Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. OKTÓBER 1., KEDD Második forduló dönt Szerbiában Szoros eredmény született a szerb el­nökválasztás első fordulójában. A dön­tés így az október 13-i második forduló­ra maradt: a 30,19 százalékos Vojiszlav Kostunica vagy a 30,01 százalékos Miroljub Labusz lesz-e az ország első embere. Megkönnyebbülést hozott, hogy az egyébként várakozáson felül szereplő Vojiszlav Seselj nem tudott „do­bogós” helyezést elérni. A csak kisebb incidensekkel és sza­bálytalanságokkal tarkított vasárnapi voksoláson a részvételi arány csupán néhány százalékkal haladta meg az 50 százalékos érvényességi küszöböt, ami arról tanúskodik, hogy a lakosság nem ítélte sorsfordítónak az eseményt. A megkezdett, ám csak csigalassúsággal haladó reformokért aggódók mindazo­náltal úgy vélik, a nacionalista Kostu­nica elnöksége jócskán visszavetheti Szerbia felzárkózását Európához. A vá­lasztótestület e táborába tartozik a vaj­daságiak nagyobb hányada: a reformer Labusz „utcahosszal” győzött a tarto­mányban, Kostunicát itt még Seselj is megelőzte. A csetnikvajda 22,56 százalékos eredménye első pillantásra ijesztően hat, de tudni kell, hogy szavazatai jó ré­szét nem saját pártjának, hanem Szlobo­­dan Milosevicsnek köszönheti. A hábo­rús bűneiért felelősségre vont jugoszláv exelnök ugyanis arra buzdította hágai cellájából egykori pártja tagjait, hogy Seseljre adják voksukat. Tanácsát látha­tóan sokan­­ megszívlelték. A radikális vezér kihullott ugyan az esélyesek kö­zül, de könnyen eldöntheti a győztest, mert szavazóit „a nemzeti érdekeket szívén viselő” Kostunica felé fordíthat­ja. Seselj meg is hiúsíthatja az elnökvá­lasztást, ha a második forduló bojkottjá­ra szólítja támogatóit: 50 százalékon aluli részvétel esetén a szavazás érvény­telen, a választást meg kell ismételni. Ez akkor is megtörténhet, ha a válasz­tók érdektelensége miatt nem sikerül a második forduló. A két rivális jelölt most arra készül, hogy felrázza a nyilvánosságot; elképzel­hető, hogy Kostunica ezúttal elfogadja el­lenfele kihívását egy televíziós vitára. Pilcz Nándor A szerbiai elnökválasztás első for­dulója arról tanúskodik, hogy az or­­­szágban előretörőben van a szélső­­jobboldal - közölte az MTI-vel Ka­sza József, szerbiai miniszterelnök­helyettes, a VMSZ elnöke. A legna­gyobb vajdasági magyar párt elnöke szerint Seselj radikális pártvezér si­keres szereplése részben, jó barátja”, Slobodan Milosevics üzenetének tudható be, miszerint a szocialisták szavazzanak a radikális pártelnökre. Seselj és Kostunica választási sikere részint annak tudható be, hogy az emberek türelmetlenek. „A nyugati segítség csak ígéret maradt, és a de­mokratikus fordulat után nem gyor­sult fel kellő mértékben a demokra­tizálódási folyamat” - mondta. Mesic Hágában tanúskodik ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hágai Milosevics-per az első csúcs­pontjához érkezett. Zágrábból tegnap Hágába utazott Stipe Mesic horvát ál­lamfő, akit a Nemzetközi Bíróság a vád tanújaként ma fog kihallgatni. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a horvát fővá­rosban tartózkodott Geoffrey Nice, a Milosevics-per ügyésze, aki személye­sen segített a tanú felkészítésében. Mint a volt jugoszláv államelnökség tagja és soros elnöke, 1990-ben Stipe Mesic állt a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság élén. Tizenegy év után most ta­lálkozik újra szemtől szemben Szlobo­­dan Miloseviccsel, aki abban az időben a szerb tagköztársaság elnöke volt. A Hogyan döntöttük meg Jugoszláviát po­litikai emlékirataiban Mesic Milose­­vicset „arrogáns”, „önfejű” politi­kusként jellemzi. Milosevics - állítja Mesic a könyvében - kezében futottak össze a szálak, és ő irányította az akkori elnökség szerb részét és a Jugoszláv Néphadsereget Horvátország etnikailag megtisztított részeinek elfoglalásában. Mesic lesz az első nyilvános tanú a há­gai Milosevics-perben, és feltételezhe­tő, hogy a találkozás viharos lesz. A volt jugoszláv elnök nyilván megpró­bálja bebizonyítani, hogy Mesic Tudj­­man elnök közeli munkatársa volt, és mint ilyen, az „usztasabarát horvát re­zsim” vezéreinek egyike volt. Djordje Zelmanovic Kétezer euró a hazatérőknek Áprilisban bezárják a sangatte-i menekülttábort ENSZ-forrásokból fizetett segélyek­kel - személyenként kétezer euróval - igyekeznek önkéntes hazatérésre bír­ni a francia hatóságok a sangatte-i menekülttáborban élőket. A Calais szomszédságában lévő intézményt - az illegális migráció egyik forgószín­padát - legkésőbb 2003 áprilisában végleg bezárják. ___________PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL__________ November közepétől nem fogad újonnan érkezőket a híres-hírhedt sangatte-i me­nekülttábor, amelyet a legkésőbb a jövő év áprilisában végleg bezárnak. A döntést a minap jelentette be Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter brit kollégája, David Blunkett társaságában. A francia konzervatív és a brit munkáspárti politi­kus a Sangatte térségében tett közös láto­gatással is érzékeltetni akarta: a „süketek párbeszéde” után Párizs és London közös hangot talált az Európába irányuló illegá­lis migráció jelképévé vált ügyben. Sarkozy közlése értelmében a Vörös­­kereszt, majd pedig az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztossága (UNHCR) felügyele­te alatt pontos kimutatást készítenek a menekültekről, s minden rászorulónak a táborba belépést biztosító kártyát adnak ki. Ezzel párhuzamosan, s a UNHCR közreműködésével megindul a mene­kültek önkéntes hazatelepítése. A visz­­szatérésre vállalkozók ENSZ-források­­ból kétezer eurót kapnak, a kiskorúak után 500 eurós „bonusz” jár. A „tör­vényt és rendet” hirdető francia politi­kus világossá tette, hogy előbb-utóbb kitoloncolás vár azokra, akiket a UNHCR nem minősít menekültnek, s illegálisan próbálnak francia földön ma­radni. Sarkozy egyúttal kíméletlen har­cot hirdetett az embercsempészbandák­kal szemben. Szavai szerint a csendőr­ség az elmúlt hónapokban négy kiter­jedt bűnszervezetet számolt fel. A Csalagút építéséhez használt hangárt a francia hatóságok még 1999 nyarán ala­kították át ideiglenes menekülttáborrá, ahol azóta becslések szerint közel 65 ez­ren fordultak meg. Jelenleg mintegy két­ezren, többségében afgánok, kurdok, a Balkánról és a szovjet utódállamokból ér­kezett személyek élnek itt. Franciaor­szágban egyikük sem kér menedékjogot, a különböző nációkat összekötő közös cél valahogy átjutni az Eldorádónak hitt Nagy-Britanniába. A szigetországban ugyanis nincs utcai igazoltatás, s köny­­nyen el lehet merülni az etnikai gettók­ban. Ennek a gyakorlatnak akar véget vetni Blunkett, aki novemberben terjeszti elő a brit bevándorlási-idegenrendészeti eljárást alaposan megszigorító törvény­­módosításokat. A Párizs-London közötti szívélyes egyetértés segíthet lecsitítatni a két szö­vetséges között zajló, a felelősséget a má­sik nyakába varró sajtóháborút. Megfi­gyelők szerint Langatte bezárása önma­gában nem oldja az illegális migráció problémáit. Kiutat az jelenthet, ha Nagy- Britannia valóban a schengeni övezethez igazítja törvénykezését. A francia lapok ugyanakkor arról is írnak, hogy Langatte közelgő bezárásának hírére az illegális migránsok más tengerparti városokban - Cherbourgban, St.­Malóban vagy Roscoffban - próbálnak feljutni az Ang­lia felé tartó kompokra. Dési András Menekültek a sangatte-i táborban FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Schröder nem akar adót emelni __________BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL__________ Parázs vitákba torkolltak Berlinben a szocdem-zöldek koalíciós tárgyalások. Az SPD-miniszterek amiatt kaptak haj­ba, hogy miként állítsák meg a növekvő költségvetési hiányt. Hans Eichel pénz­ügyminiszter, aki az elmúlt négyéves te­vékenysége, a takarékossági program sárba tiprásának tartja a elvetődött adó­emeléseket, lemondással fenyegetőzött. Az adók növelését az SPD-vezetés két legfiatalabb tagja, Kurt Beck, Rajna­­vidék-Pfalz miniszterelnöke és Siegmar Gábriel, Alsó-Szászország kormányfője vetette fel, de emelné a dohány jövedéki adóját Ulla Schmidt egészségügyi mi­niszter asszony is, míg a zöldek az egy­re népszerűtlenebb és ellentmondásos ökoadó-növelést támogatják. Schröder kancellárt bosszantják az adóemelésről kezdett viták. Edmund Stoiber (CSU) máris a választók becsapásával vádolta a szocdemeket. Dunai Péter Bécs: utolsó felvonás? Még van remény az ENSZ és Irak megegyezésére Hatalmas érdeklődés közepette kez­dődtek meg a tárgyalások Bécsben az iraki küldöttség és az ENSZ fegyver­zetellenőrei között. A tárgyalások eredményén (vagy eredménytelensé­gén) múlhat az Irak elleni háború megindítása. A zárt ajtók mögött arról győzködik az iraki delegációt, hogy valóban minden épületet - köztük Szaddám Huszein palotáját is - nyis­sák meg a fegyverzetellenőrök előtt. ___________BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL___________ A hatalmas újságírói érdeklődés is jelez­te, hogy az ENSZ és az iraki küldöttség között tegnap Bécsben megkezdődött tár­gyalás létfontosságú, akár az Irak elleni háború múlhat rajta. A hétköznapinak mondható biztonsági intézkedések vi­szont annak tudhatóak be, hogy a két tár­gyalóküldöttségben nincs magas rangú politikus. Bár a hírekre váró vagy 300 új­ságíró nem bánja, hogy nem zaklatják rendkívüli ellenőrzésekkel, kicsit több in­formációt is elviselne: a tárgyalások szi­gorúan zárt ajtók mögött kezdődtek, és legfeljebb a ma esti zárásra várható ered­mény és tájékoztatás. Az iraki fegyvervi­szonyok ellenőrzésére indított ENSZ- misszió 1998-as kudarca, az ellenőrök visszatérése óta ez a harmadik kísérlet a megegyezésre: legutóbb júliusban Bécs­ben feneklettek meg a tárgyalások. A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (IAEA) székhelyén a tárgyaló­­asztal egyik oldalán Hans Blix és Mo­hamed el Baradei IAEA-igazgató veze­tésével az ENSZ iraki fegyverzet-el­lenőrző bizottságának 15 tagja ül, míg Irakból a Szaddám Huszein tanácsadó­jaként ismert Amir al Szadi is jelen van a Hasszan Amin tábornok, vegyi- és biológiaifegyver-szakértő által vezetett delegációban. A világszervezet a tárgyalásokat abban a meggyőződésben kezdi, hogy ellenőrei akadálytalanul beléphetnek valamennyi létesítménybe, beleértve Szaddám Huszein palotáit is - mondta Hans Blix, mielőtt becsukódott a megbeszélés hely­színén az ajtó. Az ENSZ-küldöttséghez közel álló források szerint a szervezet hosszú listát terjeszt az irakiak elé: egye­bek között tisztázandó, kapnak-e és ho­gyan vízumot, hol fognak lakni és milyen körülmények között dolgoznak majd az ellenőrök, rendelkezésükre áll-e elegen­dő helikopter, valóban megnyílik-e az összes kapu, köztük az elnöki palotáké is. Az első tárgyalások közti szünetben Hans Blix csak annyit közölt, hogy a légkör jó. Mark Gwozdecky, az IAEA szóvivője ehhez annyit fűzött hozzá, hogy mindkét küldöttség tudatában van a tárgyalások jelentőségének és meg­egyezésre törekszik. Szászi Júlia A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója és az ENSZ fegyverzet­­ellenőre (balról) az iraki delegációval fotó: reuters leonhard Joeger Puhul a német ellenállás Ha egy második, a fegyveres erőszakot engedélyező ENSZ-határozat születne, és a cél nem a bagdadi kormány megdöntése lenne, a Bundestagban bizonyára vita kez­dődne - jelezte tegnap egy interjúban a német Irak-álláspont változásának esélyeit a Bundestag szociáldemokrata parlamenti frakciójának külpolitikai felelőse, Gert Weiss­­kirchen. Hans-Uilrich Klose, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke szerint, ha bi­zonyítékok kerülnének elő a bagdadi rezsim és a nemzetközi terrorista hálózatok kö­zötti kapcsolatról, megváltozna a német álláspont. Claudia Roth, a zöldek elnöknője ezzel szemben figyelmeztette országa ENSZ-diplomatáit, semmiféle olyan határoza­tot ne szavazzanak meg, amely alapot adna egy Irak elleni fegyveres fellépésre. (D. P.) ­ Az ír szavazás Európa jövőjéről is szól - mondta Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Európa jövője forog kockán az Íror­szágban a nizzai szerződésről tartandó októberi népszavazáson - figyelmezte­tett a The Guardian című brit napilap­nak nyilatkozva Günter Verheugen. A bővítési EU-biztos szerint a referen­dum eredménye a bővítési folyamat legnagyobb akadálya lehet, és veszély­be sodorhatja a csatlakozási tárgyalá­sok ez év decemberére tervezett lezárá­sát. - Ha a nizzai EU-szerződés nem emel­kedik jogerőre, nagyon-nagyon komoly problémával nézünk szembe - hangsú­lyozta Verheugen. A bővítési biztos poli­tikailag elfogadhatatlannak nevezte a felvetést, hogy egy ír nem esetén „jogi csűrcsavarással” kerüljék meg az elutasí­tást. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a szerződés egyelőre cse­kély támogatással bír az ír közvélemény­ben. Egy dublini felmérés megkérdezett­jeinek csupán 37 százaléka támogatta, 25 százaléka pedig ellenezte a szerződést. A válaszadók 32 százaléka még nem dön­tött arról, miként szavazzon. A belga külügyi intézet kutatói sze­rint az EU nagyszabású keleti bővítése kellően távlatos terv híján elvetélt programnak ígérkezik, amely számos ponton válságba sodorhatja az uniót. Az MTI által ismertetett jelentés azt ír­ja: „Főként a bővítés igazi programja hiányzik, egy olyan dimenziójú prog­ram, mint amely annak idején elveze­tett az egységes belső piac vagy a kö­zös pénz megteremtéséhez. Ha ez utóbbit is úgy készítették volna elő, mint a bővítést, sosem lett volna eurónk.” A belga politológusok úgy értékelték: a hosszabb távú elképzelés teljesen hiányzik, és ez meg fogja bosszulni ma­gát, mert a közös mezőgazdasági politi­kának vagy a regionális felzárkóztatási alapnak hamarosan érzékelhetővé vál­nak a korlátai. A belső feszültségek akár kenyértöréshez is vezethetnek a nagy és kis tagországok, a gazdagabb és szegé­nyebb térségek között.­­ Az EU mélyre­ható átalakulásához, az új tagok felzár­kóztatásához az is kellene, hogy a mos­tani tagállamok a zsebükbe nyúljanak, éppen ellenkezőleg azzal, amit elhatá­roztak. Ezért fogunk válságba kerülni - mondta a Le Soir című belga napilapnak a jelentést szerkesztő Franklin Dehousse politológus. Írország megakaszthatja az európai vonatot A DÉR STANDARD KARIKATÚRÁJA

Next