Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-25 / 224. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 25., SZERDA 5 Nem sugározták a közleményt MUNKATÁRSUNKTÓL Újabb közérdekű közlemény sugárzását tagadta meg a Magyar Rádió. A felhívás a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülése kezdeményezését, az ok­tóber 5-i könyvgyűjtő akciót népszerűsí­tené. A kötetek nyugdíjas-, gyermek- és szociális otthonokba kerülnek. A rádió azért nem járult hozzá az ingyenes közér­dekű közlemény leadásához, mert a hall­gatókat bemutatkozás után Csehák Judit szociális miniszter és Görgey Gábor, a kulturális tárca vezetője kéri adakozásra. Márpedig ez a kampányidőszakban a rá­dió jogászai szerint nem megengedhető. A közrádió szerint a közlemény akkor kerülhet adásba, ha a két miniszter abban a saját hangján nem szerepel. Lugosi Viktó­ria, a kulturális tárca sajtófőnöke szerint ebbe a minisztérium nem egyezett bele. Közölte: tavaly is megszervezték ezt az akciót, és tudomása szerint akkor Harrach Péter volt szociális miniszter népszerűsí­tette a gyűjtést. Morvai Katalin, a Magyar Rádió szóvivője Lugosival szemben azt közölte: az aggályaikat a tárcánál elfogad­ták, és megegyezés született a hirdetésről, amelyet csütörtöktől sugároznak. A rádió és a kulturális tárca a múlt hé­ten már vitába keveredett egymással a Kossuth-évet lezáró szombati ünnepségre invitáló hirdetés miatt, amelyet két, bur­kolt kampányszövegnek minősített Kos­suth Lajos idézet miatt nem akart sugá­rozni a rádió. Emiatt tiltakozó levelet írt Görgey Gábor miniszter Kondor Katalin rádióelnöknek, aki felülbírálta a rádió jo­gászainak tiltását, engedélyezte a hirdetés adásba kerülését, és az esetleges félreérté­sekért bocsánatot kért a tárca vezetőjétől. Elmarasztalt valóságshow Az ORTT a kiskorúakat óvja a Big Brother szexjeleneteitől A kiskorúak személyiségfejlődésének védelmében büntette meg a médiaható­ság a TV 2 Big Brother (BB) című műso­rát. A példátlan gyorsasággal kiszabott súlyos, mintegy hétmillió forintos bírsá­got a produkcióból vett bejátszásokkal tá­masztotta alá tegnapi tájékoztatóján Kör­­mendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke. Az összeállításba azok a jelenetek ke­rültek, amelyekben a szereplők meztele­nül láthatók vagy szexuális témájú beszél­getéseket folytatnak. A testület különösen súlyosnak ítélte azt a műsorrészt, amely­ben az előző napot összefoglaló szerkesz­tők az egyik női szereplő takaró alatti ön­kielégítését mutatták be, ezt követően a lány arról beszélt, hogy ez sem segített rajta, és felajánlkozott az egyik fiúnak. Ezt követően az alkalmi pár elfoglalt egy szobát, levetkőzött, és közösülésükről né­hány képet is bemutatott a tévé. Körmendy-Ékes közölte: a testületnek nem a valóságshow műfajával vagy az egészséges erotikával van baja, hanem azok vadhajtásával és tévedéseivel. Eze­ket a jeleneteket a TV 2 ugyanis nem a törvény előírásainak megfelelően este 11 után, hanem főműsoridőben mutatta be, tehát akkor, amikor a BB-t 200 ezer kis­korú is nézte. Ráadásul a BB műsorveze­tője beköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a produkció gyerekeknek is szól. A be­mutatott jelenet azonban rossz példát su­gall a kiskorúaknak. A hatóság aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a műsor a magánélethez való jo­got árucikké teszi. Ez alól még az sem mentesíti, hogy a szereplők tudatlanság­ból, szereplésvágy vagy pénzszerzés miatt a szerződésben ebbe beleegyeznek. Az ORTT vezetője szerint ezt már csak azért sem tehetnék, mert előre nem látha­tó dolgok történhetnek a kamerák előtt. Példaként említette, hogy az egyik koráb­bi magyar valóságshow-ban, a Bárban annak ellenére tettek be az egyik játékos magánéletét súlyosan érintő jelenetet, hogy azt a szereplő megtiltotta. Lapunk érdeklődésére az ombudsmani hivatalban elmondták: a Big Brotherral kapcsolatban nem folytatnak vizsgálatot. Az ORTT meghívta az országgyűlési biz­tost is arra a pénteki kerekasztal beszél­getésre, amelynek témája lesz az Európa Tanács állásfoglalása az egyre terjedő műfajról. A nyilatkozat az emberi méltó­ság és a gyermekek védelmének alapelv­ét ajánlja a televíziók figyelmébe. Haszán Zoltán Hétmillió forintos bírsággal sújtotta a médiahatóság a TV 2 műsorát fotó: Kovács bence Téves adatok, irreális bérigények Több mint egy tucat egészségügyi intéz­mény irreálisan magas összeget igényelt az őszi közalkalmazotti béremelésre. Ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valamennyi érintett szolgáltató­nál ellenőrzi a közölt adatok helyességét - tudta meg a Népszabadság. A múlt hét végén összesítették az egészségbiztosító szakemberei, az egész­ségügyi dolgozók bér- és létszámadatait. Az elemzésekkel számos meglepetés érte a finanszírozót. Egyelőre nincs magyará­zat arra, hogy több mint egy tucatnyi egészségügyi szolgáltató miért kért a szo­kásos havi bevételénél is jóval magasabb összeget az átlagosan 50 százalékos jöve­delemtöbblet kifizetésére. Kalkulációk szerint a gyógyítóhelyeknek az októberi bértöbblet kifizetésére az átlagos havi be­vételük 23-25 százaléka is elegendő. Előfordult olyan intézményvezető is, aki eleve azt gondolta, hogy egyes munka­­vállalók nem érdemelnek béremelést és róluk adatokat sem küldött az egészség­­biztosítónak. Akadt olyan kórház, ahol a közölt adatok egyetlen, több műszakban dolgozó ápolónőt sem jeleztek. Saját ká­rukra tévedtek volna azok az intézmények is, amelyek az üres állásokon dolgozó he­lyettesítőknek nem kértek bértöbbletet. Ezeket a hibákat az egészségbiztosító in­tézményenként külön egyeztetéssel korri­gálta. Matejka Zsuzsa, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár főigazgatója la­punknak elmondta: az ellentmondásos adatokat közlő szolgáltatókat­ a zavartalan kifizetések érdekében egyenként ellenőr­zik. Hozzátette: előfordulhat, hogy egy­­egy intézménynél valóban az átlagosnál jóval többe kerül a béremelés. Vannak ugyanis olyan munkáltatók, akik a forrá­sok szűkössége miatt alacsony alapbérek­kel szerződnek, de különböző technikák­kal biztosítanak magasabb jövedelmet az alkalmazottaiknak. Az ilyen munkahelye­ken előfordulhat, hogy most extra bér­igény jelentkezik, különösen, ha az érin­tettek között sok diplomás is van. A fő­igazgató elmondta azt is, hogy a háziorvo­si praxisokban dolgozó diplomások bér­emelésre fejenként átlagosan 63 500 fo­rintot, a középfokú végzettségű alkalma­zottakéra 25 700 forintot, míg az alapfokú végzettségűekére nettó 12 ezer forintot plusz ezek járulékait juttatják el az érintett szolgáltatókhoz. D. A. N. Kikérik a betegek véleményét is Folytatás az 1. oldalról Matejka Zsuzsa elmondta: már készül az a szabályozás, amely az egyedi méltá­nyosság alkalmazásának rendszerét átlát­hatóbbá, igazságosabbá teszi. Hozzátette: a mostani rendszerben bizonyos készít­ményeket rendszeresen ugyanazok az or­vosok rendelik, azaz csak azoknak a bete­gek jutnak hozzá ezekhez, akiket az érin­tett gyógyítók kezelnek. Ez sérti az esély­­egyenlőséget. Számos esetben tudomá­nyosan nem is bizonyított az adott szer terápiás hatékonysága sem. Az unió országaiban, ha egy terméket legalább 50-100 betegnek biztosítja az egészségpénztár, akkor ezt a helyzetet a finanszírozó már nem kezelheti egyedi, méltányos esetként, hanem az általános eljárások szabályait kell alkalmaznia. Ezt a megoldást javasolja most az OEP is a nyolc leggyakrabban igényelt, döntően a daganatos vagy az immunológiai beteg­ségben szenvedők drága készítményei esetében, amelyek most az úgynevezett különkeretes készítmények közé tartoz­nak. A főigazgató megerősítette, hogy eddig az egyedi méltányosságból finan­szírozott termékek döntő többségét ártár­gyalás nélkül, a gyártó diktátuma szerint vásárolta meg a biztosító. Ezt a helyzetet megszüntetik a javasolt módosítások. A változtatásokra azért is szükség van, mert az érintett gyártók gyakran az említett termékeket nálunk jóval drágábban ad­ják, mint a világ más országaiban. Danó Anna A kormány javaslatára újabb 12 milliárd forinttal egészíti ki a zárszámadási törvény az egészségbiztosító idei költségvetését - értesült a Népszabadság. Az összeg nagyobb része, tízmilliárd forint a gyógyszertámogatásra, további két­milliárd az egyéni, méltányosságból adható terápiákra, valamint a gyermek­­gondozással összefüggő ellátásokra fordítják. Sokmilliárdos a kárkassza A magyarországi árvíz nem volt „európai léptékű” Több milliárd forintnyi kárt okoztak hazánkban az augusztusi áradások, a lakóépületek mellett leginkább a köz­lekedési és vízgazdálkodási infrastruk­túra veszteségei jelentősek. Az EU vár­hatóan egymilliárd eurós alapot hoz létre az európai méretű természeti csa­pások, elemi károk és környezetrom­boló balesetek utáni gyorssegélyezésre. Magyarország most nem juthat pénz­hez, mivel a Duna okozta károk nem európai léptékűek. MUNKATÁRSAINKTÓL A dunai áradás miatt összesen 6 milliárd 699 millió forintnyi kár keletkezett a la­kóépületekben, valamint az állami és ön­­kormányzati infrastruktúrában - áll az Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság (OKF) kedden nyilvánosságra ho­zott összesítésében. A fővárosban és hét megye 59 településén 647 olyan épület károsodott, amely magántulajdonban volt. A kárérték 261 millió 601 ezer fo­rintot, a helyreállítás költsége csaknem 517 millió forint. Az önkormányzati tu­lajdonban lévő építmények, bérlakások közül 30 településen 79 károsodott 152,2 millió forint értékben. A gazdasági tárca felmérése alapján az utakban, közlekedé­si létesítményekben 2 milliárd 670 millió forint kár keletkezett. Az állami véd­­művekben és a vízpótló rendszerben el­szenvedett kár eléri a 2 milliárd 640 mil­lió forintot (információink szerint a szá­vai zsilip 300, a szigetközi vízpótló rend­szer 245 millió forintos tétel). Az agrári­­umban a kár értéke csaknem egymilliárd forint, a gemenci erdőben eléri a 400 mil­lió forintot. Az augusztus elejei felhőszakadások nemcsak a Duna mentén okoztak jelentős veszteségeket, az észak-magyarországi települések kárainak enyhítéséről szep­tember 6-i ülésén döntött a kormány; erre a célra 1,2 milliárd forintot fordítanak. Miskolci tudósítónk összegzése szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben a rendkívüli időjárás 32 településen 248 lakóházat, 23 településen 30 önkormányzati épületet, Hevesben három településen hat lakóhá­zat és két településen hat önkormányzati ingatlant, Nógrádban nyolc településen 14 lakóházat és kilenc településen 18 ön­­kormányzati ingatlant rongált meg. Je­lentős kár keletkezett az úthálózatban, a védművekben és a mezőgazdaságban is. A biztosítókhoz a dunai árvizet köve­tően 626 kárbejelentés érkezett, a becsült kárösszeg csak­nem 320 millió forint. A borsodi áradások során 81 millió forint becsült kár keletkezett, és 355 bejelentés érkezett a társaságokhoz. A kormány ka­tasztrófaalapot kíván létrehozni a biztosí­tótársaságok részvételével. Az érdemi tárgyalások még nem kezdődtek el. Az EU „kormánya”, az Európai Bizott­ság (EB) közzétette a különleges szolida­ritási alapról szóló javaslatát, amelyet a ti­zenöt tagállam október közepén hagy jó­vá, így az első pénzeket már november elején kiutalhatják. Az új pénzalap évente legfeljebb egymilliárd euró lehet, s nagy, európai méretű természeti csapások, ele­mi károk és környezetromboló balesetek utáni gyorssegélynek szánják.­­A károsult uniós országok akkor kérhetnek az alap­ból, ha veszteségük meghaladja az egy­milliárd eurót vagy nemzeti össztermékük fél százalékát. Rugalmasan értelmezik majd azt a feltételt, hogy a csapásnak vi­szonylag jelentős lakosságú területeket kell érintenie, azaz „európai léptékűnek” számítson. Egyelőre nem tudni, hogy Csehország és Szlovákia kap-e az idei alapból, mert még nem tagja az uniónak. Magyarország valószínűleg azért sem kapna, mert a hazai árvíz feltehetően nem minősülne „európai léptékű” elemi csa­pásnak. Az EB szerint ilyen nagy kataszt­rófa hét fordult elő 1987 óta. M­űvészeti fesztivál Telkiben Saját ötvenmillió forintjából építette fel egy Telkiben élő grafikus a helyi Művé­szetek Házát. Bujáki László célja, hogy a Budapesttől alig húsz kilométerre fekvő település egy itteni művésztelep révén Szentendre alternatívája legyen. A grafi­kus három évvel ezelőtt újított fel egy műemlék vályogházat, amelynek széna­padlásán műtermet, istállójában kiállító­helyiséget rendezett be, majd a tárlatok sikerén felbátorodva a templomdombon megépítette a Művészetek Házát. Itt már több műterem, egy minigaléria és egy ka­maraterem is helyet kaphat. Az új művészeti központ a péntek es­tétől vasárnap estig tartó rendezvényso­rozattal nyílik meg a közönség előtt. A háromnapos helytörténeti kiállításra helybeli idős asszonyok hozták el régi térítőiket, kötényeiket, fali hímzéseiket, konyhai eszközeiket, hogy bemutassák, milyen tárgyi környezetben élték min­dennapjaikat a telki székelyek és svá­bok. A szintén most látható kortárs tárla­ton a Zsámbéki-medence alkotóinak munkáival találkozhatnak az érdeklő­dők, akiket szeptember 27-től 29-ig egyéb művészeti programok is várnak. Lesz népzene, unplugged, dzsessz, szí­nielőadás, avantgárd divatbemutató, ko­molyzenei hangverseny és középkori fáklyás várjáték. A Besodrom együttes itt mutatja be a új CD-jét. Összesen 108 szereplő lép fel, de tiszteletdíjat senki nem kért. R. V. Röviden Oktatási EU-konferencia Október 5-én Budapesten rendezi meg az első térítésmentes oktatási EU-konferen­­ciát a Híd a Fiatalokért Alapítvány a Jog­akadémiával együttműködve - tájékoz­tatta lapunkat a Felsőoktatási Információs Szolgálat. Az egyetemi, főiskolai hallga­tók a külföldi ösztöndíjak rendszeréről, a diploma uniós konvertibilitásáról tájéko­zódhatnak, a közoktatásban tanulók pe­dig megismerhetik a felsőoktatási szak­csoportok EU-kompatibilitását, ami a to­vábbtanuláshoz, felvételihez nyújt segít­séget. Jelentkezni lehet hétköznap 9—13 óráig a 266-7601-es számon, a 266-7601- es faxszámon, illetve az eu@dft.hu e-mail címen. (­ A. D.) 56-os Szabadság-szobrot állítanának Egy XXI. századi, új Szabadság-szobor felállítását kezdeményezte Szőcs Géza költő, mondván, itt lenne az ideje annak, hogy Budapesten egy reprezentatív em­lékművet emeljenek az 1956-os forrada­lom emlékének. Ez akár Magyarország egyik új szimbóluma is lehetne - nyilat­kozta a Népszabadságnak a kezdeménye­ző. A felhíváshoz eddig olyan, világnéze­tileg egyébként egymástól jelentősen kü­lönböző emberek csatlakoztak, mint Faludy György költő, Pongrátz Gergely az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Király Béla vezérezredes, Halda Aliz volt szabad demokrata képviselő és Gyenes Judith. Szőcs szerint az emlékmű a közraktárak mellett, a Dunánál kiemel­kedve lenne a leghatásosabb. (K. Cs.) Kiürült a kulturális tárca tárcája A kulturális tárca kasszáját az utolsó pil­lanatban az utolsó filérig kisöpörte a mi­nisztérium előző vezetése, ezért 2003- ban csak a működtetésre és a már meg­kezdett fejlesztések befejezésére lesz ele­gendő a tárca költségvetése. 2004-től - ha a gazdasági eredmények engedik — kezdődhetnek ismét fejlesztések és ko­molyabb programok — közölte Görgey Gábor kulturális miniszter Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban azon a találkozón, ahol felavatta a SZOFI elne­vezésű magyar-amerikai oktató és to­vábbképző központot. A kultuszminisz­ter közölte: 2004-től a minisztérium ki­emelt programban foglalkozik a könyvtá­rak fejlesztésével. (Tudósítónktól) Kórházi rekonstrukció Pásztón A pásztói Margit Kórház krónikus bete­geket ellátó és rehabilitációs épületének rekonstrukciójára kiírt pályázatáról dön­tött tegnap a város képviselő-testülete. Hat pályázó közül a Magyar Épületszere­lő Rt. lett a tender győztese. Az épület­felújítás befejezése a jövő év júniusában lesz. (Tudósítónktól) Felújítják a Deák-kúriát A belső felújítás, a működtetők tisztázá­sa, a berendezés és a gyűjtemények ösz­­szeállítása van még hátra a kehidai Deák­kúria emlékmúzeummá alakításánál - ál­lapították meg a Deák Ferenc Kúria Köz­­alapítvány kuratóriumi ülésén kedden. Boros Imre kuratóriumi elnök, ország­­gyűlési képviselő elmondta: az elmúlt há­rom és fél év alatt elvégezték a kúria kül­ső felújítását. A kultuszminisztérium 40, a gazdasági tárca 60 millió forint támoga­tást biztosított a rekonstrukcióhoz.­­ Nem pusztán megyei, hanem országos ügy és érdek is, hogy a megújult Deák-kúria a „haza bölcse” születésének 200. évfordu­lójára, 2003. október 17-re jeles nemzeti emlékhelyként nyissa meg kapuit - mondta Boros Imre. (MTI) Görgey Gábor Jubileum előtt a Honvéd Együttes Jövőre ünnepli fennállásának 55. évfor­dulóját a Honvéd Együttes, amely már ez évben megkezdi a felkészülést a jubi­leumra - hangzott el a művészegyüttes évadnyitó társulati ülésén kedden, Buda­pesten. Aranyos Károly, az együttes igaz­gatója jelezte: az évi 600 előadást az új évadtól már a Honvéd Együtteshez tarto­zó Budapest Táncegyüttessel közösen tel­jesítik. Remények szerint jövő januárban a táncegyüttes beköltözhet a Honvéd Együttes Kerepesi úti székházába. (MTI)

Next