Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS 30., KEDD C­ivilek az önkormányzatokban Közfeladatok ellátására szerződnek a nonprofit szervezetek Az önkormányzatok nagy része szerint eredményesebbé és olcsóbbá válik a közfeladatok ellátása, ha azokat átad­ják nonprofit szervezeteknek. Sokan viszont attól tartanak, hogy az egyesü­letek és alapítványok tevékenysége nem mindig jogszerű. Az önkormány­zati választásokon a pártok rovására egyre inkább előtérbe kerülnek a civil szerveződések. A civil szervezetek és az önkormány­zatok kapcsolatát tekinti át Csegény Péter és Kákai László tanulmánykötete. Az elemzés alapjául a KSH és a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület felmérései szol­gáltak, valamint azok a vizsgálatok, ame­lyek még az előző kormány idején a Mi­niszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztálya megbízásából készültek. A budapesti civil szervezetek jóval na­gyobb - átlagosan 890 ezer forint - támo­gatást kapnak a helyi önkormányzattól, mint vidéki társaik. A fővárosi kerületek több mint kétharmada, a megyeszékhe­lyek több mint kilenctizede kötött szerző­dést civil szerveződéssel valamely köz­feladat átadásáról. A többi városban ez az arány csak­nem egészen 37 százalék, a községekben ennél is jóval kevesebb, mintegy 18 százalék volt. Az önkormányzatok megítélése szerint amúgy nemcsak előnyökkel, hanem hát­rányokkal is jár, ha közfeladatokat en­gednek át a civil szerveződéseknek. Az előnyök között leginkább azt említik, hogy a nonprofit kezdeményezések ered­ményesebben tudnak ellátni bizonyos közfeladatokat, hiszen a civil szervezete­ket nem terhelik olyan kötöttségek, ame­lyeket az önkormányzatokra kényszerít a hivatali bürokrácia. Előny továbbá, hogy az önkormányzatok megszabadulnak a személyi jellegű kiadásoktól, így a fel­adat elvégzése olcsóbbá válik. Hátrány viszont - vélekedik az önkormányzatok többsége -, hogy az átadott feladatok a későbbiekben ellenőrizhetetlenek lesz­nek a számukra. Az önkormányzatok több mint ötöde attól is tart, hogy a civil szerveződések tevékenysége nem mindig jogszerű. A törvény módot ad arra, hogy a non­profit szféra képviselői külső tagként részt vegyenek az önkormányzati bizott­ságok munkájában. Az adatok szerint a városi önkormányzatok és a fővárosi ke­rületek 64 százalékában, a községek 35 százalékában van civil szervezetet képvi­selő személy. A kötetben közölt statisztikák megerő­sítik, hogy az önkormányzati választások során jelentős szerepet töltenek be a helyi civil szerveződések. A kimutatásoknak aktuálpolitikai jelentőséget ad, hogy a Fi­desz által életre hívott polgári körök a saj­tóhírek alapján tevékenyen részt kíván­nak venni a közelgő önkormányzati vá­lasztásokon. A falvakban és községekben az eddigi három választás során folyamatosan nőtt a függetlenként mandátumot szerzett pol­gármesterek aránya, legutóbb megközelí­tette a 90 százalékot. A tízezer lakosnál népesebb településeken a pártok támoga­tása a meghatározó, de a civil szervezet­hez tartozó polgármesterek aránya is megközelíti a 10 százalékot. A nagyobb településeken 1990-ben az önkormányzati képviselői mandátumok 3,56 százalékát szerezte meg civil szerve­ződés, 1994-ben 7,51 százalékát, 1998- ban már 12,63 százalékát. Jól érzékelteti a folyamatokat, hogy amíg 1994-ben 32 civil szervezet önállóan, 28 koalícióban indult az önkormányzati választásokon - ezenkívül 196 olyan szövetség is létre­jött, amelyet valamelyik politikai párt és civil szervezet közösen hozott létre -, ad­dig 1998-ban már 443 társadalmi szerve­zet vett részt önállóan és 54 koalícióban a mandátumokért folytatott versenyben. Czene Gábor Pintér és Demeter a BM irattárában Meghallgatta a belügyminisztert a Medgyessy-bizottság Folytatás az 1. oldalról Simicskó szerint a szervezett bűnözés elleni harcban sokszor együttműködött a belügyminiszter és a titkosszolgálati mi­niszter. Bőhm András (SZDSZ) ezt kö­vetően azt kérdezte: a belügyminiszter­nek milyen operatív feladata van a szer­vezett bűnözéssel kapcso­latban. Erre Lamperth Mónika közölte: nincs ilyen feladata a belügymi­niszternek. Azt is leszö­gezte, hogy ő soha nem járt a BM irattárában és ez nem is áll szándékában. Azt mondta, a bizottság kérdezze meg az illetékes minisztereket, hogy miért jártak az irattárban. Ezzel kapcsolatban Nyitrai András (Fidesz) megje­gyezte, hogy az Ország­­gyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként 1998-ban már ő is járt az irattárban, „de már akkor sem volt ott semmi, mert minden dokumentumot átszállítottak a Történeti Hivatalba”. Felszólította a bel­ügyminisztert, hogy ne sugalljon össze­esküvést a Pintér-Demeter látogatással kapcsolatban. Lamperth a leghatározot­tabban visszautasította, hogy ő bármit is sugallna, csupán egy kérdésre válaszolt. Balogh László (MDF) bizottsági el­nök arra kérte a belügyminisztert, hogy készüljön lista azokról a miniszterekről, politikai államtitkárokról és kabinetfő­nökökről, akik a rendszerváltás óta jár­tak a Belügyminisztérium titkos irattá­rában. A miniszter erre ígéretet tett, to­vábbá felajánlotta, hogy a bizottság az irattárban is tarthat kihelyezett ülést, és fénymásolatokat kaphatnak az ott lévő parancsokról is. A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök titkosszolgálati múltjáról június 18-án a Magyar Nem­zet cikkéből értesült. A kormányfő ezt követően kérte tőle, hogy mentse fel ti­toktartási kötelezettsége alól, mivel a megjelent dokumentum vele hozható összefüggésbe. Lamperth ismét meg­erősítette korábbi állításait, amelyek szerint első nyilatkozatában azért mondta, hogy nem találtak Medgyessy­­re vonatkozó iratokat a BM-nél, mert a neve alapján keresték azokat. A nyilvá­nosságra került kódszám alapján azon­ban már találtak a kormányfővel kap­csolatos dokumentumokat, illetve a munkaviszonya megszüntetéséről szóló parancsot. A bizottság ezt követően zárt ülésen hallgatta meg Boross Péter volt belügy­minisztert, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőit, Somogyi Ta­mást, Dobokay Gábort, Nagy Lajost és Rawelhoffer Antalt. Az érintettek a zárt ülésre hivatkozva semmit nem voltak hajlandóak közölni a sajtóval az ott el­hangzottakról. A bizottság kedden Pintér Sándor ko­rábbi belügyminiszter, Pászti Tibor és Dömény Tamás volt NBH-s vezetők meghallgatásával folytatja munkáját. Kéri J. Tibor Pintér Sándor Demeter Ervin Ó­vatosabb Hír TV-tervek Tárgyalnak, egyezkednek, puhatolódznak Őszre ígérték, de minden bizonnyal később kezdi sugározni élő adását a magyar tematikus tévépaletta új da­rabja, a politikai hátszéllel rajtoló Hír TV. A tévéalapítók egyelőre tárgyal­nak, és arra készülnek, hogy megte­remtik az Info Rádió tévés változatát. MUNKATÁRSUNKTÓL Előrehaladott, de meglehetősen a háttér­ben folytatott tárgyalások jellemzik a Hír TV szerkezetének kialakítását. A „polgá­ri nyilvánosság eszközeként” beharango­zott csatorna létrehozásáról a választások után röppentek föl az első hírek, s már ak­kor eldőlt, hogy a Hír TV indításához az Info Rádió szolgál majd mintául, s hogy az előkészületekkel Borókai Gábort, az Orbán-kormány szóvivőjét bízták meg. Hogy ki vagy kik lennének a tulajdono­sok, arról nem szivárogtak ki hírek. Borókai Gábor nem sokkal a hír beje­lentése után az MTV hangarchívumára épülő Filmmúzeum tulajdonosa, Krasz­­nai János társaságában puhatolódzó tár­gyalásokat folytatott a kábelszolgáltató társaságoknál. Szakmai berkekben is ar­ról lehetett tudni, hogy Borókai főszer­kesztőként a tartalomért, Krasznai pedig a technikai háttér kialakításáért lesz fele­lős. Krasznai János viszont tegnap la­punknak úgy nyilatkozott: bárkinek nyújtanak szakmai televíziós szolgálta­tást, de már nem vesznek részt a techni­kai részletek kimunkálásában, mert nem tudtak a „híres” menedzsmenttel meg­egyezni. A Filmmúzeum és a Pax TV tu­lajdonosa azt is elmondta: nincs tudomá­sa arról, hogy az új tévé valamely, már működő tematikus csatornát - így példá­ul a Filmmúzeumot - megvásárolva óhajtana gyökeret verni a hazai, megle­hetősen zsúfolt kábelcsatorna-piacon. Az, hogy a Hír TV „kábelspecifikus” lesz, azt jelenti, hogy nem frekvencia- és engedélyköteles, ilyet bár­ki létrehozhat, ha elég bá­tor és elég pénze van hoz­zá. A tematikus csatornák (Minimax, Sport 1, Pax stb.) a kábelszolgáltatók­kal kötött szerződéseikből élnek, s céljuk az, hogy minél olcsóbb „csoma­gokban” jussanak el minél több háztartásba. A kábel­­szolgáltató az előfizetők számának megfelelően fi­zet a műsorszolgáltatónak. Szakértőnk szerint napi 12-14 órában, önálló mű­sorszolgáltatással színre lépni meglehetős pénzügyi bátorságra vall, valószínűbb, hogy napi egy-két órá­ban egy már meglévő csatorna új szol­gáltatásaként vezetik majd be a Hír TV-t a piacra. A környező országokban, Len­gyelországban, Csehországban és Szlo­vákiában egyébként működnek modern technikai eszközökkel - videotelefonok­kal és széles sávú internetes adattovábbí­tással - támogatott hírtelevíziók. A for­radalmian új eszközöket a CNN alkal­mazta először a gyakorlatban. Szakér­tőnk egyébként elképzelhetetlennek tart­ja, hogy az MTV-t az elmúlt években el­uraló, a Fidesz-éra filmes-marketinges „beszállítóinak” ne maradtak volna egy új televízió alapításához elegendő tarta­lékaik. A korábban tízmilliárdos üzleti el­gondolások mára úgy mérséklődtek, hogy értesüléseink sze­rint a Hír TV „egymilli­­árd alatti” befektetés lesz, de a híranyagot félórán­ként ismétlő, vidéki tudó­sítókat is foglalkoztató, napi 12-14 órában készí­tett adás „néhány száz­millióból” elindítható. Kevéske pénzt feltehe­tőleg már a legelején név­ügyekre is el kell költeni, hiszen a hirtv.hu domain nevet két évvel ezelőtt Vig Zoltán mint magánsze­mély bejegyeztette, így az jelenleg az ő tulajdonában van. A dolog véletlen egybeesése, hogy a televíziós beszállítással foglalkozó Vig Zoltán már bejelentkezett a hírtévés stáb­nál, s ajánlatában szerepeltette azt is, hogy az internetes cím az övé. - Választ még nem kaptam - felelte ér­deklődésünkre Vig Zoltán -, a domaint azért vettem meg, mert tudtam, hogy egyszer majd lesz Magyarországon egy hírtelevízió. Arról, hogy eladnám-e, még nem tárgyaltam senkivel. Borókai Gábor Eltitkolt elmarasztalás a Vasárnapi Újságnak? A Vasárnapi Újságnak nincs helye a Magyar Rádióban - állította Gellért Kis Gábor, a közrádió kuratóriumi el­nökségének egyik MSZP-s delegáltja. A négy baloldali kurátor közös tájé­koztatón jelentette be: a médiaható­ság ismét elmarasztalta az elfogult va­sárnap reggeli magazint, erről azon­ban sem a rádió elnöke, sem a kurató­rium első embere nem tájékoztatta őket. Szadai Károly fideszes kurató­riumi elnök szerint a kormánypártok a köztévé után a közrádiónál akarják elérni, hogy a vezetők távozzanak. A Magyar Rádió elnöke semmit sem tesz annak érdekében, hogy a Vasárnapi Újság a médiatörvényt betartva kiegyen­súlyozottan, pártatlanul és elfogulatla­nul működjön - közölte a közrádió kura­tóriumi elnökségében a kormánypárto­kat képviselő négy tag. Szente Péter el­mondta: a médiahatóság június 13-i ha­tározatában figyelmeztetésben részesí­tette és ötvenezer forintra büntette a rá­diót a Vasárnapi Újság elfogult és pártos témabemutatása miatt. Az Országos Rá­dió és Televízió Testület emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban már ha­sonló indokok miatt elmarasztalta a mű­sort, ám törvénysértő gyakorlatán a rá­dió az ismételt vizsgálat szerint nem vál­toztatott. Az ORTT azt a június 2-i adást ele­mezte, melynek vendége Orbán Viktor volt. A hatóság véleménye szerint a mű­sorvezető nyíltan politikai hovatartozá­sának adott hangot, a regnáló kormányt, illetve a miniszterelnököt egy közszol­gálati műsorszolgáltatónál megengedhe­tetlen hangvétellel támadta. A műsorve­zető beköszöntője például azzal alapozta meg a háromórás műsor hangvételét, hogy „a XX. század közepéig polgári vi­lág alakult Magyarországon, (...) nem fordulhatott volna elő, hogy egy kijelölt miniszterelnök románul csevegjen bu­karesti kollégájával”. A hatóság szerint a műsorvezető kérdései oly mértékben voltak elfogultak, hogy Orbán Viktor kényszerült néha abba a szerepbe, hogy hozzájáruljon az objektív tájékoztatás­hoz. A műsorban elhangzott Bencsik András-jegyzetről az ORTT úgy vélte: annak gondolati építkezése, igényessége egyszerűen nem üti meg a közszolgálati műsortól elvárt minőségi színvonalat. Ráadásul a szöveg végén a „Hajrá, ma­gyarok! Hajrá, Magyarország!” felhívás megengedhetetlen módon egy politikai mozgalom támogatására szólított fel. Az ORTT fent idézett határozata hete­kig érthetetlen módon a hatóságnál par­kolt. A végül megküldött dokumentumot mind a rádió elnöke, Kondor Katalin, mind a kuratórium fideszes elnöke, Szadai Károly elzárta a kuratórium el­nöksége elől - állítják a baloldali kuráto­rok. A más, meg nem nevezett forrásból megszerzett elmarasztalás miatt a kura­tórium rendkívüli ülésén akarták meg­hallgatni a rádió elnökét a törvénysérté­sek megakadályozása érdekében tett lé­péseiről, Szadai Károly azonban kérésük ellenére nem hívta össze a testületet. Ezért az MSZP-s és SZDSZ-es kurátorok az ORTT-hez fordultak, hogy a hatóság szerezzen érvényt a határozatnak. Szadai Károly kuratóriumi elnök sze­rint szó sincs arról, hogy elzárta volna a dokumentumot, mivel az nem is volt a birtokában. „Ez az ORTT és a rádió el­nöke közti levelezés. A testület rendkí­vüli ülését pedig csak akkor kellett vol­na összehívnom, ha azt a tagok többsége kezdeményezi. Ehhez még egy aláírásra szükség lett volna” - közölte az elnök. Szerinte a kormánypártiak célja az, hogy a köztévé ellehetetlenítése után a rádiót tegyék tönkre, és olyan helyzetbe hoz­zák őt, illetve a rádió vezetését, hogy tá­vozzanak. „A rádión lévő példátlan kor­mányzati nyomás miatt - mint amilyen a finanszírozás átalakítása a kormány­­többség kényének­­ fontolgatom, hogy nemzetközi szervezetekhez fordulok” - tette hozzá Szadai. Lapunk megkereste a rádió elnökét, Kondor Katalint is a törvénysértést ki­mondó határozat miatt. Az intézmény szóvivője, Morvai Katalin ezzel kapcso­latban közölte: a rádió fellebbezett a ha­tóság döntése ellen. Kondor egy évvel ezelőtt is a határo­zat felülvizsgálatát kérte a Vasárnapi Új­ságot hasonló okok miatt elmarasztaló ORTT-től. Haszán Zoltán A négy baloldali kurátor a sajtótájékoztatón FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Pályázat a köztelevízió élére A korábbinál szigorúbb feltételekkel írt ki pályázatot a Mendreczky Károly le­mondása után megüresedett tévéelnöki posztra a Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriumi elnöksége. A kritériu­mok között három év helyett legalább ötéves vezetői gyakorlat szerepel, vala­mint az angol vagy a német nyelv tár­gyalóképes tudása is. Az elképzeléseket augusztus 30-án adhatják le a pályázók. Az elbírálás ha­tárideje szeptember 30. A jelöltek közül a pártok delegáltjaiból álló elnökség vá­lasztja ki kétharmados többséggel a je­löltjét. A testületben jelenleg három fideszes, két-két szocialista és szabad demokrata, valamint egy-egy MDF-es és FKGP-s ül. A kiválasztott jelöltről - és csak róla - az egy évre kisorsolt civil szervezetek delegáltjaival kiegészített „nagykuratórium” dönthet, szintén két­harmados többséggel. A civileknek má­sik jelöltje nem lehet. Az MTV Rt. hatéves történetében mindmáig Peták István, az első elnök volt az egyetlen, aki kompromisszumos jelöltként megszerezte a pártok és a nagykuratórium kétharmados támogatá­sát. Leváltása után utódairól a kurató­rium nem tudott dönteni, ezért feloszlat­ta önmagát. A többi vezetőt pedig már a csonka elnökség jelölte. Mendreczky Károly a személyét ért támadásokkal indokolta lemondását jú­lius 16-án. A választási kampányműso­­rok egyoldalúsága miatt az MSZP által többször is távozásra felszólított tévéel­nök 29 millió forintos végkielégítéssel távozott. H. Z. Kiadót keresnek az Esti Hírlaphoz MUNKATÁRSUNKTÓL Kiadót keres a nagy múltú, ám évek óta szünetelő Esti Hírlap megjelentetésére az újság tulajdon- és kiadó jogát birtok­ló Perclly LLC International. Az ameri­kai székhelyű cég - amely a Penthouse férfimagazin magyar nyelvű változatát is piacra dobja - közleménye szerint a közeli tervek között szerepel a délutáni napilap újraindítása. A lapot a Kurír volt főszerkesztője, Szűcs Gábor irányítaná. A lap erős kon­kurenciával számolhat: jelenleg négy or­szágos bulvár napilap jelenik meg Ma­gyarországon.

Next