Népszabadság, 2002. november (60. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. NOVEMBER 2., SZOMBAT Törökország válaszúton A vasárnapi szavazás tétje: iszlám állam vagy európai modell ISZTAMBULI KÜLÖNTUDÓSÍTÁSUNK A vasárnapi szavazás sok szempontból különleges Törökországban. Az 1982- es alkotmány bevezetése óta most először lesznek előre hozott választások - a jelenlegi kormányfő, a politikai veterán Bülent Ecevit betegsége miatt már nem tudja ellátni teendőit. Ezért a nyár elején politikai válság tört ki, majd egyhavi huzavona után a jövő nyárról november 3-ra hozták előre a választásokat. A másik elsőség világviszonylatban is egyedülálló: olyan párt az esélyes a választásokon, melynek elnöke nem is tagja a pártnak. A szavazatok 30-35%ára számító, messze legesélyesebb tömörülés az iszlámista Igazság és Fejlődés Párt, Tayyip Erdogan vezetése alatt. Erdogant szeptemberben az alkotmánybíróság eltiltotta a pártelnökségtől és tagságától büntetett előélete miatt, ám a felhívásnak nem tett eleget. Most először enged be Ankara külföldi megfigyelőket a választások figyelemmel kísérésére: az EBESZ-misszió már a hét elején megérkezett. A választásokat maga az Európai Unió is árgus szemekkel figyeli. Októberben Brüsszelben Törökország nem kapott dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Bár hivatalos indokolás szerint ennek oka az, hogy az ország egyelőre nem teljesíti a politikai kritériumokat, a nem is nagyon titkolt europletykák szerint az unió szeretne európai klub maradni, és nem szívesen látna tagjai között egy Franciaország méretű mozlim országot. Az Európai Unió egyelőre kivár, és csak a decemberi koppenhágai csúcson fog érdemi választ adni arra, hogy szóba jöhet-e egyáltalán Törökország csatlakozó országként. Pontosan ez a kérdés a holnapi választásokon: az iszlám megmarad-e pusztán vallásnak, ahogy azt Atatürk az 1920-as években a modern, európai irányultságú és szekuláris Törökország alaptételeként megfogalmazta, vagy pedig olyan parlament jön létre, ahol a domináns párt az iszlámot beemeli a politikába. A 90-es évek közepén már történt egy iszlámista kísérlet a török politikában, amikor az Erbakan vezette Jólét párt vezette kisebbségi koalíció alakíthatott kormányt, ezt azonban 1997-ben a szekuláris hagyományok őrzője, a hadsereg lemondatta. Most azonban az Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP) sokak szerint esélye van akár egyedül is megszereznie a parlamenti többséget. A legtöbb aggodalomra az ad okot, hogy Erdogan és a pártja politikai zsákbamacskának számít. Ráadásul az utolsó pillanatban is változhatnak a körülmények. Miután a párt vezetőjét már lényegében eltiltotta az alkotmánybíróság a politikai szerepvállalástól, a hét közepén kezdett el foglalkozni - nyerésre álló - pártjának betiltásával. A második legesélyesebb párt, az Atatürk-féle balközép Köztársasági Néppárt (CHP) megpróbálja maga mögé állítani a szekuláris hagyományok iránt elkötelezett rétegeket. Összesen 18 párt indul, ám a 10%-os küszöböt csak a legnagyobb pártok lesznek képesek átlépni. A kérdés tehát az, hogy az AKP egyedül képes lesz-e kormányt alakítani, vagy kénytelen lesz koalíciót kötni - valószínűleg a CHP-vel. Isztambul, 2002. november 1. Bán Csaba VÁLASZTÁSOK TÖRÖKORSZÁGBAN Terület: 780 000 km2 Lakosság: 67 millió fő Vallás: 99% muzulmán, 1% katolikus, protestáns, zsidó Legnagyobb kisebbség: 12 millió kurd _____________________________________REUTERS# Sáron Netanjahunak ajánlja a külügyminiszteri posztot TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mielőtt benyújtaná lemondását Mosé Kacav államelnöknek - és előre hozott választásokat kezdeményezne -, Ariél Sáron miniszterelnök megkísérel „szűk koalíciót” kialakítani a szélsőséges Nemzeti Egységtömb bevonásával. Az Egységtömb feltétele, hogy Saron mégse egyezzen bele a Bush elnök által javasolt rendezési időtervbe, amely előrevetíti az önálló palesztin állam megalakulását. Saron mindenesetre máris felajánlotta Saul Mofaz volt vezérkari főnöknek a védelmi miniszter tisztét. Mofaz - aki „héjaként” vált ismeretessé — csak négy hónapja fejezte be katonai pályafutását. Saron felajánlotta Simon Peresznek, hogy a Munkapártnak a kormányból való szerdai kiválása ellenére maradjon a külügyminisztérium élén. Miután Peresz elutasította az ajánlatot, Saron a posztot Benjámin Netanjahu volt kormányfőnek akarja felajánlani. Palesztin vezetők kifejtették, hogy a Saron-Mofaz-Netanjahu-kormány „katasztrófát fog zúdítani a palesztinokra és az izraeliekre egyaránt”. Gáza sűrűn lakott Szabra negyedében egy Hamasz-aktivista házában bekövetkezett robbanás következtében három ember meghalt és több mint húsz megsebesült. A Hamasz beismerte, hogy tagjait robbanóanyagok készítése közben „üzemi baleset” érte. A ciszjordániai Akraba faluban Amosz Oz, Dávid Grossman és Avraham Jehosua írók több tucat értelmiségi társaságában több órán át a palesztinokkal együtt szüretelték az olajbogyót - amit a telepesek folyamatosan akadályozni próbáltak. Az öngyilkos merényletek - háborús bűnök A öngyilkos merényletek háborús és az emberiesség elleni bűnöknek tekintendők, és a Hamasz, az Iszlám Dzsihád és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért vezetői bűnügyi felelősséggel tartoznak értük - állapította meg a Human Rights Watch emberjogi szervezet, a helyzet több hónapos tanulmányozása alapján. A tegnap New Yorkkal egy időben Jeruzsálemben is közzétett jelentés szerint, Jasszer Arafat és a palesztin hatóság politikailag felelős az akciókért, bűnügyileg azonban nem, mert az izraeli biztonsági szolgálat által zsákmányolt palesztin okmányok alapján sem lehetett megállapítani, hogy Arafat és emberei öngyilkos merényleteket terveztek, vagy utasításokat adtak volna végrehajtásukra. Ellenben politikai felelősség hárul rájuk, mert a palesztin hatóság akkor sem tett semmit az akciók megakadályozására, amikor biztonsági erői még működőképesek voltak. A Human Rights Watch jelentésének erkölcsi súlyát növeli, hogy májusban az izraeli hadsereget vádolta meg háborús bűntettek elkövetésével Dzseninben. Yehuda Lahav Izraeli őrjárat a ciszjordániai határnál FOTÓ: REUTERS-GIL COHEN MAGEN Baszajev szervezte a moszkvai túszejtést HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Samil Baszajev állt a múlt heti moszkvai túszejtő akció mögött. A csecsen hadúr ezt maga ismerte el a Kavkaz-Centr csecsen szakadár sajtóügynökség internetes oldalán - írta az MTI. Baszajev szerint Aszlan Maszhadov, a szakadár mozgalom politikai vezetője nem tudott a Dubrovka színház elfoglalásának a tervéről. Baszajev és emberei támadták meg 1995-ben a bugyonnovszki kórházat is, ahol a terrortámadásnak 166 - többségében civil - áldozata volt. A bugyonnovszki akció annak idején meghátrálásra kényszerítette Moszkvát, ezután kezdődtek meg az egyeztetések az úgynevezett első csecsenföldi háború lezárásáról. Az orosz hatóságok egyébként Baszajevet és az időközben likvidált, arab származású Hattab hadurat gyanúsítják az 1999-es moszkvai lakóházrobbantásokkal is. Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap elfogadta a sajtótörvény módosítását, amely megtiltja terroristák szerepeltetését és nézeteik propagálását a médiában. A moszkvai túszdráma előtt beterjesztett módosítás ellenérzést váltott ki a sajtóban és a liberális politikusok körében. A duma elvi jelleggel elfogadott egy határozatot, amelyben elítéli Dániát a hétfőn és kedden megtartott csecsen világkongresszus engedélyezése miatt. A pontos nyilatkozatra azonban még várni kell, mert Moszkva mindenképpen szeretné elérni, hogy Koppenhága kiadja Ahmed Zakajevet, Maszhadov európai megbízottját, akit szerdán vettek őrizetbe a dán hatóságok. Oroszország olyan adatokat adott át a dán biztonsági szerveknek, amelyek szerint Zakajevnek köze van a moszkvai túszdrámához. Eközben döntés született arról, hogy eredeti helyszínen, a Dubrovka színházban újítják fel ismét a túszejtés miatt csődbejutott Nord-Ost című musicalt. A darab szereplői és közreműködői közül nem végleges adatok szerint tizennyolcan haltak meg a túszdráma során. A szovjet pilótákról szóló hazafias regény zenés feldolgozását a kiszabadult túszok szerint azért választották ki a terroristák, mert itt számítottak a legkevesebb külföldi nézőre az orosz főváros kulturális és szórakoztató rendezvényei közül. Óceánrepülés bő fél óráért? Fischer washingtoni látogatása sem hozott javulást Joschka Fischer külügyminiszter Washingtonban negyvenperces megbeszélést folytatott Colin Powell amerikai kollégájával. Berlinben diplomáciai arculcsapásnak tartják, hogy a német külügyek vezetőjével Powellon kívül egyetlen hivatalos amerikai személyiség sem állt szóba. BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL A gazdasági gondok, a pangás, a gyökeres reformok hiánya miatt amúgy is nagyon rossz hangulatban induló második piros-zöld négy év kezdetén Berlinnek a külpolitika sem jelent menedéket. Nem hozott áttörést Joschka Fischer külügyminiszter amerikai útja. Washington láthatóan nem bocsátja meg a régi-új német koalíciónak, hogy a Schröder-kormány egyik minisztere George W. Bush módszereit Adolf Hitleréihez hasonlította, és hogy a kancellár Amerika-ellenességgel, az Irak-kártya kijátszásával nyerte meg a választásokat. Még az ellenzéki kereszténydemokraták frakcióvezető-helyettese, Wolfgang Schauble is úgy vélte, hogy Fischerrel megalázó módon bántak az amerikaiak. Schrödert saját pártjának egyik illetékese, az SPD egyik, külpolitikával foglalkozó vezetője, Hans-Ulrich Klose is közvetve bírálta, megemlítve, a kancellár a választási kampányban Amerika-ellenes húrokat pengetett. Véletlen egybeesés vagy szerkesztői szándék: a nagy nézettségű ARD országos közszolgálati tévécsatorna a Fischer-Powell félóra napján sugározta azt a másfél órás dokumentumfilmet, amely bizonyította: német tudósok és műszakiak segítsége nélkül Irak nem indíthatott volna atombombát építő programot. Érdemes volt Joschka Fischernek azért a bő félóráért, amennyit a hivatalos Amerika vele hajlandó volt foglalkozni az óceánon át Washingtonba repülni? - tanakodnak sértetten Berlinben, találgatva, miről is lehetett szó a példátlanul rövid megbeszélésen. Továbbra sem világos a német álláspont Irak kérdésében. Vajon Berlin valóban „nem”-mel szavazna az ENSZ-ben, ha a fegyverzetellenőrök munkáját Szaddám Huszein meghiúsítja és erre válaszul katonai jellegű szankciókat hoznak? Mit lép Berlin, ha Irak megtámadja - miként az öbölháború idején tette - Izraelt? Még az sem biztos, hogy a prágai NATO-csúcson létrejön a Bush-Schröder találkozó. Washingtonban egy újságírónak a találkozót firtató kérdésére Colin Powell azt mondta: a két politikus Prágában biztos „látja egymást”. Ha másképp nem, a NATO-tanácskozás plenáris ülésén, a kerekasztal felett a távolból válthatnak érdekes pillantásokat. Dunai Páter Fischer Powell árnyékában FOTÓ: MTVEPA/AFP-SHAWN THEW Közeledtek az álláspontok az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki fegyverzet-ellenőrzést előirányzó határozattervezetről, de továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak az öt állandó tag között - nyilatkozta tegnap Igor Ivanov orosz külügyminiszter. A BT tagjai nem értenek egyet arról, hogy Iraknak milyen következményekkel - így esetleg háborúval - kell szembenéznie, ha az ellenőrök munkája nehézségekbe ütközne. Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak ENSZ-határozat alapján lehessen erőt alkalmazni Irak ellen. Holtverseny a célegyenesben Kedden kongresszusi választások Amerikában A felmérések szerint lehetetlen megjósolni, melyik párt jön ki jobban a keddi részleges választásokból. Az Egyesült Államokat 2000-ben szinte pontosan fele-fele arányban kettéosztó törésvonal most is szinte ugyanott húzódik, a demokraták és a republikánusok is abban reménykednek, hogy talán egy kicsivel odébb tolhatják, ami elég is lenne a győzelemhez. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egy demokrata szenátor a kampány kellős közepén visszalépett, mert rosszul szerepelt. A helyette beugró jelölt most a győzelemre esélyes. Egy esélytelen republikánus politikus zokon vette az őt homoszexuális fodrásznak beállító hirdetéseket, és bejelentette visszalépését, két héttel később azonban visszatért, csak hogy bebizonyítsa, tud emelt fővel veszíteni. Minnesota közkedveltségnek örvendő liberális szenátora repülőgépbalesetben elhunyt, a voksok leadása előtt hat nappal a helyére álló Walter Mondale egykori alelnök simán vezet. Hawaii szigetén alighanem egy elhunyt asszonyt választanak majd képviselővé. Az Egyesült Államokban kedden részleges törvényhozási és kormányzóválasztások lesznek, de most már az lenne a meglepetés, ha a hátralévő négy napban nem történne semmi rendkívüli. A 2000-es választásokat 537 floridai szavazat döntötte el. A szenátusban mindkét pártnak 50-50 mandátuma volt (egy honatya átállásával most 51:49 a demokraták javára), a képviselőház 51:49 arányban a republikánusoké lett. Az 50 államban 99 törvényhozói testület működik (Nebraskában egykamarás a helyi parlament), ebből 49 demokrata, 47 republikánus többségű, a maradékban teljes a párt. Az ország megosztottsága teljes, és ez nagy valószínűséggel így is marad. Nincs a választási esélyeket országos szinten meghatározó trend: amit az elnök pártja a gazdasági válság révén veszít, azt visszanyeri a háborús hangulat vámján. Ebben a helyzetben különösen érvényes Tim O’Neill egykori házelnök Amerikában szállóigévé emelkedett mondata: — A politika mindig helyi szintű. A demokratáknak hat helyet kellene nyerniük, hogy többségbe kerüljenek az alsóházban, a republikánusokat egyet, hogy megkapják a szenátust. Mivel a legfontosabb döntésekhez 60 szavazat kell, még ez sem jelentene szabad kezet: a demokraták alapvető ügyekben verhetnék béklyóba az elnököt. A kongreszszust kétévente teljesen újraválasztják, a szenátoroknak csak a harmadát. A kormányzói posztok közül a legérdekesebb a floridai sorsa. Sokan Jeb Bush mostani szerepléséből akarnak következtetéseket levonni a Fehér Házban lakó bátyja 2004-es esélyeiről. Jeb vezet, de a szakértők szerint nem eléggé. Ha sokan mennek el szavazni, a demokraták megboszszulhatják a két évvel ezelőtti fiaskót. De a felmérések nemcsak a végeredményt nem tudják megjósolni, hanem a részvételi hajlandóságot sem: túl sok a bizonytalansági tényező. Horváth Gábor