Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-18 / 218. szám
t . 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. SZEPTEMBER 18., SZERDA Irak enged, Amerika nem A Fehér Ház továbbra is rendszerváltást sürget Bagdadban - Szaddám Húszéin időt nyert Nem vesszük készpénznek, amit Szaddám mond - nyilatkozta egy amerikai kormányzati illetékes arra reagálva, hogy Irak egy váratlan húzással bejelentette a fegyverzetellenőrök feltétel nélküli visszaengedését. A Fehér Ház szóvivője megerősítette: - Nem a fegyverzetellenőrzésről van szó... Itt az ideje, hogy cselekedjen a BT. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nadzsi Szabil Hadid iraki külügyminiszter hétfő este New Yorkban személyesen nyújtotta át Kofi Annannak, az ENSZ és Amr Musszának, az Arab Liga főtitkárának azt a levelet, amelyben Bagdad beleegyezik a világszervezet fegyverzetellenőreinek visszatérésébe. Az előző napok eseményei alapján váratlannak nevezhető húzás nyilvánvalóan a közvetlen háborús fenyegetés elhárítását célozza. Az ENSZ vezérkarában örömmel fogadták, és a helyes irányba tett lépésnek értékelték a döntést. Kofi Annan kiemelte az Arab Liga kulcsszerepét Irak meggyőzésében, és megköszönte George W. Bush amerikai elnöknek, hogy múlt csütörtöki beszédével mozgósította a nemzetközi közösséget. A főtitkár megkönnyebbülést jelző nyilatkozata ellenére a válságnak koránt sincs vége. Különböző, névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékesek azonnal közölték, hogy az Egyesült Államok folytatja a Biztonsági Tanács új határozatának elfogadására irányuló erőfeszítéseit. Az egyik forrás kijelentette: - Nem vesszük készpénznek, amit Szaddám mond. A külügy egyik illetékese szerint a BT-határozat felpuhítására irányuló taktikai lépésről van szó. A névtelen külügyi tisztviselő azt mondta: Újabb ígéret, újabb papír. A Fehér Ház egyik szóvivője, Scot McClellan sürgette a Biztonsági Tanácsot, hogy fogadjon el hatékony határozatot, amely elhárítja azt a veszélyt, amelyet Szaddám Huszein jelent Irak népére, a térségre és a világra. A szóvivő írásos nyilatkozata szerint nem a fegyverzet-ellenőrzésről van szó, hanem az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről, és a Biztonsági Tanács határozatainak betartásáról. Irakban is tisztában vannak azzal, hogy a bejelentés önmagában nem elég. Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes a korábbi nyilatkozatok szellemében fogalmazva az olajkészletek megszerzésére irányuló tervnek minősítette az amerikai követeléseket. Egy másik bagdadi közlemény szerint Irak nem számít arra, hogy az Egyesült Államok felhagy a háborús előkészületekkel. A brit kormányfő szóvivője szkeptikusan fogalmazott: - Az iraki rezsim régóta játssza ezt a játékot. A Biztonsági Tanácsban szintén vétójoggal bíró Kína és Oroszország üdvözölte az iraki lépést. Ivanov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az iraki lépés elhárította a háborús forgatókönyv megvalósulását, és visszatérítette az ügyet a politika síkjára. Franciaország szerint további konzultációkra van szükség annak eldöntésére, folytatni kell-e az új BT-határozat előkészítését. A választásokra készülő Németország is megkönnyebbülésének adott hangot. Az Európai Unió egyik illetékese szerint ezek után már csak az a kérdés, az Egyesült Államok elfogadja-e válasznak az iraki „igent”. Washingtonban észrevették és üdvözölték a magyar álláspontot. Az iraki válsággal kapcsolatban a Fehér Ház felfigyelt Kovács László külügyminiszternek a csütörtöki Bush-beszédet követő, gyorsnak, egyértelműnek, határozottnak, kiegyensúlyozottnak, szövetségeshez méltónak tekintett állásfoglalására. Amerikai illetékesek világossá tették, hogy Magyarország helyesen érzékeli a probléma lényegét, s egyetértenek azzal, hogy a krízist a szövetségeseknek együtt kell kezelniük — nyilatkozta a Népszabadságnak Simonyi András. Magyarország új washingtoni nagykövete a múlt héten adta át megbízólevelének másolatát az amerikai külügyminisztériumban, s ezzel hivatalosan is megkezdte működését. Az eredeti okmányt Bush elnöknek kell átnyújtania, a fehér házi ceremóniára hamarosan sor kerül. Az amerikai illetékesek komolyan foglalkoznak a NATO gyors reagálású erőinek kiépítésére vonatkozó tervekkel - Simonyi bemutatkozó tárgyalásai során a Fehér Házban, a külügyminisztériumban és a Pentagonban is felmerült az új, a távoli válsággócokban is bevethető NATO- erők létrehozásának gondolata, amelyet az USA hivatalosan a NATO hétfői külügyminiszteri értekezletén jelent be, Varsóban. Az új, főleg európai katonákból álló, hatékony és korszerűen felszerelt erőnek a terrorizmus elleni harcban is szerepet szánnak. Hazánkkal kapcsolatos konkrét elvárások eddig nem merültek fel. Horváth Gábor George W. Bush és Szaddám Huszein néhány órával azután, hogy Irak úgy határozott: feltétel nélkül visszafogadja az ENSZ fegyverzetellenőreit fotók: reuters Moszkva üdvözölte a döntést Moszkva egyértelműen üdvözölte Bagdad döntését, arra orosz vélemény szerint megnyithatja az utat a szankciók feloldása előtt is - jelentette moszkvai tudósítónk. - Oroszország következetesen az ellenőrök visszatérésén dolgozott. Most a fő feladat, hogy a lehető leghamarabb megkezdhessék munkájukat - közölte New Yorkban Igor Ivanov. Az orosz külügyminiszter aláhúzta, hogy Moszkva továbbra is aktív közvetítő szerepet kíván vállalni. - Elvi jelentősége van annak, hogy közös erőfeszítések eredményeképpen sikerült elhárítani a háborús forgatókönyv veszélyét, és újra politikai mederbe tereltük az ügyet - jelentette ki Ivanov. Fontos, hogy reális lehetőség keletkezett az iraki kérdés politikai megoldására. Bagdad hétmilliárd dollárral tartozik Moszkvának, és háború esetén aligha fizetné vissza a kölcsönt. Igor Ivanov Bush-levél Medgyessyhez MTI-JELENTÉS Magyarország megbízható partner a terrorizmus elleni küzdelemben, melyben valamennyi nemzetet egyesíteni kell - áll abban a levélben, amelyet George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke írt Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz. A Kormányzati Kommunikációs Központ által kedden közzétett levél szerint a terrorizmus beárnyékolja valamennyi ember kilátását a békére, szabadságra és jólétre. A levél tartalmazza: a magyar és az amerikai nemzetet a közösen vallott demokratikus értékeken alapuló barátság kötelékei fűzik össze. - E kötelékek túléltek háborút, totalitarizmust, és támaszt nyújtottak számunkra az intolerancia, a gyűlölet és az erőszak elleni fellépésben - áll a George W. Bush által írt levélben. Az amerikai elnök háláját fejezi ki a magyar népnek és Medgyessy Péternek azért a hozzájárulásért, melyet „a terrorizmustól megszabadítani hivatott kampányban nyújtott". Hozzáteszi: „Kitartással és bátorsággal felül fogunk kerekedni”. - Igen nagyra értékelem az Ön javaslatait és támogatását, valamint örömmel tekintek az Önnel való szoros együttműködés folytatására annak érdekében, hogy a világot biztonságosabb, szabadabb, és reményt keltőbb hellyé tegyük valamennyi ember számára - zárul az amerikai elnök levele. Az Európai Unió jó irányban tett lépésről beszél BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Európai Unió jó irányba tett első lépésnek minősítette Irak engedményét, de a brüsszeli bizottság szóvivője ennél többet nem volt hajlandó mondani. Szerinte Szaddámra valamelyes hatással volt az, hogy a nagyhatalmak nyomásához több arab ország is csatlakozott. Az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője szerint Bagdadot rá kell kényszeríteni, hogy be is tartsa, amit ígért. Wilfried Martens egyúttal bírálta azokat az európaiakat, akik „tájékozatlanságból vagy szellemi restségből” Bush ellenében Szaddám mellé állnak. - Az ilyen diktátorokat nem árt időnként emlékeztetni, hogy akár háborúval is szembe kell nézniük - fogalmazott a konzervatív europolitikus. A NATO főtitkára üdvözölte az iraki bejelentést, és szintén a végrehajtástól tette függővé a továbbiakat. Lord Robertson egyébként hangsúlyozta: Irak „jelenleg” nincs a NATO feladatkörében, bár az atlanti tanács tagjai kaptak tájékoztatást Amerikától az iraki tömegpusztító arzenál veszélyeiről. A NATO védelmi miniszterei — köztük Juhász Ferenc - egy hét múlva Varsóban tartanak nem hivatalos találkozót. Ezen minden bizonynyal fő téma lesz Irak, bár a szervezet valószínűleg nem játszik szerepet egy esetleges katonai fellépésben. Az európai szövetségeseket továbbra is megosztja Irak ügye, és ez a bagdadi bejelentés után csak fokozódhat. Eddig a britek, a dánok, a spanyolok állnak a legközelebb az amerikai állásponthoz, a franciák „háromnegyed részben” támogatják Busht, az olaszok „félig”, míg a németek és a belgák nyíltan ellenzik az USA katonai fellépését. Az uniós tagjelöltek közül Románia (amely a NATO-ba is igyekszik) látványosan Washington mellé állt, a többiek óvatosan kerülik a konkrét állásfoglalást. A legtöbb európai állam reméli, hogy sikerül elkerülni a háborút, de lényegében beletörődtek, hogy csak kevéssé lehet elodázni. Füzes Oszkár Berlin saját álláspontját látja igazoltnak BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Megosztottság jellemezte az európai kulcshatalmak, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia reagálását -jelentette berlini tudósítónk. Míg Berlinben mind a kormány, mind az ellenzék saját igazának megerősítését látta Szaddám Huszein engedékenynek tűnő lépésében, és Franciaországban - igaz, fenntartásokkal - üdvözölték a bagdadi diktátor állásfoglalását, addig Nagy-Britannia politikusai erős kétkedésüket hangoztatták. Az európai tőzsdék napi árfolyammozgása is az ellentmondásos fogadtatást tükrözte, az iraki bejelentés hatására a tegnapi nap első felében erősödtek az árfolyamok, majd az egymásnak ellentmondó vélemények, mindenekelőtt az USA kemény reagálása lejjebb vitték a papírok árát. A választások előtt öt nappal levő Németországban erősen éreztette hatását, hogy Gerhard Schröder kancellár kiemelt témává léptette elő az esetleges Irak-ellenes katonai fellépésben való részvétel elutasítást. - Mindig is ez volt a célunk — mondotta Gerhard Schröder, akinek az Irakra, mint az egyik pillérre épülő választási taktikáját a választási kampány finisében folyamatosan erősödő szociáldemokraták igazolják. Schröder a hírre azonnal határozottan reagált, felajánlotta, hogy Németország biológiai- vegyifegyverszakértőket, rakétatechnikusokat küld az Irakot ellenőrző ENSZ-csapatba és laboratóriumi kapacitást biztosít a vizsgálatok elvégzésére. Az ellenzék kancellárjelöltje, Edmund Stoiber viszont a Schröder-kormány külpolitikai kudarcaként, Berlin elszigetelődési politikája bírálataként értékelte az eseményt. Beigazolódott, hogy az Irakra gyakorolt nemzetközi nyomás - amelyből Stoiber szerint a schröderi Németország kivonta magát - eredményes. Szaddám szokásos kisded játékait játssza, vélekedett Londonban Tony Blair kormányfő egyik szóvivője, aki fontosnak tartja, hogy az ENSZ-ellenőrök bárhová, bármilyen időpontban bejuthassanak. Dávid Blunkett brit belügyminiszter szerint Szaddám Huszein bolondot csinál az egész világból. Dominique de Villepin francia külügyminiszter is hangoztatta, alaposan az iraki diktátor körmére kell nézni. Dunai Péter Pokolgép egy palesztin iskolában TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Pokolgép robbant Hebrontól délre, Yata palesztin falu általános iskolájában, három tanuló súlyos sebesülését okozva. A tűzszerészek az iskolában még egy elrejtett pokolgépet találtak. Feltételezések szerint a pokolgépet környékbeli zsidó telepesek helyezték el az iskolában. Nablusz mellett, Aszkar menekülttáborban izraeli katonák rálőttek palesztin fiatalokra, akik kövekkel dobálták meg őket. Hat palesztin megsebesült. Libanoni katonák és a bejrúti amerikai nagykövetség képviselőinek kíséretében amerikai megfigyelők tekintették meg a Hacbaninak - a Jordán folyó három fő forrása egyikének - vízelterelését célzó munkálatokat. Emile Lahud libanoni elnök kijelentette, hogy az eltereléssel csak négy libanoni falu vízszükségleteit akarják kielégíteni. E falvak lakosai visszatértek lakóhelyükre, miután az izraeli hadsereg több mint két éve kivonult Dél-Libanonból. Izraeli szóvivők állítása szerint viszont egy többszakaszos terv első fázisát valósítják meg a libanoniak. A végső szakaszban évi 50 millió köbméter vizet akarnak a Jordánból elterelni. Ez Izrael vízszükségletének mintegy tíz százaléka, és majdnem annyi, amenynyi vizet Izrael Jordániának ad át. Ezen felül az egyoldalú akció a nemzetközi jogba ütközik, és sérti az eddig minden fél által betartott egyezséget. Az amerikaiak azért akarják a víz okozta tüzet eloltani, mert minden helyi viszály akadályozhatja Irak-ellenes terveik valóra váltását. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter tegnap kifejezte reményét, hogy éppen ezen okoknál fogva az amerikaiaknak sikerülni fog egy kompromisszumos megoldást elérni. Yehuda Lahav Távirati Stílusban NINCS NAPIRENDEN a cseh kormány lemondása - közölte Vladimír Spidla miniszterelnök. A lapok ugyanis arról írtak: a Havel államfőnél megrendezett hétfői tanácskozáson Spidla azzal fenyegetőzött, hogy ha a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US-DEU) három minisztere nem nyújtja be lemondását, akkor ő mond le. (MTI) MERÉNYLETET akartak elkövetni a Kabultól északra fekvő bagrami amerikai légibázis ellen. Eszközként egy repülőgép-üzemanyaggal teli robbanásveszélyes tartálykocsit akartak felhasználni. (MTI) AGGODALMÁNAK adott hangot az olasz püspöki kar kedden az országban éleződő politika szembenállás miatt, egyúttal elutasítva a bevándorlókkal szembeni türelmetlenséget. (MTI) EGY EMBER MEGHALT és tizenhat megsebesült egy kasmíri gránátrobbanásban, amelyet feltehetően szakadár muzulmán fegyveresek követtek el kedden, a helyi törvényhozási választások első napját követően. (Reuters) LEGYILKOLTAK száznyolcvanhárom polgári személyt a napokban Burundi középső részén. A meggyilkoltak menekültek voltak, akikkel egyenruhások végeztek. (AFP) Idézőjel 55 „Nem szabad megengedni, hogy a bővítés működésképtelenséget gerjesszen!” Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök nyilatkozata a belga Le Soirnak.