Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-25 / 224. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 25., SZERDA 5 Nem sugározták a közleményt MUNKATÁRSUNKTÓL Újabb közérdekű közlemény sugárzását tagadta meg a Magyar Rádió. A felhívás a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kezdeményezését, az október 5-i könyvgyűjtő akciót népszerűsítené. A kötetek nyugdíjas-, gyermek- és szociális otthonokba kerülnek. A rádió azért nem járult hozzá az ingyenes közérdekű közlemény leadásához, mert a hallgatókat bemutatkozás után Csehák Judit szociális miniszter és Görgey Gábor, a kulturális tárca vezetője kéri adakozásra. Márpedig ez a kampányidőszakban a rádió jogászai szerint nem megengedhető. A közrádió szerint a közlemény akkor kerülhet adásba, ha a két miniszter abban a saját hangján nem szerepel. Lugosi Viktória, a kulturális tárca sajtófőnöke szerint ebbe a minisztérium nem egyezett bele. Közölte: tavaly is megszervezték ezt az akciót, és tudomása szerint akkor Harrach Péter volt szociális miniszter népszerűsítette a gyűjtést. Morvai Katalin, a Magyar Rádió szóvivője Lugosival szemben azt közölte: az aggályaikat a tárcánál elfogadták, és megegyezés született a hirdetésről, amelyet csütörtöktől sugároznak. A rádió és a kulturális tárca a múlt héten már vitába keveredett egymással a Kossuth-évet lezáró szombati ünnepségre invitáló hirdetés miatt, amelyet két, burkolt kampányszövegnek minősített Kossuth Lajos idézet miatt nem akart sugározni a rádió. Emiatt tiltakozó levelet írt Görgey Gábor miniszter Kondor Katalin rádióelnöknek, aki felülbírálta a rádió jogászainak tiltását, engedélyezte a hirdetés adásba kerülését, és az esetleges félreértésekért bocsánatot kért a tárca vezetőjétől. Elmarasztalt valóságshow Az ORTT a kiskorúakat óvja a Big Brother szexjeleneteitől A kiskorúak személyiségfejlődésének védelmében büntette meg a médiahatóság a TV 2 Big Brother (BB) című műsorát. A példátlan gyorsasággal kiszabott súlyos, mintegy hétmillió forintos bírságot a produkcióból vett bejátszásokkal támasztotta alá tegnapi tájékoztatóján Körmendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke. Az összeállításba azok a jelenetek kerültek, amelyekben a szereplők meztelenül láthatók vagy szexuális témájú beszélgetéseket folytatnak. A testület különösen súlyosnak ítélte azt a műsorrészt, amelyben az előző napot összefoglaló szerkesztők az egyik női szereplő takaró alatti önkielégítését mutatták be, ezt követően a lány arról beszélt, hogy ez sem segített rajta, és felajánlkozott az egyik fiúnak. Ezt követően az alkalmi pár elfoglalt egy szobát, levetkőzött, és közösülésükről néhány képet is bemutatott a tévé. Körmendy-Ékes közölte: a testületnek nem a valóságshow műfajával vagy az egészséges erotikával van baja, hanem azok vadhajtásával és tévedéseivel. Ezeket a jeleneteket a TV 2 ugyanis nem a törvény előírásainak megfelelően este 11 után, hanem főműsoridőben mutatta be, tehát akkor, amikor a BB-t 200 ezer kiskorú is nézte. Ráadásul a BB műsorvezetője beköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a produkció gyerekeknek is szól. A bemutatott jelenet azonban rossz példát sugall a kiskorúaknak. A hatóság aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a műsor a magánélethez való jogot árucikké teszi. Ez alól még az sem mentesíti, hogy a szereplők tudatlanságból, szereplésvágy vagy pénzszerzés miatt a szerződésben ebbe beleegyeznek. Az ORTT vezetője szerint ezt már csak azért sem tehetnék, mert előre nem látható dolgok történhetnek a kamerák előtt. Példaként említette, hogy az egyik korábbi magyar valóságshow-ban, a Bárban annak ellenére tettek be az egyik játékos magánéletét súlyosan érintő jelenetet, hogy azt a szereplő megtiltotta. Lapunk érdeklődésére az ombudsmani hivatalban elmondták: a Big Brotherral kapcsolatban nem folytatnak vizsgálatot. Az ORTT meghívta az országgyűlési biztost is arra a pénteki kerekasztal beszélgetésre, amelynek témája lesz az Európa Tanács állásfoglalása az egyre terjedő műfajról. A nyilatkozat az emberi méltóság és a gyermekek védelmének alapelvét ajánlja a televíziók figyelmébe. Haszán Zoltán Hétmillió forintos bírsággal sújtotta a médiahatóság a TV 2 műsorát fotó: Kovács bence Téves adatok, irreális bérigények Több mint egy tucat egészségügyi intézmény irreálisan magas összeget igényelt az őszi közalkalmazotti béremelésre. Ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valamennyi érintett szolgáltatónál ellenőrzi a közölt adatok helyességét - tudta meg a Népszabadság. A múlt hét végén összesítették az egészségbiztosító szakemberei, az egészségügyi dolgozók bér- és létszámadatait. Az elemzésekkel számos meglepetés érte a finanszírozót. Egyelőre nincs magyarázat arra, hogy több mint egy tucatnyi egészségügyi szolgáltató miért kért a szokásos havi bevételénél is jóval magasabb összeget az átlagosan 50 százalékos jövedelemtöbblet kifizetésére. Kalkulációk szerint a gyógyítóhelyeknek az októberi bértöbblet kifizetésére az átlagos havi bevételük 23-25 százaléka is elegendő. Előfordult olyan intézményvezető is, aki eleve azt gondolta, hogy egyes munkavállalók nem érdemelnek béremelést és róluk adatokat sem küldött az egészségbiztosítónak. Akadt olyan kórház, ahol a közölt adatok egyetlen, több műszakban dolgozó ápolónőt sem jeleztek. Saját kárukra tévedtek volna azok az intézmények is, amelyek az üres állásokon dolgozó helyettesítőknek nem kértek bértöbbletet. Ezeket a hibákat az egészségbiztosító intézményenként külön egyeztetéssel korrigálta. Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója lapunknak elmondta: az ellentmondásos adatokat közlő szolgáltatókat a zavartalan kifizetések érdekében egyenként ellenőrzik. Hozzátette: előfordulhat, hogy egyegy intézménynél valóban az átlagosnál jóval többe kerül a béremelés. Vannak ugyanis olyan munkáltatók, akik a források szűkössége miatt alacsony alapbérekkel szerződnek, de különböző technikákkal biztosítanak magasabb jövedelmet az alkalmazottaiknak. Az ilyen munkahelyeken előfordulhat, hogy most extra bérigény jelentkezik, különösen, ha az érintettek között sok diplomás is van. A főigazgató elmondta azt is, hogy a háziorvosi praxisokban dolgozó diplomások béremelésre fejenként átlagosan 63 500 forintot, a középfokú végzettségű alkalmazottakéra 25 700 forintot, míg az alapfokú végzettségűekére nettó 12 ezer forintot plusz ezek járulékait juttatják el az érintett szolgáltatókhoz. D. A. N. Kikérik a betegek véleményét is Folytatás az 1. oldalról Matejka Zsuzsa elmondta: már készül az a szabályozás, amely az egyedi méltányosság alkalmazásának rendszerét átláthatóbbá, igazságosabbá teszi. Hozzátette: a mostani rendszerben bizonyos készítményeket rendszeresen ugyanazok az orvosok rendelik, azaz csak azoknak a betegek jutnak hozzá ezekhez, akiket az érintett gyógyítók kezelnek. Ez sérti az esélyegyenlőséget. Számos esetben tudományosan nem is bizonyított az adott szer terápiás hatékonysága sem. Az unió országaiban, ha egy terméket legalább 50-100 betegnek biztosítja az egészségpénztár, akkor ezt a helyzetet a finanszírozó már nem kezelheti egyedi, méltányos esetként, hanem az általános eljárások szabályait kell alkalmaznia. Ezt a megoldást javasolja most az OEP is a nyolc leggyakrabban igényelt, döntően a daganatos vagy az immunológiai betegségben szenvedők drága készítményei esetében, amelyek most az úgynevezett különkeretes készítmények közé tartoznak. A főigazgató megerősítette, hogy eddig az egyedi méltányosságból finanszírozott termékek döntő többségét ártárgyalás nélkül, a gyártó diktátuma szerint vásárolta meg a biztosító. Ezt a helyzetet megszüntetik a javasolt módosítások. A változtatásokra azért is szükség van, mert az érintett gyártók gyakran az említett termékeket nálunk jóval drágábban adják, mint a világ más országaiban. Danó Anna A kormány javaslatára újabb 12 milliárd forinttal egészíti ki a zárszámadási törvény az egészségbiztosító idei költségvetését - értesült a Népszabadság. Az összeg nagyobb része, tízmilliárd forint a gyógyszertámogatásra, további kétmilliárd az egyéni, méltányosságból adható terápiákra, valamint a gyermekgondozással összefüggő ellátásokra fordítják. Sokmilliárdos a kárkassza A magyarországi árvíz nem volt „európai léptékű” Több milliárd forintnyi kárt okoztak hazánkban az augusztusi áradások, a lakóépületek mellett leginkább a közlekedési és vízgazdálkodási infrastruktúra veszteségei jelentősek. Az EU várhatóan egymilliárd eurós alapot hoz létre az európai méretű természeti csapások, elemi károk és környezetromboló balesetek utáni gyorssegélyezésre. Magyarország most nem juthat pénzhez, mivel a Duna okozta károk nem európai léptékűek. MUNKATÁRSAINKTÓL A dunai áradás miatt összesen 6 milliárd 699 millió forintnyi kár keletkezett a lakóépületekben, valamint az állami és önkormányzati infrastruktúrában - áll az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden nyilvánosságra hozott összesítésében. A fővárosban és hét megye 59 településén 647 olyan épület károsodott, amely magántulajdonban volt. A kárérték 261 millió 601 ezer forintot, a helyreállítás költsége csaknem 517 millió forint. Az önkormányzati tulajdonban lévő építmények, bérlakások közül 30 településen 79 károsodott 152,2 millió forint értékben. A gazdasági tárca felmérése alapján az utakban, közlekedési létesítményekben 2 milliárd 670 millió forint kár keletkezett. Az állami védművekben és a vízpótló rendszerben elszenvedett kár eléri a 2 milliárd 640 millió forintot (információink szerint a szávai zsilip 300, a szigetközi vízpótló rendszer 245 millió forintos tétel). Az agráriumban a kár értéke csaknem egymilliárd forint, a gemenci erdőben eléri a 400 millió forintot. Az augusztus elejei felhőszakadások nemcsak a Duna mentén okoztak jelentős veszteségeket, az észak-magyarországi települések kárainak enyhítéséről szeptember 6-i ülésén döntött a kormány; erre a célra 1,2 milliárd forintot fordítanak. Miskolci tudósítónk összegzése szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben a rendkívüli időjárás 32 településen 248 lakóházat, 23 településen 30 önkormányzati épületet, Hevesben három településen hat lakóházat és két településen hat önkormányzati ingatlant, Nógrádban nyolc településen 14 lakóházat és kilenc településen 18 önkormányzati ingatlant rongált meg. Jelentős kár keletkezett az úthálózatban, a védművekben és a mezőgazdaságban is. A biztosítókhoz a dunai árvizet követően 626 kárbejelentés érkezett, a becsült kárösszeg csaknem 320 millió forint. A borsodi áradások során 81 millió forint becsült kár keletkezett, és 355 bejelentés érkezett a társaságokhoz. A kormány katasztrófaalapot kíván létrehozni a biztosítótársaságok részvételével. Az érdemi tárgyalások még nem kezdődtek el. Az EU „kormánya”, az Európai Bizottság (EB) közzétette a különleges szolidaritási alapról szóló javaslatát, amelyet a tizenöt tagállam október közepén hagy jóvá, így az első pénzeket már november elején kiutalhatják. Az új pénzalap évente legfeljebb egymilliárd euró lehet, s nagy, európai méretű természeti csapások, elemi károk és környezetromboló balesetek utáni gyorssegélynek szánják.A károsult uniós országok akkor kérhetnek az alapból, ha veszteségük meghaladja az egymilliárd eurót vagy nemzeti össztermékük fél százalékát. Rugalmasan értelmezik majd azt a feltételt, hogy a csapásnak viszonylag jelentős lakosságú területeket kell érintenie, azaz „európai léptékűnek” számítson. Egyelőre nem tudni, hogy Csehország és Szlovákia kap-e az idei alapból, mert még nem tagja az uniónak. Magyarország valószínűleg azért sem kapna, mert a hazai árvíz feltehetően nem minősülne „európai léptékű” elemi csapásnak. Az EB szerint ilyen nagy katasztrófa hét fordult elő 1987 óta. Művészeti fesztivál Telkiben Saját ötvenmillió forintjából építette fel egy Telkiben élő grafikus a helyi Művészetek Házát. Bujáki László célja, hogy a Budapesttől alig húsz kilométerre fekvő település egy itteni művésztelep révén Szentendre alternatívája legyen. A grafikus három évvel ezelőtt újított fel egy műemlék vályogházat, amelynek szénapadlásán műtermet, istállójában kiállítóhelyiséget rendezett be, majd a tárlatok sikerén felbátorodva a templomdombon megépítette a Művészetek Házát. Itt már több műterem, egy minigaléria és egy kamaraterem is helyet kaphat. Az új művészeti központ a péntek estétől vasárnap estig tartó rendezvénysorozattal nyílik meg a közönség előtt. A háromnapos helytörténeti kiállításra helybeli idős asszonyok hozták el régi térítőiket, kötényeiket, fali hímzéseiket, konyhai eszközeiket, hogy bemutassák, milyen tárgyi környezetben élték mindennapjaikat a telki székelyek és svábok. A szintén most látható kortárs tárlaton a Zsámbéki-medence alkotóinak munkáival találkozhatnak az érdeklődők, akiket szeptember 27-től 29-ig egyéb művészeti programok is várnak. Lesz népzene, unplugged, dzsessz, színielőadás, avantgárd divatbemutató, komolyzenei hangverseny és középkori fáklyás várjáték. A Besodrom együttes itt mutatja be a új CD-jét. Összesen 108 szereplő lép fel, de tiszteletdíjat senki nem kért. R. V. Röviden Oktatási EU-konferencia Október 5-én Budapesten rendezi meg az első térítésmentes oktatási EU-konferenciát a Híd a Fiatalokért Alapítvány a Jogakadémiával együttműködve - tájékoztatta lapunkat a Felsőoktatási Információs Szolgálat. Az egyetemi, főiskolai hallgatók a külföldi ösztöndíjak rendszeréről, a diploma uniós konvertibilitásáról tájékozódhatnak, a közoktatásban tanulók pedig megismerhetik a felsőoktatási szakcsoportok EU-kompatibilitását, ami a továbbtanuláshoz, felvételihez nyújt segítséget. Jelentkezni lehet hétköznap 9—13 óráig a 266-7601-es számon, a 266-7601- es faxszámon, illetve az eu@dft.hu e-mail címen. ( A. D.) 56-os Szabadság-szobrot állítanának Egy XXI. századi, új Szabadság-szobor felállítását kezdeményezte Szőcs Géza költő, mondván, itt lenne az ideje annak, hogy Budapesten egy reprezentatív emlékművet emeljenek az 1956-os forradalom emlékének. Ez akár Magyarország egyik új szimbóluma is lehetne - nyilatkozta a Népszabadságnak a kezdeményező. A felhíváshoz eddig olyan, világnézetileg egyébként egymástól jelentősen különböző emberek csatlakoztak, mint Faludy György költő, Pongrátz Gergely az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Király Béla vezérezredes, Halda Aliz volt szabad demokrata képviselő és Gyenes Judith. Szőcs szerint az emlékmű a közraktárak mellett, a Dunánál kiemelkedve lenne a leghatásosabb. (K. Cs.) Kiürült a kulturális tárca tárcája A kulturális tárca kasszáját az utolsó pillanatban az utolsó filérig kisöpörte a minisztérium előző vezetése, ezért 2003- ban csak a működtetésre és a már megkezdett fejlesztések befejezésére lesz elegendő a tárca költségvetése. 2004-től - ha a gazdasági eredmények engedik — kezdődhetnek ismét fejlesztések és komolyabb programok — közölte Görgey Gábor kulturális miniszter Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban azon a találkozón, ahol felavatta a SZOFI elnevezésű magyar-amerikai oktató és továbbképző központot. A kultuszminiszter közölte: 2004-től a minisztérium kiemelt programban foglalkozik a könyvtárak fejlesztésével. (Tudósítónktól) Kórházi rekonstrukció Pásztón A pásztói Margit Kórház krónikus betegeket ellátó és rehabilitációs épületének rekonstrukciójára kiírt pályázatáról döntött tegnap a város képviselő-testülete. Hat pályázó közül a Magyar Épületszerelő Rt. lett a tender győztese. Az épületfelújítás befejezése a jövő év júniusában lesz. (Tudósítónktól) Felújítják a Deák-kúriát A belső felújítás, a működtetők tisztázása, a berendezés és a gyűjtemények öszszeállítása van még hátra a kehidai Deákkúria emlékmúzeummá alakításánál - állapították meg a Deák Ferenc Kúria Közalapítvány kuratóriumi ülésén kedden. Boros Imre kuratóriumi elnök, országgyűlési képviselő elmondta: az elmúlt három és fél év alatt elvégezték a kúria külső felújítását. A kultuszminisztérium 40, a gazdasági tárca 60 millió forint támogatást biztosított a rekonstrukcióhoz. Nem pusztán megyei, hanem országos ügy és érdek is, hogy a megújult Deák-kúria a „haza bölcse” születésének 200. évfordulójára, 2003. október 17-re jeles nemzeti emlékhelyként nyissa meg kapuit - mondta Boros Imre. (MTI) Görgey Gábor Jubileum előtt a Honvéd Együttes Jövőre ünnepli fennállásának 55. évfordulóját a Honvéd Együttes, amely már ez évben megkezdi a felkészülést a jubileumra - hangzott el a művészegyüttes évadnyitó társulati ülésén kedden, Budapesten. Aranyos Károly, az együttes igazgatója jelezte: az évi 600 előadást az új évadtól már a Honvéd Együtteshez tartozó Budapest Táncegyüttessel közösen teljesítik. Remények szerint jövő januárban a táncegyüttes beköltözhet a Honvéd Együttes Kerepesi úti székházába. (MTI)