Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-30 / 253. szám
Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. OKTÓBER 30., SZERDA Győrben maradni akarnak a multik A világcégek akkor fejlődhetnek, ha nem romlanak a feltételek Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben például Kínában garantált adókedvezménnyel fogadják a külföldi tőkét, s a magyar munkabérek feléért találnak dolgozókat a befektetők. Rimányiné Somogyi Szilvia, a Győr- Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint egyetlen világcég sem jelentett be leépítéseket a városban, ahol négyszázalékos a munkanélküliségi ráta, s a megyében is csak három tizedszázalékkal nagyobb ennél. Gyárbezárási szándékokról egyéb forrásból sem hallani, de a külföldi cégvezetők nem titkolják: csak a működésük eredményességét nagyban meghatározó keretfeltételek további kedvező alakulása ad garanciát a munkahelyek megőrzésére, új programok indítására. A tavaly 853 milliárd forint értékben exportáló Audi Hungária jövőjéről szólva Jürgen Lunemann, a társaság ügyvezető igazgatója lapunknak optimistán beszélt, viszont azt is hangsúlyozta: a Volkswagen konszernhez tartozó Audi belső pályázatain dől el, hogy a cég melyik üzemébe telepíti egy-egy új termék gyártását. A Győrött eddig 1,4 milliárd eurót, vagyis mintegy 350 milliárd forintot befektető Audi kedvező feltételek esetén évente akár 3-4 projektet is megpályázhat a Volkswagen belső pályázatán. Elsősorban a minőség, a szállítási pontosság, valamint a költségek döntik el, ki nyeri el a fejlesztéseket - mondta Lunemann. Eddig a győri gyár jól tudta kamatoztatni magyarországi előnyeit, így került a Kisalföldre a motorfejlesztő központ, bővült a gyártókapacitás, az idén nyáron pedig felavatták a nyolchengeres motort gyártó üzemet. Ha a feltételek nem romlanak, további projektek elnyerésére van esélyük, véli a 4700 dolgozót foglalkoztató kft. ügyvezetője. Lunemann inkább az uniós csatlakozásból adódó előnyöket sorolja. A tapasztalatok alapján idővel Magyarországon is a fogyasztás növekvő ütemű bővülése várható, ami a járműgyártók számára kedvező folyamat. Megszűnnek a vámszabad területek, amelyek fölösleges adminisztratív munkát és kiadást jelentenek a társaságnak. Egy több ezer embert foglalkoztató cég számára az sem közömbös, hogy a csatlakozó ország kormánya kénytelen az infláció csökkentésére koncentrálni, ezáltal nem engedi elszabadulni a béreket. Kiterjedt partnerkapcsolatokkal rendelkezik a Rába-parti városban a 3100 embert foglalkoztató Philips-részleg, amely nettó árbevételét tekintve a harmadik legjelentősebb magyarországi cégcsoporthoz, a Philips Magyarországhoz tartozik. Ez a társaság a közeljövőben átszervezésekre készül hazánkban, ám - amennyiben az előzetes, nem hivatalos híreknek hinni lehet - ennek nem Győr lesz a vesztese. Sziráky Karolina kommunikációs vezetőtől csak annyit sikerült megtudnunk: a jövő év végére tervezett dolgozói létszám a győri üzemben háromszázzal több a jelenleginél. Arra a kérdésünkre, miként befolyásolhatja a Philips jövőbeni terveit az uniós csatlakozás versenyfejezeti tárgyalásainak végkimenetele, a kommunikációs vezető elmondta: egyelőre várakozó állásponton vannak, de természetesen mindegyik variációra készítettek stratégiát. Erről azonban még nem beszélnek a Philipsnél. Balogh József, a város polgármestere úgy véli: a világcégek nem elsősorban az adókedvezmények miatt telepedtek le Győrött, ezért aztán kizárólag ennek megszűnése miatt nem is költöznek el innen. Más kérdés, hogy egy nagymértékű recesszió következtében egy-egy társaság fejlődése időlegesen megtorpanhat. Öt évvel ezelőtt nemzetközi ipari parkunk fél évtizedes jubileumán azt mondtam: a jövőben Győrnek nem szabad ösztönöznie újabb, nagy multinacionális társaságok betelepedését, helyettük kis- és középvállalatokra van szükség. Hozzátette: Akkoriban kikiáltottak multiellenesnek, pedig csak azt akartam elérni, hogy egy iparág recessziója miatt ne kerüljenek veszélybe a munkahelyek ezrei. Komoly megrázkódtatással járhatna, ha Győr 24 ezer ipari foglalkoztatottja mondjuk négy világcég alkalmazásában állna. Balogh József szerint hosszú távú, okos város- és foglalkoztatáspolitikával jó eséllyel megelőzhetőek a gyárbezárások, illetve kivédhetőek a világméretű recessziók foglalkoztatási hatásai. Hajba Ferenc Az Audi Hungária győri gyára további fejlődésre számít FOTÓ: BOROS JENŐ Az IBM jövőre kezdi az elbocsátásokat A szakszervezet szerint méltányos ajánlatot kaptak a dolgozók Az idén nem lesznek elbocsátások az IBM székesfehérvári gyárában, a létszámleépítés csak január elseje után kezdődik - közölte lapunkkal a tegnap kezdődött egyeztető tárgyalások első fordulója után Papp János, a Vasas Szakszervezeti Szövetség közép-dunántúli területi ügyvivője. ___________________TUDÓSÍTÓNKTÓL___________________ Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, az IBM a múlt héten bejelentette: a világpiaci kereslet csökkenése miatt bezárja számítógépes merevlemez-meghajtókat gyártó székesfehérvári gyárát, amely 3700 embert foglalkoztat. Az elbocsátások módjáról és ütemezéséről tegnap kezdtek hivatalos megbeszéléseket a szakszervezetek, az üzemi tanács és az IBM képviselői, akik a tárgyalásokra egyeztető bizottságot hoztak létre, ennek elnökévé Papp Jánost választották. Papp lapunknak kijelentette: a cég vezetői rendkívül korrekt ajánlatot tettek az elbocsátandó dolgozók lehetőség szerinti kártalanítására, ám ennek részleteiről a végleges megállapodás aláírásáig egyik fél sem kíván nyilatkozni. Ami biztos: az idén nem lesznek elbocsátások, a létszámleépítés január elseje után kezdődik. Az egyeztető bizottság elnöke annyit elmondott, hogy az IBM vezetői elfogadták: nem tesznek különbséget a gyárral szerződéses viszonyban lévő, valamint a Videotontól kölcsönzött munkások között az elbocsátásoknál kifizetendő általános járandóságokban. Az IBM kollektív szerződése alapján azonban a gyár munkásai számos külön juttatásban részesülnek majd - jegyezte meg Papp János, ám részleteket erről sem közölt. A tárgyalások ma folytatódnak. Papp szerint az IBM vezetői mindenben készek az együttműködésre, ezért lehetséges, hogy az elbocsátások lebonyolításáról szóló, várhatóan 16 pontból álló megállapodást már hétfőn aláírhatják. Valószínűleg a jövő héten készül el az a lista is, amely név, szakmai képzettség és az elbocsátás időpontja szerint sorolja fel az IBM fehérvári gyárának alkalmazottait. Papp János megjegyezte: a megállapodásban várhatóan a kormány segítségét is kérik majd annak érdekében, hogy a térségben újabb munkahelyeket hozzanak létre, és ehhez külön szakmai továbbképzéseket szervezzenek. Horváth Balázs, az IBM fehérvári gyárának kommunikációs igazgatója tudósítónk kérdésére válaszolva annyit mondott az egyeztető tárgyalásokról: a cég méltányos ajánlatot tett dolgozóinak. Hozzáfűzte: a tárgyalások várhatóan a jövő héten fejeződnek be. Ahol szűk a munkaközvetítő iroda Egykedvű arccal ballagnak az emberek a buszmegállóból az IBM fehérvári gyárának kapuja felé kedd délután. Egyikük, Menyhárt Mihály azt mondja: bent a gyárban is letargikus a hangulat. A szerelőszalagok mellett, a műhelyekben mindenki csendesen végzi munkáját, még a cigarettaszünetekben is ritka a beszélgetés. Menyhárt Mihály eredeti szakmája bútorasztalos. A székesfehérvári fiatalember 1996 őszén döntött úgy, hogy felhagy az asztal- és szekrénykészítéssel, s a jobb fizetésért az IBM-be megy dolgozni. Számításaiban nem is csalódott: minőségellenőrként pótlékokkal együtt havonta nettó 72 ezer forint körüli fizetést visz haza. Igaz, ezért folyamatos váltóműszakban kell dolgoznia, ami azt jelenti, hogy hétnapi délelőttös, hatnapi délutános és hétnapi éjszakai munka után járhat szabadnap. Menyhárt Mihály még nem járt a gyárban megnyílt munkaközvetítő irodában - csak végszükség esetén akarja felvenni a kapcsolatot a munkaügyi központtal. Előbb a saját erejéből próbál új állást találni. Szerinte a munkaközvetítő irodában kínált állások többnyire azért betöltetlenek, mert azokkal lényegesen kevesebb fizetés jár, mint amennyit például az IBM-ben meg lehet keresni. Ha valahol nincs műszakpótlék, az akár 20- 25 ezer forint mínuszt is jelenthet a havi keresetben - mondja. Erdélyi Zsuzsa sem volt még az IBM- ben megnyílt munkaközvetítő irodában: ő arra vár, hogy kiderüljön, végül is meddig tart majd a munkaviszonya a számítástechnikai cégnél. Amíg a munkaviszony tart, addig minden járulékot, támogatást megkapunk, beleértve a húszezer forint albérleti hozzájárulást is. Ezért kár lenne elsietni az állásváltoztatást - mondja Erdélyi Zsuzsa, aki debreceni, de semmi esetre sem akar visszatérni szűkebb hazájába. Azért nem, mert szavai szerint ott jóval kevesebb az esély az elhelyezkedésre. A névtelenséget kérő F. házaspár Ózdról érkezett Fehérvárra két évvel ezelőtt. Ottani lakásukat is eladták, azt mondják, végleg fehérvárivá akarnak válni. Ők az elsők között, már a múlt hét péntekén felkeresték a gyár irodaépületében megnyílt munkaközvetítőt, szerintük ugyanis egyetlen esélyt sem szabad kihasználatlanul hagyni az elhelyezkedésre. Felvették az adatainkat és azonnal két állást is kínáltak, igaz, a mostani 50-60 ezer forint közötti fizetés helyett csak 50 ezer körüli lenne a havi kereset. De azt mondták, a jövő héten valószínűleg több és jobb ajánlatot is kaphatunk, mert sorra jelentkeznek be a cégek az IBM-munkásokért - számol be az aszszony tapasztalatukról. Majd meglátjukteszi hozzá a férj. Ő már harmadszor éli át az állásvesztés megpróbáltatásait: az ózdi vasmű után ugyanis egy ottani építőipari vállalkozásnál is megszűnt már a munkahelye, mielőtt Fehérvárra jött. Olyan munkahelyet szeretnénk, ahol több műszakban, egymást váltva dolgozhatunk -jegyzi meg a feleség, aki eredeti képesítése szerint óvónő. - Így nemcsak a fizetésünk lenne több a műszakpótlék miatt, hanem mindig lenne otthon valaki a nyolc- és tízéves kisgyerekkel is. A székesfehérvári IBM-gyárban a múlt csütörtökön megnyílt munkaközvetítő irodát négy nap után máris bővíteni kell: naponta 150-200 ember szeretne tájékozódni az elhelyezkedési lehetőségekről. Zimmermann Józseftől, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától, az IBM-gyárbezárás miatt kinevezett miniszteri biztostól megtudtuk: Székesfehérváron vagy környékén pillanatnyilag 2500-3000 állást tudnak kínálni az IBM-ből kikerülő betanított munkásoknak, akik mintegy 1700-an vannak. De szakmai továbbképzésre, más szakma tanulására is lehetőség nyílik. - Mindennap új cég jelentkezik nálunk az IBM-dolgozókért - mondta a miniszteri biztos. Az ajánlatokra azonban csak az után tudnak konkrét választ adni, ha már rendelkezésükre áll a pontos lista, hogy a 3700 elbocsátandó ember közül hányan, mikor és milyen szaktudással kerülnek ki a gyárból. Ezt a listát legkésőbb a jövő hét elejére állítják össze az IBM vezetői, az érdek-képviseleti szervezetekkel közösen. Pekarek János Röviden A megszűnés szélén a Balkan Airlines A bolgár Balkan Airlines hitelezőinek zöme kedden elutasította a csődben lévő légitársaság felélesztésére kidolgozott csomagtervet, így a céget valószínűleg felszámolják. A légitársaság szóvivője szerint a végső döntés egy hónapon belül várható, de mostantól már csak a felszámolás előkészítése folyik. A Balkan jelenleg két Tu-154-essel és két Boeing 737-300-assal húsz városba repül. (MTI) Új gazdája lehet a magyar Trilaknak A francia olajcég, a TotalFinaElf eladja SigmaKalon nevű festéküzletágát, így a magyar érdekeltség, a Trilak-Haering Festékgyártó Kft. is új tulajdonoshoz kerülhet. Ha létrejön az üzlet, akkor a legnagyobb hazai festékgyár 60 százalékos tulajdonosa a Bain Capital befektetési társaság lesz. (Figyelőnet) Iroda a mobiltelefonban A Westel Mobil Iroda szolgáltatásával októbertől belföldön és külföldön a nap 24 órájában bárhonnan elérhetők a Microsoft Exchange vállalati levelező- és csoportmunkarendszer adatai. A felhasználók mobiltelefonjukon keresztül megnézhetik az e-mailjüket, a naptárt, a névjegyalbumot vagy a címlistát. SMS- ben igény szerint értesítést küld a rendszer a változásokról. (Sz. B.) EU-konform disznó nem ehet moslékot Folytatás az 1. oldalról Székely Bertalan, az agrártárca főosztályvezetője munkatársunknak azt is elmondta, hogy a mindennapos szóhasználatban a sertéstartással kapcsolatban helytelenül keveredik a moslék és az ételmaradék fogalma. Természetesen semmi sem tiltja, hogy az állattartók továbbra is nedves abraktakarmánnyal - vagyis moslékkal - etessék az állatokat, mindössze arról van szó, hogy ételmaradék nem kerülhet az etetőkbe. Fodor István, az állami hulladékfeldolgozó és -ártalmatlanító cég vezérigazgatója információi szerint a mintegy nyolcezer közkonyhában évente százezer tonna ételmaradék képződik, ehhez azonban még hozzájön negyvenezer vendéglátóipari cég efféle hulladéka. Ha a számok igazak, akkor az ATEV-nek több mint ötven százalékkal kellene növelnie ártalmatlanító kapacitását. Az ATEV vezetője ezzel együtt minden gyáregységnek azt az utasítást adta, hogy a legkisebb menynyiségben is vegye át a felajánlott és beszállított ételmaradékot. Az ártalmatlanítás a gyakorlatban komposztálást jelent, amelynek díja kilogrammonként 29 forint. E szolgáltatásra jelenleg három ATEV-telep van felkészülve: a győri, a hódmezővásárhelyi és a solti. Magyarországon az étkeztetési cégeknek nem költséget, hanem bevételt jelent az ételmaradék, mivel azt általában egy kisebb összegért sertéstartók szállítják el. Előfordul a természetbeni fizetés is - ami szintén szabálytalan -, amikor a takarmánykiegészítésért cserébe egy-két hízóval fizet a gazda. Az európai gyakorlat ettől gyökeresen eltér. Tőlünk nyugatra az éttermek konyháiban úgynevezett „konyhamalacok” működnek, amelyekkel ledarálják az ételmaradékot. A hulladék folyékony része a csatornába, szilárd része pedig a szemétbe kerül. Persze azért a Lajtán túl is előfordul, hogy az étterem vagy a szálloda üzemeltetője a disznókkal eteti fel a maradékot. A lapunk által megkeresett vendéglátó-ipari vállalkozások és azok érdekképviseletei munkatársunktól értesültek a szeptember eleje óta érvényben lévő új szabályról. - Ha a vendéglőknek kötelezően előírják, hogy az ételmaradékot saját költségükre ártalmatlanítsák, akkor az nem egyéb rossz viccnél - reagált a hírre Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Az új szabályozás újabb terhet jelent az amúgy sem túl rózsás helyzetben lévő vendéglősök számára, akik, ha minden szabályt betartanának, az MVI számításai szerint száz forint bevételen 7-8 forint veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni. -A hazai szállodák sem tudnak arról, hogy ezentúl másképpen kell kezelniük az ételmaradékot - tudtuk meg Wolf Pétertől, a Magyar Szállodaszövetség elnökétől. A hotelek eddig a hazai gyakorlatnak megfelelően sertéstartóknak adták a konyhai maradékot, akik még fizettek is érte. Tamás Gábor-Mihálovits András