Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-10 / 287. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. DECEMBER 10., KEDD 5 Postáspetíció a kormányfőhöz A nemzetgazdasági átlagot elérő fizetést követel a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész). A miniszterelnöknek címzett petícióban - amelyet hétfőn adtak át az Országház előtt - azt írják, hogy ha követeléseik nem teljesülnek, munkabeszüntetéssel adnak nyomatékot követelésüknek. Medgyessy Péter egy szakszervezeti tanácskozáson nemrégiben azt mondta, a postások jövőre jelentős keresetnövelésre számíthatnak. Újabb munkavállalói csoport szánta el magát arra, hogy bérkövetelésének sztrájkkal adjon nyomatékot. A Pofosz a kormányfőhöz címzett petíciójában - amelyet ötezer postás írt alá - a nemzetgazdasági átlagot elérő béremelést követel a 44 ezer postás dolgozónak. Ádám István, a szakszervezet elnöke azt mondta: ha követeléseik nem teljesülnek, megvitatják a sztrájk lehetőségét. Tagjaik elszántak arra, hogy munkabeszüntetéssel hívják föl a figyelmet áldatlan helyzetükre. Jelenleg a postások kétharmada havi bruttó 50-75 ezer forintos fizetésért dolgozik, ami 20 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Ez a különbség jövőre, ha a szervezetnek nem sikerül elérni céljait, már 25-30 százalékkal lesz nagyobb. A petíciót Sivák József kormány-főtanácsadó vette át. A bérkövetelés nem érhette váratlanul a kormányt, hiszen a 28 ezer munkavállalót képviselő Postás Szakszervezet elnöke, Mundruczó Kornél az MSZOSZ két héttel ezelőtti kongreszszusán már drámai szavakkal ecsetelte a méltatlanul alacsony bérért dolgozó postások helyzetét. Arra hívta fel a tanácskozáson jelen lévő kormánytagok figyelmét, hogy a korábbi években felduzzadt a posta irányítása, miközben drágult a szolgáltatás, és „egy jól fizetett kör” irányította a csekély bérért dolgozó postásokat. Az elmúlt hónapokban az új vezérigazgató megpróbálta ugyan olcsóbbá tenni a posta irányítását és létszám-racionalizálásba kezdett, de a fizetések továbbra is jelentősen elmaradnak az országos átlagtól. A Postás Szakszervezet mindazonáltal úgy véli, pár hónapos kormányzás után nem lenne célszerű demonstrálni a kormány ellen, mint ahogy ezt tették két éve a Vérmezőn. Azt azonban elvárják, hogy a kormány érvényesítse tulajdonosi felelősségét és biztosítsa a posta működéséhez szükséges forrásokat - hangsúlyozta Mundruczó. Medgyessy Péter kormányfő az MSZOSZ kongresszusán egyebek mellett vállalta azt is, hogy a kormány a postások keresetét közelíti a nemzetgazdasági átlaghoz. Az első, komolyabb lépésre 2003-ban számíthatnak, a továbbiakban fokozatosan növekednek majd a keresetek. Azt azonban a miniszterelnök is jelezte, hogy a jövőre tervezett nagyobb fizetésemelés mértéke nem éri el a közalkalmazottaknak ígért 50 százalékot. Kun J. Erzsébet A Rába mentiek féltik a folyót Az ökológiai érdek megelőzi a turisztikai célokat A Rába vízgyűjtőjének most készülő gazdálkodási terve alapján lehet csak megállapítani, hogy ökológiai hátrányok nélkül pótolható-e a folyóból a Balaton vízhiánya - mondta tudósítónk érdeklődésére Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Balaton Fejlesztési Tanács elsősorban idegenforgalmi, turisztikai célból szorgalmazza a tó mielőbbi vízpótlását. Az eddig napvilágot látott változatok, műszaki megoldások közül a Rábából a Zala folyón keresztül történő vízpótlást tartják a legcélszerűbbnek és a legolcsóbbnak a vizsgálatra felkért szakemberek. A Rába melletti falvak azonban tiltakoznak az elképzelés ellen: elfogadhatatlannak tartják a folyó amúgy is kevés vizének megcsapolását. Tuba Ferenc, a Vas megyei Kenyéri község polgármestere szerint az aszály következtében környékükön már most is csupán bokáig ér a Rába vize, a házi kutak kiszáradtak, a talajvíz szintje is csökkent. Ha ezt a kevés vizet is elviszik tőlünk, lehetetlen helyzetbe hozzák a mezőgazdaságot, a turizmust, az érintett falvak fejlődési esélyeit - hangoztatta Tába Ferenc. Rábacsécsény vízgazdász végzettségű polgármestere, Kovács József úgy fogalmazott: a településük jövőképe a falusi turizmus, amelynek a Rába jelenti a vonzerejét. A vízhozam egy részének a Balatonba történő elvezetése azonban tönkretenné idegenforgalmi lehetőségeiket. A folyó vizének további csökkenése azzal járna, hogy a Rábaköz igen magas aranykoronájú földjein nem lehetne eredményesen gazdálkodni. Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője győri tudósítónk kérdésére válaszolva elmondta: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen már tavaly megkezdték a Rába vízgyűjtője gazdálkodási tervének kidolgozását. Először a természetvédelem, majd az önkormányzatok igényeit mérték fel. Az átfogó terv valószínűleg másfél év múlva készül el, s csak annak alapján lehet majd megállapítani, hogy ökológiai hátrányok nélkül pótolható-e a folyóból a Balaton vízhiánya. Az igazgató felhívta a figyelmet arra: a vízgazdálkodási törvény úgy rendelkezik, hogy az ökológiai szempontok megelőzik a turisztikai célokat. Nem fordulhat tehát elő, hogy a Rába vízgyűjtőjének ökológiai kárára idegenforgalmi érdekből elvezessék a folyó vizének egy részét a Balatonba. Arra a kérdésünkre, hogy a Fertő tó környékéről érkezett-e igény a Rába vízhozamára, az igazgató igéimél válaszolt. Mint mondta, a Fertő tó vízszintcsökkenése is elsősorban a vitorlásokat, tehát a sport- és turisztikai célú hasznosítást veszélyezteti. Ökológiai szempontból azonban nem látszik indokoltnak a Fertő tó vízpótlása, átlagosan húsz-harminc évenként ugyanis mindig radikálisan csökken a tó vízszintje. A szakember azt kizártnak tartotta, hogy a Balaton és a Fertő vízigényét egyidejűleg a Rába vízhozamából elégítsék ki. Összefogás a Sorstalanság-filmért Magyar művészek EU-tagállamokban, európai kiválóságok Magyarországon Várhatóan holland és német befektetők vesznek részt Kertész Imre Sorstalanság című regényének megfilmesítésében - értesült lapunk. A film is szóba került a kulturális tárca politikai államtitkárának tegnapi sajtóbeszélgetésén, amelyen a tárca EU-csatlakozással kapcsolatos rendezvényterveit ismertették, és hírt adtak a brüsszeli magyar intézet létesítéséről. Közel a megállapodás holland és német filmes befektetőkkel Kertész Imre Sorstalanság című holokausztregényének megfilmesítésére - tudtuk meg tegnap Barbalics Péter producertől, aki Koltai Lajos rendezővel együtt a hét végén Berlinben tárgyalt a finanszírozásról. Mint arról beszámoltunk, a mintegy kétmilliárd forintba kerülő produkció költségeinek felét hazai, másik felét külföldi forrásokból tervezik előteremteni. A film producere megjegyezte, a holland és a német befektetőkön kívül valószínűleg még egy külföldi közreműködőre lesz szükség, ezért olasz és angol partnerekkel is tárgyalnak. Barbalics elmondta: a hazai finanszírozás egy részének előteremtése céljából pályázni fognak a Mozgókép Közalapítványnál egy átlagos magyar film gyártási támogatásának megfelelő összegre. Hozzátette: az alkotók nem akarják, hogy a Sorstalanság miatt a többi filmkészítő hátrányba kerüljön a támogatás elnyerésében. A produkció elkészítéséhez ezenkívül számítanak az állam, a televíziók és más hazai befektetők közreműködésére is. A Kertész-életmű a magyar történelmi tudat hiányaira is felhívja a figyelmet, amelynek pótlásában a kulturális tárcának is feladatai vannak - mondta Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Ezek között említette a Sorstalanság hozzáférhetővé tételét a könyvtárakban, a regényből készülő film kivételes támogatását, továbbá a pesti, kilencedik kerületi Páva utcában 2004—2005-re ígért Holokauszt Múzeum és Dokumentációs Központ létrehozását. Az államtitkár bejelentette: tárcaközi bizottságot hoznak létre az EU-csatlakozással összefüggő kulturális rendezvények szervezésére. A tervek szerint jeles európai művészeket hívnak Magyarországra, tőlünk pedig számos kiválóság fog vendégszerepelni az EU-tagállamokban, megismertetve az ottani közönséget a magyar kultúrával. Ehhez kapcsolódik a jövőre Nagy-Britanniában rendezendő kulturális évad is. V.Gy. Koltai Lajos Beszámíthatók a hozott pontok Megjelent a 2003-as felsőoktatási felvételi tájékoztató Folytatás az 1. oldalról A felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet az utóbbi időben többször is módosították. Még az előző kormány idején, 2001-ben lépett hatályba az a kormányrendelet, amely az egységesítés céljával minden felsőoktatási intézmény számára kötelezővé tette a jelentkezők teljesítményének 120 pontos rendszerben történő értékelését, rögzítette a pluszpontok jogcímét (maximum hat többletpontot lehet szerezni). Az államilag finanszírozott képzésre pedig 2003. január 1-jétől kötelező, két tantárgyas felvételit írt elő. A felvételizőkre tehát 2003-tól teljesen új, egységesebb felvételi eljárás várt volna, nem lehetett volna bekerülni az egyetemekre, főiskolákra felvételi vizsga nélkül. A felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet azonban az új kormány augusztusban több ponton is módosította. Újra engedélyezte például a jelentkezők középiskolai tanulmányi eredményein hozott pontok alapján történő rangsorolását. A felvételit tartó iskoláknak viszont előírta a szakcsoportonként meghatározott két tantárgyas felvételi vizsgát. A felsőoktatási intézmények azonban jelezték a szaktárcának: egyszakos képzésre csupán egy tárgyból szeretnének felvételiztetni, és vizsgatárgyként szeretnének speciális, középiskolában adott esetben nem oktatott tárgyakat megjelölni. Az oktatási tárca ezért októberben ismét kezdeményezte a felvételi eljárásról szóló jogszabály módosítását, amit a kormány november 7-én el is fogadott. A két fenti rendeletmódosítás eredményeként tehát az iskolák 2003-ban is elfogadhatják a felvételizőktől a hozott pontok beszámítását, és nem lesz kötelező a két tantárgyas felvételi vizsga sem. Az egyetemek, főiskolák vizsgatárgyként a szakcsoportokban megjelölteken kívül felajánlhatnak más tárgyakat is, de nem kötelezhetik annak választására a jelentkezőt. Mindemellett a felsőoktatási intézmények eltérő követelményeket szabhatnak meg az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezőknek. Jövőre egyébként - még az előző kormány döntése értelmében - 62 ezer fő nyerhet felvételt államilag finanszírozott képzésre: közülük 54 ezren nappali, nyolcezren esti és levelező tagozaton, 5500-an pedig felsőfokú szakképzésben folytathatják tanulmányaikat. Varga Dóra FELVÉTELI KERETSZÁMOK Szakcsoport Nappali tagozatos létszám Levelező tagozatos létszám egyetemi szint főiskolai szint egyetemi szint főiskolai szint Agrár 1600 1500 50 900 Bölcsész 1. alcsoport * 3100 1450 100 400 Bölcsész 2. alcsoport** 1700 1000 100 20 Bölcsész 3. alcsoport * * * 200 200 10 Egészségügyi 1260 15000 500 Gyógypedagógiai 2000 30 Informatikai 2000 30000 30 Jogi és szociális igazgatási 1800 550 1400 Közgazdasági 2600 7000 30 870 Műszaki 3000 45000 400 Művészet 520 550 10 10 Szociális 120 10000 800 Tanító és óvodapedagógus 23000 800 Természettudományos 2150 7000 200 Testkulturális 250 4000 100 * klasszikus, * * nyelvek, * * ^speciális Forrás: Országos Felsőoktatási Fevételi Iroda Bőkezű filmbeszerzések a köztévénél Csődhelyzete ellenére a Magyar Televízió a piaci ár három-négyszereséért vásárolt tavaly filmeket - állapította meg egy most lezáruló belső vizsgálat. A még érvényben lévő filmbeszerzési szerződésekről ma tárgyal a tévé kuratóriuma. Mint kiderült, az előző elnök, Mendreczky Károly idején bevett gyakorlat volt, hogy a köztévé frissen bejegyezett, referenciákkal nem rendelkező magyar cégektől vett meg olyan produkciókat, amelyeket közvetlenül a külföldi jogtulajdonostól is be lehetett volna szerezni - jóval olcsóbban és kedvezőbb feltételekkel. Összehasonlításul: a Topmodell című 12 évvel ezelőtt készített telenovelláért annyit fizetett az MTV, mint a vadonatúj sorozatokért. A drága szappanopera nézettsége a teljes lakosság körében 0,1-1,1 százalékos volt. Egy szerződés szerint a köztévé első bemutatási jogú alkotást vett, miközben korábban már vetítette azt az MTV, sőt a sorozat az archívumában is fellelhető volt. Nemcsak a dél-amerikai szappanoperák, hanem a gyermekeknek szóló műsorok is figyelemre méltóak. A jelentés szerint „nem sikerült” szerződéskötésnek minősül az a sorozat, amelynek egyetlen, négyszer leadható epizódja 1,7 millió forint, holott a nemzetközi tarifák alapján a reális ár ennek a negyede lett volna. A vizsgálat szerint az MTV 13 magyar céggel kötött ilyen jellegű szerződést, ezek 881 millió forintjába kerültek a köztévének. Haszán Zoltán Röviden kurtítják a rövidhullámot A Népszabadság értesülése szerint december 15-től megszűnik a Magyar Rádió szerb, horvát, román, ukrán és szlovák nyelvű, külföldre szóló adása. Ezeket a műsorokat az Antall-kormány idején indították el azzal a céllal, hogy közvetlen szomszédaink „első kézből” kaphassanak tájékoztatást a magyar politikáról és gazdaságról, a nemzetiségek életéről. Bár ezek a célok mára sem vesztettek aktualitásukból, a rádió vezetése már a tavasszal úgy határozott, hogy az öt műsort június végével megszünteti. Eközben nemrégiben az orosz, angol és német adások mellett megindították a spanyol, francia és olasz nyelvű sugárzást. Az előbbiek napi fél-fél, az utóbbiak negyedórás műsorral jelentkeznek, december 15-től pedig egységesen napi harminc perc lesz a műsoridejük, míg a fent említett öt nyelven megszűnik a műsorsugárzás. A döntést értesüléseink szerint a Külügyminisztériumban helytelenítik. (F. J. Gy.) Baló kulturális igazgató lett Kulturális igazgatónak és A Hét című magazin főszerkesztőjének nevezte ki Baló Györgyöt a Magyar Televízió ügyvezetője, Ragáts Imre. Baló mind a szeptember végi, mind a múlt heti elnöki pályázaton a legtöbb szavazatot kapta a pártdelegáltakból álló elnökségtől, de ez a támogatás nem volt elegendő a poszt elnyeréséhez. A sikertelen pályázat után fogadta el ezt a két posztot. A kulturális igazgatói tisztség eddig betöltetlen volt, a területet helyettesként Sugár Ágnes irányította. Baló György érkezésével Sugár Ágnes új, kevésbé jelentős beosztást kapott: koprodukciós vezető lett. (H. Z.) SZDSZ-es tiltakozás Hajdú-Biharban Az SZDSZ hibának tartja, hogy Kiss Péter munkaügyi miniszter olyan személyt kíván kinevezni a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ élére, aki tudomásuk szerint nem is pályázott az állásra - olvasható abban a közleményben, amelyet tegnap juttatott el lapunkhoz Gadus István, a párt Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. A politikus azt mondta: az intézmény vezetői posztjára pályázatot írtak ki, amelyre jelentkezett a munkaügyi központ jelenlegi vezetője, Szűcsné Kovács Katalin. Az SZDSZ információi szerint a munkaügyi miniszter a posztra Rezsőfi Istvánt, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ vezetőjét kívánja kinevezni, aki azonban nem nyújtott be pályázatot az állásra. Gadus István hozzátette: a párt új eljárás lefolytatását javasolja. (Debreceni tudósítónktól) Szita parlamenti utódja Móring Móring József Attila Somogyvár fideszes polgármestere lesz Szita Károly utódja a parlamentben - döntött a Fidesz Somogy megyei választmánya tegnap este Kaposváron két érvénytelen és 24 igen szavazattal. Mint ismeretes, Szita Károly kaposvári polgármesteri teendőire hivatkozva mondott le országgyűlési mandátumáról. Szita maga ajánlotta utódjául a somogyi Fidesz-lista negyedik helyén szereplő Móringot. Várhatóan a párt választmánya egyetért majd a somogyi döntéssel. (Tudósítónktól) Debreceni kötvénykibocsátás A debreceni önkormányzat 1,3 milliárd forint össznévértékben kötvényeket bocsát ki, hogy tőkéhez jusson beruházásai megvalósításához. Az ötéves futamidejű, fix kamatozású, egyenként tízezer forint névértékű kötvények forgalmazója a Raiffeisen Értékpapír Rt., amely garanciát vállalt a teljes mennyiség lejegyzésére és a kötvényekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésére. A debreceni közgyűlés még tavaly fogadta el az összesen 2,5 milliárd forint névértékű kötvények kibocsátási programját. Az első kötvények december 16-tól vásárolhatók meg. (Debreceni tudósítónktól Új rektora lesz a Pázmánynak Erdő Péter, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1998-ban kinevezett rektora a közeljövőben nyújtja be lemondását a Püspöki Konferenciának, miután a pápa a napokban Esztergom- Budapest Főegyházmegye érsekévé, Magyarország prímásává nevezte ki. Erdő Péter elmondta: 2003. január 11-ig látja el a rektori feladatokat. Lemondásáról értesíti az Apostoli Szentszéket is, mivel egyházi alapítású intézményről van szó. Az új rektor kinevezéséig Fodor György rektorhelyettes vezeti az egyetemet. Az utód kinevezéséről az egyetemi tanács és az Apostoli Szentszék javaslata alapján a Püspöki Konferencia dönt, a megbízást a köztársasági elnök hagyja jóvá. (MTI)