi döntésével szemben szavaz, azt kockáztatja, hogy kizárják a frakcióból. forint a bírság ank érdeklődésére elmondta, a fegyelmezetlen képviselőkkel szemben az elmúlt hetekben is alkalmazták a pénzbüntetést. Nem vezetnek statisztikát a büntetésekről, de ha lenne is ilyen, azt sem hoznák nyilvánosságra. Az MDF parlamenti frakciója hétfőn várhatóan elfogadja etikai és fegyelmi szabályzatát. E szerint a jövőben tízezer forinttól akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják azokat a képviselőket, akik egy-egy fontos szavazásról távol maradnak vagy a frakciófegyelmet megsértve másként voksolnak. Erről Balsai István frakcióvezető tájékoztatta lapunkat. Emlékeztetett arra, hogy az MDF-frakció eddig nem élt semmiféle szankcióval igazolatlan távolmaradás vagy „szétszavazás” esetén. Most azonban - amikor is nagyon csekély a kormánytöbbség a parlamentben - rendkívül fontos, hogy az ellenzéki képviselők jelen legyenek a T. Házban. Herényi Károly, a frakció etikai és fegyelmi bizottságának az elnöke is megerősítette, hogy az igazolatlanul távol maradókat és a másként szavazókat a jövőben „büntetni” kívánják. A frakció képviselőinek módjuk lesz lelkiismeretük szerint voksolni, de lesz ajánlott és lesz kötelező szavazás is. A frakciófegyelmet megsértők esetében a legenyhébb büntetés a megrovás, a legsúlyosabb a kizárás lesz - tudtuk meg. Érdeklődésünkre, hogy a fegyelmi szabályzatról elmondható-e, hogy az a „lex- Csapody”, Balsai István és Herényi Károly egyaránt nemmel válaszolt, mondván: a szankcióknak nem lesz visszamenőleges hatályuk. Emlékezetes, hogy Csapody Miklós a külügyi bizottságban igennel voksolt Kovács László MSZP-elnök külügyminiszterségére, a kormányprogramot és Medgyessy Péter miniszterelnökké választását pedig nem utasította el, pusztán tartózkodott. Rendőrtiszti eskü a Várban MTI-JELENTÉS A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán végzett 199 tiszt tett ünnepélyes esküt szombat délelőtt a budai Várban. Az avatáson Lamperth Mónika belügyminiszter örömének adott hangot, amiért a most végzett tisztek között az idén is nagy számban vannak nők, akik - mint mondta -jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szervezet új arculatának formálásához. A demokratikus koalíció kormánya stratégiai céljainak középpontjában a komplex biztonság megteremtése áll: ez átfogja a jogbiztonság, a közbiztonság és a létbiztonság feltételeinek megteremtését is - hangoztatta ünnepi beszédében a politikus. Lamperth a XX. század követelményeihez igazodó rendőrség kialakítását ígérte beszédében, amely képes reagálni a legsúlyosabb bűncselekményekre csakúgy, mint a lakókörnyezethez kötődő kisebb súlyú, de sok bosszúságot vagy akár fájdalmat okozó bűnügyekre. Az eskü pillanata FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Nyilatkozat- és számháború a strasbourgi képviselőkről MUNKATÁRSUNKTÓL Az előző parlamenti ciklusban éppúgy nyolc kormánypárti és hat ellenzéki képviselő dolgozott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar delegációjában, mint ahogy a mostaniban. Nem igaz tehát Deutsch Tamás Fidesz-alelnöknek az a kijelentése, hogy korábban a tizennégy hely felét a kormánypártok tölthették be, a másik felét pedig az ellenzék - mondta a Népszabadságnak Hegyi Gyula, az MSZP képviselője, a delegáció egyik tagja. A koalíció és az ellenzék között azért bontakozott ki vita, mert a kormánypárti képviselők közül többeknek haza kellett utazniuk Strasbourgból, az Európa Tanács parlamentjének ülésszakáról, hogy itthon biztosítani tudják a többséget a budapesti Országgyűlésben. - Remélem - folytatta Hegyi -, Deutsch Tamás egyetért velem abban, hogy az uniós csatlakozás kapujában a kormányzó és ellenzéki erők számára a nemzeti érdek fontosabb a pártsovinizmusnál. A magyar delegáció sikeres munkát végez az Európa Tanácsban, s hamarosan még nagyobb létszámú megfigyelőcsoportot kell delegálnunk az Európa Parlamentbe, amelybe magyar részről 2004-ig csak parlamenti képviselők kerülhetnek be. Külhonban csak akkor képviselhetjük sikerrel nemzeti érdekeinket, ha ugyanabban az időben az ellenzék a parlamenti munka határozatképtelenségével nem támadja hátba azokat, akik odakint az egész országért dolgoznak. A szocialista képviselő szerint ez „kultúrállamokban a demokratikus ellenzék számára így természetes”. A Munkáspárt együttműködne az MSZP-vel HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Munkáspárt önállóan indul az őszi önkormányzati választásokon, ugyanakkor együttműködést kezdeményez a Magyar Szocialista Párttal - közölte Thürmer Gyula szombaton. A Munkáspárt elnöke elmondta, e célból levelet intéztek Kovács Lászlóhoz, az MSZP elnökéhez. Thürmer beszámolt arról is, hogy a két párt megyei szervezetei már felvették a kapcsolatot. Azt is megerősítette: a Munkáspárt önálló főpolgármester-jelöltet indít Budapesten, hozzátéve, hogy a jelöltről még nem döntöttek. A korábbi önkormányzati választások alkalmával is volt együttműködés az MSZP és a Munkáspárt helyi szervezetei között, ennek most sem látom akadályát - jelentette ki Kovács László szombaton Thürmer nyilatkozatára reagálva. - Lényegében szabad kezet adunk helyi szervezeteinknek, hogy önállóan döntsenek a választási együttműködés formájáról és mélységéről - mondta az MSZP elnöke. 1., HÉTFŐ Mádl a hét elején nyilatkozik Mádl Ferenc köztársasági elnök a hét elején hozza nyilvánosságra álláspontját, melyet a parlamenti pártok elnökeivel és magával a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket követően alakított ki a Medgyessy Péter múltjával kapcsolatos kérdésről. Ezt Schillinger Erzsébet, a köztársasági elnöki hivatal sajtófőosztályának vezetője közölte vasárnap lapunk érdeklődésére. Emlékezetes, hogy Mádl Ferenc Olaszországban tartózkodott, amikor a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, s Medgyessy Péter az Országgyűlés előtt elismerte: 1977 és 1982 között szigorúan titkos kémelhárító tiszt volt. A köztársasági elnök már akkor jelezte, hogy hazatérését követően konzultál a miniszterelnökkel és a parlamenti pártok elnökeivel a kialakult helyzetről. Ennek megfelelően a múlt héten fogadta a Fidesz, az MSZP, az MDF és az SZDSZ elnökét, valamint Medgyessy Pétert. Míg az ellenzéki pártelnökök változatlanul úgy látják, hogy a miniszterelnöknek a múltja miatt morális okokból le kellett volna mondania, az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai azt hangsúlyozták: nem volt és nincs is alkotmányos válság, így a köztársasági elnöknek nincs tennivalója. - A köztársasági elnök joga, hogy megismerje a kialakult helyzetet, ugyanakkor nincs tennivalója, nincs olyan ok, ami miatt teendője volna, és ezt ő is így látja - hangoztatta pénteken újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök is, a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követően. Cs. I.-I. B. Mádl Ferenc Medgyessy: Ideges az ellenzék MTI-JELENTÉS Az embereket nem az érdekli, mi volt húsz évvel ezelőtt, hanem az, hogy a miniszterelnök demokratikus, hozzáértő, akarja és képes-e a javukat szolgálni vagy sem - vélekedett Medgyessy Péter vasárnap a Nap-tévének adott interjújában a kémelhárítói múltjával kapcsolatos politikai támadásokról szólva. Mint mondta: az őt ért támadások nem ingatták meg, sőt inkább megerősítették benne az elszántságot, hogy végigvigye programját. Hozzátette: jólesett neki, hogy az SZDSZ döntő többségétől is bizalmat kapott. A kormányfő szerint a botrány azért nem a választási kampány idején robbant ki, mert az ellenzék rendkívül elbizakodott volt, nem gondolta, hogy elveszítheti a választásokat. Most viszont ideges, egyrészt a kormány kezdeti sikerei, másrészt az elmúlt négy évben történtekkel kapcsolatban megindított vizsgálatok miatt. Ezekkel kapcsolatosan Medgyessy közölte, a kormány a jogszabályok és az ügyészi, bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett minden ügyet ki fog vizsgálni. Medgyessy megismételte, hogy amit ő kémelhárító tisztként tett, az az ország érdekét szolgálta, és ezt kizárólag szakmai feladatnak tekintette. Ő akkor is hazájának tartotta ezt az országot -mondta, s hozzátette: „Sokan vagyunk ezzel így.” A nyilvánosságra került dokumentum forrását firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette: nem hiszi, hogy a kormányoldalon bárkinek is érdekében állt volna a botrány kirobbantása. Szerinte nem kerül elő újabb dokumentum a múltjával kapcsolatosan, amely megrázná a közvéleményt. Úgy vélte, hogy az európai uniós országok vezetőit sem érdekli ez a botrány. Az ügynöktörvény módosítására kitérve elmondta, hogy a kormány három elv alapján tette meg javaslatát. E szerint a közéleti képviselők múltja legyen átlátható, zsarolhatóságuk elkerülése érdekében vallják be, ha a III- as főcsoportfőnökségnél tevékenykedtek, ne sérüljenek nemzetbiztonsági érdekek, a kisembereket pedig „hagyják békén”, legyenek kutathatók a dokumentumok, de ne tegyék ki azokat közszemlére. A miniszterelnök leszögezte: ellenzi, hogy egy politikusnak automatikusan le kelljen mondania csupán azért, mert hírszerző vagy kémelhárító volt. Ugyanakkor, ha egy közéleti szereplő a jövőben eltitkolja ezt, akkor távoznia kell posztjáról. A miniszterelnök közszereplőknek nevezte mindazokat, akik a parlament, illetve az államfő előtt tesznek esküt, valamint a polgármestereket. Nem létező PB-határozat? „Jelenlegi ismereteink szerint az 1976. évi pártbizottsági ülések napirendjén egy esetleges ellenforradalmi megmozdulással kapcsolatos napirend nem szerepelt” — írja Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója Nyakó István szocialista képviselő hozzá intézett levelére válaszolva. Nyakó azért fordult a főigazgatóhoz, hogy létezik-e olyan dokumentum, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnökkel kapcsolatban a Magyar Nemzet június 19-i száma közölt. E szerint „A PB. határozata alapján... megvizsgáltuk annak valószínűségét, hogy kik jöhetnének számba egy esetleges ellenforradalmi megmozdulásban, ill. kik alkalmasak egy ilyen megmozdulás vezetésére, az alábbi kategóriát állítottuk össze.” A lap az állítólagos dokumentum közlésével a miniszterelnök ügynökmúltját kívánta bizonyítani. A fentiekkel kapcsolatban Nyakó lapunknak elmondta: mivel nem lelhető fel olyan dokumentum, amelyet a Magyar Nemzet közölt, ez is azt bizonyítja, hogy a lap egy silány hamisítványt jelentetett meg. Ez viszont alapvetően megkérdőjelezi a lap hitelességét, a szerkesztők szakmai hozzáértését. K. J. T. A Fidesz a bizalmatlansági indítványról A kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásáról a Fidesz a héten dönt. A párt egyik vezető személyisége szerint annak ellenére be kellene nyújtaniuk az indítványt, hogy nincs esély Medgyessy Péter leváltására, így a Fidesz még a parlament nyári szünete előtt határozottan kinyilváníthatná bizalmatlanságát a kormányfő iránt. A Fidesz elnöksége és parlamenti frakciója ezen a héten dönt arról, hogy benyújtják-e a bizalmatlansági indítványt Medgyessy Péterrel szemben a kormányfő kémelhárító múltja miatt. A Fidesz a Medgyessy-ügy kipattanása óta lebegteti a bizalmatlansági indítvány benyújtását. Megvárta, hogy kiderüljön: a botrány miatt kilépnek-e szabad demokrata vagy szocialista képviselők a kormánypárti frakciókból, s elfogy-e ezáltal a koalíciós többség, hogy majd Medgyessy és kormánya bukása után visszavehessék az ország irányítását. Ez azonban nem következett be, mert a koalíciós frakciók - az SZDSZ egy éjszakán át tartó bizalmatlansága után - kiálltak a kormányfő mellett. A legnagyobb ellenzéki párt egyik vezető személyisége szerint - bár kiderült, hogy nincs esély Medgyessy Péter leváltására, a Fidesznek ennek ellenére is be kellene nyújtania a bizalmatlansági indítványt. A Fidesz így a parlament nyári szünete előtt, ha szimbolikus módon is, még egyszer határozottan kinyilváníthatná bizalmatlanságát a miniszterelnökkel szemben. Az alkotmány szerint a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban, az új kormányfőjelöltet megnevezve nyújthat be bizalmatlansági indítványt. Ezt az egész kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Amennyiben a képviselők többsége, tehát 194 honatya elfogadja a bizalmatlansági indítványt, akkor az új kormányfőjelöltet megválasztottnak kell tekinteni. Az indítvány parlamenti vitáját és szavazását a benyújtástól számított három nap után, legkésőbb nyolc napon belül kell lefolytatni. A Fidesz egyelőre több dolgot is mérlegel. A 164 képviselőből álló Fideszfrakciónak nem probléma a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges 78 képviselői aláírás megszerzése. Fejtörést okozhat azonban Dávid Ibolyának, az MDF elnökének hozzáállása, aki a köztársasági elnökkel a Medgyessyügyről folytatott csütörtöki konzultáció után kijelentette: amíg a kormánytöbbség minden képviselője bizalmáról biztosítja a kormányfőt, nincs értelme a bizalmatlansági indítványnak, mert a koalíció mandátumszámán múlik, hogy ki Magyarország miniszterelnöke. A Fideszben azt mérlegelik a leginkább, hogy a bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén kit jelöljenek kormányfőnek. Orbán Viktor volt miniszterelnököt nem akarják kitenni a biztos bukásnak azáltal, hogy jelölik, s aztán az MSZP-SZDSZ többség megerősíti posztján Medgyessyt. Más fideszes vezető politikus megnevezése esetén pedig nehéz lenne elhárítani az olyan jellegű felvetéseket, hogy lám, mégsem Orbán a Fidesz kormányfőjelöltje, netán megkezdődött a pártban az utódlási harc. Az pedig nevetséges lenne, ha a Fidesz az MSZP-ből nevezne meg kormányfőjelöltet. Ezért nem kizárható, ha a Fidesz mégis benyújtja az indítványt, akkor egy olyan, a jobboldalhoz közel álló személyt nevezne meg kormányfőjelöltnek, akit nem érhet nagy presztízsveszteség, ha leszavazzák. Bednárik Imre