Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

Jukosz-Mol olajkitermelés Szibériában Az orosz Jukosz olajtársaság - amely a magyar kőolajimport fő szállítója - 32,3 millió tonna (236 millió hordó) olajat termelt ki az első fél évében. Ez 16,5 százalékos növekedés az előző év meg­felelő időszakához képest. A finomítók­ban feldolgozott olaj mennyisége 6,8 százalékkal, 15,1 millió tonnára (110 millió hordóra) emelkedett 2001, illetve 2002 első fél éve között. A cég továbbra is tartja magát a 2002-re előirányzott, 70 millió tonnás olaj- és olajegyenértéken számított gáztermelés-bővítési célhoz. A külföldön értékesített nyersolaj mennyisége 2002 első felében elérte a 16,3 millió tonnát (119 millió hordót), ami 15,9 százalékos emelkedést jelent az előző év megfelelő időszakához vi­szonyítva. Az idei második negyedév­ben teljesített nyersolajexport 8,7 millió tonna (63 millió hordó) volt — ez 17 szá­zalékos növekedésnek felel meg 2001 második három hónapjához képest. Ez év januárjától júniusig 8,9 millió tonna (66 millió hordó), áprilistól júniu­sig pedig 4,6 millió tonna (35 millió hor­dó) olajtermék kelt el a belföldi piacon, ami 11,8 és 23,5 százalékkal több a 2001 első fél évére, illetve második negyed­évére vonatkozó adatnál. A Jukosz az első fél évben fúrt olajki- A JUKOSZ OLAJTERMELÉSE (millió tonna) termelő kútjainak összesített hossza el­érte a 470,3 kilométert. Ez 32,8 száza­lékkal magasabb a tavalyi első fél év ér­tékénél. Az újonnan üzembe állított ku­tak száma 164 volt a januártól júniusig tartó hat hónapban­­ az egy évvel koráb­bi 175-höz képest. A Jukosz és a Mól vegyesvállalatát nemrégiben bejegyezték, és most fo­lyik az az eljárás, amelynek során a Jukosz átadja engedélyeit a ma­gyar-orosz közös cégnek. Ezt Mosonyi György, a Mól Rt. vezérigazgatója je­lentette be a napokban. A Jukosz a han­­ti-manysi autonóm területen óriási olaj­mezők fölött rendelkezik, és néhány évvel ezelőtt egy ilyen mező közös ki­termelésében állapodott meg a két cég. Az engedélyezési eljárás azonban na­gyon elhúzódott. A legutóbbi informá­ciók szerint szeptemberre elhárul az összes adminisztratív akadály a közös kitermelés előtt. P. Á. G. 32,30 Nyolc benzinkutat épít a Shell Magyarországon MUNKATÁRSUNKTÓL Nyolc új benzinkutat nyit az idén a Shell Magyarországon. Az utóbbi évek­ben meglehetősen visszafogottá váltak az olajcégek a benzinkutak építésével, mert az igen költséges beruházások csak lassan térülnek meg. Az olajtársa­ságok főleg a már meglévő hálózatok­ból vesznek át kutakat egymástól, ha éppen valamelyik elad, ahogy ezt nem­régiben az Arai tette a BP-kutakkal. Most egyébként éppen az Arai-hálózat eladása van napirenden, ami nemcsak a magyarországi kutakat érinti, hanem a 800 német töltőállomást is. A Shell pe­dig nemrégiben vette meg a német RWE-től a Shell-Dea közös cégben lé­vő RWE-részvényeket, ami a Shell né­met pozícióit erősíti. A Shell a hazai piacból mintegy 20 százalékkal részesedik. A legutóbb Ba­ján adtak át új kutat. Az idén kétmilliárd forintot költenek töltőállomás-bővítés­re. Összesen 130 kúttal rendelkeznek, s eddig 150 millió dollárt ruháztak be Magyarországon. A társaság tavalyi forgalma 121 milliárd forint volt 4,1 milliárd forint nyereség mellett. Piac Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Az államra vár a gabonapiac Külföldön sem keresik a magyar búzát Az idei aratás után néhány héttel mozdulatlanná dermedt a hazai gabo­napiac. Azok a gazdálkodók, akiknek van pénzük és helyük az idei termés raktározására, az önköltségnél ala­csonyabb áron nem adják el a búzáju­kat a kereskedőknek. A kereskedők a piaci helyzet miatt nem hajlandók többet fizetni a kenyérgabonáért. A felek a patthelyzet feloldását az állam­tól várják. Nagyon gyengék az árak - panaszko­dott lapunknak Tóth István, a nagy gabo­natermelő gazdaságok érdekképvisele­tének titkára. Mint elmondta, a jó minő­ségű búzáért mostanság tonnánként 23 ezer forintot hajlandók fizetni a kereske­dők, a kenyérgabona felvásárlási átlag­ára ennél is alacsonyabb, 20-22 ezer fo­rint. Ennyiért viszont a magtárral és né­mi tőkével bíró gazdák nem adják el az idei termést, mert nekik egy tonna búza „előállítása” átlagosan 25 ezer forintjuk­ba kerül.­­ Aratáskor a kisméretű vagy a kisebb tőkeerejű gazdaságok tömegével a „kombájn alól” tonnánként mindössze 18 ezer forintért kényszerültek túladni kenyérgabonájukon - mondja Tóth, je­lezve, hogy bőven vannak olyanok, akik az idén jócskán ráfizetnek a gabonater­melésre.­­ A termelők tonnánként 24-25 ezer forintért biztosan eladnák a búzájukat, ám ennyit legfeljebb valamelyik határál­lomáson kaphatnának érte - világít rá a kereskedők „tétlenségének” okára Makay György, a Gabonaszövetség fő­titkára. Makay György szerint a szállításnak és a kereskedők költségeinek jelenleg azért nincs meg a fedezetük, mert a fo­rint az elmúlt év második feléhez képest 17-18 százalékkal erősödött, ekkora ha­tékonyságjavulásra pedig egyetlen ex­portőr sem képes, így aztán hetente csak 6-12 ezer tonna búza hagyja el az orszá­got, ami harmada az ilyenkor megszo­kott exportteljesítménynek. A külpiaci kereslet segíthetne ugyan a piac élénkítésében, ám a külföldi érdek­lődőknek egyelőre alig van nyomuk. A chicagói árutőzsdén a július közepén mért 108-110 dollárról 125-128 dollárra ugrott a szeptemberi szállítású búza ára, ám a tengerentúli „árrobbanás” hatása Európában még nem érezhető. Az öreg kontinens nyugati felén gazdálkodók az elmúlt hetek természeti csapásait meg­előzően jó termésre számítottak, így az Európai Unió által Magyarországnak nyújtott 600 ezer tonnás vámmentes bú­zakvóta kitöltése sem indult meg. Más piacokon viszont a tőlünk keletre meg­termett, tonnánként mindössze 45-85 dolláros orosz és ukrán kenyérgabonával kellene versenyeznie a magyar búzának. A termelők és a kereskedők is úgy lát­ják: a helyzet megoldásának kulcsa az állam kezében van. Tóth István szerint az agrártárcának minél előbb meg kelle­ne hirdetnie a már korábban beígért pia­ci intervenció feltételeit. A minisztérium elképzelései szerint az állam tonnánként 23 ezer forintos áron garanciát vállalna a közraktárban elhelyezett búzára, így a termelők a betárolt készlet értékének száz százalékát megkaphatnák a hitelt folyósító bankoktól.­­ A gazdáknak most van szükségük pénzre, mert most kell felkészülniük a jövő évi termelésre. A késlekedés tehát komoly károkat okoz - magyarázza Tóth. - Ilyen piaci helyzetben megvonni a növény-egészségügyi vizsgálathoz adott állami támogatást, nem túl jó öt­let, hiszen az exporton összesen nincs akkora árrés, amennyi díjat a vizsgála­tokért az állam beszed - mondja Makay György. A gabonakereskedők emellett azt is szeretnék, ha az állam tonnánként 1500 forintos exporttámogatással is kompenzálná a forint erősödésének ha­tását. Mihálovits András Aratnak az utolsó balatonmagyaródi táblán fotó: mti - h. szabó Sándor Támogatás a szívességi földhasználóknak DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormány a szívességi földhasználók számára ettől az évtől kezdve ismét adja az állami támogatást, amelyet még az Or­­bán-kabinet vont meg a gazdáktól - jelentette be tegnapi saj­tótájékoztatóján Németh Imre földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter a Békés megyei Mezőhegyesen. A miniszter kérdésünkre válaszolva elmondta: belső átcso­portosítások révén 600-700 millió forintot szánnak a támoga­tásra, amely a tárca számításai szerint mintegy 120 ezer em­bert érint az országban. Az igényeket szeptember 30-ig kell bejelenteni. Németh Imre a sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy a kor­mány az adósságkonszolidációs program keretében 60 mil­liárd forintot különít el a mezőgazdasági termelők számára az egy éven belüli hitelállományok rendezésére. A miniszter hozzátette: az összeg fedezetét az idei zárszámadási törvény­ben teremtik meg, a kereskedelmi bankokat pedig addig arra kérik, hogy hosszabbítsák meg a gazdák hitelállományának visszafizetési határidejét. A tárca vezetője kérdésre válaszolva elmondta: a kormány ajánlati csomagot állít össze a kárpótlási jegyek hasznosításá­ra, mert lehetőséget kíván teremteni a jegyek reális értéken való becserélhetőségére. Kevesebb pénzt tartalékol a lakosság Júliusban tovább apadtak a devizabetétek Az idei jelentős béremelések ellenére is csökkennek a lakosság megtakarításai a Magyar Nemzeti Bank júliusi kimutatá­sa szerint. A háztartások vagyongyara­podása az év hetedik hónapjában 7,9 milliárd forinttal haladta csupán meg az új pénzügyi kötelezettségeket, döntően a lakosság hiteltartozásának jelentős növekedése miatt. Az inflációt is figyelembe véve a ház­tartások júliusban 8,7 milliárd forinttal több kötelezettséget vállaltak, mint amennyivel pénzügyi vagyonuk gyara­podott. Júliusban 73,1 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, amelynek döntő ré­sze - 52,6 milliárd forint - lakáshitel volt. (A lakáshitel-állomány az elmúlt egy évben gyakorlatilag megduplázó­dott, de a fogyasztási hitelek iránt is egyre élénkebb a kereslet.) A háztartások készpénzállománya eközben 35,1 milliárd forinttal nőtt, a bankbetétállomány 31,8 milliárd forint­tal bővült. (A bankbetétállományon belül 10,1 milliárd forint a pénzromlást ellensúlyozó kamat.) A többletet főként a júliusi, egyössze­gű nyugdíjfizetések magyarázzák, ame­lyek összességében mintegy 60 milliárd forinttal növelték a háztartások pénz­ügyi vagyonát. A hetedik hónapban tovább apadtak a devizabetétek, akárcsak a befektetési jegy- és részvénybefektetések. Több pénzt kamatoztatott ugyan a lakosság állampapírban, de a háztartások érték­papírokban tartott vagyona júliusban összességében így is 3,9 milliárd forint­tal csökkent. R. R. A HÁZTARTÁSOK MEGTAKARÍTÁSÁNAK ALAKULÁSA Forrás: MNB NÉPSZABADSÁG-grafika Röviden „Szelíd” maradt az amerikai infláció Júliusban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Egye­sült Államokban. Elemzők szerint az adatok azt jelzik, hogy az infláció „sze­líd” maradt. A michigani egyetem fo­gyasztói bizalmi indexe a júliusi 88,1- ről 87,9-re esett vissza, megerősítve az aggodalmakat, hogy a lakossági költe­kezés mind kevésbé segíti a kilábalást a recesszióból. (Munkatársunktól) Szigorít a Dunaferr A Dunaferr Rt. igazgatósága tegnapi ülé­sén Hónig Péter elnök-vezérigazgató be­jelentette: a meghirdetett négy vezér­igazgató-helyettesi posztra összesen 72 pályázat közül gazdálkodási vezérigaz­gató-helyettesnek Antali Károlyt, a Mavir Rt. igazgatóhelyettesét, műszaki vezérigazgató-helyettesnek Lukács Pé­tert, az Acélművek Kft. termelési és érté­kesítési igazgatóját, személyzeti vezér­igazgató-helyettesnek Szabó Gyulát, a Dunaferr Rt. koordinációs igazgatóját kéri fel. A cég rövid távú finanszírozását szolgáló intézkedési terv egyebek között üzletrészek, illetve ingatlanok értékesíté­sét, a beszerzések mérséklését, a készle­tek csökkentését tartalmazza. (P. Á. G.) Energiakereskedő Démász-leány A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász) és a Budapesti Erőmű Rt. 50 millió forintos törzstőkével megala­pította a villamosenergia-kereskedelem­­mel foglalkozó D-Energia Kft.-t. Az új vállalatban a Démász részesedése 90, a Budapesti Erőmű Rt.-é tíz százalék. Az új társaságot a villamosenergia-törvény előírásai szerint, a 2003. január 1-jétől megnyíló piacra lépő ügyfelek kiszolgá­lásának érdekében alapították. (MTI) Informatika a sörellátásért A HP Magyarország átadta a Proliant szervereken alapuló, SAP R/3 vállalat­­irányítási rendszert futtató infrastruktú­rát a Dreher Sörgyárak Rt.-nek. A beru­házás során telepített rendszer kapacitá­sa több évre kiszolgálja a gyár igényeit. (Munkatársunktól) Offenzívában az olasz adóhatóság Az olasz pénzügyőrség az év első hét hó­napjában több mint négyezer adócsalót leplezett le. A testület illetékesei a január­tól júliusig terjedő időszakban 2891 új (vagyis az adóhatóság számára eddig tel­jesen ismeretlen) adócsalót lepleztek le. Szeptembertől újabb offenzívára készül az adóhatóság, hogy felgöngyölítse a látó­szögébe került 4500 gazdasági szereplőt. A megvizsgálandók között elsősorban egyéni vállalkozók, kis- és középvállala­tok állnak, akárcsak vélhetően nem kis jö­vedelmet besöprő magánszemélyek. A pénzügyi kutakodás kiterjed a cégekre és a művészekre éppúgy, mint a labdarúgók­ra és a szabadfoglalkozásúakra, a lakásu­kat kiadó háztulajdonosokra. (MTI) Fekete János a magyar Bank of Chinában MUNKATÁRSUNKTÓL Engedélyezte a Bank of China (Hungá­ria) Rt. megalapítását a Pénzügyi Szerve­zetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - tet­te közzé tegnap a felügyelet. A kínai bankóriás eddig képviseletet működtetett Magyarországon, és nemrégiben döntött önálló társaság létrehozásáról. A száz százalékban az anyabank tulajdonában lévő új cég igazgatósági tagjai között ott van Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank rendszerváltás előtti legendás alel­­nöke is. Fekete János lapunknak elmond­ta, hogy 50 éves kapcsolat fűzi a kínaiak­hoz, ennek köszönhető az, hogy tisztsé­get vállalt a magyar leánybankban. (Fe­kete továbbra is tulajdonosa a Medgyessy Péterrel és az Investor Holdinggal talál­mányfej­lesztésre alapított BJP Invest Kft.-nek, amelyből a miniszterelnök megválasztását megelőzően kiszállt.) A Bank of Chinának a régióban ez az első érdekeltsége. Alapvetően a Magyar­­országon és a szomszédos országokban élő kínai kolónia mind kiterjedtebb gaz­dasági működésére építi tevékenységét, de emellett magyar, illetve magyarorszá­gi multinacionális ügyfelekre is számít. A 2,7 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég várhatóan Budapest belvárosában hozza létre első bankfiókját, de előbb még meg kell szereznie a működési engedélyt is.

Next