Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-06 / 208. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Nem vadásznak Gemencen Négyszázmilliós kár az ártéren PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A gemenci erdőben becslések szerint több mint négyszázmillió forint kárt okozott az augusztusi árvíz - tájékoztatta tudósítónkat Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. vezérigazgatója. Csonka Tibortól megtudtuk: még tart annak számbavétele, hogy a 16 ezer hektáros ártéri erdőben mennyi állat pusztult el, ám az csaknem biztosra vehető, hogy az 1500 szarvas és a 2000 vaddisznó 10- 15 százaléka odaveszett. Az ebből eredő kár 70-80 millió forint. Bár szeptember 1-jén már elkezdődött a vadászati szezon, a sáros és részben még elöntött területre a vadászok nem tudnak rámenni, és ez csökkenti az rt. vadgazdálkodásból származó bevételét. Arra is fel kell készülni, hogy az ár elől a szarvasok és a vaddisznók a mezőgazdaságilag művelt területekre menekültek, és emiatt az rt. vadkárfizetési kötelezettsége több tízmillió forinttal is nagyobb lehet a szokásosnál. Az árvíz elpusztította a vadállománynak vetett kukorica egy részét, így a cég takarmányvásárlásra kényszerül. Jelentős kárt okozott az ár a gemenci erdőgazdaság műszaki létesítményeiben is. A Pörböly és Szekszárd között járó, 31 kilométer hosszú kisvasút töltését, hídjait és csőátereszeit a víz több helyütt elmosta. Az erdő útjai és azok műtárgyai sok helyen tönkrementek. Az elöntött vadászházak, magaslesek és vadetetők is megsérültek, és javításra szorulnak. Az eladásra váró kivágott, lakásba gyűjtött fa is sokat veszített piaci értékéből. A fiatal erdőket megritkította a természeti csapás, az ár kidöntötte a csemetéket és a vadállománytól megvédő kerítéseket. Gemencnél a tetőző Duna elől a szarvasok az erdő magasabb pontjain kerestek menedéket fotó: mti-Kálmándyferenc Nem építünk légvárakat... ...mert annak, aki magasra tör és szakmai álmait meg akarja valósítani, nálunk biztos jövője van. Így van ez a Veszprémben épülő OBI Építőanyag- és Barkácsáruházunkban is. Itt áruházvezető(nő)ként az Ön kezdeményezőkészségére számítunk! Az Ön felelőssége: - áruházunkat önállóan vezeti, - döntéseivel segíti az áruválaszték és a kínált szolgáltatások körének meghatározását az Ön által vezetett áruházban, - egyre jobb fellépésre és nagyobb teljesítményre ösztönzi csapatát, - vevőink megelégedésére végzi munkáját, az áruház eredményességét szem előtt tartva. Amit Öntől várunk: - kereskedelmi végzettség és közgazdasági ismeretek, - többéves szakmai tapasztalat a kis- és/vagy nagykereskedelemben (esetleg multinacionális cégnél), - kifogástalan áru- és ágazati ismeretek a barkácspiac területén, - tapasztalat egy profitcenter önálló vezetésében, - kiváló németnyelv-tudás, - jó meggyőző- és ösztönzőerő, kapcsolatteremtő és elemzőkészség. Amit Önnek kínálunk: - megújuló vállalatunknál bizonyíthatja képességeit, - hosszú távon is vonzó lehetőségek nyílnak az Ön számára, - alapos felkészítés után az Ön által vezetett áruház sikeréből közvetlenül részesedik, - felelősségteljes pozíció, - teljesítményarányos kereset, - vállalati gépkocsi. Több mint 400 építő- és barkácsáruházával az OBI-csoport az ágazat vezetője bel- és külföldön. Ezt a pozíciót folyamatosan építjük tovább franchise-rendszerben vezetett, átfogó termékválasztékot kínáló, vevőbarát szervizszolgáltatásokat nyújtó, magasan szakképzett dolgozókat foglalkoztató áruházakkal. Ha Ön az „elkötelezett”, „vásárlóbarát” és „felelősségteljes" kifejezéseket nem üres szavaknak, hanem követendő gyakorlatnak tartja, akkor örömmel várjuk. Pályázatát 10 napon belül az alábbi címre szíveskedjék elküldeni: OBI System Centrale Magyarország Kft. 1458 Budapest, Pf. 50 Duna: felemás minőség Hat héten át tíz kutató vizsgálta tavaly augusztusban és szeptemberben a Dunát, ennek 560 ezer eurós költségét a német és az osztrák kormány állta. A jelentés legfőbb megállapítása: a Duna szerves szennyezettsége a gyengén, illetve az erősen szennyezett állapot között változik. A mérések szerint Budapest alatt a víz alga- és biomassza-tartalma volt magas. Ez veszélyes lehet, mivel a tartós szenynyezés további vízminőségromláshoz vezethet, amely akár oxigénhiányt, halpusztulást okozhat a mélyebb vízterekben, de toxikus kékalgák tömeges megjelenésével is járhat. Számos mellékág és beömlő folyó vízminősége erősen szenynyezettnek minősül - Magyarországon a Siót ítélték ilyennek. A kutatókat is meglepte, hogy a folyó alsó szakaszán a romániai Arges, illetve a bulgáriai Iskar folyó olyan állapotban van, hogy a mintákból nem került elő vízi makroszkopikus gerinctelen állat. Ugyancsak a folyó alsó szakaszán kiugróan magas nehézfémkoncentrációkat — ólom, kadmium, arzén és réz - mértek. Bebizonyosodott az is, hogy a Duna mentén a hajózásból származik a legtöbb olajszennyezés. A jelentés tanulságait novemberben a Duna menti országok képviselői konferencián értékelik. A kutatók szerint mindenképpen csökkenteni kell a mezőgazdasági eredetű tápanyagok bevitelét, vissza kell szorítani a bányászati és kohászati eredetű nehézfém-szennyezéseket. Ugyancsak a tennivalók között szerepel, hogy az üledékekre és a lebegőanyagokra vízminőségi határértékeket kell meghatározni. Magányos zöldtanácsadók A Horn-kormány elindította, az Orbán-kabinet viszont - a legutóbbi időszaktól eltekintve - magukra hagyta a környezeti tanácsadó irodákat. A civil kezdeményezésre, állami segítséggel munkához látott zöldtanácsadók némelyike mára lehúzta a rolót, a többség azonban a sanyarú körülmények ellenére is működik. A környezeti tanácsadók számára 1997-ben írt ki támogatási pályázatot a szaktárca, a lakossági tájékoztatással foglalkozó civil szervezetek akkor egy teljes évre elegendő pénzügyi forráshoz, illetve a működést segítő műszaki infrastruktúrához juthattak. Az 1997- ben és 1998-ban kiosztott több mint 60 milliós támogatással egy 17 irodából álló országos hálózatot sikerült felállítani. Mint Lenkei Péter, az egyik budapesti iroda vezetője lapunknak elmondta, Pepó Pál környezetvédelmi miniszter hivatalba lépése után a zöldtanácsadók egy fillért sem kaptak, noha akkorra már irodát béreltek, irodavezetőt alkalmaztak. Ma mindössze 11 iroda működik. Turi-Kovács Béla 2001 végén egy új pályázati keretet nyitott a civil tanácsadóknak, az akkor, illetve az idén tavasszal elnyert támogatáshoz azonban máig nem jutottak hozzá. A még létező irodák működése elsősorban annak köszönhető, hogy többségük mögött ismert zöldszervezetek állnak, amelyek - a tömeges lakossági igényt látva - vállalták a finanszírozást. Lenkei Péter szerint az irodahálózat évente 20-25 ezer ügyben nyújt segítséget. Hágen Andrea, az Ökoszolgálat fővárosi irodájának munkatársa elmondta: tavaly közel hétezren fordultak hozzájuk, elsősorban a lakossági hulladék elhelyezésével, a mobiltelefonokkal és adótornyaikkal kapcsolatos kérdésekkel, valamint környezetszennyezésekről szóló bejelentésekkel. A zöldtárca kabinetirodájának tájékoztatása szerint a minisztérium „gyorssegélyként” már meghirdetett egy újabb pályázatot, ahol az irodák egymillió forintos támogatást nyerhetnek, erre szeptember 12-ig jelentkezhetnek. Megpróbálják meggyorsítani a korábban elnyert pénzek kifizetését is, hosszabb távon pedig a hálózat bővítését is szeretnék támogatni. H. M. Az egészségügy igénye háromszázmilliárd forint A jövő évi címzett támogatásra 150 milliárd forint fejlesztési igényt jelentettek be az intézményfenntartó önkormányzatok az egészségügyi tárcánál - mondta Csehák Judit miniszter csütörtökön Fehérgyarmaton, ahol felavatta a mintegy négymilliárd forintért korszerűsített Szatmár-beregi Kórházat. Csehák Judit hozzátette: a magyar egészségügy általános igénye a 150 milliárd forintnak legalább a duplája, amit négy év alatt kellene a tárcának előteremtenie. Ezért a minisztériumnak elsődleges kötelessége, hogy az önkormányzati fejlesztési igényeket regionális szempontból vizsgálja meg, és amennyiben azok térségi feladatellátást szolgálnak, teljesítse. A miniszter megjegyezte: minden regionális célú fejlesztést a korábbiaknál nagyobb mértékben kívánnak támogatni. Csehák Judit hangsúlyozta: az egészségügyi intézmények korszerűsítése mellett szükség van az ágazatban dolgozók személyes életperspektívájának a kialakítására és tisztességes anyagi megbecsülésére, amire ígéretet is tett. MTI-JELENTÉS Csehák Judit Még fizetik a nyugdíjassegélyt A méltányossági nyugdíjemelés intézményének június közepi visszaállításával megszűnt az a lehetőség, hogy a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők egyszeri segélyt kaphassanak. Ennek ellenére a mai napig rendkívül sok kérelem érkezik - tájékoztatta lapunkat Forgó Györgyné, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. Még a kormányváltás előtt, Harrach Péter minisztersége alatt az egyszeri segélyre erre az évre rendelkezésre álló 435 millió forintból 410 milliót elköltötték, mindazonáltal 40 ezer feldolgozatlan kérelmet is örökölt az új szociális vezetés. Június közepén pedig már 50 ezer, valamilyen rendkívüli helyzetre hivatkozó segélykérelem várt elbírálásra. Érdeklődésünkre a főosztályvezető elmondta: a kormánytól többlettámogatást kértek, és százmillió forintot kaptak is. Ebből az összegből a korábban, még a méltányossági nyugdíjemelés intézményének bevezetése előtt érkezett kérelmeknek próbálnak eleget tenni. A kiutalható támogatás legalacsonyabb összege tízezer forint, a segély átlagos, megítélt összege pedig 10-12 ezer forint. Valószínű, hogy az egyszeri segélyt kérelmezők közül mintegy tizenötezer ember ügyét folyamatosan átcsoportosítják a méltányossági nyugdíjat igénylőkhöz, mivel ők megfelelnek a visszaállított juttatás igénylési feltételeinek. Az ötvenezer igénylő közül harmincezer ember kérelmét már feldolgozták. Szeptember végéig minden olyan igénylőt értesítenek a tárca döntéséről, aki június közepe előtt folyamodott egyszeri segélyért. B. R. Száz nap az oktatásban Növekedett a pedagóguspálya vonzereje: az átlagosan ötvenszázalékos béremelés hatására az eddig betöltetlen álláshelyekre most jelentkeztek tanárok - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján az Oktatási Minisztérium első száz napját értékelve Hiller István, a tárca politikai államtitkára, aki kérdésünkre elmondta: az önkormányzatok szeptember második felében megkapják a béremeléshez szükséges fedezetet. Arra a felvetésre, hogy a mintegy négyezer hitoktató nem kap béremelést, Hiller úgy fogalmazott: ez a kérdés nem a tárca, hanem a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozik. Magyar Bálint oktatási miniszter arról beszélt: a tárca betartotta a kampány során tett ígéreteket. Hiszen döntöttek a nemzetközi egyezmények alapján biztosított ösztöndíjak és egyéb juttatások adómentességéről. A közoktatásban a kötelező heti óraszám az előző kormány által tervezett 22 helyett 20, illetve 21 lesz. A szakmai és egyéb kereseti pótlékok emelése pedig a jövő év szeptemberére várható. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) jelentősnek tartja az eddigi béremelést, de azt szeretné, ha már 2003. január elsejétől emelkednének a szakmai és a minőségi bérpótlékok is - közölte Borbáth Gábor, a PSZ főtitkára. V. A. D. Magyar Bálint