Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-17 / 192. szám
Jukosz-Mol olajkitermelés Szibériában Az orosz Jukosz olajtársaság - amely a magyar kőolajimport fő szállítója - 32,3 millió tonna (236 millió hordó) olajat termelt ki az első fél évében. Ez 16,5 százalékos növekedés az előző év megfelelő időszakához képest. A finomítókban feldolgozott olaj mennyisége 6,8 százalékkal, 15,1 millió tonnára (110 millió hordóra) emelkedett 2001, illetve 2002 első fél éve között. A cég továbbra is tartja magát a 2002-re előirányzott, 70 millió tonnás olaj- és olajegyenértéken számított gáztermelés-bővítési célhoz. A külföldön értékesített nyersolaj mennyisége 2002 első felében elérte a 16,3 millió tonnát (119 millió hordót), ami 15,9 százalékos emelkedést jelent az előző év megfelelő időszakához viszonyítva. Az idei második negyedévben teljesített nyersolajexport 8,7 millió tonna (63 millió hordó) volt — ez 17 százalékos növekedésnek felel meg 2001 második három hónapjához képest. Ez év januárjától júniusig 8,9 millió tonna (66 millió hordó), áprilistól júniusig pedig 4,6 millió tonna (35 millió hordó) olajtermék kelt el a belföldi piacon, ami 11,8 és 23,5 százalékkal több a 2001 első fél évére, illetve második negyedévére vonatkozó adatnál. A Jukosz az első fél évben fúrt olajki- A JUKOSZ OLAJTERMELÉSE (millió tonna) termelő kútjainak összesített hossza elérte a 470,3 kilométert. Ez 32,8 százalékkal magasabb a tavalyi első fél év értékénél. Az újonnan üzembe állított kutak száma 164 volt a januártól júniusig tartó hat hónapban az egy évvel korábbi 175-höz képest. A Jukosz és a Mól vegyesvállalatát nemrégiben bejegyezték, és most folyik az az eljárás, amelynek során a Jukosz átadja engedélyeit a magyar-orosz közös cégnek. Ezt Mosonyi György, a Mól Rt. vezérigazgatója jelentette be a napokban. A Jukosz a hanti-manysi autonóm területen óriási olajmezők fölött rendelkezik, és néhány évvel ezelőtt egy ilyen mező közös kitermelésében állapodott meg a két cég. Az engedélyezési eljárás azonban nagyon elhúzódott. A legutóbbi információk szerint szeptemberre elhárul az összes adminisztratív akadály a közös kitermelés előtt. P. Á. G. 32,30 Nyolc benzinkutat épít a Shell Magyarországon MUNKATÁRSUNKTÓL Nyolc új benzinkutat nyit az idén a Shell Magyarországon. Az utóbbi években meglehetősen visszafogottá váltak az olajcégek a benzinkutak építésével, mert az igen költséges beruházások csak lassan térülnek meg. Az olajtársaságok főleg a már meglévő hálózatokból vesznek át kutakat egymástól, ha éppen valamelyik elad, ahogy ezt nemrégiben az Arai tette a BP-kutakkal. Most egyébként éppen az Arai-hálózat eladása van napirenden, ami nemcsak a magyarországi kutakat érinti, hanem a 800 német töltőállomást is. A Shell pedig nemrégiben vette meg a német RWE-től a Shell-Dea közös cégben lévő RWE-részvényeket, ami a Shell német pozícióit erősíti. A Shell a hazai piacból mintegy 20 százalékkal részesedik. A legutóbb Baján adtak át új kutat. Az idén kétmilliárd forintot költenek töltőállomás-bővítésre. Összesen 130 kúttal rendelkeznek, s eddig 150 millió dollárt ruháztak be Magyarországon. A társaság tavalyi forgalma 121 milliárd forint volt 4,1 milliárd forint nyereség mellett. Piac Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Az államra vár a gabonapiac Külföldön sem keresik a magyar búzát Az idei aratás után néhány héttel mozdulatlanná dermedt a hazai gabonapiac. Azok a gazdálkodók, akiknek van pénzük és helyük az idei termés raktározására, az önköltségnél alacsonyabb áron nem adják el a búzájukat a kereskedőknek. A kereskedők a piaci helyzet miatt nem hajlandók többet fizetni a kenyérgabonáért. A felek a patthelyzet feloldását az államtól várják. Nagyon gyengék az árak - panaszkodott lapunknak Tóth István, a nagy gabonatermelő gazdaságok érdekképviseletének titkára. Mint elmondta, a jó minőségű búzáért mostanság tonnánként 23 ezer forintot hajlandók fizetni a kereskedők, a kenyérgabona felvásárlási átlagára ennél is alacsonyabb, 20-22 ezer forint. Ennyiért viszont a magtárral és némi tőkével bíró gazdák nem adják el az idei termést, mert nekik egy tonna búza „előállítása” átlagosan 25 ezer forintjukba kerül. Aratáskor a kisméretű vagy a kisebb tőkeerejű gazdaságok tömegével a „kombájn alól” tonnánként mindössze 18 ezer forintért kényszerültek túladni kenyérgabonájukon - mondja Tóth, jelezve, hogy bőven vannak olyanok, akik az idén jócskán ráfizetnek a gabonatermelésre. A termelők tonnánként 24-25 ezer forintért biztosan eladnák a búzájukat, ám ennyit legfeljebb valamelyik határállomáson kaphatnának érte - világít rá a kereskedők „tétlenségének” okára Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Makay György szerint a szállításnak és a kereskedők költségeinek jelenleg azért nincs meg a fedezetük, mert a forint az elmúlt év második feléhez képest 17-18 százalékkal erősödött, ekkora hatékonyságjavulásra pedig egyetlen exportőr sem képes, így aztán hetente csak 6-12 ezer tonna búza hagyja el az országot, ami harmada az ilyenkor megszokott exportteljesítménynek. A külpiaci kereslet segíthetne ugyan a piac élénkítésében, ám a külföldi érdeklődőknek egyelőre alig van nyomuk. A chicagói árutőzsdén a július közepén mért 108-110 dollárról 125-128 dollárra ugrott a szeptemberi szállítású búza ára, ám a tengerentúli „árrobbanás” hatása Európában még nem érezhető. Az öreg kontinens nyugati felén gazdálkodók az elmúlt hetek természeti csapásait megelőzően jó termésre számítottak, így az Európai Unió által Magyarországnak nyújtott 600 ezer tonnás vámmentes búzakvóta kitöltése sem indult meg. Más piacokon viszont a tőlünk keletre megtermett, tonnánként mindössze 45-85 dolláros orosz és ukrán kenyérgabonával kellene versenyeznie a magyar búzának. A termelők és a kereskedők is úgy látják: a helyzet megoldásának kulcsa az állam kezében van. Tóth István szerint az agrártárcának minél előbb meg kellene hirdetnie a már korábban beígért piaci intervenció feltételeit. A minisztérium elképzelései szerint az állam tonnánként 23 ezer forintos áron garanciát vállalna a közraktárban elhelyezett búzára, így a termelők a betárolt készlet értékének száz százalékát megkaphatnák a hitelt folyósító bankoktól. A gazdáknak most van szükségük pénzre, mert most kell felkészülniük a jövő évi termelésre. A késlekedés tehát komoly károkat okoz - magyarázza Tóth. - Ilyen piaci helyzetben megvonni a növény-egészségügyi vizsgálathoz adott állami támogatást, nem túl jó ötlet, hiszen az exporton összesen nincs akkora árrés, amennyi díjat a vizsgálatokért az állam beszed - mondja Makay György. A gabonakereskedők emellett azt is szeretnék, ha az állam tonnánként 1500 forintos exporttámogatással is kompenzálná a forint erősödésének hatását. Mihálovits András Aratnak az utolsó balatonmagyaródi táblán fotó: mti - h. szabó Sándor Támogatás a szívességi földhasználóknak DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormány a szívességi földhasználók számára ettől az évtől kezdve ismét adja az állami támogatást, amelyet még az Orbán-kabinet vont meg a gazdáktól - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Békés megyei Mezőhegyesen. A miniszter kérdésünkre válaszolva elmondta: belső átcsoportosítások révén 600-700 millió forintot szánnak a támogatásra, amely a tárca számításai szerint mintegy 120 ezer embert érint az országban. Az igényeket szeptember 30-ig kell bejelenteni. Németh Imre a sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy a kormány az adósságkonszolidációs program keretében 60 milliárd forintot különít el a mezőgazdasági termelők számára az egy éven belüli hitelállományok rendezésére. A miniszter hozzátette: az összeg fedezetét az idei zárszámadási törvényben teremtik meg, a kereskedelmi bankokat pedig addig arra kérik, hogy hosszabbítsák meg a gazdák hitelállományának visszafizetési határidejét. A tárca vezetője kérdésre válaszolva elmondta: a kormány ajánlati csomagot állít össze a kárpótlási jegyek hasznosítására, mert lehetőséget kíván teremteni a jegyek reális értéken való becserélhetőségére. Kevesebb pénzt tartalékol a lakosság Júliusban tovább apadtak a devizabetétek Az idei jelentős béremelések ellenére is csökkennek a lakosság megtakarításai a Magyar Nemzeti Bank júliusi kimutatása szerint. A háztartások vagyongyarapodása az év hetedik hónapjában 7,9 milliárd forinttal haladta csupán meg az új pénzügyi kötelezettségeket, döntően a lakosság hiteltartozásának jelentős növekedése miatt. Az inflációt is figyelembe véve a háztartások júliusban 8,7 milliárd forinttal több kötelezettséget vállaltak, mint amennyivel pénzügyi vagyonuk gyarapodott. Júliusban 73,1 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, amelynek döntő része - 52,6 milliárd forint - lakáshitel volt. (A lakáshitel-állomány az elmúlt egy évben gyakorlatilag megduplázódott, de a fogyasztási hitelek iránt is egyre élénkebb a kereslet.) A háztartások készpénzállománya eközben 35,1 milliárd forinttal nőtt, a bankbetétállomány 31,8 milliárd forinttal bővült. (A bankbetétállományon belül 10,1 milliárd forint a pénzromlást ellensúlyozó kamat.) A többletet főként a júliusi, egyösszegű nyugdíjfizetések magyarázzák, amelyek összességében mintegy 60 milliárd forinttal növelték a háztartások pénzügyi vagyonát. A hetedik hónapban tovább apadtak a devizabetétek, akárcsak a befektetési jegy- és részvénybefektetések. Több pénzt kamatoztatott ugyan a lakosság állampapírban, de a háztartások értékpapírokban tartott vagyona júliusban összességében így is 3,9 milliárd forinttal csökkent. R. R. A HÁZTARTÁSOK MEGTAKARÍTÁSÁNAK ALAKULÁSA Forrás: MNB NÉPSZABADSÁG-grafika Röviden „Szelíd” maradt az amerikai infláció Júliusban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban. Elemzők szerint az adatok azt jelzik, hogy az infláció „szelíd” maradt. A michigani egyetem fogyasztói bizalmi indexe a júliusi 88,1- ről 87,9-re esett vissza, megerősítve az aggodalmakat, hogy a lakossági költekezés mind kevésbé segíti a kilábalást a recesszióból. (Munkatársunktól) Szigorít a Dunaferr A Dunaferr Rt. igazgatósága tegnapi ülésén Hónig Péter elnök-vezérigazgató bejelentette: a meghirdetett négy vezérigazgató-helyettesi posztra összesen 72 pályázat közül gazdálkodási vezérigazgató-helyettesnek Antali Károlyt, a Mavir Rt. igazgatóhelyettesét, műszaki vezérigazgató-helyettesnek Lukács Pétert, az Acélművek Kft. termelési és értékesítési igazgatóját, személyzeti vezérigazgató-helyettesnek Szabó Gyulát, a Dunaferr Rt. koordinációs igazgatóját kéri fel. A cég rövid távú finanszírozását szolgáló intézkedési terv egyebek között üzletrészek, illetve ingatlanok értékesítését, a beszerzések mérséklését, a készletek csökkentését tartalmazza. (P. Á. G.) Energiakereskedő Démász-leány A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász) és a Budapesti Erőmű Rt. 50 millió forintos törzstőkével megalapította a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó D-Energia Kft.-t. Az új vállalatban a Démász részesedése 90, a Budapesti Erőmű Rt.-é tíz százalék. Az új társaságot a villamosenergia-törvény előírásai szerint, a 2003. január 1-jétől megnyíló piacra lépő ügyfelek kiszolgálásának érdekében alapították. (MTI) Informatika a sörellátásért A HP Magyarország átadta a Proliant szervereken alapuló, SAP R/3 vállalatirányítási rendszert futtató infrastruktúrát a Dreher Sörgyárak Rt.-nek. A beruházás során telepített rendszer kapacitása több évre kiszolgálja a gyár igényeit. (Munkatársunktól) Offenzívában az olasz adóhatóság Az olasz pénzügyőrség az év első hét hónapjában több mint négyezer adócsalót leplezett le. A testület illetékesei a januártól júliusig terjedő időszakban 2891 új (vagyis az adóhatóság számára eddig teljesen ismeretlen) adócsalót lepleztek le. Szeptembertől újabb offenzívára készül az adóhatóság, hogy felgöngyölítse a látószögébe került 4500 gazdasági szereplőt. A megvizsgálandók között elsősorban egyéni vállalkozók, kis- és középvállalatok állnak, akárcsak vélhetően nem kis jövedelmet besöprő magánszemélyek. A pénzügyi kutakodás kiterjed a cégekre és a művészekre éppúgy, mint a labdarúgókra és a szabadfoglalkozásúakra, a lakásukat kiadó háztulajdonosokra. (MTI) Fekete János a magyar Bank of Chinában MUNKATÁRSUNKTÓL Engedélyezte a Bank of China (Hungária) Rt. megalapítását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - tette közzé tegnap a felügyelet. A kínai bankóriás eddig képviseletet működtetett Magyarországon, és nemrégiben döntött önálló társaság létrehozásáról. A száz százalékban az anyabank tulajdonában lévő új cég igazgatósági tagjai között ott van Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank rendszerváltás előtti legendás alelnöke is. Fekete János lapunknak elmondta, hogy 50 éves kapcsolat fűzi a kínaiakhoz, ennek köszönhető az, hogy tisztséget vállalt a magyar leánybankban. (Fekete továbbra is tulajdonosa a Medgyessy Péterrel és az Investor Holdinggal találmányfejlesztésre alapított BJP Invest Kft.-nek, amelyből a miniszterelnök megválasztását megelőzően kiszállt.) A Bank of Chinának a régióban ez az első érdekeltsége. Alapvetően a Magyarországon és a szomszédos országokban élő kínai kolónia mind kiterjedtebb gazdasági működésére építi tevékenységét, de emellett magyar, illetve magyarországi multinacionális ügyfelekre is számít. A 2,7 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég várhatóan Budapest belvárosában hozza létre első bankfiókját, de előbb még meg kell szereznie a működési engedélyt is.