Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-30 / 253. szám

Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2002. OKTÓBER 30., SZERDA Győrben maradni akarnak a multik A világcégek akkor fejlődhetnek, ha nem romlanak a feltételek Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben például Kínában garan­tált adókedvezménnyel fogadják a külföl­di tőkét, s a magyar munkabérek feléért találnak dolgozókat a befektetők. Rimányiné Somogyi Szilvia, a Győr- Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója szerint egyetlen világcég sem jelentett be leépítéseket a városban, ahol négyszázalékos a munkanélküliségi ráta, s a megyében is csak három tized­százalékkal nagyobb ennél. Gyárbezárási szándékokról egyéb forrásból sem halla­ni, de a külföldi cégvezetők nem titkol­ják: csak a működésük eredményességét nagyban meghatározó keretfeltételek to­vábbi kedvező alakulása ad garanciát a munkahelyek megőrzésére, új progra­mok indítására. A tavaly 853 milliárd forint értékben exportáló Audi Hungária jövőjéről szólva Jürgen Lunemann, a társaság ügyvezető igazgatója lapunknak optimistán beszélt, viszont azt is hangsúlyozta: a Volkswa­gen konszernhez tartozó Audi belső pá­lyázatain dől el, hogy a cég melyik üze­mébe telepíti egy-egy új termék gyártá­sát. A Győrött eddig 1,4 milliárd eurót, vagyis mintegy 350 milliárd forintot be­fektető Audi kedvező feltételek esetén évente akár 3-4 projektet is megpályázhat a Volkswagen belső pályázatán.­­ Elsősorban a minőség, a szállítási pontosság, valamint a költségek döntik el, ki nyeri el a fejlesztéseket - mondta Lunemann. Eddig a győri gyár jól tudta kamatoztatni magyarországi előnyeit, így került a Kisalföldre a motorfejlesztő köz­pont, bővült a gyártókapacitás, az idén nyáron pedig felavatták a nyolchengeres motort gyártó üzemet. Ha a feltételek nem romlanak, további projektek elnye­résére van esélyük, véli a 4700 dolgozót foglalkoztató kft. ügyvezetője. Lunemann inkább az uniós csatlako­zásból adódó előnyöket sorolja. A tapasz­talatok alapján idővel Magyarországon is a fogyasztás növekvő ütemű bővülése várható, ami a járműgyártók számára kedvező folyamat. Megszűnnek a vám­szabad területek, amelyek fölösleges ad­minisztratív munkát és kiadást jelentenek a társaságnak. Egy több ezer embert fog­lalkoztató cég számára az sem közöm­bös, hogy a csatlakozó ország kormánya kénytelen az infláció csökkentésére kon­centrálni, ezáltal nem engedi elszabadul­ni a béreket. Kiterjedt partnerkapcsolatokkal ren­delkezik a Rába-parti városban a 3100 embert foglalkoztató Philips-részleg, amely nettó árbevételét tekintve a har­madik legjelentősebb magyarországi cégcsoporthoz, a Philips Magyarország­hoz tartozik. Ez a társaság a közeljövő­ben átszervezésekre készül hazánkban, ám - amennyiben az előzetes, nem hiva­talos híreknek hinni lehet - ennek nem Győr lesz a vesztese. Sziráky Karolina kommunikációs vezetőtől csak annyit sikerült megtudnunk: a jövő év végére tervezett dolgozói létszám a győri üzem­ben háromszázzal több a jelenleginél. Arra a kérdésünkre, miként befolyásol­hatja a Philips jövőbeni terveit az uniós csatlakozás versenyfejezeti tárgyalásai­nak végkimenetele, a kommunikációs vezető elmondta: egyelőre várakozó ál­lásponton vannak, de természetesen mindegyik variációra készítettek straté­giát. Erről azonban még nem beszélnek a Philipsnél. Balogh József, a város polgármestere úgy véli: a világcégek nem elsősorban az adókedvezmények miatt telepedtek le Győrött, ezért aztán kizárólag ennek megszűnése miatt nem is költöznek el in­nen. Más kérdés, hogy egy nagymértékű recesszió következtében egy-egy társa­ság fejlődése időlegesen megtorpanhat.­­ Öt évvel ezelőtt nemzetközi ipari par­kunk fél évtizedes jubileumán azt mond­tam: a jövőben Győrnek nem szabad ösz­tönöznie újabb, nagy multinacionális tár­saságok betelepedését, helyettük kis- és középvállalatokra van szükség. Hozzátet­te: Akkoriban kikiáltottak multiellenes­nek, pedig csak azt akartam elérni, hogy egy iparág recessziója miatt ne kerülje­nek veszélybe a munkahelyek ezrei. Ko­moly megrázkódtatással járhatna, ha Győr 24 ezer ipari foglalkoztatottja mondjuk négy világcég alkalmazásában állna. Balogh József szerint hosszú távú, okos város- és foglalkoztatáspolitikával jó eséllyel megelőzhetőek a gyárbezárá­sok, illetve kivédhetőek a világméretű re­­cessziók foglalkoztatási hatásai. Hajba Ferenc Az Audi Hungária győri gyára további fejlődésre számít FOTÓ: BOROS JENŐ Az IBM jövőre kezdi az elbocsátásokat A szakszervezet szerint méltányos ajánlatot kaptak a dolgozók Az idén nem lesznek elbocsátások az IBM székesfe­hérvári gyárában, a létszámleépítés csak január el­seje után kezdődik - közölte lapunkkal a tegnap kezdődött egyeztető tárgyalások első fordulója után Papp János, a Vasas Szakszervezeti Szövetség kö­zép-dunántúli területi ügyvivője. ___________________TUDÓSÍTÓNKTÓL___________________ Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, az IBM a múlt héten bejelentette: a világpiaci kereslet csökke­nése miatt bezárja számítógépes merevlemez-meg­hajtókat gyártó székesfehérvári gyárát, amely 3700 embert foglalkoztat. Az elbocsátások módjáról és ütemezéséről tegnap kezdtek hivatalos megbeszélé­seket a szakszervezetek, az üzemi tanács és az IBM képviselői, akik a tárgyalásokra egyeztető bizottsá­got hoztak létre, ennek elnökévé Papp Jánost válasz­tották. Papp lapunknak kijelentette: a cég vezetői rendkívül korrekt ajánlatot tettek az elbocsátandó dolgozók lehe­tőség szerinti kártalanítására, ám ennek részleteiről a végleges megállapodás aláírásáig egyik fél sem kíván nyilatkozni. Ami biztos: az idén nem lesznek elbocsá­tások, a létszámleépítés január elseje után kezdődik. Az egyeztető bizottság elnöke annyit elmondott, hogy az IBM vezetői elfogadták: nem tesznek különb­séget a gyárral szerződéses viszonyban lévő, valamint a Videotontól kölcsönzött munkások között az elbocsátá­soknál kifizetendő általános járandóságokban. Az IBM kollektív szerződése alapján azonban a gyár munkásai számos külön juttatásban részesülnek majd - jegyezte meg Papp János, ám részleteket erről sem közölt. A tárgyalások ma folytatódnak. Papp szerint az IBM vezetői mindenben készek az együttműködésre, ezért lehetséges, hogy az elbocsátások lebonyolításáról szó­ló, várhatóan 16 pontból álló megállapodást már hét­főn aláírhatják. Valószínűleg a jövő héten készül el az a lista is, amely név, szakmai képzettség és az elbocsá­tás időpontja szerint sorolja fel az IBM fehérvári gyá­rának alkalmazottait. Papp János megjegyezte: a megállapodásban várha­tóan a kormány segítségét is kérik majd annak érdeké­ben, hogy a térségben újabb munkahelyeket hozzanak létre, és ehhez külön szakmai továbbképzéseket szer­vezzenek. Horváth Balázs, az IBM fehérvári gyárának kom­munikációs igazgatója tudósítónk kérdésére válaszol­va annyit mondott az egyeztető tárgyalásokról: a cég méltányos ajánlatot tett dolgozóinak. Hozzáfűzte: a tárgyalások várhatóan a jövő héten fejeződnek be. Ahol szűk a munkaközvetítő iroda Egykedvű arccal ballagnak az emberek a buszmegállóból az IBM fehérvári gyá­rának kapuja felé kedd délután. Egyi­kük, Menyhárt Mihály azt mondja: bent a gyárban is letargikus a hangulat. A szerelőszalagok mellett, a műhelyekben mindenki csendesen végzi munkáját, még a cigarettaszünetekben is ritka a be­szélgetés. Menyhárt Mihály eredeti szakmája bútorasztalos. A székesfehérvári fiatal­ember 1996 őszén döntött úgy, hogy fel­hagy az asztal- és szekrénykészítéssel, s a jobb fizetésért az IBM-be megy dol­gozni. Számításaiban nem is csalódott: minőségellenőrként pótlékokkal együtt havonta nettó 72 ezer forint körüli fize­tést visz haza. Igaz, ezért folyamatos váltóműszakban kell dolgoznia, ami azt jelenti, hogy hétnapi délelőttös, hatnapi délutános és hétnapi éjszakai munka után jár­hat szabadnap. Menyhárt Mihály még nem járt a gyárban megnyílt munkaközvetítő iro­dában - csak végszükség esetén akarja felvenni a kapcsolatot a munkaügyi köz­ponttal. Előbb a saját erejéből próbál új állást találni. Szerinte a munkaközvetítő irodában kínált állások többnyire azért betöltetlenek, mert azokkal lényegesen kevesebb fizetés jár, mint amennyit pél­dául az IBM-ben meg lehet keresni. Ha valahol nincs műszakpótlék, az akár 20- 25 ezer forint mínuszt is jelenthet a havi keresetben - mondja. Erdélyi Zsuzsa sem volt még az IBM- ben megnyílt munkaközvetítő irodában: ő arra vár, hogy kiderüljön, végül is meddig tart majd a munkaviszonya a számítástechnikai cégnél.­­ Amíg a munkaviszony tart, addig minden járulékot, támogatást megka­punk, beleértve a húszezer forint albér­leti hozzájárulást is. Ezért kár lenne elsi­etni az állásváltoztatást - mondja Erdé­lyi Zsuzsa, aki debreceni, de semmi esetre sem akar visszatérni szűkebb ha­zájába. Azért nem, mert szavai szerint ott jóval kevesebb az esély az elhelyez­kedésre. A névtelenséget kérő F. házaspár Ózd­­ról érkezett Fehérvárra két évvel ezelőtt. Ottani lakásukat is eladták, azt mondják, végleg fehérvárivá akarnak válni. Ők az elsők között, már a múlt hét péntekén felkeresték a gyár irodaépületében meg­nyílt munkaközvetítőt, szerintük ugyan­is egyetlen esélyt sem szabad kihaszná­latlanul hagyni az elhelyezkedésre.­­ Felvették az adatainkat és azonnal két állást is kínáltak, igaz, a mostani 50-60 ezer forint közötti fizetés helyett csak 50 ezer körüli lenne a havi kereset. De azt mondták, a jövő héten valószínű­leg több és jobb ajánlatot is kaphatunk, mert sorra jelentkeznek be a cégek az IBM-munkásokért - számol be az asz­­szony tapasztalatukról. Majd meglátjuk­­teszi hozzá a férj. Ő már harmadszor éli át az állásvesztés megpróbáltatásait: az ózdi vasmű után ugyanis egy ottani építő­ipari vállalkozásnál is megszűnt már a munkahelye, mielőtt Fehérvárra jött.­­ Olyan munkahelyet szeretnénk, ahol több műszakban, egymást váltva dolgoz­hatunk -jegyzi meg a feleség, aki erede­ti képesítése szerint óvónő. - Így nem­csak a fizetésünk lenne több a műszak­­pótlék miatt, hanem mindig lenne otthon valaki a nyolc- és tízéves kisgyerekkel is. A székesfehérvári IBM-gyárban a múlt csütörtökön megnyílt munkaköz­vetítő irodát négy nap után máris bővíte­ni kell: naponta 150-200 ember szeretne tájékozódni az elhelyezkedési lehetősé­gekről. Zimmermann Józseftől, a Fejér Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatójától, az IBM-gyárbezárás miatt kinevezett miniszteri biztostól megtudtuk: Székes­­fehérváron vagy környékén pillanatnyi­lag 2500-3000 állást tudnak kínálni az IBM-ből kikerülő betanított munkások­nak, akik mintegy 1700-an vannak. De szakmai továbbképzésre, más szakma tanulására is lehetőség nyílik. - Mindennap új cég jelentkezik ná­lunk az IBM-dolgozókért - mondta a miniszteri biztos. Az ajánlatokra azon­ban csak az után tudnak konkrét választ adni, ha már rendelkezésükre áll a pon­tos lista, hogy a 3700 elbocsátandó em­ber közül hányan, mikor és milyen szak­tudással kerülnek ki a gyárból. Ezt a lis­tát legkésőbb a jövő hét elejére állítják össze az IBM vezetői, az érdek-képvise­leti szervezetekkel közösen. Pekarek János Röviden A megszűnés szélén a Balkan Airlines A bolgár Balkan Airlines hitelezőinek zöme kedden elutasította a csődben lévő légitársaság felélesztésére kidolgozott csomagtervet, így a céget valószínűleg felszámolják. A légitársaság szóvivője szerint a végső döntés egy hónapon belül várható, de mostantól már csak a felszá­molás előkészítése folyik. A Balkan je­lenleg két Tu-154-essel és két Boeing 737-300-assal húsz városba repül. (MTI) Új gazdája lehet a magyar Trilaknak A francia olajcég, a TotalFinaElf eladja SigmaKalon nevű festéküzletágát, így a magyar érdekeltség, a Trilak-Haering Festékgyártó Kft. is új tulajdonoshoz ke­rülhet. Ha létrejön az üzlet, akkor a legna­gyobb hazai festékgyár 60 százalékos tu­lajdonosa a Bain Capital befektetési tár­saság lesz. (Figyelőnet) Iroda a mobiltelefonban A Westel Mobil Iroda szolgáltatásával októbertől belföldön és külföldön a nap 24 órájában bárhonnan elérhetők a Mic­rosoft Exchange vállalati levelező- és csoportmunkarendszer adatai. A fel­használók mobiltelefonjukon keresztül megnézhetik az e-mailjüket, a naptárt, a névjegyalbumot vagy a címlistát. SMS- ben igény szerint értesítést küld a rend­szer a változásokról. (Sz. B.) EU-konform disznó nem ehet moslékot Folytatás az 1. oldalról Székely Bertalan, az agrártárca főosz­tályvezetője munkatársunknak azt is el­mondta, hogy a mindennapos szóhaszná­latban a sertéstartással kapcsolatban helytelenül keveredik a moslék és az étel­maradék fogalma. Természetesen semmi sem tiltja, hogy az állattartók továbbra is nedves abraktakarmánnyal - vagyis mos­lékkal - etessék az állatokat, mindössze arról van szó, hogy ételmaradék nem ke­rülhet az etetőkbe. Fodor István, az állami hulladékfeldol­gozó és -ártalmatlanító cég vezérigazga­tója információi szerint a mintegy nyolc­ezer közkonyhában évente százezer ton­na ételmaradék képződik, ehhez azonban még hozzájön negyvenezer vendéglátó­ipari cég efféle hulladéka. Ha a számok igazak, akkor az ATEV-nek több mint öt­ven százalékkal kellene növelnie ártal­matlanító kapacitását. Az ATEV vezetője ezzel együtt minden gyáregységnek azt az utasítást adta, hogy a legkisebb meny­­nyiségben is vegye át a felajánlott és be­szállított ételmaradékot. Az ártalmatlaní­tás a gyakorlatban komposztálást jelent, amelynek díja kilogrammonként 29 fo­rint. E szolgáltatásra jelenleg három ATEV-telep van felkészülve: a győri, a hódmezővásárhelyi és a solti. Magyarországon az étkeztetési cégek­nek nem költséget, hanem bevételt jelent az ételmaradék, mivel azt általában egy kisebb összegért sertéstartók szállítják el. Előfordul a természetbeni fizetés is - ami szintén szabálytalan -, amikor a takar­mánykiegészítésért cserébe egy-két hízó­val fizet a gazda. Az európai gyakorlat et­től gyökeresen eltér. Tőlünk nyugatra az éttermek konyháiban úgynevezett „kony­hamalacok” működnek, amelyekkel le­darálják az ételmaradékot. A hulladék fo­lyékony része a csatornába, szilárd része pedig a szemétbe kerül. Persze azért a Lajtán túl is előfordul, hogy az étterem vagy a szálloda üzemeltetője a disznók­kal eteti fel a maradékot. A lapunk által megkeresett vendéglá­tó-ipari vállalkozások és azok érdekkép­viseletei munkatársunktól értesültek a szeptember eleje óta érvényben lévő új szabályról. - Ha a vendéglőknek kötele­zően előírják, hogy az ételmaradékot sa­ját költségükre ártalmatlanítsák, akkor az nem egyéb rossz viccnél - reagált a hírre Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Az új sza­bályozás újabb terhet jelent az amúgy sem túl rózsás helyzetben lévő vendéglő­sök számára, akik, ha minden szabályt betartanának, az MVI számításai szerint száz forint bevételen 7-8 forint vesztesé­get lennének kénytelenek elkönyvelni. -A hazai szállodák sem tudnak arról, hogy ezentúl másképpen kell kezelniük az ételmaradékot - tudtuk meg Wolf Pétertől, a Magyar Szállodaszövetség elnökétől. A hotelek eddig a hazai gyakorlatnak meg­felelően sertéstartóknak adták a konyhai maradékot, akik még fizettek is érte. Tamás Gábor-Mihálovits András

Next