Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-30 / 202. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK 5 Aggályos a tévés megfigyelés Jogi aggályokat vetnek fel azok a megbí­zatások, amelyekkel a Magyar Televízió volt elnöke két vállalkozást bízott meg cégek és személyek megfigyelésére - nyilatkozta lapunknak a magánnyomozá­si, megfigyelési ügyek egyik szakértője, Pajcsics József ügyvéd. A tévé ügyveze­tője, Ragáts Imre egy szerdai tájékozta­tón jelentette be: egy belső vizsgálat so­rán találtak két szerződést, amelyeket Szabó László Zsolt volt elnök kötött cé­gek és személyek megfigyelésére. Az 1999 novemberében kötött keretdoku­mentumokon kívül egyelőre semmilyen más papírt, feljegyzést nem találtak a té­vénél, amelyből kiderülne, hogy milyen konkrét feladatokat végeztek a cégek. A két vállalkozás, a HF Security és a Félix Agricultura Bt. vezetői nem kíván­tak nyilatkozni az általuk elvégzett mun­káról. A HF Security 80 ezer forintos készenléti díjat kapott, amelyért értesü­lésünk szerint őrző-védő feladatokat is ellátott. Úgy tudjuk, a cég nyomozott egy gazdasági bűncselekmény ügyében a házon belül. A tévé biztonsági szolgá­latának embereit ugyanis a munkatársak ismerték, a HF emberei viszont „fedet­tek” tudtak maradni. A felderített ügy végül büntetőfeljelentéssel zárult. A cégnek az MTV-vel szemben hárommil­lió forintos követelése van. Rejtélyesebb a Félix megbízása, a vállalkozás ugyanis két hónappal a szerződéskötés előtt ala­kult. A cégiratok szerint a Dunakeszin bejegyzett bt. fő tevékenysége az üzlet­viteli tanácsadás és a fekvőbeteg-ellátás, emellett járóbeteg-ellátás, természettu­dományi műszaki kutatás, fejlesztés van feltüntetve. Lengyel Edina tulajdonos nem kívánt nyilatkozni. Arra a kérdé­sünkre, hogy figyeltek-e meg személye­ket, annyit közölt: „eleget tettek a szer­ződésnek”. A megállapodás erre a fel­adatra utal, ötezer forintos órabérben ál­lapítva meg a megfigyelések árát. Pajcsics szerint pusztán a megfigyelés nem ütközik jogszabályba, ha azt enge­déllyel rendelkező cég végzi a magán­­nyomozókra vonatkozó törvény előírá­sainak betartásával. Aggályos azonban a szerződésnek az a pontja, amely szerint a megbízott személyi adatokat szolgáltat a megbízójának. Személyes adatokhoz ugyanis a cégek nem férhetnek hozzá. A köztévé volt elnökét szerdán és csü­törtökön sikertelenül próbáltuk elérni, a telefonja ki van kapcsolva. Haszán Zoltán Tüntetnek a sajtószabadságért A sajtószabadság védelmében tüntet ma a Magyar Televízió épületénél a Szövet­ség a Nemzetért Polgári Kör. A szervezet - amelynek alapítói között van Orbán Viktor kormányfő, a demonstráció fő szónoka - arra szólította fel a tüntetés résztvevőit, hogy egy szál virággal, egy százforintossal és egy balliberális lap dupla oldalával jelenjenek meg a Kerényi Imre által kitalált meglepetésjátékhoz. A rendezők szerint az elmúlt hetekben súlyos támadás érte a sajtószabadságot, veszélybe került a független közszol­­gálatiság, és még egyoldalúbbá vált a tö­megtájékoztatás, mivel a Magyar Televí­zió hír- és kulturális műsorainak éléről le­váltottak, elbocsátottak vagy visszaminő­sítettek vezetőket és műsorkészítőket. Követelik Ragáts Imre ügyvezető távozá­sát is, akit szerintük jogsértően nevezett ki az MTV kuratóriumának elnöksége. (Az ideiglenes vezető legitimitását meg­kérdőjelező határozatot kedden egy sza­vazat híján nem támogatta a kuratórium.) Ragáts sajtótájékoztatón cáfolta, hogy ő bárkit kirúgott volna a tévétől. Mint mondta, egyedül Rér Éva kulturális igaz­gatót „engedte vissza nyugdíjba”. A hír­terület vezetői a választások után távoz­tak, még Mendreczky Károly elnök idején, közös megegyezéssel. A kilépők jelentős 13-17 milliós végkielégítést kaptak a Mendreczkyvel kötött munkaszerződés­nek köszönhetően. Maga az elnök - aki politikai támadásokkal indokolta távozá­sát - 30 milliós végkielégítést vett fel. Kerényi Imre a Nemzetőr című lapban a 12 pontot aktualizálva közölte: kívánják a balliberális médiabirodalom azonnali és törvényes felszámolását és azt, hogy az egyik közszolgálati és az egyik kereske­delmi televízió a nemzeti oldal rendelke­zésére álljon. A kereskedelmi csatorna megszerzése érdekében Kerényi szerint már szerveződik egy alapítvány. Ugyan­akkor értesülésünk szerint a polgári oldal által szervezett Hír TV nem indul el az eredetileg tervezett szeptemberi időpont­ban, legfeljebb az év vége felé. Az Index úgy tudja, hogy a tévé indításához a Fi­desz 200 millió forinttal járul hozzá, ezt azonban lapunknak nem erősítették meg. H. Z. Kis nyelveket alig tanítanak Az iskoláknak szinte csak angol és német nyelvkönyveket kínálnak Nem kedvez az úgynevezett kis nyel­veknek a jelenlegi hazai tantervi hely­zet: az általános iskolákban a tan­könyvek hiánya miatt alig lehet az an­golon és a németen kívül mást taníta­ni, a középiskolák pedig nem szívesen kezdenek el egy kis nyelvet kezdő szintről oktatni - áll az Országos Köz­oktatási Intézet honlapján szereplő tanulmányban. A közoktatás csak elméletileg bizto­sítja a lehetőséget az értékelhető és hasz­nosítható idegennyelv-tudás elsajátítá­sához, a gyakorlatban ez azonban több­nyire nem működik, mivel nincsenek meg a szükséges feltételek - állapítja meg az idegen nyelv tanításának helyze­tét bemutató tanulmányában Petneki Ka­talin. Az Országos Közoktatási Intézet honlapján (www.oki.hu) olvasható hely­zetértékelés szerint azok a szülők, akik a nyelvtudást fontosnak tartják, a nyelvta­nulás lehetőségét privátórák és nyelv­­tanfolyamok útján próbálják biztosítani gyermeküknek. (Ennek azonban borsos ára van: a csoportos óradíjak a csoport nagyságától függően 400-800 forint kö­rül mozognak, magántanárnál 1500- 2000 forint a legkevesebb, amit egy órá­ért ki kell fizetni.) A nyelvtudással ren­delkező diákok később nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkaerőpiacon, így a közoktatási idegennyelv-tanítás jelen­leg nem járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Petneki Katalin tanulmánya szerint az intézmények egy jelentős részében a nyelvoktatás messze elmarad a kívánal­maktól. Ennek oka többek között az, hogy az alacsony óraszámban hosszú időre elnyújtott nyelvtanulás sokkal ke­vésbé hatékony, mint ha rövidebb ideig, de sokkal intenzívebben tanulnák a fia­talok az adott nyelvet. A különböző vizsgálatok azt vetítik előre, hogy Magyarországon az anya­nyelv mellett csak az angol nyelv isme­rete lesz széles körben elterjedt, és egyre kevesebben fognak több idegen nyelvet tanulni és beszélni. Két nyugat-dunántú­li megye kivételével mindenütt többen választják az angol nyelvet. Minél na­gyobb a település, annál többen részesí­tik előnyben az angolt, illetve minél ma­gasabb az anya iskolázottsági szintje, annál inkább tanul a gyermek angolt. A tanulói teljesítmények is azoknál a diá­koknál mutatnak jobb eredményeket, akik angolt tanulnak. Nem kedvez az úgynevezett kis nyel­veknek a jelenlegi tantervi helyzet sem. A kínálat csak angol nyelvkönyvekből bőséges minden évfolyamon, német nyelvkönyvből már csak feleennyi van, a többi nyelv tankönyvellátottsága pedig igen szerénynek mondható. Az általános iskolai évfolyamokra pedig szinte csak angol és német nyelvkönyveket kínál­nak a kiadók. V. A. D. AZ EGYES IDEGEN NYELVEKET TANULÓ DIÁKOK ARÁNYA (százalék) Rövidebb lesz az őszi szünet Folytatás az 1. oldalról A tanév rendjéről szóló módosító ja­vaslatot csak tegnap kapta meg az érdek­­képviselet, így mindössze három napjuk maradt arra, hogy a Közoktatás-politikai Tanács hétfői üléséig véleményezzék azt. Kerpen Gábor szerint semmi sem indokolja, hogy megrövidítsék az őszi szünetet. Mint mondta: a közoktatási törvény szerint a tanévnek legalább 180 naposnak kell lennie, a jelenlegi rendelet szerint viszont 182 napig tartana a tanév, így tehát fölösleges ezt további egy nap­pal megtoldani. Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szak­­szervezetének főtitkára emlékeztetett ar­ra, hogy az őszi szünet lerövidítését a Közoktatás-politikai Tanács is javasolta annak idején. Megjegyezte, szerencsé­sebb lett volna, ha a tárca korábban jelzi szándékát, s nem az utolsó pillanatban módosítja a tanév rendjét. Borbáth Gá­bor hozzátette: korábban is előfordult már, hogy év közben kellett változtatni a tanév menetén. Sípos János azt mondta, a hétfői mi­niszteri értekezleten fogadták el a módo­sító javaslatot, a szükséges államigazga­tási egyeztetések előtt pedig nem akarta tájékoztatni a sajtót. Az új rendelet egy héten belül megjelenik, Magyar Bálint oktatási miniszter pedig a napokban le­vélben értesítette az iskolákat a módosítá­sokról. A közoktatási helyettes államtit­kár azt ígéri: jövőre az iskoláknak köny­­nyebb lesz a tanév menetét összeállíta­niuk, a tervek szerint ugyanis május he­lyett már áprilisban megjelentetik a kö­vetkező tanév rendjéről szóló rendeletet. Varga Dóra Az oktatási tárca az őszi szünet időpontjának megváltoztatása mel­lett több ponton is módosítani kí­vánja a tanév rendjéről szóló ren­deletet - közölte Sípos János. A helyettes államtitkár elmondta: azonos lesz a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban az írásbeli érettségik időpontja minden tárgy­ból. Az olvasási-szövegértési kész­ségek, illetve a matematikai kész­ségek mérése-értékelése az 5. és 9. osztály helyett csak a 6. és 10. osz­tályban lesz. A 6-8 osztályos gim­náziumok pedig már másfélszeres túljelentkezés esetén is tarthatnak felvételi vizsgát. Három kastélyra kiterjedő program Az ország három legjelentősebb kasté­lyára kiterjedő rehabilitációs program megindítását kezdeményezi jövőre a Kulturális Örökség Hivatala (KÖH). Varga Kálmán elnök szerint a döntően állami forrásokból megvalósuló beru­házásnak köszönhetően három-öt éven belül régi pompájában lesz látható a fertődi, a keszthelyi és a gödöllői műemlék együttes. A magyarországi feltételrendszer - be­leértve a tulajdonhoz jutás nehézségeit és a hatósági munka bizonyos anomáliáit - a tapasztalatok szerint nem alkalmas arra, hogy felkeltse a nagytőke érdeklődését a jelentősebb kastélyok iránt - mondta el csütörtöki sajtóbeszélgetésén Varga Kál­mán, a KÖH elnöke. Fertőd, Keszthely és Gödöllő kastélya az elnök meglátása szerint nem pusztán az európai építészet legjelesebb alkotásai­val fölérő műemlék, hanem turisztikai vonzerejének köszönhetően komoly tér­ségfejlesztő tényező is lehet. A három helyszín mindegyike ma is százezrével vonzza az érdeklődőket. A fertődi műem­lék együttes helyreállítása igényli a leg­komolyabb beruházást: több mint 10 milliárd forintba kerülne a főépület, vala­mint a csaknem 400 hektáros park és a melléképületek felújítása. Gödöllőn mintegy 3-5 milliárd forintra lenne szük­ség az épületek, a kastélykert és a kör­nyék rendbetételéhez. Keszthelyen első­sorban a park rehabilitációja van hátra: ez 500-700 millió forintba kerül. A KÖH elnökének számításai szerint az első évben a minisztériumok együtt­működése és a források koncentrálása ré­vén mintegy 1-1,2 milliárd forintot tud­nak a három műemlékre fordítani. A kul­turális tárca forrásait a gazdasági minisz­tériumtól és a regionális kasszákból szár­mazó összegek egészíthetik ki. Varga hangsúlyozta: az állami források mellett egyes részfeladatokra minden bizonnyal magánbefektetőket is meg lehet nyerni. Az elmúlt években gyakran emlegetett nemzeti kastélyprogrammal kapcsolat­ban az elnök elmondta: ez „felfújt luftbal­lonnak” bizonyult, a valóságban sosem létezett. Még az sem derült ki, milyen alapon esett a választás éppen a szóba ke­rült, tíznél több kastélyra. Az elnök kije­lentette: a hivatal kész átgondoltan újra­indítani a programot. N. K. J. Gödöllőn mintegy három-öt milliárd forintra lenne szükség fotó: bánhalmi János Röviden Demény Pálra emlékeztek Az MSZP csütörtökön, Demény Pál szü­letésének évfordulóján megemlékezést tartott a Rákoskeresztúri új köztemető­ben, majd megkoszorúzták emléktábláját a Budapesti Fegyház és Börtön épületé­nél. Demény Pál Emlékérmet kapott Agárdi Péter irodalomtörténész, a Ma­gyar Rádió kuratóriumának elnökhelyet­tese, Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman, Kertész Ákos író, Romsics Ignác történész és Vámos Tibor villamos­­mérnök, akadémikus, valamint a Magyar Narancs szerkesztősége és a XIII. kerüle­ti önkormányzat; posztumusz kitüntetés­ben részesült Lehel Eszter, Demény Pál hagyatékának egyik­­ kezelője, Schiffer Pál egykori szociáldemokrata politikus és Szabó Ágnes történész. (MTI) A kórházi patikusok és a privatizáció aktívan részt kíván venni a mintegy 350- 400 kórházi gyógyszerész az intézményi patikák privatizációjában. Erről az érin­tettek csütörtökön döntöttek budapesti, vezetői értekezletükön. A sikeres magá­nosítás érdekében az érintettek nem akar­nak kimaradni a kórháztörvény márciusra halasztott módosításából sem, ezért mun­kabizottsággal is segítenék a szaktárca előkészítő munkáját. Balázsné Molnár Borbála, az ÁNTSZ tiszti főgyógyszeré­sze szerint a kórházi patikák többségében olyan fejlesztésekre lenne szükség, amelyekre a legtöbb intézmény nem ké­pes. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke lapunknak kijelentette: korábban - éppen az intézeti gyógyszerészek kérésére - nem támogat­ták a kórházi patikák privatizációját. Mi­után azonban a magánosítással kapcsolat­ban az érintettek véleménye is változott, támogatja, hogy legyen lehetőségük a kórházi szakembereknek is tulajdonossá válni. A köztestület szorgalmazni fogja, hogy a kormány teremtse meg ennek a feltételeit is, azaz biztosítson kedvezmé­nyes hitelt az érintetteknek. (D. A. N.) Új testületek a tb élén? Egy készülő törvénytervezet szerint az országos egészségbiztosítási és a nyug­díj-biztosítási pénztár élére egy-egy szakértői tanácsot állítanak föl, amely­nek tagjait a tervek szerint az idén ősszel a parlament választja meg - közölte csü­törtökön debreceni tájékoztatóján Kö­kény Mihály egészségügyi politikai ál­lamtitkár. A szocialista politikus el­mondta: a hétfős testületek tagjaira néz­ve szigorú összeférhetetlenségi szabá­lyokat alkotnak. A tagok nem lehetnek parlamenti képviselők, és anyagilag, eg­zisztenciálisan sem függhetnek a társa­dalombiztosítás intézményeitől. Tudósí­tónk kérdésére Kökény hangsúlyozta: nem a korábbi társadalombiztosítási ön­­kormányzatokat kívánják visszaállítani, a független szakértői testületek, egyfajta felügyelőbizottságok feladata az lesz, hogy a társdalombiztosítással kapcsola­tos kérdésekre politikai befolyástól men­tes szakmai válaszokat adjanak. (Debre­ceni tudósítónktól) FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Összeállt a péntek esti Sajtóklub Összeállt a Magyar ATV péntek esti Saj­tóklubjának új szereplőgárdája - közölte csütörtökön Debreczeni József közíró, Orbán Viktor egykori személyes tanács­adója, akit Czikó Gábor, a tévétársaság elnök-vezérigazgatója kért fel a műsor vezetésére. Debreczeni elmondta: be­szélgetőpartnere lesz Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, az Antall-kor­­mány ipari minisztere, a Magyar Nem­zeti Bank volt elnöke, Balázsi Tibor, az 1990-94-es parlamenti ciklus MDF-es képviselője és Boros János, Pécsett élő publicista. Kijelentette: szélsőséges esz­­meiségű emberekkel nem kíván társa­logni, azt viszont nem zárja ki, hogy bal­oldali nézetrendszerű személyeket is meghívjon. (MTI)

Next