Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

Átszervezik jövőre a MÁV-ot A MÁV átszervezéséről döntött és az ál­lami finanszírozás teljes átalakítását kez­deményezi a vasúttársaság igazgatósága - értesült a Népszabadság. A vezető tes­tület kedden hozott határozata szerint 2003. január 1-jétől négy külön üzletágra válik a MÁV Rt.: a pályák kezelése, a személyszállítás, az áruszállítás és a gé­pészet önálló profitcentrumként műkö­dik a jövőben. A négy terület finanszíro­zása, költségeik elszámolása és irányítás A MÁV EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA (milliárd forint) sok is elkülönülne egymástól. Az átszer­vezés ugyanakkor az igazgatóság véle­ménye szerint nem képzelhető el a vasút­társaság -jelenleg igen kaotikus - állami finanszírozásának teljes átalakítása nél­kül, amelyre a határozat alapján szintén január 1-jétől kerülhetne sor, így a MÁV 2003-tól - kísérleti jelleg­gel - már csaknem teljesen EU-konform modellben működhetne. A reform uniós csatlakozásig szükséges további lépéseit pedig még a jövő év folyamán végre le­het majd hajtani - áll a testület határoza­tában. A MÁV igazgatósága szerint a válla­lat kész a döntések végrehajtására, az ál­lami finanszírozás átalakítása ugyanak­kor a pénzügyi tárcán is múlik. A koráb­bi nyilatkozatok alapján a felzárkózás­hoz és a pénzügyi helyzet rendezéséhez a vállalatnak évi 80-100 milliárd forin­tos többlettámogatásra is szüksége lehet. Ezért a költségekről még komoly viták várhatók a MÁV és a Pénzügyminiszté­rium között. Az egyeztetések informáci­óink szerint már meg is kezdődtek. R. R. Forrás: MÁV Rt. NÉPSZABADSÁG-grafik­a Nő a bértámogatás TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Országgyűlés mezőgazdasági bizott­sága tegnapi, Gyöngyös-Tasspusztára ki­helyezett ülésén döntött a Nemzeti Föld­alap Ellenőrző Bizottság fölállításáról. Magda Sándor, a mezőgazdasági bizott­ság elnöke elmondta: e döntés után lehe­tővé válik, hogy a Nemzeti Földalap húsz évre szóló szerződést kössön mind­azokkal, akik a földet eddig megművel­ték. Hozzátette: a kormány szándékai­nak megfelelően az őszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig tisztázódik a földhasználat kérdése. A szőlő- és borválság kapcsán Magda Sándor bejelentette: a korábban tervezett 1,6 milliárd forint helyett 2,6 milliárd fo­rintot ad a kormány a mustsűrítésre és a borlepárlás támogatására, ezzel az egy­millió hektoliter borfeleslegből 600-700 ezer hektoliter „eltüntetésére” lesz lehe­tőség. Elmondta továbbá, hogy 1,7 milli­árd forintot szánnak a borexport támoga­tására, és a korábban tervezett 900 ezer hektoliter helyett egymillió liter bor köz­­raktározásához nyújtanak segítséget. A borlepárlás támogatásának elosz­tásáról azt mondta: a támogatást a szőlő termőterületének nagyságával arányo­san adják a gazdáknak és a szövetkeze­teknek. Így kiszűrik annak a lehetőségét, hogy hamis bor lepárlásához adjanak ál­lami pénzt. Azok a felvásárlók, akik az elmúlt évi szőlő árával még tartoznak a termelőknek, csak akkor kaphatják meg a támogatást, ha adósságukat kifizetik belőle. A támogatások odaítélésére a hegyközségek tesznek javaslatot, a pénz felhasználását pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ellen­őrzi. A bizottság támogatja, hogy a jövő­ben a mezőgazdasági találmányokat ipa­ri találmányként jegyezzék be a találmá­nyi hivatalban. Jelenleg az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végzi a kutatások ellenőrzését és eredményének bejegyzését, ez azonban nem felel meg az európai uniós előírásoknak. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Telt házat hozott a konferencia Nagy nemzetközi kongresszusnak nincs megfelelő hely Budapesten Több mint kétmilliárd forintot hagyott Magyarországon és főleg Budapesten az a csaknem 12 ezer vendég, aki az Európai Diabétesz Társaság 38. konfe­renciájára érkezett. Az esemény szer­vezése több százmillió forintba került, de megérte mert a főváros három-, négy-, ötcsillagos szállodái szinte telt házzal működtek a napokban, sőt Bu­dapest 60 kilométeres körzetében is je­lentősen javult a hotelek foglaltsága. Több mint kétmilliárd forint bevételt je­lentett Magyarország - főleg Budapest - idegenforgalmának az Európai Diabétesz Társaság 38. konferenciája, amely ma zá­rul a Hungexpo területén. Az eseményre több mint száz országból csaknem 12 ezer fő érkezett - tudtuk meg Molnár Gabriel­lától, a Blaguss Volánbusz Nemzetközi Utazási Iroda igazgatójától. Mint mondta Magyarország és az Európai Diabétesz Társaság történetében sem volt még példa ekkora konferenciára. A vendégek elsősorban négy- és öt­csillagos szállodákban laktak, illetve voltak, akiknek már csak háromcsillagos hotelben jutott hely. Nemcsak a főváros előkelő kategóriájú szálláshelyei működö­­­tek a napokban telt házzal, de számos vendég töltötte az éjszakáit Budapest 60 kilométeres körzetében levő hotelekben is. Mint a Gellért Szállodában megtud­tuk, annak ellenére, hogy a hotel környe­zete a Bartók Béla út átépítése miatt „rendezetlen”, gyakorlatilag minden szoba foglalt. A Hotel Intercontinentaltól is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kon­ferenciának köszönhetően telt ház van. Olyan háromcsillagos szállodák is meg­teltek, amelyek az elmúlt években épül­tek, és három-négy évvel ezelőtt, amikor elkezdték szervezi a konferenciát és le­foglalni a szobákat, még nem is léteztek. Lombosi Gábor, a Magyar Szálloda­­szövetség titkára szerint a mostani ren­dezvény ismételten felhívja a figyelmet arra a hiányosságra, miszerint Magyaror­szágon nincsenek megfelelő méretű kon­ferenciatermek, a legnagyobb, a Buda­pest Kongresszusi Központ is csak 1750 fő befogadására alkalmas. Mint mondta, a Hungexpo épületei nem felelnek meg a célnak, de nem is ezért építették őket. Hozzátette, világszerte egyre több megakonferenciát szerveznek - az ösz­­szes rendezvény két-három százaléka ilyen -, amelyből Magyarország is profi­tálhatna, ha volnának megfelelő rendez­vénytermei. Igaz, kezdetekben évente legfeljebb három-négy ilyen konferencia megren­dezése juthatna az országnak, de figye­lembe véve a vendégek átlagon felüli költését, még így is megérné. Szakértők és a nemzetközi kimutatások szerint a kongresszusok vendégei az átlagturista költésének három-négyszereséről tanús­kodnak, a magyarországi felmérések szerint azonban a szorzószám itt eléri a hat-nyolcszorost is. Ráadásul a konfe­renciák résztvevői általában pluszszol­gáltatásokat is igénybe vesznek, tehetik A közeledésben felmerülő problé­mákat a szervezők a BKV-vel kö­zösen oldották meg, a közlekedési társaság sűrítette a Hungexpóra in­duló járatokat, a vendégek pedig felmutatva a részvételüket igazoló kártyákat, ingyen utazhattak, rá­adásul a szervezők megtisztíttatták az útvonal környezetét is. A konfe­rencia nyitófogadásán a száztagú cigányzenekar játszott, egy másik napon előadást tartottak a vendé­geknek az Operában, és a többi kö­zött egyik estére kinyittatták a Szépművészeti Múzeumot, ame­lyet 2500-an meg is látogattak­ is, hiszen számlájukat általában a kikül­dő intézmény, vállalatuk, hivataluk vagy szponzoruk fizeti. Lombosi Gábor szerint a konferencia nagyon jót tesz a jelenleg kissé nehéz helyzetben levő magyar idegenforga­lomnak, bár akkor lett volna az igazi, ha főszezonon kívüli , novemberi vagy ja­nuári, februári - időpontban rendezték volna meg. A kongresszus szinte a teljes Hungex­po területét igénybe veszi, kivéve azokat a pavilonokat, amelyekben a Big Brother felvételei folynak. Molnár Gab­riella is elismeri, hogy a vásárváros nem éppen a legmegfelelőbb hely konferen­ciák szervezésére, ennek ellenére min­dent megpróbáltak elkövetni, hogy a vendégek ennek ne lássák hátrányát. Mint mondta, az A pavilonban kaptak helyet az eseményhez kapcsolódó kiállí­tások, és az étkeztetés is ott folyt. A B pavilonban tartották magát a kongresz­­szust, ahol is megpróbálták a legmoder­nebb technológiát beszerelni, hogy él­vezhetők legyenek az előadások. A D pavilonban kaptak helyet a szekcióülé­sek, és az F épületben volt a regisztráció. Ugyanitt kapott helyet a többi között a posta, a Malév, a Tourinform kirendelt­sége, illetve lehetőség nyílt kirándulá­sok befizetésére is. Mint megtudtuk, a rendezvény több százmillió forintba került, a Hungexpo területén több mint 300 fős stáb dolgo­zott a vendégek kiszolgálásáért. A Hung­­expónál lapunk kérdésére nem kívánták elárulni, hogy mekkora bevételük szár­mazott az eseményből, mondván, az üz­leti titok. Annak ellenére tehát, hogy a Hungex­po nem éppen a legmegfelelőbb helyszín Európa egyik legnagyobb konferenciájá­nak megrendezésére, Magyarország je­lentősen profitált az eseményből. Szabó Brigitta Új munkahelyek távmunkával Az informatika munkaerő-piaci és társadalmi alkalmazásának elősegíté­se érdekében átfogó együttműködési megállapodást írt alá tegnap Kovács Kálmán informatikai és hírközlési mi­niszter és Kiss Péter, a Foglalkoztatás­politikai és Munkaügyi Minisztérium vezetője. A távmunka szerepének nö­velése, az informatikai ellátottság ja­vítása, valamint a hátrányos helyzetű­ek foglalkoztatásának támogatása szerepel a főbb célok között.­ ­ Az együttműködés révén azt szeret­nénk elérni, hogy az EU-csatlakozás után a magyar állampolgárok ne csak egyenjogú, hanem minden tekintetben egyenrangú, versenyképes polgárai le­gyenek az uniónak - jelentette ki Kovács Kálmán informatikai és hírközlési mi­niszter. A távmunka és a felnőttképzés technikai feltételeit javító közös finan­szírozású projektek és pályázatok elindí­tásától több tízezer új munkahely létre­jöttét, valamint a távmunka munkaerő­piaci részesedésének öt százalékra emel­kedését reméli a két minisztérium. Az elképzelések szerint támogatnák a hátrányos helyzetűek informatikai esz­közökhöz jutását, valamint a távoktatás és elektronikus tanulás elterjedését szol­gáló informatikai háttér kiépítését. En­nek érdekében már megkezdődtek az egyeztető tárgyalások a két tárca, a leg­nagyobb szolgáltatók és civil szerveze­tek között. A pályázatok finanszírozását a tartalomtól függő arányban fogja meg­oldani a két tárca. Pontos összeget nem közöltek, de milliárdos nagyságrendűre tervezik azt az átfogó stratégiai progra­mot, amelyet még az idén szeretnének a kormány elé terjeszteni. Az EU-ban mintegy tízmillió embert foglalkoztatnak távmunka keretében, ebből mintegy 4,5 milliót alkalmazotti munkaviszonyban. Magyarországon je­lenleg nulla és egy százalék közötti azok aránya, akik ebben a munkakörben dol­goznak, szemben az uniós 8-10 száza­lékkal — emlékeztetett Kiss Péter. A táv­munka elterjedése elősegítené a fogya­tékkal élők, a hátrányos helyzetűek és az elmaradott régiókban élők munkaerő­piaci helyzetének javulását. Az együttműködés keretében még az idén elindítanak néhány kísérleti jellegű pályázatot. A munkaügyi tárca mintegy százmillió forintot fordít rájuk a Munka­erő-piaci Alapból. A tervek szerint az in­formatikai minisztérium 500 millió forin­tot költene a pályázatok finanszírozására, a rendelkezésre álló összeg nagyságát azonban jelentősen befolyásolja, hogyan végződik az In-Forrás XXI. Kht.-nál a napokban kezdődött vizsgálat.­­ A vizs­gálat lezárása után döntenek majd a kht. sorsáról, arról, hogy átveheti-e a minisz­térium a kht.-t, vagy pedig végelszámo­lást indítanak - mondta Kovács Kálmán. Kiss Melinda Feljelentés oda-vissza HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy 170 ezer forintos autójavítási számla is szerepel abban a feljelentésben, amely­nek alapján az O­rszágos Rendőr-főkapi­tányság Szervezett Bűnözés Elleni Igaz­gatósága (SZBEI) iratokat foglalt le az In-Forrás XXI. Kht. irodájában kedden - mondta Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzek ellenőrzéséért felelős politikai államtitkára. Az SZBEI sikkasz­tás alapos gyanúja miatt indította meg a nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az államtitkár szerint az In-Forrás XXI. Kht. a választásokat megelőző és az azt követő időszakban „nagy szorgalmú közpénzköltője volt az államháztartás­nak”. Érdekességként elmondta, hogy ta­láltak két olyan szerződést, amelyeket nagyjából tízmillió forintos értékben, ha­sonló témában kötöttek, és tíz nap alatt kellett elkészíteni mindkét tanulmányt. Keller László megemlítette: a kht. eddigi működését a rendőrséggel egy időben a közpénzügyi államtitkárság is vizsgálja, de már most látszik, hogy több szerződés valódisága és indokoltsága megkérdője­lezhető. A kht. tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal volt, amellyel a közhasznú szer­ződést tavaly novemberben kötötte meg a 2001 júliusában alapított cég. A cég alap­tőkéje 500 millió forint volt, illetve a vá­lasztások előtt további 600 millió forintos alaptőke-emelésről döntött az alapító. Nagy Gábor, a kht. felügyelőbizottsá­gának elnöke határozottan visszautasítot­ta az államtitkár szavait, miszerint a cég kontrollálatlanul működött volna az ala­pításától fogva. Közölte: hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a rendőrségen. Röviden Cseh adóemelés árvíz miatt Csehországban emelik az adókat, hogy az így befolyó pluszbevételekből fi­nanszírozzák az augusztus eleji árvíz utáni helyreállításokat. A kormány arra számít, hogy az adónövelésből tízmil­­liárd korona (325,7 millió dollár) ext­rabevételre tesz szert. A kormánydön­tést még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az alkoholtermékek fogyasz­tási adóját átlagosan tíz százalékkal, a cigarettáét dobozonként 2,5 koronával emeli, az áfa legalacsonyabb szintjét ötről hét százalékra tervezi növelni. (MTI) Regionális hulladéklerakó épül A közeljövőben kerül a kormány elé az országos hulladékgazdálkodási terv, és még az idén módosítják a hulladékgaz­dálkodási törvényt is - közölte Kis Zol­tán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium államtitkára a Cegléden tar­tott szakmai konferencián. Soltész Fe­renc, a ceglédi önkormányzat koordiná­lásával készülő program menedzsere szerint befejező szakaszához érkezett a Pest és Bács-Kiskun megyében 360 ezer lakost érintő regionális hulladéklerakó tervezése, a munkálatok jövőre indul­hatnak. (MTI) Odessza-Gdansk kőolaj-konzorcium Az Uktransznafta ukrán kőolajszállító részvénytársaság egy konzorcium tervét vizsgálja, amelyben helyet foglalnának a tavaly megépült Odessza-Brodi kő­­olajvezetéket, az odesszai déli termi­nált, a Plock-Gdansk vezetékszakaszt és a gdanski átrakodóállomást működ­tető vállalkozások. Az elképzelések szerint Ukrajna és Lengyelország az említett vezetékeket, a konzorcium töb­bi tagja pedig kőolajat, pénzt, illetve a Plock és Gdansk közötti vezetékszakasz megépítését vihetnék be apportként a közös vállalatba. (MTI) Olcsóbb lett az esztergomi híd Folytatás az 1. oldalról A végszámla alapján a társfinanszíro­zást a magyar fél túlteljesítette: csaknem 5,4 millió eurót költött a híd felépítésé­re. A szlovák költségvetésből a tervezett 6,65 millió eurónál kevesebb, 3,3 millió euró folyt be a közös beruházás finan­szírozására. A számla azonban még nem végleges, mindkét oldalon folynak a hídépítéshez kapcsolódó útfejlesztések - hangsúlyozza a jelentés. A hivatalosan ma nyilvánosságra ke­rülő dokumentum szerint a beruházás eredményei már most jól látszanak: a híd átadása, tehát 2001. október 11. után háromnegyed évvel a személyforgalom ötszöröse, a személygépkocsik forgalma tizenkétszerese, a buszforgalom pedig már 87-szerese volt az egy évvel koráb­binak, amikor a két város között még csupán komppal lehetett közlekedni. Az ÁSZ jelentése mindössze egy problémát talált vizsgálata során: a Má­ria Valéria híd üzemeltetését. A közös fenntartás rendjéről ugyanis még mindig nem született megállapodás a két ország között. R. R. A párkányi hídfőhöz érkező autók FOTÓ: SOPRONYI GYULA Jön az egyeurós bankó? RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szkeptikusan reagált az Európai Köz­ponti Bank Giulio Tremonti olasz gazda­sági miniszter felvetésére, miszerint az infláció lassítása érdekében célszerű lenne bevezetni az amerikai egydollá­roshoz hasonló egyeurós bankjegyet. Tremonti szerint a pénzérme bankóval való felváltása növelné a valutanem ér­tékét a fogyasztók tudatában. Az Európai Központi Bank névtelen­séget kérő hivatalnoka azt válaszolta az olasz miniszternek, hogy elképzelésének megvalósítása túlságosan sokba kerülne. Az euróbankóprés megindításának felté­tele ugyanis a frissen vert és alighogy forgalomba került érmék kivonása lenne. A papírpénznek ugyanakkor olyan tartós anyagból kell készülnie, amely legalább egy évig állja az igénybevételt. Pogár Demeter

Next