Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-10 / 287. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. DECEMBER 10., KEDD 5 Postáspetíció a kormányfőhöz A nemzetgazdasági átlagot elérő fi­zetést követel a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész). A miniszterelnöknek címzett petíció­ban - amelyet hétfőn adtak át az Or­szágház előtt - azt írják, hogy ha kö­veteléseik nem teljesülnek, munka­­beszüntetéssel adnak nyomatékot követelésüknek. Medgyessy Péter egy szakszervezeti tanácskozáson nemrégiben azt mondta, a postások jövőre jelentős keresetnövelésre szá­míthatnak. Újabb munkavállalói csoport szánta el magát arra, hogy bérkövetelésének sztrájkkal adjon nyomatékot. A Pofosz a kormányfőhöz címzett petíciójában - amelyet ötezer postás írt alá - a nem­zetgazdasági átlagot elérő béremelést követel a 44 ezer postás dolgozónak. Ádám István, a szakszervezet elnöke azt mondta: ha követeléseik nem telje­sülnek, megvitatják a sztrájk lehetősé­gét. Tagjaik elszántak arra, hogy mun­kabeszüntetéssel hívják föl a figyelmet áldatlan helyzetükre. Jelenleg a postá­sok kétharmada havi bruttó 50-75 ezer forintos fizetésért dolgozik, ami 20 szá­zalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Ez a különbség jövőre, ha a szervezetnek nem sikerül elérni céljait, már 25-30 százalékkal lesz nagyobb. A petíciót Sivák József kormány-főta­nácsadó vette át. A bérkövetelés nem érhette váratla­nul a kormányt, hiszen a 28 ezer mun­kavállalót képviselő Postás Szakszer­vezet elnöke, Mundruczó Kornél az MSZOSZ két héttel ezelőtti kongresz­­szusán már drámai szavakkal ecsetelte a méltatlanul alacsony bérért dolgozó postások helyzetét. Arra hívta fel a ta­nácskozáson jelen lévő kormánytagok figyelmét, hogy a korábbi években fel­duzzadt a posta irányítása, miközben drágult a szolgáltatás, és „egy jól fize­tett kör” irányította a csekély bérért dolgozó postásokat. Az elmúlt hóna­pokban az új vezérigazgató megpróbál­ta ugyan olcsóbbá tenni a posta irányí­tását és létszám-racionalizálásba kez­dett, de a fizetések továbbra is jelentő­sen elmaradnak az országos átlagtól. A Postás Szakszervezet mindazonáltal úgy véli, pár hónapos kormányzás után nem lenne célszerű demonstrálni a kor­mány ellen, mint ahogy ezt tették két éve a Vérmezőn. Azt azonban elvárják, hogy a kormány érvényesítse tulajdo­nosi felelősségét és biztosítsa a posta működéséhez szükséges forrásokat - hangsúlyozta Mundruczó. Medgyessy Péter kormányfő az MSZOSZ kongresszusán egyebek mel­lett vállalta azt is, hogy a kormány a postások keresetét közelíti a nemzet­­gazdasági átlaghoz. Az első, komo­lyabb lépésre 2003-ban számíthatnak, a továbbiakban fokozatosan növekednek majd a keresetek. Azt azonban a mi­niszterelnök is jelezte, hogy a jövőre tervezett nagyobb fizetésemelés mérté­ke nem éri el a közalkalmazottaknak ígért 50 százalékot. Kun J. Erzsébet A Rába mentiek féltik a folyót Az ökológiai érdek megelőzi a turisztikai célokat A Rába vízgyűjtőjének most készülő gazdálkodási terve alapján lehet csak megállapítani, hogy ökológiai hátrá­nyok nélkül pótolható-e a folyóból a Balaton vízhiánya - mondta tudósí­tónk érdeklődésére Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Balaton Fejlesztési Tanács elsősorban idegenforgalmi, turisztikai célból szor­galmazza a tó mielőbbi vízpótlását. Az eddig napvilágot látott változatok, mű­szaki megoldások közül a Rábából a Zala folyón keresztül történő vízpótlást tartják a legcélszerűbbnek és a legolcsóbbnak a vizsgálatra felkért szakemberek. A Rába melletti falvak azonban tilta­koznak az elképzelés ellen: elfogadhatat­lannak tartják a folyó amúgy is kevés vi­zének megcsapolását. Tuba Ferenc, a Vas megyei Kenyéri község polgármestere szerint az aszály következtében környé­kükön már most is csupán bokáig ér a Rá­ba vize, a házi kutak kiszáradtak, a talaj­víz szintje is csökkent. Ha ezt a kevés vi­zet is elviszik tőlünk, lehetetlen helyzetbe hozzák a mezőgazdaságot, a turizmust, az érintett falvak fejlődési esélyeit - han­goztatta Tába Ferenc. Rábacsécsény vízgazdász végzettségű polgármestere, Kovács József úgy fogal­mazott: a településük jövőképe a falusi turizmus, amelynek a Rába jelenti a vonzerejét. A vízhozam egy részének a Balatonba történő elvezetése azonban tönkretenné idegenforgalmi lehetőségei­ket. A folyó vizének további csökkenése azzal járna, hogy a Rábaköz igen magas aranykoronájú földjein nem lehetne ered­ményesen gazdálkodni. Janák Emil, az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vezetője győri tudósí­tónk kérdésére válaszolva elmondta: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság­gal közösen már tavaly megkezdték a Rába vízgyűjtője gazdálkodási tervének kidolgozását. Először a természetvéde­lem, majd az önkormányzatok igényeit mérték fel. Az átfogó terv valószínűleg másfél év múlva készül el, s csak annak alapján lehet majd megállapítani, hogy ökológiai hátrányok nélkül pótolható-e a folyóból a Balaton vízhiánya. Az igazga­tó felhívta a figyelmet arra: a vízgazdál­kodási törvény úgy rendelkezik, hogy az ökológiai szempontok megelőzik a tu­risztikai célokat. Nem fordulhat tehát elő, hogy a Rába vízgyűjtőjének ökoló­giai kárára idegenforgalmi érdekből el­vezessék a folyó vizének egy részét a Ba­latonba. Arra a kérdésünkre, hogy a Fertő tó környékéről érkezett-e igény a Rába víz­hozamára, az igazgató igéimél válaszolt. Mint mondta, a Fertő tó vízszintcsökke­­nése is elsősorban a vitorlásokat, tehát a sport- és turisztikai célú hasznosítást ve­szélyezteti. Ökológiai szempontból azon­ban nem látszik indokoltnak a Fertő tó vízpótlása, átlagosan húsz-harminc éven­ként ugyanis mindig radikálisan csökken a tó vízszintje. A szakember azt kizártnak tartotta, hogy a Balaton és a Fertő vízigé­nyét egyidejűleg a Rába vízhozamából elégítsék ki. Összefogás a Sorstalanság-filmért Magyar művészek EU-tagállamokban, európai kiválóságok Magyarországon Várhatóan holland és német befekte­tők vesznek részt Kertész Imre Sorsta­­lanság című regényének megfilmesíté­sében - értesült lapunk. A film is szóba került a kulturális tárca politikai ál­lamtitkárának tegnapi sajtóbeszélgeté­sén, amelyen a tárca EU-csatlakozással kapcsolatos rendezvényterveit ismer­tették, és hírt adtak a brüsszeli magyar intézet létesítéséről. Közel a megállapodás holland és né­met filmes befektetőkkel Kertész Imre Sorstalanság című holokausztregényé­­nek megfilmesítésére - tudtuk meg teg­nap Barbalics Péter producertől, aki Koltai Lajos rendezővel együtt a hét vé­gén Berlinben tárgyalt a finanszírozásról. Mint arról beszámoltunk, a mintegy két­milliárd forintba kerülő produkció költsé­geinek felét hazai, másik felét külföldi forrásokból tervezik előteremteni. A film producere megjegyezte, a holland és a német befektetőkön kívül valószínűleg még egy külföldi közreműködőre lesz szükség, ezért olasz és angol partnerekkel is tárgyalnak. Barbalics elmondta: a hazai finanszírozás egy részének előteremtése céljából pályázni fognak a Mozgókép Közalapítványnál egy átla­gos magyar film gyártási támogatásának megfelelő összegre. Hozzátette: az al­kotók nem akarják, hogy a Sorstalanság miatt a többi filmkészítő hátrányba ke­rüljön a támogatás elnyeré­sében. A produkció elké­szítéséhez ezenkívül szá­mítanak az állam, a televí­ziók és más hazai befekte­tők közreműködésére is.­­ A Kertész-életmű a magyar történelmi tudat hiányaira is felhívja a fi­gyelmet, amelynek pótlá­sában a kulturális tárcának is feladatai vannak - mondta Kocsi László, a Nemze­ti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára egy tegnapi sajtóbe­szélgetésen. Ezek között említette a Sors­talanság hozzáférhetővé tételét a könyv­tárakban, a regényből készülő film kivé­teles támogatását, továbbá a pesti, kilen­cedik kerületi Páva utcá­ban 2004—2005-re ígért Holokauszt Múzeum és Dokumentációs Központ létrehozását. Az államtitkár bejelen­tette: tárcaközi bizottságot hoznak létre az EU-csat­­lakozással összefüggő kul­turális rendezvények szer­vezésére. A tervek szerint jeles európai művészeket hívnak Magyarországra, tőlünk pedig számos kivá­lóság fog vendégszerepel­ni az EU-tagállamokban, megismertetve az ottani közönséget a magyar kultúrával. Ehhez kapcsolódik a jövőre Nagy-Britanniában rendezendő kulturális évad is. V.Gy. Koltai Lajos Beszámíthatók a hozott pontok Megjelent a 2003-as felsőoktatási felvételi tájékoztató Folytatás az 1. oldalról A felvételi eljárásról szóló kormány­rendeletet az utóbbi időben többször is módosították. Még az előző kormány idején, 2001-ben lépett hatályba az a kormányrendelet, amely az egységesítés céljával minden felsőoktatási intézmény számára kötelezővé tette a jelentkezők teljesítményének 120 pontos rendszer­ben történő értékelését, rögzítette a pluszpontok jogcímét (maximum hat többletpontot lehet szerezni). Az állami­lag finanszírozott képzésre pedig 2003. január 1-jétől kötelező, két tantárgyas felvételit írt elő. A felvételizőkre tehát 2003-tól teljesen új, egységesebb felvé­teli eljárás várt volna, nem lehetett vol­na bekerülni az egyetemekre, főiskolák­ra felvételi vizsga nélkül. A felvételi eljárásról szóló kormány­rendeletet azonban az új kormány au­gusztusban több ponton is módosította. Újra engedélyezte például a jelentkezők középiskolai tanulmányi eredményei­n hozott pontok­­ alapján történő rangso­rolását. A felvételit tartó iskoláknak vi­szont előírta a szakcsoportonként meg­határozott két tantárgyas felvételi vizs­gát. A felsőoktatási intézmények azon­ban jelezték a szaktárcának: egyszakos képzésre csupán egy tárgyból szeretné­nek felvételiztetni, és vizsgatárgyként szeretnének speciális, középiskolában adott esetben nem oktatott tárgyakat megjelölni. Az oktatási tárca ezért októ­berben ismét kezdeményezte a felvételi eljárásról szóló jogszabály módosítását, amit a kormány november 7-én el is fo­gadott. A két fenti rendeletmódosítás ered­ményeként tehát az iskolák 2003-ban is elfogadhatják a felvételizőktől a hozott pontok beszámítását, és nem lesz kötele­ző a két tantárgyas felvételi vizsga sem. Az egyetemek, főiskolák vizsgatárgy­ként a szakcsoportokban megjelölteken kívül felajánlhatnak más tárgyakat is, de nem kötelezhetik annak választására a jelentkezőt. Mindemellett a felsőoktatá­si intézmények eltérő követelményeket szabhatnak meg az államilag finanszíro­zott és a költségtérítéses képzésre jelent­kezőknek. Jövőre egyébként - még az előző kor­mány döntése értelmében - 62 ezer fő nyerhet felvételt államilag finanszíro­zott képzésre: közülük 54 ezren nappali, nyolcezren esti és levelező tagozaton, 5500-an pedig felsőfokú szakképzésben folytathatják tanulmányaikat. Varga Dóra FELVÉTELI KERETSZÁMOK Szakcsoport Nappali tagozatos létszám Levelező tagozatos létszám egyetemi szint főiskolai szint egyetemi szint főiskolai szint Agrár 1600 1500 50 900 Bölcsész 1. alcsoport * 3100 1450 100 400 Bölcsész 2. alcsoport** 1700 1000 100 20 Bölcsész 3. alcsoport * * * 200 200 10 Egészségügyi 1260 15000 500 Gyógypedagógiai­ 2000 30 Informatikai 2000 30000 30 Jogi és szociális igazgatási 1800 550 1400 Közgazdasági 2600 7000 30 870 Műszaki 3000 45000 400 Művészet 520 550 10 10 Szociális 120 10000 800 Tanító és óvodapedagógus­ 23000 800 Természettudományos 2150 7000 200 Testkulturális 250 4000 100 * klasszikus, * * nyelvek, * * ^speciális Forrás: Országos Felsőoktatási Fevételi Iroda Bőkezű filmbeszerzések a köztévénél Csődhelyzete ellenére a Magyar Televí­zió a piaci ár három-négyszereséért vásá­rolt tavaly filmeket - állapította meg egy most lezáruló belső vizsgálat. A még ér­vényben lévő filmbeszerzési szerződé­sekről ma tárgyal a tévé kuratóriuma. Mint kiderült, az előző elnök, Mend­­reczky Károly idején bevett gyakorlat volt, hogy a köztévé frissen bejegyezett, referenciákkal nem rendelkező magyar cégektől vett meg olyan produkciókat, amelyeket közvetlenül a külföldi jogtu­lajdonostól is be lehetett volna szerezni - jóval olcsóbban és kedvezőbb feltételek­kel. Összehasonlításul: a Topmodell című 12 évvel ezelőtt készített telenovelláért annyit fizetett az MTV, mint a vadonatúj sorozatokért. A drága szappanopera né­zettsége a teljes lakosság körében 0,1-1,1 százalékos volt. Egy szerződés szerint a köztévé első bemutatási jogú alkotást vett, miközben korábban már vetítette azt az MTV, sőt a sorozat az archívumában is fellelhető volt. Nemcsak a dél-amerikai szappanoperák, hanem a gyermekeknek szóló műsorok is figyelemre méltóak. A jelentés szerint „nem sikerült” szerződés­­kötésnek minősül az a sorozat, amelynek egyetlen, négyszer leadható epizódja 1,7 millió forint, holott a nemzetközi tarifák alapján a reális ár ennek a negyede lett volna. A vizsgálat szerint az MTV 13 magyar céggel kötött ilyen jellegű szerződést, ezek 881 millió forintjába kerültek a köz­tévének. Haszán Zoltán Röviden kurtítják a rövidhullámot A Népszabadság értesülése szerint de­cember 15-től megszűnik a Magyar Rá­dió szerb, horvát, román, ukrán és szlo­vák nyelvű, külföldre szóló adása. Ezeket a műsorokat az Antall-kormány idején indították el azzal a céllal, hogy közvet­len szomszédaink „első kézből” kaphas­sanak tájékoztatást a magyar politikáról és gazdaságról, a nemzetiségek életéről. Bár ezek a célok mára sem vesztettek ak­tualitásukból, a rádió vezetése már a ta­vasszal úgy határozott, hogy az öt műsort június végével megszünteti. Eközben nemrégiben az orosz, angol és német adá­sok mellett megindították a spanyol, fran­cia és olasz nyelvű sugárzást. Az előb­biek napi fél-fél, az utóbbiak negyedórás műsorral jelentkeznek, december 15-től pedig egységesen napi harminc perc lesz a műsoridejük, míg a fent említett öt nyelven megszűnik a műsorsugárzás. A döntést értesüléseink szerint a Külügymi­nisztériumban helytelenítik. (F. J. Gy.) Baló kulturális igazgató lett Kulturális igazgatónak és A Hét című magazin főszerkesztőjének nevezte ki Baló Györgyöt a Magyar Televízió ügy­vezetője, Ragáts Imre. Baló mind a szeptember végi, mind a múlt heti elnö­ki pályázaton a legtöbb szavazatot kap­ta a pártdelegáltakból álló elnökségtől, de ez a támogatás nem volt elegendő a poszt elnyeréséhez. A sikertelen pályá­zat után fogadta el ezt a két posztot. A kulturális igazgatói tisztség eddig betöl­tetlen volt, a területet helyettesként Su­gár Ágnes irányította. Baló György ér­kezésével Sugár Ágnes új, kevésbé je­lentős beosztást kapott: koprodukciós vezető lett. (H. Z.) SZDSZ-es tiltakozás Hajdú-Biharban Az SZDSZ hibának tartja, hogy Kiss Pé­ter munkaügyi miniszter olyan személyt kíván kinevezni a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ élére, aki tudomá­suk szerint nem is pályázott az állásra - olvasható abban a közleményben, ame­lyet tegnap juttatott el lapunkhoz Gadus István, a párt Hajdú-Bihar megyei szer­vezetének elnöke. A politikus azt mond­ta: az intézmény vezetői posztjára pályá­zatot írtak ki, amelyre jelentkezett a mun­kaügyi központ jelenlegi vezetője, Szűcs­­né Kovács Katalin. Az SZDSZ informá­ciói szerint a munkaügyi miniszter a posztra Rezsőfi Istvánt, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Köz­pont vezetőjét kívánja kinevezni, aki azonban nem nyújtott be pályázatot az ál­lásra. Gadus István hozzátette: a párt új eljárás lefolytatását javasolja. (Debreceni tudósítónktól) Szita parlamenti utódja Móring Móring József Attila Somogyvár fi­­deszes polgármestere lesz Szita Károly utódja a parlamentben - döntött a Fidesz Somogy megyei választmánya tegnap este Kaposváron két érvénytelen és 24 igen szavazattal. Mint ismeretes, Szita Károly kaposvári polgármesteri teendői­re hivatkozva mondott le országgyűlési mandátumáról. Szita maga ajánlotta utódjául a somogyi Fidesz-lista negye­dik helyén szereplő Móringot. Várha­tóan a párt választmánya egyetért majd a somogyi döntéssel. (Tudósítónktól) Debreceni kötvénykibocsátás A debreceni önkormányzat 1,3 milliárd forint össznévértékben kötvényeket bo­csát ki, hogy tőkéhez jusson beruházásai megvalósításához. Az ötéves futamidejű, fix kamatozású, egyenként tízezer forint névértékű kötvények forgalmazója a Raiffeisen Értékpapír Rt., amely garan­ciát vállalt a teljes mennyiség lejegyzésé­re és a kötvényekből eredő fizetési köte­lezettség teljesítésére. A debreceni köz­gyűlés még tavaly fogadta el az összesen 2,5 milliárd forint névértékű kötvények kibocsátási programját. Az első kötvé­nyek december 16-tól vásárolhatók meg. (Debreceni tudósítónktól Új rektora lesz a Pázmánynak Erdő Péter, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1998-ban kinevezett rektora a közeljövőben nyújtja be le­mondását a Püspöki Konferenciának, miután a pápa a napokban Esztergom- Budapest Főegyházmegye érsekévé, Magyarország prímásává nevezte ki. Er­dő Péter elmondta: 2003. január 11-ig látja el a rektori feladatokat. Lemondá­sáról értesíti az Apostoli Szentszéket is, mivel egyházi alapítású intézményről van szó. Az új rektor kinevezéséig Fo­dor György rektorhelyettes vezeti az egyetemet. Az utód kinevezéséről az egyetemi tanács és az Apostoli Szent­szék javaslata alapján a Püspöki Konfe­rencia dönt, a megbízást a köztársasági elnök hagyja jóvá. (MTI)

Next