Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-18 / 218. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2002. SZEPTEMBER 18., SZERDA Fedél nélküli bedőtanyaiak sátorban Pakson lebontották a romák életveszélyessé nyilvánított otthonait, de nincs hová menniük Immár két hete sátorban kénytelen lakni mintegy félszáz paksi roma, mivel a városi önkormányzat életveszélyessé nyilvánította és lebontotta a házukat. A hét hajlék nélkül maradt család a közeli falvakban próbál portát vásárolni, ám valamennyi község lakossága tiltakozik a romák betelepülése ellen, ezért a kiszemelt ingatlanok gazdái sorra visszalépnek házuk eladásától. Félő, hogy a Paks határában sátorozó romák a tél beálltáig nem jutnak komfortos lakáshoz. Szeptember eleje óta sátortábor áll Paks külterületén, a Bedőtanyán. A rossz ponyvákból és fóliákból toldozott-foldozott sátrakkal szemben látható egy kézilabdapályányi területen építési törmelék másfél méter magasságú kupaca. Ez a romhalmaz valaha hat uradalmi cselédház volt, majd a Paksi Állami Gazdaság tulajdonolta az épületet. 1997-ben négy dunaszentgyörgyi roma család - miután a faluban helyzetük ellehetetlenült - az állami gazdaság jogutódjától megvásárolta a cselédlakássort. Azt követően az épületet 40-50 ember lakta, egymással bonyolult rokonságban álló famíliák éltek itt. A bedőtanyai cigánykolónia otthonát másfél évvel ezelőtt a paksi önkormányzat életveszélyessé nyilvánította. Az idén augusztusban az egyik lakás teteje beszakadt, ezért a paksi polgármesteri hivatal úgy döntött, hogy lebontja az egész épületet. E hónap elején két markoló ledöntötte a Bedőtanyát, s a romáknak a törmeléktől pár lépésre sátrakat vertek a városháza emberei. Azóta mintegy félszázan itt húzzák meg magukat éjszakánként. - Hát lehet így élni?! - kérdi elkeseredetten Balogh Gusztáv, aki hetedmagával lakja az egyik sátrat. A sátrak szinte minden négyzetméterét a lerombolt épületből kimenekített ágyak foglalják el. Rajtuk sötétre koszolódott ágyneműk és ágytakarók. Foszlott ruhák halmai mindenfelé, szemétdombról öszszeválogatott és működőképessé varázsolt, kopott öreg gépek, tévék, hűtők, fritőzök, mosógépek, tűzhelyek. Bicikliket támasztottak a sátrak oldalához, hatalmas gyűjtögető csomagtartóval - nyereg, kormány és pedál nélkül. A sátrakban és körülöttük több tucat kutya futkároz, a ponyvák alatt és fölött legyek köröznek. Ebben a környezetben mindenfelé gyerekek: csecsszopók, karon ülők, iskolakötelesek. A sátrak gerendázatáról szentképek lógnak: Szent Mária gyermekével és a megfeszített Megváltó. A bedőtanyaiak számára egyelőre nincs megváltás. A paksi önkormányzat segítséget ígért a hajlék nélkül maradt itteni romáknak oly módon, hogy pénzzel támogatják lakásvásárlásukat. - Ötmillió forintot fizetünk a ledöntött épületért az ingatlan négy gazdájának azzal a feltétellel, hogy ezt az összeget csak lakásvásárlásra fordíthatják - mondja Blazsek Balázs, Paks jegyzője. - Szükséglakást nem tudunk adni nekik, mert a városnak nincs ilyen célú ingatlanja. Amikor a bontás törvényi hátteréről kérdezem Blazsek Balázst, azt válaszolja: az építési törvény kötelezi a jegyzőt, hogy a javíthatatlanul életveszélyes épületek kényszerbontását rendelje el. Ilyenkor a lebontott házak lakóinak elhelyezéséről az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Ez az elhelyezés - a jegyző szerint - történhet szükséglakásban, valamilyen más, nem lakás célú épületben, vagy akár sátorban is. A törvény ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy mennyi ideig felel meg az ideiglenes elhelyezés kritériumainak egy sátor. A Paks környéki falvakban elterjedt a hír, hogy Paks ki akarja telepíteni saját területéről a bedőtanyai romákat. Pusztahencsén és Faddon elemi erejű lakossági tiltakozás volt erre a válasz. - Paks nem először telepíti ki a városból a szociálisan legnehezebben kezelhető romákat - állítja a faddi képviselőtestület MDF-es tagja, a Paksi Atomerőműben dolgozó Fülöp János. - Tizenöt éve is nálunk vettek házat egy paksi családnak, s velük több gondunk volt, mint a falu összes devianciára hajló lakójával. A négyezer lelkes Faddon tizenkét házat hirdetnek eladásra. Ezek közül kettőre jelentkezett egy-egy bedőtanyai család. Amikor ez kitudódott, a hét végén összehívtak egy rendkívüli testületi gyűlést és egy falugyűlést. A faddi képviselők határozatban tiltakoztak a paksiak szándéka ellen, s ezt meg is küldték az atomvárosnak. A testületi ülést követő falugyűlésre félezren jöttek el. A faddiak úgy döntöttek: ha Paks nem lép vissza szándékától, akkor a falu lakói egy héten belül a paksi városháza elé vonulnak tüntetni. — Nem a romákkal van bajunk — öszszegzi a faddiak véleményét Fülöp János. — Csak a bedőtanyaiakkal. Rettentő a hírük. Van köztük bűnöző, munkahelye egyik ott lakónak sincs. A faddi romák is tiltakoznak a bedőtanyaiak ideköltözése ellen. Fülöp János persze tudja, hogy a helyi romák tiltakozását az is motiválja: ha újabb rászorulók jönnek a faluba, akkor a helybelieknek kevesebb segély jut. A falugyűlés után az „Eladó” táblákat levették az üresen álló faddi portákról. Ugyanez történt az 1100 lelkes Pusztahencsén, ahol két házat akartak megvenni a bedőtanyaiak. A Pakstól tíz kilométerre levő Pusztahencse polgármestere, Lengyel Jánosné azt mondja: Mindkét házra volt már jelentkező korábban, de - a paksiak segítségével - a bedőtanyaiak többet ígértek a kínált portákért. Mivel tapasztaltuk, hogy mekkora a tiltakozás a bedőtanyaiak idejövetele ellen, az önkormányzat inkább megszavazott 150-150 ezer forintos támogatást a korábbi vevőjelölteknek. Az egyik jelölt már elfogadta ezt az ajánlatot, a másik válaszára még várunk. Ezt a pénzt abból az alapból fizetjük, amit lakásvásárlás-támogatásra különítettünk el. A bedőtanyaiakat ugyanakkor felháborítja, hogy sehol sem akarják fogadni őket. Eddig három házat találtunk alkalmasnak, már meg is kötöttük volna az üzletet, de a tulajdonosok mindig visszaléptek - osztja meg velem elkeseredését Balogh Erzsébet, a lerombolt tanya melletti sátor egyik lakója. - Hová menjünk? Mit tegyünk? Mit követtünk el, hogy így bánnak velünk? Amikor megemlítem neki, hogy miért tiltakoznak a kiszemelt falvak lakói a bedőtanyaiak ellen, a sátrak körül álló férfiak elismerik: munkahelye valóban senkinek sincs, szinte már egy évtizede. - Sokáig próbálkoztunk, de sehol sem fogadtak minket - panaszolja Balogh Gusztáv. - Aztán belefáradtunk, feladtuk. Guberálásból és fémgyűjtésből élünk. Megemlítem nekik: a közeli házak gazdái rettegnek Bedőtanya lakóitól, mert kertjükből, kamrájukból eltűnik mindenük. Solt Pál, a paksi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője, aki napok óta a bedőtanyai sátorlakók sorsának jobbra fordításán fáradozik, így érvel: - Gyakran belegondolok abba, hogy én mit tennék, ha a gyerekemnek nem lenne mit ennie és nem találnék munkát. Ki merem mondani: ugyanazt, amit a bedőtanyaiak. Amíg nem szerveznek cigányfoglalkoztatási programokat, addig senki ne csodálkozzon azon, hogy a romák belekényszerülnek a bűnbe. Paks határában félszáz roma sátrakba zsúfolódva várja sorsa jobbra fordulását. Tegnap éjszaka öt fok volt a Dunaparti városban. Ungár Tamás Nem a romákkal van bajunk - mondja Fülöp János. - Csak a bedőtanyaiakkal. Rettentő a hírük. Sátorban laknak, szükséglakást nem tudnak adni nekik fotó: szabó Barnabás nol I népszabadság online Nol Népszabadság + friss hírek napközben + tematikus gyűjtések 0 NOL Fórum - álljon ki véleménye mellett! NOL Hírlevél - ingyenes információk a világról Keresés — Népszabadság-archívum 2001 áprilisától 0 Országimázs - Magyarország a nemzetközi sajtó tükrében Kiemelés tőlem - a magyar közélet szállóigéi -® Online-riportok © NOL Galéria - válogatás a Népszabadság fotósainak képeiből Tematikus összeállítások, dossziék (Wittman-fiúk, Szerda-összes...) Elérhetőség: www.nepszabadsag.hu vagy röviden www.nol.hu/ com Kiemelt partnerünk: w------------------- Hj lapunk 2001. évi teljes évfolyama egyetlen CD-ROM-on! 2001 0- \ rjf1\ I i|í vt*w*s«*______— / I JÉPSZAMB^< ExatCftanü Joginak kbfc&tgoi tuiijdowu • Ntpcsbadug RMnénytiruu^ \ A u«rzfti |0g tutafdonou 1CO miioUtirj. újrt kjidütra, Mtcíéwdéiára, bérbtadíura, 7 \ayivánoi alaattsn votwttozó niinwwji jogát Itnnistia . . y Ajogbtofttcf ilérvény bánta B. . • fy X .sy*i Kttyé: Kaptatottá jftt ..Á ** Unlkéti ám** A Népszabadság CD-ROM/1997 ára: 5 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/1998 ára: 5 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/1999 ára: 10 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/2000 ára: 15 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/2001 ára: 20 000 Ft A CD-ROM-okat megvásárolhatja és meg is rendelheti Megvásárolható a Népszabadság közönségszolgálati irodájában, a Népszabadság archívumában: 1085 Budapest, József krt. 41. Cím: 1034 Bp., Bécsi út 122-124., tel.: 436-4697, fax: 368-2004 (tel.: 266-2978, fax: 266-3115, nyitva: H-P 7-20 óráig) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 | Megrendelőlap . | Megrendelem iQ a 2001. évi Népszabadság CD-ROM-ot...............................példányban, 20 000 Ft/példány áron. 1 [J a 2000. évi Népszabadság CD-ROM-ot...............................példányban, 15 000 Ft/példány áron. 1 \Q az 1999. évi Népszabadság CD-ROM-ot..............................példányban, 10 000 Ft/példány áron. Qi az 1998. évi Népszabadság CD-ROM-ot............................példányban, 5 000 Ft/példány áron. iQ az 1997. évi Népszabadság CD-ROM-ot..............................példányban, 5 000 Ft/példány áron. Az árak 12% áfát tartalmaznak ____________ ___ ________________ ______ _________ _ | A fizetés módja: , . banki átutalás. Kérem, hogy a megrendelésemnek megfelelő összegről küldjenek számlát. Bankszámlaszám:.......................................................................................................... i 1 Befizetését követően postafordultával elküldjük Önnek a megrendelt lemezeket. A Népszabadság a postaköltséget átvállalja! 1 ! Név: 1 ! Cím: ! Telefon: Fax: 1 1 ! 7