Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-18 / 218. szám

t . 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. SZEPTEMBER 18., SZERDA Irak enged, Amerika nem A Fehér Ház továbbra is rendszerváltást sürget Bagdadban - Szaddám Húszéin időt nyert Nem vesszük készpénznek, amit Szad­dám mond - nyilatkozta egy amerikai kormányzati illetékes arra reagálva, hogy Irak egy váratlan húzással beje­lentette a fegyverzetellenőrök feltétel nélküli visszaengedését. A Fehér Ház szóvivője megerősítette: - Nem a fegy­verzetellenőrzésről van szó... Itt az ideje, hogy cselekedjen a BT. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nadzsi Szabil Hadid iraki külügyminisz­ter hétfő este New Yorkban személyesen nyújtotta át Kofi Annannak, az ENSZ és Amr Musszának, az Arab Liga főtitkárá­nak azt a levelet, amelyben Bagdad bele­egyezik a világszervezet fegyverzetel­lenőreinek visszatérésébe. Az előző na­pok eseményei alapján váratlannak ne­vezhető húzás nyilvánvalóan a közvetlen háborús fenyegetés elhárítását célozza. Az ENSZ vezérkarában örömmel fogad­ták, és a helyes irányba tett lépésnek ér­tékelték a döntést. Kofi Annan kiemelte az Arab Liga kulcsszerepét Irak meggyő­zésében, és megköszönte George W. Bush amerikai elnöknek, hogy múlt csü­törtöki beszédével mozgósította a nem­zetközi közösséget. A főtitkár megkönnyebbülést jelző nyilatkozata ellenére a válságnak koránt sincs vége. Különböző, névtelenül nyi­latkozó amerikai kormányzati illetéke­sek azonnal közölték, hogy az Egyesült Államok folytatja a Biztonsági Tanács új határozatának elfogadására irányuló erőfeszítéseit. Az egyik forrás kijelen­tette: - Nem vesszük készpénznek, amit Szaddám mond. A külügy egyik illeté­kese szerint a BT-határozat felpuhítására irányuló taktikai lépésről van szó. A névtelen külügyi tisztviselő azt mondta:­­ Újabb ígéret, újabb papír. A Fehér Ház egyik szóvivője, Scot McClellan sür­gette a Biztonsági Tanácsot, hogy fogad­jon el hatékony határozatot, amely elhá­rítja azt a veszélyt, amelyet Szaddám Huszein jelent Irak népére, a térségre és a világra. A szóvivő írásos nyilatkozata szerint nem a fegyverzet-ellenőrzésről van szó, hanem az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről, és a Biztonsági Tanács határozatainak betartásáról. Irakban is tisztában vannak azzal, hogy a bejelentés önmagában nem elég. Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes a korábbi nyilatkozatok szellemében fogalmazva az olajkészletek megszerzésére irányuló tervnek minősítette az amerikai követelé­seket. Egy másik bagdadi közlemény szerint Irak nem számít arra, hogy az Egyesült Államok felhagy a háborús elő­készületekkel. A brit kormányfő szóvivője szkepti­kusan fogalmazott: - Az iraki rezsim régóta játssza ezt a játékot. A Biztonsági Tanácsban szintén vétójoggal bíró Kína és Oroszország üdvözölte az iraki lépést. Ivanov orosz külügyminiszter úgy véle­kedett, hogy az iraki lépés elhárította a háborús forgatókönyv megvalósulását, és visszatérítette az ügyet a politika sík­jára. Franciaország szerint további kon­zultációkra van szükség annak eldönté­sére, folytatni kell-e az új BT-határozat előkészítését. A választásokra készülő Németország is megkönnyebbülésének adott hangot. Az Európai Unió egyik il­letékese szerint ezek után már csak az a kérdés, az Egyesült Államok elfogadja-e válasznak az iraki „igent”. Washingtonban észrevették és üdvö­zölték a magyar álláspontot. Az iraki válsággal kapcsolatban a Fe­hér Ház felfigyelt Kovács László külügy­miniszternek a csütörtöki Bush-beszédet követő, gyorsnak, egyértelműnek, hatá­rozottnak, kiegyensúlyozottnak, szövet­ségeshez méltónak tekintett állásfogla­lására. Amerikai illetékesek világossá tették, hogy Magyarország helyesen ér­zékeli a probléma lényegét, s egyetérte­nek azzal, hogy a krízist a szövetsége­seknek együtt kell kezelniük — nyilatkoz­ta a Népszabadságnak Simonyi András. Magyarország új washingtoni nagyköve­te a múlt héten adta át megbízólevelének másolatát az amerikai külügyminisztéri­umban, s ezzel hivatalosan is megkezdte működését. Az eredeti okmányt Bush el­nöknek kell átnyújtania, a fehér házi ce­remóniára hamarosan sor kerül. Az amerikai illetékesek komolyan fog­lalkoznak a NATO gyors reagálású erői­nek kiépítésére vonatkozó tervekkel - Simonyi bemutatkozó tárgyalásai során a Fehér Házban, a külügyminisztériumban és a Pentagonban is felmerült az új, a tá­voli válsággócokban is bevethető NATO- erők létrehozásának gondolata, amelyet az USA hivatalosan a NATO hétfői kül­ügyminiszteri értekezletén jelent be, Var­sóban. Az új, főleg európai katonákból álló, hatékony és korszerűen felszerelt erőnek a terrorizmus elleni harcban is szerepet szánnak. Hazánkkal kapcsolatos konkrét elvárások eddig nem merültek fel. Horváth Gábor George W. Bush és Szaddám Huszein néhány órával azután, hogy Irak úgy határozott: feltétel nélkül visszafogadja az ENSZ fegyverzetellenőreit fotók: reuters Moszkva üdvözölte a döntést Moszkva egyértelműen üdvözölte Bagdad döntését, arra orosz vélemény szerint megnyithatja az utat a szankciók feloldása előtt is - jelentette moszkvai tudósítónk. - Oroszország következetesen az ellenőrök visszatérésén dolgozott. Most a fő feladat, hogy a lehető leghamarabb megkezdhessék munkájukat - közölte New Yorkban Igor Ivanov. Az orosz külügyminiszter aláhúzta, hog­y Moszkva továbbra is aktív közvetítő szerepet kíván vál­lalni. - Elvi jelentősége van annak, hogy közös erőfeszí­tések eredményeképpen sikerült elhárítani a háborús for­gatókönyv veszélyét, és újra politikai mederbe tereltük az ügyet - jelentette ki Ivanov. Fontos, hogy reális lehe­tőség keletkezett az iraki kérdés politikai megoldására. Bagdad hétmilliárd dollárral tartozik Moszkvának, és háború esetén aligha fizetné vissza a kölcsönt. Igor Ivanov Bush-levél Medgyessyhez MTI-JELENTÉS Magyarország megbízható partner a ter­rorizmus elleni küzdelemben, melyben valamennyi nemzetet egyesíteni kell - áll abban a levélben, amelyet George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke írt Medgyessy Péter magyar miniszterel­nökhöz. A Kormányzati Kommunikációs Központ által kedden közzétett levél szerint a terrorizmus beárnyékolja vala­mennyi ember kilátását a békére, sza­badságra és jólétre. A levél tartalmazza: a magyar és az amerikai nemzetet a közösen vallott de­mokratikus értékeken alapuló barátság kötelékei fűzik össze. - E kötelékek túléltek háborút, totalita­rizmust, és támaszt nyújtottak számunkra az intolerancia, a gyűlölet és az erőszak elleni fellépésben - áll a George W. Bush által írt levélben. Az amerikai elnök háláját fejezi ki a magyar népnek és Medgyessy Péternek azért a hozzájárulásért, melyet „a terro­rizmustól megszabadítani hivatott kam­pányban nyújtott". Hozzáteszi: „Kitar­tással és bátorsággal felül fogunk kere­kedni”. - Igen nagyra értékelem az Ön javas­latait és támogatását, valamint örömmel tekintek az Önnel való szoros együttmű­ködés folytatására annak érdekében, hogy a világot biztonságosabb, szaba­dabb, és reményt keltőbb hellyé tegyük valamennyi ember számára - zárul az amerikai elnök levele. Az Európai Unió jó irányban tett lépésről beszél BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Európai Unió jó irányba tett első lépésnek minősítette Irak engedményét, de a brüsszeli bizottság szóvivője ennél többet nem volt hajlandó mondani. Szerinte Szaddámra valamelyes hatással volt az, hogy a nagyhatalmak nyomásához több arab ország is csatlakozott. Az Európai Parlament néppárti frakció­jának vezetője szerint Bagdadot rá kell kényszeríteni, hogy be is tartsa, amit ígért. Wilfried Martens egyúttal bírálta azokat az eu­rópaiakat, akik „tájékozatlanságból vagy szellemi restségből” Bush ellenében Szaddám mellé állnak. - Az ilyen diktátorokat nem árt időnként emlékeztetni, hogy akár háborúval is szembe kell nézniük - fogalmazott a konzervatív europolitikus. A NATO főtitkára üdvözölte az iraki bejelentést, és szintén a végrehajtástól tette függővé a továbbiakat. Lord Robertson egyébként hangsúlyozta: Irak „jelenleg” nincs a NATO feladat­körében, bár az atlanti tanács tagjai kaptak tájékoztatást Ameri­kától az iraki tömegpusztító arzenál veszélyeiről. A NATO vé­delmi miniszterei — köztük Juhász Ferenc - egy hét múlva Var­sóban tartanak nem hivatalos találkozót. Ezen minden bizony­nyal fő téma lesz Irak, bár a szervezet valószínűleg nem játszik szerepet egy esetleges katonai fellépésben. Az európai szövetségeseket továbbra is megosztja Irak ügye, és ez a bagdadi bejelentés után csak fokozódhat. Eddig a britek, a dánok, a spanyolok állnak a legközelebb az amerikai állásponthoz, a franciák „háromnegyed részben” támogatják Busht, az olaszok „félig”, míg a németek és a belgák nyíltan el­lenzik az USA katonai fellépését. Az uniós tagjelöltek közül Románia (amely a NATO-ba is igyekszik) látványosan Wa­shington mellé állt, a többiek óvatosan kerülik a konkrét állás­­foglalást. A legtöbb európai állam reméli, hogy sikerül elkerül­ni a háborút, de lényegében beletörődtek, hogy csak kevéssé lehet elodázni. Füzes Oszkár Berlin saját álláspontját látja igazoltnak BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Megosztottság jellemezte az európai kulcshatalmak, Németország, Franciaor­szág és Nagy-Britannia reagálását -je­lentette berlini tudósítónk. Míg Berlin­ben mind a kormány, mind az ellenzék saját igazának megerősítését látta Szad­dám Huszein engedékenynek tűnő lépé­sében, és Franciaországban - igaz, fenn­tartásokkal - üdvözölték a bagdadi dik­tátor állásfoglalását, addig Nagy-Britan­nia politikusai erős kétkedésüket han­goztatták. Az európai tőzsdék napi árfo­lyammozgása is az ellentmondásos fo­gadtatást tükrözte, az iraki bejelentés ha­tására a tegnapi nap első felében erősöd­tek az árfolyamok, majd az egymásnak ellentmondó vélemények, mindenek­előtt az USA kemény reagálása lejjebb vitték a papírok árát. A választások előtt öt nappal levő Né­metországban erősen éreztette hatását, hogy Gerhard Schröder kancellár kiemelt témává léptette elő az esetleges Irak-elle­­nes katonai fellépésben való részvétel el­utasítást. - Mindig is ez volt a célunk — mondotta Gerhard Schröder, akinek az Irakra, mint az egyik pillérre épülő válasz­tási taktikáját a választási kampány finisé­ben folyamatosan erősödő szociáldemok­raták igazolják. Schröder a hírre azonnal határozottan reagált, felajánlotta, hogy Németország biológiai- vegyifegyver­­szakértőket, rakétatechnikusokat küld az Irakot ellenőrző ENSZ-csapatba és labo­ratóriumi kapacitást biztosít a vizsgálatok elvégzésére. Az ellenzék kancellárjelöltje, Edmund Stoiber viszont a Schröder-kor­­mány külpolitikai kudarcaként, Berlin el­­szigetelődési politikája bírálataként érté­kelte az eseményt. Beigazolódott, hogy az Irakra gyakorolt nemzetközi nyomás - amelyből Stoiber szerint a schröderi Né­metország kivonta magát - eredményes. Szaddám szokásos kisded játékait játssza, vélekedett Londonban Tony Blair kormányfő egyik szóvivője, aki fontosnak tartja, hogy az ENSZ-ellen­­őrök bárhová, bármilyen időpontban be­juthassanak. Dávid Blunkett brit belügy­miniszter szerint Szaddám Huszein bo­londot csinál az egész világból. Dominique de Villepin francia külügy­miniszter is hangoztatta, alaposan az ira­ki diktátor körmére kell nézni. Dunai Péter Pokolgép egy palesztin iskolában TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Pokolgép robbant Hebrontól délre, Yata palesztin falu általános iskolájában, há­rom tanuló súlyos sebesülését okozva. A tűzszerészek az iskolában még egy elrej­tett pokolgépet találtak. Feltételezések szerint a pokolgépet környékbeli zsidó telepesek helyezték el az iskolában. Nablusz mellett, Aszkar menekülttábor­ban izraeli katonák rálőttek palesztin fi­atalokra, akik kövekkel dobálták meg őket. Hat palesztin megsebesült. Libanoni katonák és a bejrúti amerikai nagykövetség képviselőinek kíséretében amerikai megfigyelők tekintették meg a Hacbaninak - a Jordán folyó három fő forrása­ egyikének - vízelterelését célzó munkálatokat. Emile Lahud libanoni el­nök kijelentette, hogy az eltereléssel csak négy libanoni falu vízszükségleteit akarják kielégíteni. E falvak lakosai visszatértek lakóhelyükre, miután az iz­raeli hadsereg több mint két éve kivonult Dél-Libanonból. Izraeli szóvivők állítása szerint viszont egy többszakaszos terv első fázisát valósítják meg a libanoniak. A végső szakaszban évi 50 millió köb­méter vizet akarnak a Jordánból elterel­ni. Ez Izrael vízszükségletének mintegy tíz százaléka, és majdnem annyi, ameny­­nyi vizet Izrael Jordániának ad át. Ezen felül az egyoldalú akció a nemzetközi jogba ütközik, és sérti az eddig minden fél által betartott egyezséget. Az amerikaiak azért akarják a víz okozta tüzet eloltani, mert minden helyi viszály akadályozhatja Irak-ellenes ter­veik valóra váltását. Benjámin Ben Elie­­zer izraeli védelmi miniszter tegnap kife­jezte reményét, hogy éppen ezen okok­nál fogva az amerikaiaknak sikerülni fog egy kompromisszumos megoldást elérni. Yehuda Lahav Távirati Stílusban NINCS NAPIRENDEN a cseh kormány lemondása - közölte Vladimír Spidla mi­niszterelnök. A lapok ugyanis arról írtak: a Havel államfőnél megrendezett hétfői tanácskozáson Spidla azzal fenyegető­zött, hogy ha a Szabadság Unió-Demok­ratikus Unió (US-DEU) három minisz­tere nem nyújtja be lemondását, akkor ő mond le. (MTI) MERÉNYLETET akartak elkövetni a Kabultól északra fekvő bagrami ameri­kai légibázis ellen. Eszközként egy re­pülőgép-üzemanyaggal teli robbanásve­szélyes tartálykocsit akartak felhasznál­ni. (MTI) AGGODALMÁNAK adott hangot az olasz püspöki kar kedden az országban éleződő politika szembenállás miatt, egyúttal elutasítva a bevándorlókkal szembeni türelmetlenséget. (MTI) EGY EMBER MEGHALT és tizenhat megsebesült egy kasmíri gránátrobba­násban, amelyet feltehetően szakadár muzulmán fegyveresek követtek el ked­den, a helyi törvényhozási választások első napját követően. (Reuters) LEGYILKOLTAK száznyolcvanhárom polgári személyt a napokban Burundi kö­zépső részén. A meggyilkoltak menekül­tek voltak, akikkel egyenruhások végez­tek. (AFP) Idézőjel 55 „Nem szabad megengedni, hogy a bővítés működésképtelenséget gerjesszen!” Jean-Pierre Raffarin francia mi­niszterelnök nyilatkozata a belga Le Soirnak.

Next