Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-26 / 225. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Vír A Turizmus Világnapja alkalmából - amelynek témája a védett természeti és hagyományos kulturális értékek megismerésén alapuló ökoturizmus - a Magyar Turizmus Rt. a Környezetgadálkodási Intézettel együttműködve nyílt hétvégét hirdet hazánk nemzeti parkjaiban. Szeptember 28-29-én díjtalan programokkal vár minden kedves érdeklődőt az Aggteleki Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Balaton Felvidéki Nemzeti Park, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kőrös-Maros Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, és az Őrségi Nemzeti Park. A#*** A programról részletes információ a Tourinform telefonos szolgálat 06 (1) 438-8080-as iG jpy -a telefonszámán kapható vagy a www.itthon.hu honlapon olvasható. Amerikai csapatok Irak határán Belpolitikai vihart kavartak Bush szavai Amerikai katonai egységek gyülekeznek Irak közelében: Kuvaitban, Katarban és Dzsibutiban egyaránt hadgyakorlatokat tartanak. Az ENSZ- ben Franciaország próbál kidolgozni egy olyan határozattervezetet, amely Irak vonakodása esetén lehetővé tenné a katonai fellépést. Bushnak még odahaza sem sikerült biztosítania politikája feltétlen támogatását: a demokratákat felháborította, hogy az elnök belpolitikai kérdést csinál a háborúból. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Már tízezer amerikai katona van Kuvaitban, kétezer tengerészgyalogos egy olyan szigeten kezdett hadgyakorlatot, amely szinte puskalövésnyire fekszik Iraktól. A korábban telepített fegyverlerakatok révén az amerikaiak Kuvaitban napokon belül harcképessé tehetnek két páncélos dandárt. Katarban egy nagy légi támaszpont kiépítése folyik, míg Dzsibutiba kommandósok érkeztek, akiket a Jemenben és Szudánban lévő terroristák ellen vethetnek be. Sajtójelentések szerint a Pentagon légi folyosókat foglalt le, és teherhajókat bérelt csapatok, illetve fegyverek szállításához az öböl térségébe . A demokraták számításai szerint az Egyesült Államoknak 93 milliárd dollárjába kerülne egy Irak elleni háború. Ebben nincs benne a csapatok későbbi Irakban tartása. Korábban Bush elnök gazdasági főtanácsadója 200 milliárd dollárra becsülte a hadjárat és teljes költségét. Az ellenzék közben azzal is vádolja a Fehér Házat, hogy a novemberi részleges választások előtt kampánytémát csinál a háborúból. A szenátus demokrata többségét vezető Tom Daschle kedden még csak Cheney alelnököt bírálta, aki egy vidéki gyűlésen azzal érvelt a republikánus jelölt mellett, hogy az támogatja a háborús erőfeszítést. Szerdán már Bushtól követelt bocsánatkérést, amiért az azt mondta, hogy a szenátus demokrata tagjai nem törődnek a nemzetbiztonsággal. Daschle a háborús veterán demokrata szenátorok nevében szenvedélyes hangon kérte ki magának az elnök szavait. Az incidens alighanem megnehezíti a háborúra vonatkozó kongresszusi határozat szövegezését. A demokraták - és egyes republikánusok - már eddig is kifogásolták az elnök által kért háborús felhatalmazás általános jellegét, és a dokumentumot össze kívánták kapcsolni az ENSZ BT új határozatával. New Yorkban közben a francia diplomácia tesz kísérletet egy kompromisszumos BT-határozat kidolgozására. Ez elsősorban a fegyverzet-ellenőrzést hangsúlyozná, de végső esetben lehetőséget adna a katonai fellépésre is. Az amerikaiak egyelőre ragaszkodnak az iraki rendszerváltozásra vonatkozó követeléshez, ám ezt még legszorosabb szövetségeseik, a britek sem támogatják. H. G. Felőrlik Szaddám hadseregét? Amerikai és brit repülőgépek négy hete módszeresen bombázzák az észak- és dél-iraki parancsnoki és kommunikációs központokat, a felőrlő háború a bagdadi rezsim katonai infrastruktúrájának felszámolására irányul - írta a Le Monde. Az Egyesült Államok kettős stratégiát folytat Irak ellen: Washington egyidejűleg törekszik az ország katonai válaszcsapási potenciáljának meggyengítésére, miközben felgyorsítja erőinek betelepítését a körzetbe, arra az eshetőségre, ha George W. Bush elnök meghozza az intervenciót elrendelő döntést. A felőrlő háború célja, hogy üzemen kívül helyezze Szaddám Huszein elnök és vezérkara valamint a hadsereg alakulatai közötti kapcsolattartást. A folyamatban lévő amerikai hadművelet másik fejezetét gyorsított ütemben készítik elő az Irak körüli térségben. Az amerikai csapatok telepítésének „agyközpontja” a dohai al-Udeid katonai bázis. A közelmúltban kezdték meg a kaliforniai Tampában lévő központi parancsnokság egy részének áthelyezését a katari főváros közelében fekvő katonai támaszpontra. Úgy tudni, hogy a részvétel fejében Katar 400 millió dollárt zsebelt be. A decemberben befejeződött támaszpontépítés révén nélkülözhetővé válik az al-Khargan bázis használata, ha Szaúd-Arábia megtagadná a hozzáférési lehetőséget. Mindent összevetve október közepére mintegy 60 ezer amerikai katona érkezhet az öböl régióba. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint kétséges, hogy Irak képes volt uránt szerezni Afrikából atombomba gyártásához, ahogy azt kedden a brit titkosszolgálati dokumentumok állították - Az afrikai nukleáris anyagok felett teljes ellenőrzésünk van, ha hasadóanyagok tűntek volna el, értesültünk volna róla — közölte az AFP- vel Mark Gwozdecky, az ENSZ bécsi székhelyű atomenergiai szervezetének szóvivője. Rumsfeld szövetségeseket toboroz Mindenkit figyelmeztettünk - mondta Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a tizenkilenc NATO-tagállam hadügyi tárcagazdáinak tegnap véget ért varsói tanácskozása után. A nem hivatalos találkozón Amerika győzködte szövetségeseit Irak veszélyességéről, de a hírek szerint a kételyek megmaradtak. Egyelőre nem jött létre teljes egyetértés a Rumsfeld által javasolt, gyors reagálású NATO-erő ügyében sem. A világkommandó létrehozása ugyanis önvédelmi szervezetből globális, bárhol beavatkozó koalícióvá tenné az atlanti szövetséget. Addig azonban a szövetség próbaköve Irak lesz. Bár minden jel szerint az amerikai támadásban a NATO, mint szervezet nem kap szerepet, az egyes szövetségesek viselkedése valószínűleg mély nyomot hagy: tovább csökkenhet a szövetség katonai jelentősége Washington szemében. Ezt elkerülendő, egyetértés volt abban, hogy a NATO-t radikálisan át kell szervezni, elsősorban a terrorelhárítás a tömegpusztító fegyverek terjedésének meggátolása érdekében. Ebben Moszkva is részt kap - az orosz védelmi miniszter tegnap részt is vett a húszas fórummá bővült tanácskozáson. Rumsfeld azonban ismét óvta Moszkvát attól, hogy megtámadja Grúziát. A másik új partner, Ukrajna komoly intést kapott, mert felmerült a gyanú, hogy Kijev katonai radarokat adott el Bagdadnak. Ukrajna cáfol, de Washington máris átsorolta bizalmi köréből az országot - írta brüsszeli tudósítónk. A kongresszus a legrosszabbra készül Az Egyesült Államok törvényhozása nincs felkészülve a legrosszabbra: ha egy támadás, baleset vagy természeti katasztrófa következtében a képviselőház tagjainak többsége életét veszti, Amerikában legalább négy hónapra megáll a politikai élet. Az USA nem hirdethet háborút, nem lehet elfogadni a költségvetést vagy más törvényt, nem nevezhetők ki a bírák. A kérdés az ötvenes években már felmerült, és a tavaly szeptember 11-i terrortámadás kapcsán vált újra aktuálissá. A honatyák tömeges halála vagy akadályoztatása esetére kidolgozandó alkotmánykiegészítés alighanem szűkszavú lesz, a részleteket az egyes államok törvényhozására bízzák majd. A szenátorok pótlása megoldott: a megüresedő helyekre átmeneti időre a kormányzók állíthatnak jelöltet. A képviselők esetében eddig három javaslat született. Az egyik szerint az alsóház tagjainak előre meg kellene nevezniük, adott esetben ki helyettesítse vagy pótolja őket. Egy másik változat ideiglenes képviselők kinevezését irányozza elő, ha a helyek legalább harminc százaléka megüresedne. A harmadik variáns értelmében a kormányzóknak az adott pártból kellene ideiglenes képviselőt kinevezniük, ha az igaziak fele nem tud részt venni a törvényhozás munkájában. Minden esetben a lehető legrövidebb időn belül ki kellene írni a rendkívüli választásokat. Az amerikaiak lelkiállapotára jellemző az is, hogy komolyan felvetődött az általános himlőoltás lehetősége. Az Egyesült Államokban 1972 óta nem oltanak be senkit himlő ellen, a világon két évtizede sehol sem fordult elő a kór. Éppen ezért alkalmas biológiai támadásra: a megfertőzött emberek egyharmada meghalna. Az amerikai raktárakban már 155 millió adag oltóanyagot halmoztak fel, és a készletek hamarosan az egész lakosság beoltását lehetővé tennék. Ez azonban csak a legvégső lehetőség, mivel az általános oltásnak statisztikai számítások szerint áldozatául esne mintegy 300-350 ember, akiknek szervezete nem viselné el az enyhített lefolyású fertőzést. A példák azt mutatják, hogy az Egyesült Államok elveszítette saját érinthetetlenségébe vetett hitét, és lassan a hidegháború legrosszabb időszakára emlékeztető fenyegetettségérzet alakul ki. Részben ez magyarázza, hogy a lakosság többsége támogat egy Irak elleni megelőző támadást. Washington, 2002. szeptember Horváth Gábor * Fischer Washingtont békíti Berlin nem adja fel Irak-álláspontját Joschka Fischer a lehető leghamarabb az USA-ba utazik, hogy segítsen helyrebillenteni a német-amerikai kapcsolatrendszert. A közeljövőben nem valószínű, hogy Schröder kancellár találkozna Bush elnökkel, és Németország nem adja fel korábbi, az Irak elleni katonai akcióban való részvételt kategorikusan elvető álláspontját sem. A berlini koalíciós tárgyalásokon új gazdasági és munkaügyi minisztert várnak. BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Noha Berlin a kapcsolatok normalizálását szeretné, nincs szó róla, hogy Gerhard Schröder és pártja módosítaná a választási kampányban megfogalmazott sarkos Irak-álláspontot (a Bagdad elleni katonai fellépés kategorikus elutasítását), jelezte Uwe-Karsten Heye kormányszóvivő, aki szerint a közeljövőben nem valószínű egy Bush-Schröder találkozó. A német kancellár nem hivatalos konzultációkra októberben Párizsba utazik. Irakkal kapcsolatban a szóvivő úgy fogalmazott: első pillantásra nincsenek új elemek a Tony Blair brit kormányfő által előterjesztett dossziéban, de német szakemberek tanulmányozzák a bizonyítékokat és Berlin csak azután alakítja ki álláspontját. Varsóban Peter Struck német védelmi miniszter a NATO-ülésen nem fogadta el amerikai kollégája, Donald Rumsfeld által előterjesztett bizonyítékokat az al- Kaida és Szaddám Huszein rezsimje közti állítólagos közvetlen kapcsolatokról. „Németországnak nincs ilyen információja” - mondta Struck. Személyi változásokra számítanak Berlinben a tegnap kezdődött kormányalakítási koalíciós tárgyalásokon, hiszen a leköszönő kormány gazdaságilag gyatrán szerepelt, nem oldotta meg a munkanélküliség problémáját. Németország mutatói romlottak, a legerősebb európai gazdaság meredeken lecsúszott a nemzetközi versenyképességi listán, ahol jelenleg csak a 15. helyen áll. A német munkaerő (a járulékos költségek miatt) a legdrágább a világon. Mindenekelőtt a meglehetősen szerény teljesítményt felmutatott párton kívüli Werner Müller gazdasági miniszter és az SPD-s Walter Riester munkaügyi miniszter menesztését várják. Megerősítenék a gazdasági tárcát a domináns pénzüggyel szemben, de szóba került a két tárca csúcsminisztériummá való összevonása is. Manfred Stolpe volt brandenburgi miniszterelnök szerint a családügyi miniszteri tárca mellé még egy bársonyszék kellene a keletnémeteknek, hogy érezzék, őket is képviseli valaki. (Annál is inkább, mert alapjában a keletnémet szavazók - a többi között a PDS-től a szocdemekhez elpártolt több százezer keletnémet - segítették győzelemre Schröderéket). Tenni kellene valamit a nagyarányú (csaknem húszszázalékos) keletnémet munkanélküliség csökkentésére, a tanult keletnémet fiatalok Nyugat-Németországba való tömeges elvándorlása ellen - vélekedett Stolpe. Dunai Péter Fischer és Schröder a koalíciós tárgyalásokra érkezik, a kancellár mellett Wolfgang Clement, Észak-Rajna-Vestfália miniszterelnöke FOTÓ: REUTERS - ARND WIEGMANN Izrael enyhít a zárlaton Abu Mazen az „intifáda" téves taktikájáról TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tárgyalások kezdődtek tegnap a palesztin megbízottak és az izraeli hadsereg képviselői között a Mukata (a ramallahi palesztin kormányépület) körülzárásának megszüntetéséről, továbbá a hadsereg kivonulásáról. Ezt Simon Peresz izraeli külügyminiszter jelentette be. Ramallahban tegnap nyolcnapi szünet után újra megkezdődött az oktatás az iskolákban, miután felfüggesztették a kijárási tilalmat. Nabluszban is újranyíltak az iskolák, a helyi lakosok ugyanis már eddig is tömegesen megszegték a tizenkét napja tartó kijárási tilalmat. Peresz hangsúlyozta, hogy Izrael érdekelt minél gyorsabban és vérontás nélkül véget vetni a válságnak. Politikai megfigyelők szerint viszont az engedékenység az ENSZ Biztonsági Tanács elítélő határozatának és főként George W. Bush amerikai elnök nyilvános bírálatának eredménye. Amerikai források szerint Bush kénytelen volt nyilvánosan elítélni az izraeli akciókat, miután az izraeli vezetők „nyilván nem értették meg az erre irányuló diplomáciai célzásokat”. Jasszer Arafat helyettese, Abu Mazen (Mahmud Abbasz) tegnap először nyilvánosan bírálta az „intifáda” (népfelkelés) két éve alatt alkalmazott taktikát. „Elleneztem a fegyveres akciókat. Ezek sok kárt okoztak nekünk. De ami elmúlt, az elmúlt most kiutat kell keresnünk”, mondta a palesztin miniszterelnöki poszt legesélyesebb várományosa. Az izraeli legfőbb ügyész, Eljakim Rubinstein úgy vélte, jogilag nem volt megalapozott a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) jeruzsálemi irodáinak a bezárása. Szeri Nuszejba, az irodák a legfelsőbb bírósághoz akar fordulni jogorvoslatért. Y.L. Hős lett a „bűntársból” Zatam Mahamir Um-el-Fahemi 17 éves arab fiatalember múlt szerdán éppen a buszra várt. Beszélgetésbe elegyedett egy mellette várakozó férfival, megkérdezte tőle, hová tart. A válasz felkeltette gyanúját, mivel az ismeretlen az állítólagos úti céljával ellenkező irányban induló buszra várakozott. Hóna alatt egy igen nehéz aktatáskát cipelt. Zatam elkérte az ismeretlen mobiltelefonját. „Hova akarsz telefonálni?” - kérdezte a férfi. „A barátomnak Tiberiaszba, meg akarom kérni, hogy hozza el a pénzt, amivel tartozik nekem” - felelte Zatam, de közben a rendőrséget riasztotta. „Egy gyanús személy van a buszmegállóban” - mondta. A rendőrjárőr három perc múlva a helyszínen volt, Zatamnak így arra sem volt ideje, hogy távozzon. Amikor igazoltatni akarták, a mellette álló férfi felrobbantotta az aktatáskába rejtett pokolgépet. Az egyik rendőr azonnal meghalt, két rendőr és Zatam súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrök úgy vélték, Zatam a merénylő bűntársa volt. Kórházba szállították, ahol megműtötték. Habár mozdulni is alig tudott, megbilincselték kezét-lábát. Szüleit be sem engedték a kórházba, mindenütt durván sértegették őket. Csak amikor a rendőrségen ismét meghallgatták a szalagra rögzített figyelmeztető telefonhívást, derült fény arra, hogy Zatam akadályozta meg, hogy a merénylő felszálljon egy buszra, ott robbantsa fel magát, és így sokkal nagyobb tragédiát okozzon. Zatam kezéről, lábáról levették a bilincset, újra megölelhette szüleit. Egy rendőrtiszt már így emlegette: „Igazi hősként viselkedett. Kitüntetést érdemel.” Tel-Aviv, 2002. szeptember Yehuda Lahav