Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. OKTÓBER 1., KEDD Második forduló dönt Szerbiában Szoros eredmény született a szerb elnökválasztás első fordulójában. A döntés így az október 13-i második fordulóra maradt: a 30,19 százalékos Vojiszlav Kostunica vagy a 30,01 százalékos Miroljub Labusz lesz-e az ország első embere. Megkönnyebbülést hozott, hogy az egyébként várakozáson felül szereplő Vojiszlav Seselj nem tudott „dobogós” helyezést elérni. A csak kisebb incidensekkel és szabálytalanságokkal tarkított vasárnapi voksoláson a részvételi arány csupán néhány százalékkal haladta meg az 50 százalékos érvényességi küszöböt, ami arról tanúskodik, hogy a lakosság nem ítélte sorsfordítónak az eseményt. A megkezdett, ám csak csigalassúsággal haladó reformokért aggódók mindazonáltal úgy vélik, a nacionalista Kostunica elnöksége jócskán visszavetheti Szerbia felzárkózását Európához. A választótestület e táborába tartozik a vajdaságiak nagyobb hányada: a reformer Labusz „utcahosszal” győzött a tartományban, Kostunicát itt még Seselj is megelőzte. A csetnikvajda 22,56 százalékos eredménye első pillantásra ijesztően hat, de tudni kell, hogy szavazatai jó részét nem saját pártjának, hanem Szlobodan Milosevicsnek köszönheti. A háborús bűneiért felelősségre vont jugoszláv exelnök ugyanis arra buzdította hágai cellájából egykori pártja tagjait, hogy Seseljre adják voksukat. Tanácsát láthatóan sokan megszívlelték. A radikális vezér kihullott ugyan az esélyesek közül, de könnyen eldöntheti a győztest, mert szavazóit „a nemzeti érdekeket szívén viselő” Kostunica felé fordíthatja. Seselj meg is hiúsíthatja az elnökválasztást, ha a második forduló bojkottjára szólítja támogatóit: 50 százalékon aluli részvétel esetén a szavazás érvénytelen, a választást meg kell ismételni. Ez akkor is megtörténhet, ha a választók érdektelensége miatt nem sikerül a második forduló. A két rivális jelölt most arra készül, hogy felrázza a nyilvánosságot; elképzelhető, hogy Kostunica ezúttal elfogadja ellenfele kihívását egy televíziós vitára. Pilcz Nándor A szerbiai elnökválasztás első fordulója arról tanúskodik, hogy az országban előretörőben van a szélsőjobboldal - közölte az MTI-vel Kasza József, szerbiai miniszterelnökhelyettes, a VMSZ elnöke. A legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke szerint Seselj radikális pártvezér sikeres szereplése részben, jó barátja”, Slobodan Milosevics üzenetének tudható be, miszerint a szocialisták szavazzanak a radikális pártelnökre. Seselj és Kostunica választási sikere részint annak tudható be, hogy az emberek türelmetlenek. „A nyugati segítség csak ígéret maradt, és a demokratikus fordulat után nem gyorsult fel kellő mértékben a demokratizálódási folyamat” - mondta. Mesic Hágában tanúskodik ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hágai Milosevics-per az első csúcspontjához érkezett. Zágrábból tegnap Hágába utazott Stipe Mesic horvát államfő, akit a Nemzetközi Bíróság a vád tanújaként ma fog kihallgatni. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a horvát fővárosban tartózkodott Geoffrey Nice, a Milosevics-per ügyésze, aki személyesen segített a tanú felkészítésében. Mint a volt jugoszláv államelnökség tagja és soros elnöke, 1990-ben Stipe Mesic állt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság élén. Tizenegy év után most találkozik újra szemtől szemben Szlobodan Miloseviccsel, aki abban az időben a szerb tagköztársaság elnöke volt. A Hogyan döntöttük meg Jugoszláviát politikai emlékirataiban Mesic Milosevicset „arrogáns”, „önfejű” politikusként jellemzi. Milosevics - állítja Mesic a könyvében - kezében futottak össze a szálak, és ő irányította az akkori elnökség szerb részét és a Jugoszláv Néphadsereget Horvátország etnikailag megtisztított részeinek elfoglalásában. Mesic lesz az első nyilvános tanú a hágai Milosevics-perben, és feltételezhető, hogy a találkozás viharos lesz. A volt jugoszláv elnök nyilván megpróbálja bebizonyítani, hogy Mesic Tudjman elnök közeli munkatársa volt, és mint ilyen, az „usztasabarát horvát rezsim” vezéreinek egyike volt. Djordje Zelmanovic Kétezer euró a hazatérőknek Áprilisban bezárják a sangatte-i menekülttábort ENSZ-forrásokból fizetett segélyekkel - személyenként kétezer euróval - igyekeznek önkéntes hazatérésre bírni a francia hatóságok a sangatte-i menekülttáborban élőket. A Calais szomszédságában lévő intézményt - az illegális migráció egyik forgószínpadát - legkésőbb 2003 áprilisában végleg bezárják. ___________PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL__________ November közepétől nem fogad újonnan érkezőket a híres-hírhedt sangatte-i menekülttábor, amelyet a legkésőbb a jövő év áprilisában végleg bezárnak. A döntést a minap jelentette be Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter brit kollégája, David Blunkett társaságában. A francia konzervatív és a brit munkáspárti politikus a Sangatte térségében tett közös látogatással is érzékeltetni akarta: a „süketek párbeszéde” után Párizs és London közös hangot talált az Európába irányuló illegális migráció jelképévé vált ügyben. Sarkozy közlése értelmében a Vöröskereszt, majd pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felügyelete alatt pontos kimutatást készítenek a menekültekről, s minden rászorulónak a táborba belépést biztosító kártyát adnak ki. Ezzel párhuzamosan, s a UNHCR közreműködésével megindul a menekültek önkéntes hazatelepítése. A viszszatérésre vállalkozók ENSZ-forrásokból kétezer eurót kapnak, a kiskorúak után 500 eurós „bonusz” jár. A „törvényt és rendet” hirdető francia politikus világossá tette, hogy előbb-utóbb kitoloncolás vár azokra, akiket a UNHCR nem minősít menekültnek, s illegálisan próbálnak francia földön maradni. Sarkozy egyúttal kíméletlen harcot hirdetett az embercsempészbandákkal szemben. Szavai szerint a csendőrség az elmúlt hónapokban négy kiterjedt bűnszervezetet számolt fel. A Csalagút építéséhez használt hangárt a francia hatóságok még 1999 nyarán alakították át ideiglenes menekülttáborrá, ahol azóta becslések szerint közel 65 ezren fordultak meg. Jelenleg mintegy kétezren, többségében afgánok, kurdok, a Balkánról és a szovjet utódállamokból érkezett személyek élnek itt. Franciaországban egyikük sem kér menedékjogot, a különböző nációkat összekötő közös cél valahogy átjutni az Eldorádónak hitt Nagy-Britanniába. A szigetországban ugyanis nincs utcai igazoltatás, s könynyen el lehet merülni az etnikai gettókban. Ennek a gyakorlatnak akar véget vetni Blunkett, aki novemberben terjeszti elő a brit bevándorlási-idegenrendészeti eljárást alaposan megszigorító törvénymódosításokat. A Párizs-London közötti szívélyes egyetértés segíthet lecsitítatni a két szövetséges között zajló, a felelősséget a másik nyakába varró sajtóháborút. Megfigyelők szerint Langatte bezárása önmagában nem oldja az illegális migráció problémáit. Kiutat az jelenthet, ha Nagy- Britannia valóban a schengeni övezethez igazítja törvénykezését. A francia lapok ugyanakkor arról is írnak, hogy Langatte közelgő bezárásának hírére az illegális migránsok más tengerparti városokban - Cherbourgban, St.Malóban vagy Roscoffban - próbálnak feljutni az Anglia felé tartó kompokra. Dési András Menekültek a sangatte-i táborban FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Schröder nem akar adót emelni __________BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL__________ Parázs vitákba torkolltak Berlinben a szocdem-zöldek koalíciós tárgyalások. Az SPD-miniszterek amiatt kaptak hajba, hogy miként állítsák meg a növekvő költségvetési hiányt. Hans Eichel pénzügyminiszter, aki az elmúlt négyéves tevékenysége, a takarékossági program sárba tiprásának tartja a elvetődött adóemeléseket, lemondással fenyegetőzött. Az adók növelését az SPD-vezetés két legfiatalabb tagja, Kurt Beck, Rajnavidék-Pfalz miniszterelnöke és Siegmar Gábriel, Alsó-Szászország kormányfője vetette fel, de emelné a dohány jövedéki adóját Ulla Schmidt egészségügyi miniszter asszony is, míg a zöldek az egyre népszerűtlenebb és ellentmondásos ökoadó-növelést támogatják. Schröder kancellárt bosszantják az adóemelésről kezdett viták. Edmund Stoiber (CSU) máris a választók becsapásával vádolta a szocdemeket. Dunai Péter Bécs: utolsó felvonás? Még van remény az ENSZ és Irak megegyezésére Hatalmas érdeklődés közepette kezdődtek meg a tárgyalások Bécsben az iraki küldöttség és az ENSZ fegyverzetellenőrei között. A tárgyalások eredményén (vagy eredménytelenségén) múlhat az Irak elleni háború megindítása. A zárt ajtók mögött arról győzködik az iraki delegációt, hogy valóban minden épületet - köztük Szaddám Huszein palotáját is - nyissák meg a fegyverzetellenőrök előtt. ___________BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL___________ A hatalmas újságírói érdeklődés is jelezte, hogy az ENSZ és az iraki küldöttség között tegnap Bécsben megkezdődött tárgyalás létfontosságú, akár az Irak elleni háború múlhat rajta. A hétköznapinak mondható biztonsági intézkedések viszont annak tudhatóak be, hogy a két tárgyalóküldöttségben nincs magas rangú politikus. Bár a hírekre váró vagy 300 újságíró nem bánja, hogy nem zaklatják rendkívüli ellenőrzésekkel, kicsit több információt is elviselne: a tárgyalások szigorúan zárt ajtók mögött kezdődtek, és legfeljebb a ma esti zárásra várható eredmény és tájékoztatás. Az iraki fegyverviszonyok ellenőrzésére indított ENSZ- misszió 1998-as kudarca, az ellenőrök visszatérése óta ez a harmadik kísérlet a megegyezésre: legutóbb júliusban Bécsben feneklettek meg a tárgyalások. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) székhelyén a tárgyalóasztal egyik oldalán Hans Blix és Mohamed el Baradei IAEA-igazgató vezetésével az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző bizottságának 15 tagja ül, míg Irakból a Szaddám Huszein tanácsadójaként ismert Amir al Szadi is jelen van a Hasszan Amin tábornok, vegyi- és biológiaifegyver-szakértő által vezetett delegációban. A világszervezet a tárgyalásokat abban a meggyőződésben kezdi, hogy ellenőrei akadálytalanul beléphetnek valamennyi létesítménybe, beleértve Szaddám Huszein palotáit is - mondta Hans Blix, mielőtt becsukódott a megbeszélés helyszínén az ajtó. Az ENSZ-küldöttséghez közel álló források szerint a szervezet hosszú listát terjeszt az irakiak elé: egyebek között tisztázandó, kapnak-e és hogyan vízumot, hol fognak lakni és milyen körülmények között dolgoznak majd az ellenőrök, rendelkezésükre áll-e elegendő helikopter, valóban megnyílik-e az összes kapu, köztük az elnöki palotáké is. Az első tárgyalások közti szünetben Hans Blix csak annyit közölt, hogy a légkör jó. Mark Gwozdecky, az IAEA szóvivője ehhez annyit fűzött hozzá, hogy mindkét küldöttség tudatában van a tárgyalások jelentőségének és megegyezésre törekszik. Szászi Júlia A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója és az ENSZ fegyverzetellenőre (balról) az iraki delegációval fotó: reuters leonhard Joeger Puhul a német ellenállás Ha egy második, a fegyveres erőszakot engedélyező ENSZ-határozat születne, és a cél nem a bagdadi kormány megdöntése lenne, a Bundestagban bizonyára vita kezdődne - jelezte tegnap egy interjúban a német Irak-álláspont változásának esélyeit a Bundestag szociáldemokrata parlamenti frakciójának külpolitikai felelőse, Gert Weisskirchen. Hans-Uilrich Klose, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke szerint, ha bizonyítékok kerülnének elő a bagdadi rezsim és a nemzetközi terrorista hálózatok közötti kapcsolatról, megváltozna a német álláspont. Claudia Roth, a zöldek elnöknője ezzel szemben figyelmeztette országa ENSZ-diplomatáit, semmiféle olyan határozatot ne szavazzanak meg, amely alapot adna egy Irak elleni fegyveres fellépésre. (D. P.) Az ír szavazás Európa jövőjéről is szól - mondta Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Európa jövője forog kockán az Írországban a nizzai szerződésről tartandó októberi népszavazáson - figyelmeztetett a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva Günter Verheugen. A bővítési EU-biztos szerint a referendum eredménye a bővítési folyamat legnagyobb akadálya lehet, és veszélybe sodorhatja a csatlakozási tárgyalások ez év decemberére tervezett lezárását. - Ha a nizzai EU-szerződés nem emelkedik jogerőre, nagyon-nagyon komoly problémával nézünk szembe - hangsúlyozta Verheugen. A bővítési biztos politikailag elfogadhatatlannak nevezte a felvetést, hogy egy ír nem esetén „jogi csűrcsavarással” kerüljék meg az elutasítást. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a szerződés egyelőre csekély támogatással bír az ír közvéleményben. Egy dublini felmérés megkérdezettjeinek csupán 37 százaléka támogatta, 25 százaléka pedig ellenezte a szerződést. A válaszadók 32 százaléka még nem döntött arról, miként szavazzon. A belga külügyi intézet kutatói szerint az EU nagyszabású keleti bővítése kellően távlatos terv híján elvetélt programnak ígérkezik, amely számos ponton válságba sodorhatja az uniót. Az MTI által ismertetett jelentés azt írja: „Főként a bővítés igazi programja hiányzik, egy olyan dimenziójú program, mint amely annak idején elvezetett az egységes belső piac vagy a közös pénz megteremtéséhez. Ha ez utóbbit is úgy készítették volna elő, mint a bővítést, sosem lett volna eurónk.” A belga politológusok úgy értékelték: a hosszabb távú elképzelés teljesen hiányzik, és ez meg fogja bosszulni magát, mert a közös mezőgazdasági politikának vagy a regionális felzárkóztatási alapnak hamarosan érzékelhetővé válnak a korlátai. A belső feszültségek akár kenyértöréshez is vezethetnek a nagy és kis tagországok, a gazdagabb és szegényebb térségek között. Az EU mélyreható átalakulásához, az új tagok felzárkóztatásához az is kellene, hogy a mostani tagállamok a zsebükbe nyúljanak, éppen ellenkezőleg azzal, amit elhatároztak. Ezért fogunk válságba kerülni - mondta a Le Soir című belga napilapnak a jelentést szerkesztő Franklin Dehousse politológus. Írország megakaszthatja az európai vonatot A DÉR STANDARD KARIKATÚRÁJA