Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

www.nepszabadsag.hu ■*% r1 '­­ 22 oldal, 85 forint NÉPSZABADSÁG 2002. DECEMBER 2., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP LX., 280. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái New York sziluettje Részvétel, együttműködés, konszenzus - a Világkereskedelmi Központ újjáépíté­sére megalakult Alsómanhattani Újrafej­­lesztési Korporáció vezéreivel. A több mint húszmilliárd dolláros, tíz évre szánt projektet irányító John C. Whitehead ex­kluzív interjút adott lapunknak. 7. oldal Paksi kirekesztők Mi tagadás, évek óta nem volt ilyen él­ményem: két egymást hibáztató partner elismeri, hogy nemcsak a másikban van a hiba, és jelzi, hogy hajlandó újra tár­gyalóasztalhoz ülni. Persze, erre nem­csak az önkritika, hanem a realitásérzék is ösztökéli őket - írja riporterünk Paks­ról, ahol az önkormányzat megalakulása nem megy simán: a pártpolitika bele­szólt a helyi ügyekbe. 9. oldal Izgalmak a pénz körül Gazdasági jegyzetírónk szerint a no­vember a költségvetési viták és a pénz­piac felbolydulásának hava volt. Előbbi a kormány és a parlament életét határoz­ta meg, utóbbi a befektetőkét és a mone­táris döntéshozókét, de végső soron mindkettő mindnyájunk bőrére ment, százmilliárdokat mozgatott meg sokak javára és kárára. 15. oldal A bóvlitól a remekműig Bár az idén nem zár túlságosan jó évet a magyar műtárgyszakma, a vasárnap zá­rult Antik Enteriőr kiállítás és vásár ez­úttal is közönségsikert aratott. A kiállí­tott anyagban a remekműtől a szemér­metlen bóvliig minden megtalálható volt. Az igencsak egyenetlen színvonal, no meg a hömpölygő tömeg miatt is, az Antik Enteriőr a hét végére némiképp zsibvásár jelleget öltött. 14. oldal FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Nincs ötös, van hatos M­ihálovits András Újabb egy hétig folytatódhat a lottóőrü­let Magyarországon, bár a játékosok már kezdenek kifulladni. A múlt szom­bati sorsolás után sem találtak olyan szelvényt, amelyen mind az öt kihúzott nyerőszámot beikszelték volna. A jövő héten így már kétmilliárd 340 millió fo­rintot ér a főnyeremény. Mint Somorai Lászlótól, a Szerencsejáték Rt. kommu­nikációs igazgatójától megtudtuk: a múlt héten 14,3 millió alapjátékot re­gisztráltak, ami valamivel kevesebb a két héttel ezelőtt mértnél. A társaság mindazonáltal 16 millió forinttal 3,18 milliárd forintra tudta növelni heti árbe­vételét. Ez valószínűleg annak is kö­szönhető, hogy a hatos lottón minden idők második legnagyobb nyereménye, 513 millió 196 ezer forint várt a foga­dókra. Az ötössel ellentétben viszont e hét végén egy szerencsés játékos elvitte a hatos főnyereményét. Az ötösön elvileg még több mint fél évig lehet próbálkozni a nyerő szám­­kombináció eltalálásával, a nyeremény­­alap ugyanis kerek egy éven át halmo­zódhat. Ezt követően az összegyűlt pénzt 80-10-10 arányban felosztják a négyesek, a hármasok és a kettesek kö­zött. Addig is hízik a kasszája a Szerencse­­játék Rt.-nek, amely úgy döntött, hogy a kormány helyett kifizeti a Kossuth téri ideiglenes műjégpálya üzemeltetési költségét, 50 millió forintot. pu­m­piing Ilii 9 770237 377015 02280 A MeH elégedett a kistérségi megbízottakkal Januárban új pályázatot írnak ki a kistérségi megbízotti tisztségek betöl­tésére. A jelenlegi információk alap­ján úgy tűnik, hogy az illetékesek elé­gedettek a kormányváltás után kine­vezettek munkájával. Ellentmondó információk vannak arról, ki lesz a jö­vőben a megbízottak munkáltatója. MUNKATÁRSUNKTÓL December végén lejár a megbízatásuk azoknak a kistérségi megbízottaknak, akiket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Nagy Sándor vezette területpolitikai ál­lamtitkársága még az önkormányzati választások előtt nevezett ki. Emlékeze­tes, ez a lépés komoly politikai vihart kavart: az ellenzék azzal vádolta a kor­mányt, hogy a saját klientúráját ültette a korábbi megbízottak helyére. Erre vo­natkozó jelek valóban akadtak, hiszen a tisztségek elnyerői közül számosan az MSZP-hez és az SZDSZ-hez kötődnek. Nagy Sándorék azzal védekeztek, hogy szemben a korábbi kormánnyal, ők leg­alább pályázatot írtak ki a megbízotti posztra. A kistérségi megbízotti rendszer ki­alakításáról 2000-ben döntött a kor­mány. Az eredeti ötlet az MDF-é volt, a demokrata fórum ugyanis „elirigyelte” a kisgazdákhoz kötődő falugazdász há­lózatot. Az ötlet olyannyira megtetszett a Fidesznek, hogy az Orbán-kormány rövid idő alatt megszervezte a megbí­zotti hálózatot - a 150 megbízott több­sége egyértelműen kötődött is a fiatal demokratákhoz. Sok vita folyt akkori­ban arról, hogy vajon mi célt szolgál a megbízotti rendszer. Az erről szóló kor­mányrendelet ugyanis úgynevezett csonka határozat, vagyis tartalmazza ugyan a rendszer működtetéséhez szük­séges pénzeszközöket, viszont nem ha­tározza meg a megbízottak konkrét te­endőit. Ki... folytatás a 4. oldalon Koppenhágára készülnek a V4-ek Kormányfői egyeztetés Budapesten­­ Közös uniós stratégia Pénzügyi-költségvetési kérdésekben egyeztetett álláspontot képviselnek az EU-csatlakozási tárgyalások végső sza­kaszában a visegrádi országok (V4). Magyarország, Csehország, Lengyelor­szág és Szlovákia miniszterelnöke erről tegnap állapodott meg Budapesten. Medgyessy Péter magyar, Vladimír Spidla cseh, Leszek Miller lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő kedvezően fogadta, és jó tárgyalási alapnak minősítette az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia feljavított pénz­ügyi ajánlatát. A V4 ugyanakkor to­vábbra is elfogadhatatlannak tartja a csatlakozó országoknak az első évben nyújtandó közvetlen uniós agrártámo­gatások nagyságát. A jelenlegi és leendő tagok jövő hét­főn és kedden véglegesítik a bővítés pénzügyi kereteit. A dán külügyminisz­ter, Per Stig Moller ezzel kapcsolatban közölte: amelyik országgal sikerül megegyezni, 2004-ben az unió tagja lesz, a makacskodók várhatnak 2007- ig, az újabb bővítésig. Budapest egy másik fontos megbeszélésnek is helyt adott tegnap. A magyar miniszterelnök kezdeményezésére árvízvédelmi konfe­renciát tartottak, amely közös nyilatko­zatot fogadott el. A tanácskozás hely­színétől távol, a Kempinski Szálló előtt ugyanakkor többen tüntettek az ellen, hogy Medgyessy Péter a román kor­mányfővel Budapesten részt vett Románia nemzeti ünnepe (Erdély 1918-as elcsatolása) alkalmából tartott fogadáson. Részletek a 3. és az 5. oldalon Leszek Moller, Medgyessy Péter, Mikulás Dzurinda és Vladimír Spidla Budapesten fotó: szabó Barnabás Partik minden mennyiségben Golfpályát, elektromos bikát is kérnek Kezdetét vette az év végi rendezvény­szezon: a becslések szerint évi három­­milliárd forintos forgalmat lebonyolí­tó „partiipar” bevételeinek 20 száza­léka a karácsony előtti hetekben gyű­lik össze. A partnereiknek, illetve munkatársaiknak zenés-műsoros va­csoraestet rendező tehetősebb cégek a fővárosban mintegy 130 kisebb-na­­gyobb helyszín közül választhatnak. Egy 300 fős buli ára ma három- és hétmillió forint között van. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon jelenleg több mint száz cég foglalkozik rendezvényszer­vezéssel, közülük 15-20 vállalkozás ki­fejezetten üzleti partikkal, vacsorákkal, termékbemutatókkal. Különösen de­cemberben erős a kereslet ebben az iparágban, szinte valamennyi tehető­sebb cég ilyenkor tartja karácsonyi ren­dezvényeit. Pár hét alatt országszerte akár 300-at. Mivel a cél elsősorban a köszönetnyilvánítás és nem az, hogy magát a céget vagy valamely terméket állítsák a reflektorfénybe, ezért általá­ban ezekre az estékre a hagyományos szemlélet a jellemzőbb, az extrémebb megmozdulások ilyenkor ritkaságnak számítanak. A hazai vállalati partik nyolcvan szá­zalékát a fővárosban tartják, ahol e célra mintegy 130 kisebb-nagyobb alkalmas helyszín található. Üzleti körökben nép­szerűnek számít az Iparművészeti Mú­zeum, a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria bérbevé­tele, kisebb bulikra pedig a Kiscelli Mú­zeum, a Medimpex-székház, az And­­rássy-palota, esetleg a Budapesti Törté­neti Múzeum fedett barokk udvara. Partik... folytatás a 10. oldalon 130 kisebb-nagyobb helyszín közül választhatnak fotó: sopronyi gyula Kik tartoznak a nyugdíjaselitbe? Nincs felső határa az ellátásnak A legmagasabb nyugdíj ma megha­ladja a 140 ezer forintot, ám mindösz­­sze pár ezren kapnak többet a száz­ezer forintos „álomnyugdíjnál”, jólle­het a szakértők szerint az időskori el­látásnak nincs felső határa. Minél to­vább dolgozik valaki, és minél többet keres, annál magasabb nyugdíjra szá­míthat. A törvény szabta korlátok mi­att azonban átlagnyugdíj sokszorosát nem érheti el. MUNKATÁRSUNKTÓL Az idén, év elején a nyugdíjasok mind­össze 0,3 százaléka kapott százezer fo­rintnál magasabb ellátást, s kevesebb, mint két százalék­ volt, akinek nyugdíja - saját jogon - meghaladta a nyolcvan­­ezer forintot. A 2,5 millió nyugdíjasból csaknem egymillióan tartoznak a 30-40 ezer forintos kategóriába, s még mindig nagyon sokan, negyedmillióan kénysze­rülnek havi 25-30 ezer forintból megél­ni. Az átlagos öregségi nyugdíj január­ban 47 500 forint volt. A nyugdíjasok társadalmának is meg­van tehát a maga elitje, jóllehet körük­ben a jövedelmi különbség jóval mérsé­keltebb, mint az alkalmazottak (segéd­munkástól a vezérigazgatóig) között. Az időskori - társadalombiztosítás által nyújtott - ellátásban tehát az aktív kor­ban elérhető keresetek közötti különb­ség nem tükröződik: a sokszor 10-15- szörös jövedelmi különbségek, az idő­sek körében 3-4-szeresre szelídülnek. Ennek oka a szabályozás, ami a gyakor­latban korlátozza az elérhető nyugdíjat, bár elméletben ilyen felső határ nem lé­tezik. Maximális nyugdíj nincs - állítják a szakértők, bár általános szabályként el­mondható, hogy a legmagasabb nyugdíj sem haladhatja meg a kiszámítás alapjá­ul szolgáló jövedelmet. 1992 óta pedig évről évre meghatározzák az egyéni nyugdíjjárulék felső határát, és ezzel az időskori ellátásba beszámítható jövedel­met. Ezt megelőzően azonban nem volt ilyen korlát. Így az, ha valaki nagyon so­kat keresett 1988-1992 között, jelentő­sen megemelheti a járandóságát. Kik... folytatás a 13. oldalon Most jó üzlet a bankbetét A bankok egyelőre tartják magukat betétgyűjtő akcióikhoz: nem egy közülük to­vábbra is kifejezetten magas, nyolc, vagy akár kilenc százalék feletti kamatot fizet a nála elhelyezett megtakarításokra. Teszik ezt annak ellenére, hogy a kamatszintre irányadó piaci hozamok hatalmasat zuhantak a forint melletti spekuláció nyomán, és a jegybank is csökkentette irányadó kamatát. Nem mindig volt ilyen jó üzlet bankban tartani a pénzt az elmúlt években. A lekötött betétekre ígért kamat sokszor a megtakarítás értékének a megőrzésére sem volt elegendő. Most azonban a bank­betét esetenként a hasonló futamidejű állampapíroknál is többet jövedelmez, az ak­ciós kamat pedig akár három-négy százalékkal is meghaladja a lekötés idején vár­ható pénzromlást. Néhány hitelintézet már döntött ugyan az általa adott kamatok csökkentéséről, ám az ügyfelek ezen a héten még kihasználhatják a szokatlan ked­vezményeket, amelyek azt is mutatják, hogy már nemcsak a hitelezésben, hanem a lakossági betétekért is egyre erősebb a verseny a kereskedelmi bankok között. Részletek a 13. oldalon

Next