Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-26 / 225. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK V­ír A Turizmus Világnapja alkalmából - amelynek témája a védett természeti és hagyományos kulturális értékek megismerésén alapuló ökoturizmus - a Magyar Turizmus Rt. a Környezetgadálkodási Intézettel együttműködve nyílt hétvégét hirdet hazánk nemzeti parkjaiban. Szeptember 28-29-én díjtalan programokkal vár minden kedves érdeklődőt az Aggteleki Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Balaton Felvidéki Nemzeti Par­k, a Hortobágyi Nemzeti Park,­­ a Bükki Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kőrös-Maros Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, és az Őrségi Nemzeti Park. A#*** A programról részletes információ a Tourinform telefonos szolgálat 06 (1) 438-8080-as iG jpy -a telefonszámán kapható vagy a www.itthon.hu honlapon olvasható. Amerikai csapatok Irak határán Belpolitikai vihart kavartak Bush szavai Amerikai katonai egységek gyülekez­nek Irak közelében: Kuvaitban, Ka­tarban és Dzsibutiban egyaránt had­gyakorlatokat tartanak. Az ENSZ- ben Franciaország próbál kidolgozni egy olyan határozattervezetet, amely Irak vonakodása esetén lehetővé ten­né a katonai fellépést. Bushnak még odahaza sem sikerült biztosítania po­litikája feltétlen támogatását: a de­mokratákat felháborította, hogy az el­nök belpolitikai kérdést csinál a há­borúból. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Már tízezer amerikai katona van Ku­vaitban, kétezer tengerészgyalogos egy olyan szigeten kezdett hadgyakorlatot, amely szinte puskalövésnyire fekszik Iraktól. A korábban telepített fegyver­lerakatok révén az amerikaiak Kuvait­ban napokon belül harcképessé tehet­nek két páncélos dandárt. Katarban egy nagy légi támaszpont kiépítése folyik, míg Dzsibutiba kommandósok érkez­tek, akiket a Jemenben és Szudánban lé­vő terroristák ellen vethetnek be. Sajtó­jelentések szerint a Pentagon légi folyo­sókat foglalt le, és teherhajókat bérelt csapatok, illetve fegyverek szállításá­hoz az öböl térségébe . A demokraták számításai szerint az Egyesült Államoknak 93 milliárd dollár­jába kerülne egy Irak elleni háború. Eb­ben nincs benne a csapatok későbbi Irakban tartása. Korábban Bush elnök gazdasági főtanácsadója 200 milliárd dollárra becsülte a hadjárat és teljes költ­ségét. Az ellenzék közben azzal is vá­dolja a Fehér Házat, hogy a novemberi részleges választások előtt kampányté­mát csinál a háborúból. A szenátus de­mokrata többségét vezető Tom Daschle kedden még csak Cheney alelnököt bí­rálta, aki egy vidéki gyűlésen azzal ér­velt a republikánus jelölt mellett, hogy az támogatja a háborús erőfeszítést. Szerdán már Bushtól követelt bocsánat­kérést, amiért az azt mondta, hogy a sze­nátus demokrata tagjai nem törődnek a nemzetbiztonsággal. Daschle a háborús veterán demokrata szenátorok nevében szenvedélyes hangon kérte ki magának az elnök szavait. Az incidens alighanem megnehezíti a háborúra vonatkozó kongresszusi hatá­rozat szövegezését. A demokraták - és egyes republikánusok - már eddig is ki­fogásolták az elnök által kért háborús felhatalmazás általános jellegét, és a do­kumentumot össze kívánták kapcsolni az ENSZ BT új határozatával. New Yorkban közben a francia diplomácia tesz kísérletet egy kompromisszumos BT-határozat kidolgozására. Ez elsősor­ban a fegyverzet-ellenőrzést hangsú­lyozná, de végső esetben lehetőséget ad­na a katonai fellépésre is. Az amerikaiak egyelőre ragaszkodnak az iraki rend­szerváltozásra vonatkozó követeléshez, ám ezt még legszorosabb szövetsége­seik, a britek sem támogatják. H. G. Felőrlik Szaddám hadseregét? Amerikai és brit repülőgépek négy hete módszeresen bombázzák az észak- és dél-iraki parancsnoki és kommuniká­ciós központokat, a felőrlő háború a bagdadi rezsim katonai infrastruktúrájá­nak felszámolására irányul - írta a Le Monde. Az Egyesült Államok kettős stratégiát folytat Irak ellen: Washington egyidejűleg törekszik az ország katonai válaszcsapási potenciáljának meggyen­gítésére, miközben felgyorsítja erőinek betelepítését a körzetbe, arra az eshető­ségre, ha George W. Bush elnök meg­hozza az intervenciót elrendelő döntést. A felőrlő háború célja, hogy üzemen kí­vül helyezze Szaddám Huszein elnök és vezérkara valamint a hadsereg alakula­tai közötti kapcsolattartást. A folyamatban lévő amerikai hadmű­velet másik fejezetét gyorsított ütemben készítik elő az Irak körüli térségben. Az amerikai csapatok telepítésének „agy­központja” a dohai al-Udeid katonai bá­zis. A közelmúltban kezdték meg a kali­forniai Tampában lévő központi pa­rancsnokság egy részének áthelyezését a katari főváros közelében fekvő katonai támaszpontra. Úgy tudni, hogy a részvé­tel fejében Katar 400 millió dollárt zse­belt be. A decemberben befejeződött tá­maszpontépítés révén nélkülözhetővé válik az al-Khargan bázis használata, ha Szaúd-Arábia megtagadná a hozzáférési lehetőséget. Mindent összevetve október közepére mintegy 60 ezer amerikai katona érkez­het az öböl régióba. A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) szerint kétséges, hogy Irak képes volt uránt szerezni Afrikából atombomba gyártásához, ahogy azt kedden a brit titkosszol­gálati dokumentumok állították - Az afrikai nukleáris anyagok felett teljes ellenőrzésünk van, ha hasa­dóanyagok tűntek volna el, értesül­tünk volna róla — közölte az AFP- vel Mark Gwozdecky, az ENSZ bé­csi székhelyű atomenergiai szerve­zetének szóvivője. Rumsfeld szövetségeseket toboroz Mindenkit figyelmeztettünk - mondta Donald Rumsfeld amerikai védelmi mi­niszter a tizenkilenc NATO-tagállam hadügyi tárcagazdáinak tegnap véget ért varsói tanácskozása után. A nem hivata­los találkozón Amerika győzködte szö­vetségeseit Irak veszélyességéről, de a hírek szerint a kételyek megmaradtak. Egyelőre nem jött létre teljes egyetértés a Rumsfeld által javasolt, gyors reagá­lású NATO-erő ügyében sem. A világ­kommandó létrehozása ugyanis önvé­delmi szervezetből globális, bárhol be­avatkozó koalícióvá tenné az atlanti szövetséget. Addig azonban a szövetség próbakö­ve Irak lesz. Bár minden jel szerint az amerikai támadásban a NATO, mint szervezet nem kap szerepet, az egyes szövetségesek viselkedése valószínűleg mély nyomot hagy: tovább csökkenhet a szövetség katonai jelentősége Washing­ton szemében. Ezt elkerülendő, egyetér­tés volt abban, hogy a NATO-t radikáli­san át kell szervezni, elsősorban a terror­elhárítás a tömegpusztító fegyverek ter­jedésének meggátolása érdekében. Eb­ben Moszkva is részt kap - az orosz vé­delmi miniszter tegnap részt is vett a hú­szas fórummá bővült tanácskozáson. Rumsfeld azonban ismét óvta Moszkvát attól, hogy megtámadja Grúziát. A má­sik új partner, Ukrajna komoly intést ka­pott, mert felmerült a gyanú, hogy Kijev katonai radarokat adott el Bagdadnak. Ukrajna cáfol, de Washington máris átsorolta bizalmi köréből az országot - írta brüsszeli tudósítónk. A kongresszus a legrosszabbra készül Az Egyesült Államok törvényhozása nincs felkészülve a legrosszabbra: ha egy támadás, baleset vagy természeti ka­tasztrófa következtében a képviselőház tagjainak többsége életét veszti, Ameri­kában legalább négy hónapra megáll a politikai élet. Az USA nem hirdethet há­borút, nem lehet elfogadni a költségve­tést vagy más törvényt, nem nevezhetők ki a bírák. A kérdés az ötvenes években már felmerült, és a tavaly szeptember 11-i terrortámadás kapcsán vált újra aktuálissá. A honatyák tömeges halála vagy aka­dályoztatása esetére kidolgozandó alkotmánykiegészítés alighanem szűk­szavú lesz, a részleteket az egyes álla­mok törvényhozására bízzák majd. A szenátorok pótlása megoldott: a megüre­sedő helyekre átmeneti időre a kor­mányzók állíthatnak jelöltet. A képvise­lők esetében eddig három javaslat szüle­tett. Az egyik szerint az alsóház tagjai­nak előre meg kellene nevezniük, adott esetben ki helyettesítse vagy pótolja őket. Egy másik változat ideiglenes kép­viselők kinevezését irányozza elő, ha a helyek legalább harminc százaléka meg­üresedne. A harmadik variáns értelmé­ben a kormányzóknak az adott pártból kellene ideiglenes képviselőt kinevez­niük, ha az igaziak fele nem tud részt venni a törvényhozás munkájában. Min­den esetben a lehető legrövidebb időn belül ki kellene írni a rendkívüli válasz­tásokat. Az amerikaiak lelkiállapotára jellem­ző­ az is, hogy komolyan felvetődött az általános himlőoltás lehetősége. Az Egyesült Államokban 1972 óta nem ol­tanak be senkit himlő ellen, a világon két évtizede sehol sem fordult elő a kór. Éppen ezért alkalmas biológiai támadás­ra: a megfertőzött emberek egyharmada meghalna. Az amerikai raktárakban már 155 millió adag oltóanyagot halmoztak fel, és a készletek hamarosan az egész lakosság beoltását lehetővé tennék. Ez azonban csak a legvégső lehetőség, mi­vel az általános oltásnak statisztikai számítások szerint áldozatául esne mint­egy­ 300-350 ember, akiknek szervezete nem viselné el az enyhített lefolyású fer­tőzést. A példák azt mutatják, hogy az Egye­sült Államok elveszítette saját érinthe­­tetlenségébe vetett hitét, és lassan a hi­degháború legrosszabb időszakára em­lékeztető fenyegetettségérzet alakul ki. Részben ez magyarázza, hogy a lakos­ság többsége támogat egy Irak elleni megelőző támadást. Washington, 2002. szeptember Horváth Gábor *­ Fischer Washingtont békíti Berlin nem adja fel Irak-álláspontját Joschka Fischer a lehető leghama­rabb az USA-ba utazik, hogy segítsen helyrebillenteni a német-amerikai kapcsolatrendszert. A közeljövőben nem valószínű, hogy Schröder kancel­lár találkozna Bush elnökkel, és Né­metország nem adja fel korábbi, az Irak elleni katonai akcióban való részvételt kategorikusan elvető állás­pontját sem. A berlini koalíciós tár­gyalásokon új gazdasági és munka­ügyi minisztert várnak. BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Noha Berlin a kapcsolatok normalizálá­sát szeretné, nincs szó róla, hogy Gerhard Schröder és pártja módosítaná a választá­si kampányban megfogalmazott sarkos Irak-álláspontot (a Bagdad elleni katonai fellépés kategorikus elutasítását), jelezte Uwe-Karsten Heye kormányszóvivő, aki szerint a közeljövőben nem valószínű egy Bush-Schröder találkozó. A német kancellár nem hivatalos konzultációkra októberben Párizsba utazik. Irakkal kap­csolatban a szóvivő úgy fogalmazott: első pillantásra nincsenek új elemek a Tony Blair brit kormányfő által előter­jesztett dossziéban, de német szakembe­rek tanulmányozzák a bizonyítékokat és Berlin csak azután alakítja ki álláspontját. Varsóban Peter Struck német védelmi miniszter a NATO-ülésen nem fogadta el amerikai kollégája, Donald Rumsfeld ál­tal előterjesztett bizonyítékokat az al- Kaida és Szaddám Huszein rezsimje köz­ti állítólagos közvetlen kapcsolatokról. „Németországnak nincs ilyen informá­ciója” - mondta Struck. Személyi változásokra számítanak Berlinben a tegnap kezdődött kormány­alakítási koalíciós tárgyalásokon, hiszen a leköszönő kormány gazdaságilag gyat­rán szerepelt, nem oldotta meg a munka­­nélküliség problémáját. Németország mutatói romlottak, a legerősebb európai gazdaság meredeken lecsúszott a nemzet­közi versenyképességi listán, ahol jelen­leg csak a 15. helyen áll. A német munka­erő (a járulékos költségek miatt) a legdrá­gább a világon. Mindenekelőtt a megle­hetősen szerény teljesítményt felmutatott párton kívüli Werner Müller gazdasági miniszter és az SPD-s Walter Riester munkaügyi miniszter menesztését várják. Megerősítenék a gazdasági tárcát a domi­náns pénzüggyel szemben, de szóba ke­rült a két tárca csúcsminisztériummá való összevonása is. Manfred Stolpe volt brandenburgi mi­niszterelnök szerint a családügyi minisz­teri tárca mellé még egy bársonyszék kel­lene a keletnémeteknek, hogy érezzék, őket is képviseli valaki. (Annál is inkább, mert alapjában a keletnémet szavazók - a többi között a PDS-től a szocdemekhez elpártolt több százezer keletnémet - segí­tették győzelemre Schröderéket). Tenni kellene valamit a nagyarányú (csaknem húszszázalékos) keletnémet munkanél­küliség csökkentésére, a tanult keletné­met fiatalok Nyugat-Németországba való tömeges elvándorlása ellen - vélekedett Stolpe. Dunai Péter Fischer és Schröder a koalíciós tárgyalásokra érkezik, a kancellár mellett Wolfgang Clement, Észak-Rajna-Vestfália miniszterelnöke FOTÓ: REUTERS - ARND WIEGMANN Izrael enyhít a zárlaton Abu Mazen az „intifáda" téves taktikájáról TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tárgyalások kezdődtek tegnap a palesz­tin megbízottak és az izraeli hadsereg képviselői között a Mukata (a ramallahi palesztin kormányépület) körülzárásá­­nak megszüntetéséről, továbbá a hadse­reg kivonulásáról. Ezt Simon Peresz iz­raeli külügyminiszter jelentette be. Ramallahban tegnap nyolcnapi szünet után újra megkezdődött az oktatás az is­kolákban, miután felfüggesztették a ki­járási tilalmat. Nabluszban is újranyíltak az iskolák, a helyi lakosok ugyanis már eddig is tömegesen megszegték a tizen­két napja tartó kijárási tilalmat. Peresz hangsúlyozta, hogy Izrael ér­dekelt minél gyorsabban és vérontás nélkül véget vetni a válságnak. Politikai megfigyelők szerint viszont az engedé­kenység az ENSZ Biztonsági Tanács el­ítélő határozatának és főként George W. Bush amerikai elnök nyilvános bírálatá­nak eredménye. Amerikai források sze­rint Bush kénytelen volt nyilvánosan el­ítélni az izraeli akciókat, miután az izra­eli vezetők „nyilván nem értették meg az erre irányuló diplomáciai célzáso­kat”. Jasszer Arafat helyettese, Abu Mazen (Mahmud Abbasz) tegnap először nyil­vánosan bírálta az „intifáda” (népfelke­lés) két éve alatt alkalmazott taktikát. „Elleneztem a fegyveres akciókat. Ezek sok kárt okoztak nekünk. De ami elmúlt, az elmúlt­­ most kiutat kell keresnünk”, mondta a palesztin miniszterelnöki poszt legesélyesebb várományosa. Az izraeli legfőbb ügyész, Eljakim Rubin­­stein úgy vélte, jogilag nem volt megala­pozott a Palesztin Felszabadítási Szerve­zet (PFSZ) jeruzsálemi irodáinak a be­zárása. Szeri Nuszejba, az irodák a leg­felsőbb bírósághoz akar fordulni jogor­voslatért. Y.L. Hős lett a „bűntársból” Zatam Mahamir Um-el-Fahem­i 17 éves arab fiatalember múlt szerdán ép­pen a buszra várt. Beszélgetésbe ele­gyedett egy mellette várakozó férfival, megkérdezte tőle, hová tart. A válasz felkeltette gyanúját, mivel az ismeretlen az állítólagos úti céljával ellenkező irányban induló buszra várakozott. Hó­na alatt egy igen nehéz aktatáskát cipelt. Zatam elkérte az ismeretlen mobiltele­fonját. „Hova akarsz telefonálni?” - kérdezte a férfi. „A barátomnak Tiberiaszba, meg akarom kérni, hogy hozza el a pénzt, amivel tartozik nekem” - felelte Zatam, de közben a rendőrséget riasztotta. „Egy gyanús személy van a buszmegállóban” - mondta. A rendőrjárőr három perc múlva a helyszínen volt, Zatamnak így arra sem volt ideje, hogy távozzon. Amikor igazoltatni akarták, a mellette álló férfi felrobbantotta az aktatáskába rejtett pokolgépet. Az egyik rendőr azonnal meghalt, két rendőr és Zatam súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrök úgy vélték, Zatam a me­rénylő bűntársa volt. Kórházba szállítot­ták, ahol megműtötték. Habár mozdulni is alig tudott, megbilincselték kezét-lá­­bát. Szüleit be sem engedték a kórházba, mindenütt durván sértegették őket. Csak amikor a rendőrségen ismét meghallgat­ták a szalagra rögzített figyelmeztető te­lefonhívást, derült fény arra, hogy Zatam akadályozta meg, hogy a merény­lő felszálljon egy buszra, ott robbantsa fel magát, és így sokkal nagyobb tragé­diát okozzon. Zatam kezéről, lábáról le­vették a bilincset, újra megölelhette szü­leit. Egy rendőrtiszt már így emlegette: „Igazi hősként viselkedett. Kitüntetést érdemel.” Tel-Aviv, 2002. szeptember Yehuda Lahav

Next