Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-14 / 215. szám
10 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2002. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Meghívó az „európai Oscarra” Péterffy Zsófia a velencei elismerésről és a filmízlésről A legnagyobb baj, hogy a művészi igényű animáció befogadása kihalt a kulturális szokásokból. A közönségnek ismét meg kellene tanulnia ezt a képi nyelvet, műfajt a tévében és a moziban — mondja interjúnkban Péterffy Zsófia képzőművész és animációs filmes, akinek Varga György operatőrrel együtt készített, harmadik önálló festményanimációs alkotása, a Kalózok szeretője a legjobb európai rövidfilm díját kapta az Európai Filmakadémiától a velencei filmfesztiválon. A zsűri döntését ismerjük. De mit mondtak a kollégák Velencében ? - Azt mondták, hogy kiugróan az én filmem volt a legnehezebb, a legtömörebb és a legerősebb munka. - Talán a legnyomasztóbb is? - Volt más, hasonló hangulatú film, ilyet Nyugat-Európában is készítenek. Az volt a benyomásom, hogy a nyugatiak nagyon professzionális körülmények között forgatnak - ráadásul a saját zsebükből finanszírozhatják a filmezést de általában nem érzik annyira súlyosnak a rövidfilmes műfajt, mint a közép-európaiak, mondjuk, a versenyen kívül vetített másik magyar alkotás, a Posztkatona készítője, Buvári Tamás. Többnyire könnyedebb, viccesebb produkciókat láthattunk tőlük. Ugyanakkor hiányzott műveikből a szakmai újítás. Ezért is kapott díjat két animációs munka, az Ezüst Oroszlánt elnyerő Clown és a Kalózok szeretője. - Nagyon tömör mű az utóbbi, talán aki nem ismeri az alapul szolgáló irodalmi művet, Faludy Villon-feldolgozását, nem is ért belőle mindent. - Ez nem Faludy-Villon adaptáció, hanem inspiráció. Azt akartam kifejezni vele, milyen szörnyűségre lehet képes az emberi lélek, ha megnyomorítják. A végén nem ábrázoltam hullahegyeket, csak jeleztem, hogy a történetben szereplő város lakóit akár mind egy szálig legyilkoltathatja a kalózokkal a Jennyről mintázott főhős. Egyébként érdekes, hogy a közép-európai ízlés az ilyen, emberi szenvedésekről szóló témákban is különbözik a nyugatitól. Amaz sokkal több hatásvadász elemet enged meg. Olyat is, amit mi ódzkodnánk műben alkalmazni. - Például? - Gyönyörű volt az olasz versenyfilm. Egy csatamező bombatölcsérében játszódik, ahol nagy drámai erővel mutatja meg a feszültséget két ellenséges katona között. Az egyik megsebesítette a másikat, aki már haldoklik. A gyilkos nem tud kijönni a bombatölcsérből a golyózápor miatt, megsajnálja a haldoklót, és beköti a sebét. Végül mégis kimászik, a sebesült utána szólt: „hogy hívnak?”. Ez megmondja, majd visszakérdez, mire a másik: Adolf Hitler. Gondoljunk bele, egy film, amely tele van izgalmas emberi gesztusokkal, nagyszerű a képi világa, de egy ilyen „poénos” befejezés, ami ugyan nagy tetszést aratott a velencei közönség körében, mert „lám, máshogy is alakulhatott volna az első világháború utáni történelem”, mégis agyoncsapja. Ez nem a mi ízlésünk. - Térjünk vissza az ön festményanimációjára. A téma indokolhatja, hogy expresszionista stílusban készült, de ez a saját kifejezési formája is? - Igen. Expresszív alkat vagyok, ez nem fölvett stílus, hanem az egyéniségemhez illő kifejezési forma. - Eredetileg festőnek indult, kiállításai voltak. Miért váltott át a mozgóképre, pontosabban a mozgó festményre? - Kezdetben soha nem volt elég, ami a képeimen elkészült. Mindent túlfestettem, vastagon. Közben éreztem, 1990-ben érettségizett képzőművészeti szakközépiskolában 1997-ben diplomázott az Iparművészeti Egyetem animációs szakán. Diplomafilmje: Démonoknak nemzetsége 1999-ben készült el Szaggatlak, mint fergeteg... című második festményanimációs rövidfilmje. Közben önálló és csoportos festészeti kiállításokon vett részt 2002-ben Kalózok szeretője című filmjével elnyerte a kecskeméti animációs filmszemle nagydíját, a sellyei Retina Fesztivál animációs díját, majd a velencei filmfesztiválon a legjobb európai rövidfilm díját, hogy a képnek már több jó változata volt, amikor abba kellett volna hagyni, és ezek a fázisok ott vannak az egymásra fölhordott rétegeken. - Az állóképet így alakította „mozgóvá ” ? - Mondhatni, így, ráadásul zsúfolttá is, hiszen történetet fejeztem ki, szimbólumokat alkalmaztam. Küzdöttem emiatt képzőművészeti szakközépiskolai tanáraimmal, meg magammal. Később láttam Kovásznai György festő- és animációs művész hihetetlen szellemi frissességű mozgóképeit, amelyek egészen mások voltak, mint a szokásos rajzfilmek. Úgy éreztem, ez az a műfaj, amelyet választanom kell. Elvégeztem az Iparművészeti Főiskola animációs szakát. - Az animációs műfajban eddig csak a festéssel próbálkozott? - Eddig igen, de amit most készítek, egyszerű ceruza és papír, tehát feketefehér. - Megunta a mozgó festményeket? - Dehogy. Csak tény, hogy rettentő sok munkába kerülnek... - A nyolcperces Kalózok szeretőjéhez hány rajzot kellett készítenie? - Több ezret. Festőasszisztens kolléganőmmel, Polányi Ritával együtt dolgoztunk rajta. - És mindegyiket keretbe tehetné föl a falra ? - Azért az egyedi képen kicsit többet kell dolgozni, de ezek is majdhogynem olyanok. Gondolom, a ceruzarajzok egyszerűbbek, gyorsabban elkészíthetők. ,, Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a festményanimációnál annyi a munka, hogy a mozgatásban nem tudtam kellően kiforrni magam. Színben, feszültségben, vágásban, dramaturgiában már alakul a dolog, de a saját mozgatási technikámat még ki kell fejleszteni. Ezért kell most más irányba mennem. Gondolom, később visszatérek a festéshez. - Tervez hosszabb filmet is ? - Van már egy húszperces monodrámatervem, de egyelőre pénz hiányában visszautasította a mozgókép közalapítvány - amely egyébként finanszírozta a mostani díjnyertes filmemet. Talán ha lesz filmtörvény, jut erre is pénz, meg általában a filmek bel- és külföldi megismertetésére, bemutatására. A legnagyobb baj ugyanis, hogy a művészi igényű animáció befogadása kihalt a kulturális szokásokból. A közönségnek ismét meg kellene tanulnia ezt a képi nyelvet, műfajt a tévében és a moziban. Például a nagyfilmek előtt kisanimációkat kellene vetíteni. - Mennyibe kerülne a húszperces filmterv megvalósítása ? - A lehető legszerényebb számítással kértünk rá tízmillió forintot. -Egy több százmilliós játékfilmhez képest nem sok. Egyébként a Pannónia Filmstúdió, amelynek Grácia alkotócsoportjához kötődik, anyagilag éppen legválságosabb korszakát éli. - Sajnos, ez így van. A Grácia például nyolc kisanimációt tud elkészíteni az idén. A csoportban többnyire képzőművészek dolgoznak. „Nagy öregként” Reisenbüchler Sándor, de a többi között M. Tóth Éva, Gyulai Líviusz, Orosz István, Rófusz Kinga, Bánóczky Tibor is. Az olyan alkotók, mint én, akik nem belső tagjai a Pannóniának, csak a stúdióval együtt pályázhatnak filmtámogatásért. Ezért is nagyon fontos a Pannónia jövője, hiszen ezen kívül csak Kecskeméten van hasonnló műhely. -Ha nem haragszik, meg lehet manapság élni ebből? - Mázlista vagyok, mert a diplomám óta folyamatosan dolgozom filmen. Ebből a háztartási rezsit tudom fedezni, meg talán a párizsis zsömlét, de egy ruha, egy cipő már nem fér bele. Kiegészítő munkákat kell vállalnom. - Miket? - Például virágüzletnek festek apró képecskéket, és minden mást vállalok, ami csak adódik. -Amikor a díjkiosztás után hívtam, már vonaton ült. Azt mondta, még nem nyitottam fel a borítékot, amit átadtak önnek. Azóta felnyitotta ? -Fel. -Mi volt benne? - Egy meghívás az „európai Oscarra”, az Európai Filmdíj decemberi versenyébe. Nagyon örültem, mert ennél nagyobb elismerést aligha kaphattam én és a hazai filmanimáció. Varsányi Gyula PÉTERFFY ZSÓFIA Stúdiófesztivál a Bárkában Immár tizennegyedik alkalommal tartják meg a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválját, amelyet másodízben a Bárkában rendeznek meg. Az idén szeptember 14. és 22. között kerül sor az eseménysorozatra, amelyre tíz produkciót hívtak meg. A nyitónapon a debreceniek vendégszerepeinek, akik délután ötkor és este tízkor játsszák A Géza gyereket, Háy János „istendrámáját” Pinczés István színrevitelében. Ugyanezen a szombaton este hétkor lép fel az Újvidéki Színház, amely Pác címmel Hamvas Béla-regényadaptációt mutat be Mezei Kinga rendezésében. Még két határon túli magyar társulat érkezik a fesztiválra: a marosvásárhelyi Ariél Színház szeptember 19-én este kilenckor szerepel a Moll Flanders nyomán született Példás történettel, amelyet Barabás Olga állított színre, másnap este hétkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház adja elő A csoda címmel Az énekes madár újabb változatát, amelyet pedig Bocsárdi László rendezett meg. Vidékről még két társulat szerepel. A kaposváriak a Családtörténetek - Belgrád című Biljana Srbjanovic-színjátékot szeptember 15-én este hétkor játsszák Rusznyák Gábor színrevitelében, a nyíregyháziak pedig szeptember 17-én este hétre hozzák el a Harlekin milliói című Hrabal-adaptációt Ivó Krobot rendezésében. A nyíregyháziakkal koprodukcióban a Közép- Európa Táncszínház mutatja be szeptember 19-én este héttől a Barbárokat, amely Móricz Zsigmond novellája nyomán, Horváth Csaba rendezésében és koreográfiájával jött létre. Két produkcióval is képviselteti magát a Színház- és Filmművészeti Egyetem. A szentivánéji álom című Shakespeareszínmű többféle magyarítása alapján készült az a színjáték, amelyet Máté Gábor növendékei Ács János rendezésében szeptember 21-én este hétkor mutatnak be. Aznap este tíztől tekinthető meg az Attack, amelyet Bodó Viktor íróként is, rendezőként is jegyez. A fesztivál zárónapján este 7-kor a vendéglátó bárkások lépnek fel, a Hat szereplő szerzőt keres című Pirandello-színművet adják elő, amelyet a román Catalina Buzoianu rendezett. E. B. Háromlábú lesz a féllábú? Elképzelések a Magyar Televízió jövőjéről A tavalyi szerény érdeklődés után, amikor mindössze négy pályázó közül választotta ki jelöltjét a Magyar Televízió elnöki posztjára Mendreczky Károly személyében az akkor még kizárólag jobboldali delegáltakból álló kuratórium, a júliusban megüresedett vezetői székre tizenöten aspirálnak. Már csak hárman maradtak anonimitásban abból a 15-ből, akik megpróbálják elnyerni a Magyar Televízió kuratóriuma pártdelegáltjainak és a kisorsolt civil szervezetek képviselőinek a bizalmát. Hat éven belül a negyedik elnök megválasztására készülnek a köztévébe, amely őszre ismét csődhelyzetben kerül. A számos jelentkező ellenére az átpolitizált kiválasztási szisztéma jelentősen csökkenti a valóban esélyesek számát. Az egyik legerősebb jelöltként tartják száon Friderikusz Sándort, aki a tavalyi kudarca után ismét ringbe szállt, és veze£ fő politikusok támogatását keresi. A showman vadonatúj elképzelésekkel állt 2 elő, amelyek a tavalyitól eltérően nem . Székely Ferenc egykori tévéalelnök, most szintén az MTV élére pályázó szakember gondolatainak átvételén alapulnak. A legradikálisabb változást egy esetleges Friderikusz-elnökség alatt a köztévé által működtetettcsatornák megszaporodása jelentené. A főcsatornaként megtartott M1 mellett létrejönne a következő négy évben további három vagy négy, kábelen és digitálisan terjesztett tematikus (kulturális, gyermek-, illetve sport-) közszolgálati csatorna. Ez a showman szerint a meglévő kapacitások ésszerű beosztásával csak elhanyagolható mértékű többletberuházást igényelne. Ráadásul a kábelen terjesztett programokért a szolgáltatók fizetnek a televízióknak. A Friderikusz által felvázolt „háromlábú tévé” harmadik lába az internet és a mobiltelekommunikációs terjesztésű csatornák lennének, tekintettel a harmadik évezredre. Minőségi, Tisztességes, Versenyképes - értelmezi át az MTV rövidítését a másik favorit, Baló György, akit az Orbáninterjúk miatt nem utasít el mereven a jobboldal. A szerkesztő-műsorvezető leszögezi: a válságos történetének legnehezebb szakaszában vegetáló köztévé jelenleg féllábú, túlpolitizált intézmény. A talpra állításhoz szükséges másik lábat Baló is sok gyermek-, kulturális és ismeretterjesztő műsorban látja. Leszögezi: újra kell indítani a televíziós dráma- és dokumentumkészítést. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetne a sportközvetítésekre, a köztévének többet kell foglalkoznia a testmozgás népszerűsítésével, miközben a szórakoztató műsorok súlyát, szerepét újra kell gondolni. És ami az egyik legfontosabb és összetett kihívás: Magyarország többségének az MTV fogja az EU- csatlakozást kommunikálni. Érdekes vélemény Szabó Stein Imréé, aki az RTL Klub kommunikációs igazgatója volt. Ő visszaszerezné az M 1 helyett az MTV nevet, és az ismétlések csökkentésével összehangolná a két csatorna programját, amelyből a kettes oktatási, kulturális tematikájú lenne. Ambiciózus tervével előbb a reggeli, a délelőtti és a kora délutáni sávban a vezető pozíció átvétele, amely jótékony hatással lenne a hirdetőknek bemutatott egész napi statisztikára - egy éven belül megduplázná a reklámbevételeket, a piacvezető posztot pedig két év múlva venné át a köztévé. A tavalyi egyetlen nő (Szenes Andrea) után az idén már többen is megpróbálnak befutni a férfiak előtt. Szenes ismét pályázik, pozíciója pedig meglehetősen sajátos, miután a munkaügyi bíróság elsőfokú döntéssel visszahelyezte az alelnöki posztra, ahonnan tavaly februárban váltották le. Ő olyan televíziót szeretne, „ahol mindenki egyenlő, de különböző lehet vallásra, nemre, életkorra, politikai hovatartozásra, különféle szakmai meggyőződésre és a múltjára való tekintet nélkül”. Véget vetne minden oldalról a megbélyegzés korszakának. Elsősorban a jobboldali szimpatizánsokra számíthat Siklósi Beatrix, aki az előző ciklusban A Hét című műsor főszerkesztője volt. Véleménye szerint a közszolgálati televíziózásnak abból kell kiindulnia, hogy a közélet 2002-ben nagyon élesen megosztott, ezért nem lehet csak az egyik oldalnak készíteni műsorokat. „Olyan nincs, hogy valaki független, mindenkinek van értékrendje” - véli Siklósi, aki szerint egymás mellett meg kell férnie a markáns értékrendet képviselő műsoroknak és műsorkészítőknek. Hozzátette: a politikának be kell fejeznie azt a gengszterizmust, amit 12 éve művel. Miközben Nagy Navarro Balázs az ombudsmanhoz fordult, alkotmányellenes megkülönböztetésnek vélve a 75 ezer forintos pályázati díjat, amelyet ő csak kölcsönből tudott kifizetni, van, akinek megért ennyit egy „brahis” pályázat. A Budapest TV-n műsorokat vezető, a feltűnősködést nem kerülő Fehér Anettka többnyire x-ekkel töltötte ki a megszabott oldalszámot, a fennmaradó kis helyen pedig vázolta elképzelését: egymilliárdból csinálna egy tévét, amely napi 24 órában egy stúdióból sugározna, és a nézők beleszólhatnának, hogy ki üljön a kamerák elé. A szünnap hétfő lenne, az ismétlésekkel. Reklámok nem lennének, a kettesre száműzné a filmeket, amelyeket az archívumból venne elő, a megspórolt pénzből pedig kifizetné a tévé adósságait. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad magának, azt válaszolta, semmilyet, de a koncepció akkor is működőképes. Az biztos, hogy a kuratórium már jól járt: a 21 megvásárolt pályázati csomagból 1,5 milliós bevételre tett szert. Lehet, hogy ezt tovább szaporíthatja, a megosztott helyzetben ugyanis szinte lehetetlen konszenzusra jutni, így pedig az ideiglenes megbízást kapott ügyvezető hoszszabb távra rendezkedhet be. Haszán Zoltán A NÉPSZABADSÁG és az RTL Klub közös játéka Minden szombaton egy kérdést teszünk fel. A kérdésre adott helyes választ beküldők között 3 darab Legyen Ön is milliomos! társasjátékot sorsolunk ki. MAI KÉRDÉSÜNK: KIT SZEMÉLYESÍT MEG LEONARDO DI CAPRIO A TEVES NAPFOGYATKOZÁS CÍMŰ FILMBEN? A) Byront, B) Rimbaud-t, C) Puskint, D) Verlaine-t Beküldési határidő: 2002. szeptember 19. Cím: NÉPSZABADSÁG/Legyen Ön is milliomos!, Budapest 1960 A nyertesek névsorát a NÉPSZABADSÁG 2002. szeptember 21-i száma közli. AZ INTERAKTÍV TELEFONOS JÁTÉK NYERTESEI Szeptember 2 . hétfő: Tóth László, Siófok; Szeptember 3., kedd: Kiszele Zoltán, Szolnok; Szeptember 4., szerda: Bárány Rudolfné, Révfülöp; Szeptember 5., csütörtök: Csontosné Dejenge Viktória, Dunavecse; _______________________ | Szeptember 6., péntek: Darvas lajosné, Budapest; gpaaH_2aWjja___ | Szeptember 9., hétfő: Komáromi Imre, Tatabánya; , _ 4^, jwl Szeptember 10., kedd: Pongrácz István, Budapest; K |__ || szeptember 11., szerda: Csabai László, Budapest; --------------------------------------Szeptember 12., csütörtök: Tóth Tamás, Miskolc: Magyarország legkedveltebb napilapjaKLUB