Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS Büntetik a hiányzó képviselőket Az MSZP-ben és a Fideszben ötvenezer A legnagyobb kormánypárti és ellen­zéki frakcióban egyaránt szigorúan büntetik a parlamenti hiányzásokat és késéseket. A szocialisták soraiból eddig tizenöten fizettek összesen 750 ezer fo­rint pénzbüntetést. A Fideszben az el­múlt ciklushoz hasonlóan ötvenezer fo­rint pénzbírsággal sújtható a fegyel­mezetlen képviselő. Pénzbüntetést ve­zetett be az SZDSZ is, és ez a szankció szerepel az MDF parlamenti frakciójá­nak etikai és fegyelmi szabályzatában, amit várhatóan ma fogadnak el. MUNKATÁRSAINKTÓL A csekély, tízfős koalíciós többség rend­kívüli fegyelmet követel a kormánypárti frakcióktól, hogy biztosítani tudják a par­lamenti szavazásokon a napirend, az in­terpellációk, a különböző törvényjavas­latok elfogadásához szükséges abszolút többséget. Az ellenzék számára is fontos, hogy a lehető legnagyobb számban le­gyen jelen a parlamentben, mert kor­mánypárti hiányzás esetén megakadá­lyozhatják a kormányzati akarat érvénye­sülését. Ezért a legnagyobb kormánypár­ti és ellenzéki frakcióban külön pénzbír­ság fenyegeti a fegyelmezetlen képvise­lőket. A parlamenti házszabály szerint egy képviselő fizetéséből akkor lehet levonni, ha az illető az adott hónapban a szavazá­sok több mint egyharmadán nem vett részt, s hiányzását frakcióvezetője nem igazolta. Az MSZP és a Fidesz ezen felül is alkalmaz szankciót. Az MSZP-frakció az új parlament megalakulása után draszti­kusan szigorította működési szabályzatát, s a fegyelmezetlen képviselőkkel szemben pénzbírság kirovását tette lehetővé. Ennek értelmében ötvenezer forint pénzbünte­téssel sújtható az a képviselő, aki igazo­latlanul hiányzik egy szavazásról, illetve késik a voksoláskor. Varjú László szocia­lista frakcióigazgató lapunknak elmond­ta: eddig tizenöt embert kellett ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtani, mert el­késtek a szavazásról. A frakciószabályzat azt is lehetővé teszi, hogy szavazáson­ként további tízezer forintokkal büntes­sék a hiányzó képviselőket. Arra azonban még nem volt példa, hogy valaki ötven­ezer forintnál többet fizessen. A szocia­lista frakcióból a késések ellenére eddig még senki nem hiányzott igazolatlanul a szavazásokról. A képviselőknek egyéb­ként a frakciópénztárba kell befizetniük a büntetéseket, az így befolyt összeget jóté­konysági célokra használják fel az év vé­gén. Varjú szerint javuló tendencia fi­gyelhető meg, mert a késések többsége az első hetekben történt. A Fidesz fenntartotta az 1998-2002-es ciklusban már bevezetett szankciókat. A Fidesznél is ötvenezer forint a büntetési tétel felső határa, ezt akár egy igazolatlan hiányzás esetén is kiróhatja a frakcióigaz­gató. Pokorni Zoltán frakcióvezető la-Az SZDSZ-frakció szabályzata is szigorú szankciókat tartalmaz. Gusztos Péter frakcióvezető-he­lyettes lapunknak elmondta: ha va­laki igazolatlanul hiányzik, akkor szavazási naponként 20 ezer forint büntetést fizet. Ha valaki a korábbi frakciódöntéssel szemben szavaz, akkor voksolásonként 20 ezer, leg­feljebb 100 ezer forint a büntetése. Egy képviselő előzetesen akkor kaphat felmentést a kötelező szava­zás alól - lelkiismereti vagy más okok miatt -, ha ehhez a képviselő­­csoport kétharmada hozzájárul. Amennyiben egy képviselő öt alka­lommal a párt testületi döntésével szemben szavaz, azt kockáztatja, hogy kizárják a frakcióból. forint a bírság­ ­ank érdeklődésére elmondta, a fegyel­mezetlen képviselőkkel szemben az el­múlt hetekben is alkalmazták a pénzbün­tetést. Nem vezetnek statisztikát a bünte­tésekről, de ha lenne is ilyen, azt sem hoznák nyilvánosságra. Az MDF parlamenti frakciója hétfőn várhatóan elfogadja etikai és fegyelmi szabályzatát. E szerint a jövőben tízezer forinttól akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják azokat a képvi­selőket, akik egy-egy fontos szavazásról távol maradnak vagy a frakciófegyelmet megsértve másként voksolnak. Erről Bal­­sai István frakcióvezető tájékoztatta la­punkat. Emlékeztetett arra, hogy az MDF-frakció eddig nem élt semmiféle szankcióval igazolatlan távolmaradás vagy „szétszavazás” esetén. Most azon­ban - amikor is nagyon csekély a kor­mánytöbbség a parlamentben - rendkívül fontos, hogy az ellenzéki képviselők je­len legyenek a T. Házban. Herényi Károly, a frakció etikai és fe­gyelmi bizottságának az elnöke is meg­erősítette, hogy az igazolatlanul távol maradókat és a másként szavazókat a jö­vőben „büntetni” kívánják. A frakció képviselőinek módjuk lesz lelkiisme­retük szerint voksolni, de lesz ajánlott és lesz kötelező szavazás is. A frakciófe­gyelmet megsértők esetében a legeny­hébb büntetés a megrovás, a legsúlyo­sabb a kizárás lesz - tudtuk meg. Érdeklődésünkre, hogy a fegyelmi sza­bályzatról elmondható-e, hogy az a „lex- Csapody”, Balsai István és Herényi Kár­oly egyaránt nemmel válaszolt, mond­ván: a szankcióknak nem lesz visszame­nőleges hatályuk. Emlékezetes, hogy Csapody Miklós a külügyi bizottságban igennel voksolt Kovács László MSZP-el­­nök külügyminiszterségére, a kormány­­programot és Medgyessy Péter miniszter­­elnökké választását pedig nem utasította el, pusztán tartózkodott. Rendőrtiszti eskü a Várban MTI-JELENTÉS A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagoza­tán végzett 199 tiszt tett ünnepélyes esküt szombat délelőtt a budai Várban. Az ava­táson Lamperth Mónika belügyminiszter örömének adott hangot, amiért a most végzett tisztek között az idén is nagy számban vannak nők, akik - mint mond­ta -jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szervezet új arculatának formálásához.­­ A demokratikus koalíció kormánya stratégiai céljainak középpontjában a komplex biztonság megteremtése áll: ez átfogja a jogbiztonság, a közbiztonság és a létbiztonság feltételeinek megteremté­sét is - hangoztatta ünnepi beszédében a politikus. Lamperth a XX. század köve­telményeihez igazodó rendőrség kialakí­tását ígérte beszédében, amely képes rea­gálni a legsúlyosabb bűncselekményekre csakúgy, mint a lakókörnyezethez kötődő kisebb súlyú, de sok bosszúságot vagy akár fájdalmat okozó bűnügyekre. Az eskü pillanata FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Nyilatkozat- és számháború a strasbourgi képviselőkről MUNKATÁRSUNKTÓL Az előző parlamenti ciklusban éppúgy nyolc kormánypárti és hat ellenzéki képviselő dolgozott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar de­legációjában, mint ahogy a mostani­ban. Nem igaz tehát Deutsch Tamás Fi­­desz-alelnöknek az a kijelentése, hogy korábban a tizennégy hely felét a kor­mánypártok tölthették be, a másik felét pedig az ellenzék - mondta a Népsza­badságnak Hegyi Gyula, az MSZP képviselője, a delegáció egyik tagja. A koalíció és az ellenzék között azért bontakozott ki vita, mert a kor­mánypárti képviselők közül többeknek haza kellett utazniuk Strasbourgból, az Európa Tanács parlamentjének ülés­szakáról, hogy itthon biztosítani tudják a többséget a budapesti Országgyűlés­ben. - Remélem - folytatta Hegyi -, Deutsch Tamás egyetért velem abban, hogy az uniós csatlakozás kapujában a kormányzó és ellenzéki erők számára a nemzeti érdek fontosabb a pártsoviniz­musnál. A magyar delegáció sikeres munkát végez az Európa Tanácsban, s hamarosan még nagyobb létszámú megfigyelőcsoportot kell delegálnunk az Európa Parlamentbe, amelybe ma­gyar részről 2004-ig csak parlamenti képviselők kerülhetnek be. Külhonban csak akkor képviselhetjük sikerrel nemzeti érdekeinket, ha ugyanabban az időben az ellenzék a parlamenti munka határozatképtelenségével nem támadja hátba azokat, akik odakint az egész országért dolgoznak.­­ A szocia­lista képviselő szerint ez „kultúrálla­­mokban a demokratikus ellenzék szá­mára így természetes”. A Munkáspárt együttműködne az MSZP-vel HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Munkáspárt önállóan indul az őszi ön­­kormányzati választásokon, ugyanakkor együttműködést kezdeményez a Magyar Szocialista Párttal - közölte Thürmer Gyula szombaton. A Munkáspárt elnöke elmondta, e célból levelet intéztek Ko­vács Lászlóhoz, az MSZP elnökéhez. Thürmer beszámolt arról is, hogy a két párt megyei szervezetei már felvették a kapcsolatot. Azt is megerősítette: a Mun­káspárt önálló főpolgármester-jelöltet in­dít Budapesten, hozzátéve, hogy a je­löltről még nem döntöttek. A korábbi önkormányzati választások alkalmával is volt együttműködés az MSZP és a Munkáspárt helyi szervezetei között, ennek most sem látom akadályát - jelentette ki Kovács László szombaton Thürmer nyilatkozatára reagálva. - Lé­nyegében szabad kezet adunk helyi szer­vezeteinknek, hogy önállóan döntsenek a választási együttműködés formájáról és mélységéről - mondta az MSZP elnöke. 1., HÉTFŐ Mádl a hét elején nyilatkozik Mádl Ferenc köztársasági elnök a hét elején hozza nyilvánosságra álláspont­ját, melyet a parlamenti pártok elnökeivel és ma­gával a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket követően alakított ki a Medgyessy Péter múltjá­val kapcsolatos kérdésről. Ezt Schillinger Erzsébet, a köztársasági elnöki hivatal sajtófőosztályának vezető­je közölte vasárnap lapunk érdeklődésére. Emlékezetes, hogy Mádl Ferenc Olaszországban tartózkodott, ami­kor a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, s Medgyessy Péter az Országgyű­lés előtt elismerte: 1977 és 1982 között szigorúan titkos kémelhárító tiszt volt. A köztársasági elnök már akkor jelezte, hogy hazatérését követően konzultál a miniszterelnökkel és a parlamenti pártok elnökeivel a kialakult helyzetről. Ennek megfelelően a múlt héten fogadta a Fidesz, az MSZP, az MDF és az SZDSZ elnökét, valamint Medgyessy Pétert. Míg az ellenzéki pártelnökök vál­tozatlanul úgy látják, hogy a miniszterelnöknek a múltja miatt morális okokból le kellett volna mondania, az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai azt hangsúlyozták: nem volt és nincs is alkotmá­nyos válság, így a köztár­sasági elnöknek nincs ten­nivalója. - A köztársasági elnök joga, hogy megismerje a kialakult helyzetet, ugyanakkor nincs tennivalója, nincs olyan ok, ami miatt teendője volna, és ezt ő is így látja - hangoztatta pénteken újságírók előtt Medgyessy Péter minisz­terelnök is, a köztársasági elnökkel foly­tatott megbeszélést követően. Cs. I.-I. B. Mádl Ferenc Medgyessy: Ideges az ellenzék MTI-JELENTÉS Az embereket nem az érdekli, mi volt húsz évvel ezelőtt, hanem az, hogy a mi­niszterelnök demokratikus, hozzáértő, akarja és képes-e a javukat szolgálni vagy sem - vélekedett Medgyessy Péter vasár­nap a Nap-tévének adott interjújában a kémelhárítói múltjával kapcsolatos politi­kai támadásokról szólva. Mint mondta: az őt ért támadások nem ingatták meg, sőt inkább megerősítették benne az elszántsá­got, hogy végigvigye programját. Hozzátette: jólesett neki, hogy az SZDSZ döntő többségétől is bizalmat ka­pott. A kormányfő szerint a botrány azért nem a választási kampány idején robbant ki, mert az ellenzék rendkívül elbizako­dott volt, nem gondolta, hogy elveszíthe­ti a választásokat. Most viszont ideges, egyrészt a kormány kezdeti sikerei, más­részt az elmúlt négy évben történtekkel kapcsolatban megindított vizsgálatok mi­att. Ezekkel kapcsolatosan Medgyessy közölte, a kormány a jogszabályok és az ügyészi, bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett minden ügyet ki fog vizs­gálni. Medgyessy megismételte, hogy amit ő kémelhárító tisztként tett, az az or­szág érdekét szolgálta, és ezt kizárólag szakmai feladatnak tekintette. Ő akkor is hazájának tartotta ezt az országot -mondta, s hozzátette: „Sokan vagyunk ezzel így.” A nyilvánosságra került dokumentum forrását firtató kérdésre válaszolva a mi­niszterelnök kijelentette: nem hiszi, hogy a kormányoldalon bárkinek is érdekében állt volna a botrány kirobbantása. Szerin­te nem kerül elő újabb dokumentum a múltjával kapcsolatosan, amely megráz­ná a közvéleményt. Úgy vélte, hogy az európai uniós országok vezetőit sem ér­dekli ez a botrány. Az ügynöktörvény módosítására kitérve elmondta, hogy a kormány három elv alapján tette meg ja­vaslatát. E szerint a közéleti képviselők múltja legyen átlátható, zsarolhatóságuk elkerülése érdekében vallják be, ha a III- as főcsoportfőnökségnél tevékenyked­tek, ne sérüljenek nemzetbiztonsági érde­kek, a kisembereket pedig „hagyják bé­kén”, legyenek kutathatók a dokumentu­mok, de ne tegyék ki azokat közszemlére. A miniszterelnök leszögezte: ellenzi, hogy egy politikusnak automatikusan le kelljen mondania csupán azért, mert hír­szerző vagy kémelhárító volt. Ugyanak­kor, ha egy közéleti szereplő a jövőben eltitkolja ezt, akkor távoznia kell posztjá­ról. A miniszterelnök közszereplőknek nevezte mindazokat, akik a parlament, il­letve az államfő előtt tesznek esküt, vala­mint a polgármestereket. Nem létező PB-határozat? „Jelenlegi ismereteink szerint az 1976. évi pártbizottsági ülések napirendjén egy esetleges ellenforradalmi megmozdulás­sal kapcsolatos napirend nem szerepelt” — írja Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója Nyakó István szoci­alista képviselő hozzá intézett levelére válaszolva. Nyakó azért fordult a főigaz­gatóhoz, hogy létezik-e olyan dokumen­tum, amelyet Medgyessy Péter miniszter­­elnökkel kapcsolatban a Magyar Nemzet június 19-i száma közölt. E szerint „A PB. határozata alapján... megvizsgáltuk annak valószínűségét, hogy kik jöhetnének számba egy esetle­ges ellenforradalmi megmozdulásban, ill. kik alkalmasak egy ilyen megmozdulás vezetésére, az alábbi kategóriát állítottuk össze.” A lap az állítólagos dokumentum közlésével a miniszterelnök ügynökmúlt­ját kívánta bizonyítani. A fentiekkel kapcsolatban Nyakó la­punknak elmondta: mivel nem lelhető fel olyan dokumentum, amelyet a Magyar Nemzet közölt, ez is azt bizonyítja, hogy a lap egy silány hamisítványt jelentetett meg. Ez viszont alapvetően megkérdője­lezi a lap hitelességét, a szerkesztők szak­mai hozzáértését. K. J. T. A Fidesz a bizalmatlansági indítványról A kormányfővel szembeni bizalmat­lansági indítvány benyújtásáról a Fi­desz a héten dönt. A párt egyik veze­tő személyisége szerint annak ellené­re be kellene nyújtaniuk az indít­ványt, hogy nincs esély Medgyessy Péter leváltására, így a Fidesz még a parlament nyári szünete előtt hatá­rozottan kinyilváníthatná bizalmat­lanságát a kormányfő iránt. A Fidesz elnöksége és parlamenti frakciója ezen a héten dönt arról, hogy benyújtják-e a bizalmatlansági indít­ványt Medgyessy Péterrel szemben a kormányfő kémelhárító múltja miatt. A Fidesz a Medgyessy-ügy kipattanása óta lebegteti a bizalmatlansági indít­vány benyújtását. Megvárta, hogy kide­rüljön: a botrány miatt kilépnek-e sza­bad demokrata vagy szocialista képvi­selők a kormánypárti frakciókból, s el­fogy-e ezáltal a koalíciós többség, hogy majd Medgyessy és kormánya bukása után visszavehessék az ország irányítá­sát. Ez azonban nem következett be, mert a koalíciós frakciók - az SZDSZ egy éjszakán át tartó bizalmatlansága után - kiálltak a kormányfő mellett. A legnagyobb ellenzéki párt egyik vezető személyisége szerint - bár kide­rült, hogy nincs esély Medgyessy Péter leváltására, a Fidesznek ennek ellenére is be kellene nyújtania a bizalmatlansá­gi indítványt. A Fidesz így a parlament nyári szünete előtt, ha szimbolikus mó­don is, még egyszer határozottan ki­nyilváníthatná bizalmatlanságát a mi­niszterelnökkel szemben. Az alkotmány szerint a képviselők leg­alább egyötöde a miniszterelnökkel szem­ben írásban, az új kormányfőjelöltet meg­nevezve nyújthat be bizalmatlansági in­dítványt. Ezt az egész kormánnyal szem­beni bizalmatlansági indítványnak kell te­kinteni. Amennyiben a képviselők több­sége, tehát 194 honatya elfogadja a bizal­matlansági indítványt, akkor az új kor­mányfőjelöltet megválasztottnak kell te­kinteni. Az indítvány parlamenti vitáját és szavazását a benyújtástól számított há­rom nap után, legkésőbb nyolc napon be­lül kell lefolytatni. A Fidesz egyelőre több dolgot is mér­legel. A 164 képviselőből álló Fidesz­­frakciónak nem probléma a bizalmatlan­­sági indítvány benyújtásához szükséges 78 képviselői aláírás megszerzése. Fejtö­rést okozhat azonban Dávid Ibolyának, az MDF elnökének hozzáállása, aki a köztársasági elnökkel a Medgyessy­­ügyről folytatott csütörtöki konzultáció után kijelentette: amíg a kormánytöbbség minden képviselője bizalmáról biztosítja a kormányfőt, nincs értelme a bizalmat­lansági indítványnak, mert a koalíció mandátumszámán múlik, hogy ki Ma­gyarország miniszterelnöke. A Fideszben azt mérlegelik a legin­kább, hogy a bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén kit jelöljenek kor­mányfőnek. Orbán Viktor volt minisz­terelnököt nem akarják kitenni a biztos bukásnak azáltal, hogy jelölik, s aztán az MSZP-SZDSZ többség megerősíti posztján Medgyessyt. Más fideszes ve­zető politikus megnevezése esetén pedig nehéz lenne elhárítani az olyan jellegű felvetéseket, hogy lám, mégsem Orbán a Fidesz kormányfőjelöltje, netán meg­kezdődött a pártban az utódlási harc. Az pedig nevetséges lenne, ha a Fidesz az MSZP-ből nevezne meg kormányfőjelöl­tet. Ezért nem kizárható, ha a Fidesz mégis benyújtja az indítványt, akkor egy olyan, a jobboldalhoz közel álló sze­mélyt nevezne meg kormányfőjelöltnek, akit nem érhet nagy presztízsveszteség, ha leszavazzák. Bednárik Imre

Next