Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-30 / 176. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS 30., KEDD Civilek az önkormányzatokban Közfeladatok ellátására szerződnek a nonprofit szervezetek Az önkormányzatok nagy része szerint eredményesebbé és olcsóbbá válik a közfeladatok ellátása, ha azokat átadják nonprofit szervezeteknek. Sokan viszont attól tartanak, hogy az egyesületek és alapítványok tevékenysége nem mindig jogszerű. Az önkormányzati választásokon a pártok rovására egyre inkább előtérbe kerülnek a civil szerveződések. A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatát tekinti át Csegény Péter és Kákai László tanulmánykötete. Az elemzés alapjául a KSH és a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület felmérései szolgáltak, valamint azok a vizsgálatok, amelyek még az előző kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztálya megbízásából készültek. A budapesti civil szervezetek jóval nagyobb - átlagosan 890 ezer forint - támogatást kapnak a helyi önkormányzattól, mint vidéki társaik. A fővárosi kerületek több mint kétharmada, a megyeszékhelyek több mint kilenctizede kötött szerződést civil szerveződéssel valamely közfeladat átadásáról. A többi városban ez az arány csaknem egészen 37 százalék, a községekben ennél is jóval kevesebb, mintegy 18 százalék volt. Az önkormányzatok megítélése szerint amúgy nemcsak előnyökkel, hanem hátrányokkal is jár, ha közfeladatokat engednek át a civil szerveződéseknek. Az előnyök között leginkább azt említik, hogy a nonprofit kezdeményezések eredményesebben tudnak ellátni bizonyos közfeladatokat, hiszen a civil szervezeteket nem terhelik olyan kötöttségek, amelyeket az önkormányzatokra kényszerít a hivatali bürokrácia. Előny továbbá, hogy az önkormányzatok megszabadulnak a személyi jellegű kiadásoktól, így a feladat elvégzése olcsóbbá válik. Hátrány viszont - vélekedik az önkormányzatok többsége -, hogy az átadott feladatok a későbbiekben ellenőrizhetetlenek lesznek a számukra. Az önkormányzatok több mint ötöde attól is tart, hogy a civil szerveződések tevékenysége nem mindig jogszerű. A törvény módot ad arra, hogy a nonprofit szféra képviselői külső tagként részt vegyenek az önkormányzati bizottságok munkájában. Az adatok szerint a városi önkormányzatok és a fővárosi kerületek 64 százalékában, a községek 35 százalékában van civil szervezetet képviselő személy. A kötetben közölt statisztikák megerősítik, hogy az önkormányzati választások során jelentős szerepet töltenek be a helyi civil szerveződések. A kimutatásoknak aktuálpolitikai jelentőséget ad, hogy a Fidesz által életre hívott polgári körök a sajtóhírek alapján tevékenyen részt kívánnak venni a közelgő önkormányzati választásokon. A falvakban és községekben az eddigi három választás során folyamatosan nőtt a függetlenként mandátumot szerzett polgármesterek aránya, legutóbb megközelítette a 90 százalékot. A tízezer lakosnál népesebb településeken a pártok támogatása a meghatározó, de a civil szervezethez tartozó polgármesterek aránya is megközelíti a 10 százalékot. A nagyobb településeken 1990-ben az önkormányzati képviselői mandátumok 3,56 százalékát szerezte meg civil szerveződés, 1994-ben 7,51 százalékát, 1998- ban már 12,63 százalékát. Jól érzékelteti a folyamatokat, hogy amíg 1994-ben 32 civil szervezet önállóan, 28 koalícióban indult az önkormányzati választásokon - ezenkívül 196 olyan szövetség is létrejött, amelyet valamelyik politikai párt és civil szervezet közösen hozott létre -, addig 1998-ban már 443 társadalmi szervezet vett részt önállóan és 54 koalícióban a mandátumokért folytatott versenyben. Czene Gábor Pintér és Demeter a BM irattárában Meghallgatta a belügyminisztert a Medgyessy-bizottság Folytatás az 1. oldalról Simicskó szerint a szervezett bűnözés elleni harcban sokszor együttműködött a belügyminiszter és a titkosszolgálati miniszter. Bőhm András (SZDSZ) ezt követően azt kérdezte: a belügyminiszternek milyen operatív feladata van a szervezett bűnözéssel kapcsolatban. Erre Lamperth Mónika közölte: nincs ilyen feladata a belügyminiszternek. Azt is leszögezte, hogy ő soha nem járt a BM irattárában és ez nem is áll szándékában. Azt mondta, a bizottság kérdezze meg az illetékes minisztereket, hogy miért jártak az irattárban. Ezzel kapcsolatban Nyitrai András (Fidesz) megjegyezte, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként 1998-ban már ő is járt az irattárban, „de már akkor sem volt ott semmi, mert minden dokumentumot átszállítottak a Történeti Hivatalba”. Felszólította a belügyminisztert, hogy ne sugalljon összeesküvést a Pintér-Demeter látogatással kapcsolatban. Lamperth a leghatározottabban visszautasította, hogy ő bármit is sugallna, csupán egy kérdésre válaszolt. Balogh László (MDF) bizottsági elnök arra kérte a belügyminisztert, hogy készüljön lista azokról a miniszterekről, politikai államtitkárokról és kabinetfőnökökről, akik a rendszerváltás óta jártak a Belügyminisztérium titkos irattárában. A miniszter erre ígéretet tett, továbbá felajánlotta, hogy a bizottság az irattárban is tarthat kihelyezett ülést, és fénymásolatokat kaphatnak az ott lévő parancsokról is. A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök titkosszolgálati múltjáról június 18-án a Magyar Nemzet cikkéből értesült. A kormányfő ezt követően kérte tőle, hogy mentse fel titoktartási kötelezettsége alól, mivel a megjelent dokumentum vele hozható összefüggésbe. Lamperth ismét megerősítette korábbi állításait, amelyek szerint első nyilatkozatában azért mondta, hogy nem találtak Medgyessyre vonatkozó iratokat a BM-nél, mert a neve alapján keresték azokat. A nyilvánosságra került kódszám alapján azonban már találtak a kormányfővel kapcsolatos dokumentumokat, illetve a munkaviszonya megszüntetéséről szóló parancsot. A bizottság ezt követően zárt ülésen hallgatta meg Boross Péter volt belügyminisztert, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőit, Somogyi Tamást, Dobokay Gábort, Nagy Lajost és Rawelhoffer Antalt. Az érintettek a zárt ülésre hivatkozva semmit nem voltak hajlandóak közölni a sajtóval az ott elhangzottakról. A bizottság kedden Pintér Sándor korábbi belügyminiszter, Pászti Tibor és Dömény Tamás volt NBH-s vezetők meghallgatásával folytatja munkáját. Kéri J. Tibor Pintér Sándor Demeter Ervin Óvatosabb Hír TV-tervek Tárgyalnak, egyezkednek, puhatolódznak Őszre ígérték, de minden bizonnyal később kezdi sugározni élő adását a magyar tematikus tévépaletta új darabja, a politikai hátszéllel rajtoló Hír TV. A tévéalapítók egyelőre tárgyalnak, és arra készülnek, hogy megteremtik az Info Rádió tévés változatát. MUNKATÁRSUNKTÓL Előrehaladott, de meglehetősen a háttérben folytatott tárgyalások jellemzik a Hír TV szerkezetének kialakítását. A „polgári nyilvánosság eszközeként” beharangozott csatorna létrehozásáról a választások után röppentek föl az első hírek, s már akkor eldőlt, hogy a Hír TV indításához az Info Rádió szolgál majd mintául, s hogy az előkészületekkel Borókai Gábort, az Orbán-kormány szóvivőjét bízták meg. Hogy ki vagy kik lennének a tulajdonosok, arról nem szivárogtak ki hírek. Borókai Gábor nem sokkal a hír bejelentése után az MTV hangarchívumára épülő Filmmúzeum tulajdonosa, Krasznai János társaságában puhatolódzó tárgyalásokat folytatott a kábelszolgáltató társaságoknál. Szakmai berkekben is arról lehetett tudni, hogy Borókai főszerkesztőként a tartalomért, Krasznai pedig a technikai háttér kialakításáért lesz felelős. Krasznai János viszont tegnap lapunknak úgy nyilatkozott: bárkinek nyújtanak szakmai televíziós szolgáltatást, de már nem vesznek részt a technikai részletek kimunkálásában, mert nem tudtak a „híres” menedzsmenttel megegyezni. A Filmmúzeum és a Pax TV tulajdonosa azt is elmondta: nincs tudomása arról, hogy az új tévé valamely, már működő tematikus csatornát - így például a Filmmúzeumot - megvásárolva óhajtana gyökeret verni a hazai, meglehetősen zsúfolt kábelcsatorna-piacon. Az, hogy a Hír TV „kábelspecifikus” lesz, azt jelenti, hogy nem frekvencia- és engedélyköteles, ilyet bárki létrehozhat, ha elég bátor és elég pénze van hozzá. A tematikus csatornák (Minimax, Sport 1, Pax stb.) a kábelszolgáltatókkal kötött szerződéseikből élnek, s céljuk az, hogy minél olcsóbb „csomagokban” jussanak el minél több háztartásba. A kábelszolgáltató az előfizetők számának megfelelően fizet a műsorszolgáltatónak. Szakértőnk szerint napi 12-14 órában, önálló műsorszolgáltatással színre lépni meglehetős pénzügyi bátorságra vall, valószínűbb, hogy napi egy-két órában egy már meglévő csatorna új szolgáltatásaként vezetik majd be a Hír TV-t a piacra. A környező országokban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában egyébként működnek modern technikai eszközökkel - videotelefonokkal és széles sávú internetes adattovábbítással - támogatott hírtelevíziók. A forradalmian új eszközöket a CNN alkalmazta először a gyakorlatban. Szakértőnk egyébként elképzelhetetlennek tartja, hogy az MTV-t az elmúlt években eluraló, a Fidesz-éra filmes-marketinges „beszállítóinak” ne maradtak volna egy új televízió alapításához elegendő tartalékaik. A korábban tízmilliárdos üzleti elgondolások mára úgy mérséklődtek, hogy értesüléseink szerint a Hír TV „egymilliárd alatti” befektetés lesz, de a híranyagot félóránként ismétlő, vidéki tudósítókat is foglalkoztató, napi 12-14 órában készített adás „néhány százmillióból” elindítható. Kevéske pénzt feltehetőleg már a legelején névügyekre is el kell költeni, hiszen a hirtv.hu domain nevet két évvel ezelőtt Vig Zoltán mint magánszemély bejegyeztette, így az jelenleg az ő tulajdonában van. A dolog véletlen egybeesése, hogy a televíziós beszállítással foglalkozó Vig Zoltán már bejelentkezett a hírtévés stábnál, s ajánlatában szerepeltette azt is, hogy az internetes cím az övé. - Választ még nem kaptam - felelte érdeklődésünkre Vig Zoltán -, a domaint azért vettem meg, mert tudtam, hogy egyszer majd lesz Magyarországon egy hírtelevízió. Arról, hogy eladnám-e, még nem tárgyaltam senkivel. Borókai Gábor Eltitkolt elmarasztalás a Vasárnapi Újságnak? A Vasárnapi Újságnak nincs helye a Magyar Rádióban - állította Gellért Kis Gábor, a közrádió kuratóriumi elnökségének egyik MSZP-s delegáltja. A négy baloldali kurátor közös tájékoztatón jelentette be: a médiahatóság ismét elmarasztalta az elfogult vasárnap reggeli magazint, erről azonban sem a rádió elnöke, sem a kuratórium első embere nem tájékoztatta őket. Szadai Károly fideszes kuratóriumi elnök szerint a kormánypártok a köztévé után a közrádiónál akarják elérni, hogy a vezetők távozzanak. A Magyar Rádió elnöke semmit sem tesz annak érdekében, hogy a Vasárnapi Újság a médiatörvényt betartva kiegyensúlyozottan, pártatlanul és elfogulatlanul működjön - közölte a közrádió kuratóriumi elnökségében a kormánypártokat képviselő négy tag. Szente Péter elmondta: a médiahatóság június 13-i határozatában figyelmeztetésben részesítette és ötvenezer forintra büntette a rádiót a Vasárnapi Újság elfogult és pártos témabemutatása miatt. Az Országos Rádió és Televízió Testület emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban már hasonló indokok miatt elmarasztalta a műsort, ám törvénysértő gyakorlatán a rádió az ismételt vizsgálat szerint nem változtatott. Az ORTT azt a június 2-i adást elemezte, melynek vendége Orbán Viktor volt. A hatóság véleménye szerint a műsorvezető nyíltan politikai hovatartozásának adott hangot, a regnáló kormányt, illetve a miniszterelnököt egy közszolgálati műsorszolgáltatónál megengedhetetlen hangvétellel támadta. A műsorvezető beköszöntője például azzal alapozta meg a háromórás műsor hangvételét, hogy „a XX. század közepéig polgári világ alakult Magyarországon, (...) nem fordulhatott volna elő, hogy egy kijelölt miniszterelnök románul csevegjen bukaresti kollégájával”. A hatóság szerint a műsorvezető kérdései oly mértékben voltak elfogultak, hogy Orbán Viktor kényszerült néha abba a szerepbe, hogy hozzájáruljon az objektív tájékoztatáshoz. A műsorban elhangzott Bencsik András-jegyzetről az ORTT úgy vélte: annak gondolati építkezése, igényessége egyszerűen nem üti meg a közszolgálati műsortól elvárt minőségi színvonalat. Ráadásul a szöveg végén a „Hajrá, magyarok! Hajrá, Magyarország!” felhívás megengedhetetlen módon egy politikai mozgalom támogatására szólított fel. Az ORTT fent idézett határozata hetekig érthetetlen módon a hatóságnál parkolt. A végül megküldött dokumentumot mind a rádió elnöke, Kondor Katalin, mind a kuratórium fideszes elnöke, Szadai Károly elzárta a kuratórium elnöksége elől - állítják a baloldali kurátorok. A más, meg nem nevezett forrásból megszerzett elmarasztalás miatt a kuratórium rendkívüli ülésén akarták meghallgatni a rádió elnökét a törvénysértések megakadályozása érdekében tett lépéseiről, Szadai Károly azonban kérésük ellenére nem hívta össze a testületet. Ezért az MSZP-s és SZDSZ-es kurátorok az ORTT-hez fordultak, hogy a hatóság szerezzen érvényt a határozatnak. Szadai Károly kuratóriumi elnök szerint szó sincs arról, hogy elzárta volna a dokumentumot, mivel az nem is volt a birtokában. „Ez az ORTT és a rádió elnöke közti levelezés. A testület rendkívüli ülését pedig csak akkor kellett volna összehívnom, ha azt a tagok többsége kezdeményezi. Ehhez még egy aláírásra szükség lett volna” - közölte az elnök. Szerinte a kormánypártiak célja az, hogy a köztévé ellehetetlenítése után a rádiót tegyék tönkre, és olyan helyzetbe hozzák őt, illetve a rádió vezetését, hogy távozzanak. „A rádión lévő példátlan kormányzati nyomás miatt - mint amilyen a finanszírozás átalakítása a kormánytöbbség kényének fontolgatom, hogy nemzetközi szervezetekhez fordulok” - tette hozzá Szadai. Lapunk megkereste a rádió elnökét, Kondor Katalint is a törvénysértést kimondó határozat miatt. Az intézmény szóvivője, Morvai Katalin ezzel kapcsolatban közölte: a rádió fellebbezett a hatóság döntése ellen. Kondor egy évvel ezelőtt is a határozat felülvizsgálatát kérte a Vasárnapi Újságot hasonló okok miatt elmarasztaló ORTT-től. Haszán Zoltán A négy baloldali kurátor a sajtótájékoztatón FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Pályázat a köztelevízió élére A korábbinál szigorúbb feltételekkel írt ki pályázatot a Mendreczky Károly lemondása után megüresedett tévéelnöki posztra a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége. A kritériumok között három év helyett legalább ötéves vezetői gyakorlat szerepel, valamint az angol vagy a német nyelv tárgyalóképes tudása is. Az elképzeléseket augusztus 30-án adhatják le a pályázók. Az elbírálás határideje szeptember 30. A jelöltek közül a pártok delegáltjaiból álló elnökség választja ki kétharmados többséggel a jelöltjét. A testületben jelenleg három fideszes, két-két szocialista és szabad demokrata, valamint egy-egy MDF-es és FKGP-s ül. A kiválasztott jelöltről - és csak róla - az egy évre kisorsolt civil szervezetek delegáltjaival kiegészített „nagykuratórium” dönthet, szintén kétharmados többséggel. A civileknek másik jelöltje nem lehet. Az MTV Rt. hatéves történetében mindmáig Peták István, az első elnök volt az egyetlen, aki kompromisszumos jelöltként megszerezte a pártok és a nagykuratórium kétharmados támogatását. Leváltása után utódairól a kuratórium nem tudott dönteni, ezért feloszlatta önmagát. A többi vezetőt pedig már a csonka elnökség jelölte. Mendreczky Károly a személyét ért támadásokkal indokolta lemondását július 16-án. A választási kampányműsorok egyoldalúsága miatt az MSZP által többször is távozásra felszólított tévéelnök 29 millió forintos végkielégítéssel távozott. H. Z. Kiadót keresnek az Esti Hírlaphoz MUNKATÁRSUNKTÓL Kiadót keres a nagy múltú, ám évek óta szünetelő Esti Hírlap megjelentetésére az újság tulajdon- és kiadó jogát birtokló Perclly LLC International. Az amerikai székhelyű cég - amely a Penthouse férfimagazin magyar nyelvű változatát is piacra dobja - közleménye szerint a közeli tervek között szerepel a délutáni napilap újraindítása. A lapot a Kurír volt főszerkesztője, Szűcs Gábor irányítaná. A lap erős konkurenciával számolhat: jelenleg négy országos bulvár napilap jelenik meg Magyarországon.