Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-24 / 248. szám

Vezetőváltás a Vasárnapi Újságnál A kampánycsend megsértése miatt felfüggesztették beosztásából a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának felelős szerkesztőjét. Haeffler András megbízatását nem hosszabbítja meg a rádió. A szavazás hétvégéjén a választók befolyásolását tiltó törvényi rendelkezésmegszegését az OVB állapította meg. A névűsorban elhangzott Wittner Mária beszéde, amely az OVB szerint aktuális politikai utalásokat is hordozott. A döntés után Perjés Klára, a Kossuth főszerkesztője belső vizsgálatot rendelt el, majd ennek lezárása után írásbeli figyelmeztetésben részesítette Haefflert, és a felfüggesztette a megbízatását. A kampánycsend megsértését kimondó határozat ellen a rádió nem fellebbezett. A műsorral szemben számos panasz érkezett az országgyűlési választások ■Héjén is a kampánycsend megsértése miatt. Ezeket az OVB elutasította, egyek között azért, mert például elhangzott egy párt neve, de az Trianonnal és nem a választásokkal volt összefüggésben. A A közrádió hét végi magazinját ugyankkor a médiahatóság szélsőséges kijelintések és a kiegyensúlyozatlan, elfogultájékoztatás miatt több esetben elmaraszalta. Legutóbb egy átfogó vizsgálat állapította meg a Vasárnapi Újságról, hogy a médiatörvényt sérti a műsor. Ennek megárgyalását azonban a kuratórium többsége nem vette napirendre, mert a rádió akkor bíróságon támadta meg az Országos R Rádió és Televízió Testület határozatát. H. H. Z. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK Új szakképesítési lehetőség pedagógusoknak ehetőséget kíván adni a pedagógusoknak a tárca 2003 szeptemberétől arra hogy állami támogatással szerezhessenek szakképesítést - mondta lapunknak Magyar Bálint miniszter, így a pedagógusok diplomájukat egy ahhoz kapcsolódó másik szakkal bővíthetnék. A miniiszter hozzátette: támogatni kívánják azokat a pedagógusokat is, akik nyelvtanáriagy informatikai szakot szeretnének elvségezni - ma hiány van az ilyen képesítésű oktatókból. A támogatás nem alanyi jogon járna - a hiányt szeretnék pótolni,elletve a legjobbakat támogatni. Hozzátette: 2003 kísérleti év lenne, kezdetben már száz oktató képzését támogatnák. Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) főtitkára szerint az Elképzelés segítené az oktatók elhelyezkedési lehetőségeit. Gondot okoz, hogy számos oktató egyszakosként kerül ki az eggyetemekről, főiskolákról, ők pedig i csak nehezen tudnak elhelyezkedni. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője úgy vélte: egy kisebb településen mások a gondok, mint a városokban. A PDSZ tapasztalatai szerint például van olyan település, ahol tanítókból van kisíny, de előfordul olyan is, ahol matematikatanár nincs elegendő. Kerpen Gábor szerint emellett a pedagógusokat érdekeltté is kellene tenni a továbbképzésben. Varga Dóra Több támogatásra volna szükség A TÖOSZ kifogásolja az önkormányzatoknak szánt pénzt Az önkormányzatok az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján jövőre sem lesznek kedvezőbb helyzetben, mint eddig - véli a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte a belügyminiszter által ismertetett számok arra utalnak, hogy az intézmények működtetésére még az eddigieknél is kevesebb juthat. A főtitkár kiemelte: a kormány megfeledkezett arról, hogy az önkormányzati szférának többletforrásokat helyezett kilátásba. A helyhatóságok jövőre mindenképpen igényt tartanak a köztisztviselői és közalkalmazotti illetmények idei emelése, valamint a jövő évi bérfejlesztés miatti többletkiadások ellentételezésére - jelentette ki lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Lamperth Mónika belügyminiszter ugyanakkor a közelmúltban az önkormányzatok állami támogatásának mindössze harmincszázalékos növekedését helyezte kilátásba, ami az idei 870 milliárd forinthoz képest 260 milliárdos növekedést jelentene. Zongor szerint ez az összeg maradéktalanul fedezi ugyan az idei béremelések áthúzódó hatását - amit 230 milliárdra becsülnek -, viszont nem nyújt fedezetet a 2003-as illetményemelésekre, hiszen a többletből több mint negyvenmilliárd inflációs veszteség. Emellett a főtitkár szerint ez az összeg nem biztosít forrásokat ahhoz, hogy a köztisztviselők tavaly megkezdett illetményreformjának második ütemét is megvalósítsák. Az érdekképviselet el kívánja érni, hogy hosszú évek után végre úgy növekedjenek a normatív támogatások, hogy fedezzék a pénzromlás miatt emelkedő dologi költségeket. Most viszont úgy tűnik, hogy erre az önkormányzati szférában 2003-ban sem számíthatnak — hangsúlyozta a főtitkár. A kormány korábban arra is ígéretet tett, hogy most egy összegben kifizeti az önkormányzatoknak az előző ciklusban az infláció alultervezéséből fakadó veszteségeit, és erre a célra ötvenmilliárd forintot helyezett kilátásba. Ugyancsak elhangzott: fejlesztésekre további ötvenmilliárdot biztosítanak. Zongor sajnálattal vette tudomásul, hogy ez utóbbi két összegről sincs már szó, pedig a fejlesztési támogatás fedezetet nyújthatna a kistérségi fejlesztési alapok feltöltésére, mert az erre szánt pénz rendkívül kevés. A jövő évi költségvetési elképzelésekről a helyhatóságok érdekképviseleteivel mind ez ideig a kormány nem egyeztetett, a nyilvánosságra hozott adatok azonban Zongor szerint máris arra utalnak, hogy a települések helyzete jövőre sem javul. Kétségtelen, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának ötről tíz százalékra emelése, valamint a gépjárműadó teljes összegének átengedése egyes önkormányzatokat kedvezően érint, ott viszont, ahol kevesebb az szja, és a lakosság jelentős része autóval sem rendelkezik - elsősorban a hátrányos helyzetű régiók, illetőleg a kistelepülések sorolhatók ide -, az intézkedésnek nem lesz érdemi hatása. Ezért a főtitkár úgy véli, mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy ez utóbbi települések számára milyen kiegyenlítő támogatásokat nyújthatnak. Lencsés Károly Lamperth Mónika Zongor Gábor Januártól gyógyszeráremelés A kormány kedden úgy döntött: januárban a tb által támogatott mintegy 3400 orvosság ára átlagosan 3,2 százalékkal drágul. Az áremelés hatásának ellensúlyozására a kormány 25 milliárd forintnyi terhet átvállal a betegektől. Így nem kell majd térítési díjat fizetni a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására használatos gyógyszerek egy részéért. Szintén a jövő évtől nyolc súlyos, zömében daganatos betegség kezelésében terápiás áttörést jelentő készítményhez - köztük a fehérvérűség kezelésére tavaly piacra került orvossághoz - társadalombiztosítási támogatással juthatnak a betegek. Jelentősen bővül a közgyógyellátás keretében hozzáférhető orvosságok köre is. Most mintegy 650 patikaszert rendelhetnek az orvosok ilyen jogcímen a szociálisan rászorulóknak. Úgy tudjuk, a lista bővítését az egészségbiztosító szeretné öszszekötni az úgynevezett elektronikus pénztárca bevezetésével. A közgyógyellátottak az önkormányzatokon keresztül bankkártyához hasonló elektronikus pénztárcát kapnának, és ezekkel válthatnák ki gyógyszereiket. Egyelőre nem válnak ingyenessé a csontritkulásra ható szerek. Ezzel kapcsolatban kedden arról döntöttek, hogy a szakminiszter szakértők segítségével vizsgálja meg az e körbe tartozó orvosságok kiemelt támogatásának lehetőségét. Több évre ütemezte a kormány az évek óta támogatásra váró, mintegy 680 készítmény befogadását is. A tervek szerint a szerek közül azok kerülhetnek leghamarabb támogatással a patikákba, amelyek gyártói hajlandók olyan megállapodást kötni, amely szerint a biztosító egy előre meghatározott mennyiséget megvesz, de az e fölött értékesített készítmények után járó támogatást vissza kell fizetni. A következő hónapban mintegy nyolcvan olyan új, szabadalmi oltalmi védettségét vesztett készítmény kerül a patikákba, amely néhány százalékkal olcsóbb, mint az eddig kapható azonos hatású gyógyszer. A termékek között egyebek mellett szív- és érrendszerre ható, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító készítmények is vannak. A kormány döntött arról: nem növelik a patikai árrést, de egymilliárd forintot juttatnak a vénykezelési díjak differenciált emelésével a kisforgalmú patikáknak. Danó Anna Btk.: liberalizáció két tételben A kormány megtárgyalta a büntetőjogszabályok módosításáról szóló előterjesztést, amely szerint a bírák az ítélkezésben viszszakapnák teljes önállóságukat, míg a drogfogyasztóknak ismét lehetőséget biztosítanak a büntetés elkerülésére. Ha a tervezetet a parlament elfogadja, módosul a terrortámadásokkal kapcsolatos szabályozás, mert a jelenleg hatályos Btk. az öngyilkos akciók esetében - ha azokhoz nem társul követelés - nem teszi lehetővé terrorcselekmény megállapítását. A kormány két ponton is az 1999 előtti szabályozáshoz tér vissza. Az Orbán-kabinet által meghirdetett szigorúbb büntetőpolitika jegyében a Btk. módosításával a bírák számára előírták, hogy az ítéletek kiszabásakor a büntetési tételek középmértékéből kell kiindulni. Ennek indoka az volt, hogy a bűnözés visszaszorításának elsősorban a szigor a hatékony eszköze. Ezt azonban a gyakorlat nem bizonyította: a bűncselekmények száma - az 1999-es átmeneti visszaesést követően - tovább nőtt. A szocialista-liberális kabinet ugyancsak kilátásba helyezte, hogy a kábítószer-fogyasztás büntetőjogi megítélésében is viszszatér a korábbi gyakorlathoz. Az 1999-től hatályos szabályozás a drogosok esetében ugyanis jelentősen szűkítette az elterelés lehetőségét: a büntetéstől csak abban az esetben tekinthettek el, ha a gyanúsított az ítélet kiszabása előtt legalább hat hónapig a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben részesült. Ebben az időszakban nőtt a kábítószer-bűncselekmények száma, de végrehajtható szabadságvesztésre csak kevés fogyasztót ítéltek, viszont a korábbinál kevesebben kértek orvosi segítséget. A mostani módosítás után az elterelésnek nem feltétele az orvosilag igazolt függőség; az a fogyasztó is mentesülhet a büntetés alól, aki a betegség megelőzését célzó kezelésnek veti alá magát. Enyhébb elbírálásra számíthat az is, aki másnak csekély mennyiségben és csak saját fogyasztásra szánt drogot ad át. L.K. Tizenötmilliárd az elmaradt szerződéskötésért? Tizenötmilliárd forintos kártérítési perrel nézhet szembe a Honvédelmi Minisztérium. A tárca ugyanis eredményt hirdetett áprilisban a katonai URH-rádiókra kiírt tenderben, a győztes norvég céggel viszont azóta sem kötötték meg a szerződést. Az ügyet közelmúltbeli látogatásán a norvég király is szóvá tette. A védelmi tárca a tenderen vesztes cégek által indított perrel indokolja az aláírás elmaradását. Április 2-án hirdetett végeredményt a katonai URH-rádiók beszerzésére kiírt pályázaton a Honvédelmi Minisztérium. A mintegy 40 milliárd forintos szállításra vonatkozó szerződést azonban azóta sem írta alá a tárca új vezetése a győztes norvég Kongsberggel. A cég Magyarországon tartózkodó értékesítési vezetője, Viggo Westbye lapunknak elmondta: mindeddig semmilyen értesítést nem kaptak a védelmi tárcától arról, hogy miért késik a szerződés életbeléptetése. A Közbeszerzési Döntőbizottság már több alkalommal foglalkozott a tenderrel. Előbb két vesztesnek nyilvánított cég támadta meg a végeredményt, jogorvoslati kérelmüket azonban részben elkésettnek, részben kellőképpen nem megalapozottnak nyilvánította a bizottság. Ezután elkészült ugyan a szerződés végleges szövege, de a védelmi tárca beszerzési hivatalának vezetője már nem írta azt alá a kormányváltásra és az új MSZP-s miniszter hivatalba lépésére hivatkozva. Juhász Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter még ellenzéki képviselőként felemelte a szavát a néhány nappal a választások első fordulója előtt kihirdetett végeredmény miatt, hivatalba lépése után pedig jogászokkal vizsgáltatta meg a szerződés tervezetét. Júniusban kijelentette, ha a honvédség feladatainak áttekintése során az derül ki, hogy valamilyen más technikai eszközre nagyobb szükség van, akkor elállnak a beszerzéstől. Ebben az esetben akár anyagi áldozatokat is vállalnak - mondta a miniszter. A tárca az esetleges visszalépés árát 60 millió forintra becsülte. Viggo Westbye szerint 15 milliárd forintos kártérítési igénnyel lépnek fel, ha a tárca erre kényszeríti őket. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság már a nyáron kimondta: a törvény szerint a minisztériumnak május 15-én szerződést kellett volna kötnie. Arra a kérdésre, hogy meddig tart a türelmük, Westbye nem mondott konkrét dátumot. „Nekünk az az érdekünk, hogy kössük meg a szerződést, amely a magyar gazdaságnak is jó. A rádiók árának 180 százalékára vállaltunk ugyanis gazdasági ellentételezést, és munkahelyeket is teremtünk azáltal, hogy a Videoton szerelné össze a készülékeket. Ezért is érthetetlen a késlekedés” - vélte a Kongsberg illetékese. „A rádiótenderre a budapesti üzleti ebéden a norvég király is kitért” - tette hozzá Westbye. Közölte: arra is nyitottak, hogy a megállapodás több pontját újratárgyalják, miként azt a védelmi tárca a Gripen-szerződéssel is tette. De senki nem kereste őket eddig. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter megütközéssel vette tudomásul, hogy a norvég nagykövettel kötött megállapodása ellenére a Kongsberg a nyilvánossághoz fordult a tender ügyében - nyilatkozta lapunknak Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója. Az elhalasztott szerződéskötést most azzal indokolta, hogy a végeredményt a Közbeszerzési Döntőbizottság után bíróságon támadták meg a versenytársak. A per lezárását megvárja a miniszter, ha a bíróság ugyanis módosítaná a végeredményt, az a már megkötött szerződés esetén súlyos károkat okozhatna. A főigazgató egyébként műszaki okokkal is magyarázza az aláírás elmaradását. Azt mondta: az előző kormány kapkodása miatt csak URH-rádiókra írta ki a tendert, miközben a honvédségnek rövidhullámon és ultrarövidhullámon egyaránt üzemképes eszközökre van szüksége, vagy legalábbis olyan cégre, amelynek termékei között mindkettő megtalálható. Ezeket a feltételeket a Kongsberg nem tudja teljesíteni. Haszán Zoltán Juhász Ferenc Röviden Inkasszó az Ezüsthajóval szemben A kulturális tárca kedden inkasszót nyújtott be, azaz érvényesíti azt a jogát, hogy a Káli Csaba rendezte Bánk bán operafilm elkészítéséből származó tartozás összegét leemelje a gyártó cég bankszámlájáról - tájékoztatta lapunkat Lugosi Viktória sajtófőnök. A minisztérium ugyanis 213 millió forintnyi gyártási költségről nem fogadta el az Ezüsthajó Kft. számláit. A tárca szerint a film készítői több költséget kétszer is elszámoltak, néhány kelléket pedig ötször-hétszer drágábban vettek meg. (Munkatársunktól• Díjak az informatikáért Az informatikai és hírközlési miniszter az informatikában végzett kimagaslóan értékes szakmai munka elismeréséül A Magyar Informatikáért néven szakmai díjat alapított. Az idén első alkalommal kiosztott kitüntetésben Dombi Gábor, az Infórum főtitkára (lapunk volt munkatársa), Gáspár Mátyás, a Teleház Szövetség elnöke, valamint dr. Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója, a BMGE információ- és tudásmenedzsment tanszékének docense, dr. Csapodi Csaba, a minisztérium EU integrációs és szabályozási főcsoport főcsoportfőnöke, dr. Gergely Tamás, a stratégiai főosztály külső munkatársa részesült. (Munkatársunktól) A Duna Charta az EU-hoz fordulna A Duna Charta szerint a magyar diplomáciának az Európai Unió közreműködését kellene kérnie a Duna vízmegosztásáról szóló bősi jogvita rendezése érdekében. A szervezet nyilatkozata szerint a Duna elterelésének tizedik évfordulóján Magyarországnak ki kellene használnia, hogy az EU az utóbbi időben fokozott aktivitást mutat környezetvédelmi ügyekben. A Duna Charta egyúttal felszólítja a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy kezdeményezze a kormánynál a Duna elterelését követően végbement természeti folyamatok tudományos igényű vizsgálatát. (H. M.) Az előzetesben is nyert A múlt héten harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték Malinák Árpád kunszentmiklósi fideszes önkormányzati képviselőt, aki ismét jelöltette magát a helyhatósági választásokon. A harmincöt éves férfi vasárnap körzetében a legtöbb szavazatot kapta, így újra bejutott a helyi képviselő-testületbe, ezenfelül ő az alpolgármesteri poszt várományosa. A képviselőt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja, mert a Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális Egyesület elnökeként visszatartotta az alternatív katonai szolgálatra bevonultaknak járó juttatásokat, akiknek cserébe nem kellett munkát végezniük, csupán aláírniuk a járandóságukat tartalmazó íveket. A nyomozás eddigi adatai szerint Malinák több mint egymillió forinthoz jutott jogosulatlanul. (Tudósítónktól) 5 ÍR APEH: tárgyalás a dolgozók jutalmáról TUDÓSÍTÓNKTÓL Nem mozdítják el posztjukról az APEH megyei igazgatóságainak vezetőit - jelentette ki Király László György, az APEH elnöke keddi, Egerben tartott tájékoztatóján. Hangsúlyozta: azért nem lát okot a személycserékre, mert valamennyi igazgatóságvezető megfelelő szakmai színvonalon tudja ellátni feladatát. Király László György beszámolt arról, hogy az úgynevezett hosszú bájtok éjszakájával kapcsolatos vizsgálatok a befejezésükhöz közelednek. Elmondta: még nem találtak bizonyítékot arra, hogy az adatállományból töröltek vagy abban megváltoztattak volna elemeket. Hozzátette: a sajtó által Fidesz-közelinek mondott gazdasági társaságokat is górcső alá vették. A vizsgálatok anyagát átadják majd az SZDSZ által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottságnak, ha az nem alakulna meg, a nyilvánosság elé tárják. Az elnök elmondta: tárgyalt a pénzügyminiszterrel arról, hogy az adóhivatal az idén is az Orbán-kormány idején bevezetett gyakorlat szerint jutalmazhassa a munkatársakat, döntés azonban még nincs az ügyben. Adataik szerint 2002-ben 8,8 milliárd forint jutalmat oszthatnának szét. Ha ennél kisebb volna az összeg, akkor differenciálnak, figyelemmel arra: ne csökkenjen azon dolgozók jövedelme, akikre hosszú távon számítanak.