Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-12 / 289. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK A kormány fenntartja javaslatát A Fidesz és az MDF orvosokat küldene Afganisztánba A kormány továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy fegyveres katonákat küldjünk Afganisztánba, bár ennek parlamenti elfogadására csökkent az esély: az MDF után a Fidesz is elvetette ezt a lehetőséget, így lehet, hogy őrkatonák helyett magyar egészségügyi alakulat csatlakozik az afganisztáni ENSZ-misszióhoz - ezt már a Fidesz is elfogadná. Kérdés persze, szükség van-e egészségügyi alakulatra, hiszen ilyen felajánlásból „túljelentkezés” van a részt vevő országok között. Ma egy nemzetközi haderő-felajánlási konferencián döntenek az ügyben. Nem fegyvereseket, hanem egészségügyi katonákat küldene Magyarország Afganisztánba - jelentette be Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Az eddigi elképzelést, amely tábort védő őrkatonák telepítéséről szólt, az ellenzéki pártok nem támogatták, nélkülük viszont nincs meg a katonák határon kívülre vezényléséhez szükséges kétharmados parlamenti többség. Az MDF azzal indokolta a felhatalmazás elutasítását, hogy jelenleg a honvédség korszerűsítése a legfontosabb feladat, ennek befejezéséig újabb elkötelezettséget nem támogatnak sem Afganisztánban, sem a világ más táján. A Fidesz-frakció kedden hosszas vita után mondott nemet, de hagyott kiskaput: támogatja, hogy egészségügyi, illetve műszaki alakulatot küldjünk Afganisztánba. Juhász Ferenc tegnap az elutasításra úgy reagált, hogy Magyarország nemzetközi akciókban való részvétele „a MIÉP szavazóiért folytatott verseny áldozatául eshet”. Szerinte az MDF és a Fidesz is ezt a réteget célozza meg, és úgy gondolják, hogy „az Egyesült Államok-ellenes felfogással, az okszerűtlenül használt nemzeti jelzővel szavazatokat nyerhetnek”. A védelmi tárca vezetője szerint komoly presztízsveszteséget okozna Magyarországnak, ha nem venne részt az afganisztáni misszióban, mivel a politikai partnerek nem fogják komolyan venni, nemzetközi tekintélye pedig csorbul, ha kötelezettségvállalásának nem tud eleget tenni. A Fidesz által javasolt megoldások közül a honvédelmi miniszter kizárta a műszaki alakulatok kitelepítését, az ugyanis - a többtonnás eszközök helyszínre juttatása miatt - horribilis kiadást jelentene. Más a helyzet a katonaorvosokkal. Bár a parlament szakbizottsága előtt hétfőn a védelmi vezetők még azt hangoztatták, hogy az egészségügyi alakulatra a missziót vezető németek nem tartanak igényt, hiszen van saját tábori kórházuk, tegnap kiderült, hogy e lehetőségnek mégis van realitása. Igaz, a németek elsősorban őrkatonákat kértek, de lehet, hogy egészségügyi felajánlást is elfogadnak. Probléma azonban, hogy ilyen jellegű felajánlásokat számos részt vevő ország tett. Az a ma befejeződő németországi haderő-felajánlási konferencián dől el, hogy végül ki küld orvosokat és ápolókat Afganisztánba. - Igent fogunk mondani erre a lehetőségre, de elvárom, hogy akik szerdán négy órán keresztül keresték a kibújás lehetőségét, támogassák is ezt - üzent az eredeti javaslatot elvető fideszes képviselőknek a miniszter. A költségek egyébként megegyeznek az őrkatonákra kalkulált kiadásokkal, azaz 1,2 milliárd forint körüliek. A kormány továbbra is fenntartja az őrkatonákból álló 40 tagú alakulat kiküldésére vonatkozó javaslatot is. Juhász szerint az erről szóló parlamenti szavazáskor kiderül, hogy miként viszonyul az ellenzék a terrorizmus elleni küzdelemhez és a NATO-kötelezettségvállalásokhoz. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap nem kívánt az írott sajtónak nyilatkozni. Ezt a Fidesz sajtóosztályán közölték munkatársunkkal. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz-frakció keddi ülésén folytatott vita során a felszólalók egyharmada látta helyesnek, hogy - a kormány javaslatának megfelelően - magyar katonák utazzanak Kabulba, míg a felszólalók kétharmada határozottan elutasította ezt. Utóbbiak elsősorban kereszténydemokrata politikusok. A szavazáson azonban már nagyon kicsi volt az eltérés a katonai missziót támogató és ellenző képviselők között - a Fidesz végül úgy döntött, hogy harcoló alakulat küldését nem támogatja, azt azonban elfogadhatónak tartja, hogy Magyarország egészségügyi vagy műszaki alakulattal képviseltesse magát a nemzetközi afgán misszióban. Csuhaj Ildikó-Haszán Zoltán Juhász Ferenc tájékoztat fotó: Kovács bence Törésvonalak a koalícióban Vita az MSZP és az SZDSZ között a közszereplők átvilágításáról Folytatás az 1. oldalról Ez a feszültség végigkísérte az átvilágítás parlamenti vitáját, hiszen a kormányfő ígéretet tett az ellenőrzések hatósugarának kiterjesztésére, ami végül - a keddi szavazás fényében - csak részben teljesült. „A és B verzió közül választhattunk, C nem volt” - így értékelte az átvilágításban elszenvedett vereséget az egyik SZDSZ-es képviselő. Vagyis: nem volt mód kompromisszumra. Hasonló képlet miatt nem jutott egyezségre a két párt a drogtörvény kérdésében. Terméketlen szigora miatt az SZDSZ következetesen bírálta az Orbánkormány által megalkotott jogszabályt, és nyomatékkal indítványozta a módosítását. Végül az MSZP saját megengedőbb törvényjavaslatához nyújtott be több olyan szigorító módosító indítványt, amely az SZDSZ ellenkezését váltotta ki. Tegnap Gusztos Péter (SZDSZ) úgy nyilatkozott: annak ellenére megszavazzák a drogtörvény módosítását, hogy nem értenek egyet a szocialisták módosító indítványaival. Több SZDSZ-es politikus szerint itt is beszűkült a párt mozgástere, hiszen ha nem szavazzák meg a szocialisták, számukra egyébként nem rokonszenves módosításait, akkor hatályban maradnak a régi, a még szigorúbb szabályok. Hasonló vita zajlott az alkotmány módosításáról. A kisebbik kormánypárt elvi megfontolások miatt ellenezte, hogy a népszavazás időpontja szerepeljen az alkotmányban, de hiába. Mint ahogy ellenezték a szabad demokraták a kormány korlátozott parlamenti kontrolljának megteremtését is. A parlament és a kormány viszonyát illetően azonban az MSZP sem volt egységes, így ezt a vitát - a kérdéses pontoknak az alkotmánymódosításból való „kimentésével” - gyakorlatilag elnapolták. A fenti viták megítélése párthovatartozástól függ: a szabad demokraták az MSZP-t következetlensége miatt bírálják. Az SZDSZ elismeri, hogy az MSZP gyűjtőpárt, és mint ilyen, több társadalmi csoport egymástól jócskán eltérő igényeinek kell egyszerre megfelelnie, nem áll módjában tehát a részletekbe menően elvi politikát folytatni. A szocialisták a színfalak mögött amiatt hibáztatják az SZDSZ-t, hogy elvi meggyőződése nem feltétlenül kedvez az ésszerű, végrehajtható politikai döntések kialakításának. Ebben az értelemben tehát az SZDSZ helyzete könnyebb. A kormányra nem mondható ugyanez, hiszen a döntések a néha már-már kényszeres egyeztetések következményeként, elveszthetik eredeti céljukat. Ezt az általunk megkérdezett kormánypárti politikusok az átvilágítás, az alkotmánymódosítás és a drogtörvény vitatott kérdéseire egyaránt érvényesnek tartják. A két kormánypárti frakció vezetője, Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) derűlátóbban nyilatkozott vitáikról, mint frakciójuk más tagjai. A vitákat természetesnek tartják, hangsúlyozva, hogy mindeddig sikerült megállapodniuk. Talán az átvilágítást leszámítva... Lendvai Ildikó lapunknak elmondta, a kompromisszumokat segíti, hogy a törvények fő céljaiban egyetértenek az SZDSZ-szel. A részletekben valóban vannak viták, mind szemléleti, mind pedig szakmai okokból. Megjegyezte, hogy baj is lenne, ha a két pártnak nem lenne megkülönböztethető arculata. Az ilyen mértékű viták szerinte szükségesek, és mindenekelőtt értelmesek, hiszen létező társadalmi véleményeket fejeznek ki. Másrészről, Lendvai felfogása szerint inkább legyen nehéz a vita, és könnyebb a döntés társadalmi elfogadtatása, mint fordítva. A szemléletbeli különbségekből adódó vitákat Lendvai azzal magyarázza, hogy a két párt értékrendje sok mindenben hasonló ugyan, de fontos hangsúlykülönbségekkel. Ilyen az egyéni szabadságjogokat a szocialisták gondolkodásában olykor felülíró szociális szempont. A két párt felfogásbeli különbségeinek ismeretében, az MSZP frakcióvezetője további vitákra számít az adók és a szociális juttatások kérdésében. Az SZDSZ a mind kevesebb állami elvonás és beavatkozás, az MSZP a szociális szempontok párhuzamos érvényesítésének elkötelezett híve. Ugyanez a törésvonal a szociálpolitikában is érzékelhető lehet majd, hiszen bizonyos juttatásokat az SZDSZ alanyi jogon, az MSZP csak rászorultság alapján nyújtana. Kuncze Gábor a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nincs semmi kivetnivaló abban, hogy vannak vitáik, különböző pártokról lévén szó. Ezek az ellentétek szerinte is a nézetrendszerek különbözőségeiből adódnak. Ugyanakkor a különbségek nem értékelhetők az elvi és pragmatikus politizálás ellentéteként, Kuncze megítélése szerint „nincs ilyen általános szabály”. Bár sokan éppen azzal vádolnak minket, hogy feladjuk az elveinket, ennek éppen az ellenkezője történik: mi következetesen ragaszkodunk az elveinkhez, legyen szó akár az ügynökökről, az alkotmányról vagy bármi másról. Csakhogy a meggyőződésünkkel sokszor egyedül maradunk - mondta az SZDSZ elnöke. Nyusztay Máté Lendvai Ildikó: A kompromisszumokat segíti, hogy a törvények fő céljaiban egyetértünk az SZDSZ-szel. A részletekben vannak viták, mind szemléleti, mind pedig szakmai okokból. . Áldozatkárpótlás csak az elfogadott igénylések után A kormány napokban hozott döntése szerint a holokauszt áldozatainak családtagjai, a szovjet kényszermunkatáborokban, továbbá a magyar hatóságoknak az ötvenes években, s elsősorban is 1956 utáni önkénye következtében elhunytak örökösei egy összegben és készpénzben, egy-egy áldozat után négyszázezer forint kárpótlást kapnának a jövő évben. Aki gyorsan ad, kétszer ad - foglalta össze Plankó Erika, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főcsoportfőnöke az élet elvesztéséért járó kárpótlásról szóló törvény módosításának a lényegét. Erről a kárpótlásról először a Horn-kormány döntött, amely 300 ezer forintot adott volna egy-egy áldozat hozzátartozóinak, de a törvény végrehajtására már nem került sor. Az 1998-as kormányváltás után az Orbán-kabinet tizedére, harmincezer forintra csökkentette a felajánlott kárpótlás összegét. Ezt az érintettek szégyenletesen alacsonyak tartották, ennek ellenére a kifizetéseket megkezdték. Az Alkotmánybíróság azonban 2000 decemberében alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a törvényt, és ezzel együtt a kifizetések is leálltak. A Medgyessy-kormány korábbi elképzelései szerint 600 ezer forintra emelte volna az összeget, amit nem készpénzben, hanem kincstárjegyben, és több részletben - 2004-től 2006-ig - kaptak volna meg az örökösök. A mostani kormány döntése ebben a tekintetben kedvezőbb, hiszen egy öszszegben utalják át a pénzt, amit az áldozat felesége vagy gyermeke kaphat meg. Több gyerek esetén a négyszázezer forint arányosan oszlik meg - magyarázza a szabályozást az IM főcsoportfőnöke. A Központi Kárrendezési Iroda összesen 64 284 áldozatra vonatkozó kérelmet fogadott el a beérkezett 181 748 közül. További kérelmek benyújtására nem ad módot az új szabályozás sem. Sokan félreértették a törvényt, és hadifogságban elesett hozzátartozójuk után is szerettek volna kárpótlást kérni. Többek között ezért is kellett több mint hatvanötezer kérelmet visszautasítani — mondta el Plankó Erika. A költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat forrásigénye 25,7 milliárd forint. Plankó Erika szerint tíz évvel ezelőtt kellett volna rendezni ezt a problémát, nem csoda hát, hogy az érintett szervezetek - Mazsihisz, Pofosz és a Történelmi Igazságtétel Bizottság — üdvözölték a javaslatot. K. Cs. Nem találják a deportálólistát Folytatás az 1. oldalról Tény, hogy 1944. április 4-én Jaross Andor belügyminiszter utasítást adott ki, hogy pontos listákat kell készíteni az ország zsidó lakosságáról, vagyis a deportálandókról. Az összeírást a települések hitközségei végezték, majd a listákat a csendőrök, illetve az államigazgatási szervek juttatták tovább az akkori Belügyminisztériumba. Ezek a listák elkészültek, de nem lehet pontosan tudni, hogy most hol vannak - állítja Molnár Judit történész. Vidéki irattárakban találni ilyen iratokat, de a teljes listáról nem tudni. Elképzelhető, hogy a Belügyminisztériumban, de az sem zárható ki - állítja a történész -, hogy a volt Szovjetunióba kerültek, ahol azokat talán az ötvenes évek cionista pereiben akarták felhasználni. Serge Klarsfeld franciaországi történész ezzel szemben - szemtanúk állításaira hivatkozva - úgy véli: a listák még a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban is megvoltak a belügy irattárában. Mint mondotta: 1990-ben személyesen tárgyalt Budapesten az akkori belügyminiszterrel, aki akkor minden támogatást megígért a dokumentumok nyilvánosságra hozatalához. Horváth Balázs, az Antall-kormány belügyminisztere lapunknak határozottan állította: a BM központi nyilvántartásában szerepeltek ilyen iratok, és kizártnak tartja, hogy eltűntek volna. Történészkörökben tudni vélik, hogy 1994-ben oldalanként kilenc dollárért ajánlották megvételre a névsort jeruzsálemi Jad Vasem Intézetnek. A holokausztkutató intézet egyik munkatársa lapunknak elmondta: ezek a dokumentumok nincsenek a Jad Vasemban. Hozzátette, ennyi pénzért is megvették volna a dokumentumokat, a szerződéskötés tehát feltehetően nem az ő részükről hiúsult meg. Az biztos, hogy 1945 decemberében még a BM irattárában voltak a dokumentumok - állítja Molnár Judit. Ugyanis a világháború után a Jaross-féle belügyi vezetésre terhelő adatok keresésével megbízott Vihar Béla tanúvallomásában ezt mondta: „többek között ott találtam (BM-ben) a deportálásra kerülők névsorát, amelyet a Belügyminisztériumhoz kellett juttatni”. Serge Klarsfeld szerint a politikai akarat mind a korábbi, mind a mostani kormányzat részéről megvan. A történész elképzelhetőnek tartja, hogy az ügy a bürokrácia útvesztőiben akadhatott el, azonban azt sem tartja valószínűtlennek, hogy ha egy, a holokauszt áldozatait tartalmazó névsor nyilvánosságra kerülne, akkor az a kárpótlási igények megsokszorozódásával járna együtt. Klarsfeld úgy véli, a múlttal való szembenézés Magyarországon elmaradt. Mint mondotta: számára egyértelműnek tűnik, hogy a magyarok is pontot akarnak tenni a történet végére. Kunstár Csaba Konzultáció három pontról MUNKATÁRSAINKTÓL Ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a parlamenti pártok, hogy konzultáljanak az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról. Orbán Viktor és a Fidesz politikusai ugyanis a múlt héten közölték: nem szavazzák meg a módosítást, ha a kormány törvényjavaslatából nem kerülnek ki azok az elemek, amelyeknek szerintük nincs közük Magyarország EU- csatlakozásához - így a menekültekről, a miniszteri rendeletalkotásról, valamint az ország nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozásáról szóló passzus. Az ellenzéki párt szerint a három elem nem szerepel a pártok közötti megállapodásban. Az még egyelőre kérdéses, hogy a másik ellenzéki párt, az MDF részt vesz-e a mai egyeztetésen. Herényi Károly frakcióvezető szerint az MDF álláspontját nem befolyásolja, hogy a három rész kikerül-e, avagy sem. Bárándy Péter igazságügy-miniszter úgy látja, szakmailag mindenképpen indokolt, hogy az alkotmánymódosítás része maradjon a három passzus. Úgy tudjuk, az igazságügy-minisztertől némileg eltérően a miniszterelnök nem zárkózik el attól, hogy a három pont kikerüljön a törvényjavaslatból. Az alkotmánymódosítás másik három sarkalatos pontjáról ugyanis már korábban megszületett a megállapodás, s e szerint az is eldőlt, hogy Medgyessy Péter kérésének megfelelően április 12-én lesz az integrációról szóló népszavazás. Több pénzt kap a mentőszolgálat A kormánypártok az eredetileg tervezettnél mintegy egymilliárd forinttal több költségvetési támogatást juttatnának az Országos Mentőszolgálatnak, kétmilliárddal bővítenék a nagyon súlyos betegek gyógyszereire költhető keretet, valamint 50 millió forintot osztanának szét a rákbetegekkel foglalkozó három civil szervezet között. Az erről szóló javaslatokról a parlamenti bizottságok ezen a héten tárgyalnak. A mentőszolgálat a központi bevételekből jutna a javasolt többlethez, a súlyos betegségek terápiájára a gyógyszerkeretből csoportosítanának át, a rákbetegek civil szervezeteinek támogatására az ilyen célokat szolgáló forrásból vennének el a benyújtott indítványok. Vojnik Mária, az egészségügyi bizottság MSZP-s elnöke lapunknak elmondta: az egészségügynek jutó mintegy 170 milliárdos többlet nagyobb részét bérekre és a 13. havi juttatás felének biztosítására fordítják. A népegészségügyi programra, gép- és műszerbeszerzésre 2-2 milliárdot szánnak. Növelik az orvosi rendelők, kórházak működtetésére költhető összeget 2,5 százalékkal. Emellett a gyógyszertámogatásra fordítható keret 9 százalékkal lesz magasabb, mint az idén, így 217 milliárd forint lesz. D. A. N.